Ellenben Géza nem vette figyelembe az ősi hagyományokat, azt akarta, hogy fia, Vajk, vagyis I. István, a későbbi Szent István, kövesse őt a trónon. Kijelölte utódjának fiát, Istvánt, mert ehhez joga volt, amiről Koppány is tudhatott. Géza jelölése nem volt törvénytelen, ahogy ezt némely történészek állítják, mert a szenioritás szabálya mellett működött a magyar népnél a linearitás szabálya is, sok ezer év óta. Vagyis az apa után a fia következhetett az uralkodói sorban, ha alkalmas volt a vezetésre.

A Vének Tanácsa volt a legfelsőbb szerv, amely döntött élet és halál felett, a demokrácia találmánya tőlünk származott a görögökhöz. A mi demokráciánkat katonai demokráciának is nevezik. Ha a Vének Tanácsa megerősítette a jelölést, akkor a jelölés törvényerőre emelkedett. Géza gondoskodott arról, hogy a Vének Tanácsa azt tegye, amit ő mond. Aki ellenkezett, az hamarosan meghalt. Géza Ég Fia igen kegyetlen és vérszomjas uralkodója volt a magyaroknak, amolyan kényúr, amiről még krónikák is megemlékeznek. Géza korában az ősi rend már rég elpusztult, megváltozott.

Koppány fellázadt Géza határozata ellen, mert Vajk (Szent István) trónöröklését nem tudta elfogadni. A régi rend elleni támadásként fogja fel az intézkedést, ahogy ezt interpretálják számunkra a történészek. Ezért sereget gyűjtött és Szent István ellen vonult.

Koppány nagyúr magatartása miatt hatalmas ribillió tört ki az országban. A régi rend hívei Koppányt követték, az új rend hívei meg Szent Istvánt, aki akkoriban még Vajk névre hallgatott. Félig pogány (paganus, vidékies keresztény) apja adta ezt a nevet fiának, amit egyes történészek töröknek akarnak beállítani. A Vajk név magyar, a Vaj és Baj (Bő) ősrégi magyar szavak, a K-val való becézés speciálisan magyar jellegű. Vajk volt Hunyadi János édesapjának a neve is, aki a Szörényi Bánságban élt. Vajk, vagyis Szent István, német lovagokkal erősítette meg seregét. A két párt hívei keményen összecsaptak, Veszprém közelében. Ölték egymást rendesen, de a testvérharc végén Koppány hívei maradtak alul. Koppány emberei szétszéledtek, Koppány Vajk kezébe került. A csata Géza halála után, 997-ben zajlott le. Teljes lett az új rend győzelme a régi rend felett.

Az unokaöcs négy felé vágatta a nagybácsit, örök tanúságául a régi rend mellett kiállóknak, így fogtok járni, ha lázadtok. A keresztényi szeretetnek és megbocsátásnak nem volt helye. A nagybácsi testének négy negyedét négy jelentős magyar város kapujára szögeztette Vajk. A négy város Győr, Veszprém, Esztergom és Gyulafehérvár. Ha a négy várost vonalakkal kötjük össze a térképen, modern térképen, akkor csodálatosan tökéletes hosszú keresztet kapunk.

Egy magyar történetíró fedezte fel, hogy a négy várost összekötő két vonal hosszú szárú keresztet ad ki számunkra. A kereszt szabályos volta egyenesen bámulatra méltó. A hosszú kereszt talán azt hivatott jelölni, hogy vége a rövid szárú keresztnek, aminek egyenlő hosszúak a szárai. A régi kereszt a Világegyetem jelképe, a Szent Koronában a pántok jelképezik, a hosszú szárú kereszt talán az új kor jelképe. De az is lehet, hogy a kétféle kereszt formájának nincs jelentősége. Szpartakusz társait hosszú szárú keresztre feszítették fel a rabszolgatartó rómaiak.

A Kör-Oszt magyar szó adja meg a Körosztény vallási szó értelmét. A Kör-Oszt kezdetben rövid kereszteket jelölt, a Kör Osztása csakis négy lehetett, ha az évszakokat vették figyelembe azok az ősök, akik a négy évszak területén éltek. A Kerek Nap fogalma a Kör szóhoz kapcsolható, aminek a hosszú kereszthez alig van köze. Mivel az Osz Sok jelentésű szó, a névben, értelmezhető a Keresztény szó a Kör-Osz-Tény elemek alapján is. A Tény mellesleg Ten Isten nevének változata.

Az egyenlő szárú keresztet jelképként használtuk már 35.000 éve. Ebből a régi korból maradt fenn egy kőbe vésett ábrázolás, egy kör, és rajta egy kereszt. Valami miatt csak kivésték az ősök a megdöbbentő formát? Emiatt a véset miatt lehet arról beszélni, hogy a kereszténység már 30.000 évesnél régebbi. Továbbá Szungiri Moszkvától északra van 200 km-re. Az ott feltárt 27.000 éves sírban olyan elefántcsont koronát találtak, amely egy körből állt, rajta két pánt, a magyar Szent Koronához hasonlóan. A kör a Horizont, ahol Hor Izzást Ont, amikor felkel, a két pánt a tavaszi-őszi napéjegyenlőség, és nyári-téli napforduló jelképe. Alapjában véve a korona a földi világ feletti uramat jelenti, ami kivetíthető a kozmoszra is.

Régészeti adatok bizonyítják, hogy a magyar sírok 90 %-ába keresztet helyeztek el. Árpád után a magyarok többsége keresztény volt. Azt állítják egyes írók, hogy nem valódi keresztények, hanem Paganusok, „vidékies keresztények” voltak. A Paganus latin szó a Pogány szóval azonos, a Pog-Ány jelentése Nap-Menny, ami miatt a pogányok a napvallást követték. Szkítiában a magyarok már keresztények voltak. Pap Gábor mutatja ki, hogy II. András király, amikor a magyarok régi vallását „scythico religio”-nak nevezi, akkor a szkíta kereszténységről ad hiteles bizonyítékot.

Koppány neve nagyon fontos a számunkra, mert a Turul-ház nagyura két ősi magyar szót visel nevében. Ez a két szó a Kop, és a Pán. A Kop jelentése Fej, Fő. Változata a Kap ige. Kaponyányi, vagy Koponyányi Monyók a koponya nevet viseli. A Koponya helyesen Ko-Po-Nya, vagyis Kő-Fej-Ház, a „Na” Ház kicsinyítve van az „y” jel által. A Koponya szóból eredhet a Kop szó. A latin Caput és a német Kopf is „fej”, és a magyar szóból származnak, mivel a magyar szó szóösszetétel. A Kopog, Kopogtat szóban a Kop Fej, a házak ajtaján egy fémből készült fejet mintázó eszköz lógott, amit az ajtó fájához kellett odaütögetni. A kopogtatást meghallották a ház lakói, és megnézték, ki van az ajtóban, akit vagy beengedtek, vagy nem. A Kap és Kop egész szóbirodalmat alkot, amihez tartozik pl. a Kab-hegy, vagy a Kebel, amiből ered a sémi Gebel és a mai Dzsebel, „hegy” jelentéssel.

Sok hun harcos a feje közepét borotválta, amely szokás a magyarok között is elterjedt volt. Komjáthy István: Mondák könyve című művében az illusztrációk borotvált fejű hősöket ábrázolnak. A kínai és japán harcosok is borotválták a fejüket. Arra lehet gondolni, hogy a csillogó fej hasonlított a csillagokra, és mivel a magyarok és testvéreik a csillagok népei, ezért borotválták fejük közepét. Azt is állítják, hogy azért vágták a hajukat, hogy harc közben az ellenség ne tudja megragadni fejüket. A kopasz szó Kop-Asz felbontásban Fej-Asz értelmű, vagyis aszott a haj, nincs haj. Ezt fejezi ki Tar Szerind neve is. Kaplony is magyar nyelvű szóösszetételnek tűnik.

Pán neve a Nap szó fordítottja. Azt jelzi, hogy a Pán név viselője a Földön, tehát a Nappal ellentétes irányban lévő helyen élő Napúr. Mivel a Nap a Na-Pa, a Nagy-Fő, a házastárs édesanyja nevéből ered, szóösszetétel, ami a magyaroktól el nem vehető. Sok változata van, de a fordítottja, vagyis a tükre a Pa-Na, azonos jelentésű a Napa névvel, ez a Pán.

Egyiptomban Vezér, vagyis Ozirisz barátja, Pánhoz kapcsolódik a Pánik szó is. Amikor Ozirisz meghal, Pán hirdeti ki a rettenetes hírt az embereknek, akiken Pánik lesz úrrá, vagyis nagy félelem.

A görögöknél az árkádiai pásztorok neve. A Pánsíp kettős pásztorsíp, de a Pán szót a teljesség fogalmára is használjuk, pl. Pánamerikai országút, ami Alaszkától a Tűzföldig fut.

A magyar Ispán a gróf megfelelője, az Is Fény, a Pán Úr, vagyis az Ispán fényes úr (nap). A Pandúr nevében is szerepel a Pan. Pannonia neve a Pan és Non nevekből áll, a Pan Úr, a Non a Nan változata, Herceg értelemben. Lib-Nan pl. Lib-Hercegség, ez Libanon régi neve, legalább négyezer év messzeségéből.

A szlovák, lengyel Pán jelentése Úr.

Hispánia neve latin eredetű, a latin szó talán az ibérből származik, írják a nyelvészeti könyvek. A Hős-Pán értelem nehezen jön elő, pedig ebből a szóösszetételből levezethető a latin alak. Hispániában a magyar rovásírásos feliratok igen régiek, de azt is érdemes tudni, hogy Kr.e. 4.000 körül a Kárpát-medencéből bronzművesek hatoltak be Hispániába. Ők is adhatták a terület magyar jellegű nevét.

A római „Panem et circenses”, vagyis „Kenyeret és cirkuszt” kifejezésben a kenyér a Pan. Mivel a kenyér napjelkép, eredetileg kerek félgömb és aranysárga színű, ezért kaphatta a földi Napot jelentő Pan nevet. Rengeteg egyéb bizonyíték is létezik.

Kop-Pán neve tehát Fő Napot, Fej Urat jelent, tartalmazza a Pán szót.

Gúnyosan a Kappan nevet is összevetik Koppány fejedelem nevével. Azért érdemelte ki, mert állítólag több ágyasa is volt, amivel megsértette az ősi férj-feleség rendszert. Nem kell elhinni ezt a vádat, amivel több királyunkat is sértegettek.

Koppány központi területe Somogy megye, amit még ma is Somogyország névvel is emlegetünk, hasonlóan Erdélyországhoz. Somogy a Balatontól a Száva folyóig terjedt akkoriban, tehát nagyobb volt, mint manapság. Itt folyik a Koppány folyó, ami még ma is a fejedelem nevét viseli.

Somogy nevét a Som nevű növénytől származtatják. Inkább a Nap „Szem” nevéről van szó a megye nevében. A Szem egyik megtestesítője a Nap, pl. a Szemes név alapján. A Szem szónak több változata van, köztük van a Szom, pl. a Szombat, Szombathely, Nagyszombat nevekben. Ezért Somogy megye nem a Som növénytől kapta a nevét, hanem a Szem formájú Nap fogalmától. A név Som-Ogy formában létezik, ami a Szem-Ügy, vagyis a Nap Ügye kifejezéstől származik.

Maga a Som növény is a Szem, közelebbről a Szöm (Szom) névből eredhet. A szemtermés fogalmat használjuk ma is sok esetben, pl. a gabonák termésére. Isten Igaz Látó Szeme a Nap. A Szamos, Számos, Szamosz sziget, Szamas és Samas, mint Napisten, mind a Szem nevének a rokona.

Somogy neve alapján Koppány a napvallást is védelmezte, bukásával a napvallás megszűnt, de maradványai ma is élnek, sok hagyományban.

TONUZABA MEGKÍSÉRTÉSE →