Az emléktáblát Jakab István, az Országgyűlés alelnöke leplezte le a kommunizmus áldozatainak tiszteletére létrehozott emlékhelyen, majd elhelyezte a kegyelet koszorúját.

Beszédében - egyebek mellett - arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar parasztságnak elemi joga megismerni ezt a kort, a negyvenes évek végét, az ötvenes éveket. Úgy fogalmazott: azért is kell ezzel foglalkozni, mert bizonyos körökben ma is tudatos történelemhamisítás folyik.

Az Országgyűlés alelnöke felidézte: azoknak az életét, akik kuláklistára kerültek, megnyomorították, üldözték és megalázták őket ,,ebben a sötét és elviselhetetlen korban".

Jakab István hangsúlyozta, az agrártörténet kiadványait újra kell gondolni, és ,,a mi felelősségünk, hogy a fiatalok ne hamisított tankönyvekből, régi kiadványokból ismerjék meg a múltat, hanem az adatok nyilvánosságra hozatalával az igazságot". Mint kifejtette, egyértelművé kell tenni, hogy kik voltak a bűnösök, ,,néven kell nevezni a gyilkosokat, a gazembereket, s legalább egy szégyentáblán jelenítsük meg a nevüket". Ebben a filmművészetnek is van még teendője - jegyezte meg.

Tóth Judit, a Magyar Nemzeti Levéltár főlevéltárosa emlékeztetett rá, hogy akit egyszer kuláknak bélyegeztek, nem tudott szabadulni a címkétől. Bárkire ráfoghatták, hogy kulák, akár egykori tisztviselő is rákerülhetett a listára. Ez volt az a társadalmi csoport, amely nemcsak gazdaságilag, hanem a helyi társadalomban is jelentős szerepet játszott, a cél pedig az volt, hogy ellehetetlenítsék, szétzilálják a parasztságot, amihez minden alkalmat megragadtak - hangsúlyozta.

A szocialista országokban a termelőszövetkezeti mozgalom indulásakor a falusi osztályellenséget jelentették a kulákok, róluk készült a kuláklista. Az oroszból átvett ,,kulák" szóval az úgynevezett zsírosparasztokat, a nagygazdákat, a béresekkel dolgoztató, módos parasztokat jelölték. 1948-ban vetették ki a mezőgazdasági fejlesztési járulékot. Egy 1949-es módosítást követően ezt a kulákadónak is nevezett adófajtát annak kellett fizetnie, akinek 25 kataszteri hold feletti területe volt, vagy a földje értéke meghaladta a 350 aranykoronát.

Gloria Victis Emlékhelyen található emlékművet a kommunizmus százmillió áldozatára és az 1956-os hősök tiszteletére 2006-ban állították fel. Az emlékhelyen - mások mellett - emléktáblát helyeztek el az ukrajnai éhínség, a kommunizmus magyarországi cigány és zsidó áldozatainak tiszteletére.

A vasárnap felavatott emléktáblát az üldözött kulákok csömöri leszármazottai, a Gloria Victis Alapítvány és a Veritas Történetkutató Intézet állította.

Forrás és sok képekkel: http://osszmagyar-oromhir.blogspot.hu/2014/06/emlektabla-hazai-kulaksagnak.html