Globális tévedések

A déli félteke ózonpajzsát nem a párizsi dezodorok hajtógáza lyukasztotta ki.

Anyag, eszköz, módszer:

Végy egy földgömböt, esetleg egy űrfotót a földről, amelyen a globális légköri-, uralkodó tengeráramlati mozgások, áramlatok, és a föld népességének és ipari koncentrációinak az eloszlása, az 1960-2000 évek CFC-k termelése és fogyasztói vannak feltüntetve.

Gondolkozz! Nézd a földgömböt, és az űrfotót!

Jelenségek: (a centrifugális erőről sem feledkezzél meg)

· A globális légköri mozgások azt mutatják, hogy a föld északi és déli féltekéjén önálló légköri mozgások, rendszerek láthatóak, azok az egyenlítőt nem lépik át.

· A tengeráramlatok hasonlóan mozognak, mint a légkör, nem keresztezik az egyenlítőt. Néha a Niňo, meg a többiek megfordítják az áramlás irányát, de nem keresztbe.

· A népesség és ipari koncentráció térképe azt mutatja, hogy a föld népességének és ipari koncentrációinak a döntő hányada az északi féltekére esik. A szárazföldekről nem is beszélve. A CFC-t nem a busmanok gyártják, gyártották és hasznosítják a Kalahári sivatagban!

Eredmény:

A kiinduló hipotézisben bajok vannak!

Más lehetőségek:

"A" változat:

A déli féltekén sok a gnú, a birka, meg a marha, redukált bendőgázok okozzák az ózonlyukat!

"B" változat:

Újabb publikációk a déli sarki nagyobb hideget, meg a tengeri só aerosolt és az abban lévő (só) klór vegyületeket teszik okká, az ózonpajzs kilukadására. Ha melegebb lesz, a "globális felmelegedés", akkor jön a foltozóvarga? És, ha nem, akkor új ideák jönnek!

"C" változat: kérdésként?

Megmérték már az összes ózon mennyiséget, annak éves, vagy több éves, esetleg évszázados vagy évezredes ciklusait? Nem. Korábban nem ismertük létezését.

"D" változat: A tudós válasza! (De ezért nem fizetnek.)

Kevés az adat, ma még nem tudunk a kérdésre megbízható választ adni. Adatot gyűjtünk, rendszerezünk, és kutatunk. Alig ismerjük 30 éve, hogy az ózonpajzson lyukak is létezhetnek.

Újabb adatok Figyelő 2001. Nov.29. 25. old.)

"Újabb rés a pajzson" Grönland és Svédország között rés ütődött a pajzson, jelenti a holland KNMI. Oka légköri viszonyokban és nem civilizációs okokban keresendő, ellentétben az Antarktisszal. "Aggodalomra azonban semmi ok".

2. Globális felmelegedés, felolvadnak a sarki tengerek jegei, tengerek szintje méterekkel megemelkedik!

Kísérlet leírása:

Eredmény:

Még egy megjegyzés: Ha tényleg van felmelegedés, akkor a tengeri jegek gyorsabban olvadnak, mint az Anktartisz jege, mert a melegebb tengervíz odaáramlik, de a sark nem fordul jobban a nap felé. A gleccserek hol fogynak, hol nőnek. Hány évezred múlva mérhető a tényleges változás? Az óceánok víztömegének jelentős térfogatváltozást okozó néhány fokos felmelegedéséhez, valószínű évmilliók kellenek.

3. A Föld éghajlat változásai, széndioxid-kibocsátás és a globális felmelegedés, avagy globális kiegyenlítődés

A széndioxid kibocsátás, és/vagy annak adott intervallumon (100 év) belüli változása nem lehet oka a globális klímaváltozásnak. A széndioxid körforgás túl gyors ahhoz, hogy globális változást okozzon. Helyi viharok azok természetesek, hasonlóan az erdőtűz okozta viharokhoz. Ez részben mérhető lenne a helyi ciklonok, tornádók, stb. gyakoriságának változásával.

De az égésben csodálatos a széndioxid és víz keletkezése, valamint a széndioxid azonnali megkötése szinte ugyanabban a pillanatban, ugyanabban a vízben. „Csak" a felhők energia-befogó képességet növeli, - de ez a többletenergia, a helyi viharokban kidörgi magát. Azután, a bio-ciklus, rendet tesz.

El Niňo, la Niňa, hurrikánok, ciklonok, árvizek, szárazság, esők és még sok természeti katasztrófa, tarkítják a mindenapi híreket az egész világon. Egyre inkább a "fejlett" világban. A Sahel-övezet problémát már gyakorlatilag elfelejtették, azóta ott jönnek az esők, vagy meghaltak az emberek, nincs olaj, nem hírérték.

És most! Jön a globális felmelegedés! A globális ózonlyuk! Globális széndioxid! A globális globalizmus!

Hír: Az USA nem írja alá a széndioxid csökkentésről szóló Kyoto-i megállapodást.

Kinek jó, vagy rossz, megmondja a globális kiegyenlítődés.

Első példa:

Amazónia közepén villámcsapástól is leéghet 35 000 km2 erdő évente. Ez kb. 35000 x 40000 tonna fa, ami megfelel 700 millió tonna szén, vagy 350 millió tonna olaj elégetésének. Ha a fele, akkor is sok! Nem vitatkozom. A C + O2 = CO2 képletet figyelembe véve, nagy summa széndioxid kibocsátás. A széndioxid az égésben keletkező vízpárában lekötődik. A metán égésből lehet szépen levezetni, bemutatni: CH4 + 3O2 > energia + CO2 + 2H2O > H2CO3, a szénsavtól a felhők energia-befogó képessége megnő. Jön a trópusi vihar, ami, még a tüzet is elolthatja, azután a víz, az ásványi anyag-, növényi tápanyag égésterméket lemossa a domboldalakról a folyókba. A torkolatnál a növényi tápanyag terhelés hatására gyors eutrofizálódás, az algák megtermelik a "kieső" oxigén mennyiséget. És az erdő is újraéled.

Az energiák gyakorlatilag ugyanabban a térségben kiegyenlítődnek. Minden kezdődik, előröl. Az ott élők megszokták.

Második példa:

NewYork, Sanfrancisco vagy más metropolis kibocsát hasonló mennyiségű széndioxidot, felmegy a felhőbe, megnő az energia-befogó képesség, felmelegedés. Ahol vihart, árvizet okoz, vagy aszályt, ott van sírás és fogak csikorgatása. Erdő nincs, azt kiirtották, folyókat, tavakat megmérgezték, a szénhidrogénnel meghajtott robbanómotor a szent tehén, pedig már a trezorokban más is van. Jön a "tudós" és magyarázza a globális félrevezetést (marhaságokat) a nagy tekintélyű lapoknak, a katasztrófa okairól.

Pedig semmi más nem történt, mint csak a globális kiegyenlítődés.

Ha a grafinokokat megnézzük, abból azt látjuk, hogy a fosszilis energiahordozók fogyasztása folyamatosan nő, még az olajválság idején is nőtt, és ennek kb. felét az USA eszi meg, akkor ne csodálkozzunk a viharokon és gyermeken, (el Niňo).

Ezt a kiegyenlítődést részleteiben is érdemes vizsgálni, mert csodálatos Teremtői összhangzat:

Égés! Keletkezik ásványi égéstermék, széndioxid és mellette a vízpára, ami azonnal leköti a szabad széndioxidot, nem emelkedik a gázkoncentráció!

A széndioxiddal telített víz energia-befogó képessége megnő, felmelegedés, párolgás, vihar, esők. Az ásványi égéstermék többsége növényi tápanyag.

Az új szervesanyag termeléshez kell: víz, napfény, széndioxid és ásványi növényi tápanyag, és a növény. Minden együtt van.

Eső után kisüt a nap, az algák a legrövidebb idő alatt mindezt hasznosítják, az erdő is újraéled, ha nem az ember írtja ki őket.

Ez az "örök megújulás".

Ha ebbe a folyamatba az ember is beavatkozik, autóval, gyárral, más természetidegen széndioxid kibocsátással, és természetpusztítással, akkor a Teremtő viharai visszajeleznek. Ha odafigyelünk, akkor aláírjuk a Kiotói egyezményt, ha nem, akkor jönnek az újabb viharok, az emberek majd ezt is megszokják.

De a globális kiegyenlítődés lezajlik.

Nem beszéltünk arról az egyszerű fizikai tételről sem, hogy: "globális" felmelegedés, párolgás, ami hőelvonással jár együtt! Felhő, borultság, hő és fényvisszaverődés, ami újra hőkiegyenlítődést jelent. Nagyobb párolgás, több csapadék, újra párolgás, újra nagyobb hőelvonás. És mindez újra előröl. A valódi változás nagyon lassú folyamat eredménye.

Ez is globális kiegyenlítődés.

4. Más: Úgy emlékszem, két jégkorszak közötti (interglaciális), felmelegedési szakaszban vagyunk. (Bacsák – Milankovics, kutatásai szerint)

De hol?

Részlet: Tanulmány a Balaton aktuális vízmennyiségi és vízminőségi problémáiról és a megoldás lehetőségeiről (A Mottó és az Előszó még idetartozik!!!)

ELŐSZÓ

Sági Károly - Füzes Miklós:

Újabb adatok a Balaton 1863 előtti vízállás tendenciáinak kérdéséhez

"Vízállásgörbénk szerint (57. kép) évezredünk végén éri el a süllyedő tendenciájú balatoni vízállás a 104,5 m A.f. értékű középvizet (megjegyzés: + 41 cm a vízállás a mércén), ezt követően már alacsonyabb értékekkel kell számolnunk. Ezzel egy évezredes periódus tárul elénk. E nagy periódus határozza meg a vízállás tendenciáját, melyen belül a kis periódusok gyors modulációja észlelhető, azonban ezek a tendenciát nem befolyásolják.

J. Komlódi Magda (m.j. 1966 -1971. kutatásai) szerint 1980-1985-től 'egy lassú hőmérséklet emelkedés várható, ami kb. 2015 körül egy újabb, kisebb klímaoptimummá fejlődik.'

Vízállásgörbénk tendenciája szerint a Komlódi Magda által jelzett klímaoptimum ugyan későbben fog kialakulni, ennek ellenére napjainktól számolhatunk már tendencia-jellegében alacsonyabb vízállással, ami tovább romlik még!

A Balaton vízgazdálkodásánál, de a magyar iparban és mezőgazdaságban is számolni kell a csökkenő csapadékkal és a növekvő párolgással, ami évezredünk végére már komolyan érezteti hatását. ...

Egy megjegyzést szeretnénk tenni csupán. A Balaton vízkészletének mesterséges bővítése biológiai veszélyekkel jár, ennek kutatása és megoldása szintén nem feladatunk."

Más részlet a dolgozatból: (Keve A. ornitológustól idézet, 1960.)

"Lényegesebb, hogy a változó klímának megfelelően déli állatfajok jelennek meg területünkön. "Az 1930-as években tűnik fel Magyarországon a balkáni gerle, ...

A déli fajok behatolása még ma sem befejezett."

Írta a régész professzor 1972-ben!

***

Zárógondolatok:

A tudományos híradások zavarosak, egyszer a Golf áramlat leállásával jégkorszakot jósolnak Európára, másszor globális felmelegedést, a Jeges-tenger jegének elolvadását, stb. (Zavarosnak tűnő gondolatban az ellentmondás, hogy a Jegestenger felolvadásával gyengül, vagy megszűnik a visszaáramló mélytengeri hidegáramlat, és tényleg leáll a Golf, de akkor meg az északi részeket melegítő hatás szűnik meg, és a hidegben újra 'indul' a kör. A Nap beesési szögéről már, nem is beszélek, mert a változás az, nagy bumm lesz.)

*

A dendrokronológiai, faévgyűrű vizsgálatokból levont és levonható klímaváltozások a múltban, nem igazolják a jelen teóriáit, mert az utóbbi egy-két ezer évben voltak hasonló felmelegedési, illetve lehűlési periódusok, többször is. Ezek a vizsgálatok jelenleg Közép-Európára felmelegedő és száraz időszakot mutatnak és jeleznek előre, mintegy 25-35 évig még, legalább.

Megjegyzés: Érdemes lenne elődeink és „mások" igaz kutatásait elővenni és leporolni, mielőtt kirekesztjük azokat, akik más véleményt képviselnek. Globalizálunk, és idegen vízből pótolunk jó pénzért, és véglegesen tönkretesszük, a Kis-Balatont és a Nagyberket!

*

Gondolatok a globális klímaváltozásról

„A szumátrai földrengés egymillió atombomba erejével ért fel."

1. A déli félteke ózonpajzsát nem a párizsi dezodorok, CFC hajtógáza lyukasztotta ki.

2. A széndioxid kibocsátás, és/vagy annak adott intervallumon (100 év) belüli változása nem lehet oka a globális klímaváltozásnak. A széndioxid körforgás túl gyors ahhoz, hogy globális változást okozzon. Helyi viharok azok természetesek, hasonlóan az erdőtűz okozta viharokhoz. Ez részben mérhető lenne a helyi ciklonok, tornádók, stb. gyakoriságának változásával.

De az égésben csodálatos a széndioxid és víz keletkezése, valamint a széndioxid azonnali megkötése szinte ugyanabban a pillanatban, ugyanabban a vízben. „Csak" a felhők energia-befogó képességet növeli, - de ez a többletenergia, a helyi viharokban kidörgi magát. Azután, a bio-ciklus, rendet tesz.

A tudományos híradások is zavarosak, egyszer a Golf áramlat leállásával jégkorszakot jósolnak Európára, másszor globális felmelegedést, a Jeges-tenger jegének elolvadását, stb. (Zavarosnak tűnő gondolatban az ellentmondás, hogy a Jegestenger felolvadásával gyengül, vagy megszűnik a visszaáramló mélytengeri hidegáramlat, és tényleg leáll a Golf, de akkor meg az északi részeket melegítő hatás szűnik meg, és a hidegben újra 'indul' a kör.)

Az 1-2.-ban kijelentettek ellenkezőjét, a dendrokronológiai, faévgyűrű vizsgálatokból levont és levonható klímaváltozások a múltban, nem igazolják, mert az utóbbi egy-két ezer évben voltak hasonló felmelegedési, illetve lehűlési periódusok többször is. Ezek a vizsgálatok jelenleg Közép-Európára felmelegedő és száraz időszakot mutatnak és jeleznek előre, mintegy 15-25 évig még, legalább.

Két jégkorszak között (interglaciális) vagyunk. De hol?

Hipotézis, a globális klímaváltozás egyik fő okára!

Ökológiai-, geofizikai és energetikai összefüggések logikája szerint, a jelenlegi globális klímaváltozás nem korunk különlegessége, - hanem egy állandó, dinamikusan kiegyenlítődésre törekvő, - a Föld normális változásainak összességéhez tartozik, évmilliárdok óta. Mindez akkor is igaz, ha egyes jelenségek nekünk embereknek nem megszokott, vagy optimálisnak tűnő.

A föld szilárd kérgének, lemezeinek mozgása, nemcsak földrengéseket és cunamikat okoz, hanem a lemezek elmozdulásával hőenergia is kiszabadul, a légkörbe, felszínre, tengerfenékre, a mozgási energiából és a magmából. A nagy lemezmozgások mentén tengeralatti vulkáni tevékenység, kiáramló hő, megváltoztatja az óceánok, óceáni áramlatok hőmérsékletét. A hőmérséklet változása, még ha csak a néhány tizedfokostól a néhány fokosig is terjedhet, alapvetően megváltoztathatja a tengeráramlatokat. A Humbold áramlat 1-2 fokos felmelegedése okozza, az el Niňo-t, egyes kutatások szerint.

Az óceáni áramlások, a felszínközeliek a napsugárzás eltérő beesési szöge, a föld forgása idézi elő, a mélytengerieket az eltérő sókoncentrációk és a hőkülönbségek tartják állandó mozgásban. A két áramlási rendszer a hőkülönbségek kiegyenlítődése, lehűlés és felmelegedés tartják egységes rendben. Az áramlásokban az egyik típus megváltozása (hideg mélytengeri áramlás felmelegedése), jelentős klimatikus változást okozhat. Lásd, el Niňo kiváltó okai és következményei. Az el Niňo gyakoriságának növekedésének okai a XX. században, valószínű kimérhető lenne tengerben függélyesen elhelyezett hőmérő szondák rendszerével. A felszíni hőmérséklet változását a szatellitek tizedfokokban megadják, akár naponta, vagy folyamatosan. (De ezek már részletek.)

Az Indonéz- Szumátra földrengés a tengerfenéken, mintegy 1000 km hosszú repedést idézett elő a „szilárd" lemezen. Megrepedt, a „pokoli tojáshéj"! (sajtóhírből)

Kérdés, hogy mennyi többlet hő szabadult, illetve szabadul fel, milyen hőmérsékleti változást okozott, vagy okoz majd az óceán vizében, és ez milyen áramlási illetve felszíni klímaváltozást eredményez mindez, és hol? Mérni kell!

Energetikai és klimatikus szempontból rekonstruálhatónak tűnik az 1960-as Csillei földrengés okozta cunami és következményei. E földrengés okozta szökőár hulláma Japánban 40 m, Hawaiin 11 m, Új Zélandon 3 m-es magasságot ért el. (Csendben és zárójelben kérdem meg, mennyi fosszilis tüzelőanyag egyenértékkel lehet azonos ez a felszabaduló energia mennyiség, adott esetben széndioxid felszabadulásban kifejezve?)

Hasonlóképpen kellene és lehetne Európa nyugati és középső vidékeinek, valamint az Észak-amerikai földrész keleti felének klímaváltozását, a Golf-áramlat változásait, az Atlanti tűzhátság és Izlandtól északra, nyugatra eső részek, Alaszka tektonikai és termodinamikai, a sarkköri övezet klimatikus változásával modellezni.

Vagy a Csendes óceánban, a Délamerikai lemeztektonikai rendszerek mentén kiáramló hő okozta változásokkal összevetni az el Niňo eseteket, nyomon kísérni a klimatikus változásokat.

Az Atlanti óceánt kettémetsző tűzvonal, a Csendes óceáni tűzgyűrű, a Humbold áramlat vulkáni lánca, mind Alfred Wegener ma már elfogadott kontinensvándorlási elméletét igazolják. De az evvel szorosan összefüggő mozgás során átalakuló és a felszabaduló magmatikus, hőenergia kérdésével, eddig nem foglalkoztak, (vagy én nem hallottam róla) pedig ezek összhangja, segíthet magyarázatot adni a globális klimatikus változásokra is. Vagy az így felszabaduló energia, elenyésző?

A kontinensek vándorlása során az egymást követő földtörténeti korok jelentősen eltérő környezeti, klimatikus tulajdonságai így, megmagyarázhatóbbakká, érthetőbbé válnak.

Az ősember két követ összeütött, zaj, szikra (hő) keletkezett, - két kőzetlemez elmozdul, földrengés, vulkáni tevékenység, hőenergia szabadul ki a magmából. Szigetek, földrészek mozdulnak el. A földrengés tengerár elmúltával a tragédián túl, gondolatok ébrednek, más irányú összefüggésekről. A kipattant energiák kiegyenlítődése, átalakulása nagyon lassú folyamat, a tragédiák elmúltával nem lenne szabad megfeledkezni ezekről sem!

Lehet, hogy merészek a gondolatok, vagy tévesek?

De ezek tisztán tudományos kérdések, hipotézisek, elmélyítendő összefüggésekről gondolatok, - távol a CFC vagy CO2 üzlet, rejtelmeitől.

Budapest, 2005-01-10

©

Plósz Sándor,

ökológus

Irodalom:

1. Horváth Emil, Az évgyűrűs kormeghatározás hidrológiai vonatkozásai, Hidrológiai Közlöny 84.2 37-57

Dendrokronológiai vizsgálatok ábrái

(Horváth E. Az évgyűrűs kormeghatározás hidrológiai vonatkozásai)

8. ábra: 44 minta az ország különböző régióiból 1560 – 2000.

10. ábra: Balinka Ba 4. sz. minta. 1880-1990.

Hozzászólások megtekintése a régi honlapról