20241128
Last updateCs, 08 febr. 2024 7pm

rovas logo

2017 március 27, hétfő

Szkíta igazságok

Szerző: Péterfai János István

 IX. MASSZAGETÁK

A masszageták Közép-Ázsia térségeit lakták, de magyar népesség voltak, az Andronovói kultúra utódai.

Nevük Tömeg-Géta értelmű, de a Massza a Mada, Mata, vagyis a magyar, és a Géta a Héta, a Heta, Khéta, Yeta, a Hetu-Magar. Ez a magyar származású nép Mata-Heta formában Heta-Mata, vagyis Hét-Magyar jelentést visel nevében. Nagy-Géták, vagyis Nagy-Heták egy másik jelentés szerint.

Azt gondoljuk, hogy a különböző szaka népek kissé eltérnek egymástól, az időbeli fejlődés, a különböző földrajzi környezet, és a nyelvi elágazó fejlődés miatt. Alapvetően azonban mind magyar eredetűek voltak.

Kyrosz perzsa nagykirály megtámadta a szkítákat. Serege óriási volt, nagyjából 600000 embert számlált. A szkíták visszavonultak, de aztán keményen ellenálltak. Azt hihetnénk, hogy a perzsa hatalom volt a szervezettebb, amely felette állt a szkíta hatalomnak. Ezt valószínűsítik a történeti könyvek általában. De a valóság ezzel szemben más volt. A szkíta hatalom volt a szervezettebb és magasabb rendű, a szkíták támadták folyamatosan a déli rabszolgatartókat. A támadás fő iránya a szkíták felől irányult Irán felé, lásd Irán - Irány.

Tomyrisz királyné volt a massza-géta hadak vezetője, amelyek szembe szálltak Kyrosz hadaival. A hatalmas háború a perzsák tökéletes vereségével végződött, a magyarok megsemmisítették a perzsákat, és maga Kyrosz is elesett a döntő ütközetben, amit fényes hadaink megnyertek. Ez a háború nincs megfelelően értékelve a világtörténelem csatái között.

Tomyrisz nevében a Muris szó is felismerhető, de elsősorban Szum-Ur értelmű. Tom-Yr-Isz értelme Szom-Úr-Isz, ami a Szem-Úr-Ész variánsa és a Szem-Ur-Fénye jelentést tartalmazza. Megdöbbentő, de Tomyrisz neve kristálytisztán Szem-Ur-Ész értelmű. Az Ész, Isz ősi idő óta a Nők neve, lásd Iz-Isz. A királynő tehát Szum királynő, ő a Szumirok Fénye, Istennője, és irdatlanul megveri az őseiket eláruló perzsákat. Tom-Ür-Isz formában is értelmezhető a neve. Kétségtelen az is, hogy az „-isz” végződés lehet hellén toldalék, de ez nem változtat a lényegen. A Tomyr, Tomir változata a Tamar is.

Ktesias görög történetíró a szaka nőkről azt mondja, hogy bátrak, és gyakran elkísérik férjeiket a harcba. Kr.e. 400 körül a médek elleni háború vezetője a szakák királynője, Zarina. Neve magyar, mert a Szár szó van benne, ami önmagában is király jelentésű. Szári-Na pontos jelentése Királyi-Ház, Királyi-Nő, míg Szár-Ina kb. Szár-Iné, Szár-Ené, ami tpk. Királyi-Istenasszony.

Más helyen Ktesias azt írja, hogy amikor Kyrosz foglyul ejtette Amorgés szaka királyt, Sparethré nevű felesége hatalmas sereget toboroz, és kiszabadítja férjét. Amorgés egyrészt A-Morgós, de az A-Mor-Gé is szóba jöhet. A magánhangzó harmónia nem kötelező teljesen a görögökre, ezért az Amorgés alakon nem kell csodálkozni. Az Am-Or kb. Am-Ur is, a szó végén a a Föld ősi magyar neve, ami a görög és latin utódainknál is élő maradt. Az Ámor-Gé mint Ámor-Földje értelmetlennek látszik, különösen király estében.

Sparethré királynő neve rendkívül érdekes és értékes is számunkra. A Spar a Szapar változata, illetve az Is-Par egyszerűsödése. A Szapar a Szabar változata, a magyarok népneve, az ls-Par pedig Fény-Háza értelmű. A Spareth Th végződése egyiptomi jel, mert a nőiség, a nő neműség jelzője, ami a magyar Ta, Tu - Föld kifejezője. A Föld női nemű, a termékenység szimbóluma, T, D is jelzi ezt a hagyományt, ami a magyar helynevekben tömegesen fennmaradt. Spareth-Ré utóneve igazolja a királynő igazi rangját, ami a fáraóéval azonos. Ré a Napisten neve. Spareth-Ré csapatainak jelentős része nőkből állt.

X. Szkíta városok

A szkíta emberekről azt mondják, hogy szekereken éltek, ami egyrészt igaz, de városaik is voltak. Ki mondaná azt, hogy a magyaroknak nem voltak városai, sem szekerei? A magyari népek igen magas kultúra örökösei, ezért a nagyon alacsony színvonalú mai értékelések nem méltóak őseinkhez.

Krímben, tehát Kimmeriában, ahol a kimmer kelták sokáig éltek a kelták nyugatra vonulása után is, a szkíták Neapolis néven ragyogó várost építettek. Ez a városnév első rálátásra Új-Város értelmű, mint Nea-Polisz, vagyis Nápoly neve. Ellenben a Nea valójában a Nap neve, mivel őseink a Napot az Új fogalmával szorosan összekötötték. A Nap a megújulás szimbóluma, az Örökmozgó, az Auto-Mata, vagyis Utu-Mata/Mada. Nea-Polisz tehát Nap-Polisz, Nap-Város jelentésű. A Polisz szintén magyar eredetű szó, a  Pol Sok, az Isz Fény, illetve Ház.

Szakkiz városa a Zagroszban szintén szkíta város, de alapjai bizonyosan a szumer korba nyúlnak vissza. Szakkiz a Szakkir formából alakult ki Szakkiz alakra. A Szak a Főség és Szaka magyar nevek megjelenése a névben. A Kir utótag a Kör, Kar, ami Város is, továbbá Királyi is. Szak-Kir a Királyság-Fősége, a Szák Kir a Szák Kiz eredetije. Rengeteg régészeti kincs került elő a város területéről.

Levantéban épült fel Szkytopolisz, ami Szkíta-Város értelmű magyarul, vagyis Szkíta-Polisz.

Egyiptomba is behatoltak a szkíták, de Egyiptom a magyarok egyik legősibb országa, ahová igen gyakran visszatértünk. Itt a Delta déli része Scythico Regio nevet bírt egykoron.

Levante Szkíta-Városa Bet-Szen nevet is viselt. A Bet előtag magyar szó, itt Hajlék, Város értelmű, továbbá Ház. A Szen lehet a szkíták neve, ami itt Nap jelentésű elsősorban, de a Hegy, Fény és Szent is közel áll hozzá.

Ukrajnában több városnév ismert, amelyeket Bíborbanszületett Konstantin jegyzett fel. Ezek puszta várak, a falakon belül emlékekkel és kőkeresztekkel, ami miatt az a hagyomány, hogy valaha rómaiak laktak bennük. A várak a Dnyeperen innen, tehát Bizánc irányában vannak.

Ez az adat is azt bizonyítja, hogy a magyarok, és más neveiken hunok, szkíták, szarmaták, masszageták, esetleg avarok és mások keresztények voltak. Nem rómaiak lakták e várakat, városokat, hanem éppenséggel magyarok, akik először lettek keresztények, az örmények előtt.

E várnevek a következők: Fejér. Ezt a várat Neszter Fejérvárnak tartják, a mai Akkermannak. Dnyeszter-Fejérvár fontos magyar központ volt, Kisjenőtől, vagyis Kisinyovtól délre. Ha erről a városról beszél Bíborbanszületett Konstantin, akkor minden kétséget kizáróan magyar városról beszél, csak az nem érthető, miért volna ez a Fejér nevű vár elhagyott?

Tungátai városa Tun-Kátai értelmű. A Káta kb. Fő-Hely, ami kifejezetten Várost jelent. A Tun a Tün változata, ami magyar szó, és Isten az elsődleges értelme. Ez a város Isten Városa értelmet visel.

Kraknakátai nevében a Krakna a Kraknó változata, tehát magyar név. A Kara-Kán, Kara-Ken mellett, ami elsődlegesen Fő-Nap-Király értelmet visel, a KerekNa, tehát Kerek-Nagy-Káta is jelen van a névben. Ez kerek alakú városalaprajzra utal, továbbá arra, hogy a városban, a Kátában valamilyen Nap-Király székelt. Kraknó magyar város neve.

Szalmakátai neve a Szalma és Káta, Kátai elemekből áll. A Szal-Ma a Ma (Föld) Szála, jellegzetes magyar szó. De a Szál szónak van Nap, illetve Napsugár értelme is, ami miatt a Szal-Ma tkp. a Fény-Helye is. Szalma szavunk tehát magyar nyelvű, bár a szótárakban nem magyarnak minősítik, mivel nem értik a szót.

Szakakátai egyértelműen a Szaka nevet tartalmazza, ami a Szarvas egyik neve, Fényes-Fej értelemben, lásd Sza és Ka jelentéseit. A Szaka a Székely, görögös Szkíta, régi egyiptomi Szekeles - Székelyes, indiai Szaka és Szika párja.

Giaiukátai nevét Gyön, vagyis Gyöngy-Kátai formában értelmeztem. A Gyöngy igen nehéz szó, a Ganga a rokona, meg a Gong, a Giaiukátai formában Gyiongykátai benne lehet, mivel a Gy hang gyakran viselkedik J hangként, aminek az „iu” és „u” megfelel. Ezért a Giaiukátai Gyöngy-Kátai értelmű is lehet. Egy Gyiajú-Kátai variáns is szóba jöhet.

Kelet-Európa városainak zöme magyar eredetű nevet visel, aminek egy része igen ősi jellegű név. Kijev, Harkov, Novgorod, Pszkov, Tula, Szaratov, Kurszk, Rosztov, Halics, Szuzdal és számtalan más város magyar eredetű.

Kul-Oba kurgán nevét kiemelve azt olvashatjuk, hogy az tatárul Hamu-Halom. A tatárok nagyon kompetensek a kurgánokat illetően, mivel azt sem tudják, hogy mi az. Hamu-Halom, gondolják, olyasmiféle hely, ahová az ember hamuvá égetett testét teszik.

Ezzel szemben a Kul a Kül változata, bár van a szumer nyelvben más jelentése is. Kul-Aba szumer-magyar város Kül-Aba, Kül-Város értelmű, a Kul-Kül szónak van a szférák felé vonatkozó jelentése is. A Kül-Lő a Külső Lövöldözése, a Nap Nyilainak leírása, amiből a Kerék Küllője fakad. A Föld első szférája a Kul, vagyis Kül, az a Kül Tér. Kul-Oba ezért nem Hamu-Halom, hanem az Apa/Aba lelkének a Kul, vagyis Külső Tér felé indulásának a helye. Bizony ez a név magyar eredetű, és bár nem értik a kedves utódok, ez nem ad mentséget nekik az összevissza beszédre. A helynevek gyakran sok ezer évig változatlanok, ez a "helynevek megmaradásának törvénye".

India felé van Taxila városa. Tasszi-La az értelme, de a Tass, Tas nem török szó, hanem a magyar Taszó "s"-el jelzett alakja, és Tájas, Országos a jelentése, ami az uralkodó nevét és fogalmát is tartalmazza. Hasonló Tászok-tető neve is. A Ta Föld is, amit keleten Szikla értelemben is hangoztatnak, de az eredeti jelentés a magyar nyelvhez kötött.

Szakala városa Szaka-La értelmü, ami Szaka-Hely. A La Hely a magyar nyelvben, lásd Amott La!

Mivel a szkíta népek az ősi magyarok utódai, ezért a nyelv vonatkozásában is szoros rokonságnak kell lennie. Ez a rokonság különböző fokú, attól függően, melyik ősmagyar  csoport milyen messzire távolodott nyelvében az ősi magyar etalontól.

A szkíták az lndus-völgyet is birtokukba vették, majd Indiában dél felé hatoltak. Szumátra, Jáva, Indokína, Celebesz, a Fülöp-szigetek, egy sereg Kis-Szunda sziget és Madagaszkár, valamint messze a keleti tenger civilizálása a magyar nyelvű szkíták tevékenységéhez tartozik. Ezeken a területeken is sok város épült, amelyeknek magyar neve van. A terület magyar vonatkozásai nincsenek kikutatva.

XI. Szkíta szokások

Bizonyára a szokások kevésbé jelentősek a rokonság meghatározásában, mint a nyelvi azonosságok, mert a szkíták és magyarok szokásai szinte teljesen azonosak, mégsem lehetnek egymással rokonok az akadémiai vélemények miatt. Pedig a szokások nagyon jellegzetesek egyes népekre, és kétségtelenül rokonságot is jelentenek. Hérodotosz sok szkíta szokást ismertet, de más jelentős források is igen értékes adatokat nyújtanak számunkra őseinket illetően. Csak nagyon rövidítve hozzuk fel az adatokat, mert nem feladatunk a magyar szokások elemzése, amelyekről eddig is nagyon sok kiváló munka született.

A szkíták a Csuda-Szarvas népe, ami az Égi Égbolt jelképe. Számtalan szkíta művészeti tárgy igazolja, hogy a Szarvas fontos jelkép, de valójában az ősi Csillaghit megtestesítője.

A Párduc a Nap-Háza magyarul, ez a jelkép is gyakori a szkítáknál. Lásd Párducos Árpád.

A szkíták minden rabszolgát megvakítanak! Ez a közlés döntő fontosságú a szkíták magyar eredete szempontjából! A szkíták nem vakították meg a rabszolgákat, természetesen, hanem a rabszolgának nem volt szabad felemelnie a szemét. Igi-Nu-Du egy ősi szumer szólás, vagyis Égije No Udu, az Égője No Nap. Nem szabad az Égőjét, a Szemét felemelni, a Szem, az Égő nem Indulhat felfelé. Ez Hérodotosz közlésének a lényege, aki nem értette meg a szkíták tájékoztatását ezzel kapcsolatban. Tehát nem vakították meg a rabszolgák szemét, hanem a rabszolgáknak lesütve kellett tartani a szemüket. A Szem a Napisten, a szem nem süt, ellenben a Nap süt, de a szemet lesütve kell tartani a rabszolgáknak uraik előtt.

Fontos italuk a lótej, amiből Kumisz, vagyis Komisz nevű italukat nyerik. A Kamaszok a Komisz Kumiszt itták. A Ku a Száj ősi neve, a Mász, Misz fiatalt jelent magyarul.

Az éghajlatról Hérodotosz általában igazat ír.

A Kecskelábú Emberek valamiféle botost viselnek, illetve a hótalpakat vélték a déliek kecskelábnak.

Azok az emberek, akik hat hónapig alszanak, a hat hónapig tartó éjszakának az ismeretét mesélték. Hérodotosznak erről nincs tudomása, ami azt bizonyítja, hogy az ősi magyar magascivilizáció rendelkezett a hat hónapig tartó éjszaka fogalmával. Hérodotosz közlése a hat hónapig tartó éjszakáról a magyar magascivilizációnak az egyik nagyon kemény történeti talpköve. Északon a sötétség valóban hat hónapig tart.

Az isszédonok az oszétok, akik őseiket is megették. Egyesek a szamojédokra fogják, hogy egykor embert ettek, de az isszédon népnév inkább az oszétokra vonatkozik. A szamojéd népnév amúgy is orosz, és igen fiatal, Hérodotosz korában nem létezett.

Az Asszonyok egyenlő jogúak a Férfiakkal az ősi magyar népeknél. Isten egy férfinak egy asszonyt rendelt az isteni törvények szerint. Akik ezt nem tartják be, azok nem magyar eredetűek.

A Toll, ami miatt sokszor nem lehet látni, nem más, mint a hó. Hérodotosz tisztában van a hó természetével, ezért a tollról szóló szkíta példázatot könnyedén megfejti.

A búzaszalmába csomagolt áldozati ajándékok csak olyan vidékről eredhetnek, ahol fejlett mezőgazdálkodás folyt, és a búza fontos növény volt.

A szkíták igen okosak, rendkívül leleményesek, különben nem érdemelnek csodálatot. Ha valakik, akik csodálatot érdemelnek, azok nem a görögök, hanem a szkíták.

Nincsenek városaik, házaik. Valamennyien lovas íjászok, és mind kocsijukban laknak. A kocsi nagyon fejlett társadalom eszköze, az ősi magyar társadalom jelenik meg kocsikon, és nem valamilyen primitív társaság fejlődik fel a kocsihajtásig! Életmódjuk miatt ezért legyőzhetetlenek.

Sertést nem áldoznak, mert abban az országban nem tartanak sertést. Ezzel kapcsolatban azt kell mondani, hogy rengeteg disznó él a szkíták országában, és sokukat Ser és Sör mellett eszik meg. Innen a Ser-Tés és Sör-Tés név.

Árésznak különös módon áldoznak. Ez az áldozati leírás pontos rajzát adja a kurgánok építésének, és egyes borzasztó szokásoknak. Magyar őseink sok kezdetleges szokást is hordoztak, mint a többi korabeli népesség.

A koponyakupa visszataszító dolog, a koponyakupát a rokon fejéből készítették állítólag. Ez a mese valószínűleg téves.

Amikor egy szkíta a harcban megöl egy ellenséget, iszik az ellenség véréből. Ez butaság, mert egy csatában ilyesmit nem lehet megtenni. Azután Hérodotosz ír a skalpolásról is, amit a szkíták műveltek ellenségeikkel.

Sok jós él a szkíták között, ami a szkíták bölcsességének a jele. Egyesek fűzfavessző nyalábokból jósolnak, mások hársfakéregből.

Esküt úgy tesznek a szkíták, mintha vérszerződést kötnének egymással. Vérüket borral keverik, amibe kardot, nyílvesszőt, bárdot, lándzsát mártanak, majd elmondják az eskü szövegét, és megisszák a bort. Ezt az esküt nem lehet megszegni.

Az ember holttestét negyven napon át hordozzák. A szkíták gyakran fürdőznek, amit Hérodotosz tökéletesen félreértett. A szauna már működött a szkíta korban, az asszonyok finom pépeket használtak fürdés közben. Hérodotosz, aki igen büszke a görög műveltségre, azt mondja, hogy nemez sátor alatt forró kövekre kendermagot szórnak, amiből sok gőz fejlődik, annyi, hogy bármelyik hellén gőzfürdőt felülmúlnák. A szkíták, miközben élvezik a gőzt, kurjantanak. De sosem mossák férfiak magukat vízzel, ami eléggé hihetetlen, mert különben a gőzt nagyon szeretik. Hérodotosz elismeri a szkíta gőzfürdő nagyszerűségét, mégis azt mondja, hogy a szkíták vízzel nem mosakodnak.

A szkíták ki nem állják az idegen szokásokat. Ezt bizonyítja Anakharszisz és Szkülész példája, akiket megöltek a szkíták, mert idegen szokásokat vettek fel. Később a hunok ugyanígy megölik azokat a vezető nemzetségből valókat, akik szolgálatot vállalnak a bizánciaknál, rómaiaknál.

Dárius támadásakor a szkíta taktika azonos, mint amit a magyarok alkalmaztak a németek ellen. Mindent igyekeztek felégetni, hogy a támadónak ne legyen ennivalója, és a támadók lovai gyengüljenek le.

A budinoszoknál, akik szarmaták, a perzsák találtak egy várost, fatornyos bástyákkal, amit aztán felgyújtottak, némi sikert érezve végre.

Idanthürszosz és Dárius üzenetváltásai alkalmával egyszer ezt mondta Idanthürszosz: "Azért pedig, hogy uramnak mondtad magad, sírva fogsz még megfizetni.". (Mert így szeretik kifejezni magukat a szküthák.) Ez a "sírva fogsz még megfizetni" jellegzetes magyar nyelvi formula!

XII. A kurgánok

Őseink elsősorban a királyoknak, de gyakran más vezetőknek, nőknek és gyerekeknek is pompás sírépítményeket emeltek. Ezek az építmények elsősorban az Égisten felé vezető utat szimbolizálták. A Szik-Kur-Atuk, Per-Em-Esek, Pi-Ra-Misok mellett Kur-Gánokat építettek.

A Kur-Gan mellett a Kor-Hány és Kun-Halom név is ismert. A Kur-Gan előtagja, a Kur értelme Hegy, Ország és Kör, a Gan valószínűleg An, vagyis Ég, Menny, vagy Han.

Ezt valószínűsíti a Kor-Hány név is, ami Kor-Han volt a lágyulás előtt. A Kor Hegy, de Idő is, a Hány ige utal az építésre. Ma a Hány az ördög neve is, amit a vallásváltás hozott létre. Han Istók pl. Ördög Istók, és a Hányás során az ördög távozik a testből.

Kun-Halom nevünkben a Kun a Nap neve. A Kun-Du rangnév is kb. Nap-Helye értelmű, bár a Du lehet kicsinyítés is, továbbá Udu, szintén Nap. A Könny a Kun, Kin származéka, és Nap, Csillag a jelentése. Ken Király is. A Ken nevének az újabb alakja a Kény, a Ki-En összevonása, és a Gen, Gén mellett a Géniusz is Ken nevéből és fogalmából ered, az Ó-Ke-Án-osszal együtt.

A Halom a Hal igével rokon, a germánban Holm az alakja, de Gal a közvetlen őse, ami Nagy értelmű. A kurgánok rengeteg értékes kincset adtak a múzeumoknak, de sajnos sokat már nagyon régen kiraboltak. Rengeteg az arany tárgy, továbbá fegyverek kísérik a halottakat.

Nagyon sok a megölt ló, a pazarliki kurgánokban a lovakhoz szarvasagancsokat is tettek. A a Fény, a Szarvas a Csillagos Égbolt.

Különösen érdekes a kurgánok mérete.

A Szoloha-kurgán magassága 18 m, sírkamrája 27 m2-nyi.

Az Oguz-kurgán 22 m magas, térfogata 140.000 m3-nyi. A földhalmot 5000 m3-nyi kőanyagból álló (125 x l30 m) kerítéssel övezték. A halmot gyeptéglák rétegeiből emelték.

A Csertomliki-kurgán magassága 20m, átmérője meghaladja a 130 métert. A halom gyeptéglákból épült mintegy 75.000 köbméter volt térfogata, amihez 75 hektárnyi mező feltörésére volt szükség.

Azt gondolják sokan, hogy a gyeptéglák jelképes égi legelőket jelképeztek. Csertomlik-kurgán körül is egy hatalmas kőkerítés volt. Nagyjából l00 x 90 m volt az oldalfalak hossza, szélessége pedig 7 méter. Mintegy 8000 tonna kőből állt a kerítés, a köveket megmunkál ták.

Kul-Oba kurgánja feltárásakor a bontáskor 4000 köbméter megmunkált követ termeltek ki.

A Tolsztája mogila magassága 9 m, átmérője 80 m, földtömege 15.000 köbméternél több volt.

Az ismertetett adatok vetekszenek Mezopotámia és Egyiptom nagy építményeinek adataival. Ez is azt igazolja, hogy a hatalmas és ősi magyar kultúra örököse a szkíta kultúra.

XIII. FEJEZET: HATTIK →


Hozzászólás  

#3 belgium/Andennenagy lajos 2017-04-25 13:47
könönöm bele-, hozzá(m ?)szólásodat, kedves "Subartu", viszont ez nem adott arra magyarázatot, hogy miért nem használjuk a mienket, a nyelvünkét. Az, hogy mi is, mint Európában mindenki is a szittyák nevét a szkítaként
használja az a görögök által jött ..., nem arról írtam. Arról, hogyha nekünk van egy egyenesági, egy nyelvi kapcsolatunk ezekkel, akkor mi miért hagyjuk
föl a nyelvünk álltalit !?

ugyanúgy az Attila/Atlia/Atilla/Atila szó esetében is. Ezek közül nyelvünk csak EGYET ismer, használ és közben mi ezt nem fogadjuk el. Nekünk az idegenek szava kell. Mintha ezzel azt akarnánk mondani, tudatni, hogy mi is, mint mások ezt csak
másoktól hallottuk, tanultuk ...

na erre egyáltalán nem válaszolsz ...

a másik (már másodlagos is), az az, hogy Te a Google-i ismereteket komolyan, talán túl komolyan is veszed. Na tegyük föl, hogy ezen tárgyban ezek igazat mondanak ! Na akkor is a kérdésem ugyanaz
marad. Miért teszünk úgy, mintha mi is a szittyákról a görögök álltal, Attila-ról meg a latinok álltal tudunk csak ?
hogy miért mondjuk ki azokat, akik a mieink, idegeneknek ?
szeretettel, L
#2 Te jó ég...Subartu 2017-04-11 16:35
1. A szittya szavunk szkításítása görög szerzők közbeiktatásával történt. (google)
2. Atilla furcsa "király" lenne, hisz a törzsszövetség katonai vezetőjeként császárok adóztak neki (google)
3. Az Atilla (eredeti, v.ö. Atila Etele) szó "t" kettőzése már lerágott csont, ha egy "t" lenne azt a latin c-nek ejtené. (google)
4. Származási kapcsolat??? Ajánlhatom az Arvisura-t ?
A 40.000 ezer meg a 10.000 év a cikk elején természetesen csacsiság, bár valóban több hullámban történt a bolygónk betelepítése a nagyobb katasztrófák után.
#1 belgium/Andennenagy lajos 2017-04-10 08:05
egy kismegjegyzés ;
a cím "Szkíta igazságok" ... én ebben a megjegyzésemet magunkra teszem ;

honnan jön a nyelvünkbe a "szittya" név és van-e ennek valami köze a "Szkíta"-kal ? Ezt elsosorban a nyelvünk szerint kérdem ...
egy párhuzamot, ha esetleg valaki nem értene meg : A hunok nagykirályának neve (jó 1500 éve) "Athila", Atila", vagy a végül is álltalánossá vált "Attila" szó, név. Honnan jön a mi "Atilla" szavunk ?

végül is ; ha nekünk van, ill. volna valami származási kapcsolatunk ezekkel, akkor nekünk ezeket jobban kellene ismerjük, mint az idegeneknek. Akkor miért használjuk az idegenek nevét ... rájuk ?
ezzel mintha azt állítanánk, hogy oket csak az idegeneken keresztül ismertük meg ..., amely egy alapveto történelmi hamisítás részünkrol ... és egy "Szkíta igazság"-ról értekezünk közben ...

A hozzászólások lehetősége 2023.11.03-án megszűnt.

Alrovatok

Új írások

Hozzászólások

Honlap ajánló