Magyarországon évente legalább 25 ezer ember hal meg a dohányzás miatt, pedig minden tizedik életében nem vett cigarettát a kezébe, a körülötte füstölők miatt betegszik meg.

A szakemberek ezért a nemdohányzók védelméről szóló törvény mielőbbi szigorítását várják a kormánytól.

Ábrahám Attila népegészségügyi kormánybiztos a pénteki Dohányzásmentes Országos Nyílt Napon elismerte, hogy jelentős lobbi akarta elérni a szigorítás puhítását. Jelenleg a tervezett változtatások társadalmi vitája zajlik; ha esetleg jövő januárban életbe lépnének, az nagyon gyors lenne - fogalmazott.

Ma világszerte évi ötmillió haláleset történik a dohányzás miatt, azaz minden hatodik másodpercben meghal valaki a cigarettától. Magyarországon minden harmadik felnőtt, körülbelül 3,5 millió ember dohányzik; ez a férfiak 41, a nők 26 százalékát jelenti. A népesség 65 százaléka passzív dohányos, vagyis 6,5 millióan kénytelenek együtt szívni a füstöt a bagósokkal, becslések szerint átlagosan napi 270 percen keresztül.

A dohányzással legalább 25 betegség hozható összefüggésbe, és 20-25 évvel rövidíti meg a várható élettartamot. A leggyakoribb szövődmények között szerepel a tüdőrák és más daganatos megbetegedések, valamint a szív- és érrendszeri problémák mint például a stroke vagy a szívroham. Mindez a passzív dohányosokat is legalább annyira veszélyezteti: becslések szerint évente               2300-2500        ember nemdohányzó hal meg a környezetében terjengő füst miatt. Szomorú tény, hogy a férfiak tüdőrák halálozásában világelsők vagyunk, a női tüdőrák halálozásban második helyen áll az ország.

A Magyar Stroke Társaság elnöke szerint az emberek sajnos a saját kárukon sem tanulnak, azaz hiába kerülnek kórházba emiatt, a megrögzött dohányosok továbbra is cigarettáznak. A káros anyagoktól beszűkült erek miatt tavaly csaknem 10 ezer végtag amputációt kellett végezni az országban, de sok beteg a tolószékben is folytatja rossz szokását - mondta Csiba László. Ezek az emberek nemcsak környezetüket terhelik a füsttel, de rossz példát mutatnak az arra fogékony ifjúságnak is: az utóbbi időben egyre több diáklány szokik rá a cigarettára, sőt minden hetedik gyerek már 10 éves kora előtt rágyújt az első szálra.

A Magyar Dohányzás Ellenes Koalíció szerint mindez azt mutatja, hogy az 1999-ben elfogadott, nemdohányzók védelméról szóló törvény nem életképes a gyakorlatban. A civilek üdvözlik a minisztériumban készülő módosítást, de attól tartanak, hogy a dohánylobbi miatt végül majd egy felpuhított változat kerül elfogadára, és az is csak később a tervezettnél. Az emberek változást akarnak, ezért nemcsak a középületekben, illetve munkahelyeken kell korlátozni a dohányzást, de a vendéglátóipari egységekben is. Ez egyrészt az ott dolgozók alkotmányos joga, másrészt pedig, önkorlátozó erővel is bír. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ott, ahol a közterületeken betiltották a cigizést, a dohányzók az otthonukat is önként füstmentes övezetté nyilvánították - mondta a Dohányzás Ellenes Koalíció ügyvivője. Koós Tamás szerint a cigaretta eladásból származó, évi 220-230 milliárd forintos jövedéki adóbevétel egy részét prevencióra kellene fordítani. Ez a termékdíj típusú adózás más uniós országokban már évek óra gond nélkül működik - hangsúlyozta.

Forrás: delmagyar.hu