Forrai Sándor tanár, írástörténész, rovásírás kutató, református presbiter 2007 május 25.-én távozott közülünk. Fájdalmas hiányát csak úgy enyhíthetjük, ha nem engedjük elfeledni tanításait és idézzük gondolatait. Van miből merítenünk…… A „rovásírás atyja” 1913-ban született Munkácson.

A 2008-as grúz-orosz háborút követően a grúz kormányzat azt kérte a világ országaitól, hogy a Grúzia nevet változtassák át Georgia névre, ami szintén Grúzia egyik neve. Mivel a grúzok voltak a támadók és az oroszok a...

Kedves honfitársaink széles e világban! / Ismertetem egy honfitársunk nagyszerű dolgozatait melyet nekem-nekünk küldött, hogy megjelentessük a Magyar Megmaradásért honlapunkon. A közleményem szándéka itt a magyar oldalon, hogy mimnél nagyobb körben vegyünk tudomást erről a nagyszerű...

Az elmúlt hetekben több, mint ötven szervezet lépett be a Magyar Szabványügyi Testületbe azért, hogy az ősi székely-magyar rovásírás számítógépes szabványosítása ügyében érvényre juttassa a Magyarok VIII. Világkongresszusa keretében megtartott Élő rovásírás kerekasztal egyhangú szavazattal elfogadott...

Valamennyi számottevő rovásírás-irányzat és iskola képviseltette magát a Magyarok VIII. Világkongresszusa keretében megszervezett Élő rovásírás című kerekasztalon, amelyet Dr. Mandics György matematikus, művelődéstörténész és Gyetvay György Gergely történész, a Magyarok Világszövetségének a székely-magyar rovásírás szabványosításával megbízott...

A Ház a hídon címû füzetemet 1999 nyarán írtam. Eredetileg egy terje­delmesebb, a hun-kelta-germán-tibeti õstörténet és mitológia összefüggése­it feltáró könyvet szerettem volna írni, de a munkahelyi elfoglaltság, a rovás­írás terjesztése és a háztartás ellátása után erre...

Interjú a magyarság eredetéről dr. Török Tiborral, a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékének docensével, a Magyarságkutató Intézet Tudományos Főmunkatársával. Nem Árpád népe hozta be a Kárpát-medencébe a magyar nyelvet? – Professzor úr, nem vagyok történész, a biológiához...

Egyre inkább napvilágra kerülnek az eltitkolt, eltorzított, elhazudott nyelvi- és kulturális emlékeink. Nem kell már komolyan venni a Halotti Beszéd nevű nyelvemlékünk makogásra emlékeztető hangzását sem, hiszen elolvasható és megismerhető, mit is mondtak valójában a beszédben.

 1. A dolgozat célja a magyar nevek megmagyarázása a magyar nyelv alapján. A magyarok a neveiket a saját nyelvük alapján adták, minden nevüknek pontos értelme volt, amit fel lehet deríteni a magyar nyelv segítségével. Mivel a...

Az ELTE professzora arra kereste a választ, hogy régebbi-e a székely rovásírás, mint a Halotti beszéd? Érzékelhetően szeretett volna egy nem-et kicsikarni a tényekből, de nem sikerülhetett neki. Ez a dolgozat, amely egy ideig az ELTE...