A fehér sziget, a hyperboreusok földje a középkori elképzelés szerint a messzi északon volt (Gerardus Mercator, 1595 - fuckyeahcartography.tumblr.com)

Minden hagyomány közül, a legismertebb és legelterjedtebb a Vízözön története. A régészet tudománya nagyon keveset árul el az özönvízelőtti korszakról. és az előkerült leletekről. A legtöbb régész, bár tud róla, észreveszi, mégis átnéz rajta, esetleg érdekességként kezeli, mert nem illeszthető be a hivatalosított fejlődéselméletbe.

2,8 milliárd éves három párhuzamos vésetű, megkarcolhatatlan vasgolyó (limonit-vasérc, Dél-Afrikai Közt. Klerksdorp Museum - inspiegabile.com)

Nem keverendő össze a természetes képződésű vastartalmú golyókkal!

Természetes képződményű Moqui Marbles--ek v. Navajo golyók, az indiánok gyógyításra használták; s hitték, a golyókból az őseik duruzsolnak - (vasoxid-ásvány, 25 millió év, Utah, USA, etsy.com)

Ezért a hivatalosított történetírás a Bibliában megőrződött egyetemes vízözön-történetet helyi áradásról szóló tudósításnak tartja. Mivel az emberiség e katasztrófa idején még a gyermekkorát élte, s érzelmileg a szülőföldjéhez, pl. a Közel-Kelethez, a Kárpát-medencéhez vagy máshova kötődött, a helyi áradásokat világrengető katasztrófaként élte meg. E vélemény nem éppen megfelelő magyarázat a vízözön-hagyományok világmérvű elterjedtségére. Arról nem is szólva, hogy a föld mélye itt is, ott is feldobja az özönvízelőtti magasműveltség tárgyi bizonyságait.

← 36 m mélyen, kútfúráskor előkerült feliratos rézérme (200-400 ezer év, Lawn Ridge, Illinois, - pparihar.com

A pusztulás évezredekig megmaradó emléke számos mai hagyomány alapja lett. A fennmaradásért Noé és családja a „felelős". A túlélők az eseményeket személyes élményeik, emlékeik alapján színezték ki, és örökítették az utódaikra. A Vízözön múltán a szétvándorlás és az egymással való nehézkes kapcsolattartás miatt egyre nagyobb különbségekké nőtt változások és betoldások lopództak a történetekbe. E sok mesés sallang megnehezíti az alapesemény kibogozását, melynek magja mindenütt ugyanaz: Az áradatot jól épített hatalmas vízi járművön a Föld megmentett élőlényeivel (vagyis a sejtjeikkel) együtt 8 ember élte túl.

100 millió éves kalapácsfej (London, Texas, USA – badararcheology.com)

Már az a tény, hogy Noé, a Vízözön-hős bárkát épített nagy mesterségbeli tudásra vall, amire a Vízözön előtt tett szert. A többi túlélő sem lehetett másképp: Az özönvíz előtti időkből még hoztak magukkal annyi tudást, hogy az áradat elmúltával szinte azonnal új, de a korábbinál szerényebb műveltségeket hozhattak létre, ami a mai ember számára úgy tűnhet, mintha a nagy kultúrák hirtelen, a semmiből nőttek volna ki. Minden hagyomány és írásos emlék szerint a magányos bárka lakói mentették át a vízözön előtti egyetemes tudást, illetve annyit, amennyiben járatosak voltak. 8 embernek képtelenség lett volna átmenteni, s újra megalkotni az özönvíz előtti élet valamennyi tudományágát. Egy műszakilag fejlett társadalom minden időkben hatalmas, tudományosan szakosodott embercsoportokra támaszkodik. Ám a Vízözönben a működtetőivel, a kiszolgálóival együtt megsemmisült a magasszintű műszaki fejlettséget fenntartó háttéripar. Semmivé lett a termelési lánc, megszűntek a természetes és mesterséges energiaforrások stb.
Bizonyos, hogy az özönvíz előtt nem lehettek híján a tudásnak, hiszen a régi írásokban, hagyományokban minduntalan felbukkan, hogy annakelőtte az emberiség magasszintű tudás birtokában volt.
Tudtak róla a közel-keleti műveltséget ránk hagyományozó görögök. Philo, ^[1] ókori történetíró megjegyzi, „az időről-időre ismétlődve pusztító tűz- és vízáradat miatt a túlélők utódai nem örökölték az előző nemzedékektől az események rendjének emlékét." Platón, görög filozófus a Timaeusban idézi a saisi pap Solonhoz intézett szavait: Az emberiség elpusztult, és újra elpusztul, s amikor a társadalmak elpusztulnak, az [embereknek] újra kell kezdeni mindent, mint a gyermekeknek^.[2]

Az első madár (archaeopteryx) fosszíliája a kimúlás pillanatában - skyhighhobby.com

A vízözönelőtti műveltségek^[3] létezését a mezopotámiai Nippurban talált ékiratos királylista bizonyítja. Az özönvízelőtti 10 uralkodó megnevezése után ez áll: „és akkor az özönvíz elpusztította a földet".^[4] Az uralkodási időket kivéve a Királylista egybevág a Bibliában említett 10 vízözönelőtti pátriárkával.
A maják szent könyve, a Popol Vuh leírja, hogy az első emberek hatalmas tudással rendelkeztek. „Mindent meg tudtak érteni. megvizsgálták a négy sarkot, az ég ívének négy pontját, a Föld gömbölyű arcát..."^[5]
A kínaiak tudták, „óriások éltek előttük, akik benépesítették a boldogság országát, de elvesztek, mert nem éltek az erény törvényei szerint."^[6]

Kb. 5 millió éves megkövesedett cipőtalp, a sarok közepén jól látszik a sarokcsont által elkoptatott anyag, és a körbefutó cérnavarrás. (Fisher Canyon, Neavada, USA, 1922 – paleo.cc)

Soha nem derül ki, mekkora ismeretanyag veszett el. Az özönvizet túlélő műszaki ismereteknek a töredéke maradt meg, hiszen a túlélők csak azt tudták hasznosítani, újrateremteni, amiben maguk jártasak voltak. Saját magukra szabott magasszintű ismereteiket adták tovább. Közvetlenül a Vízözön utáni műveltség a korábbi tíz világkor alatt összegyűjtött és egymásra épült ismeretek nyolc emberre leszűkült maradványa volt. Noé és családtagjai a pusztulást megelőző műszakilag fejlett világ emlékére, korábban megszerzett műszaki tudásukra, gyakorlatukra még támaszkodhattak. Ám az unokáiknak és azok gyermekeinek ez már nem állt módjukban. Ők csak a szüleik özönvízutáni leszűkült műveltségét ismerték, értették, ha értették egyáltalán, és alkalmazták. Idő múltán az utódok kezdték elveszteni, elfelejteni a rájuk hagyományozott alapvető tudományos ismereteket. S midőn a műszaki berendezések, eszközök meghibásodtak, nem csupán a felszínes tudásuk, hanem a megmaradt eszközök alkatrész-hiánya miatt sem tudták megjavítani. Ezért a vízözön után a meghibásodott, elromlott műszaki tárgyakat egyszerűen eldobták esetleg környezetük, testük stb. ékesítésére használták. Sok esetben szent tárgyként tisztelték.

II. Assurnasirpal (Kr.e. 883-859), asszír uralkodó (dombormű-részlet, Nimrud, ókori város északnyugati palotájából, Irak - alamy.com)

Több asszír isten- és uralkodószobor karján, lábán óraszerű karkötő látszik. Némelyiken több is. A vízözönben elpusztult magasműveltség ezen emlékeivel uralkodói nagyságukat kívánták emelni.
Voltak olyan berendezések, amelyeket a vízözön után egy ideig még használni tudtak. Hindu feljegyzések említik, hogy az özönvíz után röviddel atomháborúkat vívtak. Tehát egymás ellen használt pusztító fegyvereikkel hatalmas településeket, pl. az indiai Mohenjo Daro-t és Harappá-t a lakosságával együtt semmisítettek meg.

Mohenjo Daro (Pakisztán), « atomtámadás » sújtotta ókori településen talált szanaszét heverő csotvázak (Kr. e. 2600 /sic/ - penn.museum)

Bábel tornya műveltségi központnak épült. Nimród rendezett, jólszervezett társadalomban egyesítette volna Noé utódait. A toronyépítésével komoly kísérletet tett, hogy egyetlen irányító hatóság alá szervezze a növekvő népességet, ám a terv dugába dőlt. A világ minden tájáról összehívott építők az áradat levonulása után szétszéledtek, és jó esetben visszatértek a Vízözön után megszabott lakhelyükre, ahonnan munkára lettek szólítva. Az embercsoportoki önállóan, egymástól elszigetelten éltek, fejlődtek, alakult, változott a nyelvük. A közös nyelv, amelyre az özönvízelőtti fejlett társadalom ismételt megteremtéséhez okvetlenül szükség volt, nem létezett. Az építők nem értették egymást, a jobb kéz, nem tudta, mit csinál a bal. A Biblia szerint Isten akaratából zavarodott össze a nyelvük, a tornyot meg földrengés döntötte romba.^[7] A toronyépítők, mint minden pusztító természeti jelenséget, Isten haragjának tudták be.
Valószínűleg a zsidóság mai világuralomra való törekvése ebből táplálkozik. Csakhogy Nimród idejében még élénken élt az „egy nép, egyfajta nyelv" emléke. A természeti katasztrófa választotta szét, és kényszerítette külön utas fejlődésre a Noé utódok népeit. Azóta igen-igen hosszú idő telt el. A külön fejlődés eredményeképpen kialakult mai nemzetállamok jól érzik magukat a saját bőrükben, országukban és nyelvükben. Nem óhajtanak „szürke massza" lenni; a magyarság semmiképp sem. A különbség az, hogy a vízözönelőtti központosított vezetés az egységes, egynyelvű nép érdekében működött, addig a mai világkormány meg a népek ellenében, a nemzetállamok kárára alakulgat.
Az özönvízelőtti elődeink a maihoz hasonló vagy fejlettebb műszaki tudásra épülő társadalmakat hoztak létre. Ennek ellenére a történészek és a régészek még ma sem ismerik fel, s főleg nem ismerik el, hogy az ásatásokon előkerült besorolhatatlan leletek fejlett műszaki eszközök, berendezések lehetnek. Csak annyiban ismerik fel, és értik meg, amennyiben az ismereteik, a tudásuk megközelíti, vagy eléri az adott tárgy fejlettségének a fokát. A legtöbb, műszaki ismerettel alig rendelkező bölcselő nem is gondol arra, hogy a vízözönelőtti kor műszaki eszközei nem hasonlítanak a mai gépekre. Még sziklák, piramisok is lehettek. Némely tárgy gyártási módszere ismeretlen volt, a kivitelezése meg túlontúl egyszerű, vagy bonyolult, más fejletlenebb tudással rendelkező (pl. a mai) műveltségek számára felismerhetetlen. Némelyiken látszik, hogy iparilag előállított termék, de oly fejlett műszaki megoldású, hogy nemcsak felér a maival, hanem túl is haladja. Esetleg olyan megoldású, hogy a mai tudós nem is érti, mi az, mire használták. A galibát még fokozza, hogy olyan rétegből kerültek elő a leletek, ahol nem fordulhatnának elő.
A sehova be nem sorolható régészeti leletek esetében a geológusok ragaszkodnak „a több millió év" elmélethez, míg a történészek esetleg kétségbevonják a több évmillióval korábbi fejlett társadalom létét. Bizonyítéka a föld rétegeiből előkerült sok-sok megmagyarázhatatlan, sok millió éves lelet.
1891-ben szénlapátolás közben nagyobb kettéesett széndarabból finoman megmunkált aranylánc esett ki. Eleinte úgy vélték, véletlenül kerülhetett a szén közé, de nem: A széndarab belsejében látszott a lánc pontos lenyomata, a két vége meg beágyazódott a szénbe. A korabeli tudósok nem tudták mire vélni, mert a szén legalább 260-320 millió éves. Később nem juthatott a szénbe a lánc, mert nem tudott volna beágyazódni.[8] A szén az elpusztult, a víz által összenyomott és eltemetett növényzet terméke, s ha abban találták az aranyláncot, akkor az özönvíz előtti időből kellett származnia.
1851-ben az amerikai Illinois államban ökölnagyságú aranyat tartalmazó kvarcdarab belsejében kissé rozsdás, de teljesen egyenes tökéletes fejű szöget találtak. A vizsgálat szerint a szög 1 millió éves.[9]
1961-ben Virginiában kőzetgyűjtés közben rábukkantak egy érdekes formájú kőre. Kristállyal övezett üreges belsejű kőnek nézték. Kettévágva kiderült, hogy nem kristály van a belsejében, hanem valami teljesen ismeretlen eredetű tárgy, valamilyen műszaki szerkezet maradványa. A megkeményedett agyag, kavics és megkövesedett zárványokon belül hatszögletű, a jáspisnál, achátnál puhább ismeretlen anyagban 2 cm széles porcelán hengert rejtőzött, amelybe 2 mm-es mágneses, rozsdamentes fémtengely volt beépítve. A porcelán hengert oxidálatlan rézgyűrűk fogták körbe. Röntgen átvilágítás derítette ki, hogy a szerkezet elektromos árammal működő gyújtógyertyát formáz. A kő, amelyben megtalálták, a becslések szerint legalább félmillió éves.^[10]

Gyújtógyertyához hasonló szerkezetet rejtő kődarab (Coso hg., California, USA, 1961.)

Az ismeretlen gépalkatrészt az özönvíz által lerakott, megkövesedett üledékben találták. Ez azt jelenti, hogy a szikladarabokban talált fémtárgyakat az özönvíz temette el, tehát az özönvíz előtti korból származnak.
Az említetteken kívül az özönvíz rakta rétegekből az említetteken kívül számtalan fejlett műszaki tudásra utaló sok más tárgy is előkerült.

[1] Rießler, Paul : Altjüdisches Schrifttum außerhalb der Bibel, Dr. Benno Fischer Verlag, Augsburg, 1928. 728-729. pp.
[2] Platon válogatott művei, Európa Kvk., Bp. 1983. Timaeus, 575. p..
[3] A vízözönelőtti 10 királyhoz köthető műveltségeket és a pusztulásukat részletesen ld. Marton Veronika: Világkatasztrófák, Matrona, Győr, 2011. c. kiadványban.
[4] Reallexikon der Assyroloige un Vorderasiatischen Archäologie, De Gruyter, Berlin-New York, 1980-1983. Weld-Blundell címszó
[5] Tomas, Andrew: We Are Not The first (Nem mi vagyunk az elsők),Sphere, London, 1971. 172. p.
[6] Campbell, Joseps: Masks of God : Creative Mythology, The Viking Press, New York, 1959. 228. p.
[7] Marton Veronika: A föld népe mindig marad c. rövidesen megjelenő könyvéből.
[8] The Morrisonville, Illinois Times, USA, 1891. jún. 11. - perdurabo10.tripod.com
[9] The Times, 1851. dec. 24. – badarcharcheology.com
[10]messagetoeagle.com