Négy és fél ezer éves települést tártak fel a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) régészei a XI. kerületben, Újbudán, egy építkezés előtt elvégzett ásatások során csónak alakú bronzkori házak, ősi sírok kerültek napvilágra, és a leletek között szerepel egy medvefogból készült amulett is. Szilas Gábornak és Tóth Farkas Mártonnak, a BTM munkatársainak irányításával végzett ásatások egy mára elfedett Duna-menti magaslaton, a ma már teljesen beépített lágymányosi dombsoron folytak, ahol két, időben egymástól távoli bronzkori kultúra településeinek maradványait tárták fel - olvasható a BTM honlapján.
A múzeum régészei a törvényi előírásoknak megfelelően egy új Aldi áruház alapozási munkáit kisérték figyelemmel a Sopron út és a Hengermalom út sarkán, amikor az első őskori leletek a felszínre bukkantak. Az emlékek előkerülése után a BTM és a kivitelező cég, a Strabag Magyarország gyors megállapodását követően azonnal megkezdődtek a feltárások. A hatékony együttműködés eredményeképpen a munkákat a lehető legalaposabban, de mindössze két hét alatt sikerült befejezni. Ennek köszönhetően két, időben egymástól távoli bronzkori kultúra településeinek részletei kerültek napvilágra. Az ásatások egy mára elfedett Duna-menti magaslaton, a ma már teljesen beépített lágymányosi dombsoron folytak.
A kora bronzkori, úgynevezett harangedényes kultúra népének közösségei Kr. e. 2500 körül telepedtek meg Budapest térségében, a Duna mentén hozva létre falusias településeiket. Jellegzetes csónak alakú, oszlopszerkezetes, vesszőfonatból és tapasztott agyagból épített, 14-16 méter hosszú házaik közül az ásatások során is felszínre kerültek egynek a nyomai. A házak mellett az edényégetéshez és építkezéshez szükséges agyag kitermelésére, valamint az élelmiszer, gabona tárolására szolgáló gödröket is feltártak.
Hasonló, földbe ásott, kerek és négyszögletes gödröket találtak a régészek a lelőhely késő bronzkori, Kr. e. 1200 táján létesült és az úgynevezett urnamezős kultúrához köthető településének objektumai között is. A betemetődött gödrökből gazdag leletanyag, főként kerámiatöredékek, különféle kő- és csonteszközök, valamint a település lakói által tartott, vadászott és fogyasztott állatok csontjai kerültek elő.
A különleges leletek közé sorolják a régészek a szerencse folytán épen maradt ivóedényeket, valamint egy átfúrt, medve szemfogából készített amulettet. A körülbelül 3200 évvel ezelőtt itt élt késő bronzkori emberek házainak kinézetére vonatkozó egyedülálló adatokat szolgáltatnak az egyik gödörben feltárt, számos edénytöredéket maga alá temetett, átégett, leomlott házfaltöredékek. Az épületek szerkezeti elemeinek deszka és áglenyomatai ezeken az ún. paticsdarabokon őrződtek meg a kutatók számára.
A településekre jellemző gödrökön és oszlophelyeken túl a lelőhelyen még két szabályos késő bronzkori temetkezést: a túlvilágra szóló étel- és ital mellékletek tárolására szolgáló edények társaságában eltemetett emberek maradványait, valamint egy gödörbe dobott, minden jel szerint akkor már erősen oszlásnak indult halott csontjait is feltárták a múzeum régészei. A korszakra jellemző, elhunytnak szóló tiszteletadás és szigorúan szabályozott temetési rítus minden nyomát nélkülöző emberi maradványok gödörbe kerülésének okát és körülményeit egyelőre nem tudtuk megfejteni, ezek a válaszok további vizsgálódást igényelnek. A legszebb előkerült tárgyak várhatóan láthatóak lesznek 2014-ben az Aquincumi Múzeum kiállításán.
Forrás több képekkel: http://richpoi.com/cikkek/tudomany/4500-eves-telepulest-tartak-fel-budapesten.html#comment_pos
Beküldte. Kunavar