A BÁNMONOSTORI TÖRPE OSZLOP ROVÁSFELIRATÁNAK MEGFEJTÉSI KÍSÉRLET
A székesfehérvári Szent István Király Múzeum Királyok és Szentek Az Árpádok kora c. kiállításán fényképeket készített Dr. Somos Zsuzsanna a 3. oldalon látható oszlopról, ezeket elküldte nekem megfejtésre, elolvasásra a kiállításon közölt tudnivalókkal együtt, amelyek szerint a törpe oszlop az utólagos rovásírásos felirattal a következő helyről került a kiállításra:
Bánmonostor (Rakovac) Szerbia Muzeum Vojvodine, Novisad (Szerbia). Tehát a történelmi Magyarország területéről. A kiállítás címéből ítélve az oszlop Árpád-kori lehet.
A felirat az oszlop alsó felén helyezkedik el. Az írás kb. az oszlop feléig tart, alulról felfelé és egy betűt kivéve (a 8-as) balról jobbra halad. A mellékelt ábra mutatja a magyar rovás szerinti a hangértékeket és a feltételezésem szerinti megfejtést, amely:
CSABA, TAS ROVÓI: P (vagy G), SZ
A megfejtésben a CSABA és TAS valószínűleg a kőfaragók vezetőinek neve, akik alá a P (vagy G) és SZ betűvel kezdődő nevű rovók tartoztak. A felirat nem az oszloppal egy időben készült, és nem is olyan művész színvonalon, mint ami az oszlopfő faragványai alapján elvárható lenne, de fontos és értékes művelődéstörténeti emlék.
A 8-as betű a rovásábécékben többnyire a J hangot jelzi, de a szintén Árpád-kori botnaptáron az i és J hangot is ugyanezzel a jellel jegyezték le. (A botnaptár hiteles rovásemlékünk, Marsigli tábornok másolta le 1690-ben Gyergyószárhegyen és dr. Sebestyén Gyula állapította meg, hogy Árpád-kori.)Két fénykép és ábra a mellékletben is.
Fényképek: Dr. Somos Zsuzsanna
Hozzászólás
Nagy Péternek üzenjük, hogy a szerző ugyanebben a témában egy újabb kiegészített írásában választ is fogalmazott számodra. Itt találod meg a fantasztikus munkát:
magyarmegmaradasert.hu/szerzok/d-f/friedrich-klara/item/6417-z
Próbáltam betartani a rovásírás ismert szabályrendszerét, már amennyit tudok róla. A feliratot jobbról - balra olvasva 4 szót tudtam elkülöníteni.
A piros karcolatokkal nem foglalkoztam, így az első két betű a SZ és a P. A szabályok szerint a két betű közé kizárólag magas magánhangzó illeszthető be és ez leggyakrabban az E É betűk. Vagyis: SZéP
A következő két betű elég egyértelmű: JÓ
Ha az 5. N betűt R-nek fogadjuk el, akkor megkapjuk a V R S. szöveget, mely magánhangzókkal behelyettesítve lehet: VeReS, VöRöS, VéReS. stb.
Az utolsó rész lesz a név. E betűket behelyettesítve megkapjuk a TeBeCS szót. Utána jártam és létezik ma is Tebecs család és keresztnév is.
Ezek alapján az én megfejtésem: SZéP JÓ VeReS TeBeCS.
Kíváncsi lennék rá, hogy mikor véshették bele az oszlopba.
Köszönöm a hozzászólási lehetőséget.
Nagy Péter