Mint ahogy azt keddi közleményünk alapján megírtuk. E szerint a szerbek valóságos büntető expedíciót indítottak a Magyarkanizsa közelében fekvő Adorján község ellen: a falut fölgyújtották s a védtelen lakosságra géppuskákkal lövöldöztek. Mivel Adorján a szerb megszállási vonalon belül fekszik, lehetetlen a vele való közvetlen érintkezés. Mindazonáltal elmondjuk híven azt, amit a két odavaló fiatalember a magyar lakosság állítólagos „lázadásáról" elbeszélt :
— Az a jelentés, amely a Délmagyarországhoz eljutott, bizonyosan átment már a szerbek cenzúráján. Azért tűnhetik föl olyan aránylag enyhe színben az adorjáni eset. A községben mindenekelőtt nem laknak szerbek: a falunak körülbelül 3000 színmagyar lakosa van: az összeütközésre sem fatolvajlás adott okot. A tényállás ez: A magyarkanizsai szerb parancsnokság Adorjánon künnhagyott öt Manlicher puskát, megfelelő számú tölténnyel arra a célra, hogy a község a rend föntartására alkalmazzon öt polgárőrt. A faluba ugyanis a szerbek nem küldtek katonaságot. Kijelentette a kanizsai parancsnok, hogy a magyar polgárőröknek ugyanolyan jogaik vannak, mint a szerb katonaságnak s éjjel bárki ellen fegyvert használhatnak, aki megbontja a rendet s az ő parancsuknak nem engedelmeskedik.
Pénteken éjjel egy háromtagú szerb járőr kiment Magyarkanizsáról Adorjánra. A három szerb katona a falubeli korcsmában borozott. Ezután — már boros fejjel — vacsorázni mentek egy gazdához, majd egy özvegy asszony házába akartak betérni, hogy vigye őket a kocsiján Magyarkanizsára. Az asszony azonban nem mert nekik ajtót nyitni. Erre a szerb katonák belőttek az ablakán. A szomszédok erre értesítették a magyar polgárőrséget, amelyeknek vezetője felszólította a szerb katonákat, hogy adják át a fegyvereiket. Erre lövés volt a válasz. A polgárőrök most szintén fegyvert használtak és a három szerb katonát agyonlőtték. Adorjáni emberek, bizonyára védelemből, a holttesteket a Tiszába dobták. Szombaton Kanizsáról szerb katonák mentek át Adorjánra, mert a parancsnokuk megtudta a történteket. A szerbek kihirdették, hogy a faluból senki se merjen elmenni. Több házat fölgyújtottak s a menekülőkre gépfegyverrel lövöldöztek. Vasárnap a parancsnok szabad fosztogatást engedett a katonáknak. (Délmagyarország)
____________________________
Az adorjáni ártatlan áldozatok névsora:
APRÓ Péter földműves. 30 éves, rk. vallású, felesége Magda Viktória. Elhunyt lőtt sebtől eredő belső vérzés következtében 1919. január 19-én Adorjánon. Bejegyezve 8/1919 sz. alatt.
MILUTINOVICS István földműves. 60 éves, rk. vallású, felesége Sarnyai Krisztina. Elhunyt lőtt sebtől eredő belső vérzés következtében 1919. január 19-én Adorjánon. Bejegyezve 11/1919 sz. alatt.
MILUTINOVICS János földműves. 60 éves, rk. vallású, felesége Sóti Rozália. Elhunyt lőtt sebtől eredő belső vérzés következtében 1919. január 19-én Adorjánon. Bejegyezve 7/1919 sz. alatt.
MILUTINOVICS szül. Sarnyai Krisztina földműves. 55 éves, rk. vallású, férje Milutinovics István. Elhunyt lőtt sebtől eredő belső vérzés következtében 1919. január 19-én Adorjánon. Bejegyezve 9/1919 sz. alatt.
NAGY Erzsébet földműves. 36 éves, rk. vallású, férje Benák Ferenc. Elhunyt 1919. február 22-én – az 1919. január 19-ei események áldozata. Bejegyezve 18/1919 sz. alatt.
PÓSA Vince földműves. 54 éves, rk. vallású, felesége Borsos Erzsébet. Elhunyt lőtt sebtől eredő belső vérzés következtében 1919. január 19-én Adorjánon. Bejegyezve 6/1919 sz. alatt.
SÓTI György földműves. 60 éves, rk. vallású, felesége Milutinovics Anna. Elhunyt lőtt sebtől eredő belső vérzés és megégés következtében 1919. január 19-én Adorjánon. Bejegyezve 5/1919 sz. alatt.
SÓTI Róza földműves. 56 éves, rk. vallású, férje Milutinovics János. Elhunyt 1919. március 23-án – az 1919. január 19-ei események áldozata. Bejegyezve 23/1919 sz. alatt.