20241121
Last updateCs, 08 febr. 2024 7pm

rovas logo

2014 március 21, péntek

A tavasz ünnepe

Szerző: OB

Március 21-e a tavaszi napéjegyenlőség napja. Ehhez a különleges naphoz mi, magyarok számos ősi babonát társítottunk, amelynek egy részét ma is ismerjük és gyakoroljuk. Ezeknek egyike sem a kereszténységben, hanem a táltoshitben gyökerezik.

tavasz1Ahogyan már a korábbi ünnepek kapcsán elmondtunk, a jeles ünnepekhez kapcsolódó szokások jó része a magyarság táltoshitében gyökerezik, őseink nem váltottak mitológiát és nem vettek át keresztény szokásokat, mivel ünnepekre szabott előírások nem is léteztek az ókeresztény közösségekben.

Nálunk az ünnepek idején a mágikus termékenység varázslás folyik, hogy azzal biztosítsák a közösség bőségét és fennmaradását, illetve az ősi természeti erők tisztelete is megmutatkozik egy-egy jeles ünnep kapcsán. Azért, hogy őseink megőrizhessék az eleiktől kapott tudást, nem a régi, jól „bevált” ünnepeiken változtattak, hanem azokat átnevezték egy-egy keresztény szent nevére. Például a tavaszi napfordulót Benedek nevére cserélték. Ennek az okos megoldásnak köszönhetjük, hogy szinte máig megmaradtak a több ezer éves szokásaink.

Időjós megfigyelések

Általános nézet, hogyha Sándor, József és Benedek napokon süt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható, ha nem süt, akkor hosszú, lucskos ősz lesz. Máshol az a mondás járja, hogyha ezen a napon dörög az ég, akkor száraz lesz a nyár. Ebben az időszakban vigyázni kel a böjti szelekkel, mert megbolygatják a háztetőket. A göcsejiek szerint Benedek ereszti ki zsákból a szárnyas bogarakat.

Mágikus gyógyítás

A magyarság ősi gyógymódjai a táltoshit módszere alapján történt. A magyarok hagymát és zsírt szenteltek ezen a napon. Úgy hitték, hogy az ekkor vetett fokhagyma szép és nagy gerezdű lesz. Ezen a napon ültetett fokhagyma varázserővel bírt: ezzel kenték meg a gyermekágyas asszonyt és a kereszteletlen csecsemőt, hogy ne fogja a rontás. Ezzel lehet legjobban elűzni a lidércet a háztól. A fokhagymát, de az ezen a napon ültetett hagymát is általános gyógyszerként alkalmazzák ezen a napon.Szeged környékén a Benedek-napon duggatott hagymát Bertalan napján szedték fel, utána a háztetőre rakták, ahol hét nap érte a napsugár és hat éjszaka a harmat. Ennek a benedeki hagymának a főzetével a tífuszos betegek fejét és hasát mosogatták. Máshol beteg állatokat, elsősorban marhát gyógyítottak vele.

OB


Forrás: http://alfahir.hu/a_tavasz_unnepe

Hozzászólás  

#1 bab-onaleszerelt 2014-03-21 18:52
Javasolom, hogy ha használjuk a "babona" szót, határozzuk azt meg közelebbről, mert e szavunk eredeti értelme a zsidófelkent tévhitek ránkkényszerítésével egyben eltorzult. E szó gyöke a "bab", azaz gömb, gömbölyű, általánosítva mag, átvitt értelemben magzat(*) szó ami egyben a baba, babusgat, bába, Bábel, Babilon, stb. szavak gyöke is. A mag, magzat és a többi termékenységre utaló szavak kiemelten fontos fogalmakat címkéznek a magyar istenhitben(**). Pont ezért gyűlölték, büntették, irtották és próbálták nevetségessé tenni a zsidófelkent szekták helytartói Magyarországon - de máshol is - az úgymondott "babonát", a bábaságot de még a bábasszonyokat is. Ugyanebből a célból tették becsmérlővé a "báb, bábú" szavainkat is mint mások akarata szerint cselekvő játékszerek, illetve emberek elnevezésére.
_________________

(*) Magyar Adorján, Az ősműveltség, VI. köt.
(**) E szó a korai görög-latin istenhitekben "superstitio", fölött-áll, föntről figyel, ügyel.

A hozzászólások lehetősége 2023.11.03-án megszűnt.

Alrovatok

Új írások

Hozzászólások

Honlap ajánló