„ISTEN áldd meg a Magyart!"

„Gyümölcsoltó Boldogasszony" Ünnepe

„BOLDOGASSZONY ANYÁNK, Segíts minden NŐT, hogy az ANYASÁGBAN, az anyai hivatásban keresse és találja meg   élete boldogságát! Te jól tudod, hogy az emberi kapcsolatokat mennyire meggyengíti a bűn  és az önzés, s  emiatt mennyire sérülékeny és törékeny a szeretet.  Segítsd az  Édesanyákat  a gondoskodó szeretetben, a gyermekeket  pedig  a  tiszteletben,  hogy  kialakuljon  és  napról napra erősödjön köztük a szeretet, a ragaszkodás, a törődés és a bizalom.  Miként  az  édesanyák   nagy  szeretettel   és  gondoskodással fordulnak   gyermekeikhez,  ugyanígy  Mária,  nem  csupán   az  ő  fia  iránt érzett  szeretetet, hanem  felénk  is anyai  szeretettel  fordul.  Az  ő szeretete   kísérjen minket az esztendő minden napján!”

Tegyük helyére értékrendünkhöz kapcsolódóan, hagyományainkra épülve e jeles napon a Nők köszöntését, mint ahogy az élet minden területén, a természet rendjéhez igazodva munkálkodunk, hogy a dolgok rendben a helyükre kerüljenek.

A termékenység és a tavasz kezdete, fák, virágok, rügyek éledése, Gyümölcsoltó Boldogasszony a fogantatás, megtestesülés napja, ez a nap március 25-e méltó a Nők köszöntésére. Ekkor kezdik oltani a gyümölcsfákat. A hosszú sötét téli napok után megkezdődnek a tavaszi munkák, mely az év folyamán aztán meghozzák a jó munka gyümölcsét. Ezek a „kezdetektől” való történések igazi okot adnak e napon a Nők köszöntésére.

Jézus fogantatásának, az angyali üdvözletnek fényes napja a természet erejének, a termékenységnek nagy ünnepe. Amint a nap gyönyörű magyar neve is mutatja, a gazdák e napon oltották a kisfákat abban a hitben, hogy Máriához hasonlóan gazdag termést hoznak termőkorukban, s ha helyenként a metszést még nem is kezdhették meg a fagy miatt, jelképesen egy-egy vágást ejtettek a fákon.

„Nem véletlen, hogy az Asszony számára is kivételes jelentőséggel bírt e nap, hiszen a Szűzanyát vallásos buzgalommal, minden órában morzsolva a rózsafüzért e szent napon volt érdemes kérnie: áldja meg őt gyermekkel. Csodákat is meséltek arról, hány meddő Nő fogant e fohászoknak köszönhetően s szült esztendőre.

A mohácsi sokácok, villámlás, égiháború idején kezüket mellükön keresztültéve, anyanyelvükön ezt mondogatják: „Íme az Úrnak szolgálóleánya, legyen nekem a Te igéd szerint!”

A magyar néphagyományban Gyümölcsoltó Boldogasszony az oltás, szemzés napja. Egy XVI. századi csíziónk szerint az ember ilyenkor Szűz Máriával almát olt. Országszerte máig általános szokás, hogy ezen az ünnepen kell oltani, szemezni a fákat. Székesfehérvár-Felsővároson, a déli Úrangyala-harangszó idején sorra rázzák a gyümölcsfákat, hogy majd bőven teremjenek. A békési szlovákok is különösen foganatosnak tartják az ünnepet az oltásra, szemzésre." (Bálint Sándor „Ünnepi kalendárium” nyomán)

Daczó Árpád (Lukács Atya) erdélyi Ferences szerzetes „Csiksomlyó titka Mária-tisztelet a néphagyományban” című könyvében olvashatók az alábbi sorok:

„Égi Édesanya! Minden bűnünk és hűtlenségünk ellenére Mária népe vagyunk ma is! Mert Ö a Babba Mária betartja a szavát, amivel elfogadta Szent István felajánlását, mikor is Mária oltalmába ajánlotta Magyarországot. Szent István tulajdonképpen csak megújította azt a valóságot, amivel már évszázadokkal talán évezredekkel azelőtt, ki tudja hányszor és hány törzsfő, nagyfejedelem vagy éppen király tette oda népét Boldogasszonya anyai ölének oltalmazó biztonságába! Kutatásaim során - írja Lukács atya -, érdekesek voltak a Nőkkel való ismeretségeim.Mindig azokat sodorta elém a Szűz Anya, akikben különösképpen is virágzott az igazi Nőiesség és a Máriás lelkület. A MAGYAR NŐ mindig BOLDOGASSZONYBAN látta nőiességének örök példaképét, és ezért tisztelte is őt a magyar férfi mindig úgy, mint a Boldogasszonynak részére küldött földi mását.Nemhiába dicsérik a krónikák mindig feltűnően őseink tiszta családi életét. Európa szerte közmondásszerű lett a „lovagias magyar nép” elnevezés. A lovagoknak éppen az volt egyik vállalt főtulajdonságuk, a Nőtisztelet. A férfi a ház ura és a nő az otthon úrnője.

„A Férfi az erő, a Nő a szív, és ezen az egységen Boldogasszony Őrködik.”

Ezen ismeretek és a röviden felvázolt világkép történései, értékrendünk s abból fakadó néphagyomány szerint, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe (március 25.) méltó a Nők iránti tisztelet kifejezésének.

Az emberben felmerül a kérdések sora:

KárpátHaza Magyarországunk  utóbbi idegen megszállása  1990-ben  véget ért!  A történelem süllyesztőjébe veszett április 4, november 7. stb.! Tovább március 8-hoz sem kötődik semmi, amiért a nőket abban az időben köszöntötték.

ISTEN teremtette Földön, a MAGYART Erős Hitben megtartó - Regnum Marianum - ősi hagyományok követése nélkül, nincs Család, Haza s Nemzetek!

Közős erővel szülessük újjá Regnum Marianum, Mária Országát s bizton mondhatjuk, hogy minden Magyar Érték a Magyar érdekeket fogja ismét szolgálni. Vigyázzuk, óvjuk Boldogasszony Anyánk  oltalmában  Édes Hazánkat. Kérjük Áldását  KárpátHazánk Magyarországára, a Nőkre, a Magyar Népre.

Wass Albert  Hagyatéka: ".... az Úr... megszabadítani csak akkor fog benneteket, amikor visszatértek az Ö törvényéhez s egymás szeretetében, egymás  támogatásában nemzetté váltok újra. Lélekben tiszta, jellemben erős, szeretetben tántoríthatatlan, s az Úr törvényének tudásában bölcs és engedelmes nemzetté, kikben önmagára ismerhet újra a Teremtő Atya. A szeretet ereje mindenre képes, de  a szeretet  hiánya képtelenné teszi a legjobb szándékot is"!

Pió Atya gondolatai:„Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még, ismét egy gyönyörű madár fog kirepülni. Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük. Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre. Kevés nemzetnek van olyan nagyhatalmú őrangyala, mint a magyaroknak.”

A Nők köszöntése napja kerüljön vissza méltó helyére, ahhoz az értékrendhez, amiért ISTEN Áldásával általuk e Földre megszülethetünk. A Nők méltó tisztelete hagyományainkra épülve előrelépést jelent a családalapítások növekedésében, a családok- s ezáltal a Haza megerősödésében. Mindebből következően a népesedési (demográfiai) eredmények is felfelé ívelő pályára kerülnek.

Kerüljön méltó helyére a Nőket köszöntő nap – NŐNAP, s köszöntsük a NŐKET minden évben Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepéhez, az ISTEN adta Természet rendjéhez méltóan igazodva március 25-én.

 "Az ünnep előtt mindig nagy készülődések voltak.  Az emberek kitisztították lelküket, életüket, házukat, istállóikat, ólaikat, kertjeiket, falujukat, megbocsátottak, megbékültek, misére mentek szép ünneplő ruhában, és délután megjárták egymást. Az ünnepek nagy örömmel teltek, mindent meg tudtak maguknak teremteni úgy, hogy nem voltak senkinek a szolgái. Tudták, hogy mi a rendje a világnak, mert a nap, a hold, a csillagok, az időjárás és a mélységes hitük útbaigazították őket. Akármit nem cselekedtek, akármit nem ejtettek ki a szájukon. Névtelen szentek között nőttem fel, akik a sereg gyermekükkel körülvéve tudtak énekelve szőni, fonni, gyönyörűen hímezni, varázslatossá tenni azt a nehéz világot. Böjttel és imádsággal, Mária erejével elmeszítették a testi-lelki bajokat. Az ő képüket szeretném példaként a világ elé tárni." /Petrás Mária /

"Hiszek Egy Istenben, hiszek Egy Hazában,
Hiszek Egy Isteni Örök Igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában!"

Isten Áldja KárpátHazánk Magyarságát,  Boldogasszony Anyánk – Mária „Szent Korona Országa” ÉrtékRendjében, Isten Áldjon a Földön - Boldogasszony ölelésében - minden Jóakaratú Embert

Szeretettel,

Szervezetek- és Baráti Körök Közössége

Beküldte: Perjés Andrea