20220815
Last updateK, 24 máj. 2022 4pm

rovas logo

2022 március 04, péntek

5 perc történelem 32. - 33. rész

Szerző: Bánhegyi Ferenc

Mátyás háborúi, a reneszánsz kultúra Magyarországon, a király halála

 

33. rész

A cseh háborúk

Mátyás, amikor Erdélyben és Moldvában rendet tett, a cseh trón megszerzésére fordította minden idejét, energiáját. Felmerül a kérdés, hogy milyen jogon és milyen alapon támadta meg Csehországot a magyar uralkodó? Tudni kell, hogy Mátyás célja a Német-római Birodalom trónjának megszerzése volt. Természetesen egy Hunyadi nem juthatott hozzá könnyűszerrel egy ilyen európai méretű hatalomhoz, mint nyugati elődje, Luxemburgi Zsigmond. A császári trón megszerzése előtt azonban meg kellett szereznie - ez korábban Zsigmond számára is feltétel volt - a magyar, a cseh és a német királyságot, ami önmagában is nehéz feladatnak tűnt. Egyes nézetek szerint Mátyás nyugati háborúi öncélúak voltak. Ezt felrótták neki már a kortársak is, számon kérve rajta az óriási kincstári kiadásokat, továbbá a török elleni védekezés háttérbe kerülését. Le kell szögezni, hogy Mátyás nem hanyagolta el a török elleni háborút. Ennek az állításnak a következő években számos esemény az ellenkezőjét bizonyította. Hiszen soha nem feledte el, hogy ő Hunyadi János fia. Mátyást elsősorban nem a dicsőséges császári cím elérése hajtotta, hanem az a tudat, hogy a török elleni harcban, ha nem számíthat a nyugati hatalmakra, márpedig nem számíthatott, akkor neki kell ezt a hatalmat megszerezni. Így méltó ellenfele lehetett volna a Világhódító II. Mehmed szultánnak.

33resz 01

Csehország a 15. században más helyzetben volt, mint például Lengyelország, vagy Magyarország. Jogilag a Császárság tagállama volt, gyakorlatilag mégis önálló királyság. Önállóságát azonban gyengítette a belső megosztottsága. A Cseh Királyság, a Morva Őrgrófság, a Sziléziai Hercegség, továbbá Alsó- és Felső-Lausitz saját jogrendjük alapján működtek, egyedül a Prágában székelő kancellária és pénzügyi irányítás tartotta össze a tagállamokat. Mátyás felismerte ugyan ezt a megosztottságot, a háborúskodás azonban egy különös epizóddal kezdődött. Podjebrád György fia, Viktorin herceg, Morvaország helytartója 1468-ban betört Ausztriába. A pápa és III. Frigyes a „fogadott fiát", Mátyást hívta segítségül, hogy a római-katolikus kereszténységet támadó huszita uralkodót verje vissza. Mátyás kapott a kínálkozó alkalmon, s még abban az évben hadat üzent a cseheknek. A csehek elleni háború ettől kezdve egy évtizeden át lekötötte a magyar haderőt és az adóbevételek egy jelentős hányadát. Mátyás elfoglalta Morvaország nagy részét, Podjebrád Viktorin herceg apjához menekült, Prágába. (Habsburg III. Frigyes nem segített a magyar királynak, holott a megtámadott fél eredetileg Ausztria volt.)

33resz 02

Mátyás csehországi hadjáratát számos anekdota, történelmi esemény tarkítja. Egyik ezek közül Chrudin várának ostromát idézi fel. A legenda szerint Mátyás álruhát öltve beosont a várba, hogy kipuhatolja az erőd gyenge pontjait. Elfogták, de cseh tudásának köszönhetően végül elengedték. (Feltehetően ez volt az első olyan történet, ami az álruhás Mátyásról szóló mondavilág alapjául szolgált.) A másik történet a nagyerejű, Holubár cseh vitézzel történt párviadal volt. Az összecsapás Mátyás győzelmével végződött. Feljegyezték, hogy Holubár később a magyar király szolgálatába állt. Egy alkalommal maga Podjebrád György hívta ki Mátyást párviadalra. A dolog komolytalannak számított, mert az idős, elhízott cseh uralkodó fel sem tudott ülni a lovára. A cseh király 1471 márciusában bekövetkezett halála Prágában trónviszálvt. zűrzavaros állapotokat teremtett. Az eseményekre a cseh, a magyar, a lengyel és az osztrák főurak nagy várakozással tekintettek. Nem volt mindegy, hogy ki lép Podjebrád György király örökébe. A huszita csehek nem bíztak a katolikus Mátyásban, ezért a 15 éves Ulászlót, IV. Kázmér lengyel király fiát ültették a prágai trónra, igaz ő is katolikus volt.

33resz 03

A lengyel IV. Kázmér és a cseh Ulászló király - apa és fia - úgy döntöttek, hogy leszámolnak Mátyással. Kázmér 50.000 fős sereggel indult Szilézia irányába. Ulászló pedig, több, mint 15.000 fős sereget vonultatott fel. Mátyás mindössze 8.000 zsoldossal rendelkezett. A hétszeres túlerő ijesztő volt, amit azonban Mátyás zseniális hadvezéri képessége, továbbá a magyar zsoldosok katonai képzettsége kiegyenlített. A szedett-vetett lengyel-litván-orosz hadak útjába eső falvakat Mátyás kiüríttette, meggátolva a támadók élelmiszer utánpótlását. Az 1470-es évek közepére a fekete sereg Európa egyik legütőképesebb haderejévé vált, akik vakon végrehajtották Mátyás minden parancsát. A magyar főerők bevették magukat Boroszló városába, a kisebb csapatok pedig Oppeln, Brieg, Neumarkt, Ohlan váraiban helyezkedtek el.

33resz 03a

Mátyás fényes győzelmét a taktika és a képzett katonák mellett bizonyítja az a szégyenteljes eset, amikor az éhezéstől legyengült támadók a magyaroktól vásároltak élelmet. Az ostromlók kénytelenek voltak fegyverszünetet kémi, hiszen a totális vereség réme fenyegette őket. Egész Európa Mátyás fényes győzelméről beszélt, elismerve a magyar uralkodó nagyságát. A magyar király sziléziai hadjárata során a két legmegbízhatóbb hadvezérét, Szapolyai Istvánt és Kinizsi Pált küldte Lengyelországba. A két sereg a könnyűlovas sztyeppei harcmodort alkalmazta, amit azért a magyarok évszázadok után sem feledtek el.

Keresztül-kasul száguldoztak az ellenséges ország területén, lehetetlenné téve az utánpótlást. Az ellenséget saját országukban bénították meg. Mátyás és Ulászló 1474 decemberében békét kötött, ami többek között arról szólt, hogy három évig nem háborúznak egymással.

33resz 03b

A békét 1477-ben III. Frigyes császár borította fel, amikor Mátyást ismerte el cseh királynak. Ez újra élezte az ellentéteket, amit hosszas tárgyalások után, 1479. július 21-én foglaltak írásba. Az Olmützben megkötött béke eredményeként Mátyás megszerezte a cseh trónt, de mellette Szilézia, Morvaország és Lausitz ura lett. 

33resz 04

A több, mint egy évtizede dúló magyar-cseh háború 1479-ben lezárult. Mátyás a legfőbb óhaját, hogy teljesen megszerezze a prágai cseh trónt, nem érte el. Annyi előnye azonban volt a csatározásoknak és a békekötésnek, hogy a hamarosan kirobbanó osztrák-magyar háborúskodásba Ulászló, a prágai trón másik királya nem avatkozott bele.

A Vitéz János vezette 1471. évi összeesküvés

Mátyás trónra lépése után szinte minden évben összehívta az országgyűlést, amire többnyire az állandó pénzhiány miatt volt szükség. A túlzott adóztatás ellen lépett fel a király két legmegbízhatóbb embere, Vitéz János és annak unokaöccse, Janus Pannonius is. A két főpap kiváló humanista elme volt. Vitéz Jánost, Hunyadi János barátját, Mátyás nevelőjét, illetve Janus Pannoniust, a király kortársát maga Mátyás emelte magas tisztségekbe. Vitéz János az esztergomi érseki, Janus Pannonius a pécsi püspöki széket foglalhatta el. A két főpap és a köréjük szerveződő nemesség azt tűzte zászlójára, hogy még Mátyással szemben is meg fogják védeni Magyarországot.

33resz 05

Mátyás belpolitikai helyzetét nehezítette, hogy Habsburg Albert özvegye, Erzsébet királyné soha nem tudta megbocsátani neki, amiért fia, V. László helyébe ő ült a magyar trónra. Mátyást egy felkapaszkodott alattvalónak tartotta, s ebben a hitben mögötte állt az egész lengyel udvar. A magyar összeesküvők ezt a politikai helyzetet használták ki, amikor Kázmér lengyel hercegnek ajánlották fel a magyar trónt. Mátyás éppen Sziléziában tartózkodott, ahol kémei jelentették neki az összeesküvés hírét. A nagy taktikus király úgy érkezett Budára, mintha mi sem történt volna. Pedig veszélyben forgott az élete, amikor védtelenül, gyanútlanságot színlelve besétált az összeesküvők gyűrűjébe.

Az összeesküvők terve azzal kezdődött, hogy támogatták Kázmér lengyel herceg Mátyásnak küldött hadüzenetét. Kázmér csapatai 1471 októberében észak felől, Sáros vármegye területén törtek be Magyarországra. A lengyel csapatokat azonban csak a Rozgonyi és a Perényi család fogadta barátsággal, a többi főúr visszahúzódott váraiba, nem mertek fellépni Mátyás ellen. Bölcsen tették, mert Mátyás csapatai ekkor már körbe zárták Esztergomot. Vitéz János Mátyás kezébe került, az összeesküvés ezzel összeomlott.

33resz 06

Az összeesküvők vezető személyiségei - Vitéz János és Janus Pannonius - dicstelen véget értek. A 64 éves esztergomi érsek, aki a Hunyadi családot egész életében szolgálta, 14 72. március 27-én testileg és lelkileg megtörten, betegen, fogolyként, saját palotájában, Esztergomban végezte életét. Janus Pannoniust, Mátyás barátját, menekülés közben, a Zágrábhoz közeli Medvevárában érte utol a végzete. A 3 7 éves püspök és kiváló lírikus ugyanazon a napon, mint Vitéz János, szülőhelye közelében, 1472. március 27-én halt meg.

Az 1471-es esztendő éles korszakhatárt jelentett Mátyás 32 éven át tartó uralkodásában. Vonatkozott ez az országgyűlések rendjére, a bárók és főpapok kinevezésére, a törvényhozásra, az egyházpolitikára és a katonai reformokra. Kevés olyan magyar uralkodó volt Magyarország történetében, aki annyi főpapot, egyházi és világi méltóságot nevezett volna ki, vagy emelt volna fel a legalacsonyabb sorból, mint Hunyadi Mátyás. Gondoljunk Nagylucsei Orbánra, Handó Györgyre, Janus Pannoniusra, Beckensloer Jánosra, Bakócz Tamásra, vagy Országh Mihályra, akik tehetségesek voltak és hűségesen szolgálták a királyt. Kivétel Beckensloer János fő- és titkos kancellár, esztergomi érsek, aki 14 7 6-ban III. Frigyeshez menekült és magával vitte az érseki kincstár óriási vagyonának jelentős részét. Külön említést érdemel az 1471. évi katonai reform. Tekintettel arra, hogy a telekkatonaság, a nemesi felkelés és a főúri bandériumok hatásfoka megcsappant, Mátyás pénzben kérte a katonai hozzájárulást. A pénzt pedig a zsoldoshadsereg fejlesztésére fordította.

33resz 07

Mátyás több mint egy évtizedig nőtlen volt, de az asszonyokhoz, lányokhoz fűződő vonzalma a cseh háborúk idején sem csillapodott. Így történt meg, hogy 14 73-ban házasságon kívül fia született egy bécsi polgárasszonytól, Edelpeck Borbálától. A fiú, Corvin János a jövőben még jelentős szerepet játszik majd az utódlás kérdésében. (Éppen napjainkban - remélhetően 2022-ben - fog kiderülni, miután feltárták a horvátországi Lepoglavában Corvin János és gyermekei sírját, hogy a Hunyadiak melyik DNS vonalon helyezhetők el. Corvin János születése azonban igazolta Mátyás nemzőképességét, ami következő felesége, Beatrix terméktelensége miatt alapvető fontossággal rendelkezett.)

Mátyás folytatódó küzdelme a török ellen

A magyar király nem nézhette tétlenül, ahogy Hódító Mehmed egyre közelebb került a magyar határokhoz. A török 1472-ben fából hatalmas erődöt épített fel a Száva folyó mentén, Szabács várát. A magyarok, ha későn is, de rájöttek arra, hogy a török a védtelen területeket alattomos módon bevette és ott megszilárdította hatalmát. Elrettentő példát szolgáltatott erre, amikor 147 4-ben Ali bég, Szendrő ura váratlanul megjelent a 300 kilométerre északra fekvő Váradnál és lerohanta a kulcsfontosságú püspöki várost.

33resz 08

Várad 16. századi metszetén jól kivehető az ötszögű, füles bástyás vár Mátyás tudta, hogy ebben a helyzetben példát kell mutatnia, bizonyítva azt, hogy a Délvidéken is ő az úr. Erre a célra szemelte ki Szabács várát. 147 6 februárjában Frantisek Hag, a fekete sereg egyik vezére meglepte és szétverte a vár alá érkező Ali bég 15.000 fős seregét. A vár döntő ostroma azonban még csak ezután kezdődött. Mátyás látni akarta közelről a vár falait. A Száva csatornáin, álruhába öltözve, egy evezőssel a várfalnál haladtak, amikor a várvédők nyílzáporral fogadták a csónak utasait. Az evezős meghalt, Mátyás szerencsésen megúszta a kalandot. A mocsárral, csatornákkal körülvett várat lehetetlennek tűnt elfoglalni. Másfél hónapos ostrom után, 1476. február 15-én azonban Mátyás végül bevette a várat. A fontos haditett nem csupán a Hunyadi-fiú rátermettségét bizonyította, de Szabács elfoglalásával erősödött a déli védelmi rendszer is. Mátyásnak is rá kellett jönnie - akárcsak annak idején az apjának -, hogy a nyugati hadak nem segítenek, még a pápa többszöri felszólítására sem.

33resz 09

33resz 10

Két reneszánsz pápa IV. Sixtus (1471-1484) és VIII. Ince (1484-1492) miközben folyamatosan követelte az európai uralkodók segítségét a török ellen, világossá vált, hogy nem fognak segíteni. Eközben Róma, Firenze, Velence, Milánó és a többi itáliai város fénykorát élte, a gazdag kalmárvárosok dúskáltak a javakban. Ekkor épültek azok a templomok, paloták, városházák, amiknek az emberek ma is csodájára járnak. Ezekben az években készült el Michelangelo a vatikáni Sixtus kápolna freskóival, ekkor alkotott csodákat Leonardo a festészetben. Ekkor fejezték be a firenzei dóm építését, s ezekben az években a pisai, veronai, sienai, padovai, velencei, milánói, bolognai, luccai polgárok egymással versengtek, hogy melyikük városában épüljenek fel a legpompásabb templomok, paloták, készüljenek a legszebb szobrok, festmények. Egyedül Velence kényszerült időnként a török ellen hadba lépni, de csak akkor, ha a kikötőit fenyegette az oszmán veszély. A kontinens védelmét igyekeztek ők is a magyarokra hárítani. A legádázabb csaták Erdélyben zajlottak. Kinizsi Pál a Duna mentén egészen Galambócig és Krusevácig hatolt be seregével. A hadjárat legnagyobb sikerét azonban 1479 októberében vívott  kenyérmezei csatában érte el. (Kenyérmező Vajdahunyadtól keletre, a Maros mentén helyezkedik el, Szászváros határában.)

33resz 11

Az Erdélyre támadó török sereg nyomasztó fölényben volt a Báthori István erdélyi vajda és székely ispán vezette magyar haderővel szemben. A török már felőrölte a székely könnyűlovasság és a szász nehézgyalogság javát, de a segítség késett. A véres csata napja már estébe hajlott, s Báthorit már csak a végsőkig kitartó mag védte, amikor megérkezett Kinizsi Pál temesi ispán, felmentő serege élén. A török még ennek ellenére is számbeli fölényben volt, de a két nagy erejű és csatákban edzett hadvezér szabályos rendet vágott az ellenség soraiban. Isza pasát, a nikápolyi szandzsákbéget maga Kinizsi vágta le. A magyarok fényes győzelmet arattak, ami a történészek véleménye szerint 1456 és 1526 között a legnagyobb nyílt színi összecsapás volt a török-magyar háborúk történetében. Kenyérmezőn a magyarok 8000, a törökök közel 20.000 embert veszítettek. Kinizsi Pál, amikor 1494-ben Szendrő ostrománál életét vesztette, végrendeletének megfelelően Nagyvázsonyban temették el, abban a pálos kolostorban, amit ő alapított.

A török elleni háborúk egy rendhagyó eseményét, az otrantói hadjáratot meg kell említeni. Otrantó Itália déli részén, a „csizma sarkában" fekszik. Ahmed pasa 1480 nyarán, mintegy 130 hajóval megtámadta ezt a virágzó, gazdag várost. Megjegyzendő, hogy Otrantó Mátyás apósának, a nápolyi királynak az országához tartozott. Az oszmán hadak miután betörtek a városba, szörnyű vérfürdőt rendeztek. A 22.000 főnyi lakosságnak több mint a felét legyilkolták. A pápa - a sok gazdag itáliai város mellett - leginkább a magyarokra számított. Mátyás a kiváló hadvezérét, Magyar Balázst küldte a mintegy 2200 fős zsoldossereg élén Otrantóba. (Az otrantói hadjárat még Nagy Lajos nápolyi hadjáratainak távolságán is túltett.)

33resz 12

A város stratégiai pontja a Minerva-forrás volt, ami a vizet, az életet jelentette a védők számára. Magyar Balázs több rohammal elfoglalta a forrást, ezzel megpecsételte a törökök sorsát. (A bővizű forrást a mai napig „Fontana degli Ungheri" a Magyarok kútja néven ismerik.) A Világhódító II. Mehmed halála, a meg- megújuló magyar rohamok, a pokoli hőség, az akadozó utánpótlás megtörte a törökök ellenállását. Azt már csak a rend kedvéért tegyük hozzá, hogy az 1500 elesett magyar katona, továbbá az ígért nyugati támogatás elmaradása jelentős veszteséget- 50.000 arany hadikiadást- okozott Mátyásnak.

Hunyadi Mátyás és Aragóniai Beatrix házassága

Mátyás diplomáciai tevékenységének egyik részét képezte, hogy Európa fejedelmi udvaraiban feleséget keresett magának. Végül, 1476-ban feleségül vette Aragóniai Ferdinánd nápolyi király lányát, Beatrix hercegnőt. A magyar uralkodó kapcsolatai által számos észak-itáliai szövetségesre talált, akik Mátyáshoz hasonlóan ellenséges viszonyban álltak Velencével.

33resz 13

A vendégsereg először Fehérvárott ünnepelte a szép és nagyravágyó nápolyi királylányt, akit Szilágyi Erzsébet kísért a határtól Fehérvárra. Mátyás fejét a Szent Korona, Beatrixot a fehérvári házi koronával ékesítették. A vendégsereg ezt követően Budára vonult, ahol sor került az esküvőre. A budai Várat ekkorra már teljes pompájában kiépítették.

33resz 14

A pompás esküvőre 1476. december 22-én került sor a budai Nagyboldogasszony templomban. 

Az osztrák háborúk

Hódító Mehmed 1481-ben bekövetkezett halála után II. Bajazid (1481-1512) szultán foglalta el a trónt. A békés természetű uralkodó Mátyás számára kiszámíthatóbb politikát teremtett, hiszen a szultán trónra lépése után azonnal békét kötöttek. Kevésbé volt kiszámítható III. Frigyes, aki azonnal megtámadta Magyarország nyugati megyéit, amint a magyar seregek a török ellen vonultak. Az osztrák háború kirobbanásában a III. Frigyes ellen fellázadt osztrák főurak játszottak szerepet, akik Mátyástól kértek támogatást. A háború már 1477 nyarán megkezdődött, amikor számos főúr és főpap, köztük a Salzburg érseke megnyitotta várainak kapuit Mátyás előtt. Igaz, hogy éppen Salzburg nem került a magyar király kezére, de ez a nyugat felé történő hódítás történelmi tett volt.

33resz 15

Az osztrák területen folyó háborúk több alkalommal is megszakadtak, amikor a magyar csapatoknak a török ellen kellett felvonulni Erdélyben, a Délvidéken, vagy az Al-Duna mentén. A magyar király számos vár és város elfoglalása mellett meghódította Bécs és Bécsújhely városait is, ami III. Frigyes számára jelentős presztízsveszteségnek is számított.

33resz 16

Az osztrák háborúkat sokszor a ravasz III. Frigyes békekötésekkel szüneteltette, de a diplomácia mind a két fél részéről gőzerővel folyt. Mátyás például Milánó urával, Ludovico Sforzával és a svájci kantonokkal is kereste a kapcsolatot, hogy bekerítse Frigyest. A magyarok helyzetét nehezítette, hogy éppen azokra a gazdag területeket, amiket Mátyás elfoglalt, gyakori török rablótámadások érték. Közéjük tartozott például Neumarkt, amit aztán Jan Haugwitz szabadított fel.

33resz 17

 

Mátyás reneszánsz udvara

Az ifjú Mátyást, aki elsősorban Vitéz Jánosnak köszönhetően gondos nevelést kapott, a magyar reneszánsz nagy alakjaként tartjuk számon. Nem csak a történelemben, irodalomban, természettudományokban, továbbá a hittudományban és a filozófiában volt nagy tudósok méltó vitapartnere. Neki köszönhető a gótikus és reneszánsz paloták, várak, templomok építtetése, az első magyarországi nyomda (Hess András 1473) felállítása, a híres Corvin könyvtár megteremtése és számos más humanista érték létrehozása. Nem igaz az, hogy Beatrix hozta Magyarországra a reneszánsz kultúrát, ő legfeljebb az itáliai értékekkel gazdagította azt.

33resz 18

33resz 19

33resz 20

33resz 21

Mátyás király halála

Hunyadi Mátyás 1485-től idejének nagy részét Bécsben töltötte. A királyt és kíséretét az 1490-es esztendő húsvéti ünnepei is az osztrák városban érték. Már korábban is betegeskedett, ám április 4-én, virágvasárnapon tragédia történt. Még a délelőtti órákban a Burg előtti díszes ünnepségen is részt vett, ahol fogadást tartott az Európa országaiból érkezett követek részére. Ezután azonban rosszul lett, s azt gondolták, ez az éhség miatt történt. Beatrix királyné rendhagyó módon hosszú időt töltött a templomokban, s ezért az ebéd későre húzódott. A szolgák fügét adtak a királynak, ami azonban romlott volt, s ez felbőszítette Mátyást. Az éppen hazaérkező Beatrix furcsa módon viselkedett. Nem engedett hozzá mást, csak a saját orvosát. Két napi, sokszor eszméletvesztéssel is járó rosszullét után, 1490. április 6-án kitűzték a fekete zászlót a Burg falára. Ezzel adták hírül az országnak és világnak, hogy meghalt Mátyás, a magyarok nagy királya.

(Mátyás halála kapcsán megfogalmazódott számos kutató részéről az alapos gyanú, hogy az a füge mérgezett volt. Mert amikor az éhező királyt a beavatott Péter kulcsár fügével kínálta, érdekes módon percekkel később előkerült a gazdag ünnepi ebéd minden fogása Beatrix parancsára. Mátyás most már semmit nem tudott megenni, fájdalmában ordított. Beatrix még egy ismeretlen folyadékot erőszakolt férje szájába, mondván, hogy az gyógyszer. A király ettől kezdve elveszítette beszélőképességét és a kínok kínját átélve , szenvedései két nap múlva értek véget.)

33resz 22

Mátyás ülő szobra több helyen is előfordul. Legismertebb a Budai Várban elhelyezett alkotás, ami a volt dominikánus kolostor (ma Hilton Szálló) utcai homlokzatán látható. Az eredeti alkotás azonban a németországi Bautzen városában fedezhető fel. A város a cseh háborúk során Mátyás uralma alá került. A lakosság ma is kegyelettel őrzi és gondozza a Várkapu fölötti Mátyás-emléket.

33resz 23

 

 33resz 24

A mondák hőse

Felütve a Mondák könyvét, láthatjuk, hogy a magyar történelem nagy alakjai közül a legtöbb monda Mátyás királyhoz kötődik. Mátyás népszerűségét az álruhában járó, a szegényeknek a gazdagokkal szemben igazságot szolgáltató király személye alapozta meg. Gyakori a történetekben az eszes udvari bolond, aki túljár az urak eszén, illetve a népet sanyargató, a kétkezi munkát lenéző, sokszor nagyképű nemes felsülése, aki arannyal fizeti meg butasága árát. A mondák sorában szép számmal szerepel a bátor, párviadalban, csatában legyőzhetetlen Mátyás alakja.

A legismertebb mondákat országszerte szobrok, emlékművek elevenítik meg. Ilyen a Sajógömörben (ma Szlovákia) látható király alakja, aki kezében egy kapát tart. Az alkotás alapja a Mátyás király és a szőlőmunkások című monda, amikor a bort szerető, de a szőlőmunkásokat lenéző urakat leckézteti meg a király. A Budai Vár díszkútja egy vadászjelenetet ábrázol, ami számos történet alapjául szolgált. Szobor őrzi Létavértesen azt a jelenetet, amikor Kinizsi Pál, az akkor még molnárlegény a királynak egy malomkő tálcán szolgálja fel az italt.

33resz 25

A Pannonhalmi Apátság ebédlőjének falán látható az az allegorikus freskó, amelynek központi alakja a trónján ülő Mátyás király, akit a magyar történelem nagyjai között ábrázolt a festő.

33resz 26

(folytatjuk) Bánhegyi Ferenc


« Prev Next

Megnyitva 2459 alkalommal

Hozzászólni csak a bejelentkezett felhasználók tudnak

Alrovatok

Új írások

Hozzászólások