Hadat üzent a hatalom a Kishantosi Vidékfejlesztési Központnak, másként ugyanis nehezen értelmezhető, hogy a biogazdálkodást folytató intézményt megfosztották földjétől. Kishantos 452 hektár területtel rendelkezett, ennek nagyobb részét az államtól bérelte. Az állam azonban újrapályáztatta a földet, és furcsa mód nem a kishantosiak nyertek. Bár a vesztesek több pert indítottak, melyek még nem zárultak le, az új bérlő a nyáron beszántotta a termést, majd néhány hete permettel és vegyszerrel ment a földre, ezzel tönkretéve a biominősítést.

Ez a hajó elment

Ha a kishantosiak vissza is kapnák földjüket, csak hosszú évek munkájával állíthatnák helyre a terület egészségét.

Kishantos 15 embernek adott megélhetést, emellett népfőiskoláján bárki elsajátíthatja a biogazdálkodást. Különös, hogy miközben országszerte 65 ezer hektár állami földet pályáztatnak, valamiért égető szükség lett a kishantosiak 452 hektárára is.

A gazdaság egyik megálmodója és vezetője, Ács Sándorné azt mondja, azért támadtak rájuk, mert az önfenntartó biogazdaság már a létezésével megkérdőjelezte a nagybirtokrendszer aránytalan támogatását. A K-Monitor és Ángyán József egykori vidékfejlesztési államtitkár kimutatása szerint az elmúlt négy évben ugyanaz a hat érdekcsoport kapja a legtöbb támogatást.

A legfrissebb sorrend a dobogón: a Nyerges Zsolthoz és Simicska Lajoshoz köthető Mezort-csoport (összesen 8,9 milliárd), a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Bonafarm-csoport (összesen 8,8 milliárd forint), a Leisztinger Tamáshoz köthető Forrás-csoport (összesen 5,8 milliárd forint). (A támogatások összegében a területalapú és a beruházási támogatások is benne vannak.)

A nyertesek

Amint a VS.hu megírta, az első hat érdekcsoport két év alatt összességében 76 százalékkal növelte támogatott területének nagyságát, 38 százalékkal a támogatások összegét. A terület jelentős része az államtól bérelt föld.

Ácsné szerint ráadásul a nagybirtokosok ellehetetlenítik a helyben lakó embereket. A szakember a Kishantosi gazdasághoz közeli Hantos település példáját említette az atv.hu-nak:

„Hantos községben körülbelül ezer ember él. A faluhoz tartozó földeket egy külföldi érdekeltségű cég és egy másik, két család kezében lévő cég műveli. A falu lakói vagy eljárnak a városba dolgozni, vagy élelmiszer segély csomagért állnak sorban az önkormányzatnál.

Karácsonykor a 350 családból 320 jelentkezett tartós élelmiszer segélyre, mert a faluban csak a földek jövedelméből lehetne megélni, de az idegeneknek terem. Ha a földeket elviszik, akkor a faluban nincs megélhetés. Mi tehát azért küzdünk, hogy a földből ne 1-2 ember tudjon meggazdagodni, aki ráadásul nem is itt él, nem itt adózik. Mi azért küzdünk, hogy a föld a helyben lakó embereknek adjon megélhetést.”

Kormány a kormányprogram ellen

A „kishantosiak” céljai gyakorlatilag megegyeznek a kormányprogram vonatkozó részével, hiszen utóbbiban is az szerepel, hogy a helyben lakó, fiatal gazdákat kívánják támogatni, földhöz, megélhetéshez juttatni. Ennek fényében még érthetetlenebb, miért akarják szó szerint a földbe döngölni Kishantost.

A megoldás valószínűleg Ángyán József személyében keresendő. Ángyán jó kapcsolatot ápol a biogazdaság vezetőivel, a 2014-es választásra létrehozott mozgalma Ács Sándorné képviselőjelöltségét is támogatta. Ángyán a Magosz szakértőjeként és fideszes országgyűlési képviselőként 2006-tól sokat tett a gazdatársadalom megnyeréséért, a Fidesz mellé állításáért. Ácsné szerint Ángyán tevékenysége számottevően hozzájárult a 2010-es kétharmados győzelemhez is. Ezt az is igazolhatja, hogy Orbán Viktor vidékfejlesztési államtitkárrá nevezte második kormányában.

Csak a bosszú

Ángyán azonban rövidesen, 2012 márciusában már nyílt színen is bírálta a kormányt, mert az a nagybirtokosok támogatásával szerinte megtagadta saját programját. Az atv.hu Magosz-közeli forrása szerint azonban nem emiatt állnak most bosszút Kishantoson.

Azt informátorunk is elismerte, hogy bosszúállásként is felfogható az Ángyán hátországaként értelmezhető Kishantos ellehetetlenítése, mint ahogy erről van szó az Ángyán másik bázisát jelentő gödöllői Környezet és Tájgazdálkodási Intézet ledarálásakor is.

Forrásunk szerint azonban Ángyánt nem a kormánykritikái miatt büntetik pusztán: többet nyom a latban, hogy miután a politikus lemondott államtitkári posztjáról, elkezdett közeledni a Jobbik felé. Úgy tudjuk, a Magosz vezetőségében akkor komoly veszélyként értékelték, hogy a népszerű, szavazathozó képességét 2010-ben már bizonyított Ángyán a szélsőjobbos párt támogatására is képes lesz tömegeket megnyerni. Ezt pedig nem hagyhatta a Jakab István fideszes parlamenti képviselő által vezetett agrárszervezet.

Arról nem beszélt forrásunk, mi módon sikerült megakadályozni, hogy az egykori államtitkár a Jobbiknál kössön ki – de sikerült. Mindez azonban, tette hozzá, nem jelenti azt, hogy a Magoszban egyetértenének a gödöllői intézet és Kishantos ellehetetlenítésével. Forrásunk szerint a hatalom beindította a gépezetet, és mindaddig működésben is marad, amíg le nem állítják.

Arra a kérdésre, hogy a családi gazdálkodókat preferáló Magosz egyébként hol áll a nagybirtokosok kontra helyi gazdák vitában, informátorunk azt mondta: továbbra is a családi gazdaságok pártján, ám a vidékfejlesztésben folyamatos lobbi harc zajlik a nagybirtokosok, a családi gazdálkodások, termelőszövetkezetek, biogazdálkodók, illetve a kormány között, és ebben nem lehet egyértelmű győztest hirdetni. Felvetésünkre, miszerint a nagybirtokosok eléggé nyerő pozícióban vannak, forrásunk azt mondta, éppen a közelmúltban döntött róla a kormány, hogy az 1200 hektár feletti földek támogatását brutálisan megadóztatják.

Forrás: http://www.atv.hu/belfold/20141016-miert-faj-a-hatalomnak-kishantos

Ajánlotta: Kunavar