"Az inulin metabolizációjához nincs szükség inzulinra"
A 17. század elején észak-Amerikából került Európába a csicsóka, amely a fészkes virágza-túak közé tartozik (legközelebbi rokona a napraforgó, de a virágzata annál kisebb).
A növénynek a szára és a gumója is jól hasznosítható.
Nyugat-Európában viszonylag nagy területeken termesztik (pl. Franciaországban 150-200 ezer hektáron). A lucernánál nagyobb tápértékű szárát évközi kaszálásokkal az állattenyésztésben hasznosítják. A gumót is lehet hasznosítani az állattenyésztésben (pl. sertéseknek), de rengeteg szeszt (üzemanyag) és kiváló táplálék-kiegészítőt is gyártanak belőle.
Azonos területen a burgonyához képest háromszoros hasznos zöld-tömeggel és közel ötszörös mennyiségű fehérje hozammal számolhatunk.
Étkezési célra a csicsóka gumója élettanilag sokkal jobb a burgonyánál. Az inulin tartalma miatt nyersen és főve is több betegséget gyógyít, vagy legalábbis enyhíti a tüneteket. A cukorbetegek vércukor szintjét pl. a burgonyához képest nem vagy alig emeli, jó:
- egészség megőrzésre,
- székrekedés ellen,
- vérnyomás csökkentésre,
- súlyfelesleg csökkentésre,
- bizonyos rákok ellen, stb.
Éghajlatigénye
A hazai termesztése az ország bármely területén lehetséges.
A gumók – 25 oC –ig nem károsodnak a talajban. Ezzel szemben a zöldtömeg - 5 oC alatt károsodhat, de állattenyésztési célokra betakarítással megmenthető, és újra hajt.
Talajigénye
Hazánkban bármely területen termeszthető (még a szikes területeken és futóhomokon is), de a homokos és a legfeljebb középkötött talajokon számíthatunk a legnagyobb hozamra. Mint minden növény, a csicsóka is meghálálja a talajnedvességet, de nem szereti, ha a talajvíz fél méternél magasabban van.
Tápanyag ellátás
Extenzív termesztés esetén 10-20 évig terem talajerő utánpótlás nélkül. Ez a kiskertes termesztés, de a nyereségtípusú termesztéshez az optimális hozam eléréséhez fontos az istállótrágyázás, az elővetemény, a műtrágyázás.
A vetésforgóban termesztett csicsóka az istállótrágyázást követő elővetemény után célszerű termeszteni.
Termesztési szisztémák
Az alábbiakban kizárólag az intenzív termesztésről van szó, amikor a termesztés egy vagy két éves időszakot ölel fel. Közülük az egyéves termesztés kizárólag gumótermesztésre irányul, a kétéves pedig első évben a zöldtakarmány, második évben a gumó termesztése a cél.
A talajelőkészítés és az ültetés minden esetben azonos a burgonyáéval. Az ültetéshez 40-60 g-os gumók szükségesek (a nagyobbakat ketté lehet vágni). A sortáv 75 cm, a tőtáv 50 cm legyen (ez lb. 26 000 tő/ha). Vetési mélység 5-8 cm. Ültetési idő: március és április első fele.
Közvetlenül a kelés után a jó vízháztartású talajon célszerű a töltögetést elvégezni, amihez burgonyatöltögetőt használhatunk. Kiszáradásra hajlamos talajon nem kell töltögetni.
Mielőtt a csicsóka gyomelnyomó képessége kialakulna, gyomirtást kell végezni (töltögetett táblában töltögető géppel, sík művelés esetén bármilyen sorközművelővel.
Növényvédelemre általában nincs szükség. A nagyobb kár elkerülésére azonban a talajlakók irtása, valamint a lisztharmat és a pereneszpóra elleni permetezés lehet indokolt.
A gumók betakarítása előtt késő ősszel vagy télen a megfásodott szárat el kell távolítani. A max. 3 cm-es átmérőjű szárakat akár járvaszecskázóval is be lehet takarítani. A nagyobb átmérőjű szárakat szárzúzóval lehet eltávolítani, vagy pl. kenderaratóval levágni, és bálázóval bebálázni.
A gumót kézzel már a szár elszáradása után fel lehet szedni. A betakarítás ősztől májusig akár folyamatos is lehet. A gépi betakarításhoz burgonyakiszedővel a gép kímélése céljából inkább tél végén takarítsuk be.
Egyéves termesztés:
Az egyéves termesztés teljesen azonos a fent leírtakkal. Az utónövénye mindenesetben kaszás növény legyen (csillagfürt, bükköny, lóhere, stb.), hogy a talajban maradt gumókból kihajtó növényt kiirtsuk.
Kétéves termesztés:
A kétéves termesztés során az első évben a zöldtömeget járvaszecskázóval takarítjuk be. Télen az elfásodott szárat a fentiek szerint takarítjuk be.
A második évben is szükség lehet a gyomirtó kapálásra.
A gumók betakarítása a fentiek szerint történik.
Gumó tárolása
A gumó gyakorlatilag késő ősztől április közepéig-végéig takarítható be (a -25 oC fagyot is elviseli). Ez a tárolást megkönnyítheti.
Mivel vékony a héja és köldökseb is van rajta, rosszabbul tárolható, mint a burgonya. Ennek ellenére prizmában is tárolható. Természetesen a hűtve tárolás során érhető el a legkisebb veszteség
Gépesítés
- Talajmunka: bármely meglévő géppel elvégezhető.
- Ültetés: kettő- és négysoros, félautomata és automata burgonyaültetők (Grimme, Hassia,
Cramer, stb. típusok) kaphatók esetenként bakháthúzóval és sorközművelővel
együtt.
- Bakhát készítés: kiváló porhanyító hatású a BT-2 típus (Optigép, Békés), amely átszerelés-
sel sorközi gyomirtásra is alkalmas.
- Zöldtakarmány betakarítás: bármely járvaszecskázó alkalmas a betakarításra.
- Permetezés: bármely szántóföldi permetező alkalmazható.
- Szárvágás: max. 3 cm átmérőjű szárig a járvaszecskázók, e felett a kenderarató-bálázó
kettős alkalmas a betakarítására. A talajon való szétterítésre a szárzúzók
alkalmasak.
- Gumószedés: burgonyabetakarítókkal (vannak rázószalagos kivitelek, amelyek a talajra
rakják vissza a gumót, a kombájnok is kirázzák a talajt, de pótkocsira rakják
a terményt.
A következô cikk innen: http://www.nepgyogyaszat.hu/nepgyogyaszat-gyogyirei/csicsoka-2.html
A napraforgók családjába tartozik. Két, két és fél méter magasra is megnő. Több fajtáját különböztetjük meg. Nálunk a fehér gumójú van legjobban elterjedve. Hétköznapi, igénytelen növény, gumója olyan, mint a krumpli.
A csicsóka fő hatóanyaga az inulin növényi rostanyag, amely képessé teszi a szervezetet arra, hogy öngyógyító tevékenységének maximumát érje el. Az inulin folyékony rost, melyet számos növény fruktooligoszacharid-része tartalmaz: gazdag inulinforrás a cikória növény gyökere, melyből pótkávé is készül, vagy a salátaként fogyasztott endívia és az articsóka, de a leggazdagabb inulinforrás eddigi ismereteink szerint az ősi biblikus időktől is ismert csicsóka.
Az inulin összetett szénhidrátvegyület, amely azonban eltér az ebbe a kategóriába tartozó keményítőktől, vagyis nem tekinthető cukornak sem, annak ellenére, hogy édes ízű. A nagy eltérést ezektől az adja, hogy sem az ember szájában, sem az emésztőszerveiben nincs olyan enzim, amely képes lenne feloldani vagy megemészteni az inulint. Az inulin vízben oldódó nagyméretű rost, amely a bélben sértetlen marad, s így magához vonzza a jó baktériumokat a táplálkozásra. Miközben az ember számára emészthetetlen marad, kalóriatakarékosság szempontjából kiemelkedő jelentőségű.
Az inulin legnagyobb haszna probiotikus tulajdonságában rejlik, szelektív módon tápanyagul szolgál a hasznos bélbaktériumoknak, főleg a Bifidobacteriumoknak és Acidophilusoknak. A káros bélflóra tagjai számára viszont az inulin a szaporodást és táplálkozást illetően közömbös. A rossz hatású Clostridium perfringens és sok egyéb káros baktérium inkább a finomított cukor bomlástermékein élnek.
A vastagbél sok funkciója mellett a legveszélyesebb toxikus anyagok tárházának számít. Az ember, mire betölti az 50 éves kort, beleiben mintegy 5 kg mérgező hulladékanyagot tárol el. Ezek a toxinok a bélflóra káros átalakítása révén a rossz emésztést (rothadásos), székrekedést, rákos megbetegedést, az immunrendszer működésképtelenségét okozhatják. Szerencsére a rossz irányba változott bélflóra helyreállítására alkalmas inulin használatával ezek a káros hatások is elkerülhetőek.
A kedvező bélflóra táplálásán és fenntartásán kívül az inulinnak egyéb táplálkozás-élettani szerepe is jelentős; előnyösen befolyásolja a bél pH-értékét és a széklet tömegét. A bél pH-értékének csökkenésével több létfontosságú ásványi só oldhatósága is növekedik, s ezáltal javul a szervezet kalcium- és magnéziumellátottsága. Az étrendbe épített inulin megszünteti a székrekedést, növeli a székletürítés gyakoriságát. Ezzel a béltartalom tranzitideje is lerövidül, ami a toxikus bomlástermékek képződését és felszívódásának lehetőségét megakadályozza. Vizsgálatok alapján bizonyossá vált, hogy alacsony vércukorszint esetében az inulin hatására a glukóz felszívódása növekedik, a béltartalom savassá válik, a koleszterinszintet szabályozza, csökkenti a szérum triglicerid szintjét és a vérnyomást.
A Bifodobacteriumok serkentése által csökken a patogén baktériumok élettere, melyek következményeként csökken a májtoxinok, a karcinogének mennyisége, mérséklődik az élelmiszer-intolerancia és immunstimuláns hatás érhető el. A Lactobacillusok többsége és az Acidophilusok is nagy antimikrobiális aktivitású anyagokat tartalmaznak, így többek között acidolint, acidophyllint, acidolphint, laktocidint és bacteriocint. Ezek a baktérium-összetevők csíraellenes és antivirális hatást mutatnak a Campylobacter, Listeria, Staphylococcusok, Candida, valamint a herpesz és influenzavírusok ellen. Külön említést érdemel a Lactobacillus rhamnosus törzs, melynek immunstimuláns hatása a makrofágok fagocitaaktivitásának és az immunglobulinok aktivitásának növekedésén keresztül valósul meg. Ezért ezt a baktériumtörzset tekintik a legfontosabbnak a Lactobacillusok között. Az inulin természetesen ennek a törzsnek is a táplálékot jelenti.
A Központi Élelmiszertudományi Kutatóintézet és az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet kutatói a csicsóka más hatásait is vizsgálni kezdték. Kezdeti eredményeik nagyon bíztatóak: számos betegség megelőzésében is lehet szerepe a csicsóka-lének. Ilyen például a gyermekkori asztma, a különböző szív és érrendszeri megbetegedések, a candidózis, és a cukorbetegség is.
Megkezdődtek a kísérletek az előnyös élettani hatású csicsókalé előállítására is.
A magyar kutatók által kifejlesztett technológia legfőbb előnye a ledarált és forró gőzzel feltárt rostanyag szűrésében rejlik. Az ultraszűrés a korábbi technológiákkal ellentétben nem alkalmaz segédanyagokat, tisztán fizikai módszert. Ezzel lehetőség nyílik bio-mínőségű csicsóka-lé előállítására.
A szűrés után nyert tiszta lé sűrítve számos élelmiszer adalékanyagaként használható.
Gyermekkori élelmiszer-allergiák
A gyermekkori élelmiszer-allergiák esetében megállapították, hogy szinte kivétel nélkül a Lactobacillus, az Acidophilus és a Bifidobacteria törzsek lecsökkent számával egyidejű Enterobacteriaceae család túlfejlődése a kiváltó ok. Bélflórát helyreállító beavatkozásként müzlibe vagy dzsúszhoz adagolt inulinnal az élelmiszer-allergia megszüntethető.
Szív- és érrendszeri betegségek
A szív- és érrendszeri betegségek egyik elindítója a magas LDL-koleszterin tartalom. Hatékony koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek léteznek, de mellékhatásuk miatt, lehetőség szerint, kerüljük használatát.
Ismeretes, hogy a máj szénhidrátokból zsírsavakat, triglicerideket szintetizál, ha nem jut a szervezet más forrásból a zsiradékhoz. Ennek köszönhető többek között az is, hogy a koleszterinszint, amely egyénenként determinált, zsiradékmentes diéta ellenére is magas lehet. Izolált máj-sejtkultúra használatával kimutatták, hogy az inulin a zsírsav-triglicerid képződését elősegítő enzim aktivitását gátolja. A koleszterinképződés ezen útja, illetve a képződés gátlása a magas szénhidráttartalmú étrend esetére áll fenn. Vagyis tésztafélék, pékáruk, sütemények, üdítőitalok vagy a rizs- és burgonyaételek kedvelőinél kifejezetten vérlipidszint-csökkentő hatása van az inulinnak.
A koleszterin- és trigliceridcsökkentő hatás elérésének egyik hatékony módja szerint 1-2 evőkanál csicsókaport keverjünk 1-1,5 dl narancsdzsúszba, melyet elfogyasztva nem csak az inulin előnyei válnak hasznunkra, hanem egyúttal a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében szerepet játszó esszenciális ásványi anyaghoz, a káliumhoz is hozzájutunk.
Mellrák
A mellrák a posztmenopauza állapotában lévő nőknél népbetegségi szintre emelkedett az utóbbi időben. Talán szerencsénkre ez is egy olyan rosszindulatú betegség, amely ellen a jótékony baktériumok képesek felvenni a versenyt. Klinikai vizsgálatok szerint az étrendbe épített nem emészthető szénhidrát (inulin) gátolta a tumor fejlődését. Az étrendbe építhető inulin fogyasztása rizikómentes, és könnyedén alkalmazható a rákterápiában. A rákellenes hatás a Lactobacillus béta-glucuronidáz enzim gátlásán alapul. Ez a székletben található enzim a szervezet detoxikáló tevékenységét gátolja abban, hogy az ösztrogén egy kevésbé aktív/toxikus formában estriollá alakuljon át. Az ösztrogén toxikus formája ugyanis a mellrák rizikóját növeli. Az inulin a bélflóra normalizálása útján az ösztrogén legtoxikusabb formáját kiiktatja.
Diabétesz
Diabétesz esetében az inulin mint szénhidrát-energiaforrás azért jelentős, mert a vércukorszintet tartós fogyasztás esetén sem emeli. Az inulin metabolizációjához nincs szükség inzulinra, sőt az inzulinfüggőséget is csökkenti, s a vércukorszint beállítását megkönnyíti. Az inzulin mondhatni pufferszerepet tölt be az állandó vércukorszint megtartásában.
A csicsókát mint alapvető inulinforrást ehetjük frissen, nyersen reszelve salátába, süthetünk belőle pogácsát. Levét kipréselve rostos inulinitalként fogyaszthatjuk. A csicsóka viszonylag hamar elveszíti nedvességtartalmát.
Beküldte: anikogyorgyi
Hozzászólások megtekintése a régi honlapról hát igen
(anikogyorgyi, 2011.04.02 07:40)
Hát igen, nagyon finom is, nekünk is van, ha olyan a tél, hogy lehet felszedni, akkor szoktam adni a tyúkoknak is, téli vitaminforrásként, nálunk a rézsün van, minden évben marad a földben, és mind kihajt, olyan mint a torma, nem lehet kiírtani, van aki savanyúságnak rakja el, én még nem próbáltam, bár sokat csinálok, én régen azt hittem, dísznövény, mert olyan szép virágzáskor.
Re: hát igen
(Attila, 2011.04.02 22:07)
Mi rengeteget eszünk belőle, nagyon ízletes táplálék, igénytelen növény. 3 évente érdemes teljesen kiszedni, mert utána elaprózódik. Szinte nincs olyan szélsőséges időjárás, amikor ne hozna bő termést. Ráadásul alig kell kapálni, a gyomot valahogyan "írtja" maga körül
Re: Re: hát igen
(anikogyorgyi, 2011.04.03 07:26
Kedves Attila !
Pontosan ! Én is megfigyeltem, hogy nem marad meg a gyom mellette, hozzánk a szomszédtól bújt át, nem tudom mindet kiszedni, mert olyan mélyre képes lemenni, az állatok is nagyon szeretik, a szomszédban a kecske, a ló, és persze a disznók is, csak annyit érdemes felszedni, mai el is fogy , jobb helye van a földben, ott nem tud kiszáradni, ilyen régi táplálékokat együnk ilyenkor, ne a vegyszeres kitudjahonnanvaló külföldi paradicsomot, meg paprikát, várjuk meg amíg megterem a Hazai egészséges zöldség, gyümölcs !!! Még van almánk, csak jó helyen kell tárolni, és semmi baja !!!
Rájöttem, hogy a kezem a citromtól lett allergiás, sokat vettünk a télen, most már nagyon megmosom, gondolom olyan mennyiségű vegyszer van a héján, hogy nem bírta a kezem.
Hozzászólás
A csicsóka gumó (Helianthus tuberosus) szeszipari hasznosítható szénhidrátja az inulin. Hidrolíziskor fruktózt szolgáltató szénhidrátokat tartalmaz. A csicsókagumó erjeszthető szénhidrát tartalma 12,4-17,4% között ingadozik.
A csicsókát kitermelés után gyorsan fel kell dolgozni, 1-3 héten belül, fonnyad és könnyen rothad.
A feldolgozás a mosással kezdődik, majd zúzás és 100kg csicsóka vízzel való feltöltése 120 literre. A főzéshez a pH-t 2-8-3,2 közé állítsuk be kénsavval. Üzemileg nyomás alatt 2-3 Bar nyomáson főzik majd a nyomást hirtelen eleresztik (kifuvatás, vagy sejtrobbantás), -kisüzemben 20-25 perc forralás, keverés fontos, mert könnyen karamellizálódik, majd keverés mellett 50-60 C foknál 1-3% árpamalátát adunk hozzá, - a malátában lévő diasztáz enzim a cukrosítást biztosítja 1-1,5 óra alatt. Amennyiben szárított diasztáz enzim beszerezhető, malátára nincs szükség.
20 és 30 C fok között lehűlve, fajéesztővel beoltva erjesztjük, majd az erjedés befejeztével lepároljuk.
Plósz Sándor
Forrás: Dr.Hérics-Tóth Jenő és tsa. Mezőgazdasági szeszgyártás kézikönyve 1943.
Lásd még: Dr. Hérics-Tóth Jenő és tiszteletére unokája Plósz Sándor, Kisüsti pálinka „Szeszfőzés Gyümölcsökből” 2016. PÜSKI
Elkezdtem enni és csodálatos cukor eredményeket mérek. Ilyet még nem láttam ! Csak egy hátránya van
éjjel-nappal fingok mint a ló.
Gyuri