Friss Levegő - Rendszeres szellőztetés - Jobb közérzet

Zárt térben (lakás, szoba, iroda, osztályterem): a szellőzés elmaradása esetén a zárt terekben a CO2 szintje nőni kezd, és a CO2 szint meghaladhatja a 3000 ppm értéket, amely egészségre károsító hatással van.

Az egészséges levegő CO2 tartalma, a jó levegő határértékét 1000 ppm (part per million).

Magas CO2 szint esetén a koncentrálóképesség csökken (irodai munkakörnyezetben a németországi előírás max határ 3500 ppm). Magasabb értékek esetén fejfájás, rossz közérzet tünetek jelentkeznek.

Pihentetően alvás?

Lakásokban a széndioxid szintje max 1500 ppm értékig nevezhető jónak. E feletti érték már nem megengedhető, a köznyelv ezt nevezi állott levegőnek, rossz levegőnek, áporodott levegőnek. Elképzelhető, hogy amennyiben Ön nem jól alszik, nem ébred kipihenten, akkor a hálószobája nem kellőképp szellőztetett, a  CO2 szint magas, 1500 ppm feletti. 

Mindig friss levegő

A magas széndioxid szint nem jelent azonnali veszélyt az egészségre. A fő tünetek a bágyadtságban, álmosságban, koncentráció zavarban, rossz minőségű alvásban merülnek ki.  Ilyen levegőjű lakásban rossz élni, és hosszú távon már kimutatható az immunrendszerre, és az idegrendszerre gyakorolt káros hatás. 

Friss levegő = jobb, és hosszabb élet.

 Az áporodott levegő

Vagy a nem kielégítően karbantartott mesterséges szellőztetőrendszerek által a levegőbe juttatott káros anyagok számos, a közérzetre ható kellemetlenség, tünet (rossz hangulat, idegesség, lelassult pszichés tempó) hátterében állhatnak. A megfelelő szellőzés eredményeként a térhasználók hangulata jobb lehet, mentális működésük optimálissá válhat. A specifikus előnyök mellett a természetes szellőzés olyan, a kedélyállapotunk javulását előidéző előnyöket is biztosít, mint a kapcsolat élménye a külső környezettel – ami nem tudatosuló élmény ugyan, de mégis jelentős lélektani hozama van.”

 10 tény a beltéri levegő minősége és életminőségünk kapcsolatáról:

1.  Az európaiak manapság idejük 90 %-át a négy fal között töltik.

2. Az elmúlt 30-40 évben rohamosan megnőtt az asztmás és allergiás megbetegedések száma – részben azért, mert egyre több időt töltünk zárt térben.

3. A tárgyalótermek, iskolai osztálytermek rossz légminősége a tanulási és koncentráló-képességre egyaránt negatívan hat.

4. A gyerekszobák légtere tele van a műanyag játékokból és elektronikus eszközökből származó vegyi anyagokkal. A gyermekek így különösen ki vannak téve a rossz légminőség jelentette veszélyeknek.

5. Magas páratartalom és alacsony beltéri hőmérséklet esetén a hidegebb felületeken kicsapódhat a pára, amely később penészedéshez vezethet.

6. A páralecsapódás és a penészedés többnyire hideg külső falak mellé állított bútorok közelében alakul ki. A penészes fal allergiás és asztmás tüneteket produkálhat, emellett fáradtság, fejfájás és keringési problémák előidézője is lehet.

7. Egy átlagos család páratermelése 10 l/nap. A magas páratartalmú helyiségek ideális életteret jelentenek a poratkák számára, amelyek jelenléte allergiás megbetegedésekhez vezethet.

8. A beltéri levegő szennyezéséért számos tényező, köztük a páratartalom, a különböző szagok és illatanyagok, a tárgyakból kiváló gázok, a cigarettafüst, a penész, az allergén anyagok, valamint a radon tehető felelőssé.

9. A mesterséges szellőztetőrendszerek számos káros anyagot juttathatnak a levegőbe.

10. Az olyan mindennapi tevékenységek, mint például a lélegzés, a főzés és a zuhanyzás vízgőzt és egyéb szennyezőanyagokat termelnek.

Szellőztetés közegészségügyi fontossága

A belső légterek mikrobiológiai szennyezőit képezik a levegőben található baktériumok, vírusok, gombák. Zárt helyiségben, tömegben, zsúfolt zárt terekben könnyen felszaporodhatnak a légúti mikrobák. Ha ezt nem követi szellőztetés, a belélegzett levegő már olyan nagy számban tartalmazhat kórokozókat, hogy a különböző, elsősorban légúti fertőző betegségek kialakulásának esélye jelentősen emelkedik.

Meghűléses, járványos időszakban ezért célszerű a tömegeket vonzó rendezvényeket elkerülni, illetve amennyiben beteg tartózkodik a lakásban, úgy gyakran, rövid ideig, intenzíven szellőztetni. Az allergiás megbetegedések jelentős hányadában is belső lakókörnyezetünkben találhatjuk a kiváltó okot.

Zárt terek allergénjei lehetnek a penészgombák, poratkák, állatszőrök, tollak, azonban allergiát a fertőző megbetegedésért felelős mikrobiológiai légszennyezők bármelyike is kiválthat. A kémiai légszennyezők a vegyi anyagok széles körű felhasználásával, dohányfüsttel, aeroszolokkal belső környezetünkben szintén megjelenhetnek, és az egyik legjelentősebb környezeti problémát képezik, és szintén légúti, gyakran krónikus megbetegedések okozói is lehetnek.

A téli időszakban, fűtésszezon alatt szintén oda kell figyelni a szellőztetésre, ugyanis a levegő gyorsan elhasználódik, ezért naponta háromszor akár 5 percre is kinyithatjuk az ablakokat. Így többek között megelőzhető a penészesedés is. Javaslatok hatékony szellőztetéshez: A friss levegő biztosítása érdekében javasolt a hatékony és rendszeres portalanítás, illetve friss, tiszta levegő utánpótlásának biztosítása. A különféle vegyi anyagok alkalmazásának lehetőség szerinti csökkentése, visszaszorítása, esetleges eliminálása. Nyílt lánggal égő berendezések használatának visszaszorítása, rendszeres karbantartása illetve elkülönítése a lakás többi részétől, korszerű gázkészülékek használata. Ajánlott továbbá külső téri magas légszennyezettség, szmogriadó esetén és pollenszezonban a szellőztetés átmeneti felfüggesztése.

Szellőztetéskor mindig nyissa ki az ablakokat teljesen, hogy az elhasznált, párás benti levegő minél gyorsabban és tökéletesebben kicserélődhessen a kinti friss levegőre. Szellőztessünk gyakran, de csak rövid ideig (kb. 5 perc). Reggel szellőztesse át a lakást alaposan, 10-30 perc erejéig, évszaktól függően. Télen rövidebb, nyáron nyugodtan hosszabb ideig. Hatásos szellőztetés: rövid ideig és erőteljesen szellőztessünk szemben a tartós szellőztetéssel.

A nap folyamán szellőztessen három-négy alkalommal, 3-5 perc erejéig, teljesen kitárt ajtókkal és ablakokkal. Szellőztetni rendszeresen, rövid ideig és intenzíven kell, ami azt jelenti, hogy 5-10 percre a szobákban az ablakokat teljes egészében nyissuk ki és utána zárjuk be. 

A légutak működése

Egy átlagos élettartam alatt, a levegővételek során a tüdők több mint hatszázmillió alkalommal telnek meg. A tüdők mélyén található léghólyagoknak (alveolusok) meleg, nedves, por-, füst- és kórokozómentes levegőre van szükségük.

Az orron keresztül beszívott levegőt az orrjáratok kondicionálják. Hideg időben az orrüreg véredényei kitágulnak, átmérőjük megnő - így közreműködnek a beáramló levegő felmelegítésében. Melegben éppen ellenkezőleg működnek. A megfelelő működés érdekében a váladéktermelő mirigyeknek, valamint a könnycsatornákon lefolyó könnynek kell nedvesen tartania az orrüreget bélelő nyárkahártyát.

A levegő az orrüregből a hörgőrendszer légútjaiba kerül, amelynek belső felszínét apró szőrszerű csillók bélelik. A csillók lassú hullámzó mozgást végeznek a léghólyagocskák irányába, de gyorsan és erőteljese csapkodnak az orrüreg illetve a garat felé.  A csillók tetején tapadós nyálkaréteg található - ami csapdába ejti a porszemeket, a kórokozókat és a levegőben található egyéb szennyeződéseket. A csillók a torok és a szájüreg felé továbbítják a nyákot, amit így ki lehet köhögni vagy le lehet nyelni. A megtisztított levegő pedig a léghólyagba kerül. Az oxigént itt veszik fel a vörösvértestek, majd elszállítják a szervezet sejtjeihez és szöveteihez. A szövetekben az oxigén szén-dioxidra cserélődik, a vörösvértestek visszaviszik a tüdőbe, ahol kilégzésre kerül.

A megfelelő légzés

A helyes testtartás, valamint a mélylégzés-gyakorlatok elősegítik a tiszta levegő bejutását a tüdőbe. A hangos olvasás, éneklés, a lépcsőzés vagy a hegymászás ugyancsak javíthatják a tüdő hatásfokát. Gyakoroljuk a helyes testtartást. Álljunk és üljünk egyenesen, húzzuk ki magunkat. Vállainkat húzzuk hátra és lefelé. Lapockáinkat közelítsük egymáshoz, ami lehetővé teszi a rekeszizom szabad mozgását.

A követekező légzőgyakorlat segít kilélegezni az elhasznált levegőt a tüdőből, és bejuttatni a tiszta, friss levegőt. A jobb légzés érdekében koncentráljuk kevésbé a belégzésre, annál inkább a kilégzésre. Minél több levegőt lélegzik ki valaki, annál többet képes belélegezni.

• • • Lélegezzünk be mélyen az orrunkon keresztül. miközben négyig számolunk. Tartsuk benn a levegőt rövid igeig, majd lélegezzünk ki lassan, közben számoljunk el tizenkettőig.
    • A belélgzés idejét növeljük ötig, a kilégzését pedig tizenötig számolva.
    • Fokozatosan növeljük minden kilégzés mélységét, amíg el nem jutunk kilégzésenkét harmincig vagy annál is tovább.
    • Naponta többször végezzük el ezeket a légzőgyakorlatokat (tíz-húsz mély lélegzetvétel). Mindig kerítsünk rá sort, ha betegnek, kiemrültnek érezzük magunkat, szorongunk vagy stresszhelyzetbe kerülünk, továbbá ha fáj a fejünk.

Ha van rá lehetőségünk, úgy tehetünk még többet az egészségünkért, ha a városból vidékre költözünk.

Forrás: Természetes Egészség