Az I. Világháború és az azt követő békediktátumok alapvetően megváltoztatták Európát. Európa központi államait háborús bűnösség indoka alapján büntették meg, politikai és gazdasági struktúrákat semmisítettek meg, önkényesen megváltoztatták a határokat és milliókat, köztük 4 millió magyart idegen uralom alá helyeztek és egy elnyomott kisebbség sorsának tették ki őket .

Az I. Világháború még nem ért véget

Európa az I. Világháború után egy állandó háborúba lett helyezve, ami nemcsak a II. Világháborúba vezetett, hanem az európai újraegyesítés után is napjainkig folytatódik, mivel a problémák azonosak és nem lettek megoldva. A békediktátumok után Lansing amerikai külügyminiszter helyesen mondta: „Vannak békeszerződéseink, de nem fognak békét hozni, mert az önérdek futóhomokára vannak alapozva".

Mik voltak ennek az önérdeknek az okai, mik voltak a győztes hatalmak céljai? A Bécsi Kongresszus és a Szent Szövetség

Egy jelentős fordulópont Európa történelmében a Bécsi Kongresszus 1814/1815 és a közvetlenül utána alapított Szent Szövetség volt, mégpedig több szempontból is.

A napóleoni háborúk befejezése után először létesült egy szupranationális szövetség az akkori európai hatalmak között azzal a céllal, hogy Európa újjárendezését szervezzék a jövőbeli háborúk elkerülése érdekében. Először a népek és polgárok feje felett - az önrendelkezési jog megsértésével - ami még nem volt írott jog, de mindig érvényben volt mint természetes jog – megváltoztották a határokat, új államokat alapítottak meg és alapvető politikai döntéseket hoztak, amelyek messzemenő következményekkel jártak.

A Bécsi Kongresszust követően megalakult a Szent Szövetség, egy szövetség Ausztria, Poroszország és Oroszország között. Ennek a kezdeményezője az osztrák Metternich miniszter, későbbi kancellár volt. Ő előzőleg kancellár volt, aki bevezette a Metternich abszolutizmus rendszerét és minden nemzeti, liberális és demokratikus kezdeményezést lenyomott. Magyarországon az 1848-as forradalmat az orosz hadsereg segítségével brutálisan leverték, leverték Magyarország szuverenitásra és szabadságra törekvését, sértve ezzel a Vestfáliai békében - úgyszintén III. Ferdinánd Habsburg uralkodó által - elfogadott nemzetközi koncepciót, ami a szuverén nemzetállamok számára teremtett alapot.

Nagy - Britannia geopolitikai szerepe 

Lényeges volt Nagy-Britannia álláspontja a Bécsi Kongresszuson. Ez volt Nagy-Britannia európaellenes politikájának kezdete, amely azóta is meghatározza Európa sorsát. Nagy-Britannia elutasította a Bécsi Kongresszus béketerveit és kilépett a Szent Szövetségből. A gyarmattartó hatalom Nagy- Britannia azóta kiterjesztette a British Empire imperialista ideológiáját Európára.  

Egy erős kontinentális Európa konkurrenciája veszélyt jelent Angliának. Riasztó jel volt 1867 ben az Osztrák-Magyar Monarchia megalapítása és 1871-ben a Bismarck által létrehozott Német Birodalom. E két birodalom gazdasági hatalmában Nagy-Britannia túl nagy fenyegető veszélyt látott.  

Ahogy ma már tudjuk, és amint az elmúlt tíz év Angliában és Amerikában megjelent publikációiból kitűnik, Nagy-Britannia már a 19. század második felében megkezdte az Első Világháború előkészítését. Abban az időben Nagy-Britannia már aktív volt a Balkánon, és később csapatokat küldött a Balkánra, mert az Ottomán Birodalom, amely ott teret nyert, szintén az ellenségképbe tartozott.  

Közép-Európa megsemmisítése a cél 

Tehát az I.Világháborút Nagy -Britannia, akihez Franciaország és később az Egyesült Államok is csatlakozott, tudatosan erőltette. Európa Közepének megsemmisítése a cél, konkrétan Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia megsemmisítése és ezen államok mint politikai hatalom, de különösen gazdasági tényező kikapcsolása volt.

Ahogy azt számos publikáció Nagy- Britanniában és Amerikában megerősíti, a Németországra és az Osztrák-Magyar Monarchiára ráhárított kizárólagos felelősség az Első Világháborúért egy történelmi hazugság!

Az Egyesült Államok belépése az I. Világháborúba Wilson elnök 14 pontja

Alapvető jelentőséggel bírt az Egyesült Államok csatlakozása az Első Világháború ba és Wilson elnök 14 pontjának kihirdetése az Amerikai Kongresszusban1918. január 6-án tartott beszédében, amelyben a 10. pontban először mint politikai posztulátum szerepel az önrendelkezési jog. Ez volt egyidejűleg a háború célja és a fegyverszünet oka, amely véget vetett a háborúnak.

„Béketárgyalások" – az önrendelkezési jog megtagadása

A béketárgyalások példaképe kétségtelen a Bécsi Kongresszus volt. Azzal a különbséggel, hogy Bécsben a legyőzött Franciaország képviselője is a tárgyalóasztalnál ült, mivel Trianonban - de Versaillesban és St. Germainban is – a legyőzött országokat kizárták a tárgyalásokból.

A forgatókönyv már előre meg volt írva, az előbbi cél megvalósítás céljából. A győztes hatalmak – a leghangosabb Franciaország volt Magyarország ellen – megtagadták az önrendelkezési jogot, a megígért önrendelkezés helyett önkényesen megváltoztatták a határokat, Magyarországot sokkal jobban megbüntették, mint Németországot (Magyarország elvesztette területének 70% -át, miközben Németország csak 15% -át). A győztesek nemcsak katonai győzelmet és területi megsemmisítést akartak, hanem az intézkedéseknek béke időben is folytatódniuk kellett, korlátozniuk kellett a gazdasági jólétet és a politikai befolyást. Közép- Európát mint politikai és gazdasági tényezőt véglegesen meg akarták semmisíteni. Egy irányzat, ami még a mai napig mint vörös fonal húzódik végig és ami a rendszeres módon ismétlődő Európa megosztására irányuló próbálkozásokban is látszik.  

Később az Egyesült Államok vette át a süllyedő Brit Világbirodalom szerepét. A transzatlanti közösség célja marad továbbra is Európa gazdasági és politikai gyengítése, valamint a transzatlanti befolyás biztosítása. Ehhez tartozik az Európai Unió Oroszországgal szembeni fellépése, amelyet mint konkurens világhatalmat ki kell kapcsolni.

Az ideológiai alap: Halford Mackinder Szívország elmélete

Az Európa Közepe ellen irányuló ellenséges politikai ideológia alapja a Halford Mackinder által 1904-ben Londonban közzétett „The Geographical Pivot of History" (A földrajz a történelem kulcsa) tanulmány és az ebben fogalmazott a Heartland – Szívország elmélet.

Mackinder ebben fogalmazza meg a kontinentális hatalom politikai, gazdasági és stratégiai fölényeit a tengeri hatalmakkal szemben. A Heartland elmélet így szól: Azok, akik Kelet- Közép-Európát uralják, a Heartland-et – Szívországot-uralják. Azok, akik a Szívországot uralják, a világszigetet, azaz Eurázsiát uralják. Azok, akik a világszigetet (Eurázsiát) uralják, az egész világ felett uralkodnak. Mackider ezzel mutatja be, hogy Nagy-Britannia globális hatalmi helyzetét az Európában kialakuló kontinentális hatalom veszélyezteti, mivel csak egy szárazföldi hatalom vezethet globális uralomhoz. Mackinder hangsúlyozza Közép és Kelet- Európa fontosságát mint veszélyforrást, amelyet meg kell szüntetni vagy amelyen uralkodni kell. 

George Friedmann politológus, egy 2015 márciusában tartott előadásában beismerte, hogy ez a Mackinder elmélet - amelyet az Egyesült Államok katonai akadémiáján még a mai napig is tanítanak – már 100 éve az amerikai külpolitika alapját képezi, mégpedig egy eurázsiai kontinentális hatalom kialakulásának megakadályozását. Konkrétan: minden eszközzel meg kell akadályozni, hogy Németország és Oroszország együtt működjön. Ennek értelmében látható Közép-és Kelet-Európa jelentősége, ami pufferzónaként működve az Oroszországgal illetve Eurázsiával való kapcsolatot kellene megakadályoznia.

II. Világháború után

A II. Világháború utáni béketárgyalásokon Párizsban meg lett volna a lehetőség, Trianon újra tárgyalására. De a magyar kormány és a magyar delegáció nem élt ezzel mint az osztrákok és a Dél-tiroliak, akik a tilalom ellenére ott voltak, minden delegációval tárgyaltak és nagy elismerést kaptak. Az eredmény egy autonómia-szerződés volt, de majdnem sikerült elérni a visszacsatolást Ausztriához. A magyarok mellett is sok szimpatizáns volt, főleg az orosz külügyminiszter Molotov, de a magyarok egy szót sem emeltek. Bűn volt, hogy hagyták magukat megnyugtatni azzal a ígérettel , hogy az ENSZ keretében mindenkinek járnak majd az emberi jogok.

A II. Világháború után is folytatódott Közép-Európa gyengítése. Európa felosztása Közép- és Kelet Európa kiszolgáltatása a kommunista szovjet uralomnak a Nyugat kivánsága volt (Churchill papírszalvétán ajánlotta fel Sztálinnak, Magyarországot szó szerint ráírta).

Az 1920-ban megtagadott önrendelkezési jogot még jobban megsértették a II. Világháború után, az egész keleti blokk szovjet uralom alá került. Az első nagy önrendelkezési harcot a II. Világháború után – az 1956 magyar forradalmat – vérbe fojtották, de ez a forradalom hozzájárult ahhoz, hogy az önrendelkezési jog 10 évvel később a két ENSZ Emberi Jogi paktum 1. cikkélyében írásos és kötelező jog lett.

Európa 1989 óta
Önrendelkezési hullám a Baltikumtól Jugoszláviáig

A Nyugatnak nem volt kívánatos véget vetni Európa felosztásának. Az idegen uralom és a kommunizmus alól való felszabadulást a népek egyedül és saját erejükkel intézték el - Magyarország példamutató kezdeményezésével.

Ezért érthetetlen, hogy az önrendelkezés hulláma, ami Európa nyitása után a Baltikumtól Jugoszláviáig söpört és számos népnek hozta el a függetlenséget és a szabadságot, a magyar nép mellett elhaladt. A magyarok nem ragadták meg az alkalmat az önrendelkezés követelésével, mint más népek. Ez volt már a második mulasztás 1947 után. Közismert európai nemzetközi jogászok - Felix Ermacora, Guy Heraud, Otto Kimminich, Theo Veiter - észrevételeit és tanácsait nem hallgatták meg. Inkább elfogadták Trianont .

Az Egyesült Államok befolyása 1989 óta

Az Egyesült Államok az I. Világháború geopolitikai céljait – Mackinder elmélet alapján –újjáélesztette – sőt mi több: kibővítette és fokozta. A Szovjetunió összeomlása és hideg háború befejezése után Amerika maradt az egyetlen világhatalom és az egypólusú világhatalom fenntartása lett a célja.

Amerika az önrendelkezési jogot – mint nemzetközi jogot – nem tartja tiszteletben – csak ott, ahol geopoitikai okokból szükséges, mint pl.Koszovóban. De másutt elleneztek minden önrendelkezési törekvést (Bush elnök Kijevben, Warren Zimmermann nagykövet Belgrádban). Egy egységes, szabad, önrendelkezett, demokratikus, gazdaságilag és politikailag erős Európa nem áll az USA érdekében.

A befolyásolási terület biztosítása érdekében 2000- ben összehívták a Pozsonyi konferenciát , ahol a Baltikumtól - Törökországig húzták a vonalat és kijelölték a „területüket" - mindent a vonaltól balra. Az amerikaiak azt a javaslatot ist tették, hogy ezen a vonalon egy falat kell felhúzni. Ez mutatja, hogy a Vasfüggönyt is nyugaton találták ki.

Belépés a NATO- ba és Európai Unióba

A magyarok nagy reményeket fűztek a nyugati szervezetekbe való belépéshez, főleg az elcsatolt területeken élő magyarok vártak erre.

A remények nem teljesültek!

Az Európai Unióhoz való csatlakozásnak feltétele volt a belépés a NATO-ba. Abba a NATO- ba, amely Tony Blair Egyesült Államokban tartott beszéde óta már nem védelmi szövetség, hanem támadó szövetség, amely megengedi – humanitárius beavatkozás indokolással - szuverén államok megtámadását és a rendszerükbe történő beavatkozást.
Ezzel súlyosan megsérti a nemzetközi jogot, nem tartja be az erőszak tilalmát, ami háborús bűncselekmény. Az első példa a Jugoszlávia elleni agresszív háború a "patkó hazugságának" ürügyével, amit Afganisztán, Irak, Líbia, Szíria követett.

Tehát a NATO sem tiszteli a népek önrendelkezését és az államok szuverenitását. A magyarság számára fájdalmas, hogy a NATO minden revízió és határmódosítás követelését betiltotta és a szomszédos országokkal kötött alapszerződéseket követelete, amelyek Trianont erősítették.

Európai Unió

Az EU- ba történő belépés sem teljesítette az elvárt reményeket. Az EU a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségként definiálja magát, ennek ellenére egyetlen EU intézmény sem demokratikusan legitimált, az EU Bírósága sem. Az Európai Unió az EUs szerződések ellenére az államok szuverenitását nem tiszteli. A Maastrichti Szerződés a nemzetállamok végét jelenti.

Az önrendelkezési jogot az EU sem ismeri el, hanem szintén az amerikai határozatokat követeli. Mivel Horvátország függetlenségét csak 1 év után ismerték el – Helmut Kohl kancellár és az osztrák külügyminiszter Alois Mock nyomására - Koszovót 24 óra alatt ismerték el, mivel Koszovó geostratégiai fontosságú Amerikának. Viszont a Krím félszigetet, ahol tiszta önrendelkezési jog és népszavazás alapján történt ennek megvalósítása. Ukrajnától a mai napig nem ismerik el és jogtalanul annexiónak nevezik!

Aggasztó, hogy a törvények és rendeletek 80%-a Brüsszelből származnak . Egy olyan Brüsszelből, ami képmása az Egyesült Államoknak és ami nem az európai népek érdekeit képviseli, hanem az amerikai parancsokat hajtja végre.  

Európa veszélyben
Háború Oroszország ellen

Ma egész Európa veszélyben van. Vannak, akik azt mondják hogy végveszélyben. A veszély ma nem keletről, hanem nyugatról jön. Mert onnan irányítják a háborút. Nemcsak egyet, hanem két háborút.

Az egyik háború Oroszország ellen folyik. Soros György már évekkel ezelőtt mondta Brüsszelben , hogy Európa háborúban van, de az európaiak nem veszik észre. Igaza van. Azért nem veszik észre, mert a központosított média vagy eltitkolja vagy hazudik, hogy Oroszország veszélyt jelent Európának. A helyzet megegyezik az Első Világáború előtti helyzettel. Minden háború – főleg a forró háború – hazugságokkal kezdődik.

Nem Oroszország akar háborút, hanem a NATO céltudatosan fenyegeti és provokálja Oroszországot a határai előtt. Csodának kell tekinteni és az oroszoknak hálát kell adni, hogy nem hagyták provokálni magukat és nem tört ki ez a háború, amelyet az Egyesült Államok ki akar provokálni. A nagy veszély fennáll. A katasztrófa áldozata Európa lenne. Magyarország mint NATO tag célpont lenne. Meg kellene gondolni a kilépést a NATO- ból.

Háború az európai népek és nemzetek ellen

A második háború az európai népek és nemzetek ellen folyik. Ez az Európa elleni háború viszont már régóta tart, más, de még veszélyesebb eszközökkel. Ez egy háború az államok szuverenitása és az európai népek és nemzetek önrendelkezése ellen. A háború vezetői és irányítói az Európai Unió a transzatlanti hatalommal együtt, a támogatóik pedig a pénzvilág és civilszervezetek hálózata.

A kitűzött célt Thomas Barnett, az amerikai védelmiminiszter Rumsfeld tanácsadója által írt könyvekben („Blueprint for Action" „The Pentagon ́s New Map") lehet olvasni. Eszerint a globalizáció és a globalizált világ Amerika vezetésével a cél, mivel Amerika a globalizácó világító toronya. Ehhez az kell, hogy ne legyenek se népek se nemzetek, hanem egy egységes populáció, amelynek az IQ 90 legyen, ami nem elég a gondolkodáshoz, de elég a munkához. Thomas Barnett azt is elárulja, hogyan lehet egy ilyen egységes társadalmat létrehozni: Évente 1,5 millió bevándorlót kell betelepíteni Európába, éspedig Ázsiából és Afrikából.

És ha egy politikus nem fogadja el ezt a célt, akkor őt el kell tüntetni, de nagyon gyorsan. De ha egy politikus komolyan ellenáll, akkor Barnett írja: „ I say, kill them" Én mondom: őt meg kell ölni."

Az Európai Unió hűséges az Egyesült Államokhoz, képviseli a globalizáció eszméjét. A nemzetállamokat az EU koncepciója szerint szintén fel kell oldani (Frans Timmermans, az EU Bizottság alelnöke: „A föld utolsó sarkáig is meg kell tisztítani a nemzetállamoktól és el kell érni, hogy sehol se legyenek homogén társadalmak".

A nemzetállam és a nemzet fogalma nem kivánatos szavak az EU- ban. Aki ezt használja veszélyes nacionalista.

De a nép fogalma is a múlthoz tartozik. Sőt a német külügyminiszter is azt mondta nem régen, hogy német nép nem létezik. Aki a nép érdekeit képviseli, az populista. A régi elv vox populi - vox dei már nem érvényes.

Az EU fél a néptől és a népszavazástól. Frans Timmermans: „népszavazások csak az ókori Görögországban voltak és ma már csak a svájci tehénfalvakban." Azért ellenzi az EU minden önrendelkezési törekvést. 

A megoldatlan problémák Európában

Az I. Világháború óta Európa azokkal a problémákkal kűzd, amelyek a békediktátumok a Központi Hatalmak szétverése után váltottak ki. Ezek a problémák a II. Világháborúba vezettek, de Európa utána sem találta meg a helyét.

Demokrácia helyett nyugati totalitárius liberalizmus  

Nyugaton már régóta megszűnt a demokrácia olyan értelemben, hogy a nép a jog alkotója. A post-demokratikus rendszerben a polgároknak nincs lehetőségük impulzust adni a politikai folyamatoknak vagy befolyásolni döntéseket. Az akaratképzés kivülálló gazdasági és pénzügyi fórumokban zajlik, a civil szervezetek működő hálózatán keresztül. A politikai döntések háttérben jönnek létre, láthatlanul és titokban. Az új totalitarizmus liberális öltönyben mutatja meg magát és eltitkolja a hátterét. Ebben a hálózatban a pártok is szerepelnek, de a legfontosabb szerep a médiára esik. A független média hiánya jellemzője a mostani totalitárius rendszernek, amely hamis liberális maszkkal félrevezeti az embereket. 

Válság Európában 

Európa nagy válságban van. Politikailag és gazdaságilag. Az EU egyre nagyobb nyomást gyakorol az államokra, kialakult egy diktatúra, amely puha mert láthatatlan, de emiatt sokkal veszélyesebb, a társadalom marginalizált és közömbös. Az Európai Unió megsérti az államok szuverenitását, megtagadja a népek önrendelkezését. Az EU nem találja a megfelelő válaszokat a problémákra, ami a coronavírus válságban drasztikusan látható. Nem kell prófétának lenni ahhoz, ha azt mondjuk, hogy az EU-nak ilyen körülmények között már nem lesz hosszú élete, szét fog esni. 

Végső következtetés és kiút 

Ma nemcsak Trianon a magyarság elleni fegyver, hanem a globalizáció és a bevándorlás, amelyek még veszélyesebbek, mert visszafordíthatatlanok. Magyarország jó úton halad és sikeresen ellenáll a nyugati liberális folyamatnak, megvédi a szuverenitását és a magyarság kultúráját, nemzeti identitását. 

Magyarország a történelem folyamán az alapvető jogokkal mindig 100 évvel előbbre járt mint a német terület (lásd: Alkotmány 1222, autonómia 1224, vallásszabadság 1568): 

Magyarország ismét nagy kihívás előtt áll. Az impulzus és új erő most is csak Magyarországról és Európa Közepéről jöhet. 

Egy új önálló és független Európát kell létrehozni, el kell hagyni az atlanti hidat visza kell szorítani az amerikai befolyást. Vissza kell szerezni az államok szuverenitását és a népek önrendelkezését. Létre kell hozni egy új európai együttműködést szabad és szuverén államok között. 

Ehhez szükséges, hogy vissza kell térni az európai értékekhez és vissza kell állítani a három oszlopot, amelyek Európa alapjait jelentik: a kereszténységet, a görög filozófiát és demokráciát valamint a római jogot. 

Az első követelés kell hogy legyen: vissza a joghoz! 

Követelni kell az önrendelkezési jog korlátlan betartását és elismerését. Itt az idő, ideje befejezni az I. világháborút és teljesíteni a 100 évvel ezelőtt megígért önrendelkezést. Követelni kell a visszatérést a demokratikus alapjogokhoz és a média- és vélemény nyilvánítás szabadsághoz nyugaton. Követelni kell, hogy a
nyugat fejezze be a post-demokratikus időszakot és térjen vissza az eredeti demokráciához. 

Vissza kell térni a nemzetközi joghoz, amelynek az alapja az önrendelkezési jog, amely 1966 ́óta kötelező jog. Ennek a jognak a végrehajtási mechanizmusát kellene kidolgozni és követelni. Mert a világon minden regionális konfliktusnál a megtagadott önrendelkezés az oka. Végre be kellene tartani a számos ENSZ rezoluciót és számos nemzetközi határozatot. 

Önrendelkezés a magyarságnak 

Ami a Trianon által szenvedő magyarokat illeti: Az önrendelkezés alapja az akarat kinyilvánítása. Elszigetelt autonómia követelések nem vezethetnek célra, mert az autonómia kiegyenlítődés eszköze. Autonómiát mindig csak a függetlenség helyett adnak. (Lásd a mostani plakátokat Dél-Tirolban). A nép akaratát szavazófülkében kell kinyilvánítani vagy aláírás gyűjtéssel. 

Az önrendelkezési jogot csak az érintett területen élő magyar nép – tehát Erdélyben, Délvidéken, Felvidéken, Kárpátalján – követelheti. Senki más, a magyar kormány sem követelheti ezt a jogot, amely az érintett népnek jár és amelyet csak az érintett nép követelhet. Azt a népszavazást meg kell tartani, amit az I. Világháború után megtagadtak. 

Fontos arra is rámutatni, hogy a nemzetközi jog alapján csak egy nép követelheti az önrendelkezést (lásd dél-tiroli nép, koszovói nép, krími nép stb.), nem jár egy kisebbségnek, amelyet csak diszkriminációtól kell védeni, nem jár egy népcsoportnak, amelynek csak kulturális jogai vannak és egyáltalán nem jár egy közösségnek – egy közösségnek zéró joga van! 

Tehát ameddig a magyarság az elcsatolt területeken nem definiálja magát mint nép – erdélyi nép, székely nép, felvidéki nép, kárpátaljai nép délvidéki nép – addig egy önrendelkezési követeléssel nem is lehet foglalkozni. 

A magyar kormány is csak akkor hívhat fel egy nemzetközi fórumot, ha egy meghatalmazást kap az érintett terület népétől. És csak akkor, ha a tárgyalások az érintett szomszédos kormánnyal nem vezetnek eredményhez, tehát csak akkor, ha nemzetközi konfliktus alakul ki két állam között. 

Tehát kezdményezni kell a népszavazást vagy konzultációt minden érintett területen, amelyen minden magyar vegyen részt, akinek a családja több mint 3 generáción keresztül ott él. Tudni kell, hogy mit akar a nép, ez eddig még nem derült ki. Bátorítani kell a magyarságot, ezt az utat kezdeményezni és követelni kell, ennek az eredménynek alapján cselekedni és a szükséges lépéseket indítani. 

Az önrendelkezés nem évül el. Mindig és mindenhol jár, minden népnek. A magyaroknak is. Az önrendelkezési jog természetes jog is, ezt a jogot nem kell kérni és nem lehet kapni, minden ember ezzel a joggal születik. 

A hazugság nem örökké érvényes, az igazságot nem lehet végig hamisítani, nem lehet örökké eltitkolni. 

A természetes jog erősebb, mint minden kényszer. Végre az igazság és a jog győzni fog. Ehhez csak igazi akarat és bátorság kell

Bécs. 2020 június 4.
Dr. Eva Maria Barki