20241127
Last updateCs, 08 febr. 2024 7pm

rovas logo

2009 április 11, szombat

A magyar nemzeti ereklyék õsi eredete.

Szerző: TÁCSI ISTVÁN:

1. Magyarország zászlaja.

Nemzeti jelképeink eredetének megértéséhez csak a háromszínû piros-fehér-zöld trikolór kialakulásának a történelmi folyamatán keresztül vezet az út. A magyarság történelmi kialakulásának a fentiekben vázlatpontszerûen leírt útjából, most az emberileg belátható út végérõl induljunk visszafelé a mába. Kezdjük a nemzeti színeink eredetének kialakulásával munkánkat. Feltételezem, hogy önök méltányolták azt a kérésemet, hogy fogadják el az ókori Egyiptom nyelvének az ómagyart, minden további bizonyítás nélkül. Vannak kutatók, akik ezt a munkát már eklatánsan elvégezték Ezért a továbbiakban csak az egyiptomi államalakulat kialakulásával, kell foglalkoznom. Az özönvíz Biblia általi megemlékezését is követõen a Nílus folyam északi részére, a Vörös-tenger Puntia területérõl, a késõbb hunoknak nevezett népesség vándorolt. Megalakult az alsó-egyiptomi Bothon és Esthon Nílus menti ország a hunok népébõl. Nemzeti kialakulásuk kezdete mintegy nyolcezer évvel ezelõttre tehetõ. A honi-hunok fõvárosa Menfer (Menfisz), nemzeti színük a vörös. A nemzeti színüknek kettõs eredete van. Elsõ megközelítésben a Puntia körüli vörös sivatagról eredezik. De szerintem a második megközelítés is fontos, ugyanis a vörös a harcos, a nép magját körülvevõ védõ nemzetrészek szimbólumát is jelenti.

A Nílus Asszuán (Asszonyhon) környékére az elsivatagosodó Etióp magasföld körzetébõl a mag népe telepedett meg, és alakította ki a felsõ-egyiptomi Magúr vagy inkább a Hétúr államalakulatot Tebu (Théba) fõvárossal. Ez az államalakulat képzõdése is mintegy nyolcezer évvel ezelõttre tehetõ. Ennek az államalakulatnak a nemzeti színe a fehér (fehér magyarok). A szín jelkép eredete legvalószínûbb értelme a tisztaság, mármint a nemzettség magtörzse, központi eleme értelemben. A mag népére jellemzõ volt az anyaság tisztelete, egy területét nevezték Asszonyhonnak (Asszuán) is. Az egyiptomi vallásban a nõiség színe az ezüst (fehér) volt, és a hold szimbólumával jelezték. Ebbõl a vallási körbõl ered a Nagy Boldogasszony kifejezésünk. Vajon véletlen-e, hogy Szent István királyunk a magyarok boldogasszonyának, Szent (Szûz) Máriának [Õs-Ma (anya)] ajánlotta fel a megüresedett magyar trónt? A termékenységi vallások eredete is ide kapcsolódó fogalmak.

A hunmagyarság két legjelentõsebb törzsének kialakulásáról a legrövidebben írtam. Már itt kell megemlítenem, hogy a Nílus délebbi, Núbia és Etiópia tájékán egy újabb törzs, mégpedig a fekete-magyarok, eredeti nevükön a Kus nép szervezõdött államalakulatba. Az õ népnevükben a kusok mellett, a fekete és mezõs névalakok is elõfordulnak. A mezõsbõl akár következtethetünk a nemzeti színükre, ami a zöld is lehetett. Azt hogy milyen nyelven beszéltek, az írásos és uralkodói névképzésben a magyar jelleg dominál.

Egyiptom ókori történelmébõl tudjuk, hogy a Nílus mentén kialakuló államalakulatok – a rend tekintetében – sokszor egymás ellen is felléptek. Elsõként a hunok, majd válaszként a magyarok hajtottak végre egymás elleni háborúkat. Az idõszámítás elõtt 3400-3200 körül lezajlott utolsó ilyen akciót követõen, a Dél-Egyiptomi király Ménes (Mén-õs) legyõzte az Észak-Egyiptomi Osiris (Hun-õsúr) királyát. A trónviszályt – a Tudó nevû fõpap közvetítésével – egy nemzetegységesülés követte. A politikai magállapodás szerint létrejött a kettõs királyság intézménye. Vagyis a mindenkori fáraó mindkét országrész ura lett, és a közös állami jelképeket is egységesen kezelték. Tehát létrejött a piros-fehér egyiptomi nemzeti színkombináció. Ez a színkombináció még ma is, a két felsõ színt alkotja Egyiptom lobogójában.

Többszöri súrlódások következtében i. e. 1990 tájékán a 12. dinasztia fáraói meghódítják a Kusföldet is. Ezt úgy kell érteni, hogy egy újabb államszövetségben a Kusföldet harmadikként, a kettõs Egyiptom államalakulatába tagosítják. Ezzel kialakult az egységes, szinte az egész Nílus menti területeknek egy nemzetként történõ mûködtetése, vagyis az elsõ teljeskörû Magyar-Egyesült-Államok szervezete. Volt idõszak, amikor a fekete kusok adták Egyiptom fáraóit.

Kérdezheti az olvasó, mi köze van ezeknek az eseményeknek a magyar nemzeti trikolórhoz? Szerintem nagyon is sok. Megértéséhez a történelemben ugorjunk most mintegy 4 ezer évet. Máris a magyar honfoglalás 895. évének eseményeinél vagyunk. Milyen színû zászlók alatt vonultak be Árpád hadai az országba? Egyes leírások szerint a vörös szín alatt, más leírások szerint pedig az Árpád-sávos piros-fehér csíkozottságú zászlók alatt. Mindkét színjelkép, mint már tudjuk Egyiptomi eredetre mutat. A vörös harcos népességet, a hun népelemet, a vörös szín jelképezi. A piros-fehér sávozottság az egységesült hunmagyarokat jelképezi. De vajon ezt bizonyítani is lehet?

Az Árpád honfoglalás kori eseményeknél ne felejtsük el azt a tényt, hogy erre az idõszakra Egyiptomból a magyar ajkú népelem már ezer éve kiszorult. A helyünket perzsák, görögök, rómaiak, arabok és végül a törökök foglalták el. A magyar elem csak nyomokban, a kopt kultúrában fedezhetõ még fel. Az Egyiptomi õshazából kiszorult magyar árja (kiáradó) népesség Kis-Ázsián és a Kaukázuson keresztül mintegy ezer év alatt jutott el sorban utolsó állomásához, a Kárpát-medencei végleges államalapításához. A téma szerint ezzel a kérdéskörrel is csak a nemzeti színek mértékéig foglalkozom. Még annyit írok róla, hogy a honfoglalás kori Kárpát-medence õslakosságát úgy kell elképzelni, mint az Egyiptomból és a Kaukázus környékérõl már elõzõleg, évezredek alatt kiáradó népelemek királyságainak országát. Sok kiskirály, szétesõ hatalmi szerepkörrel.

Nemzeti színeink eredetének megértéséhez, Álmos és Árpád vezérek dinasztiája történelmi titkainak leírásával juthatunk a legközelebb. Az Árpád családi névtörténetérõl röviden:

  • 1. Ügek (Ügyek) fejedelem – nagyapja Árpádnak – dunai magyar honból származó királyfi.
  • 2. Emese – nagyanyja, Ügek felesége – Kaukázus menti Hun királylány.
  • 3. Álmos – Árpád apja – nevének ómagyar jelentése: Élõ-Más, vagyis a Rá napisten élõ mása (élõ isten), helyettes hun király, egyiptomi eredetû szakrális uralkodói (fáraó) név származék, és nem az álom fogalom változata. Királyi feladata a kárpát-medencei honegyesítési folyamat politikai végrehajtása.
  • 4. Árpád – Álmos fia – sötétes arcú katonai vezér. A nevének ómagyar jelentése: Ár = úr + (a)pa + d = dóm, szent hely. Értelme: Úr- apád, vagyis a Föld-szent-ura (Ptah), szintén szakrális egyiptomi eredetû uralkodói név, és nem árpácska képzésû fogalom. Hacsak annyiban nem, hogy az árpa növény is az Árpád õskirályról kapta a nevét. A Nílus-delta elsõ hun uralkodójának neve tehát Árpád volt, mintegy 5-8 ezer évvel ezelõtt. A hun nép az õsapjának istenségét tisztelte benne. A honfoglaló Árpád vezérnek királyfiként feladata volt a kárpát-medencei honegyesítés katonai feladatainak a végrehajtása.

A rövid ismertetésbõl világosan kitûnik, hogy a magyar honfoglalási folyamat, nem egy pillanatnyi katonai vereséghez kapcsolódó, pánikszerû menekülési stratégia eredménye. A honegyesítés levezetéséhez dinasztiák közötti évtizedek alatt lejátszódó politikai folyamatok adták a motivációt. És az sem kizárható tény, hogy magát az eseményt a kárpát-medencei uralkodó körök kezdeményezéseként értékeljük. Az egyre erõsödõ nemzetközi nyomás (német-római) elhárítása érdekében nõsült be Ügek a hun királyi családba, hogy egy kedvezõ katonai helyzetben végrehajtásra kerülhessen a nevezetes történelmi esemény. És a kedvezõ politikai helyzet 895-ben létrejött, megvalósult az egységes kárpát-medencei magyar állam.

De még adós vagyok a nemzeti zászlónk történetébõl az eredet pontos meghatározásával. A figyelmes olvasó már a felvezetésbõl megérthette, hogy a magyar államiság eredete sokkal, de sokkal régebbi ezer évnél. Vajon miért kapott egyiptomi szakrális királyi elnevezéseket az Árpád dinasztiája? Egy ilyen mozzanat soha sem lehet véletlen. Árpád és családtagjai azért kaptak Egyiptomi királyi elnevezéseket, mert az õsiségüket, szakrális eredetüket õk egészen a hunok õsapjáig, a hunföld õsuráig, több mint ötezer évre vezették vissza. Egy ilyen névválasztás sohasem épülhet hazugságra. Legfeljebb egy kicsit színesebbé tehetõ a valóságban, de hogy holtbiztosan valóságos alapja van a folyamatnak, az megkérdõjelezhetetlen. Ebbõl a történelmi megfontolásból már nem nehéz meghatározni, a magyar nemzeti lobogó színkialakulását.

A nemzeti trikolórban a felsõ szín a vörös, másképpen a piros szín. A hun népelem nemzeti eleme is a piros (vörös). A honfoglaló Árpád azért választhatta zászlajának a vörös színt, mert õ önmagát hun származásúnak tartotta. De azért használhatta a piros-fehér ún. Árpádsávos lobogót is, mert az ötezer éves újbóli testvéresülés következtében a nép a hunmagyar népnevet vette fel, vagyis a piros és fehér színek együtt jelentik a hunmagyar népet. Tehát, a nemzeti zászlónk két színének az eredete teljesen bizonyíthatóan, az ókori Egyiptomi-birodalom színei. Jelképezi a két néptörzs újra egységesülését. Meg kell jegyeznem, hogy a Kárpát-medencei magyarság is mindkét népelemet megszemélyesíti. Hogy mégis a magyar népnév lett a saját elnevezésünkben a domináns, ez az akkori politikai és katonai erõviszonyok szerint alakult. Lehet, hogy a honfoglalást megelõzõ rejtélyes, alig ismert Kievi-csata döntötte el a kérdést, de ez a megkezdett folyamatot nem hátráltatta.

A harmadik szín, a zöld eredete kissé homályosabb. A magyar szóláshagyományból közismert az a mondat, hogy „piros fehér zöld, ez a magyar föld”. A föld a meleg égövi Afrikában, mindig zöld színû a rajta levõ növényektõl. Kivéve a sivatagi tájakat. Tehát az õsi magyar földre már a rímelés miatt is illik a zöld szín. De én még két másik alternatívát is elképzelhetõnek tartok. A Kusföld lakóit a fõleg legeltetõ gazdálkodásuk miatt, mezõsnek is hívták. Kusföld beillesztése a birodalomba elõidézhette a harmadik néptörzs nemzeti ereklyéinek a használatát is. A Kus szobrok kígyóval és a napkarika ábrázolása mellett, felvethette a zöld mezõ szimbólumának a felvételét is. De erre nincsenek bizonyítékaim. A másik alternatíva szerint az Egyiptomiak a Vörös-tengert is a nagy zöldnek hívták. Ennek bizonyítására tudományos adatok is léteznek. Tehát jelképezheti a zöld szín a származási területünket szimbolizáló, egykor nagy zöldnek nevezett mai Vörös-tenger környékét.

Az ókorból elsõsorban a csatajelenetek zászlói maradtak fent az utókorra. Ezek többnyire a népelemek felségjeleit takarják. De a nemzeti színek mást is mutathatnának úgy, mint a magyaroknál, az egész nemzet színjelképeként a piros-fehér-zöldet. Magyarországon a Képes Krónika ábrázolásában már a 11. és a 12. században biztosan megjelenik a zöld szín, elsõre a hármashalom zöld színezésében. Az akkori krónika készítõ biztosan nem az ujjából szopta a színezés mikéntjét, ezért megállapítható, hogy a zöld szín is a szakrális régmúltba vezet el minket.

Nem tudom megállni, hogy ne írjak a csodálatom legfelsõbb fokán a magyarság géniuszáról, a csodálatos elsõdleges ókori világkultúrát megalkotó néprõl még egy gondolatsort a nemzeti zászlónk kapcsán. Már tettem említést arról, hogy a nép központi ún. mag-törzsében, a fehér magyarok vallásában a legcsodálatosabb emberi megnyilvánulásként, a legnagyobb tiszteletben az anyaságot éltették. Ennek kifejezési jelképe a fehér szín, mint a tisztaság csodálatának a visszatükrözõdése. Ha úgy tetszik a figyelmükbe ajánlom, hogy a népünk anyasági tisztelete a nemzeti trikolórba szakrálisan is bele van kódolva. Mit gondolnak, miért a fehér szín a nemzeti zászlónk középsõ sávja? Az õsiségbõl érthetõ meg, hogy a nép fennmaradását a legnagyobb mértékben az anyaság védelme biztosítja. A középsõ fehér sáv szinte körkörösen védve került elhelyezésre a nemzeti trikolórban. Felülrõl a harcos piros törzsek, alulról pedig támogatja a nép földje a zöld, vagyis a jól megválasztott élõhely, mint a hon ami országot is jelent. Talán az egész világon sincs még egy nép, amelyik az országzászlajába is belekódolta a tudását, ami egyenesen a természet törvényeit személyesíti meg. Kérem, gondolják végig!

A nemzeti zászlónk eredetének leírását ezzel befejezettnek tekintem. Egyben kijelentem, hogy a Magyar Nemzeti Zászló keletkezésének eredete mintegy ötezer évre visszavezethetõ, az Egyiptomi-birodalom kialakulásának az idejére. Ha valaki a fejtegetéseim nyomán még mindig kételkedik az általam leírtakban, azt ajánlom, hogy nézze át a világunk jelenlegi országzászlóinak színösszeállítását. A nemzetek zászlóinak színképe szinte pontosan lefedi az ókorból az országokat megalkotó nemzetségeket. Ha a mediterrán és európai területeket nézzük, behatárolható, ahol magyar származású néprészek tartósan megfordultak. A piros, a fehér, a piros-fehér, és a piros-fehér-zöld összetevõjû Földközi-tenger környéki országzászlókat megjelenítõ népek között lehet keresni a magyar nép leszakadt rokonnépeit. Ha ezt így figyelembe vennénk, nagyon sok rokonnépre találhatnánk rá ebben a természeti tájegységben.

 


A hozzászólások lehetősége 2023.11.03-án megszűnt.

Alrovatok

Új írások

Hozzászólások

Honlap ajánló