20221005
Last updateK, 24 máj. 2022 4pm

rovas logo

2016 március 24, csütörtök

NTK HS versei

Szerző: NTK Horváth Sándor

 

 A fekete magyarokról

A csönd gyöngéden átölel,
És a halott múlt szárnyra kel,
Máni és testvérei lépnek elő, -
Mert tudják, eljött, az ítélet idő.

Óh, de nem a senki, és a talmi,
Hanem kit áldozatnak kellett adni,
Istentelen, és romlott tömegeknek,
Mert kárhozatot követeltek!

Néha nem lehet kimondani,
Miért kell a szívnek megszakadni,
A csöndes ima szárnyra kel,
Életoltó gyertyák fényeivel –

Betelve isten kegyével -
Idő, pedig többé nem lészen,
Eljön a turul, és a medve:
Széki Sziklamező kegyelme:

A nappárduc, és a szittya,
Hunoroszlán turul gyermeke
Azt kérdi: Magyar testvérem:
Divéki szíved még, szeret e?

 

Néhány szó
Hommage a Prof B. Tamás-Tarr Melinda

A szonettedről, amit úgy csodálok,
Hisz' minden sora csillagokba téved -
A magos égig követtelek Téged,
Ha tengerekre hívtak Dante álmok.

Mert minden, egyes szó, mint kis gyökérzet,
Mintha égnek lettek volna álmai,
Túl lépve, a képzelet határain, -
Ha Szép és Jóság erényét vezérled.

Magamnak csak a dalokat akartam –
Örök árván, dúdolva, hallhatatlan,
Párás szemekkel, mint ki napba nézett,

Babérkoszorúval köszöntelek Téged –
Múzsák és papnők szonett fejedelme:
Kit versre ihletett, turáni kedve.

 

URUNK

Adj nekünk szemet,
hogy felismerjük Jézust,
Karácsony fiát!
Adj nekünk szívet,
hogy ma, befogadjuk Őt
és szeretetét!

Adj erőt, élő lelket,
hogy a nyomodban járjunk,
az éjszakában -

*   *   *

KERECSENY –

A tiltott ünnep –
A fény születésének
Téli kezdete –

Nem a fenyőfa, hanem
Az Ég misztériuma –

 

In memoriam Dr. Buda Bálint

Nem feledjük őt,
Őrzi már hű szeretet,
Emlék pártában,

Székely testvérek között,
Lelke itt él köztetek.

*   *   *

ASZU IDŐKBŐL: dec.21.-én

Üdv a Tudóknak!
Ti, mágus ivadékok:
Őrzitek a Fényt -

A Kárpátok tetején,
Télforduló idején –

*   *   *

2004. december 5.
(a névtelen bitangnak)

Szemünk sós könnye,
És egy nemzet átka hull
Bitang nevedre -

 

SZFINX

Avariszi Szent
Sírok Hun öröksége
Piramist ihlett.

Szfinx állapot

Új láthatárok
Őre - élet születik
Hun mosolyából.

*   *   *

ENIGMA_TURBÓ

Mozgósítaná
Sötétség angyalait
A pénz hatalom.

Pusztuljon Európa
Egy, halálos futamon!

*   *   *

GNÓZIS

Szófia, szűzen,
A Káosztól teherben,
Szült rettenetet!

 

Mementó
2o1o. október 5
1 .
Csakis a versért irhatok ma verset,
a gondolat-teszt: vörös utálat -
gyilkos iszapja jel: halál mementó:
lelkünk égeti az új gyalázat!
Rőt Nap gördül az iszap alkonyatra,
króm felhők igérnek vörös telet,
Kolontár és Devecser most már tudja,
ki tett garatra minden életet...
Utak mentén korall fák haldokolnak
eljött az igazság pillanata,
rőt latrok szelleme vert közénk tanyát
s mindent elborít vödös iszapja...
2.
Óh szörnyű járni ma a láp felett,
gyilkos ködök árnyéka képpen,
ha párák szellemhada hömpölyög.
bőrünkbe mar a lúg keményen -
Most lépteink nyomán halál szökell,
az iszap sziszegve énekel,
óh szörnyű járni ma a láp felett,
böfög az iszap a réteken...
3.
Fut az iszapár elől egy kisfiú,
megnyilt a fold, és eltűnt az út,
jaj! tovább-tovább csak futni még,
iszap bugyog amerre lép...
Csillagtalan ma a Hold s az éj,
korall mezőkön a halál lopva jár.
folyós földön bugyog vörös iszapja,
békanyálat böfög a halotti táj, -
Maró lúgot nyel Devecser - Kolontár!

 

NIMRÓD GYERMEKEI

Régjártam arra -
Ádvent volt a Hargitán -
Most minden halott -

Hazátlan székely őrzi
Ott a csíki pallagot -

*   *   *

NIMRÓD GYERMEKEI

Idegenek közt
Hunor-Magor szíveken
Fordul a világ -

*   *   *

XXI. század

Bujdokol a fény -
Haza fenn a magasban,
Szíveinkben él -

 

ÚJÉVI JÖVŐKUTATÁS

Egy ifjú tudta
Húsz évünk koporsóban
S ma mit mondana?
Jelen és a Múlt
Együtt mutatja neked
Olcsó életed -

*   *   *

MAGURA

a nyelv megőriz:
emlék az óhazából:
a lélek álma –

*   *   *

AUTONÓMIA

Ne légy hontalan.
Te büszke Székely-magyar:
Erdély a sorsod!

 

A MELEGVIZEK BIRODALMA
Az aranykor nyitánya

Mottó: Kibírtak mindent és mentek tovább –
Akkor is, ha már nem volt több remény -
Nem volt már más, csak a magyar csodák.

A Nimródi szép-időkben,
Pannon Éden volt egykor ott, -
Ahol, Európa legelső, ős népe,
A Kárpát hazában lakhatott,
És a nyelve: Székely-magyar volt.

Erre vall, a sok-sok, hegyi Magura,
Az erdélyi pallag-kultúra,
Megannyi, teremtő, nyelvi csoda,
Bosznia, a Nap-piramisa,
És a Kárpátok koszorúja.

Az Aranykor kapujában,
Már ember uralkodott a tájban,
Kit megjelölt a gravetti gén, -
Szeleta barlang szülötteként –
A homogenézis lépcsőzetén,
Megnyílt a teremtés spektruma,
És Öreg Isten inkubátorában,
Megszületett az első, emberfia:
A Pannon Éden lakója -

És még el sem indult az óra,
Ötezer évig, Aurignaciban –
Ahogyan meséli az arvisura,
Mikor a szkíták útra keltek –
És más népek felmenői lettek.

S az Igaz-szólás történetén?
A Júdás testvérek, már rég,
Nem gúnyolódnak, mosolyognak –
Egyre csak gazdagodik a kép –
Mit az isteni véletlen tár elénk -
A genetika tanúskodhat,
És a markerek, nem hazudnak.
Hiába a hamis hallgatás,
Kölcsönvett Ádámi legendák?
Delelőn jár a valóság!

Az idő megvallja titkait,
Elűzve Lucifer árnyait, -
Mindent elsöpör az igazság!
És fejet hajt az alvilág –
A pénzhatalom, csődöt mondott,
Hiába mondja, Isten halott:
Mesevilágról szóltak a táltosok, -
A kínai és magyar Krónikák -
Fény világítja át az éjszakát,
Ünnepeljük hát, Est-hajnal csillagát,
S énekeljük, aranykor, magyar himnuszát!

Dicsőség a Fényhozóknak!
Kik a Földért harcba szálltak,
Öreg Isten inkubátorában,
Embert adtak az új világnak!

Pannónia Édene volt,
A Melegvizek Birodalma:
Európa legelső, ős népe
A Kárpát hazában lakott –
A Pannon tenger partjain,
Ahol termőre fordultak a pallagok,
Boldogan éltek és haltak,
Hunor-magor szittyák, szabírok,
Pilisi és pártus mágusok, -
És a nyelvük: székely-magyar volt.

NTK Horváth Sándor, Kaposvár, 2013. I. 21.

 

 Sáron véres rózsája
Betlehem, Húsvét, 2002.

Cinkos a világ,
Izrael cinkosa,
Nem hallatja szavát:
Néma ajaka.

Szentföldi fák alatt
Tombol az erőszak,
És újra fölfakadt:
A húsvéti vérpatak –
Húsvéti kárhozat.

Az aljas, véres kéz,
S a romlott mohó ész,
Most önmagára vall:
Lám a gyilkos harcolni kész
Szentföld mártír árnyaival.

Ébredj magadra Föld!
Mert nem vált meg az „Öld
Pusztítsd fogvacogva!",
Nem ment fel a Jogod:

Halld hát ó Izrael!
Örvények Krőzusa:
Szörnyszülött Kiméra
Biblikus pallosa.

És a döbbent világ –
Áldozat, pária –
Elkísér a sírig
Szétdúlt Palesztina
Halálos sikolya.

Ébredj magadra
Te bomlott emberi elme!
Így int Palesztina
És a zsidó tragédia,
Auschwitz megcsúfolt keserve.

Sem arab, se zsidó –
Vérben tántorogva,
Nem gyógyíthat meg:
Vérző Palesztína -


« Prev Next

Megnyitva 45201 alkalommal

Hozzászólás   

#2 Füle(s)kVándor 2014-12-06 15:38
Az erdő lezárva!
A levelek már régen lehullottak. A fák ágai között nagyon könnyen átjött már az "öszitéli" ködös világosság. Szokjuk, jön a tél..... De így.....A szépséges, nyugodt erdő romokban. Nem romokban, hanem haldoklásában. A fák többségének törzse megtörve, tövükben embermagasságban a letört, letarolt gally-hegyekkel.
Erre hogyan lehet felkészülni? Hogy lehet ezt kivédeni? Megóvni, megvédeni ettől a jeges kaszabolástól. Az apróra tört ágak alatt még ott fehérlik a felhalmozódott, most már csak jégdara. A hegy északi oldalában lévő részhez már el sem jutok. Kezdetben nem volt gond ez az átlépni, kikerülni, az útra dölt fák alatt átbújni vagy átmászni. De mikor már a sok egymásra dölt, fától nem lehetett tovább haladni és a látvány is lebénitott, visszafordultam. Pedig nem láttam még mindent, el akartam jutni bizonyos pontokig, ahol számomra oly kedves részek vannak, látni akartam, hogy ott mi történt. Nem, nem mehetek még haza, gyerünk a másik írányból.....Jól, egész jól haladok, lejebb már dolgoznak a fürészek,..... a kilátó felé lezárva,....a műút felől lezárva,......kiírás: " Az erdőben tartózkodni TILOS",....ebből az írányból is az északi rész járhatatlan. Itt is a "fatüskék", az egymást kereszbe-kasul tartó kidölt fák,..csak a sziklák, a sziklák vannak ugyanúgy sértetlenül a helyükön....nincs tovább, haza kell menni....
#1 Beküldte:Vakegér 2014-10-04 22:42
Beküldte: Vakegér
(Akiről már tudjuk, hogy nem vak, de mégis csak egy kisegér. Hangja erőtlen cincogás, agya oly piciny, mint egy mustármag.)
Hangulat? Hm......
.....futás,.... már megint hegynek fel. Nekem ez már nem megy! Holnaptól ezt a meredek szakaszt csak "séta üzemmódban" fogom leróni. (Sétálva a Himalájára is felmegyek :)). Mindig csak holnaptól, aztán majd egyszer elfogy az a "szusz". .....Na még kb. 145m és félúton vagyok. Ott van egy kis egyenes szakasz. Már látom!....... Ki az? Mi az?......... Egy lelkes "középkorú" :) (na egy kicsit idős'bb) férfiember egy hatalmas szikla darabot görget maga előtt. Itt lakhat az erdő szélén és biztos a sziklakertjébe "viszi". Nem mintha pont ez a "sziklácska" hiányozna a kertjébe, de önmagának akarja bizonyítani, hogy megy ez még neki, elégedett, finom, szerény kis mosollyal fordít egyet, még egyet és még egyet a kövön. Egy csöpp nekifeszülés és ......megy ez neki tényleg! Odaérve mellé, felemelem a mutatóujjamat és mutatok a hegyre: "A hegy, az marad! Ugye?" - kérdeztem tettetett szigorúsággal. Először bizalmatlanul és már-már ellenségesen felhúzta a szemöldökét, hogy: "Mit akar *EZ* itt nekem.....?", .......de aztán látszott a szemén, hogy vette a "lapot"és kedélyesen válaszolt: "Igen asszonyom, a hegy, az marad!", majd egy kis kajánsággal a hangjában, látva kifulladásom megkérdezte: "Nem baj? A hegy, az marad!"....... "Neeeem"-szusszantam egyet(de nem az "utolsót"). Na futás........

Hozzászólni csak a bejelentkezett felhasználók tudnak

Hozzászólások