Végvári. Kinek vigasztalhatatlan lelke 1890. augusztus 30-án tekintett először a földi világra, s ki a megalázottak, eltiportak fájdalmának szimbóluma volt. A magyar nemzet lelkének és öntudatának ébresztő sikolya. ... 1890. augusztus 30.: Reményik Sándor születése ...

Szendrey Júlia 1828. december 29-én Gálovits Anna és Szendrey Ignác gyermekeként látta meg a napvilágot Keszthelyen. Szülei római katolikusok voltak, ennek megfelelően az újszülöttet is római katolikus vallásúnak keresztelték 1829. január 1-jén.   Ezen a napon...

A nemcsak nagy magyar mesélő, de minden történetével nagy tanító szellem, Móricz Zsigmond fő jellemvonása az a magyar őserő, melyben kevesen vetekedhetnek vele a magyar írók közül: gyökeresen magyar jelenség, a magyar élet magvából érkezett, eszközeit...

Amint Apáczai Csere Jánost, Dsida Jenőt, vagy épp a Jézusfaragó ember szerzőjét, Nyirő Józsefet és alkotásaikat, úgy a katolikus Tamási Áront is Erdély földje adta a magyarságnak, hogy emberségével és művészetével emberi és nemzeti hivatását betölthesse.

50 éve, 1970. június 23-án halt meg ásvai Jókai Móric után minden idők legolvasottabb magyar írója, Fekete István, kit az elnyomó kommunista rendszer elfogult irodalomtörténet-írása egy időben még néhány sornyi értékelésre sem méltatott, mintha nem is...

– Szendrey Júlia megítéléseit illetően komoly problémák vannak mind a mai napig, az őt ért hamis vádakat tisztázni kell – mondta a Magyar Jelennek adott interjújában Raffay Andrea, aki elsőként rendezte kötetbe Petőfi Sándor feleségének verseit. Mint...

... "Simai Ödön Nyelvújítók a XVII. század közepén című, a Magyar Nyelvben megjelent tanulmányában azt írja, hogy említett században Apáczai az egyik legnagyobb magyar nyelvújító volt." ... „Valahol a földön nehéz dolgot hallasz, ott teremj!" „A...

„Ó, emberek,/ nem alhatok!/ Fájdalmam a/ fájdalmatok,/ itt tükrözik/ keresztetek,/ és borzadok/ és reszketek." Így sír a tavaszi tó Dsida Jenő, a kolozsvári poeta angelicus A tó tavaszi éneke című versében, jelképezve, hogy költészetének alapvető vonása...

Megjelent Raffay Andrea, a Magyarságkutató Intézet munkatársának legújabb könyve, amely Szendrey Júlia költészetével, versfordításaival ismerteti meg az olvasókat. Az irodalomtörténésszel a kötet kapcsán Petőfi Sándor özvegyének írói-költői pályájáról, megítéléséről, valamint költeményeinek aktualitásáról is beszélgettünk. / Raffay Andrea: