Az amerikai szenátus elvetette a trianoni békeszerződést
Június 4-én volt 85 éve annak, hogy az első világháború elvesztése után 1920. június 4-én Versailles-ban a Trianoni békeszerződés alatt szétdarabolták a több mint ezeréves hazánkat, a történelmi Magyarországot. A Sydney-i Magyar Házban tartott előadás szerkesztett szövege, amelyben a szerző 1700-ig visszavezeti a teljes folyamatot.
Az 1700-as évek második felében Európát új eszmeáramlat, a “Felvilágosodás” eszméje hatotta át. Franciaországból indult ki, de mindenütt követőkre talált Európa szerte. Ez az eszme, a szabadságot, egyenlőséget és testvériséget teszi kiindulópontul.
Ez a koreszme a magyarságot is csakugyan áthatotta és szembehelyezte az idegen uralkodó házzal, és ezért 1848-ban kitört a Szabadságharc az osztrák elnyomás, a Habsburgok ellen! De ellenben egy időben a tatárjárás-törökvész előtti és utáni különböző idegen fajok, Magyarországra törvénytelen bevándorlók és azoknak leszármazottjai is ugyancsak öntudatra kelve, majd a Habsburg rafinált politikája sugallmára “oszd meg és uralkodj” módra felhergelte ezeket az idegen fajokból Magyarországon született és már magyarrá vált nemzetiségeket, és az 1848-as magyar szabadságharc leverésében ők is részt vettek az osztrák Habsburgok oldalán.
Így már a 19. század végén és a 20. század elején, a felébresztett oláhok is délkeleten 1906-ra nyolcvanhatezer könyvet nyomtattak ki, és ezekkel a hamis dákó-román történelmi könyvükkel elárasztották az európai országok és amerikai összes könyvtárakat, politikusok könyvespolcait a Közép-Európai igaz történelem, Magyarország ellen. Végül is ezekkel az akciókkal megnyerték Európa politikusait Magyarország ellen!
Egyidőben ezzel a Trianon a Clemensceon francia miniszterelnök torzszülötte megvalósítására, erősen besegítettek a “Benes és Masaryk, akikkel együttesen agyalták ki az új Közép-Európát, a magyarság kárára.
Mert ezek az idegen fajokból bevándorlott népek hegyekben húzódva bőven szaporodtak, amíg a Kárpát-medencei magyarság a völgyekben erősen vérzett a haza védelmében. addig ránk telepedett idegen fajok leszármazottjai pedig a hegyekben meghúzódva figyelték a magyarok küzdelmeit az elnyomó ellenséges seregekkel szemben. Így amíg a magyarság fogyott, ők egyidőben nyugodtan szaporodhattak a saját nyelvükben, kultúrájukban a Magyar Korona védelme alatt.
Így már a huszadik évszázad elején vezetőik öntudatra kelőõ munkáikkal a különböző fajú nemzetiségeket “szeparatizmus” formájában elkülönülésre bírták a több mint 1000 éves ott lakó õsi magyarságtól, az eredeti házigazdától.
A huszadik század elejére a Világ Színpadja már meg volt rendezve. Tudniillik a 19. század végén Anglia már hadat üzent Németországnak, hogy ha nem állítja meg az “U-boat” tengeralattjárók gyártását, akkor Anglia fogja megtámadni Németországot.
Ha ez nem történik meg, ami nem történt meg, akkor meg más ürügyet használva, hisz a Németországból Angliába áttelepedett Rothill fiaival együtt a Nemzetközi Bank megalapítója, és az új Nemzetközi Vállalatok finanszírozó tőke monopólium, terjeszkedési vágya az egész világszerte, a nyersanyagokért, piacokért vívott harc, a gyarmatosítás, a világ felosztása a nagyhatalmak ellentéteit a 20. század elejére egészen végsőkig kiélezte.
Az évszázad elején már az eszeveszett fegyverkezés, militarista kardcsörgetés, felelőtlen nacionalizmussal való játékok. És az egész Európa szerte a szociális problémák megoldatatlan problémái mindenki által egyértelmű világháború irányába mutattak.
És ha még ez sem történt volna meg, akkor a szarajevói merénylet ürügyet felhasználva (1914. június 28-án) amikor egy szerb Gavrilo Principet biztattak fel az osztrák trónörökös Ferenc Ferdinánd ellen, amikor a szerb leölte a trónörököst feleségével együtt, ami csupán csakis egy ürügy, egy gyenge jogcím volt, a már előzőleg kitervezett első Világháború kirobbanására.
Ez csakis egy vékony alibi volt, hogy Ferencz József egy ultimátumot küldjön Szerbiának, amit ők visszautasítottak!
Így az Osztrák-Magyar Monarchia által megtámadott Szerbia, amit Németország követett, elkezdték az első világháborút! Ez a Magyar érdekeket egyáltalán nem szolgálta. Mily érdekes, hogy az évszázad elején a magyar politikusoknak elképzelése sem volt egy esetleges világháborúról?! De az orosz cár már a 19. évszázad végén felkérte az újonnan beiktatott román királyt, hogy segítse őt a Krím-félszigeten a törökök ellen, és a háború befejezése után koncként megkapja Erdélyt.
Majd a franciák megkérték az oláhokat, hogy ők segítsenek a krími háborúban az orosz cár ellen, és akkor fizetésül Románia megkapja szülőföldemet, Erdélyt.
Majd miután megtörtént az 1919-es orosz forradalom, akkor meg segítsék őket Sztálin ellen, és így megkapják Erdélyt hálául. Tehát a szülőföldem, Erdély, már még az 1800-as években már el volt adva az oláhoknak különböző más népek által.
Az így a hátterekben a kulisszák mögött megtervezett első világháború mesterséges kirobbantása, és magyar érdekeket nem szolgáló háborúba és a világháború vége felé, vesztessége közben több mint 600 000 halottunk mellett a magyar hadsereg mindenütt ellenséges területeken állt.
Legyőztük az oláhokat, szerbeket, cseheket. A csehek nem voltak hadviselő népek, nem volt államuk vagy seregük. Románok meg akinek csakis 1864 óta volt országuk olyan mint Románia, 1918. május 8-án különbékét kötöttek velünk!
Az 1918 november 2-án való páduai fegyverszünet alatt a társult hatalmak ami az Ausztria, Magyarország, Németország között jött létre, ez egyezmény szerint a magyar csapatokat az 1914 előtti határokra kellett visszavonni. E tűzvész időkben aztán az előző kormányt felrúgva, 1918 november 3.-án létrehozták az első illegális kommunista bolsevista Károlyi kormányát, melynek a nem magyar fajú Kun Béla, de inkább Linder Béla hadügyminiszter sugalmazására, hogy "nem akarok többé katonát látni" leszereltette a magyar hadsereget, és így az országot végveszélybe sodorta!
Még háború vége felé a történelmi Nagy Magyarország 21 milliós lakosságából még mindég 17%a állott fegyverben, vagyis 3 és félmilliós hadsereget jelentett.
Ennél nagyobb sereg Közép-Európában nem létezett, és az a Közép-keleti ősöktől származó magyarellenes félzsidó Kun Béla és Linder Béla külügyminiszter ezt a haderőt leszereltette.
Ezután 1919. március 20-án a bolsevista szellemű, de grófi családból származó Károlyi Mihály kormánya lemondott.
A nagy magyargyűlölő Kun Béla, akit Moszkvában képeztek ki, minden választás nélkül egy proletárdiktatúra jellegű Tanácsköztársaságot alapított. Vörös Hadsereg néven sereget akart létrehozni, ahová senki sem akart jelentkezni. Így az ország védetlen lett, a csehek északról és az oláhok délkeletről, 1919. augusztus 20-án minden ellenállás nélkül Budapestre bevonultak. A pesti lakosság és a munkások kapákkal, kalapácsokkal és ami a kezükbe került mindennel, kiverték előbb a cseheket a komáromi hídon át és végül is az Antonescu seregét meg a Belgrádban állomásozó francia miniszterelnök Clemenceau és a külügyminiszter parancsára, “hogyha nem hagyják el azonnal Magyarországot, akkor ő megtámadja őket” . Erre aztán a román csapatok kivonulva, fosztogatva, kirabolták Magyarországot. Amikor pedig Erdély közepén megállva Clemenceau megkérdezte, hogy milyen jogon álltak meg Erdély közepén, akkor Maniu és Antonescu azt válaszolták neki, hogy "fegyver jogán!"
Ekkor történt az, hogy az a nyavalyás Kun Béla és Linder Béla által lefegyverzett magyar és székely visszavonuló csapatok hazamenve Székelyföldre érve, az oláh Maniu-Antonescu felfegyverzett román katonai támogatásával a Kárpátokon átkelő oláh favágók fejszével levágták tízezer fegyvertelen katona fejét.
Közben a középkeleti nem magyar származású Kun Béla annyira magyargyűlölő volt, hogy még a csonka kis Magyarországot sem akarta megtartani.!
Ezt csakis a Horthy Miklós által Szegeden megszervezett fegyvertelen, általában tisztekből álló kis sereg tudta 1919. november 16-án megállítani , és Budapestet elfoglalni és ezt a bolsevista armádiát az országból kikergetni.
Erre aztán a környékbeli ellenséges nemzetek , szlávok, oláhok annyira húzódtak vissza, amelyek később a Trianoni határok lettek.
(Csak megjegyzem, hogy Kun Béla egy olyan gonosz ember volt, hogy még az a hóhér Sztálin sem bírta ki, hanem sógora létére saját kezével fojtotta meg őt, Moszkvában.)
Egyet nem értek az egészből: hogy hogy a csudában tudtak és tudnak ilyen emberek nem Magyar származásuk ellenére is olyan magas pozícióra felkapaszkodni a nagy magyargyűlöletük ellenére, hogy ilyen nagy károkat tudnak tenni a magyar nemzet ellen? Hisz még nem is magyar fajból származnak.
Ezután megkezdődtek a Trianoni tárgyalások, amelyekre a magyar delegátusokat be sem engedték!
Gróf Apponyi Albert, a 73 éves öregember képtelen volt a nemzetének halálos ítéletét aláírni, és inkább tisztségéről lemondva elhagyta Párizst, Franciaországot. A Trianoni békeszerződést aláíró 18 ország közül csakis kettő: Amerika és Törökország tagadta meg, nem is írta alá.
Majd csak a titkos iratok nyilvánosságra hozatala után tudtuk meg Pásztor Péter írásából, “The Vix Mission in Hungary 1918-19”, hogy az USA vagyis Wilson államelnök nem írta alá a Versailles-i Trianon békeszerződést és a szenátusa 1919. november 19-én elvetette!
A nemzet szorongásától és megdöbbenésétől kísért drámai tanácskozások után új delegátusokat (küldötteket) nevezett ki a kormány.
Bernard Ágoston, népjóléti miniszter és Drasche Lazar Alfred volt a követek május végén elindultak Párizs felé.
Az ország hangulata nyomasztó volt, a sajtó hangja levert, rezignált és drámai volt. A kormány június 4-re katonai készenlétet rendelt el, és az összes csapattestnél a csendõr-összpontosítások történtek a városokban.
Rádió és TV hiánya miatt csakis telefonon történt meg az állandó összeköttetés Párizs és Budapest között. Az egész ország utcáin már kora reggeli órák óta valami nyugtalanság jelent meg a járókelők arcán. Az emberek üres tekintettel jártak-keltek, s mintha egy egész éjjel virrasztottak volna. Aztán egyszer csak délelőtt 10 óra után csörögtek a telefonok, és Párizsból jelezték az átkozott végzetet. Ezek után Pesten, majd villámgyorsan az egész országban a magyarok két óra hosszat tartó harangkongással temették el több mint ezeréves múltukat, és egyben jövőjüket a Kárpát medencében!
Budapest és az egész ország percek alatt feketébe öltözött! Az utcákon ismeretlen magyarok egymás nyakába borulva, zokogva kiabálták, hogy Nem, nem, soha!! és csoportosulva, tömegesen énekelték a Magyar Himnuszt! Az egész ország gyászba esett, a hamar megtelt templomokban a papok próbálták a gyászoló népet Istenhez való fohászaikkal imáikkal vigasztalni, de nem lehetett. Nem, mert ez volt a több, mint ezeréves történelmi Nagy-Magyarország keresztre feszítésének napja”!
Az az átkozott 1920-beli trianoni béketárgyalás a történelmi Nagy-Magyarország 1025 éven át, szerves részei 325 000 négyzetkilométer területének 72%-s, vagyis kétharmadát,a 92 000 négyzetkilométert rabolta el igazságtalanul a több ezer évre visszamenőleg a Mezopotámiai-Sumér-Szittya-Hun-Avar-Árpád utolsó honfoglalás, visszafoglalás örökségünk két harmada veszett el népünkkel, városainkat, hegyeinkkel, folyóinkkal, ásványkincseinkkel és mindennel a Kárpát-medencében!
Az igazságtalanul elbitorolt Történelmi Magyarország részei:
1./- Nyugat-Magyarország
Még a háborút kezdő Ausztria megkapta a Nyugat-Magyarország Csallóköz Muraközét, és Lajta-Bánságot több mint 70 000 magyar nyelvű lakossággal Moson, Sopron és Vas megye nyugati része! Ma már állítólag csak 8 000 magyar él ott csoportokban, a többi már beleolvadt az Osztrák és Nyugat-Európa népeibe.
Ma ezt a részt Burgenland-nak nevezik, mintegy 4 000 négyzetkilométer. Nyugati része hegyes-dombos vidék, Alpok nyúlványai. Még a Fertő tavat is kettévágták.
2./-Felvidék
Az elbitorolt területeken nagy magyar városokat vesztettünk el.
Pozsony: itt zajlott le a honfoglaláskori utolsó győztesi csata a bajorok ellen.
Pozsony vár fontos határvédő szerepet töltött be. A mohácsi vész után 1531-1784-ig mintegy 253 évig mint koronázó fővárosunk szerepelt. 11 királyt és 8 királynőt itt koronáztak meg
Komárom: évszázadokig gabonakereskedelmi város, kiváló stratégiai hely, erődítmény-város volt. Falai közé kb 60 000 katonát is be tudott fogadni. Bástyáin a Nec arte nec marte avagy magyarul Sem csellel sem erőszakkal nem lehet bevenni felirat volt. Félmilliónyi magyart telepítettek ki Magyarországra!
Nagyszombat: történelmi szempontból jelentős város volt. Királyok tartózkodóhelye volt. Besztercebánya, Selmecbánya és Körmöcbánya után Kassa következik. Ez a város már az Árpád-házi királyok korában erősen gazdagodott. Rákóczi Ferencz fejedelemnek az a város volt a székhelye. A törökországi Rodostóból 1906-ban hazavitt hamvait is ott helyezték el. Zrínyi Ilona és Bercsenyi Miklós is ott lett eltemetve.
3./-Kárpátalja.
Ungvár: ahol több mint ezer évvel ezelőtt Árpád fejedelem jött be visszafoglalni a Sumér-Szittya-Hun-Avar őseink földjeit. Munkács, Beregszász kuruc időkre emlékeztetnek.
4./-Erdély.
Szülőföldemen, Erdélyben az 1910-es népszámlálás szerint 2 000 000 magyar és 750 000 székely élt külön számolva. Annak ellenére, hogy az 1920-as romániai népszámlálás alatt Románia 12 000 000 lakosa ma már több mint 23 000 000-ra nőtt fel, aminek alapjául véve az erdélyi magyarság székelyekkel együtt kb. 4 000 000-nak kellene lenni, és mégis Románia hivatalosan csak 1 700 000 magyar ajkú lakost ismer el.
Nagyvárad: adataink szerint XI. században Szent László király emelt várat. A fontos kereskedelmi utak mentén gyorsan fejlődött. Nagybánya már a 1329-es arany-ezüst bányászat miatt híres volt.
Arad: ősi magyar város. A Maros folyó partján, az 1848-as magyar szabadságharcban itt végeztek ki 13 tábornokot.
Temesvár: ősi Magyar város, ősi várral, ma jelentős nagyváros.
Szülővárosom, Kolozsvár, az Árpád idők alatti Gyula törzsében létező Colos, Kolos- vagyis Kolozs vezér,a Kolozs nemzetség fője, egy régi római város Napoca romjaira várat, Kolos-Vár várat építtettek, s melyből Kolozsvár fejlődött ki az évszázadok folyamán. Őseim, mint általában katona emberek, ott éltek-haltak ezeréven át. Nagyapámat dr. kolozsi-Kolozsy Pétert, Kolozsvár táblabíróját magyarsága miatt 1923-ban ott ölték meg az oláhok a főtéren a Mátyás király-emlékmű előtt. Erdély fővárosa, művelődési központ, a Trianon alatt 212 000 magyar lakossal, sajnos ma már csak egy harmada az. Fontos kereskedelmi gócpont. Nagy múltú iskolák, egyetemek és rengeteg történelmi emlékmű. Mátyás király és Bocskay István szülővárosa. Itt iktatták be fejedelemségbe János Zsigmondot, Bocskay Istvánt és Bethlen Gábort.
A főtéren a hatalmas gótikus Szent Mihály templom és Mellette a Fadrus János szobrászművész Mátyás Király csoport lovas emlékműve. A Farkas utcában létező református templomban II. Apafi fejedelem is itt van eltemetve. Ez a város ízig-vérig Magyar eredetű.
Torda: a Torda nevezetű táltos után elnevezett honfoglaló magyarok egyik első vára, a XIII, században városi rangra emelkedett, több mint 100 országgyűlést tartottak itt. Ezek között az 1568-as volt az egyik kimagaslóbb, amikor kikiáltották először Európában a vallásszabadságot.
Gyulafehérvár: Szent István idejében az erdélyi hadnagyok szálláshelye volt. Önálló fejedelemség 1690-es székhelye. Az 1622-es években fontos művelődési központ. Hunyadi János, Hunyadi László, Izabella királyné, Martinuzzi György, Báthory András, János Zsigmond, Korvin János.
Marosvásárhely: Székely Vásárhely volt az eredeti neve.Teleki Sámuel több mint 40 ezer könyve. Híres iskolaváros. Bolyai Farkas egyetem.
Brassó. A II. Endre király idejében ide telepített szászok, svábok, alapították meg ezt a várost.
Nagyszeben. Ugyancsak szászok.
Székelyföld három különböző városai: Székelyudvarhely, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy. Déli Kárpátok, vagyis a gyulai havasok kezdeténél Fogaras, majd nyugatra Vajdahunyad és északra fent Kalotaszegen Banffyhunyad következik.
5./-Délvidék.
Az elrabolt területek alföldi része, melyet három nagy folyó foglalja magába, a Tisza, Dráva, Száva. A Baranyai Háromszög, a Duna és a Dráva közötti Duna-menti, ártéri táj. A Bácska a Duna-Tisza között fekvő lapos terület. Ezt a területet a honfoglaló vezérek közt a Botond, és a Csanád vezérek szállták meg, oklevelek 1094-ben említik meg először Bács várát. Király látogatásakor országgyűlési székhely is volt. A szerencsétlen mohácsi csata után 1526, a portyázó török csapatok rövid idő alatt a honfoglaló falvakat, s mintegy 400 000 magyart elpusztítottak.. Majd erre az üres térre 1860-as években jöttek ide bosnyákok, bunyevácok és sokácok. Az 1690-es években Carnojef Arsenije vezetésével sok ezer szerb család húzódott fel a Balkánról.
A XVIII. századra az Alföld újra elnépesedett. Német, sváb telepesek ezrei telepedtek le a Bánság részeire. XIX. század közepén már tarka néprajzi egyveleg alakult ki. 1780-ban készült a Péterváradi vár, Újvidékkel szemben a Duna parton, a legnagyobb katonai vár.
Újvidék: jelentős művelődési központ a Duna mellett, még ma is nagy százalékban magyarok lakják. Magyar színháza van.
Szabadka városát IV. Béla király alapította, és Mária-Terézia emelte városi rangra. Egyik legjelentősebb épülete, a zsolnai kerámialapokkal kirakott eklektikus stílusban épült városháza. Szabadka kirándulóhelye, Palics jelentős idegenforgalmi, pihenő és fürdővároska, a Palicsi tóval, amely 43 négyzetkilométeren fekszik.
Jelentős városok még Zombor, amely a Zombor honfoglaló vezérről lett elnevezve, Magyarkanizsa, Zenta, Apatin, Gombos és a Bánságban Nagybecskerek. Délvidéknek kb. félmilliónyi magyarsága van, zöme Bácskában él.
Horvát-Szlavón Dalmátország: Fiume (Rijeka), az elsõ világháborúig az egyetlen magyar kikötő volt. Az Adriai tenger északi részén fekvő Quarnero öböl Fiume városa Mária-Terézia jóvoltából 1779-ben került Magyarország birtokába. A Trianoni határozat alapján a város 21 négyzetkilométer területe került Olaszországhoz, és a második világháború után Jugoszláviához. Abbázia, ma Opatija kedvelt üdülőhelye volt a magyaroknak, tüdőbetegségeket gyógyítottak itt, kedvező éghajlata miatt.
A tény mindenesetre az, hogy a trianoni béketárgyalás bebiztosította, és kivitelezte az összes Duna medencei népeknek a nemzeti álmát, a magyarok kárára. Egyes népek, mint pl. a csehek, szerbek többet is kaptak a trianoni koncból, mint amennyit elbírtak.
Ezután következett a második világháború, és a kommunizmus borzalmas ideje, majd 1956, amikor mi az életünk árán megpróbáltuk kivívni a szabadságot, de sajnos a Nyugat megint csak cserben hagyva bennünket, újból vesztettünk!
Majd végre az orosz kivonulása után, Kádár és rendszere eltűnése után, Antall-kormány, és utána jövő vezetők napjainkig a múlt évtizedeken át nem tettek semmit a Trianoni átok ellen, amikor népünkkel együtt ősi hazánknak kétharmadát elbitorolták a határon túli környékbeli magyarellenes nemzetek.
Sőt mi több, a szabadon választott nem kommunista kormányfőnek, Antall miniszterelnöknek volt annyi mersze, hogy minden lelkiismeret-furdalás nélkül az ukránokkal aláírta a szerződést, hogy a "magyaroknak nincs semmi területi követelésük velük szemben!" Hogy fordulna meg a sírjában az idegen fajból származó szerencsétlen!!
Persze, hogy ezután egyből ugrottak az oláhok, szlovákok, szerbek és ők is már követeltek a magyar államtól a hasonló megegyezéseket. Azóta már jó néhány év is eltelt, és most a közelmúltban még az előző Medgyessy Péter magyar miniszterelnöknek pedig volt a pofáján annyi bőr, hogy 2002-ben Budapesten az oláh külügyminiszterrel pezsgőzés közben ünnepelték a szülőföldem, Erdély trianoni elbitorlását.
Ha a Magyar nép vezetői továbbra is ezt teszik, akkor maguk teszik véglegessé az átkozott Trianon igazságtalanságait az ősi turáni-sumér-szittya-hun-avar-ősmagyar hon és a magyar nép ellen!
De még ennek a tetejére ez a jelenlegi bolsevista Gyurcsány miniszterelnök úr is, aki fizikai kinézete jobban elvegyülne a Közép-Keleten, mint Budapest lakossága között.
Ő is magyar miniszterelnök létére kettős magyar állampolgárság elleni szavazata mellett még elment Moszkvában ünnepelni a "szovjetek általi Felszabadulást". Elődjével mindketten magyar ügy- és fajellenes gazemberek.
Dr. Kolozsy Sándor. C.D.V.A
szobrászművész.
-www.kolozsy.com.au
1956-os szabadságharcos