A fonálférgekkel kapcsolatban az a szólás járja, hogy a fóliás zöldségtermesztők két csoportra oszthatók: az elsőbe azok tartoznak, akiknél már van, míg a másikba, akiknél lesz fonalféreg fertőzés. Sajnos, a viccesnek szánt szólás mögött több száz kárpátaljai fóliás zöldségtermesztő megélhetése forog kockán. Érdemes tehát alaposabban is megismerkednünk ezzel a kártevővel, hogy idejében és hatásosan fel tudjunk lépni ellene.
Hogyan támad?
A fonálférgek kártéte-lét a szabadföldön alig lehet észrevenni, pedig ezek az apró, 1 mm-nél kisebb állatok minden élőhelyen jelen vannak. De csak növényházi környezetben tudnak olyan mértékben felszaporodni, hogy kártéte-lük jelentős (néha totális) legyen. Sok fajuk közül a hajtatásban a gyökérgubacs fonálférgek a legveszélyesebbek.
A fonálférgek a talaj felső 20-30 cm-es rétegében élnek és fertőznek. Igen szaporák: egy-egy tenyészidő alatt 10-12 nemzedékük is kifejlődhet. Tápnövény hiányában 3-5 évig is fertőzőképesek maradnak.
A növények gyökerét támadják meg. Szájszuronyukkal bökdösik a növényi sejteket és tartalmukat magukba pumpálják. Táplálkozásuk nyomán a gyökérben enzimatikus hatásra óriássejtek képződnek. Ezek a rendellenes sejtek alkotják a jellegzetes gubacsokat a növények gyökerén. Ezekről a koloncszerűen elhelyezkedő gubacsokról ismerjük fel a fonálféreg- fertőzést.
A fonálférgek gazdanövényei közül az uborka a legérzékenyebb a fertőzésre, miközben az uborka által megkövetelt magas talajhőmérséklet a fonálférgek számára is a legkedvezőbb.
A paradicsomhajtatásban is nagy hozamkiesést okozhatnak a fonálférgek. A növények terméskötődése az alsó fürtöknél még normális, viszont kártételük hatására feljebb hiányossá válik.
A paprikánál a gubacsokon kívül még egy jellegzetes tünete van, amit gyakran összetévesztenek a vashiánnyal: a hajtáscsúcsok megsárgulnak.
Hogyan védekezzünk?
A fonálférgek elleni védekezés a növények gyökérzetének alapos átvizsgálásával kezdődik. Ezt leginkább az ültetvények cseréjekor tehetjük meg, de ne mulasszunk el szezon közben sem a "gyanús" tövek esetében sem! Amennyiben a fertőzés jelei mutatkoznak, fel kell készülnünk a védekezésre. Fontos tudnivaló, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel csak időlegesen tudjuk visszaszorítani a fonálférgeket, s nem lehet őket maradéktalanul elpusztítani.
A fonálféreg fertőzés kordában tartására Magyarországon a Metabrom980, az Ipam és a Basamid G általános talajfertőtlenítők használhatók. Ezen kívül a zöldséghajtatásban két fonálféreg- ölő granulátumot engedélyeztek: a Vydate 10G, valamint Nemathorin 10G készítményeket.
A védekezés másik módja a tecnhológiaváltás. Több magyarországi termelőt is a fonálféreg kényszerítette rá a kőzetgyapotos, valamint a konténeres-vödrös termesztési technológia bevezetésére. Vidékünkön talán a szalmabálás technológia bevezetése lehet az uborka esetében a leginkább használható megoldás. Ilyenkor a "begyulladt", bomlásnak indult szalmabálákra fertőzésmentes talajt hordunk.
A paradicsom esetében lehetőségünk van ellenálló fajtát választani, amit a katalógusokban "N"- betűvel jelölnek. Sajnos, az uborka és paprika esetében ilyen lehetőségünk nincs. Néhány helyen kísérleteznek az uborka tök alanyra oltásával is. Nagy reményeket fűznek a kutatók bizonyos hurokvető gombák telepítéséhez a fertőzött területre. Reméljük sikerrel járnak!
Gál István
szaktanácsadó
Terra Dei
Forrás: Kárpátinfo hetilap