TÉVEDÉSEK A MAGYAR TÖRTÉNETÍRÁSBAN
DOLGOZATOK 5. SZÁM

Felülről mondják meg a hatalom birtokosai, mit kell írni a tudósoknak, akik közül azonban a becsületesek és a bátrak az utasításokat nem fogadják el. Így aztán kialakul az a felemás helyzet, hogy az egyszerű emberek is, akik a magas tudományokkal sosem foglalkoztak, látják, hogy a tudományok nem tiszták. Sok tudomány súlyosan szennyezett, ami visszaveti az emberek bizalmát a tudományokban.

 Nyugaton, értve ezalatt az európai kultúrkört, súlyos a helyzet. Magyarországon, ennél is sokkal súlyosabb. A magyar helyzetet azért érdemes külön kiemelni, mert a magyar nép és kultúrája rendkívül régi, ezért a hamisítások elsőrendű céltáblája. Mind nyugaton, mind Magyarországon a fejlődést akadályozó erőkről bő irodalom szól, de ez az irodalom háttérben marad, valami miatt nem tudja áttörni a tömegek ingerküszöbét.

      A mai hivatalos történetírás számtalan tévedést hordoz, amit ideje lenne kijavítani. A tévedések kijavítása nehéz, mert általában igen erősen belesulykolták a tévedéseket az emberek tudatába, továbbá hatalmas erőkkel védik a helytelen megoldásokat az igazságot nem szívelők. Mégis, meg kell kísérelni a rendcsinálást, mivel a hamisságot nem szabad megtűrni egyetlen történetírásban sem. Az emberiség jövője nem alapulhat hamis alapokon, mert annak beláthatatlan következménye lenne a jövőben. Ezért nem csupán Magyarországon, hanem a teljes európai kultúrkörben is rendet kell csinálni, éppen a boldog jövő érdekében. A többi nagy kultúra pedig szövetséges lehetne a jövőt illetően.

      A magyar nyelvet sok ezer év óta támadják. Sokan azt hiszik a magyarok közül, a rosszakaratúak csupán az 1848/49-es szabadságharc után léptek színre, Habsburg parancsra, és csak 1849 óta hamisítják a magyar történelmet, és mindent, ami a magyarokkal kapcsolatban van. A hamisítások valójában évezredek óta zajlanak.

II. AZ ÍRÁS

     Tudva lévő, a magyar ábécé, 200.000 éves, nyelvünk kétszázezer évesnél régebbi, génjeinkből ered az emberiség többsége. Azt a mondást, hogy ’egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalóak’, ki kell cserélni az igazságot tartalmazó mondatra: ’minden nemzetnek ősei vagyunk’. Elvégre mi vagyunk a többi nemzet anyja és apja, a szülők nem lehetnek alábbvalóak, mert akkor a származékok is azok. A többi nemzet a magyarok utóda, ebből a szempontból tehát különbek vagyunk utódainknál, mert mi vagyunk a szülő nemzet, ők pedig a gyerekeink. A gyerekek viszont mindig, nagy időtávban, fejlettebbek szüleiknél, ami viszont nem ad jogot arra, hogy a gyerekek a szülők ellen támadjanak. A szülők nem lehetnek a gyerekeik testvérei, ezért a különállás normális, mi különbözőek vagyunk minden más nemzettől. Mégis egy családba tartozunk, mivel a szülők és a gyerekek egyetlen családot alkotnak.

      A magyar írást, számírást és nyelvet ezer évnél régebb óta pusztítják. Azt is letagadják, hogy létezik a magyar írás. Nem tudni, miért, de ma gyakran székely, székely-magyar rovásírásnak nevezik.

      Egyetlen olyan könyvben sem szerepel az emberiség legősibb ábécéje, amely az emberiség írásaival foglalkozik. Mintha nem is létezne. A nyugati kutatók vagy nem hallottak a magyar írásról, amit nehéz elhinni, vagy tudatosan, csalárd szándékkal kihagyják a felsorolásokból a legrégebbi írást, a magyar írást. Amiből az összes többi írás is keletkezett.

      A magyar történetírók és nyelvészek nem ismerik a magyar ősi írást, ezért a jégkori feliratokat olvasni nem tudják. Ehelyett tévedéseket terjesztenek, ami szerint a magyar írás az alig 1.600 éves török írás származéka. Azt sem tudják, mi az összerovás, hogyan kell három mássalhangzót egybeírni. Arról sem lehet olvasni, hogyan degenerálódott, vagy fejlődött sok más formára írásunk. Hogyan jött létre a token írás, mi a képírás lényege, mi a szobor írás, miért alakult ki az ékírás, a hieroglifa írás, és a többi változat. Varga Csaba jeles kutatónk óriási eredményeket ért el az írás kutatása terén, de gyakorlatilag parton kívülre szorították a hivatásosok. Viszont hivatásos történetíróinktól nem lehet találni sehol egy jobb cikket, könyvet pedig semmi esetre sem.  

      A magyar hivatásos nyelvészek és történészek a Világegyetem legtöbbet tévedő kutatói, akik valójában nem is kutatók. Idegen erőszakszervezetek ügynökei, akiket osztrák szuronyok, német tankok és orosz atomfegyverek támogattak, de ma is tartják pozícióikat, a mai függetlenség ellenére.

      A Magyar Tudományos Akadémia nem alkalmas a magyar írást, számírást vizsgálni. Az analfabéták nem mondhatják meg az írástudóknak, mit kell olvasni egy tíz-húszezer éves szövegben.

Aki a magyar nyelvet beszéli, és amúgy tehetséges kutató, mint Selye János, Teller Ede, az elmúlt fél évszázad legnagyobb magyarja, Szilárd Leó, és még sok ezernyien, azok előtt nyitva a Világegyetem kapuja. Magyarul gondolkodni annyit tesz, mint Isten nyelvén gondolkodni. Más nyelveken is lehet eredményeket elérni, de magyarul gondolkodva százszor könnyebb nagy felfedezéseket tenni, mint a világ bármely más nyelvén. Teller Ede, és még sokan mások is ráébredtek erre az alaptörvényre.

      Egy éjszakai tévé-műsorban Raffay Ernő beszélt a mai történetírás helyzetéről. Azt mondta, 39 kivénhedt bolsevik ül az Akadémián a történelmi részlegen, és csak az lehet nagydoktor, aki szajkózza a hamis szózatokat. Így termeli magát újra a hamis alapokon álló történetírás és oktatás. Eszerint a lényeges történeti tényeket meghamisítják a magyar pénzen fizetett idegen ügynökök. Senki nem veti fel a helyzet tarthatatlanságát. A politikai pártok úgy tesznek, mintha vakok lennének.

      A nyugati tudósok pár száz év óta szenvednek a magyar írással. Hosszú harcokat vívtak egymással, hogy a jelek írások, vagy csak firkák. Miután rájöttek, hogy a jelek írások, nem gondoltak a magyar nyelvre, a magyar illetékesek meg behunyták a szemüket, mintha nem is hallottak volna a magyar írásról.

III. A NYELV

      Ha a történelmet ilyen nagy mértékben hamisítják, kollektív európai méretekben, akkor a magyar nyelvet milyen mértékben hamisítják? Még ennél is nagyobb méretekben. Azt írják a hivatásosnak nevezett nyelvészek, hogy a magyar nyelvnek gyakorlatilag nincs saját szókincse. Mintegy 600 szót a finnugoroktól kaptunk, a többit úgy szereztük más népektől. Mintha a finnugorok nem lennének más csoportok rokonai! Vegyünk csak 100 növénynevet, és a 70.000 régi magyar település helyett csak 10.000 települést. A növénynevek különböztek egymástól, még a szomszéd falvakban is különböző neveket használtak őseink egy-egy növényfajra. Csak számoljuk ki, mekkora volt a magyarok szókincse a növényeket nézve. Ha csak 10.000 településen csak 100 növényt neveztek különböző névvel, akkor 1.000.000 nevet kapunk. Lehet az alapszámokat variálni, 500, vagy 1.000 növényt venni, de az teljesen kétségtelen, hogy óriási szókincse volt a magyar népnek, kizárólag csak a növényneveket nézve is. A növények neveit csökkentettük, hogy megértsük a teljes magyar nyelvterületen, ha egy növény nevét kimondjuk, akkor valójában melyik növényt értjük alatta. Ezzel a módszerrel akár százezres nagyságrendben töröltünk el magyar szavakat. És még azt írják, hogy a magyaroknak nem volt gazdag szókincse.

      Az egységesítés számtalan más területre is érvényes, mint az állatnevekre  is. Ezért azt kell leszögezni, a magyar nyelv sok millió nevét elvesztette, hogy modern nyelvvé váljon, az újságírás és a tudomány szabályainak is megfeleljen. Azonban a folyamat éppen egy nagyon gazdag nyelv egyszerűsödését mutatja, nem pedig egy fejletlen nyelv gazdagodását, ahogy ezt be akarják adagolni az ügynökök.

       A magyar történetírás, a hivatalos, nem beszél Nyugatról, amit mi alapítottunk meg, 40.000 éve. Troice, kelta, pikt törzseink mind magyar eredetűek. Ilyenek a germán törzsek is. Nem beszélnek a történetírók a hispániai magyarokról, az itáliai magyarokról, a balkáni magyarokról. Nem beszélnek az anatóliai magyarokról, a kaukázusiakról, a turániakról, a keletiekről, és még nagyon sok más magyar ágról, magyarokból keletkezett népekről.

      A magyar hivatalos történetírásból hiányzik a nagy ívű látásmód. Ismeretek hiányában történetírásról meg nem nagyon lehet beszélni. Csak mellébeszélni  tudnak hivatalos történetíróink, a másféle véleményeket nem veszik figyelembe, a tények nem érdeklik őket. Sajnos, politikai elnyomás alatt állt minden magyar történész, előbb osztrák, német, aztán orosz tudati és fizikai elnyomás alatt. Csak a Nyugatra menekült magyar kutatók írhattak szabadon, mert ott valóban szabadság volt, bár oda is betört az elnyomás szelleme egyes esetekben. A rendszerváltás óta a politikai agresszió csökkent, az elnyomatás évszázadai alatt nevelődött történészek hada azonban továbbra is székeiben ül és a székeit nem akarja átadni. Aki egész életében téveszmék áldozata volt, hogyan tisztulhat meg a téveszmék további terjesztésétől? Előbb fel kellene ismernie a helyes utat, amihez nagy lélek kell. Megtagadni önmaga helytelen szólamait, régebbi életének súlyos tévedéseit, kevés ember képes. Ráadásul többnyire idegen zsoldban álló ügynökök, akik sosem fogják feladni álláspontjukat.

      Amint mondtam, Eurázsiát, Észak-Afrikát magyar nyelven beszélő törzsek lakták. A nyelv fejlődött, új hangzása lett, új szerkezetet vett fel. De a szókincse, a szókészlet, mint folyóban a kövek, megmaradt. A nyelvtan gyorsan változik, de a szó marad. A szó a kő, a nyelvtan a víz. Továbbá a hangok talán még a szavaknál is fontosabbak. A magyar hangrendszer ötvennél is több hangot tartalmazott, régi írásunk szerint. Ezt az 52, vagy 55 hangot, amelyeknek mind önálló betűjele volt, vessük össze a görögök 26 hangból álló alfabétikumával. Még U hangjuk sincs! Csak két kezdeti görög írásban volt U, de később kivesztek a görög nyelv egységesülése idején. Hogyan képzeli el a magyar történész, hogy a görög történetíró képes volt leírni a magyarok neveit? A magyar hivatalos történetíró fel sem teszi a kérdést, mivel a problémát meglátni, felismerni erőfeszítést követel. Elbűvöli a görög kultúra látszólagos fénye, addig meg nem jut el kutatásaiban, a görög nyelv és kultúra a magyarból ered. A politikai hatalmat kiszolgálni gyomor kérdése, de kutatni csak az tud, aki mögött valamilyen tudás is áll. Nagy tudósaink közül egy se osztotta a mai hivatalos véleményt, más álláspontot képviseltek, kivétel nélkül.

      Azt kutatni, miként lett az egykori gazdag magyar hangzórendszerből 26 hangból álló görög ábécé, bizony igazi kutatóknak való feladat.

      Az indoeurópai nyelvészet kollektívan tartozik a magyaroknak, mert minden tézise hamis, minden tézise a magyarok ellen irányul, és még azt sem voltak képesek meglátni, hogy az összes indoeurópai nyelv a magyar nyelvből ered.    

III. VÁNDORLÁSOK    

     Őseink lementek Szumerba és Egyiptomba, és megalkottak két csodálatos civilizációt. A szumer nyelv a magyar nyelv lassan pusztuló hajtása, de jól meg lehet érteni. Hasonló nyelv az egyiptomi is, amely mintha fiatalabb magyar nyelv lenne, közelebb állna a mai központi magyar nyelvjáráshoz. A szumerok Kr.e. 5.900 körül Eriduba érnek, az egyiptomi nép egyik fontos megjelenése Kr.e. 3.800 körüli. A két időpont között 2.100 év van, ami okot adhat az egyiptomi tisztább magyar jellegére. De ezt se vegyük végleges álláspontnak, mert a szumer nyelvet a semita hatások igen korán, talán Kr.e. 3.000 körül, torzítani kezdték, mivel a semiták ebben az időben kezdtek beszivárogni Észak-Mezopotámiába. De a semita nyelvek azt igazolják, hogy a magyar nyelv etymonjaiból keletkeztek, tehát a számtalan hasonlóság nem csupán a szumer, egyiptomi, hurri, hatti magyar nyelvekből eredhetnek, hanem sokkal régebbről, amikor a semik még magyarok voltak.

      Hagyományaink, szokásaink, mitológiánk, amit teljes gőzzel hamisítanak, vallásaink, nyelvünk, zenénk és minden tulajdonságunk arról beszél, a magyarok az emberiség ősei. A lugal cím magyar király címe is, de ez nem tetszik a történészeknek. Hamisítanak tehát, a tény errefelé nem tény, az igazság errefelé nem igazság. Kis kígyószerű emberek hazugságait kell falnia a teljes magyar ifjúságnak, nehogy néhányuknak eszébe jusson, a világ hazugságra épül.

      A magyar hivatalos történészet nem foglalkozik a magyar nyelvű etruszkok, pelaszgok, a krétaiak, trójaiak, a paiónok, lykiánok, a szabírok és még számtalan más nép történelmével. Vajon miért nem? Még a magyar törzsneveket is töröknek minősítik, zömében, ezért ne várjunk képviselőitől magasabb szintű vizsgálódásokat. Képtelenek magasabb szintű összegzéseket végezni, mert nincs meg az alap, amire építkezhetnének.

       Miféle történész az a személy, aki krónikáink teljes hagyatékát mellőzi, lenullázza, beképzelt mivoltánál fogva. Azt hirdeti, hogy ő, a mai történész, valójában idegen titkosszolgálatok ügynöke, a magyar krónikákat nem tartja hiteles forrásnak. A hiteltelen, abszolút hazudozó mai történész az abszolút hiteles, középkori forrásokat nem tartja hitelesnek. Van-e erre a helyzetre megfelelő szava a történetírásnak? Természetesen van, a csalárd történészek hamis történelmet írnak. Na, de meddig?

Ókori történelmünket igyekeznek lenullázni, mintha nem is léteztünk volna, a magyarok szent népét pedig kiűzni az Északi Sarkkörtől északabbra. Azt szeretnék elhitetni, osztrák császári parancsra, hogy a magyarok az ugoroktól, szegény manysiktól és hantiktól, származnak. Ezt a vágyukat a Jugria – Ugor elmélettel domborítják ki. Az elméletet sikerült elterjeszteni a tudományos világban. De a magyarok nem ugorok, sosem laktak a tundrán, sem a jégmezőkön, ahol a jegesmedvék az urak.

      Elterjedt a honfoglalókról, amikor valójában nem is volt honfoglalás, hanem sok kivándorlás és beözönlés, húsz vagy ötven is, hogy valamiféle könnyű lovassággal rendelkeztek, ruházatuk pedig törökös jellegű volt. Ezzel szemben a magyarok legfőbb erejét a nehézpáncélos lovasság adta. Mivel a magyaroknak sem gyalogsága, sem könnyű lovassága nem volt, ezért el lehet képzelni azt a katonai erőt, amit, példának okáért, 60.000 főnyi magyar nehézpáncélos és közepesen páncélos lovas felvonulása jelentett. A magyar férfiak természetesen nem páncélban töltötték napjaikat, hanem csak a nehéz ütközetek alkalmával öltötték fel a súlyos acélpáncélzatot. Máskülönben könnyű ruházatot és könnyű fegyverzetet viseltek atyáink.

      Bölcs Leó bizánci császár meglehetősen pontosan leírja a magyar hadsereg felépítését és fegyverzetét. A magyarokat és bulgárokat, a másik Unugból származó népet, elkülöníti a többi lovas néptől, ami feltűnő vélemény. Ha kutatjuk a magyarok eredetét, rá kell döbbenni, a magyar és bulgár hadrend azonos gyökérről ered. Ez a tény nagy horderejű, amit a hivatásos történészet úgy próbált megoldani, hogy kitalálták az ’onogur’ sosem létezett népről szóló hamis elméletet. Bölcs Leó azt is mondja, hogy a magyar és a bulgár hadsereg különösen veszélyes, mert igen jól szervezett. Ebből az információból az is kiderül, sok más bizonyíték mellett, hogy a bulgárok magyarok eredetileg, nem törökök.

      A bulgárok és magyarok hadrendje semmiben sem különbözik egymástól. A magyarok barátságot nem kereső, bizalmat nem érdemlő népek. Bölcs Leó ezzel az értékeléssel arra világított rá, tudtán kívül, hogy a magyarok szuverén nép, saját érdekeit tartja legfontosabbnak, a bizánciakkal egyenlő erősnek, vagy erősebbnek tartja magát. Nem kér a bizánci politikából, ezt jelenti a barátságot nem szerető kifejezés. Bizalmat sem érdemelnek a magyarok, mert nem a bizánciak szolgái. Bölcs Leó meglehetősen helyesen beszél a hun világhatalom akkori képviselőiről, a magyarokról. Gilgames unugi király közvetlen utódainak kell tartani a magyarokat, bulgárokat és macedónokat.

      A magyarok fegyvere a kard, a páncél, az íj és a kopja. A kard speciális magyar találmány, kizárólag a magyar-utód népek használják. A páncél jelentése Pán-Szél, vagyis az Úr Széle, ami védi a harcos testének szélét, a bőrt. Az íj félelmetes fegyver, távolról lehet ölni vele. A kopja a lovasroham fegyvere, a lándzsa változata.

      Előkelő embereik lovaikat elől vassal, vagy nemezzel vértezik. A hadrend elől egyenes, az egységek között kis közök vannak, törekednek a hadrend jelentős mélységére. A hadrend kis közei viszonylagos mozgékonyságot biztosítanak a harcoló lovas csapategységeknek. A hadrend nem egy tömbszerű alakulat volt, hanem nagyon jól meg volt szervezve, a római legio hadrendjénél fejlettebb volt.

      Az arcvonalat éjjel állítják fel. Tehát nem olyanok voltak, mint IV. Béla seregének emberei, akik aludni tértek a csata veszedelmes éjszakáján. Az arcvonal éjjel feláll, reggel a teljes haderő támadásra indulhat, amint megcsillannak az első sugarak. Előőrseik egymástól nagy távolságra állnak, tehát nehéz meglepni őket, továbbá van tartalék haderejük, amelyet leshelyre rendelnek. Málhavonatuk az arcvonaltól hátrébb, egy vagy két római mérföldre van elhelyezve, amelyet kevés fedezet őriz. Igen kedvelik a távolból való harcot és a lesvetést.

      A távolból való harc azért előnyös a számunkra, mert nyilaink az ellenséget lemészárolják, saját csapatainknak pedig haja szála sem görbülhet. Egyes nyílhegyek átvitték a páncélt, mások a pajzsot, mások a láncinget. Ezért csapataink döntő fölényben voltak bármely ellenséggel szemben. Ezt a stratégiát a táltosok dolgozták ki, addig tartott katonai fölényünk, ameddig a táltos rendet le nem tiporták saját vezetőink.

      Egyik népnevünket, a Hungárt, általában az Onogur névből vezeti le. De ilyen népnév soha nem létezett, német történészek találták ki a magyarok eredetének megmásítására. Azt állították, hogy az Onogur név török szóösszetétel, mivel On Tíz, Ogur Törzs a török nyelvekben. Ebből az On-Ogur formából vezetik le a Hun-Gár nevet, ami önmagában is tökéletes képtelenség. Az Un-Gar, Hun-gar értelme Tíz-Törzs, vagyis Tíz-Ogur, mondják ezek a nyelvészek, történészek. Sajnálatos rájuk nézve, de ez nem igaz. A görög eredeti is ounougur formájú. Mivel nem ismerik a szavak jelentését, mint a Hun szó jelentését sem,  ezért képtelenek helyes meghatározásokat alkotni.

      Nem szabad elmenni amellett, hogy Onogur kifejezés sosem létezett, ilyen szót sehol sem találni. Tehát találtunk egy átírást, amely a magyarok törökösítése számlájára írható. Erős prekoncepció alapján hatalmas erők, sok pénzzel működtek annak érdekében, hogy a magyarokat töröknek állítsák be az európai olvasók körében. Az Unug-Úr nevet hamisították Onogúr formára. Továbbá az On valóban Tíz a török nyelvekben, de Ogur szó nincs, illetve az Ogur szónak Nyíl értelmet adtak, mondván, a Nyíl Törzset jelent. Ravasz elgondolások, de nem tudhatjuk, miért jelent a törökben a Nyíl Törzset? Bizonyára közismert a törököknél a nyílvessző törzs értelme. A Nyíl a törökben Ok. De, az Unug-Úr kifejezésben nem találni a nyíl értelmét, ami Unug (Uruk) Urait jelenti valójában, amely névben semmilyen törökféle szó sem fordul elő. Az Oguz népnevet lehet Ogurnak érteni, de Unug Urait On Ogurnak érteni nem lehet. Unug a legnagyobb szumer város; később az akkádok és szumerok Uruknak, a Bibliában Ereknek, ma Iraknak mondják az eredeti magyar Unug nevet. Erről a városról kapta a mai Irak állam is a nevét. Unug névváltozata Urog, amiből meg a hamisítók Ugor nevet fabrikáltak. Az Ugor egyértelműen Ugarit nevéből ered, az Ugar szóval együtt, ami egy másik szumer város volt eredetileg, a Földközi-tenger partján. Az Urog név fennmaradt az Urogosz, Urgosz görög névalakokban, de még az Urog változását Ugor alakra is el lehet képzelni.

      A magyar törzsek száma Hét, amely név a számok rendszerében Királyt is jelent. A Hét a Király. Hetu-Magor egyszerűen Királyi-Magyar jelentésű, vagy másképpen Hét-Magyarok szövetsége.       Mellesleg a Hét szó a He-Ta – Nap-Táj származéka, ami azonos a Kel-Ta – Nap-Táj szó jelentésével. Íme két Napország neve.                                         

     Ezt az On-Ogur török nevet úgy akarják a nem magyar, talán német  történészek megetetni a világgal, hogy az On-Ogur (Tíz-Nyíl) jelentését átviszik a magyarokra, és keresnek egy tízes törzsszövetséget a magyar történelemben. Három lázadó kazár törzs, akik önmagukat kabaroknak nevezték, kiszakadt a kazár fennhatóság alól, és a magyarokhoz csatlakozott. A csatlakozás valamikor a hon-visszafoglalást közvetlenül megelőző időben történt. Ezért ekkor már mondhatták volna a magyarokra azt is, hogy Tíz Törzs, (hét meg három törzs), ha a magyarok nem 108 törzsből álltak volna a mitikus idők elején is. A hét magyar, meg a három kabar törzs, az összesen tíz törzs, okoskodtak a történészek.

      De van egy orbitális probléma! Az onogur, vagyis helyesen unugúr birodalom, a szumer Uruk várossal rokon népesség, már a 400-as évek végén fennállt, a hun magyar birodalom utódaként. Ekkor azonban a magyarok még vidáman hét magyarok voltak, nem tíz magyarok, vagyis tíz nyíl. Majd csak 300 évvel később lennének Tíz-Törzs, de az unug-úr név ezt nem támasztja alá. Nem lehetnek 480 után a magyarok Tíz Törzs, ha majd csak 800 után lesznek Tíz törzs, amikor egy hetes törzscsoporthoz egy hármas törzscsoport csatlakozik. Akkor kik voltak azok az unugurok, akik a 400-as évek végén a Maeotis partján éltek? Talán csak nem az unugi magyarok, akik legalább 40.000 éve éltek ott, és Unugból sok rokon menekült hozzájuk? Valakik itt nagyon bénán kezelik a történeti adatokat. Azt képzelik, a diktatúrában nem emelheti fel senki sem a szavát tévedéseik ellen, ezért nem is nagyon törődnek az igazsággal. ’Tíz törzs’ a magyarok soha nem voltak, csak azok fejében, akiknek szüksége volt a tíz törzs fogalomra, hogy levezethessék belőle az onogur nevet, azt törökösítsék és rákenjék a magyarokra. Ebből is látszik, a magyar hivatásos történészek milyen elképesztően gyenge színvonalon dolgoztak, az ő munkáikat követik a maiak. Vigyázat, az onogur elmélet a magyar történelem egyik sarkköve! De az elmélet hamis, az összes következtetésével együtt.

      Fel nem fogható, milyen történész mogulok kényszerítik a gondolkodni is képes hivatásos történészeket, hogy feladják az önálló gondolkodást és továbbra is az elődök súlyos tévedésekkel és előítéletekkel teli elgondolásait kövessék. Pedig vannak jóakaratú történészek, csak elnyomják őket.

      Azt is láthatjuk, hogy a mély szakrális jelentéseket tartalmazó Hét és Száznyolc fogalmakkal egyáltalán nem törődtek a hivatalos helyeken ücsörgő kutatók. Az unugúr népesség a magyarokkal rokon, vagy azonos. A mai Bulgáriába, a Káma-vidékre, Itália északi részébe vonulnak csoportjaik, egy részük helyben marad, és volt egy ötödik rész is. Sehogy sem jön ki az onogúr törzsekből a hét, vagy tíz magyar törzs, mert a többi csoportnak is kellene adni néhány törzset, ha már onogúr eredetűek. Legalább még tíz-húsz törzsre van szükség a magyarok tíz törzsén kívül, hogy megmagyarázhassák az onogurok szétvándorlását. Baj van az évszámokkal, baj van a törzsek számával, baj van a nevek jelentésével. Szegény hivatásos magyar történészek, milyen félelmetes mocsárba tévedtek! Nem fognak kikecmeregni belőle.

III. TURKOK ÉS TRÓJAIAK

Bölcs Leó és sok görög történész a magyarokat gyakran turkoknak nevezi. A bizánciak a Turk név alatt egyértelműen Trójait vagy Etruszkot értenek. A Török, régies Terek, népnév a magyaroktól került a törökökhöz.

      Számtalan népnév magyar eredetű, mai használóik e neveknek tudatosan vették föl a dicső őseik, vagyis magyar őseik régi népneveit. Ilyen név a Török, a Mongol, a Dzsungár, a Rusz, a Kelta, a Latin, a Görög, a Héber, a Germán, az Angol, a Francia és mások. Más népnevek olyan magyar nevekből keletkeztek, amelyek földrajzi nevek voltak eredetileg. A mai törökség nagy lélekszáma erősen befolyásolja a történészek látásmódját. A modern, mai helyzetet visszavetítik az ókorra, ami kapitális hiba.

      A Turk, szó szerint, Hegyecske, továbbá a Tur-Kény (Torony-Király) rövidülése. A Türhén megegyezik a Tür-Kén variánssal, a trójaiak nevével. Török nyelv ekkor még nincs, csak 350 körül képződik leromlott magyar nyelvjárásokból, ezért törökökről senki se beszéljen 350 előtt. Sajnos, sok kutató elköveti ezt a súlyos hibát és őstörök nyelvről képzeleg ott, ahol kizárólag magyar nyelv van jelen. Az ujgur nép a Kr.e-i II. századból származtatja magát, ők pedig a legrégebbi és talán legfejlettebb töröknek mondott nép. Kétségtelenül a magyaroktól származnak.

      A türkök királyi családja magyar neveket ad tagjainak. Ez a tény arra mutat, hogy a törököket magyar dinasztia szervezte néppé, aztán a magyar lakosságú területeket is beolvasztotta birodalmába. Az oszmánok országának Turkey neve szintén a magyar Turk névből ered. Nem tudni, a Key megfelelhet-e a Köy szintén török szónak? Ha igen, akkor a Turkey szónak nincs köze a Turk magyar szóhoz.                                                            

Trója helyesen Torja, Tur-Kény a Torony (Hegy) Kényura, Királya. Tyrr-Hen-osz királyfi és a Tyrrhen-tenger is a trójai tarjánok meg az etruszkok nevét viseli. Az etruszkok magyar nyelven beszéltek, csodálatos kultúrát hoztak létre. Egyik részük Itáliában élt már tízezer év óta. Másik részük Kárpátiából érkezett Itáliába, harmadik águk pedig Trója környékéről, Kr.e. 1.200 körül, hajózott át a tengeren. Nevük Tusk, Tosk, Toskán, Etruszk, Türrhén, Rasenna lehet. Trója neve az őse Tarján, Traján neveinknek, meg a Tarchan, Tárkány, Thrák neveknek is. E nevek közül néhányat, mint a Tarján nevet, töröknek minősítenek. Úgy tűnik, sokáig Európán és az Egyesült Államokon kívül nem létezett akadémia, tehát az indoeurópai zavaros elméleteknek csak a magyar akadémia vethetett gátat. Ezért különösen fontos volt bizonyos erőknek a magyar történészet félrevezetése és leigázása, hogy szabadon elmélkedhessenek a történelem eseményein. Ne zavarják meg vizeiket más gondolatok.

      Ma már sok országnak van akadémiája, a nem indoeurópai tudósok mégsem képesek jelentős eredményeket felmutatni a nyelvészetben. Vajon miért? Talán csak a finnek és észtek emelkedtek az átlag fölé, de a török államok akadémiái még nem.

      Etruria három részre tagolódott. Északon Fel-Szina, középen Vel-Szina (Bel-Szina), délen Al-Szina terült el. A Szi-Na szó szerint a Nap Háza, ebből van a Szín mai szó. A három tartománynévben a Felső, Alsó rész mellett a Belső fogalmát láthatjuk. Elemezhetnénk tovább e neveket, de most legyen ennyi elég. Ha az etruszkok nem agyarok, akkor kik?

      A bizánciak módszeresen Paeonnak is nevezik a magyarokat. Ki meri azt feltételezni, hogy a bizánci egyházatyák, tudósok, történészek mind tévedtek? A hivatásos magyar történészek, akik mindig bölcsebbek mindenkinél! Jobban tudják ma, mi történt ezer évvel ezelőtt, mint az ezer évvel ezelőtt élt tudósok. Mert a Paeon, vagy görögös Paion név a trójaiakra vonatkozik, amit a görög források világosan megmondanak. Paionia területe Boszniától húzódott a Fekete-tengerig, magyar lakossággal. A thrák arankincsek a magyar ötvösök remekei. A Szófiában őrzött arany könyv nem itáliai magyar, hanem helyi magyar (tarján) nyelven íródott. A Balkánon a magyar kultúra legalább 7.000 éve magas szintre jutott. A mai bulgárok pedig magyarok és nem törökök. A macedónok Csaba királyfi népének  utódai.

      Gyakran a Makedónokat is magyaroknak minősítik az ókori források. Egy fontos krónika, a Tarih-i Üngürüsz (Magyarok története), a makedónokat magyaroknak minősíti, Nagy Sándort magyar királynak nevezi. Kétségtelen, a Mag és Mak, meg a Maj és Mah, összetartozó alakok a magyar nyelv szerint. Mak-E-Dón magyarul Nagy-Házból való-Urak. A dórok Makednosz neve talán Mak-Etnosz értelmű, ami Nagy-Népet jelent. A dórok eszerint magyarok voltak, akik Torja pusztulását bosszulták meg, félelmetes támadásukkal. A makedón királyi család tagjai, teljes megdöbbenésünkre, sok olyan nevet viselnek, ami magyarul jól érthető.

      De haladjunk tovább!

      Érdemes a Hungár kérdéshez csatolni az Ujgurok eredetének kérdését. Mivel a mai Dzsungária, az ujgurok régebbi hazája, eredetileg Hungária nevet viselt, közük lehet a magyarokhoz, akik szintén a Hungária nevet tartják országuk nevének. A Dzsungár név a Hungár névből romlott, valószínűleg arab hatásra. Amikor a terület lakói a mai Hszicsiang-Ujgur területére húzódtak, akkor nevet váltottak, a hungárok felvették az ujgur nevet. A név Új Gur, vagyis Új Nép jelentésű. Ők maguk a magyarokat testvéreiknek tekintik. Nyelvük magyar eredetű, erős arab és török behatásokkal. A mai Mandzsúria is Hungária nevet viselt, a mandzsu nyelvek is a magyarból romlottak, háromezer évnél régebben.

      Magna-Hungária lehet Mezopotámia, a Don-Kaukázus vidék, Dzsungária-Ujguria, Mandzsúria és a Volga-Káma vidék.

      Unug nevéből ered Ung, Ung-Vár, valamint valószínűleg a Huang-ho nagy folyó neve. Számtalan névvariációja van, de Un-Gar, szó szerint, Isten Népe jelentésű. Az Un, mint Első, az En (Isten) szóval közvetlenül rokon.

      A nyelvészet katonai megszállása nem mai korunkra datálható. Már az ókori uralkodók is nagy előszeretettel gyilkoltak, majd a nyelveket meghamisították. A katonai hódítás legtöbbször agresszív nyelvi előretörést is hozott magával. A nyelvészet tudományának katonai megszállása modern korunknak az eredménye.  Erről nem is folyhat vita, viszont ezért a nyelvészet a hazugságok táptalaja lett. A mi korunkban a nyelvészet tudománya katonai megszállás alatt van. Emiatt eredményei is csak részlegesen értékelhetőek. A hazugságokat ne engedjük érvényre. 

IV. NÉPNEVEINKET HAMISÍTJÁK

Hatalmas tévedése a hivatalos történészetnek a Szavárd népcsoport töröknek való minősítése. Mivel a szavárdok máris Szubartuba visznek minket, a hivatalos történészeket irányítók meg akarják akadályozni a Szubartu és Szavárd nevek összevetését és azonosítását. Egyik fontos népnevünk, Bulcsú és Tormás szerint, Szabartoiaszphaloi, amely nevet többnyire helytelenül értelmeznek a kutatók. A bibliai Szubartu megfelel Szabartoi nevünknek, Transzkaukázia területét jelöli. Bár Szubartu és Szabartoi nem pontosan azonos jelentésűek, ha nagyon pontosak akarunk lenni, de a két országnév egyazon területet jelöl. Itt van a magyarok egyik fontos területe, amitől a szegény szenvedő történészek annyira rettegtek, hogy végül kiderül, Arméniában magyarok laktak. A terület Szumer közvetlen közelében fekszik, északra a síkságtól, de sokkal, sokkal régebbi magyar övezet, mint Szumer területe. A történészek annyira rettegnek Szubartutól, hogy még az Akadémia keleti gyűjteményét is felgyújtották, elpusztítva rengeteg értékes tudományos kincset. Ez aztán az indoeurópai dicső módszertan! A szabad gondolatok áramlása! Gyújtsd fel azt, ami igaz, terjeszd a hazugságot!

      Szub-Ar-Tu jelentése Alsó-Hegyi-Ország, ezzel szemben Szab-Ar-Tu Szabad-Hegyi-Ország. Nagyon sok variánsa van az itteni magyarok népnevének, amely nevek azonban önálló jelentéssel is bírnak. Szibéria nevét is magyarok adták, akik talán már 40.000 éve meghódították az addig lakatlan és jeges szubkontinenst. Szibéria őslakói az Orosz Birodalom indiánjai voltak, akiket szabad volt pusztítani.

      Aszphalu neve rokon az Aszphal táj nevével, ami nem más, mint az Alsó-Zab folyó alsó medencéjének a területe, ma is. Jobb térképeken ma is ott a felirat.  Rengeteg errefelé a kőolaj, ami az Aszfalt nevet is elénk idézi. Ez a név magyar, mert Asz-Fal-T a helyes felbontása. Asz az Isten és az Aszottság neve, a Fal egyértelmű szórész, a T a szó végén magyar jellegű helyképző. Aszfalttal házakat is lehet burkolni, a szürke színt az Asz fejezi ki. A Rendíthetetlen Szavárdok – Szabartoi-asphaloi, a Kaukázus fő vonulatától délre éltek egykoron.

      Szibéria, a Tiberis-folyó, a Tiberiás-tó neve, és hasonló földrajzi neveink magyar jelenlétet bizonyítanak a kérdéses területeken. Külön érdekesség Szabaria városának a neve. A mai Szombathely (Szem-Házának-Helye) régebbi neve Szabaria, ami szintén magyar nyelvű. Augustus volt az a római császár, aki jelentős néptömegeket telepített át Szubartuból Pannóniába, mert a szabárok és semiták, vagyis szírek, folytonosan ellenségeskedtek, a két népcsoport, a magyar és a semi között ősi ellenségeskedés zajlott. Augustus a Pax Romana miatt telepítette ki a magyarokat a Dunántúlra, remélve, hogy megszűnnek az ellenségeskedések. Azért éppen Pannóniába telepítette a szavárok egy részét, mert ott azonos nyelven beszéltek velük. Magyarokból ekkor még bőven maradtak Kis-Ázsiában. Egy csomó török falu neve ma is Macarköy, Magyarfalu, amely települések az egykori magyar népességet jelölik ma is Törökországban. Ezek a falvak Pontus területén fekszenek főleg, ezért nem lehetnek magyar janicsár betelepítések. Szíria északi részén II. András korában is még sok magyar falu és város létezett.

      Szaváriát (Sabariát), Claudius császár uralkodása alatt alapították. Szavária nevének jelentése: a Sza nép Vára. A Sza a magyarok egyik nagyon fontos népneve, az –ia végződés speciális magyar találmány, nagyon ősi, Itáliába is a magyarok vitték be, de a semi –ijja végződés is a magyar –ia végződés változata.

      Szent Márton Sabaria/Szavária szülöttje. A Márton régi magyar név, Már-Ton formában a jelentése Ifjú-Úr. A szent neve megegyezik a hun Mao-Tun égkirály nevével. Tudni kell, a kínai nyelv nem ismeri az R hangot, ezért a magyar Már-Ton nevet a kínai szerzők Mao-Tun formában próbálták visszaadni. Márton (Mao-Tun) tényleg az Ifjú-Úr volt, akit apja meg is akart öletni, egy kínai nőtől született fia kedvéért. Apja neve Tou-Man volt (ma Tomán családnevünkben él a név), ami Nap-Ember jelentésű.

      Pannónia nevét sem értik a tisztelt kutatók. A név a Pan és Nun elemekből épül fel, a régies Nun később Non formára változott. A latin Non = Nem szónak csak annyiban van köze a pannon névben szereplő Non szóhoz, hogy mindkettő a magyar nyelvből keletkezett. A Nun, Nón, Nan, Nán rangnév, nagyjából herceg jelentést tartalmaz. Voltaképpen nagyon ősi női vezetők neve, a Nuna magyar név változatai. Szumerban Nun-Ki (Eridu földje), Egyiptomban Nun istenasszony neve őrzi a sokkal régebbi magyar nevet, a Nunát (Nu-Na a Nő-Háza). Innen ered a Nuncius rangnév is, vagy a Nán-Dor férfinév, a Nána, Nánás és más hasonló szóalakok, a Nanna, vagy Nannár Holdisten neve, és egyebek.

      Pan viszont a Nap fordítottja. Mindkét magyar névalak a Pa-Na, illetve a Na-Pa alakokból rövidült, jelentésük Nagy-Fő. Aki nem más, mint a Nap. A Nap az égben uralkodik, a Pan viszont a Földön, ezért fordított a név hangrendje. A szó magyar eredetű, Európából vitték le őseink Egyiptomba, ahol Pán isten fontos szerepet töltött be a történelemben. Vezér, vagyis Ozirisz barátja volt. Amikor Ozirisz meghalt, Pán hirdette ki az eseményt az emberek között. Erre a hírre az emberek között Pán-ik tört ki. A Pánik a Pán magyar névből képzett magyar nyelvű ikes ige! Pán isten nevét a görögök is, magyar eredetűek lévén, jogszerűen örökölték. De a His-Pán név már nem magyarázható a görögből, csakis a magyarból. Pán tehát úr, kisebb úr, mint a Nap, mert földi napúr. Az Is-Pán egyszerűen Fényes-Pán, magyar rangnév. Mivel a szlávok a magyarokból keletkeztek, az Úr nevet Panem alakban is mondhatják, elvégre a Nap valóban Úr. A Kenyér neve, a magyar nyelv szerint, Nap-Úr jelentésű. Alakja is kerek volt valójában, olyan, mint a Nap alakja. Ken-Ér szó szerint Nap-Úr, a Ken névre lásd a Ken-De uralkodói címnevet, valamint a Kend nevet. Szláv utódaink kenyeret jelentő nevei közül némelyek csak a Pán ősi magyar név változatai. A Hleb viszont a Kel-Eb, vagyis Kel a Király, (a Nap), rövidülése.

      A Pán a mayáknál is létező név, lásd a híres Maya-Pán városnevet. A mayák nyelvében számtalan magyar szó van, ilyen a Maya és a Pán is. A mayák Szibériából kelnek útra, mintegy 13.000 évvel ezelőtt. Őshazájukban magyar nyelvjárásokat beszélő törzsek éltek, a mai maya nyelvek még mindig őrzik az egykori eredetet. De Atlantiszból is érkeztek hajók Amerikába, meg sok más magyar nyelvű államból, ahonnan szintén magyar nyelvből eredő szavakat vihettek át a hajósok az óceánon keresztül. A Maya a magyarok ősanyjának a neve, lásd Maiotisz, vagyis Maya istennő helye.

      A Pan-Non név Úr-Herceg, Nap-Herceg jelentésű, a mai magyarok jogosan használják magukra a pannón nevet. Elvégre pár százezer éve magyarul beszélő emberek lakják a Kárpát-medencét. A pannón földrajzi nevek magyar nyelvű lakosságot bizonyítanak a rómaiak előtti korokban is. A pannón magyarok és a kelták között azért nem ismertek háborúk, mert testvéri közösséget alkottak, rokonok voltak. Ma is nagyon közeli rokonaink a kelták.

      Szabar népnevünk igen gazdag formákat mutat fel, de ezek a formák nem törököket igazolnak, hanem kizárólag magyarokat. Ilyen nevek, csak néhányat megemlítve, a Zobor, a Szováta, a Szapári, a Szabária, a Szavária, a Szavárd. De a Szaparin orosz családnév is magyar eredtű, magyart is jelent. A görög Spárta, ahol az egyik Tündér király uralkodott, akinek Tündér Ilona volt a lánya, Szapár-Ta nevű helyesen, ami a Sza-Pár nép Tája volt egykoron. Törökmentes terület, mert a törökök csak Kr. u. 350 körül jönnek létre. Szpartakusz neve helyesen Szapartak-usz, akit amúgy is tráknak mondanak, a trákok pedig ősi magyarok, akik magyarul beszéltek és írtak, lásd a Szófiában őrzött aranykönyvet.

      Még a Szeverján szláv törzsnév is magyarokat jelöl. Sehogyan nem megy be a szláv kutatók fejébe, hogy a szeverjánok délkeleten helyezkedtek el a törzsek között, de a szever északot jelent oroszul. Pedig rendkívül egyszerű a megoldás, mert a szeverjánok magyarok (ahogy a többi orosz törzs is), ezért nem az égtájat, hanem származásuk nevét viselik törzsnévként. Egy orosz tudós már rájött, hogy az oroszok a szumeroktól származnak, egy kis pontosítással, nem a szumeroktól, hanem a magyaroktól. Ha a Szabirov nevet halljuk, akkor török, ha a Szubarov, Szuvorov, Szaparin neveket halljuk, akkor orosz emberekre gondolunk. Helyes is, csak azt kell tudni, a nevek és viselőik magyar származásúak. A lényeget a magyar/szumer és orosz rokonságot illetően most nem tárgyaljuk, mert nem ez a téma.

      A magyar népneveket a történészek nem értik.

      Minden népnevünket igyekeznek meghamisítani, magyar pénzen. Jól élnek ellenségeink, kövérek, amíg a szerencsétlen magyar családok éheznek, a bankok kifosztják őket. Elveszik a magyar családok lakását, házait, miközben jókat örülnek.

      Minden eszközzel igyekeznek elvágni az ostoba magyar népet a rokonaitól. Még véletlenül se kapjanak a magyarok semmilyen lelki, esetleg tárgyi támogatást, a Föld bármely területére szétvándorolt rokonaitól. Na, ez a tökéletes fasizmus. A Mórok (Maurok, Mórok-Kó (Morocco, Marokkó), Mór városa, stb.), Magiarok, Magyarábok, Maórok, Magarok Nepálban, ne támogathassák a magyarokat.

      Nagyon fontos a magyar nyelvcsalád létezésének eltitkolása. Amennyiben mégis az igazság áttörné a hazugságok falát, nagy baj várna a hamisítókra. Kelet-Afrika, Írország, Skócia, az indián törzsek jelentős része, Fülöp-szigetek népeinek jelentős része, India, Kína, Japán, Korea és más területek népeinek jelentős része a magyarokhoz tartozik. Kazahsztánban a népesség fele mongolid, másik fele magyar származású. A szőke, barna, vörös, fekete hajú emberek a magyarok utódai, amennyiben biztosan tudni, nem szláv származásúak. Csak ezt a tényt Kazahsztánban senki nem tudja. A Hun Birodalmak magyar leszármazottai százmilliós nagyságrendben népesítik be ma is Ázsia különböző országait. Képzeljük el, hogy ezek a hatalmas embertömegek a magyarok segítségére jönnének!

V. TUDOMÁNYNAK ÁLCÁZOTT ÁLTUDOMÁNYOK

A magyar törzsek neveit a történészek szintén nem értik. Valamilyen ok miatt, törzsneveinket és népneveinket török iga alá akarják kényszeríteni. Egyetlen törzsnevünk sem török nyelvű!

      Számtalan magyar személynevet, és hun személynevet, töröknek akarnak minősíteni. Ezzel bemutatják szegénységi bizonyítványukat, fogalmuk sincs a magyar nyelvről. Hatalmas hibákat követnek el, előítéletektől átfűtötten, amely prekoncepciókat igen gyenge színvonalú nyugati történészektől vettek át. Minden ilyen tevékenység nem egyszerű hamisítás, hanem az emberi elme, az ész elleni vétek, valódi tudományos szakmai hiba.

      Földrajzi neveink nem csupán nyugatra, nem csupán délre, hanem keletre és északra is kiterjednek. Mese nincs, az emberiség néhány ezer éve még magyarul beszélt. Ha nem így lenne, nem lehetne felismerni a mai nyelvek magyar eredetét.

      Ugrászatnak lehetne nevezni azt az elméletileg létrehozott, politikai nyomásra megalkotott áltudományt, amelynek az lenne a hivatása, hogy a magyarokat és nyelvüket a finnugornak nevezett nyelvcsoportba belekényszerítse. Az ugrászat áltudománya a félrevezetés tudománya. A finnségiek egyetlen nyelvi csoportosulást alkotnak, a magyarok igen gyakran birodalmukba csatolták a finnségi népeket. Számtalan magyar szó került át a finnségi nyelvekbe, szinte mindig romlott állapotban. A finnségiek igen korán leváltak a magyar népek anyatestéről, és önálló utat jártak a mai napig. Utódaink egyik ágát alkotják.

      Nem szabad a finnségieket a magyaroktól idegen népeknek nevezni. A valóság szerint a finnségiek magyar eredetűek. Mintegy Kr.e. 6.000 körül válnak le a magyar nyelvű népek anyatestéről, azóta önállóan fejlődnek. Nyelvi bizonyítékok ezrei támasztják alá a felvázolt elképzelést. A finnségiek kétségtelenül rokonaink, csak kicsit távolabbiak, mint az indoeurópaiak.

      Turkászatnak lehetne nevezni azt az áltudományt, amit a magyar nyelvkutatók annak érdekében hoztak létre, hogy a magyar nyelvet belekényszerítsék a török nyelvcsoportba, illetve nyelvbe. A török nyelv, állítólag egyetlen török nyelv van, meg több nyelvjárása, csupán 1.700 éves, maximum. A török nyelvből egyetlen szó sem jött át a magyar nyelvbe, kivéve az oszmán harcok időszakát, ellenben helyesen a magyar nyelv romlott fázisa a török nyelv. Sajnálatos, de a jeles kutatóknak fogalma sincs a magyar nyelvről, ezért képtelenek összevetni a két nyelvcsoportot. A török nyelv annyira fiatal, hogy még nem volt ideje szétválni valódi, önálló nyelvekre, mint a finnségieknél ezt nagyjából láthatjuk. Ez a tény döntő jelentőségű, amikor a magyar és a török nyelvek összevetéséről van szó.

      Egész áltudomány ágazatokat találnak ki a nyelvészek, hogy talán felsőbb parancsra, valamivel igazolják a magyar nyelv ugrász, vagy turkász mivoltát. De talán nem is felső parancsra teszik ezt, hanem saját tehetetlenségük nyilvánul meg áltudományos elméleteikben. Lényegkiemelő képessége nem mindenkinek van. A nyelvészek után loholnak a történészek, akik a nyelvi halandzsához történelmi zagyvaságokat költenek. Fantáziájuk igen sebes röptű, de komolyan venni nem lehet őket. Ettől függetlenül a magyar ifjúságot, nyelvi és a történeti  tudományok területein, áltudományokra tanítják. Nem mondják meg, hogy a magyarok Európa ősnépe, hogy az indoeurópai népek nagyon közeli utódaink, mint a kelták, görögök, germánok, szlávok, újlatinok és a többiek, hanem mindenféle más elméletről beszélnek.

      A magyar történelem horizontját sokan a trianoni állam méreteihez akarják megszabni. Azt is lehet olvasni, hogy egy miniszter parancsba adta, az a tanár, aki nem az ugrászati tébolyt tanítja, rúgassék ki állásából. Ezzel a paranccsal  elpusztították a magyar nyelvészet történelem számtalan bizonyítékát, amelyek a Közel-Kelet, vagy más irányába mutattak. De nem mennek vele semmire, reménykedjünk benne, mert az igazság mindig győzedelmeskedik. Jobban jár az emberiség, ha az igazság győz, kiderül az igazi emberi történelem, mert csak az igazi alapokról indulhatunk a világűr felé a Világegyetem meghódítására. A letűnt Habsburg Birodalom számtalan vétséget követett el a magyarok ellen, amelyek közül a szellemi pusztítási szándék volt a legelvetemültebb.

      Történészetünk egyetlen axiómája sem helyes. Nem vagyunk finnugorok. Nem vagyunk törökök sem. Nem vagyunk nomádok. Nem vagyunk keletről jöttek. Nem voltak honfoglalások, csak bejövetelek a honba. Nem volt őshazánk. Nem volt Magna Hungária, illetve több terület is viselhette ezt a nevet. Minden hamis, amit tanítanak az ifjúságnak. Nem vagyunk kis nép. Az emberiség eredő népe vagyunk. Minden nép tőlünk származik. Ezért lehet akár ezer nyelvet is vizsgálni, és a magyar nyelvvel rokonítani. Ezért gúnyolódnak utódaink, mert az ő nyelveik szerint nem látszik már a leszármazás, a rokonság ténye. Ezért gúnyolódnak, nevetgélnek, délibáboskodnak, a magyar nyelvet semmibe veszik, mert a szemükön hályog van, az igazságot nem látják. Szegények lettek, amitől szomorúak lehetünk. Hiszen ők a halál, az elmúlás táborába sorakoztak fel.

      Akkor kik a magyarok? Az Elsők Népe vagyunk. A Nagy Nép vagyunk. A világ meghódítói vagyunk. Minden ma élő népnek az ősei vagyunk. A Magyar Szupercivilizáció megalkotói vagyunk. Nyelvünket Istentől kaptuk. Nyelvünkből ered minden más nyelv. Nyelvünk leromlik az emberi hanyagság által, és új ágakat hajt. Az Üveghegyek és a Jégkor népe vagyunk. A hatalmas evolúciós nyomás hatására népünk gyorsan fejlődik és megmarad. A Kárpát-medence és környéke az egyik őshazánk. Hihetetlenül magas kultúrákat hoztunk létre legalább százezer évvel ezelőtt. Folyamatosan terjeszkedünk. Kultúrált környezetet hozunk létre számtalan mocsaras, lakhatatlan területen. Nemzetségeink szétviszik nyelvünket, írásunkat, számírásunkat, tudásunkat a Föld teljes egészére.

      Amikor felébredett a nemzetek kiirtásának gondolata, akkor a gondolat jöttére nem voltunk felkészülve. A népirtások kezdete, a politikai érdekérvényesítés felébredése óta pusztulunk. A rómaiak Dél-Európát hódítják meg. Az arabok egész Észak-Afrika magyar hagyományú népességét elpusztítják. A szlávok a központi magyar területeket modernizálják. A törökök a keleti magyar területeket rohanják le. A germánok a kelta-magyar területeket pusztítják el. A görögök is a magyarok hátán emelkednek fel. A szemiták a Közel-Kelet magyar népeit pusztítják ki. Az anyagi haszonszerzés elve legyőzi a rokonság és származás elvét. Szabadrablás eszméje és gyakorlata terjed a földön. Az elv a rabszolgaság, ami az emberiség aljas ellensége, népirtásokra indul.                

A magyarok sehol sem állnak ellent megfelelően, mert az Atya a Fia ellen nem harcol. A csillagvallást követő magyarok védtelenek az ellenük támadó fiak ellen. Saját értékrendjük szerint minden ember egyenlő, minden ember Istentől ered. De a Fiak ezt már nem így gondolják. A javak megszerzése elsőrendű mozgatórugójuk. Ezért lesznek Atyagyilkossá. A folyamat a mai napig is tart. A magyarok pusztulását saját fiaik, az utolsó ezer évben a környező államok segítik elő. De van egy kis probléma. Isten figyeli az eseményeket, a magyarok pedig Isten népe, ahogy ezt a tézist Székelyföldön ki is írják a templomok, házak falára. Nem lát az emberiség a szemétől? Már volt két rettenetes háború. A harmadik után nem lesz emberiség.

      Igen sok Hungaricus nevet talált egy jeles magyar kutató a nyugati kolostorok évkönyveiben, a nevek magyar származású keresztény papokat, barátokat jelölnek. A III. és IV. századtól folytatólagosak a nevek, ami azt jelenti, hogy az említett időtől kezdve számottevő létszámú magyar ember került nyugatra, akik papi hivatást választottak a nyugati területeken. Mit tett erre a magyar történészet? Igyekszik nem venni tudomást a rengeteg adatról. Ez aztán a modern, magas színvonalú történészeti módszer! A csalók módszere.

      Fontos megemlíteni a Getulorum, vagy Getorum neveket. Ezek a nevek a Hetulorum és Hetorum nevek változatai, magyarokat jelölnek. Az a nagy baj, hogy Kr.e. 3. században már élnek ezek a nevek, magyarokat megnevezve a Felvidéken és Csehországban. A Rum, Ruma jelentése Nap-Földje, ezt jelenti Róma is, meg a Ruma és Rum nevű, ma is létező két magyar város neve is. Hetu/Getu-Ló-Rum jelentése: a Hét-Emberek-Napföldje. Geto-Rum pedig a Hetek-Napföldje. A Géta is Héta, a Yeta is Heta. Még a bonyolult Jüecsi népnévben is felfedezhetünk értékelhető jelentést.

      Számtalan magyar népnevet nem értenek a történészek. A Masszageta népnév helyesen Masz-Sza-Heta, görögösen Masz-Sza-Geta. Masz az Ifjú, Sza a Magyarok speciális neve, Heta/Geta a hétmagyart jelölő névrész. El kell ismerni, nem könnyű név. De mi lenne a fizetett kutatók feladata, ha nem az, hogy legyőzzék a nehézségeket és felderítsék a magyarok és az emberiség őstörténetét? A Mata, Mada nevek élnek pl. Nyír-Mada, Mados és hasonló neveinkben. De Mada nevünk két elemből áll, a Ma és a Da elemekből. A Ma a Mama, a Da Dada ősanya neve. Tanuljunk könnyen, gyorsan magyarul.

      A Masz-Sza-Heták királynője Tomyrisz, aki Szomür-isz fogalmat visel nevében. A vad és állatias Kyroszt úgy megverte, hogy a perzsák többet nem mertek észak felé terjeszkedni. A teljes perzsa hadsereget megsemmisítette, Kyroszt rettenetes módon kivégeztette, mert megölte a királynő fiát. Tomyrisz az egyik legnagyobb magyar királynő, aki valaha is uralkodott, bár nagyon sok nagy királynőnk volt, mégis kiemelkedő jelentőségű volt köztük.

      Legfőbb központunk a Kárpát-medence. Legalább 2 millió éve ezen a térségen olyan ősök járnak, akiknek kései utódai a mai magyarok. Mindig magyar terület volt, olyan emberek laktak ebben a medencében, akik a magyar nyelv ősi változatait beszélték. Harmincezer éve magyar írásjeleket rónak őseink a kövekre, több helyen. A déli területen óriási piramisok épülnek, amelyek Kr.e.  30.000 és Kr.e. 12.000 között jöttek létre, Boszniában. Rengeteg a bizonyíték egy ősi magaskultúrára, amely biztosan 100.000 évesnél régebbi. Kőeszközökkel dolgoznak, de közben rohamos a biológiai fejlődés és az eszközkészlet fejlődése.

      A Kárpát-medence nincs feltárva régészetileg. Megdöbbentő számban kerülnek elő a 9.500 éves városok, némelyik régebbi, némelyik fiatalabb. Az Atlanti-óceán partjától messze keletig, a Kaukázusig, az Altájig, Koreáig ez a kultúra és nép létezik csak ebben a régi időben. Erdélyben magyar magaskultúra jön létre, magyar írással és értelemszerűen, magyar nyelvvel. A kultúra kiterjedése igen nagy, a medence déli felét öleli fel. Csupán Kr.e. 5.500 körülre teszik megjelenését, de nem kapcsolják egybe Európa összes többi kultúrájával, amelyek mind magyarok ebben az időben. Így működik a történészet.

      A Kárpát-medence a Paradicsom. Természetesen lehet bizonyítani. A Kárpát-medence az emberiség igazi őshazája, legyen fehér, sárga, fekete vagy vörös bőrű az az emberi csoport. Mind innen ered.

      Erdély az Eredő Hely, rokon Eridu (Eredő) nevével. A germánok Erde formában őrzik ősi szuperkultúránk nevét, jelentése Föld, vagyis Hely. Eriduban valószínűleg működött egy hosszúsági fokot jelző bázis, amit ma Greenwichhez kötnek a térképek. De a hosszúsági fokok létezését is a magyarok határozták meg először a történelemben, a szélességi fokokkal együtt. Az Erdő szintén rokon az Eredő szóval. Erdő-Elve nevében az El az Él, Isten, Élet és Élőhely jelentést viseli, sok más mellett, a Ve nagyon fontos ősi szavunk. Havas-Elve a mai Román-alföld régi neve, Elva, Ilva pedig a mai Elba sziget régebbi magyar neve. Elba is a magyar kultúrkörhöz tartozott. Látjuk tehát, hogy a Va és Ve nagyon régi magyar szavak, jelentésük Felsőség, Isteni.

      Erdély neve összevetendő az Ardil névvel is, ami Ardilus királyfi nevében, továbbá régi magyar szövegben is jelen van. Az Árgyélus név erősen romlott forma az Ardilushoz képest. Ar-Dil Arany-Csillag, Arany-Teljesség, illetve Csillag-Hegy, ami utalhat az ősi aranybányászatra, de másra is. A Dil, Til és változatai fontos szavaink, nem vehetőek el tőlünk. Az olyan földrajzi név, mint Pre-Deal, Elő-Dél, Elő-Csillag jelentéssel, az Erdélybe vezető út mentén, azt igazolja, hogy a Deal a Dél, Dil változata, az ország tehát Er-Dél, Ar-Dél nevet viselt. A földrajzíró Ptolemaiosz a II. században Ardealnak írja a mai Erdély nevet, ami perdöntő bizonyíték azt illetően, hogy magyarok laktak akkor is a területen. Mellesleg Ardil, mint személy, Jézussal azonosítható. Afrikában van egy Argyélus nevű város, ami jóval régebbi az egyiptomi városoknál.

Folytatás →