Számtalan régészeti és néprajzi bizonyítéka van az ötezer évvel ezelőtt Mezopotámiában élt KI.EN.GI (kangar), közismertebb nevén sumir és a magyar nép közti műveltségi kapcsolatnak, egyenesági leszármazásnak. A magyar nép és nyelv régiségének bizonyítékai a népművészetünkben megőrződött...

A Vízözön után Noé utódai, továbbá a világ más részén megmaradt embercsoportok egyre sokasodtak, szaporodtak, és lakhelyet kerestek maguknak. A Biblia Noé leszármazottjaival nevesíti a szétvándorló népcsoportokat. A legutóbbi Vízözön után Mezopotámia Örményország felől népesedett be.

A Vízözönről a Föld minden népének több-kevesebb ismerete van. A judeo-keresztény világ vízözön-tudása a Biblián alapul. A népek emlékezetében és az ókori írok műveiben a vízözön pusztítása világkatasztrófaként rögzült. E közös mag nem véletlen egybeesés, hanem...

Az akadémikus történelemtudomány azt tanítja, a mai ember fokozatos fejlődés eredményeképpen szellemileg és testileg az alacsonyabbrendű lényekből emelkedett ki. Ez elmélet évmilliókat ölel fel, bár a történészek hatezer évnél távolabbra nem tudnak megbízhatóan visszatekinteni. Arra, hogy...

A mai ismereteinkkel felvértezve hajlamosak vagyunk feltételezni, hogy a több világkorral ezelőtt élt emberek, emberi lények jóval alacsonyabb műveltségi szinten álltak, mint mi. A Vízözönt túlélő embercsoportok az előző világkorok, ha nem is egyetemes, de személyreszabott,

Reméljük, mielőtt a szentek a mennyország kapuján bebocsátást kérnének, megegyeznek, hogy a „szent" megnevezésük melyik nyelvhez tartozik. Milyen nyelven kérezkednek be a mennyországba a „szentek"? Ha az etimológiai szótárakat vennék alapul, saját magukkal is komoly nyelvi...

Álmos fejedelem születésének körülményeit kisebb-nagyobb mértékben minden magyar krónika említi. A forrásszövegekben a név írásmódja a használt nyelvtől (latin, görög, magyar) függően különféle. Anonymus és Thuróczy latin szövegében „Almus”.  Kónsztantinosz Porphürogennétosz, a X. századi bizánci...

A régiségben minden névnek megvolt a maga jelentése, sőt szükség szerint még meg is toldották, vagyis a név közölte ismeretet kiegészítették. A név a viselőjének valóságos „igazoló okmánya” volt. A mai ember a neveket már csak...

A nippuri templomi könyvtár 1908-ban közzétett[1] istennév-táblái tartogatnak még egy-két, a magyar Álmos névvel összefüggésbe hozható ékjeles nevet.   Álmos fejedelem (mészkő szobor, Halászbástya, Budapest, Mikula Ferenc, 1902.) Az nippuri istennév-tábla következő megfejtendő neve, az...

Az ókorban a Róma közelében a Tiberisbe ömlő patakot és magát a patak istenét Almo-nak (Álmos) hívták. Ragyogó tiszta vizében „Cybele (Kübele) istenasszony papnői egyetsmást mostak”.[1] A név minden bizonnyal etruszk[2] eredetű. Másképp nem magyarázható e...