20240226
Last updateCs, 08 febr. 2024 7pm

rovas logo

2022 március 04, péntek

5 perc történelem 32. - 33. rész

Szerző: Bánhegyi Ferenc

A Hunyadi-kor két nagy alakja, apa és fia - bár mindössze fél évszázadon át álltak Magyarország élén - a Magyar Királyság kimagasló személyiségei voltak. Annak ellenére, hogy sem elődeik, sem utódaik nem játszottak szerepet hazánk történelmének alakításában, Hunyadi János és Hunyadi Mátyás maradandót alkottak. Míg létezik Magyarország, addig a Hunyadi név örökre fennmarad. Mátyás király nagysága nem csupán tetteiben, törvényeiben, hadvezéri képességében, kimagasló reneszánsz műveltségében, ma is csodálatra méltó építkezéseiben érhető tetten. A korszakváltó nagy király az egyszerű emberek emlékezetében többek között azért él, mert már kortársainak szegény népe is szerette, tisztelte az "Igazságos Mátyást". Nem véletlen, hogy a Mondák könyvében a legtöbb monda Mátyásról szól. Arról a királyról, akivel népszerűségben, történelemformáló szerepében kevesen versenyezhetnek, annak ellenére, hogy népünk fiai és lányai között számosan hajtottak végre elévülhetetlen tetteket.  /  Baráti üdvözlettel, Bánhegyi Ferenc

32. - 33. részek

Mottó:
„Amelyik nemzet a múltját nem ismeri, az a jelenét sem érti, s a jövőjét meg nem teremtheti!"

 

Öt perc történelem fiataloknak és minden érdeklődőnek

 

Magyar sors - magyar történelem

 

Európának szüksége van Magyarországra ... amely soha nem hagyta magát legyőzni

 

Hunyadi Mátyás ifjúkora, trónra kerülése és hatalmának megszilárdítása


1. rész

32resz 01

Mátyás gyermekkora

Hunyadi Mátyás születésekor - 1443. február 23-án - édesapja, Hunyadi János éppen az ezt megelőző évben érdemelte ki a „törökverő" ragadványnevet, s a hosszú hadjáratra készítette fel seregét. Kolozsvárott, a ma is álló szülőházban, a Hunyadi család biztonságban élt. Mátyás ebben a zavaros helyzetben látta meg a napvilágot. Hadjáratok sora, a király halála, trónviszály, növekedő török veszély, a főurak közötti ellentétek, majd apja kormányzói megbízatása éveiben cseperedett fel a gyermek. Hunyadi János azonban nagy gondot fordított kisebbik fia taníttatására, nevelésére is. Nagy hírű tudós tanítók alapozták meg Mátyás műveltségét, latin, majd német nyelvtudását, történelmi, irodalmi és földrajzi ismereteit.

32resz 02

Mátyás már gyermekkorától kezdve szeretett olvasni. Különösen a régi római történeteket és hadtudományi munkákat kedvelte. Az ifjú nevelését egy idő után Hunyadi János barátja, a nagy tudású Vitéz János irányította, aki megteremtette Magyarországon, az egész Kárpát-medencében a reneszánsz kultúrát. A főpapnak köszönhetően Mátyás olyan tudásra, műveltségre tett szert, ami képessé tette arra, hogy képzett tudósokkal egyenrangú félként vitatkozzon. Bonfini, igaz évekkel később, de a lényeget ragadta meg, amikor így ír a 15 éves királyról: ,, ... versenyre fog kelni atyja hírnevével is. Hadban született, vitézi öltözetben gyarapodott, vén katonák sátrába nevelkedett, ... megtanulta, hogy ne féljen török rivalgástol, hadirendjétől, tudja, hogyan kell ostromot vívni, kapitány szavát fogadni, lovon és gyalog harcolni, naponta gyakorlatozni, Dunát gyakran átúszni, fagyban, hóban éjt-napot sisakosan tölteni, fáradtságot, éhséget tűrni ... " Ez igaz is volt, hiszen tudjuk, hogy élete nagy részét katonai táborokban töltötte. Kevesebbet élvezte a budai és visegrádi reneszánsz pompát, a vadászatokat, mint ahogy az a köztudatban él. Igaz, ha palotáiban tartózkodott, bőkezű volt vendégeivel, udvartartásával. A külföldről érkező követeket, tudósokat, művészeket pedig elkápráztatta nem csupán a gazdagon terített asztallal, hanem palotáinak szépségével, páratlan tudásával, vitázó képességével.

32resz 03

Hunyadi László halála

A nándorfehérvári diadalt, majd kis idő elteltével apja halálát tizenhárom évesen élte meg az ifjú Hunyadi. A család irányítását a törökverő halála után idősebb fia, Hunyadi László vette át. Tisztában voltak azzal, hogy veszélyben van az életük, hiszen a Hunyadiak óriási birtokaira, az ország élén betöltött tisztségeikre sokan pályáztak. Nem volt véletlen az apa, Hunyadi János intelme, hogy a két fiú - László és Mátyás - soha ne tartózkodjon egy helyen, ha ellenfeleik is jelen vannak. Mert ha mind a ketten elvesznek, akkor minden elvész, amit Hunyadi János felépített. Nem csupán a családi vagyonról, hanem az ország sorsáról is beszélünk.

A családfő aggodalma nem volt alaptalan, hiszen halála után Cillei Ulrik azonnal kinevezte magát Hunyadi János helyébe főkapitánynak, követelve az ezzel járó várak jövedelmét is. Erre azonban az ekkor 23 éves Hunyadi László nem volt hajlandó. Merész elhatározásra szánta el magát László gróf, amikor éppen az Újvidék melletti Futakon tartózkodó királyi küldöttséget hírvivője felkereste és Cillei Ulrikot 1456. november 9-én tárgyalásra hívta Nándorfehérvárra.

32resz 04

A tragikus kimenetelű találkozó a két gróf között éles vitával kezdődött. Hunyadi László többek között arra a levélre hivatkozott, amit Cillei Ulrik küldött a szerb despotának. Ebben az állt, hogy Cillei hamarosan két golyót fog küldeni a despotának, a két Hunyadi fiú fejét. A zárt ajtók mögött, hogy mi történt, örök titok marad. Az azonban tény, hogy Cillei Ulrik grófot holtan hozták ki a teremből. A kapu előtt várakozó 4000 fős királyi seregben - melynek élén V. László király is jelen volt - óriási volt a felháborodás. A békéltető tárgyalások során azonban Hunyadi Lászlót biztosították arról, mi több, esküvel fogadták, hogy Cillei hívei nem fognak bosszút állni a Nándorfehérvárott történtekért. A Cillei család Ulrik gróffal kihalt, de Hunyadi ellenségei nem adták fel a hatalmi harcot. Meggyőzték a könnyen befolyásolható V. Lászlót, hogy fogja perbe a Hunyadi-fiúkat, sőt Vitéz Jánost, Szilágyi Mihályt és Hunyadi több hívét is vád alá helyezték és királyi paranccsal Budára rendelték. Hunyadi Lászlót törvénytelenül halálbüntetésre ítélték, s az ítéletet gyorsan végre is hajtották. Mátyást, tekintettel fiatal korára, felmentették a halálos ítélet alól.

32resz 05

32resz 06

Az ifjú Mátyás prágai fogsága

Hunyadi László 1457. március 16-án történt kivégzése kiváltotta a Hunyadiak haragját. Szilágyi Erzsébet és Szilágyi Mihály felkelést robbantottak ki. A király és környezete Budáról Bécsbe menekült, de magukkal vitték a gyermek Mátyást is. 1457 novemberében azonban a 17 éves V. László király váratlanul - ám gyanús körülmények között - meghalt. Magyarország trónja ismét üresen állt. Ekkor lépett a magyar történelem színpadára a ravasz cseh kormányzó, Podjebrád György. Csellel Prágába vitette a szinte még gyermek Hunyadi Mátyást, akit aztán túszként, magánál tartva, saját hatalomszerzési céljaira igyekezett felhasználni.

32resz 07

Az alig 15 éves Mátyás, amikor bátyját kivégezték, majd Prágába hurcolták, s nem érezte édesanyja óvó, védő közelségét, továbbá Szilágyi Mihály és Vitéz János biztonságot nyújtó védelmét, félelem lett rajta úrrá. Ám éppen ez a halálfélelem edzette meg annyira, hogy a Hunyadi-vér „vette át az irányítást" cselekedetei felett, amire rövid idő elteltével igen nagy szüksége volt.

Podjebrád György tehát a magyar trónt is meg akarta szerezni. Mátyásnak felajánlotta, hogy szabadon engedi, aminek azonban az volt az ára, hogy lányát, Kunigundát (Katalin) feleségül kell vennie. A Hunyadi-fiú - nem látva más kiutat a szabadulásra -, elfogadta ezt az ajánlatot. Akkor még nem tudta, hogy családja Magyarországon döntő hatalmi harcot vív a Garai és az Újlaki ligával, aminek egy szerződés vetett véget. Ennek értelmében Mátyásnak - ha hazatér-, feleségül kell vennie Garai Annát. Az ifjú Hunyadi még át sem lépte a határt, már meg kellett hoznia első jelentős döntését. Inkább szembe szállt édesanyjával és nagybátyjával, de nem volt hajlandó elvenni Hunyadi László egyik gyilkosának, Garai Lászlónak a lányát.

32resz 08

Hunyadi Mátyás királlyá választása

A királyválasztást gyorsította, hogy a hírre nagyszámú köznemes gyűlt össze a Rákos mezőn, akik egyhangúan Hunyadi János fiát akarták a trónra juttatni. Szilágyi Mihály pedig a Hunyadi-birtokokról verbuvált mintegy 15.000 fegyveressel adott nyomatékot a bizonytalankodó nemesség akaratának. 1458. január 23-án, a hazánkba érkező Carvajal pápai követ a magyar főpapokkal és nagybirtokosokkal egyezséget kötött, ami eldöntötte, hogy Mátyást választják királlyá. A Rákos mezőről a Budai Vár felé tartó köznemesség a Duna jegén értesült arról, hogy Mátyás lesz a király. Az 1458. január 24-én királlyá választott Mátyást a köznemesség mellett Buda népe is nagy örömmel köszöntötte.

32resz 09

Podjebrád György kormányzó a határig kísérte a fogolyból magas rangú vendéggé előlépett Mátyást. A magyar-morva határon tartották meg Hunyadi Mátyás és Podjebrád Katalin eljegyzését is, de az újdonsült após a korábban kialkudott váltságdíjról azért nem mondott le. A cseh kormányzót szinte Mátyással egy időben, 1458. március 3-án választották királlyá Prágában. A két király között az első pillanattól kezdve ellentétek feszültek. A mélyülő viszály egyik oka vallási, a másik hatalmi eredetű volt. A huszita (kelyhes) királyt sem a pápa, sem az európai uralkodók többsége nem fogadta el. A hatalmi versengés további előnyét élvezte Mátyás például Sziléziában, ahol a katolikus hiten maradt népesség szívesebben látta volna a magyar királyt a cseh trónon, mint Podjebrádot. Egyedül a Hunyadiak esküdt ellenségét, a katolikus Habsburg III. Friovest nem zavarta a huszita királv hite. ő kitartott a cseh királv mellett.

32resz 10

Az 1458 februárjában hazatért Mátyás esküvel fogadta, hogy betartja a köz- és főnemesség, a főpapok, a nagybátyja Szilágyi Mihály, továbbá a városi polgárság jogait. Mátyás teljesítette ugyan mindegyik társadalmi réteg akaratát, de azt már akkor is csupán formaságnak tekintette. Nagyobb gondot jelentett számára az, hogy a Szent Korona 1440 óta III. Frigyes kezében volt. Ö azt pedig nem volt hajlandó kiszolgáltatni, mert jól tudta, hogy a Szent Korona mit jelent a magyar jogrendben. Mátyást ennek ellenére látványos körülmények között, fényes szertartással a Nagyboldogasszony-templomban (ma Mátyás templom) királlyá szentelték. (Mátyás a Szent Koronát öt évvel később, óriási váltságdíj fejében szerezte vissza Frigyestől, s a hiteles koronázásra csak 1464-ben került sor.)

Mátyás uralkodásának kezdete

Az ifjú király már az első években megmutatta oroszlánkörmeit. Nemet mondott a Garai családnak és híveinek, s 1461 májusában ígéretéhez híven feleségül vette Podjebrád Katalint. Az őt trónra segítő nagybátyját, Szilágyi Mihályt leváltotta kormányzói tisztéből, jelezve, hogy nem fogadja el gyámkodását. A vérig sértődött idős főurat ráadásul Világos várába záratta, így tartva őt távol a politikától, valójában attól, hogy beleszóljon az ország ügyeibe.

32resz 11

A Garaiak nem tudtak belenyugodni Hunyadi Mátyás királlyá választásába. Bosszúból, nem törődve a magyar érdekekkel, 1459. február 17-én Habsburg III. Frigyest választották meg Magyarország királyának. Történt mindez az Újlaki család várában, Németújváron. Ez nyílt fegyveres konfliktushoz vezetett, aminek eredményeként Mátyás csapatai F elsőőrnél leverték a lázadást. A helyzet megoldását segítette, hogy Garai László 1459-ben meghalt. Újlaki Miklós pedig megegyezésre kényszerült Mátyással, így a béke egy rövid időre helyreállt.

32resz 12

Mátyást, Hunyadi János fiát trónra lépése alkalmából III. Calixtus pápa így köszöntötte: ,, Téged, mint Isten valamely küldöttét, égi ajándékképpen kapott nemcsak Magyarország, hanem az egész keresztény világ." A pápa azonban 1458 márciusában meghalt. Az utódról (Eneas Silvio Piccolomini), aki korábban III. Frigyes udvari embereként a magyarok ellen foglalt állást, joggal hihették Budán, hogy elveszítették a pápai támogatást. II. Pius (1458-1464) azonban folytatta elődje politikáját. Inkább a török elleni harcot, azaz a magyarokat támogatta és nem III. Frigyes önös érdekeit követte. (Ezekben az évszázadokban a pápák még igyekeztek esküjüknek eleget tenni! Ezek közül a legfőbb feladatuknak az iszlám támadások visszaverését tekintették.)

Mátyás küzdelme a törökkel

A kortársak egy része Mátyás szemére vetette, hogy saját nagyhatalmi törekvései érdekében elhanyagolta a déli végek védelmét, a török elleni harcot. (Ezt a vádat a jelen kor történészeinek egy része is hangoztatja.) A tények azonban nem ezt igazolják. Igaz, hogy Hunyadi Mátyás több frontos háborút vívott, hiszen hosszú éveket töltött el a csehek és az osztrákok elleni hadjáratokban, pénzt, katonát, időt nem kímélve. Továbbá meg kellett küzdenie a belső ellenzékkel, de mindezek ellenére nem hanyagolta el a Világhódító, II. Mehmed elleni háborút sem.

A Magyar Királyság ura megengedhette magának a többfrontos harcot, hiszen a Szent Korona tíz tartománya Európa egyik nagyhatalmává tette Magyarországot. Ezt még kiegészítette Mátyás király zseniális diplomáciai és katonai tehetsége, a Mediciekkel vetekedő reneszánsz műveltsége, továbbá a legendás, nagy ütőképességgel bíró fekete sereg megszervezése.

32resz 13

32resz 14

Mátyás már uralkodásának első évében, 1458-ban, Galambóc eleste után a törökök ellen fordult. A Világhódító szívósan nyomult Buda és Bécs felé, de a török nagy céljai közé tartozott Velence elfoglalása is. Hiszen a gazdag kalmárváros a pénzt, és a Földközi-tenger kereskedelmének kulcsát tartotta a kezében. A történelem fonákja, máig tartó üzenete, hogy a Magyar Királyság a déli végvárvonal kiépítésével, a királyi kincstár pénzével, magyar életek ezreinek feláldozásával éppen azokat védte, akik aztán rendszeresen hátba támadták. A szultáni seregek 1462-ben Havasalföldet, 1463-ban többek között már Jajca várát foglalták el. Havasalföld vajdáját, a hazájában is gyűlölt „karóba húzó" Vlad Tepest (Draculát) a török elűzte trónjáról. A kártevő és kegyetlen vajdát Mátyás elfogatta és 12 éven át Budán fogságban tartotta.

(Egy közel két évtizeddel későbbi történet a török belpolitikával kapcsolatos. Dzsem herceg a trónra kerülő II. Bajazid (1481-1512) szultán öccse volt. Bajazid megválasztása után menekülnie kellett, mert mint trónkövetelőt, a Portán azonnal kivégezték volna. Mátyás kapcsolatban állt vele is, de a Franciaországba vetődött Dzsemet végül nem sikerült Budára hozatnia.)

32resz 15

Érzékeny veszteség volt Magyarország számára Galambóc eleste, amit még Zsigmond építtetett, illetve Jajca elvesztése. Ez utóbbi különös jelentőséggel bírt Mátyás számára, mert a bosnyákok önálló fejedelemséget hoztak létre, aminek Jajca lett a központja. Mint hangoztatta a magyar király: ,,Bosznia mindenkor és mindig Magyarországhoz tartozik. " A magyar sereg 1463 karácsonyán foglalta vissza Jajcát a töröktől. Azon túl, hogy a vár kulcsszerepet játszott a magyar politikában, nagyban emelte Mátyás nemzetközi tekintélyét is. A fiatal királyt apja után, ezekben az években szintén„ törökverőként" kezdték emlegetni.

32resz 16

32resz 17

Mátyás nagyratörő céljai - a Német-római Császárság trónjának megszerzése, a török kiűzése a Balkánról, az ország gazdasági, katonai és kulturális nagyhatalommá emelése - csak akkor sikerülhettek, ha azt katonai erővel alá tudja támasztani. Ezt szolgálta a fegyverkezés, illetve a fekete sereg létrehozása.

32resz 18

Fordulat Mátyás életében

Az 1460-as évek első felében két esemény vetett gátat a húszéves uralkodó törekvéseinek. Az egyik az 1463. július 19-én III. Frigyessel kötött bécsújhelyi béke. A Podjebrád György közvetítésével létrejött békekötés eredménye, hogy Mátyás visszakapta Sopron városát, s vele a Szent Koronát. Igaz, ez utóbbiért 80.000 aranyforintot kellett fizetnie. A béke azonban azt is tartalmazta, s ez rossz üzenet volt a jövőre nézve, hogy Frigyes továbbra is használhatja a magyar királyi címet, s hogy a Habsburg uralkodó Mátyást „fiává fogadta". Ez azért okozott később számtalan problémát, mert a Habsburgok évszázadokon át erre hivatkozhattak, amikor a magyar trónra igényt tartottak.

A másik, tragikus esemény az volt, amikor Podjebrád Katalin 1464 márciusában gyermekszülés közben meghalt. A pótolhatatlan családi veszteség hosszan tartó politikai válságot idézett elő. Egyrészt Podjebrád György, aki eddig sem mutatott baráti arcot, ezt követően nyíltan ellenséges politikával lépett fel Mátyás ellen. Másrészt az új feleség után néző Mátyást Európa udvaraiban sorra kikosarazták, jelezve, hogy alacsony származásúnak tartják a magyar uralkodót. Hatalmát, tehetségét, a török ellen vívott harcát azonban elismerték, elfogadták.

32resz 19

32resz 20

Mátyásnak csak több, mint tíz év elteltével sikerült feleséget találni. Ám nem volt a legszerencsésebb választás, amikor a nápolyi Aragóniai Beatrixot vette feleségül. Szükség lett volna nagyobb körültekintésre, s figyelembe venni az éppen száz évvel korábban tragikus véget ért nápolyi Anjou Johanna és a magyar Anjou Endre házasságát. A kalmárok és méregkeverők földjének szelleme, módszerei sem akkor, sem később nem változtak. Különösen nem, amikor a hatalomról, a pénzről és a magyarokról volt szó.

Ennek ellenére Hunyadi Mátyás uralkodásának az 1460-as évek második felétől kezdődött el az a fényes korszaka, ami a magyar királyt történelmünk egyik legnagyobb személyiségévé avatta.

32resz 21

(folytatjuk) Bánhegyi Ferenc

33.rész következik: ⇒

Mátyás háborúi, a reneszánsz kultúra Magyarországon, a király halála ⇒


Prev Next »

A hozzászólások lehetősége 2023.11.03-án megszűnt.