Drasztikus fordulatot vett Svédország migrációs politikája
Stockholm végre beismerte, hogy összefüggés van a bűnözés és a bevándorlás között
A visegrádi országok közös angol nyelvű hírportálja, a Remix ugyanis a minap arról számolt be: a görögországi Moria menekülttábor szeptemberi megsemmisülését követően Stockholm úgy döntött, nem követik Németország példáját, amely Athén tehermentesítése – és az európai szolidaritás kifejezése – céljából 1500 migráns befogadását irányozta elő. Stefan Löfven ugyanis ezúttal Ausztria és a visegrádi országok példáját tartja követendőnek, és bár anyagi segítséggel hajlandó támogatni Görögországot, a fokozódó politikai nyomás ellenére sem hajlandó befogadni egyetlen embert sem a leégett táborból
A változás előszele már szeptemberben megmutatkozott, a szociáldemokrata kormányfő ugyanis egy lapinterjúban akkor arról beszélt: ha a migráció szinte olyannyira erős, hogy már nagyságrendileg képtelenség megbirkózni az integrációval, akkor az jelentős társadalmi feszültséget fog eredményezni, tehát további problémák felmerülését kockáztatjuk. A Sveriges Television (SVT) svéd televízió Aktuellt című műsorában elhangzott szavak már csak azért is országszerte nagy megrökönyödést váltottak ki, mert Löfven ekkor beszélt nyíltan arról, hogy a bandabűnözés és a migráció között igenis van összefüggés.
Mint ismeretes, Svédországban régóta probléma, hogy az észak-európai ország nagyvárosainak bevándorlók lakta negyedeiben teljesen megfékezhetetlenné vált a bűnözés, az erőszakot pedig már a helyi rendfenntartó szervek sem képesek kordában tartani. Az SVT emlékeztet, Löfvennek a bűnözést és a migrációt összekötő szavai szöges ellentétben állnak a svéd kormányfő korábbi álláspontjával, a szociáldemokrata politikus ugyanis a múltban többször is nyíltan kijelentette: hibásnak tartja a bevándorlást a bűnözéssel összemosó felfogásokat. Stefan Löfven ráadásul az interjúban arról is először mert nyíltan beszélni, hogy ezek a problémák Svédországban igenis jelen vannak, elmondta továbbá azt is, ennek felismerése után jutott arra a következtetésre, hogy a kormányának meg kell változtatni a migrációs politikáját.
A Remix egyébként a Novinky cseh hírportálra hivatkozva megjegyzi: egyelőre nem világos, hogy a menekültpolitikában bekövetkező svéd fordulat csak a görög Moria tábor elpusztulása után fedél nélkül maradt 12 500 bevándorló áthelyezésére korlátozódik-e, vagy általánosságban megváltozik Stockholm bevándorláspolitikája. Azt ugyanakkor a nemzetközi sajtó is tényként kezeli, hogy a migráció uralta a 2018-as svéd parlamenti választásokat, és bár hosszas huzavona után tavaly januárban Löfvennek sikerült megalakítania második kormányát, a kétpárti koalíció rendkívül gyenge lábakon áll – az ország történelmében az eddigi leggyengébbnek számító kormány, amely kisebbségben van a parlamentben, s három másik párt támogatására szorul.
Jelenleg a szociáldemokrata–zöld együttműködésnek csupán 117 képviselője van a riksdagban, azaz a svéd parlament alsóházában, ahol az egyszerű parlamenti többséghez is 175 mandátumra lenne szükség.
Idén az év eleje óta egyébként már 27 ember halt meg a bűnszervezetek közötti bandaháborúk lövöldözéseiben. Szinte az összes áldozat fiatal, bevándorló hátterű férfi – írta nemrég a Frankfurter Rundschau. A német napilap szerint a bandák közötti erőszakos cselekmények jelentős megnövekedése a témával kapcsolatos diskurzust is képes volt elmozdítani Svédországban. Stefan Lövfen számára ráadásul politikai karrierjének a túlélése a tét – nem véletlen, hogy a fent idézett interjúban már arról beszélt: a migráció igenis probléma.
Forrás: Magyar Nemzet
Ajánlotta:: Tharan Marianne