Erdei gyömbérgyökér (Geum urbonum)

 Egyéb elnevezései: gyömbérajak, hólyagfű, nyúlláb, szegfűszagú gerely
Nagy adagban hányást és émelygést okozhat.

 Nincs rokonságban a valódi gyömbérrel, nevét valószínűleg erős, aromás illata miatt kapta. Gyógynövény, ehető is, de gyökere enyhén mérgező.

A gyökérrel - hasonló íze miatt - helyettesíthetjük a szegfűszeggel. levelét salátákba keverhetjük, de főzve köret is készülhet belôIe. Ha a gyökeret narancshéjjal borban áztatjuk, az ital télies aromát kap.

Az aromás gyökerek illatosítják a frissen mosott ruhát, és távol tartják a molyokat.

Korábban a megszárított gyöktörzset szegfűszeg helyett alkalmazták. Tudományos nemzetségneve a görög "geuein" szóból származik, melynek jelentése ízlik. Ez a frissen kiásott gyökerek szegfûszegil- \Iatára utal.

Tölgyelegyes erdőkben az egész országban gyakori, de kedveli a bolygatottabb helyeket is, így megtalálható utak mentén, kerítések, kőfalak tövében, törmelékes helyeken, vadcsapásokon.

A növény 25-85 cm magas, szára felálló, erősen elágazó. A tőlevelek páratlanul, szárnyasan összetettek, a csúcsi levélke mélyen karéjos. A szárlevelek hármasan összetettek, vagy csak szeldeltek. A levélkék széle fűrészes, alakjuk elliptikus. A virágokban 5 aranysárga sziromlevél van, melyek széles elliptikus vagy kerekded alakúak. A virágzási idő májustól augusztusig tart. A termések csoportosan elhelyezkedő aszmagok, a rajtuk található horgas serték segítik a terjedésüket.

A gyökereket tavasszal ássák ki, majd szárítják. Többnyire szárított formában kerül kereskedelmi forgalomba, de krérnek, balzsamok is készülhetnek belőle. A fogyasztásra szánt zsenge levelek gyűjtési ideje áprilistól júniusig tart.

Árnyékos helyen, nedves, tápanyagdús talajon könnyen nevelhető. A magokat tavasszal vagy ősszel vessük, később magszórással már magától is szaporodik.

• Gyógyhatását már 1652-ben említi egy angol természettudós, Nicholas Culpeper. Mellpanaszok, hasogató fájdalmak ellen, és a gyomor tisztítására ajánlotta.

• A növényt "herba benedicta", vagyis áldott növény névvel is illették, mert úgy tartották, hogy képes távol tartani a gonoszt és mindenféle veszélyt.

A növény gyógyhatása
A modern gyógyászat főleg a száj, a torok és az emésztőszervek megbetegedéseinek kezelésére javasolja. Régebben a kígyómarás ellenszerének tekintették, és azt tartották róla, hogy a pestist is gyógyítja, valamint lázcsillapító hatású. Külsőleg használva eltünteti a pattanásokat ás enyhíti a bőrpírt is.

Gyógyítás: Belső használatra hurutok, megfázás, gyomorfekély; vastagbélgyulladás, hasmenés és vérhas kezelésére 30 g szárított gyökeret forrázzunk le 1 L vízzel, majd hagyjuk állni 15 percig. A forrázatból napi 3 csészével igyunk.

Ha a gyökeret nemcsak forrázzuk, hanem 15 percig főzzük, borogatásra és öblögetésre alkalmas szert kapunk. Az öblögetőfolyadék torok és gégegyulladás, torokfájás, afták esetén hatásos, erősíti a fogínyt is. Borogatást visszérre, aranyérre, sebek kezelésére használjunk. Ez utóbbiakat gyógynövényszaküzletekben kapható krémekkel, balzsamokkal is kezelhetjük.

Felhasznált irodalom:

Buday Ilona: Gyógynövények + Internet