Akkor miért nem volt a nagyszüleinknek ételallergiája? Ez elég egyszerű...

1. Valódi, szezonális ételeket fogyasztottak

Az ételek gazdaságokból és kis piacokról érkeztek az 1900-as évek elején, és mivel az élelmiszer tartósítószerek nem voltak még széles körben használatban, az ételek frissek voltak. A feldolgozott élelmiszerek hiánya miatt táplálkozásuk tápanyagban gazdag volt, ami lehetővé tette számukra, hogy annyi tápanyaghoz jussanak, amennyire az ételekből számukra szükséges volt. A csecsemők számára az anyatej volt értékes, ami egész szezonban rendelkezésre állt.

2. Nem diétáztak, és nem bántak szigorúan a testükkel és az anyagcseréjükkel. Akkor ettek, amikor az étel rendelkezésre állt.

Nagyszüleink nem estek áldozatul a diéta hóbortnak, az élelmiszer marketingnek, a kalóriák számlálásának, és más káros fogyókúrás szokásnak, amelyek ma annyira népszerűek (részben azért, mert a marketing infrastruktúra nem létezett). Ezért volt egészséges az anyagcseréjük, mivel a szervezetük igényei és vágyai szerint étkeztek.

3. Az ételt otthon főzték meg hagyományos elkészítési módszereket használva

Feldolgozott étel vásárlására nem volt lehetőség, és étteremben enni ritka luxus volt. Nagyszüleink szerencséjére ezek a szokások valóban kedvező hatással voltak az egészségükre.

4. Nem ettek génmódosított ételeket, élelmiszer-adalékanyagokat, stabilizátorokat és dúsító anyagokat

Az ételeket még nem kezelték adalékanyagokkal, antibiotikumokkal és hormonokkal, melyek segítenek megőrizni az eltarthatóságukat, és a fogyasztók egészségének kárára nem tömték az élelmiszer gyártók zsebeit a korai 1900-as években.

5. Megették az egész állatot, melybe beletartoztak az ásványi anyagokban gazdag csont erőlevesek és a belsőségek

Az állati csontokat megtartották vagy vásárolták, hogy erőleveseket és csontleveseket készítsenek belőlük, melyek mindig különleges helyet foglaltak el a vacsoraasztalnál. Ezeket az ételeket nagyra értékelték gyógyító hatásuk miatt, és soha nem ment veszendőbe.

6. Nem mentek orvoshoz, amikor úgy érezték, hogy betegek, vagy hogy vényköteles gyógyszereket kapjanak. Az orvosi látogatások a balesetben sérülteket vagy az életveszélyes betegeket mentették meg.

Amikor lázasak lettek, megvárták, hogy elmúljon. Amikor rosszul érezték magukat, leveseket, erőlevest ettek, és sokat pihentek. Nem volt orvos vagy nővér gyors hívójuk, de bíztak a test természetes gyógyulási folyamatában sokkal inkább, mint mi manapság. Az ételük volt az orvosság, függetlenül attól, hogy ezt felismerték vagy sem.

7. Sok időt töltöttek odakinn

Nagyszüleinknek nem volt választásuk, hogy bent maradnak, és játszanak a telefonjukkal vagy a számítógépen. Ők az eredeti playstation-nel játszottak: kerékpároztak, hintáztak, és ott volt a jó öreg anyatermészet!

Hogyan hatnak ezek a dolgok az ételallergiára?

A táplálkozás hatással van testünk minden sejtjére. Sejtjeink egészsége a táplálkozástól és az életmódtól függ. A sejtek szöveteket hoznak létre, a szövetek pedig szerveket, melyekből egész szervrendszerek épülnek fel. Ha a táplálkozásod nem megfelelő, akkor minden sejted, szöveted és szerved integritása sérülést fog szenvedni, és így lehet, hogy bizonyos élelmiszerekre érzékenyebb leszel.

Mit kell még tudnunk?

A leggyakoribb allergiát okozó ételek felnőtteknél: tojás, kagyló, halak, mogyoró. Gyermekeknél a leggyakoribb allergének a tej, a szója-ételek, a kagyló, a mogyoró. Az Amerikai Egyesült Államokban például 1997 és 2002 között megduplázódott a mogyoróra allergiás népesség száma. A gyermekek között ez az arány még aggasztóbb: az ételallergiások száma 18 százalékkal emelkedett tíz év alatt. Az ételallergia definíciójával csínján kell bánni. Annak jól meghatározott jellemzői vannak. Nem szabad összekeverni az intoleranciával, amelyre hasmenés vagy hasfájás, puffadás, hasi diszkomfort jellemző. Az ételallergia diagnózisa nem állítható fel kizárólag a klinikai tünetek alapján, az Immunglobulin E vérszintjének meghatározása is szükséges.

Az okok több helyen keresendők. Nem szabad arról megfeledkezni, hogy a világon az összes allergiás megbetegedés előfordulása nő, ideértve a légutak, a bőr, vagy az emésztőrendszer allergiás megbetegedéseit. Mindez visszavezethető arra, hogy a XXI. század elejére az ipar minden területen olyan jelentős fejlődésen ment keresztül, amely olyan sokféle és olyan nagy mennyiségű újfajta, többségében szintetikus vagy kémiailag (esetleg genetikailag) módosított alapanyagot és terméket eredményezett, amely az immunrendszer és az emberi szervezet számára követhetetlen. Magyarán az emberi szervezetnek nem volt alkalma ezekhez az újdonságokhoz hozzászoknia, és heves reakció, vagyis allergia kialakulásával védekezik. A kiváltó ágensek bármilyen úton bekerülhetnek szervezetünkbe: a táplálkozás, vagy akár a lélegzés kapcsán is. A bőr, mint legnagyobb kiterjedésű érzékszervünk is hatványozottan veszélyeztetett az allergia kialakulásának szempontjából.

Az allergia kialakulása nagyban függ a környezettől és a népegészségügyi helyzettől is. A környezeti tényezők közül érdekes, miszerint számos vizsgálati eredmény azt mutatja, hogy a nagyon tiszta és a higiéniára kínosan ügyelő környezet kedvező az allergia szempontjából. Ennek alapja, hogy a szervezet kevesebb allergénnel találkozik, így kevésbé tud kifejlődni a védekezés mechanizmusa, vagyis a tolerancia. A leptint, mely jelen ismereteink szerint az egyik fő szerepet játssza az elhízásban, nem egy esetben összefüggésbe hozták az élelmiszer allergiával. Emellett más pontosan nem körvonalazódott az elképzelés, de a gyomor pH-ját növelő savlekötők és a gyermekkori multivitamin adásának is lehet élelmiszer allergiára hajlamosító hatása.

Manapság az élelmiszeripar is hatalmas változásokon megy keresztül. Változnak az alapanyagok, mások az előállító és feldolgozó folyamatok, és ezen összetevők változása nagyon gyorsan zajlik. Az étkezés egyre változatosabb, ma már sokkal könnyebb más kultúrák, akár több ezer kilométerre található földrajzi területek gasztronómiai jellegzetességeinek megismerése. Az új ízek addig ismeretlen alapanyagoknak és feldolgozási eljárásoknak köszönhetők, melyek a szokatlan ízvilágon túlmenően addig nem ismert keresztreakcióba léphetnek a helyileg preferált élelmiszerek összetevőivel.

Egyre növekszik a finomított, túlfinomított, agyonfeldolgozott élelmiszerek iránti kereslet, melyeknek jellemzője, hogy nagy mennyiségben tartalmaznak önmagukban is jelentős allergén hatással bíró összetevőket. A mesterséges színezékek, ízfokozó, tartósítószerek és más adalékanyagok jelentős allergén hatással rendelkeznek. De a nyers élelmiszerek fogyasztása sem garancia arra, hogy nem alakul ki ételallergia. A növényvédőszerek, műtrágyák, hozamfokozók, az állattartás során alkalmazott speciális tápszerek és antibiotikumok mind-mind idegenként hatnak az emberi szervezet számára.

Mitől alakul ki?

Az ételallergia az immunrendszer egyik kóros, eltúlzott válasza arra, ha téves módon veszélyesnek ismer fel valamely ételösszetevőt - a legtöbbször fehérjét. Tünetei lehetnek csalánkiütés, hányinger, gyomorfájdalom, hasmenés, bőrviszketés, nehézlégzés, mellkasi fájdalom, légutak duzzanata vagy akár anafilaxia (különböző tünetek, életveszélyes állapot). Nékám Kristóf allergológus, a Budai Írgalmasrend Kórház osztályvezető főorvosa és a Budai Allergiaközpont szakmai igazgatója szerint az allergiás reakciók öröklődhetnek, de egyéb okai is lehetnek a betegségnek. Ételallergia alakulhat ki például akkor, ha az anyának nincs elég teje, és a csecsemőt nyakon öntik egy vagy több idegen allergénnel, amely eltölti a még fejlődő bélrendszert. Ilyenkor az örökletes tényezők mellett még jobban megnő a rizikó.

A felnőttkori kialakulásban szerepet játszhat, hogy - az élelmiszerpiac globalizálódásával - nagyon sok új allergén szerepel az élelmiszerek között. Régen például nem nagyon volt szezámmag a magyar étrendben, mára viszont szinte minden pékségben van, ki is derült, hogy a lakosság körülbelül 3 százaléka érzékeny a szezámmag valamely fehérjéjére. Növelik az allergén fehérjék számát, így a kialakulás kockázatát az új konyhatechnológiák is. Nékám ezt azzal magyarázza, hogy különböző fehérjereakciókat lehet kötni különböző hőfokokhoz, tehát más fehérjékkel találkozik a szervezet akár 4-5 fokos hőmérséklet-eltérésnél is. Az alkoholizmus és bizonyos emésztőszervi megbetegedések pedig azzal segítik elő az allergiás reakciókat, hogy gyengítik a nyálkahártyát, amelyen keresztül így máshogy bomlik le és szívódik fel a fehérje.

Forrás: http://ujvilagtudat.blogspot.hu/2014/01/miert-nem-volt-nagyszuleinknek.html#.UuzGm7Qz2-1 

Beküldte:  Pásztori Tibor Endre