20241123
Last updateCs, 08 febr. 2024 7pm

rovas logo

2020 január 26, vasárnap

Székelyek őstörténete

Szerző: Barabási László

 Naptár a fejünk fölött

Mikor is éltek őseink, akiket már megőriztek a megmaradt eszközök, legendák, épületek maradványai? A mai időszámításunkat nem egészen 500 esztendeje használjuk. A legendákban csillagképek pontosítják az időt.

4. Nimród hegy szobrai és a pelazg oroszlánok.

Nyilas – Ménrót apánk - 21600 éve (i.e. 19600) az első szakrális vezető. Még nincs alá és felülrendeltség. A vezető „pontifex"12, vagyis hídverő az ég és föld között. Közösségét szolgálja. Emberi személyiségét csak Krisztus megjelenése szürkítette valamelyest. A sumérok Gilgamesnek, a görögök a szkíta Herkulesnek nevezik. Erre az időre jelzik a 5. A jog istennője (Justitia)befejezetlen „tornyok", vagyis a ziguratok, „csonka" piramisok építését.

A hagyomány néha jelképeiben emlékezik. A jog bekötött szemű istennője, aki a görög legendákban maradt fenn egy mérleget tart a kezében.

← 5. A jog istennője (Justitia)

Mikor írhatták le az első törvényeket? Mikor szorultak háttérbe az ősi jogszokások? Mérleg csillagkép – 17200 – (i.e. 15200) ekkorra tehetők Manu törvényei? És ki mérlegel? Istennő. Miért? A görögöknél állítólag férfiak bíráskodtak. Igen ám, de az ősnépeknél a papok és a bírák a nők voltak. De ezt honnan tudták i.e. 1000-800 körül az Észak-Afrikából megjelent görögök? Vagy az i.e. 600 körül az Albán hegyekből kimenekített latinok? A déli szkítáktól, vagyis a pelazgoktól. A Pannóniából délre húzódott etruszkoktól, akik a balkán őslakosai voltak.

Az Oroszlán – magaru – 13000 – (i.e. 11000) korában kialakul a papi rend különleges képzése az addig egységes társadalomban. Magasfokú és több szintű, tartalmú tanítást vezetnek be tagjaik számára. Vallási, bírói szolgálat mellett orvosok, csillagászok, tanítók, fazekasok, később kovácsok. Mindenki a saját tudása szerint szolgál.13

Mikor írhatták le az első törvényeket? Mikor szorultak háttérbe az ősi jogszokások? Mérleg csillagkép – 17200 – (i.e. 15200) ekkorra tehetők Manu törvényei? És ki mérlegel? Istennő. Miért? A görögöknél állítólag férfiak bíráskodtak. Igen ám, de az ősnépeknél a papok és a bírák a nők voltak. De ezt honnan tudták i.e. 1000-800 körül az Észak-Afrikából megjelent görögök? Vagy az i.e. 600 körül az Albán hegyekből kimenekített latinok? A déli szkítáktól, vagyis a pelazgoktól. A Pannóniából délre húzódott etruszkoktól, akik a balkán őslakosai voltak.

Az Oroszlán – magaru – 13000 – (i.e. 11000) korában kialakul a papi rend különleges képzése az addig egységes társadalomban. Magasfokú és több szintű, tartalmú tanítást vezetnek be tagjaik számára. Vallási, bírói szolgálat mellett orvosok, csillagászok, tanítók, fazekasok, később kovácsok. Mindenki a saját tudása szerint szolgál.13

Ikrek korának eseményei – Hunor és Magor –8600 (i.e. 6600) a Magos- Magyar elkülönülése tevékenységük szempontjából. Ekkor jelenhetett meg a papi kaszt és a faluőrök14 az iker földrészen. Romulus és Rémus – megalapítják a nagy római szentélyt. Ekkor még a szikulik az egyetlen kimutatható népesség Itáliában. A későbbi latinok szerint „olyan régiek, hogy a földből születtek" Az évezredeken át használt kőeszközök pattintói, majd csiszolói gyönyörű agyag edényeket, szobrokat, sőt kőházakat is készítettek.

Ebben az időben érkezik szkítiába Hunor népe, ahol „...az ő nyelvükön beszélnek (az ottani népek)"15 Vagyis ez volt a második „honfoglalás". Mert az első bizony még az emberiség megjelenésének hajnalán történt. És mit találtak?

A mai Székelyföldön „1950-ben az Olt folyó völgyében egy ősi várost, Erősdöt ásták ki Háromszék közigazgatási területén, ami Kr.e. 6000-ben városrendezési terv szerint, széles utcákkal és tágas terekkel épült. A lakosság kényelmes, több szobás lakásban élt, a házak kertekkel voltak körülvéve. Az épületeket szép kerámia kályhákkal fűtötték, melyeket az épület közepén helyeztek el. A ház bejáratát fafaragással díszített kapuval szépítették.(mint a mostani székely kaput.) Ezeknek a többezer éves házaknak majdnem tökéletes másai a mai székely házak. Egy székely ház büszkesége még ma is a faragott (székely) kapu és a kerámia tűzhely, mint ahogy ez 6000 évvel ezelőtt is volt... Erősd romjai között a régészek égetett, mázas kerámiát találtak, kígyózó-hullámvonalas díszítéssel, amely egyezik a jelenleg is használt székely kerámiamintával. Több hasonló domborműves kerámiatárgy került elő állatdíszítő motívummal a Körös-kultúra központjából. Ugyancsak hasonló a kidomborodó kerámia más kulturális központból, Európában csak éppen 3000 vagy 4000 évvel későbbi korból.

1967-ben egy másik megtervezett várost ástak ki a Vaskapu környékén, Lipinski-Vir-ben. A régészek 41 épületet tártak fel, amelyek mind Erősdhöz hasonlóan tervszerűen épültek. Külön kiemeljük, hogy nemcsak a Lipinski-Vir építkezés azonos az Erősdi rendszerrel, de a házak stílusa és az itt talált kerámiadíszítés is ugyanaz. Ezen kívül 33 kis emberszobrot is leltek. A szobrok megmunkálása (vésése) fejlett művészetre vall: fejeik kifejezők, egyéniek és arcukon egy ódon mosoly is észlelhető. Hódmezővásárhely térségében és más helyeken, a Nagyalföldön számos hasonló tárgy került felszínre, amelyek szinte megegyeztek vagy másai voltak az erősdinek. Kökénydombon a régészek feltártak egy színes fejetlen női szobrot, melyet „Kökénydombi-Vénusz"-nak neveztek el. E szobor kora kb. 7500 év."16

Az 1800-as években Dr. Torma Zsófia gyűjtögetni kezdte erdélyi birtokán, Tordoson a patak által kimosott kerámiákat. A Schliemann által közölt trójai leletekkel azonosította. A német régészek azonnal felfigyeltek és meglátogatták a helyszínen. Megállapították, hogy a trójai kultúra elődjének tárgyi bizonyítékait találta meg a bárónő. Európai szenzáció volt. Csak a magyar mameluk történészek hallgatták és tagadták el minden eszközzel. Ma is csak a Kolozsvári Múzeum román történészei állítottak össze vándorkiállítást anyagából, melyet egyetlen magyar területen működő erdélyi múzeum sem mutatott be.

Tordostól egy félórai autóút Tatárlaka. Nicolae Vlassa kolozsvári régész 1961-ben az ásatás alsó rétegében 28 darab agyagszobrot és 3 talizmánt talált. Mivelhogy égetett agyag volt, az írás jól látszik. A szobrokról csak annyit, hogy hajviseletük azonos a székely, vagy kun viselettel. Kétfelé fésült haj a tarkón varkocsba fonva. Mi talán jobban ismerjük a kínai harcosok külsejéből, vagy akár a japán szamuráj fejdíszéből, amelyet 'szaka nyaki'-nak nevez saját nyelvén. Pedig még Orbán Balázs leírja az 1800-as években, mint az öregek viseletét székelyföldön. Az amulettek óriási nemzetközi feltűnést keltettek, miután kiderült, hogy i.e. 5000 évvel helyi agyagból készültek, úgy hogy agyagba rótták az írásjeleket és utána kiégették. (V. Titov, régész) És mindezt a sumér kultúra megjelenése előtt ezer esztendővel. 17 Tehát itt fejlett gazdasági, társadalmi élet volt már korábban.

Kínát már említettük úgy 300000 évvel korábbi állapotában. Később kik éltek arrafelé? Egyetlen név jelzi keleten, hogy van egy forrás. Az eredet. Úgy ejtik ki, hogy hun. Tavakat melyből patakok folynak ki – csáng – hu. Vagyis a folyás forrása. Ez a második ismert név – a mi kiejtésünk szerint csángó. Az az ember csoport, amelyet modern szóhasználattal úttörőnek nevezünk. A Kínai Krónikák 4800 évvel korábban dsongoknak, majd szakáknak, kuszuknak, kiangoknak nevezik. Számos 'törzs' pontosabban nemzetségnév marad fenn a korai korszakból.18

A fémeszközök megjelenésével többlettermelés, társadalmi megosztódás jön létre Kína területén is. Kiskirályok, diktatórikus uralkodók. Azonban északról állandó lovasbetörésekkel, sőt vezető családok betelepülésével fékezik a folyamatot a katonai demokráciában élő szomszédok. Fenntartják az ősi szakrális szokásrendet. A földművelővé vált letelepedett hunok összeházasodnak szomszédaikkal. De a kölcsönhatás a hunokra is érvényes. Ezáltal kialakul a kisebb államokból álló Kína déli területén az egységes gondolkodás, mely alapja lett a birodalom későbbi létrejöttének. Egymást egyre jobban megértették. Vu Ling alkirály hun ruhában és hun kísérettel látogatja meg szomszédaikat. A vele lévő krónikások jegyzik le először a hun nevet. Pontosabban az általuk használt írásjegyek olvasata 'Hunor'.19 Ne felejtsük el, évezredekkel vagyunk az iker csillagkép kora után. Tehát nem újdonság a név.

Ennél tovább mennek napjaink kutatói „Az észak-kelet kínai (mandzsu) kutató a hunokat egyenesen a kínai kultúra megalapítónak, létrehozóinak tartja. Egyben azonos népnek a szkítákkal".20 Li Po-szo köteteiben fényképekkel, rajzokkal bizonyítja, hogy a mai emberi alapkultúra az egyetlen ősnéptől származik. Minden esetre az első ismert, sőt ma is létező, fallal teljesen körülvett országnyi terület az a hun szakrális vidék – Ordosz. A Kínai Nagy Fal védelmi jellegének hasznát leginkább a kereskedő karavánok látták. Bizonyos távolságokban kereskedelmi kapuk nyíltak, mögöttük kézműves és kereskedő telepek.

Első szakaszban a hunok életterét kelet- és közép- Ázsiában lehet kimutatni. A tibeti fennsíktól keletre a Huang – Ho nagy kanyarjától védett Ordosz fennsíkon nagy szakrális területet alakítottak ki, melyet teljesen bekerítettek nagy védő falrendszerrel. Tőle délkeletre a Kínai Mezőség, a mostani nap birodalom alapnépességének bölcsője. Ide hozza tetemes vízmennyiségét a Chang - Jiang is. Mára már tisztázott, hogy a mezőségen kialakult államocskáknak lakossága elsősorban hun származék, mely egybeolvadt az ott lakó bennszülöttekkel.21

Tőlük keletre Korea népe, aki ma is tartja a turáni rokonságot a magyarokkal. Ők telepítették Japánt. Az első szakaszban létrejött népalakító központok Mongólia, Tibet, Mandzsúria, Ujguria.

Az első időkről nincs írásbeli tudósítás egy központosított hun állam létezéséről. De amikor írnak róla, már régi uralkodó dinasztiával rendelkező, a legaprólékosabban megszervezett nemzetségi társadalommal találkozunk. Náluk is kialakul a társadalmi rétegződés, de a több évezredes közösségi jogszokások alapján. A legkisebb egység a család volt. Megélhetési lehetőségeit elsősorban az állattenyésztés, zöldség-, árpa-, zab-termesztés biztosította. Aránylag nagy területen fekvő legelői teljesfokú önállósággal (autonómia) rendelkeztek. Ez későig fennmarad a székely porta, tízesek, falvak és székelyföld önállóságában, sérthetetlenségében. A család biztosítja a hunok életének gazdasági alapját. Feladatkörök szerint is feloszlottak. Az állattenyésztők katonáskodnak saját lovaikkal, fegyvereikkel. A fém- és díszített bőrből készült eszközök, szakosodott kézműves családokat bizonyítanak. I. e. 275-ben már uralkodó családról tudósítanak a Kínai krónikák. Thobán senyő hatalmas területen, jól megszervezett, erős birodalom vezetője. Fia Mo-Tun, hun nyelven Bátor, a keleti területeken azt a nagyságot érte el, amit Attila később nyugaton. Vele kezdődik a hunok második világbirodalma, a hogy a székely világjáró történész Baráthosi Balogh Benedek leírja.

Ne úgy képzeljük el, hogy létezik egy mai fogalommal ismert állam. Nincs fizetett hadsereg, adószedés, államhatár. Az élettéren belül tájegységekként élő családok megválasztják saját vezetőiket. Gazdasági erejüktől függően felszerelnek és kiképzésekre küldenek egy bizonyos számú lovaskatonát. Ha a kiképzésnek vége, és nincsenek hadi cselekmények, ezek visszatérnek a család gazdasági tevékenységéhez. Több tájegység alkot egy földet (mi székek és székelyföldként ismerjük saját vidékünkön.) Ezek a vidékek önálló külpolitikát folytatnak. Portyáznak. Legtöbbször saját szomszédaik ellen. Ha őket támadják meg, szövetségbe tömörülnek. Törzsbe, amelyik egy tömény (tumen), vagyis tízezer lovas harcosból áll. Hadnak is nevezik. Legtöbbször három – négy törzs szövetsége alkot egy sereget. Itt három had vesz részt egy csatában s a negyedik a tartalék. Ez a hadiszervezet fennmarad az összes rokon népeknél. Legtovább a mongoloknál.

A területek vezetői maguk határoznak, hogy részt vesznek-e a hadműveletekben. A legjobban Attila birodalmában lehet nyomon követni ezt a jelenséget.

Most még a kínai krónikák nyomán követve, érdekesen alakul a feudalizálódó kelet történelme. A hun-kínai háborúk a feudális urak terjeszkedésének krónikái. De legtöbbször részrehajlók írásaikban. 119-ben Itisza senyő idején a kínaiak két nagy sereggel indulnak a hunok ellen. 50-50. ezer lovas és állítólag néhány százezer gyalogos, meg szekeres katona. A vezeték lovak száma140.000 volt. A szekeresek állataival együtt 270.000. Az egyik had a Góbi sivatag északi részénél ütközik meg a hunokkal. A senyő megsebesül, mire a hunok visszavonulnak. A másik a senyő székhelyét támadta meg, ahol a hunok 70000 embert vesztettek. Írják a krónikák. Tehát óriási győzelem, hadizsákmány stb. Igenám, de határkapuk felügyelőinek nyilvántartásai szerint, kiment összesen 270000 ló. Vissza csak 30000 jött, alig 8%-a. Még egy ilyen győzelem és Kínában csak szamár maradt volna. Az áttelepülni akaró hunokat rangjuknak megfelelő ellátással, földdel és egyéb juttatásokkal igyekeztek megtartani. Csak ők rendelkeztek külön legelőkkel. A kínai lovasság belőlük állt ki. Nagyműveltségű embereknek tartották őket. Igyekeztek vegyes házasságokkal mind jobban beolvasztani a déli lakosságban. Manapság derült fény ezekre a jelenségekre. Habár szinte egy évszázada ismerjük. De ma a Távolkelet jelentős gazdasági nagyhatalma, dél-Korea büszkén hirdeti Turáni eredetét. Közeli rokonságát a nyugati hunokkal a mai Hungáriából. Japán szintén. A magyar olvasó elé a kiváló nyelvész és India szakértő Aradi Éva a távolkeleti államból tudósít a hun kultúra és vezetők utódainak jelenlétéről. A hunok egy olyan indulást biztosítottak keleten, mely megóvta őket a nyugati társadalom nagy belső tragédiáitól. Indiai kutatókkal együttműködve elénk tárja a mai India mai gondolkodásának hun gyökereit.

„A "Hunok Indiában"(2005) című könyvében Aradi Éva részletesen ír az Indiát, Baktriát (ma Afganisztán) és Kelet Iránt Kr.e. 580-tól Kr. u. kb. 600ig (ekkor dőlt meg végleg uralkodásuk) hódító heftalitákról, azaz a fehér hunokról. Legnagyobb királyaik Toramána és fia: Mihirakula voltak. Mai utódaik a nyugat-indiai Rádzsasztán tartományban élő rádzsputok (a hun harcosok leszármazottai) és a pásztoraikból származó gurdzsárok, akik a nyugat-indiai Gudzsarát tartomány nevét is adták. Több Hun szóval kezdődő falvaik vannak. A rádzsput klánokból legalább 3 klán hun származású, de régi természetvallásukból csak a Napisten és a Földanya tiszteletét tartották meg. Szép Napisten templomaik léteznek, ahol most is szertartásokat végeznek.

Az "Egy szkíta nép: a Kusánok" (2008) című könyvében Aradi Éva egy másik szkíta néppel, az Indiát Kr.u. 20-tól, 320-ig hódító kusánokról írt, akik csodás aranyérméikről, gazdagságukról, a buddhizmust bőkezűen támogató adakozásaikról voltak híresek. Valójában a heftaliták részbeni ősei, tehát így kapcsolódnak őseink rokonaihoz, ugyanis a heftaliták legyőzetésük után csatlakoztak az avar törzsszövetséghez és kb. Kr.u. 600-ra, elfoglalták a Kárpát medencét, ők voltak a magyarság elődei az ázsiai hunok (Attila után.

A szerző mintegy 50 tanulmányt írt, melyek egy része Indiában, a többi Erdélyben és Magyarországon jelent meg. Most írja Indoszkíták című könyvét, melyben a kusánok előtt Indiát elfoglaló szkíta törzsszövetségről számol be. A könyv 2012 szeptemberében jelenik meg."22 

Bátor senyő hunjainak keleti birodalmát különböző kutatások mind nyugatabbra találják meg. Az Aral tó és az Urál hegység vonalára jelölik nyugati határát, az 1930-as évek forrásai.

* * *

A 20. sz. végén a törökök hatalmas egyetemi központot hoztak létre Kazahsztánban, a hun-türk népek számára. Az előadások nyelve többnyire török, orosz, angol nyelv. Kutató csoportjaik tagjai még legalább egy nyelvet beszélnek. Az internet megjelenésével, fejlődésével lépést tartanak. Nagyon régi a honlapjuk, amit állandóan frissítenek, minden tudományágban, köztük a történelemben is. Leellenőrzik a legújabb elméleteket. Rendelkezésükre áll szinte egész Ázsia régészeti és írott emlékei. Annyira meghökkentő következtetéseik vannak, mint korábban, Lev Gumiljov leningrádi kutatónak, vagy napjainkban a mandzsu kínai Li Po-szo-nak. Leellenőrizve a fiatal nyugati kutatók munkái alapján, állításaik azonosak. Tehát nemzetközi szakcsoportok munkájának eredményei. Több térképüket igyekszem bemutatni. Az első Bátor senyő utódbirodalmának térképe több mint ezer esztendővel Attila előtt.

Az első Bátor senyő utódbirodalmának térképe több mint ezer esztendővel Attila előtt.  6

6. Lásd www.turkicworld.org a török világszervezet által közölt térkép 

Később állítólag a birodalom felbomlott, de akkor honnan kerültek elő évszázadok múlva a mongolok, a törökök, akik Magor népét – a magyarokat – testvérüknek tartották? Honnan a szkíták, akik utódai ma is hunoknak vallják magukat? Mert a keleti hunokkal egyidőben beszélünk nyugaton a szkítákról, de a mai A Korezmi lovasSvédország területén csak a hunokról. Hatalmas technikai tudással rendelkező gazdag államok léteztek ezeken a vidékeken, évszázadokon át. Mindannyian Turáni nyelvet beszéltek. Suméroktól a hettitákig, kazároktól magyarokig, törökökig.

← 7. A Korezmi lovas

Nyugatabbra a Kárpátoktól Ázsiáig terjedt a Kazárok nagy birodalma. Innen jött – hívásunkra - Árpád apánk hadaival.

A harmadik nagy hun vezér Attila egyenesen Európa közepén született. Apja itt volt hun senyő, vezér, király, mondjuk, ahogy akarjuk. Anyja itt született az őslakósokból és itt is temették el. Attila nagykirály mellett sok területi király (nemzetségfők) nevét ismerjük. Honnan ez a nagy hun bőség egyszerre Európában? Attila kiürítette Ázsiát? Nem. Már korábban is itt éltek. A Nagykirály csak jobban összefogta a nyugati hunok népét, mint korábban elődei. Nézzük meg a nyugati hun birodalom térképét Európában. Bejegyzi a keleti, vagyis az Etelközről származó gótokat, valamint a nyugati, vagyis az Erdélyből származó gótokat az Adriai tenger és az Atlanti óceán partjaira. Köztük a nyugati birodalom. Mi úgy tudjuk, hogy a Nyugat Római birodalom. De az akkor már nem létezett csak, mint földrajzi fogalom, számunkra. A gót vezetők irányítják ekkor már őket szinte ezer esztendeig. Sokan germánoknak mondják. De kinek a germánjai, mert Strabón ókori földrajztudós szerint a nevük a germen, vagyis rügy, hajtás szóból ered. Ők meg a szkíták hajtásai. A többi már eléggé érthető.

A hunok Attila korában

8. A hunok Attila korában

 Attila halála után nem tűntek el a hunok. Nem pusztították el egymást testvérharcban. Sőt! Csaba23 királyfiról azt írjuk, hogy visszament nagyapjához Bizáncba. Manapság kiderült, hogy arrafelé ment, de tekintélyes birodalom vezetőjeként a szomszédságába. Még Attila halála előtt. Irnik kán birodalma 455-465 között erős hun nemzetségeket fog össze. Tehát Csaba és Aladár harca a hatalomért későbbi kitaláció. Korezmben megnősül.

 Csaba királyfi birodalma

9. Csaba királyfi birodalma, az orosz történészek kutatásai nyomá

 

Ha a Korezmi civilizációt vizsgáljuk, kiderül, hogy óriási többemeletes házakat építettek városaikban. Vitézkötéses kabátokat viseltek. Hetven, fallal megerősített, várost tartottak számon. Technikai, kulturális hatásuk máig is kisugárzik.

Feleségével Kijevbe tért vissza. Utódai Árpád vezetésével újból a Pannon medencébe jöttek, amikor szükség volt rájuk. Itt addig csak a népnevek változtak a 19. sz.-i történészek íróasztalán.24

Nézegetve térképeket feltűnő, hogy mindenikben benne van Erdély, Moldva, Havasalföld, a Fekete tenger északi és nyugati partvidéke. Vagyis hun szkíta vidékek. Mindenhol megtaláljuk a szakákat, vagyis az őrző védő tevékenységre szakosodott népességet. Orosz kutató összehasonlítja az ismert koraközépkori rovás ábécéket: a hun. bulgár, avar, kazár, alán, orkoni türk, heftalita, turáni és a Esegs, Esegels, Szeklert. A székelyt a Tisza kultúrában Murfatlarnál is bejelöli25. De ennél is meglepőbb a hun neveket felsoroló tanulmánya a történész csoportnak.

Kanita (Kaniska) címszó alatt írja: Dobrudja is a historical land of seklers. Magyarul nézzük a mondat első felét is:" i.e. III-II. Pénzt veret Kanita (Kaniska) Dobrudzsában, amely a székelyek történelmi földje." 26

 * * *
Aranyemberek

A Kukuten, Tisza, Erősd kultúra, később megjelenik a Kréta – Mükénéi kultúrában és a Földközi - tengeri nagy kultúrkör alapját képezi. Furcsának tűnik, de a régészeti leletekből láthatjuk, hogy a Moldvai, Erdélyi, a Tiszai kultúra összességében a kőkor legfejlettebb kultúrája, amely ezer esztendővel a folyamközi özönvíz, kétezer évvel a Kréta-Mükéné előtt már fejlett kézműves technikával, írással rendelkező anyagi szellemi műveltség. A görögök megjelenéséig még évezredek vannak. Ez már bele nyúlik a Bika – Baál kultusz – 6800 – (i.e. 4800)-tól a Közép-Európai és földközi tengeri nagy kultúrkör népének a pelazgnak (palóc) és nemzetségeinek korába. A bronzkorba.

Dr. Toronyi Etelka szerint az elő-székelyek a mázas kerámia munkálata közben fedezték fel a fémolvasztás eljárását. Mivel a fémek olvasztásához 1700 C-fok szükséges, melyet az elő-székelyek a mázas technika kivitelezésekor alkalmaztak, így nekik már megvolt a hőtechnikájuk. Ezt igazolja a Kárpát-medencében előkerülő nagy mennyiségű bronztárgy. Továbbá az, hogy az itt kiásott, majdnem minden, rézszerszám a csiszolt kőszerszámok másolata. (Toronyi Etelka: A Kárpáti medence. )

A felcsíki Balánbánya indulása körül nagy zavar volt a 19. sz. –tól. Valamit nagyon el akartak titkolni. A hivatalos történészek kialakítottak egy szívfacsaró történetet, hogy Opra János Timafalvi oláh pásztor fedezi fel az 1700-as évek végén. Holott már a név is beszél. Baál – án, vagyis Baál magassága. Érdekessége, hogy évszázadokon át Balán havasán folyt a kitermelés. Körülötte kerültek elő az alacsony olvasztó kemencék. Egyszerű szerkezetek voltak, de magas mesterségbeli tudásról tanúsítottak. Ott minden egymás mellett van. A rézérc, az Olt vize, fenyőerdők, mészkő, agyag. Más nem is kellett. Miután megrakták a kemence alapját és emelték a falait, rétegesen rakták bele a tűzifát, az ércet. Kúpalakban haladtak felfelé. A tetőn aránylag szűk füstnyílást hagytak. Alul egy kis ajtót, amelyet agyagkolbászból tekert lappanccsal zártak el. Azért e forma, hogy a nagy tűztől ne hasadjon el. Ugyancsak alul volt a befúvó nyílás, melybe állatbőrből készült fujtató nyomta a szükséges szelet. Még manapság is használták kovácsműhelyekben, templomi orgonáknál stb.

A X. században Magyarország a kohászatban jártas volt, bizonyítja a Somogy-megyében feltárt sok olvasztókemence. Somogyban régészek felderítettek telephelyeket, amelyek fémművelésre utalnak, pl. Vasas, Ötvös, Kovácsi, Vértes stb. Gömöri János régész Zamárdon olvasztókemencét tárt fel fúvócsövekkel, salakkal egyetemben, amelyet avarkorinak tartott.

Stammler Imre 1989-ben Faisz területén sok olvasztókemencét fedezett fel. E telephely még Árpád-kori magyar nevét viseli. E feltárásokat azóta az MTA 1997 elfogadta..27

Az ércet elég apróra törték, mert csak a kőzet felszínén lévő rezet tudták leolvasztani. Óriási mennyiségeket pörköltek, olvasztottak. A salak ma is egész dombokat alkot, az Olt bal partján. A későbbi korokban többször megpróbálták őrléssel dúsítani a hasznos-anyag tartalmat. Miután kiégett a kemence, betörték az agyag lappancsot és kifolyt a rózsaréz. Egy jókora réz lepény. Ezeket olvasztották kisebb kemencékben és öntötték formákba. 28 A fennmaradt tárgyak finomsága, azonossága viaszvesztéses eljárásra enged következtetni. Ezt a kort már népekhez kötik. A legmagasabb mesterségbeli tudást a hun-szkíta népek fejlesztették ki.

10. A térkép jobboldalán a rézkori leletek sűrüsége az Olt és a Maros forrásánál.

a rézkori leletek sűrüsége az Olt és a Maros forrásánál

 

Nézzük meg ezt a térképet. Amikor készült, napjaink kutatói közül még senki sem állította, hogy Balánbánya létezett a rézkor elején. De a leletek sűrűsége szépen oda vezet. 29

A szkíta fémművesség hazája Erdély. Francia kutatók szerint 2-3000 évvel korábbiak az itteni leletek, mint a nyugat Európaiak. Dr. Endes Miklós 1840.- ben30 a Balánbányai rézkitermelés kezdetét a bronzkorra teszi. Dr. Roska Márton a gyergyószentmiklósi 10. darab kettős ellentett élű rézcsákány együttes előfordulását azzal indokolja: „Hogy e csákányokat egyhelyütt ilyen tömegesen lelték, annak az a magyarázata, hogy a szomszédban vannak a balánbányai rézbányák, melyek a rézkorban is művelés alatt állottak."31 1953ban Csíkszentdomokoson kerülnek elő ugyanolyan hun csákányok. Ezeknek a vegyi és színkép elemzését elvégeztettem múzeumigazgató koromban. Az anyag összetételéből kiderült, hogy tényleg a balánbányai felszíni kibúvásokból, illetve termésrézből készültek. Honnan lehet megállapítani?

Minden, nem kevert anyagból öntött fémtárgy összetétele annyira egyedi, mint az ujjlenyomat. Magában tartja az érctelep jellegzetes anyagait, pontos százalékban.32

Rézkori eszközö

11. Rézkori eszközök, középen a kettős ellentett élű hun csákány, amit első sorban fizető eszközként használtak.

Ugyanezek a kettős ellentett élű hun csákányok szintén jelentős mennyiségben kerülnek elő az Olt mentén a sepsiszentgyörgyi múzeum kutatási köréből. Érdekessége, hogy 0,0096% arzént tartalmaz, 0,58 egység ólmot, 60 g/t ezüstöt, ezen kívül bizmutot, nikkelt és 0,38 egység cinket. Ezzel bronzkeménységűvé váltak az itt olvasztott, öntött tárgyak. Rúd formájában előkerültek Moldva területén is a kukuteni telepek ásatásakor. Rézkori bányászaink szikla oldalára rótták fel a tudnivalókat. Írott kőnek nevezi ma is a vidék, pedig 1870 előtt a bécsi Rothschild ház kezébe került bánya igazgatója szétrobbantotta. Erdélyben és a szomszédos hegységekben az aranykitermelés is nemsokára követte a rezet. Olyan nagy mennyiségben, hogy a sumér és egyiptomi aranytárgyak alapanyaga innen származott.

Csobánczi Elemér írja, hogy megmunkált antimon- és aranytárgyat találtak az egyiptomi II. Kheneri fáraó sírjában. Csobánczi idézi A. R. Burne-t, aki állítja, hogy a két fém, az arany és az antimon nem egyesül, csak egy harmadik elem, a tellurium keverékével. A geológusok csak három helyet tudnak a világon, ahol mind a három fém együtt található természetes formájában, az ércben. E lelőhelyek Ausztrália, Észak-Amerika és Zalatna, Erdély. (Csobánczi Elemér: Ősturánok, Garfield, NJ. 55-56 old, Burne, A.R.: Minoans, Philistines and Greeks. London, 1930, 78 old.)33

Onnan lehet tudni, hogy tellúrt tartalmaz, melyet az erdélyi telepeken kívül csak az É.- amerikai és az ausztráliai bányákban lehet megtalálni. A kerámiák mellett előkerült rézrúdacskák, kettős ellentett élű hun csákányok előfordulási rétegei szerint ezek a tárgyak jóval a ’hivatalos’ rézkor előtt készültek.

„Erre a következtetésre jutott Dechelette, a híres francia bronzkorkutató. A bronzkori tárgyak lelethelyeiről és idejéről egy névsort készített. Bemutatja, hogy a legkezdetlegesebb bronzkori készítményt Nyugat-Európában Kr.e. 2000-re datálják, ugyanakkor a kárpát-medencei bronztárgyakat, melyeket a székelyek gyártottak, Kr.e. 4000-ből származtatják. A Torontál megyében talált fokoson székely rovásírás jelei láthatók, amely Kr.e. 5000. évből való."34

A rézkor kezdetén egész Európában csak az alábbi helyeken folytattak bányászatot John Dayton kutató megállapítása szerint: (Dayton, John: Minerals, Metals, Glazing and Man. London, 1978.)

1. Körmöcbánya (Nyitra) arany, ezüst, antimon

2. Selmecbánya (Nyitra) ezüst

3. Nagybánya (Szatmárnémeti) arany, ezüst

4. Felsőbánya (Szatmárnémeti) arany, ezüst, cink, ólom

5. Kapnikbánya (Szatmárnémeti) ezüst, antimon, arzén

6. Offenbánya (Torda-Aranyos) ezüst, tellúr

7. Veresbánya (Alsó-Fehér megye) arany

8. Rudnikbánya (Nyitra) réz, ólom, ezüst

9. Rudabánya (Borsod) arany, ezüst, vas

10. Nagyág (Hunyad megye) arany, ezüst, tellúr, mangán.

11. Dognácska (Krassó, Szörény) réz, ólom.

12. Szaszkabánya (Krassó, Szörény) réz

13. Majdánpatak (Krassó, Szörény) réz 14. Gölniczbánya (Szépesség) réz, antimon, nikkel.

Fémfeldolgozók nyomait tárták fel eddig Bodrogkeresztúr, Lengyel, Erősd, Vincsa, Gulmenitz, Tószeg, Jordánhalom, Tordos, Polgár, Perjámos, Velemszentvid, Hallstadt, Karanovo, Remete, Nyitra, Lerna helyeken. Az itt felsorolt lelőhelyek, és olvasztó telepek kiszolgálását nagy létszámú személyzetnek kellett fenntartani. A piacgazdaság akkor is működött. Termékeiket megtalálták Európában, Kis-Ázsiában, Észak-Afrikában.

Eltűnt ez a kor nyomtalanul? Csak a rézkor helyneveit kövessük Csík és Háromszék területén.

Maroshévíztől fél óra alatt Bél-borba juthatunk. Bél, Beél, Baál, Bál a keleti Bál isten neve, melyet Föníciától Karthágóig mindenütt tiszteltek. Bor a kelta isten neve, mely a földalatti ásványkincseket adta a franciák, angolok őseinek. A görögöknél a megfelelő isten Borysthenes. Az én fülemnek Boristen + a görög végződés. A székely valahonnan ismerte Bált is, Bort is. Mert Bélbor a borvizek istene, számos forrásával. Innen származik a Niagra patak, (nem a Niagara vízesés, amely fekete és nagy garral, zajjal zuhan le). Tőle pár kilométer Borszék. A maga csodálatos ásványvíz forrásaival.

A borvizek mellett van két titokzatos pontja Borszéknek, ami ha DélAmerikában vagy Franciaországban lenne, a világ turistáinak Mekkájává válna. Az egyik a Medve barlang. Még ma is látható, hogy mesterségesen vésett folyosó lehetett az idők hajnalán, melynek bejáratát két hatalmas alak, Orbán Balázs szerint két szfinx őrzi. A másik a Jégbarlang, amely ma is működő, szemmel láthatóan mesterségesen létrehozott jégszekrény, fagyasztóláda. A vulkáni utótevékenységből származó gázak, ásványvizek olyan keveredését, elegyét hozták létre évezredekkel ezelőtt, amely ma is, amikor az ajtója az idő fogának martalékává lett, a legnagyobb nyári melegekben sem megy 4C fokon felül. Mikor mondod a borszékieknek, hogy ez milyen csoda, azok csak legyintenek. „Hagyja a csodába! Itt november elejétől, május végéig mindenhol elég jég van!"

Borszéktól gyalog sincs messze a Tászok tető, de gépkocsival 8-10 perc. Kilométernél magasabb hegyháton írott kövek százai hevernek imittamott, hektárokon elszórva. Kovács Imre, ősi írások szakértője szerint, tanító és áldozó hely volt. Alatta uránbánya, (!). Tőle észak-keletre a Tarkő hegység sziklái, és az egyik Magura csúcs. Vele szemben a Gyöngyeményes hatalmas, emberkéz faragta kopjafát mutat. A Lóhavas, amint a neve is mutatja, hatalmas száguldó lovat formáz, amire csak az óriások óriása ülhetne rá. Ha dél-nyugatra nézünk, ott a Bucsin – hágó, (Nagyboldogasszonynak a hun neve), Borzont vize. Csomafalva, Csomó, Csecs, Csacsa, Csécsény, Tétény csúcsot, hegyet jelent. A csíki NagySomlyó, 1576 méter, itt a Kis-Somolyó, 1553 méter. Somolyó dűlő, Somolyó patak. Miért hangsúlyozom a Somlyót? Mert a kerecsen sólyom, vagyis a szent turul, az ülü, (fényest jelent sumér nyelven), vagy akár a szent Hórusz egyik névváltozata. Csomafalva híres számtalan ásványvíz kútjáról. Mellette a Libán-hágó, Síkaszó településsel.

Gyergyóban keleten a Békény vize fölé magasodik Bot vára. Nevét Both lófő, később királybíró család után nyeri, de a legendák Hiripné várának hívják. Benedek Elek leírja a legendáját, mi csak annyit írunk róla, hogy még nem is olyan régen, húshagyókedd estéjén, a fiatalok tüzes kerekeket eregettek le a hegy oldalán. Aztán ezt is sikerült betiltani. Innen elég jól járható úton 20 perc gépkocsival Balánbánya. Vagy írjuk, hogy Baál-bánya?

 

Ha keletre nézünk, fölénk magaslik a Nagyhagymás, 1792 méter, Egyeskő, 1608 méter, és az Öcsém, 1706 méter magas csúcsa. Mellettük a Naskalat, melyet Lukács atya „A somlyói kegyhely titka", című könyvében, a Nazca-fennsíkkal hoz párhuzamba. Mi csupán annyit jegyzünk meg, hogy a Nagyhagymás folytatásaként, a Naskalatot északról dél felé, menedékesen, valaki derékban elvágta, elhordta az 1700 méteres szomszédok melletti hegyet. A második világháború idején német nehézbombázók leszálló bázisnak használták, mert olyan bő terek nyílnak kilométer magasságban, ahová talán az egész keleti német légiflotta nyugodtan leszállhatott volna. Hogy ki építette, és mikor ezt az óriási repülőteret, azt hideg fejjel még találgatni sem lehet. Az Olt jobb partján Dán falva. A név nem szarvast jelöl. A rézkorból jó pár helyen fennmaradt. Püspöki rangú Baál központokat jelölt.35

szekelyekostortenete13

12. Baál az élő nap

 

 Az ábrán látható Baál az élő nap A) narmer palletáról. A rajzon, tessék megfigyelni a sólymot - hogy ne írjak turul madarat... B) A kánaáni sztéléről.

Hargita oldalán Kakas-várába36 botlunk. A szent hegy tetejére hullott le –Hérodotosz szerint – Istentől az állattenyésztés és a földművelés tudása, a szkíta T-hargita-osz apó fiainak. Ha felkapaszkodunk még egy kicsit, először az Oltárkővel találkozunk. A Hargita legnagyobb csúcsa az 1801 méteres Galusa-tető, másképp Nagy Bagolykő, (nem indián név), vagy Grádicskő, (lépcső). A Bélhavas csúcs mellékneve a csicsói Hargita, (csics=csúcs), hívják még Asztalkő-tetőnek. A harmadik a Kereszt hegy csúcsa, vagy Kápolnahely.

Háromszék felé indulva a tusnádi szorosnál nyurgán felugró csúcsok. Ördögék Teteje, Szöktető Kút, (szökőkút) teteje, Vár Vápája (vápa sumér szó, kikötőt jelent, a székely nyelvben völgyet), Vártetej, rajta a csíki Bálványosvár, mellette a Cserevámos csúcs. Erről zúdul le Baál (!) patak. Bálványhegyi várnak is hívják, mert ott még párszáz esztendeje álltak Baál szobrai, mely a patriarchátusra tért ember vallásfilozófiájában az önmagába fordulást jelentette.

A Szent Anna tó mellett elmenve jön a híres kénbarlang, a Büdös, majd Timsós, Bivalyferedő, a maga gyógyhatású borvizeivel. Innen még az 1600-as években is, sőt a XIX században is bányásztak ként, timsót.

Fölöttük őrködik Bálványosvárának roppant tömege. Köveit forró mésszel ragasztották össze, tartja a néphagyomány. Geológusokból és építész mérnökökből álló szakember csoporttal megvizsgáltuk, 2002-ben, a cementnél is erősebb kötőanyagot, és összehasonlítottuk a Déva vára kövei közt található anyaggal. Azonosak, ugyan úgy, mint az építészeti stílus és módozatok.

Akik azt állítják, hogy a XIII században jönnek a székelyek erre a földre, azok azt is el kellene hitessék velem, hogy azonnal nekikezdtünk várromokat építeni. Az is igaz, hogy a nagyobb várak egy részét még sokáig használjuk. Az írott történelem megemlékezik arról, hogy az Apor báróvá vált Opor család egyik tagja, Apor László (a történelem könyvekben Kán László), Bálványosvárban tartotta fogságban Bajor Ottót és a Szent Koronát. Több mint két évig őrizte, míg szerinte megfelelő személy fejére nem került. Így lett Róbert Károly magyar király a XIV században. A Szent Korona nem szentségtelenítődött meg az állítólagos pogány vár kövei között. Sőt!...

Álljunk meg Ozsdola falu déli kijáratánál. A helység régebb hegyi kristályáról volt nevezetes, melyet csiszoltak, és ozsdolai gyémántnak neveztek. Nemsokára a Putna völgyébe kerülünk, amelynek bejáratát ősi vár őrizte. Itt át lehet menni Dél-Moldvába, arra a területre, ahol a tatárjárás előtt a nagy milkovi kun püspökség állt. Nem is említenénk a völgyet, ha útközben nem hökkentene meg az Isten Széke. Derékszögben tökéletes pontossággal levágott szikla ugrik az ég felé, mint egy székhát, előtte a szék ülőkéjének roppant méretei, melyről ma is lelógathatod a lábadat, ha van merszed parányi hangyaként kiülni a szélére. Az út jobboldalán égnek ugró hegyes piramis. Szikláit sűrűn benőtték a fenyők.

A Kárpát könyök keleti oldalán két kilométer magasságban felugró csúcsokkal büszkélkedik a Csukás hegység. Sorrendben a következő neveket adnám nekik: Halak, Baál szobrai, kúpok, piramisok, Turáni Nemezsüvegek, Hindu Pagodák, Dinoszauruszok. Orbán Balázs szent bérceknek nevezi a hegység csodálatos szikláit. A hét csúcs becsukja a szentföld vonalát.

Ez a világ egy kis része, amint figyelmesen összejártunk. Bárhová megyünk ugyanilyenekkel találkozhatunk ha tudjuk, mit keresünk, ha a terep vezet minket és nem saját előítéleteink.

A Kárpát-medencében a gabonafélék kinemesítése az Őscirokból az i.e. 7.000 - ben már befejeződött. Ezt igazolják napjaink ásatásai is.37 A gabona termesztéséhez szükséges szerszámokat Tarcal, Tokaj, és Csitár határában tárták fel. Sokan bizonyítják, hogy itt volt a szarvasmarha Európai háziasításának gócpontja, mert vad őse itt élt a legnagyobb számban. A sertés helyi háziasítását főleg a bronzkorból lehet kimutatni. Az első kocsik lelőhelyei, Budakalász, Szamosújvár, Gyulavarsánd, és Herpály. Megjelenési idejüket i.e. 2.000.-re pontosítja a szakirodalom.

Mikor Torma Zsófia Tordos melletti ásatásainak során a Mezopotámiai legrégebbi leleteknél 1.500 évvel régebbi írásos kerámiákat talált, a nemzetközi régészek kitörő örömmel fogadták eredményeit. Körvonalazódott egy vélemény, hogy az Európai népek tanítómesterei a Kárpát medencei szkíták voltak.

 Tatárlaki leletek

13 Tatárlaki leletek az 1960-as években hozták napfényre

Csobánczi Elemér említ egy további bizonyítékot az erdélyi és mezopotámiai kapcsolatokra: „Több hazai leletben fordultak elő ékszer gyanánt viselésre nem alkalmas arany karikák. Legtöbb a máramarosi kincsben, összesen 22 darab. A karikák súlyadataiban bizonyos törvényszerűség mutatkozik. A 9 grammot megközelítő súlyú egység többszöröseinek: hat-, tizennyolc- és harminchatszorosának felelnek meg. Úgy az egység, mint annak többszöröse arra mutatnak, hogy hazánk ősnépei a BABILÓNIAI SÚLYRENDSZER-t használták."[1] 38 (Botos László: Út a Trianoni Békeparancshoz. Budapest. 2001. 20 old.)

Az aranyról írva meg kell említenünk, hogy nemcsak a Folyamközön, vagy Egyiptomban, egész Európában, bővebben az északi részeken, talált korai aranytárgyak zöldessárgás színűek, és tellúrt tartalmaznak. Az erdélyi bányák jellegzetes összetétele. Ilyen arannyal csak évezredek multán találkoznak az európai hódítók Dél-Amerika és Ausztrália bányáiban.

Az ókori szerzők ránk vonatkozó anyagaiból köteteket lehetne összeollózni.

Lenormant (francia nyelvész) már 1830-ban megállapította hogy a "sumir nyelv ural altáji nyelv, a mai nyelvek közül a magyar áll hozzá a legközelebb". Henry Rawlinson ezredes volt az első felfedezője a sumír-magyar kapcsolatnak, 1835-ban, mikor kutatásai közben rábukkant Iránban a Behistuni sziklafal felirataira, s melyet életének kockáztatásával másolt le, majd kezdte megfejtésüket. Munkatársa egy magyar bencés szerzetes volt, Rónai Jácint, aki a székely-magyar rovásírás segítségével folytatta Rawlinsonnal az ékírás megfejtését. Ez alapján a tudós állást foglalt amellett, hogy az ékírás szittya nyelven íródott. (Rawlinson, H. C. : Resumé d'une Communication á l'Asiatique Société. London. 1853, 228 old. )

(Badiny-Jós Ferenc: The Sumerian Wonder. Buenos Aires, 1974. 15 old.)39

Aztán jött a fordulat. A Habsburg és a Romanov ház közös erővel leverték a magyar szabadságharcot. Európa nemzetei ellenük fordultak. Be kellett bizonyítani, hogy a magyarok semmirevaló, hazug szolganép.

Az osztrákok bedobták az évszázadok óta hűséges kiszolgálóikat, a cseheket. Megjelent a Magyar Akadémia élén egy Joseph Budenz nevű német, 5 cseh asszisztensével. Először eltagadták a nyelvünket. Kőkorszaki megtanulhatatlan maradványnak nevezték. Eldugták, meghazudtolták krónikáinkat. Sőt át-át írogatták imitt, amott. Ők képviseltek minket minden nemzetközi kongresszuson. Íratták történelmünket.

A 2000 utáni évek áttöréseit inkább az emigráció történészei használták fel. Sokkal jobb könyvtárakat használhattak és több nyelvet ismertek. Kapcsolat rendszerük is bővebb volt. Tőlük indult a hazai történelem összehasonlítása a távolabbi országok eredményeivel.

„Az i. e. II. évezredben, Eurázsiában négy kiemelt hatalmi térség létezett, s emellett hat központ működött. Anatólia az Égeikummal, a Kárpát-medence, az eurázsiai sztyeppe és a Kaukázus volt a meghatározó négy térség. Az egymással is kapcsolatot tartó hatalmi központok, pedig a következők: a Hettita Birodalom, a trójai birodalom, Mükéné, a Kárpát-medence (Hajdúsámson, Piliny I-II), a kaukázusi trialéti-kirovakáni és a szintastaiandronovói sztyeppei kultúra. "40

Bakay Kornél régész, múzeum igazgató úttörő munkásságát otthon elég ridegen fogadták. Annál nagyobb figyelmet szántak rá külföldön. Könyvei iskolapéldák lettek. Akkor már a peresztrojka utáni nyitással a világ elé került az orosz régészet hatalmas kincsestára. Nagy történész csoportok egyik napról a másikra váltottak. Középpontba kerültek az addig mellőzött szkíták és legkésőbbik fennmaradt részük – a székelyek.

Tisztázódott, „hogy az erdélyi (I), Duna-torkolatvidéki (II), meotiszi (III), Volga-kámai (IV) és kaukázusi (V) műveltség népe Erdélyből áramlott ki az i. e. 5100 körüli időszaktól kezdve (Govedarica, 2004, 21, Abb. 1; Manzura, 2005) és legalább 3000 éven át szoros kapcsolatot tartott fenn egymással."41 Vagyis a nagy kultúr - központ Erdélyben volt az özönvíz előtt és után.

Folytatás: A gabonaszem titka →

A gabonaszem titka

 


12 Ma a pápa legfontosabb címzete. Kapocs az ég és föld között.
13 Félszázaddal ezelőtt figyeltem meg, hogy a székely városkámban ismerőseim nagyrésze munkába ment reggel. De a tisztviselők a polgármestertől, orvosig, állalatigazgatótól, a kapusig, az utászig szolgálatba.
14 Katonai kasztnak ismerjük. Az újkorig fennmarad a keleti székelység és a kozákság életmódjában, jogrendszerében. 15 Tárih-i Üngürüsz (a magyarok története) az 1500-as évek első felében Fehérvár (Belgrád) bevételekor talált latin nyelvű krónikát írja át törökre II. Szolimán szultán belső embere Mahmúd Terdzsüman 16 Botos László: Hazatérés, Magna Lingua, USA, 98-99. old. (Toronyi Etelka, I.m. 16 old. és Torma Zsófia: Avar nyomok Erdelyben)
17 Bővebben –Botos László i.m. Az írás feltalálása c. fejezetében 18 Baráthosi Balogh Benedek 1930 ban kiadott tanulmánya. A hunok három világbirodalma 19 I.m. 35-36 old. 20 Li Po-szo: I. Szkíta örökség II. Szkíta szellemiség. Farkas Imre könyvkiadó.
21 Figyeljük meg évezredek távlatából. A mi fülünknek ismerős a Huang (magas forrás, hun magasság) és a Chang (Csáng = folyó, elfolyó) is.
22 Botos László kiegészítése.
23 Irmák, Irnik, Bel -Kermek a neve. Mi vezérnek, vagyis Csabának nevezzük.
24 A hunok és Eurázsia népeinek történelmét a szerző nyomon követi „Az emberiség története" című négykötetes munkájában. FRIG kiadó Budapest.
25 Soslambek Baichorov Stavropol 1989 nyugat türk alfabeth. 2) Murfatlar bortermő vidék a Dunától északra a Fekete Tenger mellett Dobrudzsa vidékéhez közel. Ehhez tartozik a fent leírt Erősd, a Vaskapu környékén, Lipinski-Vir és Moldvában a Kukuteni kultúra.
26 www.turkicworld.org. Scythian vocabulary in the sources
27 Botos László kiegészítése.
28 Másképp a formába öntés eléggé elterjedt tevékenység volt székelyföldön. Különböző korokból mézeskalács, sajt, szappan, viaszgyertya - formák maradtak fenn székelyföldön, melyeket agyagból, vagy keményfából készítettek. Eleinte szakrális jelképek lehettek áldozati étkezéseknél. Ezek az áldozati istentiszteletek velejárói. Annyira, hogy egyes német nyelvterületeken a konyha és a templom szó szinte összemosódik ma is.
29 Botos László. Hazatérés 196 old. 30 Nemzeti Társalkodó. Kolozsvár, 1840. I. félév 203. old. 31 Orbán Balázs I. kötet 93 old.
30 Nemzeti Társalkodó. Kolozsvár, 1840. I. félév 203. old.
31 Orbán Balázs I. kötet 93 old.
32 Barabási László: Balánbánya története 17. old.
33 Botos László kiegészítése
34 Botos László: Hazatérés, Magna Lingua, USA, 140-142. old (Toronyi Etelka: 17.old.)
35 A keleti harcművészetekben is fennmaradt. Ha valaki eléri a 3. Dán fokozatot már másokat is taníthat. A nyolc dános színt már megfelel a Dr. prof. minősítésnek napjainkban
36 A napfelkeltét jelző kakashoz egy egész sor hiedelem kapcsolódik. Kukorékolásával elzavarja az ártó szellemeket, rosszban járó manókat. Az őrök, megfigyelők segítője. A tűzzel kapcsolatos áldozatoknál kiemelt szerepe volt. Később a bibliai kereszténységben őt áldozták fel, de nem a tűzben. Nyilaztak rá. Amerikában a pulyka vette át szerepét.
37 Prof. Dr. Gheorghe Lazarovici kolozsvári régész hívta fel a figyelmemet. Írásban Dr., Prof. Ciuta Beatrice: Cultivarea plantelor in pre- si protoistoria bazinului intracarpatic din Romania. Alba-Iulia 2009
38 [1] Csobánczi Elemér: Nagy Magyarország vagy nemzethalál, 3. Kötet, Kelet-Magyarország pusztulása és elrablása, hogy az ékírás szittya nyelven íródott. (Rawlinson, H. C. : Resumé d'une Communication á l'Asiatique Société. London. 1853, 228 old. )

 

 

 



 

 

 

 


« Prev Next

A hozzászólások lehetősége 2023.11.03-án megszűnt.