Faloon, C:
A magnéziumhiány inzulinrezisztenciát okoz

Fordította:Czárán Judit

Forrás: CHANCELLOR FALOON:MAGNESIUM Deficiency Increases Insulin Resistance LIFE EXTENSION | JULY 2017 pp:76-81

Egy a Journal of the American Medical Association (JAMA) című folyóiratban publikált tanulmány szerint "a kóros magnéziumhiány sok esetben felderítetlen marad, amin úgy lehetne segíteni, ha a rutin vérvizsgálatoknál a magnéziumszintet is mérnék (5).

A magnéziumhiány ugyanis migrént (6-8), csontritkulást (9), sztrókot (10-12), szívbetegséget (13, 14) és egy sor más betegséget okozhat. Ám ami a kutatókat a legjobban izgalomba hozta, az az, hogy a magnézium csökkentheti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

Az intenzív mezőgazdasági művelés veszélyei

Az 1940-60 közötti zöldforradalom következményeként a világon korábban soha nem látott mértékben megnőtt az élelmiszertermelés (15, 16). Az újfajta földművelési technológia kidolgozásában egy Norman Borlaug nevű amerikai biológus játszott úttörő szerepet. Ezzel mintegy egymilliárd embert mentett meg az éhezéstől, amiért 1970-ben Nobel díjjal tüntették ki.

A zöld forradalom részeként bevezetett új trágyázási technológia következtében az élelmiszertermelés exponenciális növekedésnek indult, ám ezzel párhuzamosan csökkent a megtermelt élelmiszerek ásványi anyag, illetve vitamintartalma. Vagyis nőttek a hozamok, de a terménynek a korábbiaknál kisebb lett a tápanyagtartalma. A zöld forradalom óta a gabonafélék magnéziumtartalma átlagosan 19,6 százalékkal csökkent, ami különösen azokban a régiókban probléma, ahol a napi magnézium-bevitel 75 százaléka gabonaféléből származik.

A tudósok szerint a tápanyagtartalom csökkenése a nitrogén-, foszfor- és káliumtartalmú műtrágyákkal függ össze. A növényeknek szükségük van ezekre az elemekre, de némelyik közülük felszívódás tekintetében a magnéziummal áll versenyben. A kutatók úgy vélik, hogy az ilyen típusú műtrágyák használata kiegyensúlyozatlanná teszi a kereskedelemben kapható zöldség- és gyümölcsfélék tápanyagtartalmát. Magnéziumra a növényeknek szükségük van az életben maradáshoz, nélküle nem lennének képesek előállítani a fotoszintézishez nélkülözhetetlen klorofillt. Vannak továbbá olyan növények, amelyekben a magnézium aktiválja a glutation (18) termeléséhez szükséges enzimeket. A glutation olyan szabadgyök-semlegesítő molekula, amely bizonyíthatóan szerepet játszik egy sor sejtszintű folyamatban, mint a génaktivitás vagy az immunizáció (19).

A magnézium sokrétű haszna

Ahhoz, hogy működni tudjon, testünk minden sejtjének szüksége van magnéziumra. A magnézium egyike az ATP (a sejten belüli energiaátvitel "molekuláris pénzegysége") termeléséhez elengedhetetlenül szükséges sok-sok elemnek, de a szervezet működése szempontjából kulcsfontosságú enzimekben is megtalálható (18, 20, 21). Vagyis a magnézium kiemelten fontos szerepet játszik a szervezet optimális működésében.

A tudósok gyakran végeznek ún. meta-analíziseket, amelyekben egy témával kapcsolatos több vizsgálat eredményét összegzik.

A magnézium szerepét firtató, egymillió ember részvételével végzett 40 különböző vizsgálat nemrégiben elkészült meta-analízise során a kutatók megállapították, hogy a magnézium csökkenti a sztrók, a szívbetegségek, a 2-es típusú cukorbetegség és a bármilyen más okból bekövetkező halálozás kockázatát (22).

Napi 100 mg magnézium (elemi magnéziumban mért mennyiségről van szó, a magnézium vegyületek eltérő mértékben tartalmaznak magnéziumot. 1 gramm magnézium citrát pl. 150 mg magnéziumot tartalmaz).

7%-kal csökkenti a sztrók

22%-kal a szívbetegségek

12%-kal a 2-es típusú diabétesz és

10%-kal a bármilyen más okból bekövetkező halálozás kockázatát.

De a magnéziumnak más haszna is van, a legutóbbi kutatások például megerősítették azt a korábbi feltételezést, hogy a magnézium szerepet játszik a glükóz megfelelő hasznosulásában, illetve az inzulin hatásában is.

A magnézium szerepe a glükóz-felhasználásban

Konkrét kutatási eredmények állnak rendelkezésre azzal kapcsolatban, hogyan befolyásolja a magnézium az inzulinrezisztenciát, amely a 2-es típusú cukorbetegség legfőbb oka (23). Hogy ezt megértsük, tudnunk kell, mi történik, ha a szervezet rezisztensé válik az inzulinnal szemben.

Étkezés után a vércukorszintünk megemelkedik. Ahhoz, hogy újra a normálisra csökkenjen, illetve hogy a vérünk a glükózt a sejtek belsejébe tudja szállítani, inzulinra van szükségünk. Ha azonban a vércukorszintünk egyfolytában magas, akkor ez túlzott inzulin-termeléshez vezet. A krónikusan megnövekedett inzulinszint viszont arra késztetheti a sejtek inzulin-receptorait, hogy ne reagáljanak többé az inzulinra. A hasnyálmirigy hiába termel egyre több és több inzulint, az inzulin-receptorok nem reagálnak rá. Ennek eredményeképpen megnő a vércukorszintünk, ami cukorbetegséghez és egy sor más, ehhez kapcsolódó betegséghez vezet. A kutatók részletekbe menően feltárták a magnézium és a cukorbetegség kapcsolatát. Rájöttek, hogy az inzulin-receptoroknak magnéziumra van szükségük a megfelelő működéshez, illetve ahhoz, hogy reagálni tudjanak az inzulinra. Viszont az is kiderült, hogy a magas inzulinszint hatására a vesék több magnéziumot választanak ki, és ezáltal a szervezetben lecsökken ennek a roppant fontos ásványi anyagnak a szintje (24). Márpedig a magnéziumhiány fokozza az inzulinrezisztencia kialakulásának veszélyét. És máris kész az ördögi kör: a magnéziumhiány inzulinrezisztenciát okoz, a magas inzulinszint viszont csökkenti a szervezet magnéziumtartalékait.

Egy a Diabetes Metabolism című folyóiratban 2015-ben publikált tanulmány olyan vizsgálatról számol be, amelynek során 116 30 és 65 év közötti személlyel négy hónapon keresztül napi 382 mg magnéziumot szedettek (30). A vizsgálat végén ebben a csoportban szignifikáns eltérés volt kimutatható a placebo-csoporthoz képest. A magnézium-csoportnak átlagosan 11,6%-kal csökkent az éhgyomri, illetve 8,8%-kal az étkezés utáni vércukorszintje, 30,5%-kal kevésbé voltak inzulinrezisztensek, és 26,7%-kal alacsonyabb volt a triglicerid-szintjük.

Ebből a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy

"…a magnéziumpótlás pre-diabéteszes, illetve csökkent magnéziumszinttel bíró felnőtteknél csökkenti a vércukorszintet és javítja az ételek glikémiás értékét (25).

A magnézium csökkenti a hasnyálmirigyrák kialakulásának kockázatát

Ismert, hogy az inzulinrezisztencia növeli a hasnyálmirigyrák kialakulásának kockázatát. A hasnyálmirigyrákkal diagnosztizált személyek mintegy 80%-a szenvedett korábban cukorbetegségben vagy a glükóz-intolerancia valamilyen formájában (26, 27).

Egy másik statisztika szerint azoknak, akiknél először diagnosztizálnak 2-es típusú cukorbetegséget, 4-7-szeres a kockázatuk, hogy az elkövetkező három évben hasnyálmirigyrákot kapjanak (28).

A cukorbetegség és a hasnyálmirigyrák közti összefüggés általában nem az első dolog, amire az orvosok gondolni szoktak, mikor pre-diabéteszes vagy diabeteszes beteggel találkoznak. Pedig a diabétesz-probléma menedzselésében nemcsak az adott pillanatban mért vércukorszintre kellene koncentrálni, hanem arra is, hogy hosszú távon hogy lehet megelőzni a hasnyálmirigyrák kialakulását.

A British Journal of Cancer megvilágító erejű tanulmányt tett közzé, amelyben a magnéziumhiány szerepét vizsgálták a hasnyálmirigyrák kialakulásában. A kutatók 66 000 50 és 76 év közötti férfit és nőt kísértek figyelemmel nyolc éven keresztül. Ez alatt az idő alatt 151-vizsgálati személynél alakult ki hasnyálmirigyrák (29). A tanulmány rámutat, hogy a napi magnézium-bevitelben minden 100 mg-os csökkentés 24%-kal növeli a hasnyálmirigyrák kialakulásának kockázatát. A kutatók külön megnézték, mekkora a hasnyálmirigyrák kialakulásának a kockázata, ha a hatóságok által javasolt optimális mennyiségnél (ami férfiak esetében napi 420 mg, nőknél 320 mg) kevesebbet vesznek magukhoz a vizsgálati személyek, ami a konkrét esetben a javasolt mennyiség 75-99%-át jelentette, és azt tapasztalták, hogy a hasnyálmirigyrák kockázata ebben a csoportban 42%-kal magasabb volt, mint azoknál, akik az optimális mennyiséget vették magukhoz. Akik az optimális mennyiség kevesebb, mint 75%-át fogyasztották, azoknál már 76%-kal nagyobb volt a kockázat!

Mindez azt jelenti, hogy az orvostársadalomnak igenis ismernie és használnia kellene a magnézium előnyös egészségre gyakorolt hatásaival kapcsolatos kutatási eredményeket, mert ezzel meg lehetne fékeznie egy sor a magnéziumhiánnyal összefüggő, és napjainkban egyre gyakoribbá váló betegséget.

Összefoglalás

A tudósok bebizonyították, hogy a magnézium komoly szerepet játszik a cukorbetegség és egy sor más, a cukorbetegséghez kapcsolódó betegség kockázatának a csökkentésében. Sok amerikai a táplálékkal nem vesz magához elég magnéziumot (1), mivel az intenzív földművelés hatására csökken a talajban levő magnézium mennyisége, vagyis egyre nehezebbé válik csak a táplálékból elegendő magnéziumhoz jutni. Ha ez a tendencia folytatódik, akkor 2050-re az Egyesült Államok lakosságának a 33%-a 2-es típusú cukorbetegségben fog szenvedni (30). Magnéziumpótlással azonban biztosíthatjuk, hogy szervezetünk a megfelelő mennyiségben hozzájusson ehhez a létfontosságú ásványi anyaghoz.

Hivatkozások:

1. Available at: https://ods.od.nih.gov/factsheets/MagnesiumHealthProfessional/. Accessed August 29, 2016.
2. Nielsen FH. Magnesium, inflammation, and obesity in chronic disease. Nutr Rev. 2010;68(6):333-40.
3. Swaminathan R. Magnesium metabolism and its disorders. Clin Biochem Rev. 2003;24(2):47-66.
4. Nielsen FH. Effects of magnesium depletion on inflammation in chronic disease. Curr Opin Clin Nutr Metab Care.2014;17(6):525-30.
5. Whang R, Ryder KW. Frequency of hypomagnesemia and hypermagnesemia. Requested vs routine. Jama. 1990;263(22):3063-4.
6. Sun-Edelstein C, Mauskop A. Role of magnesium in the pathogenesis and treatment of migraine. Expert Rev Neurother.2009;9(3):369-79.
7. Mauskop A, Varughese J. Why all migraine patients should be treated with magnesium. J Neural Transm (Vienna).2012;119(5):575-9.
8. Talebi M, Savadi-Oskouei D, Farhoudi M, et al. Relation between serum magnesium level and migraine attacks. Neurosciences (Riyadh). 2011;16(4):320-3.
9. Castiglioni S, Cazzaniga A, Albisetti W, et al. Magnesium and osteoporosis: current state of knowledge and future research directions. Nutrients. 2013;5(8):3022-33.
10. Larsson SC, Orsini N, Wolk A. Dietary magnesium intake and risk of stroke: a meta-analysis of prospective studies. Am J Clin Nutr. 2012;95(2):362-6.
11. Akarolo-Anthony SN, Jimenez MC, Chiuve SE, et al. Plasma magnesium and risk of ischemic stroke among women. Stroke.2014;45(10):2881-6.
12. Cojocaru IM, Cojocaru M, Burcin C, et al. Serum magnesium in patients with acute ischemic stroke. Rom J Intern Med.2007;45(3):269-73.
13. Del Gobbo LC, Imamura F, Wu JH, et al. Circulating and dietary magnesium and risk of cardiovascular disease: a systematic review and meta-analysis of prospective studies. Am J Clin Nutr.2013;98(1):160-73.
14. Kieboom BC, Niemeijer MN, Leening MJ, et al. Serum Magnesium and the Risk of Death From Coronary Heart Disease and Sudden Cardiac Death. J Am Heart Assoc. 2016;5(1).
15. Available at: https://www.britannica.com/event/green-revolution.Accessed April 10, 2017.
16. Available at: https://www.thoughtco.com/green-revolution-overview-1434948. Accessed April 10, 2017.
17. Available at: http://www.nobelprize.org/nobel_prizes/peace/laureates/1970/borlaug-facts.html. Accessed April 10, 2017.
18. Guo W, Nazim H, Liang Z, et al. Magnesium deficiency in plants: An urgent problem. The Crop Journal. 2016;4(2):83-91.
19. Wu G, Fang YZ, Yang S, et al. Glutathione metabolism and its implications for health. J Nutr. 2004;134(3):489-92.
20. Ko YH, Hong S, Pedersen PL. Chemical mechanism of ATP synthase. Magnesium plays a pivotal role in formation of the transition state where ATP is synthesized from ADP and inorganic phosphate. J Biol Chem. 1999;274(41):28853-6.
21. Agarwal R, Iezhitsa I, Agarwal P, et al. Magnesium deficiency: does it have a role to play in cataractogenesis? Exp Eye Res. 2012;101:82-9.
22. Fang X, Wang K, Han D, et al. Dietary magnesium intake and the risk of cardiovascular disease, type 2 diabetes, and all-cause mortality: a dose-response meta-analysis of prospective cohort studies. BMC Med. 2016;14(1):210.
23. Simental-Mendia LE, Sahebkar A, Rodriguez-Moran M, et al. A systematic review and meta-analysis of randomized controlled trials on the effects of magnesium supplementation on insulin sensitivity and glucose control. Pharmacol Res. 2016;111:272-82.
24. Gommers LM, Hoenderop JG, Bindels RJ, et al. Hypomagnesemia in Type 2 Diabetes: A Vicious Circle? Diabetes. 2016;65 (1):3-13.
25. Guerrero-Romero F, Simental-Mendia LE, Hernandez-Ronquillo G, et al. Oral magnesium supplementation improves glycaemic status in subjects with prediabetes and hypomagnesaemia: A double-blind placebo-controlled randomized trial. Diabetes Metab.2015;41(3):202-7.
26. Wang F, Herrington M, Larsson J, et al. The relationship between diabetes and pancreatic cancer. Mol Cancer. 2003;2:4.
27. Chari ST, Leibson CL, Rabe KG, et al. Probability of pancreatic cancer following diabetes: a population-based study. Gastroenterology. 2005;129(2):504-11.
28. Magruder JT, Elahi D, Andersen DK. Diabetes and pancreatic cancer: chicken or egg? Pancreas. 2011;40(3):339-51.
29. Dibaba D, Xun P, Yokota K, et al. Magnesium intake and incidence of pancreatic cancer: the VITamins and Lifestyle study. Br J Cancer. 2015;113(11):1615-21.
30. Available at: https://www.cdc.gov/media/pressrel/2010/r101022.html. Accessed April 11, 2017.

Forrás: tenyek-tevhitek.hu
Ajánlotta: Júlia