A rejtélyes civilizáció után kutatókat Platón görög filozófus, időszámításunk előtt 360-ban született írásai ejtették rabul: leírásai alapján Atlantisz mesésen gazdag, természeti kincsekben páratlan, fejlett civilizációjú sziget volt, amely természeti csapás következtében tűnt el a Föld színéről.
Hogy utópiáról, vagy valóban létező szigetről van-e szó, nem derül ki egyértelműen Platón írásaiból. Két évezredes rejtély, hogy valóban létezett-e, és ha igen, hol helyezkedett el. Egyes teóriák szerint Kuba partjainak közelében kell keresni, mások szerint az Atlanti óceán vagy a Földközi-tenger egyik szigete volt. Van, aki úgy véli, hogy a Gibraltártól nyugatra eső Spartel szigeténél terült el valaha a birodalom, mások Ciprusnál gyanítják.
A földrajzi jellemzők Írországra illenek
Platón leírásai alapján Atlantisz egy óriási sziget volt, nagyobb, mint Kisázsia és Líbia együttvéve. Héraklész oszlopain (Gibraltári-szoros) túl feküdt, egy kisebb szigetekből álló szigetvilág alatt. Platón leírásaiból tudjuk azt is, hogy Atlantisz síkság volt, amelyet hegyek öveztek.
A svéd Ulf Erlingsson földrajztudós most megjelenő könyvében azt állítja, hogy a Platón által adott földrajzi jellemzés szinte pontosan ráillik Írországra. „Csodálkozom, hogy ez eddig senkinek sem szúrt szemet, szinte hihetetlen” – nyilatkozta a tudós a Reuters hírügynökségnek.
Platón leírásainak megfelelően Írország is 480 kilométer hosszú és 320 kilométer széles, és közepénél szélesebb. Csakúgy, mint Atlantiszt, a középső sík részt itt is hegyek övezik. A svéd geográfus áttanulmányozta a világ ötven legnagyobb szigetét, ám csak egyet talált, amelynek középső része síkság lett volna – Írországot.
Erlingsson úgy véli, hogy az Atlantisz elsüllyedéséről szóló legenda születését az Északi-tengerben, Anglia északkeleti partjaitól körülbelül 100 kilométerre található Dogger Bank homokzátony elsüllyedése táplálta. A feltételezések szerint Dogger Bankot óriási árhullámok radírozták le a Föld színéről időszámításunk előtt 6100-ban.
„Úgy vélem, hogy a mítosz maga Írországból ered, ahol Dogger Bank esete 3000 éven keresztül megőrződött, és a történet összekeveredhetett Atlantisz történetével” – véli a svéd földrajztudós.
Erlingsson szerint Atlantisz Platón által említett templomai a Dublintól északra fekvő ismert ír temetkezési helyeknek, Newgrange-nek és Knowth-nak felelnek meg. Atlantisz központja pedig Tarában, az ír királyok székhelyén volt.
Erlingsson könyvében, amely "Atlantis from a Geographer's Perspective: Mapping the Fairy Land" címen jelenik meg, a földrajzi tények alapján úgy véli, 99, 98 százalék, hogy Írország volt Atlantisz.
Forrás: http://www.ng.hu/Civilizacio/2004/08/Irorszag_volt_Atlantisz
Hozzászólás
A mélység titkai című könyvében olvasható.
Akit érdekel az elmélet, olvassa el az egészet …
cartwright
A jóhiszeműség és a rosszhiszeműség különleges, általános és egyetemes érdemei, átkai, illetve hatásai és következményei emberre, műveltségére, társadalmára, megmaradására, fejlődésére, múltjára, jelenére és jövőjére egy külön téma, ami, igaz, megvitatásra kívánkozik, de ezen a honlapon csak polgári szempontból. Tenmagam szívesen elolvasnám dolgozatodat erről a témáról.
Javaslatod erkölcsös lehet bizonyos (pl. katonai) értékrendek szerint, de olyan elveken alapszik, melyek összeférhetetlenek a civil erkölcsösséggel (a polgári értékrend elveivel). (Lásd: Mikor szentesíti a cél az eszközt? magyarmegmaradasert.hu/szerzok/o-sz/oszkatona/item/1830). Mindenkinek megadott a szabad akarat; szabadon választhat magának értékrendet, melyet magáévá tesz, de jól teszi, ha ügyel arra, hogy ne keverje a különböző értékrendek elveit, mert az mindig - néha az öngyilkosságig vezető - lelki feszültséget okoz. (Ezt jól példázza a háborúkból hazatérő katonák - legtöbbször ideiglenes, de sok esetben maradandó - nemleges elmebeli állapota).
Ne attól féljünk hogy a gonosz mit tehet velünk - lényegében semmit -, hanem attól hogy mivé tehet.
és elpusztitásunkon fáradoznak.
Pásztori Tibor Endre
Bár egy kicsit több részvéttel másképp is szóba lehetett volna foglalni ezt a gondolatot, Szemtanu honfitársunk szokásos éleslátása itt is találó. Kár, hogy csak bepillant a magyar gondolkodásba, és nem hasznosítja Istenadott tehetségét mélyebb elmélkedésre. Ha elmerengett volna egy kicsit, rájött volna, hogy egy gyermetegség vád valójában a gyermek-szívre emlékeztető ártatlanság, a lelki tisztaság elismerése.
Mindenki saját magából indul ki; ellenbizonyíték hiányában, másban is saját lelki beállítottságát föltételezi. Az őszinte másokat is őszintének néz, a jóságos jóságosnak, a becsületes becsületesnek, stb. Az efféle kiinduló beállítottságot hívjuk jóindulatnak, ahogyan azt e szavunk elemzése is nagyon jól érzékelteti. A kezdeti megítélés ugyanígy elárulja a nemleges lelki beállítottságot is: Pl. a hazug másokat is hazugnak néz, a gonosz gonosznak, a becstelen becstelennek. Ezen utóbbi kiinduló beállítottságot hívjuk rosszindulatnak. Anyanyelvünk ezt is nagyon jól kifejezi. Ilyen az emberi természet. Emiatt hiszékeny és bizakodó a jóindulatú ember, míg a rosszindulatú gyanakvó és bizalmatlan.
Ám, ember tanul tapasztalataiból: Ha valaki nem olyan beállítottságúnak bizonyul, mint amilyennek föltételezett, akkor megvan a fönt említett ellenbizonyíték, ami mérsékelheti, megszüntetheti, de még ellenkező irányba is fordíthatja a természetes jó- vagy rosszindulatot. Ha az ellenbizonyíték sajátos és azt akként vesszük figyelembe, akkor nem hat természetes beállítottságunkra. Ha, viszont, általánosítunk, akkor a valójában csak sajátos ellenbizonyíték képes a természetes jó- vagy rosszindulatunkat fölforgatni.
Szellemi lustaságon kívül, az általánosítást legnagyobb mértékben a sajátos esetek sokasága és érzett vagy észlelt hatása, külön-külön vagy egybevéve, befolyásolja. Ha ezek a tényezők túllépik az általánosítás küszöbét, akkor a sajátos esetek egybevéve határozzák meg az általánosságot - végső fokon, még az egyetemességet is.
Gyakorlatilag, a rosszindulat egy természeténél fogva jóindulatú emberben akkor alakul ki, amikor, jóindulatát kihasználva, embertársai, őt vagy szeretteit sorozatosan valamiképp bántalmazzák vagy megkárosítják. Pl. ha valakit erkölcstelen bankárok, ügyeskedő üzletelők, vagy hasonló élősködők, vagy más, természetüknél fogva rosszindulatú népek rendszeresen becsapnak, az attól kezdve mindenkire gyanakszik, még azokra is, akik megakarják őt óvni a hazugoktól, tolvajoktól, csalóktól. Ez a sötétség hatása emberre.
Ugyanez a folyamat egy természeténél fogva rosszindulatú, de sokáig jóindulatúak társaságában élő emberben is megfigyelhető. A gyanakvó is idővel hiszékenyebb, bizakodóbb lesz egy becsületes, igazságos társadalomban, a kiábrándult reményt talál, de még a gyűlölködő szíve is meglágyul. Ez a fényözön hatása emberre.
A sötétség hatása ellen, sajnos, többségben képtelenek vagyunk védekezni. Rendkívüli lelki és szellemi adottság kell ahhoz, hogy egy háttérbe szorított lelki beállítottság vezérelje a kezdeti megítélést. Tehát, jól tesszük, ha kerüljük a rosszindulatúak társaságát, keressük a jóindulatúakét és, ha arra elhivatottnak érezzük magunkat, jóindulatunk sugárzásával tábortüzet gyújtunk az emberiség sötétkorában.
Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy amennyiben megélhetőségünk igényei azt megengedik, elszigeteljük magunktól a gúnyolódókat, hazugokat, csalókat, gyűlölködőket, bosszúállóakat, kegyetleneket, élősködőket, stb. - vagy önmagunkat tőlük. Ugyanakkor, megkeressük családjaink, barátaink, szomszédaink, ismerőseink, a falubeliek vagy lakótelepbeliek, stb., közt az őszintéket, becsületeseket, szeretetet gyakorlókat, megbocsájtókat, könyörületeseket, önzetleneket, stb., és velük társulunk. Végülis, ha arra rátermettek vagyunk, képességeinktől függően - tanulással, tanítással, példával - terjesztjük a felebaráti szeretetet.
A rosszindulatúak kerülése nehéz, de nem lehetetlen (és egy külön téma). A felebaráti szeretet terjesztésének módszereit az arra rátermettek saját maguk megtalálják. A jóindulatúak megkeresése, viszont, nekünk könnyebb - mint a Világ átlag lakósának -, mert, amint azt honfitársunk is sugallja - még ha rejtve is -, a magyar nép jóindulatú.
Azért jelenhet meg, mert a szerző nem mindig ismert, ám ettől még a tartalom lényeges lehet. Az oldal célja a tájékoztatás és a nyitott gondolkodás elősegítése, megpróbálva ellensúlyozni a judaista hatalom sematikus (szemitikus) és dogmatikus tájékoztatását, tájékoztatási módszereit.
Idézet - Rékabea:
Ezt talán a National Geographic-tól kellene megkérdezni, ahol a cikk megjelent. Én is kérdeznék valami: miért nem a tárgyhoz szólsz hozzá, és bár ócsárló jellegű kérdésednek nem mi vagyunk a címzettje, hogyan gondolnád elkerülni a hasonló eseteket?
Idézet - Rékabea:
Bizonyára jó szándékkal írsz ilyeneket, de mi a jó szándékod célja, szándéka? Minden hozzászólást meg kellene jelentetni? Aztán mi végre? Hogy egyesek másokat sértegethessenek, mert el sem olvassák a kérést, ami a hozzászólások minimális erkölcsiségére vonatkozik? Ezt a hozzászólást is nyugodt szívvel kitörölhetném, hisz se füle se farka, nem a tárgyról szól. Inkább, mitha azokat az embereket bizgetné, akik kevés "szabad"idejüket áldozzák fel azért, hogy a látogatók közösségének hasznot hajtó írásokkal szolgáljanak.
Ha úgy gondolod, hogy hiba van a kréta körül, hát kéretik megmutatni a jobbító szándékot, a hogyan másképpen módszerét. Ha viszont csak leszólani, lekicsinyleni jön ide valaki mások munkáját, akkor miért csodálkozik azon az illető, hogy ennek nem örülnek a honlapon munkálkodók? Lehet, hogy mi látjuk rosszul a helyzetet, de mi végre higyjem én ezt el? Vonultattál fel talán érveket, vagy meggyőző gondolatokat? Ajánlott olvasmány: magyarmegmaradasert.hu/nyitolap/honlap-tajekoztato
bármi is ezen a honlapon ?
És miért nem vállaja magát a szerzö ?
Ugyanakkor a levelezök hozzászólásai nem mindig jelennek meg, vagy ha igen csak megkurtitva !
Hol marad az ilyen emberből a szeretet és tisztelet nemzetünk iránt? Ezt az állítást NEM magyar "ette meg" csak egy magyar honlapra is felkerült mert megtaláltam magyarul is és látható melyik rovatba került; mint "Rejtélyek".
A svédek nem szólják le emberüket egy ilyen könyv megjelentetése végett akit érdekel az megveszi és azután tesz fel kérdéseket. Adhatnák néhány linket is de nem érdemes, mert én svédben élek és bizony itt büszkén hívják fel az emberek figyelmét arra, hogy egy közülük olyat állít amit még senki. Nos én ez végett tettem fel, hogy mi mit szólunk ehhez vagy hogyan ítéljük meg ebből a szemszögből, és nem azért, hogy mit eszünk vagy etetnek meg velünk....
atlantisinireland.com/ atlantisinireland.com/