A mű középpontjában Mátyás király áll, alatta pedig 4 vezére, a híres Fekete sereg hadvezérei, emléket állítva ezzel Magyarország fénykorának, annak az időszaknak, amikor Hunyadi Mátyás Fekete serege, a mai NATO haderejével hasonlatos haderővel bírt.

Magyar Balázs

Ha a szoborral szemben állunk, akkor balról jobbra haladva, a következő hadvezérek mellékalakjait láthatjuk: Magyar Balázs, Kinizsi Pál, Báthori István és Szapolyai István.

Magyar Balázs még Hunyadi János alatt kezdett katonáskodni, majd később Mátyás Fekete seregének egyik kiváló hadvezére volt. 1462-ben Felvidék kapitánya volt, majd később a déli határok védelmét bízták rá.

1470 és 1474 között horvát-szlavón bán volt, majd 82 és 83 között ismét ez volt a titulusa. 1473 és 1475 között ő volt az erélyi vajda.

Részt vett Mátyás csehek és husziták ellen vívott háborúiban, majd 1480-ban, amikor a törökök megtámadták II. Ferdinánd nápolyi király országát és elfoglalták Otranto városát, a pápa és II. Ferdinánd segítséget kért Mátyástól. Mátyás ekkor a törökökkel szembeni hadviselésben már tapasztalt hadvezért, Magyar Balázst küldte el egy sereg élén, aki aztán sikeresen vissza is foglalta a törököktől a várost.

Kinizsi Pál

Kinizsi Pál, Hunyadi Mátyás és a magyar történelem egyik legnagyobb hadvezére volt. Kinizsi többek között arról is híressé vált, hogy soha nem vesztett csatát. Huszonéves korában már Mátyás katonája volt, és katonai pályája gyorsan ívelt felfele. Legendás testi erővel és hatalmas termettel rendelkezett, a lovagi tornákon is sorozatos győzelmeket aratott. Mátyás a hűségéért és kiváló katonai eredményeiért Kinizsinek adta Vázsony és Somló várát. 1480-ban Kinizsi feleségül vette Magyar Balázs lányát, Benignát. Kinizsi számos csatában vett részt Mátyás oldalán a csehek ellen folytatott háborúban, majd később a déli végek védelmét kapta feladatul. Számos csatát vívott a törökökkel, melyek közül egyet sem vesztett el. Egyik híres hőstette az volt, amikor a bajba jutott erdélyi vajdát, Báthori Istvánt mentette meg a török seregtől. 1479-ben Ali Kodzsa ruméliai beglerbég egy 20 ezer fős, török-román sereggel betört Erdélybe, hogy azt kifossza. Báthori István erdélyi vajda Kenyérmezőnél próbálta útját állni az ellenségnek, ám lassan kezdett hátrányba kerülni a nagy túlerő miatt. Ekkor megérkezett Kinizsi Pál híres lovascsapatával és nagy elszántsággal hátba támadta a törököket. A korabeli krónikások leírása szerint Kinizsi két karddal harcolt a csatában, a törökök pedig rettegve menekültek a hadvezér elől.

Báthori István híres főnemes és hadvezér volt, aki részt vett Kinizsi oldalán a törökök elleni kenyérmezei csatában. Ő volt a híres Báthori Erzsébet grófnő ükapja. Számos hadjáratot vezetett a törökök és Moldva ellen. 1479 és 1493 között ő volt az erdélyi vajda.

A kenyérmezei csata után szerzett kincsekből Nyírbátorban ferences zárdát alapított. 1493-ban bekövetkezett halálakor az általa alapított ferences zárda templomába temették el.

Szapolyai István

Szapolyai István egy befolyásos és nagyon gazdag főúr volt, aki később Magyarország nádora lett. Mátyást főleg az ausztriai hódítások alatt szolgálta, először mint kapitány, majd mint hadvezér és kormányzó. Ő lett az elfoglalt Szilézia és osztrák tartományok kormányzója. Már Mátyás életében is jelentős vagyonnal és befolyással rendelkezett, később pedig, a király halála után (1490), eszközökben nem válogatva, még több vagyonra tett szert. Élete végén 1490-ben bekövetkezett halálakor, 72 vár és uradalom birtokosa volt, valamint az ő fia lett, Szapolyai János, a magyar király. A kolozsvári Mátyás emlékmű mellékalakjakén ő az egyetlen, aki nem visel harci öltözetet, helyette vállra vetett köpenyt láthatunk rajta.

Beküldte: Kunavar