I. FEJEZET: A MAGYAR NÉPNEVEK ÉS A MAGYAROK ŐSHAZÁJÁNAK KÉRDÉSKÖRE →
II. FEJEZET: A MAGYAR ORSZÁGNEVEK ÉS A MAGYAR ÍRÁSOK →
III. FEJEZET: A MAGYAR NÉPNÉV →
IV. FEJEZET: MAGOR ÉS HUNOR →
V. FEJEZET: A MAGYAR NÉVVEL ROKON SZAVAK →
VI. FEJEZET: A MAGYAR NÉPNÉV HASONLÓ ALAKJAI →
VII. FEJEZET: A MEGYER NÉVALAK →
VIII. FEJEZET: A HUNGÁR NÉPNÉV →
IX. FEJEZET: A SZÉKELYEK NÉPNEVE →
X. FEJEZET: SZAVÁRDOK NÉPNEVE →
XI. FEJEZET: A CSANGU NÉPNÉV →
XII. FEJEZET: PALÓC NÉPNEVÜNK →
XIII. FEJEZET: A KABAR NÉPNÉV →
XIV. FEJEZET: A KUS NÉPNÉV →
XV. FEJEZET: HETU-MAGOR ÉS GETA →
XVI. FEJEZET: NÉKÉ, AVAGY NYÉK
XVII. FEJEZET: KURTU GERMATU, VAGYIS KÜRT GYARMAT →
XVIII. FEJEZET: TARIANU, AVAGY TARJÁN →
XIX. FEJEZET: GENAKH, AVAGY JENŐ →
XX. FEJEZET: KARI AVAGY KÉRI →
XXI. FEJEZET: KASZI, AVAGY KESZI →
XXII. SZEMERE TÖRZSÜNK →
XXIII. CSABA TÖRZSÜNK →
XXIV. KŐRÖS TÖRZSÜNK →
XXV. FEJEZET: LEVENTE TÖRZSÜNK →
I. FEJEZET: A MAGYAR NÉPNEVEK ÉS A MAGYAROK ŐSHAZÁJÁNAK KÉRDÉSKÖRE ↑ tartalomhoz
Az egykori magyarul beszélő emberek területein ma olyan emberek élnek, akik valójában magyar eredetűek, a nyelvük is a magyar nyelvből ered, de sajátos nyelvi evolúció sodrásának hatására új nyelveket beszélnek, amelyek magyar eredetére csak a részletes vizsgálatok mutatnak rá. A részletes vizsgálatok bizonyítják rengeteg mai nyelv magyar eredetét. A magyarul beszélő emberek egykor az emberiség döntő hányadát képviselték.
A mai magyarok ősi eredetét a magyarok génjei, a magyaroktól leszármazottak génjei, a magyarok nagyon ősi írása, a rovásírás, a magyarok számírása, a pont-pont-vesszőcske írás, és a magyar nyelv igazolja, sok más bizonyíték mellett. A sok más bizonyíték közé sorolnadó a magyar hagyományok jellege, a magyar népművészet formakincse, a jelképrendszer, a kerámia világa, a nagy mitológiák számtalan magyar vonatkozása, a magyar csillagászat, a magyar népmesekincs, a magyar dalvilág, ami egyedül több, mint Európa összes többi népének összes népi dallama, A sok titokzatos rejtély, ami ma foglalkoztatja a gondolkodó emberek elméjét, jelentős részben a magyar kérdéskörhöz kapcsolódik. A piramisok, az emberiség származása, az istenek világa, idegen lények, rendkívüli emberek, pl. a hunok, tengeri emberek, csillagokból jött emberek, és számtalan hasonló titok a magyarokhoz kapcsolódik. Sokszor sokkal egyszerűbb a titkok magyarázata, mint azt hinnénk.
Az első Homo sapiens sapiens csoportok nyelve a magyar nyelv ősi változata volt. Az emberiség egy tőről ered, ennek az elsődleges tőnek, az ősi embereknek a nyelve a magyar nyelv volt. Legrégebbi őseink, akár 350.000 éve már a mai magyar nyelv korai előfutárát beszélhették. Ha van nyelvészeti tudomány, akkor ebből az alaptényből kell kiindulnia.
A mai, (2015) embertani kutatások azt valószínűsítik, hogy az első valódi, mai emberek mintegy 160-170 ezer évvel ezelőtt léptek fel a létezés színpadára. Etiópia területén több lelet is előkerült, köztük 185.000 éves is volt. Ésazakkelet-Afrika területeit hamarosan meghódították, majd innen keltek át Ázsiába, mintegy 100.000 évvel ezelőtt.
Ezzel szemben a kínai tudósok azt állítják, hogy a mai ember 2 millió éve már létezett Kína területén. A kínai tudósok állítása megkérdőjelezi az afrikai eredetet.
Van még több további elképzelés is, ami azt igazolja, hogy a kérdés nincs lezárva. Az egyik szerint az ember folyamatosan fejlődött az egyszerűbb formáktól a fejlettebb formák felé. Mégpedig több területen, Európában, Ázsiában és Afrikában is.
Egy további elmélet, nevezzük "Óriások elméletének", azt állítja, hogy mintegy700.000 évtől kezdve, egészen 280.000 évig, az emberek óriás növésűek voltak. A férfiak 200-240 cm magasságot értek el, a nők 170-200 cm magasak voltak. Afrikában ebben a korban több állatfaj is óriás növést mutatott. Nagyjából 280.000 éve az óriások termete lecsökkent, és két ágra tagolódott. Az egyik a Homo sapiens, a másik a Homo neanderthalensis. A két faj keveredett egymással, ami miatt inkább egy faj két alfajának kellene tekinteni őseinket és a neandervölgyieket.
Az antropológia folyamatosan fejlődő, változó tudomány. Ráadásul óriási politikai és gazdasági nyomás alatt áll, ebben a súlyos közegben kell fejlődnie. Az Egyesült Államok egyes körei erőltetik az emberiség afrikai eredetét, mivel úgy gondolják, ők is Afrikából erednek. A kínaiak teljesen mást mondanak. Azután a régészeti felfedezések folyamatosan új adatokat hoznak a felszínre, amelyek nem illeszkednek egyik leszármazási körbe sem.
A Kaukázusoktól délre ősi embermaradványokat tártak fel, amelyek 100.000 évesek lehetnek. Ezek a maradványok a mai emberektől származhattak. Más adatok szerint a Kaukázusokban már 250.000 éve mai emberek éltek, ami az afrikai leszármazást alaposan megkérdőjelezi.
Van egy olyan elmélet is, ami szerint a Toba vulkán Szumátrán Kr.e. 72.000-ben kitört, és óriási katasztrófát okozva, majdnem kipusztította az emberiséget. A Homo sapiens akkor még Afrikában élt, létszáma nagyon lecsökkent, majdnem kipusztult. De a túlélők elhagyták 70.000 éve elhagyták Afrikát, és szétrajzottak a Földön. Az elméletnek ellentmond a Karmel-hegy népessége, ami 120.000 éve mai ember és neandervölgyi ember csoportjaiból állt.
Ma még nem dönthető el az a roppant fontos kérdés, hogy a mai emberek honnan származnak. Nincs kellően sok adatunk a következtetések levonására. A fontos leletek folyamatosan szaporodnak, majd a jövőben létrejöhet egy olyan helyzet, aminek alapján többé-kevésbé megbízható következtetéseket lehet levonni. Ez az idő ma még nem jött el.
Nem lehet megállapítani a mai ember, ezzel egyenlő értékben a mai magyar ember kialakulásának, őshazájának pontos helyét. Talán erre sosem leszünk képesek, pedig vannak biztató jelek. Nagyon sok helyen lehetnek magyar maradványok, amelyek miatt egy őshaza típusú tájegység nem emelhető ki a többi közül.
A magyar nyelv a csonthagyatéknál jóval gazdagabb és egyértelműbb üzenetet hordoz. Teljes bizonyossággal azt üzeni, hogy a magyar nyelvet beszélték a legősibb ősnép tagjai. A magyar nyelvből levezethetőek a modern nyelvek, de a mai modern nyelvekből nem vezethető le a magyar nyelv. Ez egy alapvető axióma.
Az a nyelv, amit a Biblia említ az emberiség ősnyelveként, az a magyar nyelv. Igen sok más történeti adat is egy ősnyelvről beszél, ami kizárólag csakis a magyar nyelv lehet. Az ókori tudósok számtalan írása arról szól, hogy volt egy legősibb nyelv, amelyből származnak a többi nyelvek. Az ókori tudósok igazat szólnak. A legősibb nyelv a magyar nyelv, aminek beszélőit sok néven nevezték.
Ez a nyelv egyben Isten saját nyelve is. Isten adta saját nyelvét az embereknek, akik nem gazdálkodtak megfelelően az isteni adománnyal, mert azt tovább fejlesztették, megváltoztatták. Ezért aztán Isten szavát nem is értik, csak azok, akik a magyar nyelven beszélnek és gondolkodnak. Isten Atya a Világegyetemet saját nyelvén keresztül látja és igazgatja, de sokkal gazdagabb a nyelve, mint a magyar nyelv, ami az emberiség leggazdagabb nyelve. A magyarok saját nyelvüket Istentől kapták használatra, és fejlesztésre is. Ez is alap axióma. A mai magyar nyelv ezért nem teljesen azonos azzal a nyelvvel, amit őseink kaptak Istentől, talán 200.000 évnél régebben. Ma, egy magyar származású és magyar anyanyelvű ember azonnal felismeri a magyar nyelvet, akár sok tízezer éves felirat formájában, vagy akár az űrből jövő üzenet formájában.
A Bibliában az áll, hogy Isten nyelvét, a magyar nyelvet, maga Isten zavarta össze, mivel az emberek hatalmas tornyokat építettek, amelyek az Ég felé irányultak. Igen, mert Isten Atya felé akartunk közeledni, nem pedig az Ég keblébe döfni. Ma is az Ég felé akarunk közeledni, űrhajózni, kiszállni a Naprendszerbe és a Galaktikába, ez a legnagyobb vágyunk. Az emberiség eredeti nyelvét azonban nem Isten, hanem a Sátán zavarta össze, hogy ne tudjunk kimenni a világűrbe, már sok évezreddel mai korunk előtt.
Fontos alaptétel, hogy a mai magyar népesség 60 %-a az első európaiak leszármazottja. Ez az arány a magyaroknál a legmagasabb ma is, holott a magyarok az első európaiak. Továbbá még 17 %-a a mai magyar népességnek az első mutációs csoport utóda, ami azt jelenti, hogy a mai magyar népesség 77 %-a abból az elsődleges törzsből származik, amelyik Európát legelőször lakta. Nagyjából Kr.e. 80.000 éve megjelentek a magyarok, de egyes adatok 300.000, más adatok meg csak 40.000 évről szólnak.
Az ősi mai emberek genetikei állománya 8-10, esetleg 9 ősanya génjeihez kapcsolható. Azután egy következő hullámban az anyai gének 16-18 ősanyát valószínűsítenek. Mivel a genetika tudománya nagyon gyorsan fejlődik, az eredmények is gyorsan változhatnak. A genetikai kiértékeléseket előre megrendelhetik, és meghamisíthatják az adatokat, amire már volt példa. A magyarok genetikai leírásához nem alkalmas egyetlen mai népesség genetikai leírása sem.
A magyarok leírásához, életútjához és nyelvéhez egy minimálisan 200.000 éves táblázat szükséges. Ebben a táblázatban rengeteg név elhelyezhető, amelyek a magyar nyelvi jelenlétet és eszmeiséget igazolhatják. Konkrét helyeket jelölhetünk ki a Földön, az ősi magyarok földrajzi jelenlétét illetően.
Nincsen kidolgozva ma még az a terminus technicus rendszer sem, amelynek a segítségével a különböző magyar rokonságú populációk, törzsek, népek között jól eligazodhatnánk. Nincsen történelmi hűségű dokumentáció arról, hogy hol melyik törzsünk tevékenykedett, és hagyott vissza fontos régészeti bizonyítékokat. Talán "Magyar Nyelvcsoport"-nak nevezhető azon népek összessége, amelyek nyelve jól érthető magyarul. E nyelvek nyelvtana döntő részben azonos a mai magyar nyelv nyelvtanával, szókincse szintén döntő részben, akár 75-80 %-ban azonos a mai magyar nyelv szókincsével. Magyar Nyelveknek tekinthetőek.
Ezek a nyelvek a következők: a mai magyar nyelv és összes nyelvjárásai, amelyek mind egy ősi magyar nyelv maradványai, a székely, a csangu, a palóc és a kabar nyelv. Ez a legutóbbi kabar nyelv a teljes kipusztulás szélén áll. További magyar nyelvek, mind több nyelvjárással, az etruszk nyelv, a pelaszg nyelv, az óegyiptomi nyelv, a szumer nyelv és nyelvjárásai, a szkytha nyelv, a szaka nyelvjárások, a hun népek magyar nyelvei, a kolcsok nyelve Kolchiszban, a minoszi nyelv, a trójaiak nyelve, és rokonaik, a trákok, és kis-ázsiai nyelvek, a szavárdok nyelve, a hatti, hurri, urartui csoport nyelve, a szavárdok rokonai, mint a szabeusok nyelve, a szabinok nyelve, Atlantisz magyar nyelve, amit Kr.e. 35.000 és 4.000 közé tehetünk, a Kárpát-medence nyelve, a Cseh-medence területével együtt, a Krím vidéke, és a Kaukázusok magyar népeinek nyelve. Ez a nyelvi csoport még nagyon sok taggal bír, akiknek megjelenítése még további vizsgálatokat igényel.
A Magyar Nyelvcsaládnak (Magaridáknak) tekinthetők azok a nyelvek, amelyek ma már közvetlenül nem érthetőek magyarul, ellenben a magyar nyelvi alapok annyira erősek, hogy azonnal felismerhető e nyelvek magyar eredete. Ebbe az osztályba tartoznak az indoeurópai nyelvek, az afroázsiai nyelvek zöme, a kaukázusi nyelvek egy része.
A harmadik kategóriát "Magyar Szupernyelvcsaládnak" nevezhetjük. Ebbe a csoportba azok a nyelvek tartozhatnak, amelyekről csak gondosabb vizsgálatok segítségével tudjuk kimutatni a magyar nyelvi eredetet. A "Magyar Nyelvcsalád", és a "Magyar Szupernyelvcsalád" közötti határ erősen elmosódott. Nincs kellő ismeretünk még a határ kijelöléséhez.
További feladatként jelölhető, főleg ifjú és anyanyelvüket szerető kutatóknak, hogy rengeteg nyelvet kutassanak ki, amelyekben a magyar nyelv alapszókincse ma is domináns, és élő.
A Magyar Nyelvcsalád fontos tagja a finnségi nyelvcsoport. A finnségi nyelvek, mintegy 24 nyelv, nagyon közeli rokonai a magyar nyelvcsoportnak és magyar nyelvcsaládnak. Egyértelmű a finnségi nyelvek magyar nyelvből való eredete. Továbbá ebbe a csoportba tartozik a kaukázusi, a dravida, a daha-daka magyar nyelv, a masszageta, a török, a mongol, a jukagir, a japán, a koreai, és még több kevésbé vizsgált nyelv. Mérhetetlenül sok még a munka, hogy a felsorolt nyelvek eredetén lényeges haladást érhessünk el.
Az afroázsia nyelvcsalád a Magyar Nyelvcsalád egyik részeként azonosítva, néhányak részére megdöbbentő, sokak számára elfogadhatatlan. De a nyelv szilárdan beszél, nem lehet meghamisítani. Az afroázsia nyelvek jó része magyar eredetű, gyakran a nyelvekben sok ismeretlen eredetű szó is megjelenik.
Az amerikai őslakók nyelvei közül sok a magyar eredetű. Ezek a nyelvek közül sok közelebbi, sok távolabbi rokonságban áll a magyar nyelvvel. Elsőként említhető a Penute indián csoport, akik Kalifornia óslakói voltak. Mintegy ötven törzs lakta Kaliforniát, amelyek közül a Maidu, Wintun, Costanoan, Miwok, Yokutsan törzsek nyelvét Sadovszky Ottó kutató az obi ugorok nyelveivel rokonította. A rokonítást a jó magyar nyelvészek átértékelik, és az Obi-ugor kategória helyébe magyar nyelvet tesznek. Az obi-ugorok sumerból érkezett nép, de mi sosem voltunk sumerok. De Szumert mi hoztuk létre.
Amerika őslakói közül szinte mindenki rokonunk. A dakota, feketeláb, hsziú, cseyenn, azután az algonkin, athabaszk, és az irokéz, delavár, így a mohawk-mohikán, azután a navahó, apacs, komancs, majd nagyon délre a maya, azután az inka-kecsua, az aymara és tupi-guarani. Egészen biztos, hogy még más amerikai nyelvek beszélői is rokoníthatóak a magyar nyelvvel. Egyszerűen azért, mert az Óvilágban akkor, amikor az amerikai törzsek vándorlásra keltek, valamilyen magyar nyelven beszéltek az ősök. Az amerikai nyelvek vizsgálata a következő évek feladata. E nyelveket az angol, francia, spanyol nyelvek felől nem lehet kutatni.
Délkelet-Ázsia is tele van magyar rokon nyelvekkel és emberekkel. A kínai, vietnámi, burmai, thai, tibeti emberek nyelvei a magyar nyelv fejleményei. Mit mondanak a mai nyelvészek? Ők nem az evolúció mesterei, nem is értik, hogy egy nyelv hogyan képes pár évszázad alatt más nyelvvé változni. Ennyi a mai nyelvészeti tudomány? Dél-Kelet Ázsia mai népeinek többsége azonban mindössze csak Kr.e. 2.000 körül nyomul be északról mai hazájába. Az őslakos népeket megsemmisítik, vagy elűzik, a hegyekbe, vagy távoli területekre.
Az ősi ausztralidok nyelvei tele vannak magyar ősszavakkal, és magyar nyelvi jellegzetességekkel. Ezek az emberek 70-50.000 éve leváltak a legfőbb terjeszkedési irányokról, és kelet felé vették útjukat. Elhajóztak Indonéziába, majd tovább, keletre. Ők a mai Ausztrália őshonos emberei, akiknek sok csoportja van. Ezek a hajósok, messze kihajóztak a Csendes-óceán vizeire is, már 40.000 éve de még nem tudjuk, hogy kik voltak ők, milyen nyelveken beszéltek. Óceánia népeinek nyelvei sokkal közelebbi rokonai a magyar nyelvnek, mint Ausztrália népeinek nyelvei. Ez azért van, mert Kína felől származó polinéz népesség közeli rokona volt a hunoknak, a polinézek tehát voltaképpen magyar és kínai keverékek. Emiatt a polinéz nyelvekben számtalan magyar szónak kell lennie. A nyelvek sok ezer év alatt sokat változnak. Azonban a szókészletük alapja megmarad, ami alapján azután megkereshetőek rokonaik.
A magyar őshazát egyelőre nem lehet meghatározni. Nem az megész bolygó az őshazánk, de nagyon úgy tűnik, őseink rendkívül kiterjedt területeken éltek. A magyarul beszélő ősök száma is igen nagy, rokonaink száma meg akkora, hogy számba sem tudjuk venni őket.
A legelső embereknek egyetlen nyelve volt. A nép és a nyelv szorosan összetartozik. Ismerünk sok olyan esetet is azonban, amikor egy nép nyelvet váltott, de identitását bizonyos fokig megőrizte. Ezért a nép és a nyelv közé nem tehetünk egyenlőségjelet, de ezt a tényt nem szabad túlértékelni. Gyakran nyelvi evolúcióról van szó, amikor egy bizonyos nyelv, saját belső fejlődése hatására, szinte felismerhetetlenségig megváltozik. Ugyanazt a nyelvet beszélő kétezer éves ember és egy mai ember nem érti meg, azt hiszik, hogy különböző nyelvet beszélnek, ha találkoznának. Pedig egy nyelvet beszélnek, csak az időben távolodtak el egymástól.
Az ősi emberek szellemi színvonala magas volt. Valószínűleg sokkal magasabb, mint a mi korunk gondolkodóinak, nyelvészeinek, történészeinek szellemi színvonala. Őseink tisztán gondolkodtak, a mai gondolkodókat súlyosan befolyásolják előítéleteik, hamis elképzeléseik, prekoncepcióik, az egyetemeken tanított számtalan tévedés. Egy manysit, jukagirt, mayát, apacsot nem tartunk primitívnek, ellenben saját őseinket primitívnek tartják sokan. Soha ne becsüljük le saját őseinket, mert nagyon tehetséges emberek voltak.
A magyar nyelv egy százezer, vagy kétszázezer éves világból származik, vagy még ennél a számoknál is sokkal régebbi világból. A mai fejlett, modern nyelvek jelentős része nem régebbi ezer évnél. Egyszerűen fel sem tudja fogni a kutatók jó része a két helyzet közötti különbséget. A német, angol, olasz, francia, orosz, amerikai tudósok agyában nincs meg az evolúciós lépcsők fokainak kiépített háza. A magyar nyelv gyökei élnek, virágoznak, ami azt mutatja, hogy a magyar nyelv életképes, virulens, rendelkezik olyan alkotói képességekkel, amelyek megőrizték az ősnyelv legnagyszerűbb jellemzőit. Ha azonban tovább kutatunk, meglepődve láthatjuk, hogy sok mai nyelv, pl. az angol nyelv is rendelkezik azokkal a képességekkel, mint a magyar nyelv. Ennek pedig egyetlen oka lehetséges, az angol nyelv a magyar nyelvből ered..
Logikailag nézve az eseményeket, azonnal megállapítható, hogy a legősibb 70-50.000 éves ausztralid nyelvek leváltak az emberek központi anyatömbjétől. Ezért a magyar nyelvnek, amelynek jóval régebbi írásos bizonyítékai is vannak, logikailag is régebbinek kell lennie, mint a legrégebbi ausztralid nyelvek.
Az indiánok első hullámai is 50-40.000 évvel ezelőtt érték el Amerikát, a Csendes-óceán felöl. Utánuk 27.000 körüli hullám következett, majd a Kr.e. 11.500 körüli csúcshullám, amely elsöpörte szinte a többi előző népeket. Azt is látni kell, hogy a legrégebbi amerikai népek egy ismeretlen nagyrassz emberei voltak, akik mára szinte teljesen kipusztultak. Amerika népeinek nyelvi vizsgálata még gyerekcipőben jár.
A magyarok genetikailag erősen kötődnek a Kaukázusok embereihez. Nem a mai Kaukázusok embereihez, bár hozzájuk is, hanem inkább a 120.000 – 80.000 évvel ezelőtti emberekhez. Itt terül el egyik őshazánk, Szubartu, szumer nevén Szubir-Ki. De itt fedeztek fel olyan leleteket is, amelyek a modern ember jelenlétét igazolják ezen a fontos területen. Embertanilag ezek a leletek europid jellegűek. Írásos leletek állítólag 27.000 évesek, amelyek egyértelműen magyar nyelvű embereket bizonyítanak.
Az emlősök jelentős része a Himalájából származik, a Siwalik-hegységből, mintegy 60 millió évvel ezelőttről. A főemlősök rendje, a Primates, szintén innen származik. A Tupaják is ezt bizonyítják, a Mókuscickányok, amelyeknek minden faja kizárólag a Himalája déli részein és Dél-Kelet-Ázsiában él. Ez az övezet tehát a főemlősök eredetének legősibb vidéke. Az ember is tehát ebből az övezetből származhat. Az afrikai bizonyítékok kétségtelenül fontosak, a főemlősök közül az emberszabásúak már nagyon régen meghódították Afrikát. A mai fajok, mint a gorilla, csimpánz, cségó, bonobó, csak másodlagosak genetikailag az ázsiai fajokhoz képest.
Olyan nagy horderejű bizonyíték nincs az emberiség kezében, ami rendet tehetne a kusza kérdések özönében.
Legnagyobb tudósaink közül Horvát István, Baráth Tibor, Cserép József, Varga Zsigmond, Mészáros Gyula, és még sokan nem osztják a mai tévedéseken alapuló történelmet és nyelvészetet. A "Tamana kis tükre" Vámos-Tóth Bátor munkásságából, Simon Endre szerkesztésében, jó bepillantást nyújt a rejtélyek tömkelegébe. A Tamana tudománynak még sok fontos kérdésre kell felelnie, mielőtt kilépne a legfontosabb tudományok körébe.
A mai hivatalos, másként akadémiai tudomány a magyar nyelvet egy kitalált, nem létező nyelvcsaládba, a finnugor nyelvcsaládba sorolja, politikai okokból. Az igazság az, hogy az összes finnugor nyelv egy régebbi fázist mutat, amiből az indoeurópai nyelvek kifejlődtek. A népnevek bonyolultabb helyzetet mutatnak, mert a finn, az ugor, az indoeurópai nevek magyar nyelvűek, még az ind név is. A finnségi elnevezés reális, bár ez a név sem megfelelő annak kifejezésére, kik a finnek? A finnségi nyelvcsalád nyelvei 4-5.000 évesnél biztosan régebbiek. A lappok a rénszarvas vadászok lehetnek, akik Nyugaton a rénszarvasokra vadásztak, kb. 8.000 évvel ezelőtt. A jégkor után északra vándoroltak, a rénszarvasok nyomában. A hantik és manysik viszont szumer telepesek sarjadékai, akik Kr.e. 2.000 körül érkeztek az Ural keleti tájaira. Ez a Szintasta-kultúra területe, amely magyar nyelvi alapokról fejlődött ki. A Szintasta folyó környékére érkező déliek keveredtek a helyi népesség tagjaival. A finnségiek valamikor nagyon régen, a kőkor valamelyik szakaszában váltak le a magyar anyanyelvről. Később sok érintkezés volt a magyarok és finnségiek között, elég utalni a szkytha-magyar, és a hun-magyar birodalmak kiterjedésére. Nagy birodalmaink közül sok a mai finnségi nyelvek területére is kiterjedt.
A magyar nyelvjárásokat beszélők értik is egy kicsit egymás beszédét. Ez a jellemző azonban nem igaz a tőlünk távolabbi rokonok nyelveire. Az indoeurópai népek nyelvei, amelyek mind magyar eredetűek, már annyira eltávolodtak egymástól, hogy a mai emberek már nem értik egymás beszédét.
A törökös származást pártoló nyelvészek súlyos hibák tömkelegébe esnek. A magyar nyelvet többen a török nyelvcsalád egyik tagjának tekintik, ami szakmai hiba. Egyesek azt állítják, hogy a magyar nyelv egy török nyelv, ami nyugatra került. Az a helyzet, hogy a magyar nyelv az emberiség ősnyelve, a török nyelvcsoport a magyar, a kínai és más, régi keleti nyelvek összeolvadásából keletkezett. A törökök vezető családjai magyar családok, a nép azonban sok törzsből olvadt össze, erős mongolid beolvadással. Embertanilag a törökök europid és mongolid keverékek. Ráadásul a törökök 220 idején keletkeztek, előtte nem léteztek.
Horvát István volt az a nagy formátumú tudós, aki felismerte a magyarok alapvető hatását az egész emberiség civilizációjára, az egész emberiség fejlődését és jövőbeli sorsát meghatározó jelentőségére. Voltak előfutárai, és sok követője. Ma Horvát Istvánt kitiltották a "szakmai" műhelyekből. Ilyen fejlett a mai "tudomány".
A magyar őshaza kérdésköre szorosan összefügg a magyar népnevekkel, a magyar írással és számírással, a magyar genetikai készlettel, a magyar országnevekkel és a magyar hagyományokkal. Ahol magyar nyelvű földrajzi névanyagot találunk, ott egykor magyarul beszélő népesség élt, vagy azokon a tájakon magyarok is megfordultak. Az más kérdés, hogy miért nem tűntek el a magyar nevek sok területről, amikor már régen nem élnek azokon a területeken magyarok.
Európa a vadászok földrésze volt, északon az Üveghegyekkel övezve. A mezőgazdálkodás a déli területeken fejlődött ki, mint a Peloponnészosz déli részén, ahol Kr.e. 32.000 és 28.000 között használt kemencéket találtak. A kemence kifejezetten a kenyér sütésére szolgál, mivel a kenyeret teljesen körbe kell vennie a hőnek. Tehát az első kenyerek Kr.e. 32.000 idejéből valók.
A jégkorszakok idején a jég hullámzóan hol délre hatolt, hol visszahúzódott északi irányba. Az északi törzsek délre menekültek a jég és fagy elöl. Amikor interglaciális, interstadiális volt, vagyis az éghajlat felmelegedett, a törzsek északi irányba hatoltak előre.
Nagyon fontos annak megértése, hogy a magyar alapnépességből folyamatosan kiszakadó és elvándorló csoportok váltak le. Önálló életútra tértek, sok elpusztult, de amelyik megmaradt, az tovább fejlődött, sokasodott, nyelve elváltozott. Az új csoportok fejlődtek, nyelvük begyorsult, önállósultak, új néppé lettek. A táltosok, mágusok, tudósok már kevésbé voltak hatással rájuk, önálló vallásokat alakítottak ki. Azonban az eredeti ősnyelv minden utód nyelvében könnyedén felismerhető, ha megfelelően ismerjük a magyar nyelvet.
Sajnos, a magyar tudományos életre az utódok tették rá a kezüket. Saját identitásuknak megfelelően alakítják át saját felmenőik ismereteit is, vagyis a magyarokat igyekeznek lehúzni saját alsó, néhány évezredes szintjére. A legjobb magyar kutatókat elüldözik, vagy megölik, a bizonyítékokat megsemmisítik, ezáltal mérhetetlen károkat okoznak az emberiségnek, mint az arab kalifátus, amelyik Moszulban mérhetetlenül értékes kincseket pusztított el 2015 elején.
Ha egy felirat 200.000 éves, magyar betűkészlettel készült, magyar nyelven jól olvasható, akkor vajon milyen nép tulajdonába kell sorolni a feliratot? A magyar nyelvű feliratok nem bizonyítékok, mert valakiknek az útjában állnak? Az analfabéták osztják az észt az írástudóknak? De akkor ne merészeléjenek a "tudomány" nevében beszélni a hamisítók.
Az írott történelem kezdete kitolódott 40.000 évvel ezelőttre. Ettől az időponttól kezdve nagy tömegben jelennek meg magyar nyelvű feliratok, elsősorban sziklákra vésve. Igaz, van 200.000 éves felirat is, ennek olvasata: Meseseb. A Dordogne-völgy feliratán a Mese, és a Seb szavunk olvasható. Seb egy isten, akihez a Sebesség és Sebzés fogalma is kapcsolódik. Sokkal később, két ló oldalára karcolva a Seber (Seb Úr) felirat jelenik meg. A sebesség urai a lovak, vagyis a táltos paripák. A világ nagyon sok pontján olvashatunk magyar feliratokat. Akik azonban nem tudnak olvasni, azok mindenfélét mondanak a magyar írásról.
Az egyiptomi, a mezopotámiai és a kínai civilizációk magyar eredetűek. Az Indus-völgy nagy kultúrája ma még ismeretlen népiségű, mivel az írását még nem tudjuk olvasni.
Ma a magyar nép teljesen félre van vezetve. Beszélik ugyan a magyar nyelvet, de a magyar szavakat ezrével hamisítják meg a bársonyszékek hamisítói. Sem a magyar nyelv, sem a magyar történelem nincs a helyén, a valósággal és igazsággal még csak köszönő viszonyban sincs egyik sem.
II. FEJEZET: A MAGYAR ORSZÁGNEVEK ÉS A MAGYAR ÍRÁSOK ↑ tartalomhoz
A magyar népek mindig magyar nyelvű országneveket adtak. Általános szabály, hogy bármely nép a saját nyelvén nevezi meg azt a helyet, ahol lakik. Amint önmagát is saját nyelvén nevezi meg. Amikor az ősibb nép elvándorolt lakóhelyéről, vagy a nyelve a sok évszázad alatt fejlődésen ment át, akkor is gyakran a területre beköltözők, vagy a tovább fejlődött nyelvű népesség ragaszkodott az eredeti nevekhez. Az eredeti országnevek, földrajzi nevek akár sok évezredig nem változnak meg, elsősorban azért, mert a ma nem magyarnak tűnő népesség ragaszkodik a nevekhez, azokat sajátjának tekinti. Mégpedig azon egyszerű okból, mert magát a magyaroktól eredőnek tekinti, de ezzel önmaga sincs tisztában. A magyarokat mindenféle idegennek vélik ma sokan, a neveket nem értik, cselekvésüket a közönséges rablás irányítja. A nagyon fontos nevek tehát sok évezredig sem változnak meg, hanem megtartják eredeti névadójuk által adott névformát. Vagyis a magyarok által adott számtalan név ma is létezik, akár ötezer, akár tízezer év távolából is.
További rendkívüli probléma, hogy számtalan területen a magyarutód népek kifejezetten magyar nyelven jól érthető neveket adnak fontos földrajzi és más tényezőknek. Erre nincs ésszerű megoldás, miért történik, zajlik ez a folyamat napjainkban is? Nem tudni, hogy miért adnak magyarul is érthető neveket a belőlünk nagyon régen kiszakadt népek. Nem csupán az indoeurópaiak, afroázsiaiak, hanem más népek is hajlamosak magyarul is érthető neveket adni számtalan objektumnak. A magyar nyelv Isten saját nyelve, ami miatt ma is erőteljesen hat a többi nyelvre. De az is elképzelhető, hogy a magyaroktól származó népek ma is értik saját nyelveikben az alapszavakat, amelyekből új és összetett szavakat alkotnak, amelyek viszont jól érthetőek magyarul is. A nyelvek sok titkot tartogatnak.
A magyar írások közül elsődleges az ősírás, amit magyar írásnak, vagy rovásírásnak nevezünk. Varga Csaba tudós művészünk volt az, aki elsődlegesen felfedezte a magyar rovásírást a francia és spanyol barlangi rajzokon, ezáltal sikerült bebizonyítani, hogy ezeken a területeken magyarul beszélő emberek laktak. Őket nevezzük cro-magnoni embereknek, Franciaországban Kr.e. 36.600 táján már megjelentek. Tevékenységük a mai napig is tart.
A régió leletanyagait a francia tudósok több fázisra tagolták. A kultúrális fázisok mindegyike magyar nyelvű, amit a feliratok bizonyítanak. A Chatelperroni fázis ideje 33.000-től 31.000-ig, az Aurignaci fázis 32.000-től 28.000-ig, a Gravetti fázis 27.000-től 21.000-ig, a Solutréi fázis 19.000-től 17.000-ig, a Magdaléni fázis 15.000-től 9.700-ig tartott. A fázisok a magyar nyelvű népesség fejlődésének fázisai. Nyugat-Európa ebben a korban magyar nyelvű törzsektől volt lakott. A barlangfestmények és más rajzok mellett számtalan magyar feliratot lehet látni a kövekbe vésve. Hírneves esztéták beszélnek a festményekről tanítványaiknak, de a magyar nyelvű feliratokat észre sem veszik. Amit nem akarnak látni, azt nem látják. De ezzel becsapják az egész emberi fajt, gyakran nem is tudatosan. Maga a Régió szó is Ré Napisten, a Gi Föld, és az Ó, Régi magyar szavakból képződött.
A francia fázisok mindegyike magyar nyelvű népességet tagolnak, ami önmagában is a magyarok fejlődéstörténeti tankönyvének fontos fejezetébe kellene beíródnia. Nyugat-Európa több területén is magyarok éltek. Spanyolország északi vidékein tízezer évnél régebben. De Németország területén is magyarok laktak, egészen az Üveghegyekig. A Brit-szigeteken magyar feliratot még nem találtak, de egyéb bizonyítékok itt is magyarok jelenlétét igazolják.
A csodálatos festmények mellett gyakran számnév is olvasható. A fellelhető számnevek az ősi, tízezer évesnél jóval régebbi, magyar számnévírási technika szerint íródtak, amelyet még a XX. század első felében is használtunk, Erdély sóbányáiban. Varga Csaba szerint a számok a festményeken a művészeket jelentik, ami azt bizonyítja, hogy a számoknak ebben a magyar kultúrában rendkívüli jelentősége volt. Ma is használjuk a számokat személyek jelölésére, gondoljunk csak a futballcsapatok játékosainak számaira, vagy az iskolai naplók, anyakönyvek számaira. Maga a Személy szó jelentése, egy Szem az Éjben.
A magyar rovásírás létezését 40.000 évesre tehetjük, fenntartva azt a jogot, hogy írásunk valóban 200.000 éves. Amint a leletek szaporodnak, úgy nő a valószínűsége a 200.000 évnek is, ami manapság még majdnem beláthatatlan ősi kort jelez. De nem lehetetlenül régi kort.
A Kárpát-medence területe szintén tele van ősi magyar írással. Fontos írásokat a románok lekapartak a hegyek magas részeiről, amelyek magyar nyelven íródtak, és a történelemelőtti korból származtak. Torma Zsófia, az emberiség első nagy régésznője, rengeteg magyar írást kutatott fel, szerinte Kr.e. 8.000 tájáról valók voltak a legrégebbi feliratok Erdélyben. Ma tudjuk, hogy 30.000 éves feliratok is voltak, vannak, amelyeknek a többségét a románok elpusztították, mint azt ma teszik az iszlám kalifátus emberei a kultúrális kincsekkel. A másik fontos régió a Viszoko térsége, ahol Kr.e. 36.000 tájáról szólnak az adatok. A terület tele van magyar felirattal.
Rendkívüli a Pilis térsége is, ahol beton található, legalább 30.000 éves időből. A Pilis vagy hét, vagy kilenc piramist rejt, észak-déli tájolással. Tehát a kelet-nyugati tájolás abszolút téves. A Pilis piramisainak feliratai teljesen titkosak, a föld alatt vannak.
A Kárpát-medencében a magyar feliratok nagyon megsűrűsödnek tízezer évvel ezeelőtti időkből. Kétségtelen, hogy a Kárpát-medence a magyar nyelvű népesség egyik fontos centruma volt, és az ma is. A hivatalos "tudomány" igyekszik megsemmisíteni a leleteket, bizonyítékokat. Erről is sokat lehetne írni.
Kárpátia az egyik magyar centrum. Régészete rendkívül gazdag. Torma Zsófia Kr.e. 8.000 éve után már olyan kultúrák jelennek meg, amelyek tele vannak magyar írással. A Tordos-Vincsa az egyik ilyen kultúra. Torontálban megtalált bronz jogar fején magyar felirat van a Kr.e. 5.000 év körülről. Erdélyben Erősdön és Alsó-Tatárlakán városi kultúra fejlődött ki, ahol magyar írással írtak az emberek.
A Kaukázusoktól délre, mintegy 27.000 éve jelent meg a magyar rovásírás. Azután Közép-Afrikában 17.000 éves magyar feliratokat tártak fel. Ahogy haladunk az időben a mai kor felé, úgy gyarapodnak a feliratok is, amiket eddig sikerült megtalálni, felfedezni. Baráth Tibor, Varga Csaba sok adatot közöl. A hun magyarok csak alig Kr.e. 8.000 körül érkeztek keletre. Ez a kor a szempontunkból nagyon fiatalnak számít.
A Magdaléni kor megszűnése után Nyugat-Európában még sokáig keletkeznek magyar feliratok. Franciaországban Glozel leletei Kr.e. 4.000 körül nagy tömegben jelennek meg. Ez a tény azt bizonyítja, hogy a Magdaléni periódus elmúltával nem vesztek ki a magyarul író emberek Franciaországban. Sőt, inkább megsűrűsödtek.
Afrikában a magyar feliratok a Capsai kultúrában, Kr.e. 10.000 éve, nagyon gyakoriak. Kagylóhalmokon százával lehet felismerni a magyar betűket. Eritreában és Jemenben is sok a magyar felirat. A rovásírásos feliratok összegyűjtése nem történt meg, holott ez az emberiség legnagyobb történeti és nyelvészeti kincse. Működik a butaság hatalma.
Mezoipotámiát a magyar, pontosabban a szavárd törzsek alakították át a mocsarakból kultúrterületté. Mintegy 3.200 körül idegen, de rokon népesség szivárgott be Afrika vagy India felől, akik megváltoztatták az addig egységes szavárd területet. Eztán Kr.e. 2.500 táján az akkádok szivárognak be, akik szétverik a szumernak nevezett civilizációt. A szumeroknak nevezett kettős nép képírással kezdett írni Kr.e. 3.200 körül, ami teljesen megdöbbentő. Azért, mert a magyar rovásírás ismert volt, de mégsem alkalmazták, hanem helyette egy sokkal primitívebb írást fejlesztettek ki. Nagyon úgy néz ki, hogy a hangírás szakrális volt, a magyar rovásírást isteni írásnak tekintették, ezért a mindennapok során nem is alkalmazták. Összességében a jelekből álló szótagírás, ebből a képírás, ebből az ékírás teljesen félrevitte az emberiség írásos fejlődését. Az ékírás tehát zsákutcának bizonyult, győzött a rovásírás.
A második írás a token írás, amely mintegy 600 jel megalkotásával vette kezdetét. A tokenek kis, apró, néhány centis agyagból formázott és félig kiégetett figurák, amelyek valószínűleg szótagokat jelöltek. A 600 token jel a képírás alapja. Első megjelenése Lukia területéhez köthető, egy magyar területhez, a Kr.e. X. évezred közepéhez. Ha valóban Lukiában alakult ki ez az írás, akkor innen keletre haladt, Dzsemdet-Naszrban Kr.e. 3.500 körül mint képírás bukkan fel A képírás jelei teljesen azonosak a token írás figuráival. Fontos kérdés, miért jött létre a token írás a fejlett rovásírás mellett?
A gazdálkodás fejlődésével a női vezetők egy új könyvelési technikát fejlesztettek ki, aminek a létrehozásához kitalálták a token jeleket. A token jelek alkalmazása a rovás betűit visszaszorította, de nem szüntette meg. A kis agyag szobrocskákat egy rögbi labdához hasonló, félbe vágott agyagburokba tették. Belül vízszintesen kis falapocskák voltak, amelyekre a tokenek kerültek. A megfelelő sorrend adta a megfelelő szöveget, minden szobrocskának egy szótag olvasata volt. A főnöknő megalkotta az üzenetet, a levelet, a két félgömböt összekötötte, majd egy gyorslábú harcosára bízta, aki elszáguldott az üzenettel a megfelelő főnöknőhöz, aki elolvasta a küldeményt, és válaszolt is. A tokenek alakalmasok voltak még a gazdaság helyzetének kimutatására is.
A token írás, a képírás őse, hamar eljutott az Indus-völgyig, délen a Kék-Nílus és Fehér-Nílus összefolyásáig. Ennek ideje Kr.e. 7.000 körüli időszak. Nagyon valószínű, hogy Nimród birodalma erre az övezetre terjedt ki, de északon Közép-Ázsiát is magába foglalta. Roppant távoli időszak ez is, csak a logika segítségével lehet nagyjából meghatározni egyes valóban ősi birodalmakat.
A token jelek lassan eltűntek, maradt helyettük a képírás, de a rovásírás sok más helyen nagyon is virágzott. Egyes helyi érdekek nem akarták engedni a népnek az írás megtanulását? A rovás könnyen elsajátítható, ezért tiltani kezdték, és a nagyon nehéz ékírást találták fel a betűírás helyett? Nem tudni az okokat, de az biztos, hogy a rovás sokkal régebbi, mint a többi írás.
A rovásírásból eredeztethető minden, vagy majdnem minden írás. A magyar rovásírásnak szigorú rendszere és szabályai vannak, amelyektől nem lehet eltérni. Más viszonylatban a magyar rovásírás rendkívül rugalmas. Olvasata bármely irányból lehetséges, a betűk bármely helyzetben lehetnek, ami a jelentésükön nem változtat. Ellenben az összerovásokban a betűk helyzete kötött, nagyon szigorú szabályok szerint helyezkednek el a szövegben. Ha képesek vagyunk egyáltalán felfogni az összerovások csodáját, akkor azt is látni kell, hogy tízezer évnél jóval régebben olyan magasra emelkedett az emberiség észbeli színvonala, ami a rovásírásban kétségtelenül megnyilvánul, hogy teljesen újra kell értékelni a legutóbbi 40.000 év műveltségét és történelmét.
Egyiptom írása a magyar rovásírásból fejlődött ki. Ismerünk egy magyar behatolást Kr.e. 10.500 idejéből, majd egyet Kr.e. 4.000-ből, ami Szumer felől történt. Szintén 4.000 idejére tehető a gidászok megjelenése Észak-Afrikában, akik Pannoniából érkeztek. Az egyiptomi írás démotikus ága a magyar rovásírás betűin alapul, a hieratikus és hieroglifus forma eredete bonyolult, de mindkettő a magyar nyelvre támaszkodik. Ez tény, ami ellen csak hazudozni lehet.
Kína írása a magyar rovásírásból fejlődött ki. A Tao Te King összes ábrája, az alapoktól kezdve, a magyar rovásírásból épül fel. A han kínaiak a hun magyarokból keletkeznek, a kínai nagy civilizációt a magyarok és a helyiek hozták létre. Sok rejtély van még a kínai írás keletkezése témakörében, amiket meg kell fejteni. A japánok felemelkedése szoros összefüggésben van a magyarok, itt hunok, terjeszkedésével. Kína népessége Kr.e. 2.000 körül elsősorban viet volt, akiket a magyaroktól keletkező Hanok (félig hunok), teljesen kiszorítottak mai hazájukba. A szinid népesség a viet, a tungid népesség a magyar, vagyis hun és kínai eredetű han népesség utóda.
Az etruszk, latin, görög írás szintén a magyar írásból ered. Az etruszk, latin, görög ábécé részletes elemzése, valamint e nyelveknek eredete abszolút biztonsággal igazolja magyar eredetűket. A Cirill írás szintén magyar eredetű. Ugyan sok vonásban görög betűket tartalmaz, de a görög betűk magyar eredetűek. A germánok írása, a gót írás, mintegy Kr.e. 300 táján alakul meg. A gót betűkészlet mindegyike magyar betű. Mintegy fele a betűknek az eredeti magyar jelentést tartalmazza, másik fele a gót betűknek a magyar ábécéből való jeleket rögzíti, de a jelentésük nem azonos a magyar jelentéssel, hanem átkevert. A norvég király is inkább ezt a rendkívüli titkot kutatná, mint éppen a magyarokat bántalmazná, már sok év óta.
A fönícei írás a magyar írásból jött létre. Részletesebb írásokkal foglalkozó könyvek sok írást mutatnak be, köztük több sémi írást. Teljesen világos, hogy az arab írás a magyar ábécéből fejlődött ki. Maga Mohamed is magyar volt, és a Szaud család is magyar származású, úgy vélem, a Turul Házból való. A sémi népcsoportok nyelve, lassú evolúció hatására alakultak a magyar nyelvből, nyelvjárásokbó sémi nyelvvé. Ez a folyamat zajlott le a sémi írások kapcsán is.
A ma ismert írások mindegyike rendkívül fiatal. A magyar írás rendkívül idős, akár 200.000 ezer éves. Mi következne ebből egy nem rasszista tudományból? A kutatás, a hatalmas pénzösszegek megjelenése, hogy ezt a csodálatos írást minden előfordulási helyén fedezzék fel, ha lehet, és legyen közkiccsé minden előfordulása. Ahol magyar írást találunk, ott magyar nyelvű és tudatú emberek jártak. Azt jelenleg nem tudni, hogy az adott területen élő emberek rokonaink-e, mert a kutatásokat súlyosan akadályozzák a magyarok ellenségei. A mai tudomány rasszista, zsákmányszerző és hazug. Nem minden képviselője ilyen aljas, de a többség igen, közönséges bértollnok.
A magyaroknak annyi neve van, mint égen a csillag. Nem csupán a magyar, a hungár, és a többi mai név jelent magyart, hanem rajtuk kívül nagyon sok más név is. Ezek közül a következő oldalakon sokról be kell beszámolni. Ha egy népnév megérthető a magyar nyelven, akkor az a nép, minden valószínűség szerint, magyarul is beszélt. Vagy egy olyan hipotétikus nyelv, amely a mai magyar nyelvnek közvetlen rokona volt, nyelvtani szerkezetében és szókincsében. De, ha a nyelvtani szerkezet már tovább fejlődött, de a szókincs többsége még magyar volt, akkor is az a nyelv magyarnak, vagy magyar rokonságúnak tekinthető. Ez a hipotétikus nyelv a táltosok nyelve, akik az idők messzeségében megalkottak egy tudományos nyelvet, amit ma "magyar" nyelvnek nevezünk. Talán 200.000 évvel ezelőtt, mert a nyelvhez rögtön megalkották az írást is. Eszerint a magyar nyelv az ősi tudósok tudományosan megalkotott nyelve, ezért tartalmaz olyan sok megdöbbentő szót, ami csak a mai legfejlettebb tudomány által érthető meg, de sok más szó ma sem érthető, mit is akar jelenteni.
Ebből is fakadhat a magyar nyelv szakrális jellege.
A mai nyelvészek nem húzhatják a magyar nyelvre saját szabályaikat. A magyar nyelv az eredő, origo, ami miatt a magyar nyelv szabályai alapján kell megítélni minden mai nyelvet. Ha ezt az alapszabályt sem követik a mai nyelvészek, akkor sehova sem érnek el.
Sok magyar népet lehet találni a magyar nyelv értelmezésének rendkívüli segítségével. A magyar nyelv isteni logikájú nyelv, mérhetetlenül nagy tudású tudósok alkották meg nagyon régen. Az egymillió évet le sem szabad nagyon írni, ami szerint a magyar nyelv egymillió éves is lehet. Vagy sokkal régebbi, kezdeteit tekintve.
A magyar nyelvű népnevek bemutatása majd később történik meg.
Egészen biztosan léteznek olyan magyar, vagy magyar rokoságú népek is, akikről nem is hallottunk. A mai Föld is még gazdag terület, sok ezer néppel, sok ezer nyelvvel. Ha a ma még sosem vizsgált nyelveket is górcső alá vesszük, és értjük a magyar nyelvet egy kicsit, akkor még nagyon sok rokon nyelvet fedezhetünk fel. A Biblia azt mondja, hogy az emberiség egy nyelvű volt. Ez a nyelv a magyar nyelv, ami tény sokaknak nem tetszik, ezért az igazságot igyekeznek meghamisítani. Ettől még a Bibliának van igaza, az emberiség egy nyelvű volt, és ez az egy nyelv a magyar nyelv volt.
III. FEJEZET: A MAGYAR NÉPNÉV ↑ tartalomhoz
A "Magyar" szó népnév, törzsnév és országnév. Gondolnánk, ha ez igaz lenne, akkor rendben lenne minden, de ez nem igaz. A "Magyar" szónak sokkal több jelentése van, mivel egyes alakjai rendkívül régiek. Minél régebbi egy szó, annál több jelentés tapadhat hozzá. Ez is egy axióma. A Magyar szónak ismert magas hangrendű változata is, a Megyer.
A Magyar név a mondák, krónikák Magor nevének változata. A Magor névnek van Mogor alakja is, továbbá több más alakja. A Magyar név a közepén ma nem G, hanem Gy hangot tartalmaz, ami sok további gondolatra serkenthet bennünket, vajon mit akartak őseink (vagy ellenségeink) ezáltal üzenni nekünk? A Magor, Mogor név mellett a Magyar, Megyer, és rendkívül sok változata is azt bizonyítja, hogy az emberiség legfelsőbb, vagyis első nemzete a magyar. Vagyis mindenki tőlünk származik, aki ember.
A Magyar nevet sokan vizsgálták, elemezték, értelmezték, de még egyetlen kutató sem jutott a név jelentésének közelébe sem. Ennek oka az, hogy nem fordítottak elegendő időt, munkát, fáradtságot a magyar nyelv általános felderítésére, megértésére, ezért nem ismerhették fel a Magyar szó jelentését sem. A másik ok az, hogy az ellenség kutatói direkt meghamisították, elhallgatták a tényeket, amelyek a tudomásukra jutottak. A vizsgálódók tehát különböző eredményeket értek el, aminek azonban semmi jelentősége sincs. Mind tévednek, kivéve Magyar Adorjánt, aki a Magyar szónak Nap jelentést tulajdonít. Magam a Magok Ura, vagyis csillagok ura fogalomból jöttem rá a Magor Nap jelentésére, mivel a Csillagok ura a Nap, Magyar Adorján viszont máshonnan, de a két levezetés nem ellentétes, inkább kiegészíti egymást.
Nem célom a magyar szóról való munkák tételes elemzése, a kérdés tudománytörténeti áttekintése. Úgy gondolhatjuk, hogy mindenki téved, mindenki a magyar nemzet ellensége, aki a témában megnyilvánulási lehetőséget kapott. Akik manapság írhatnak, vagy a Habsburg, vagy a szovjet érdekeknek rendelték alá magukat. Az 1989 utáni szabadság sem más, mint a korábbi elnyomók elnyomása. A cenzúra működik a magyarok ellen.
Krónikáink eléggé világosan beszélnek, hogy iskolákban is tanítani lehessen a szövegeket. Nimrúdnak hét fia volt, ami nagyon emlékeztet Japhetre, akinek szintén hét fia volt. Nimrúd két elsőszülöttje Magor és Hunor. Az Or szavak nagyon sok szóban előfordulnak, Úr értelemben. Az emberek Ura mellett e nevek Hegyet is, Várost is, Uradalmat is jelentenek, meg Napot és Úristent. Az Ur-Or-Ar közeli rokonok, ami miatt a Mag-Ur, Mag-Or, Mag-Ar csak nyelvjárási, vagy csak kis kiejtési különbségek. Egyetlen ember is beszélheti a három kiejtési formát.
Az Ur, Or, Ar jelentése Úr. Mivel az Úr kiemelkedik a többi közül, ezért a Hegy, és a Férfi fogalmat is tartalmazza. A városok Mezopotámiában eredetileg hegyek voltak, mert a folyók a síkságot elöntötték, csak a kiemelkedő városok, Uru név alatt, kerülték el az áradásokat.
A Magor szónak sok rokon alakja van a magyar nyelvben, mint a Tudor, angol királyi családnév is, Vidor, Kacor, Kapor, Csupor, Veper, Bokor, és rengeteg más alak. Teljesen biztos, hogy ezekben a nevekben az Or az Úr jelentést tartalmazza. A Mag-Or tehát eredetileg Mag-Úr volt. A Magor érteleme a Magok Ura. Társa Hunor.
Azt kell látnunk, hogy jelenleg senki nem ismeri a Magor – Magyar jelentését, pedig régebben már többen is felderítették e nevek igazi tartalmát. Először nézzük a Mag-Or, vagy Mag-Úr, Mag-Ar jelentését. A valóban ősi, legalább 40.000 éves magyar csillagvallás alapján, a Mag nem a növényi magot, vagy a népek magvát jelenti, amint ezt hiszik sokan, hanem fantasztikusabb jelentése van. Igazodik a valóban ősi magyar csillagvalláshoz. A Mag jelentése Csillag.
A Kender-Magos, és a Pety-Meg neveket vizsgálva és értelmezve döbben rá a logikusan gondolkodó ember, hogy a Mag és Meg szavak egy rajzolatot mutatnak. A Kendermagos tyúk oldalán pöttyök vannak, a cibetmacska oldalán szintén. A Magok, Megek pettyek, díszítések, ami az állatok nevében is megjelenik. A csillagvallást sok éve kutatva hamar megérti a magyar nyelv alapján kutató ember, hogy itt egy másféle, régebbi világnézet létezik, ami alapján képződtek a szavak. Az ősi világnézet, ami a csillagvallás lényege, töredékeiben még ma is él. Ezért a Mag Csillag fogalmát viszonylag könnyű volt felderíteni.
Toth isten alaptörvénye szerint, "ami fenn van, lenn is". Tehát a Fenn fogalmából kell kiindulni, és nem szabad tévedni, össze-vissza beszélni. Nem szabad a Lenn fogalmát a Fenn fogalma elé helyezni. Aki ezt az alapszabályt megszegi, máris tévútra jut. Toth isten neve is természetesen magyar nyelvű.
A Kend-Er-Magos tyúk oldalán, a tollazaton, kender magok látszanak, amelyek az éji égbolt csillagait mintázzák. A Kender növényből szőtték a Kendőt, a fáraó fejkendőjét, amelynek a színe piros-fehér, vagy kék-arany volt. A fáraó királyi díszéről sok helyen olvashatunk, Baráth Tibor szövege kiemelkedő köztük.
Petymeg nevünk lehet nyelvújítási szó is, ami azonban a két szóelem jelentését nem befolyásolja. A Pety is Csillag, a Meg is Csillag, a Mag magas hangrendű alakja. A Mag fordítva Gam, ami szintén a kerek formát jelenti, mint Eszter-Gam városunk nevében, vagy a görög Gamma nevében, ami a Gamó magyar szóval rokonítható. A Kendermagos és a Petymeg neve vezetett rá arra a tényre, hogy az állatnevekben számtalan alkalommal a csillagos eget láthatjuk viszont, magyar eszmeiségben. Azt sok egyéb tételes kutatás alapján határoztam meg, hogy a növények és madarak neveiben nagyon sokszor a csillagok fogalmait láthatjuk viszont. A csillagvallás tehát sokkal nagyobb kiterjedésű, mintha csak néhány névre alapoznám az emberiség legősibb vallását.
A Csudaszarvas nem más, mint az éjszakai égbolt, a millió csillaggal. Mivel a Szár-Vas egyik jelentése Sárga-Fehér, vagy másként Arany-Ezüst, ezért kezdetben nem a földi szarvast jelentette. De őseink, a magyar nyelv fejlődése során, felismerték, hogy a szarvas égi fogalma sok szarvasfaj esetében megtestesül a földön. Sok szarvasfaj testén a Csillagos Égbolt jelenik meg, így ezek az állatok szentté váltak. Tehát őseink az éji eget a földi szarvasokkal azonosították, elsősorban a szarvasok oldalán lévő fehér pettyek miatt, másodsorban az agancsok miatt. Ne feledjük, a Menóra is a szarvas agancsának mintája, tehát nem szeretnék oldalsó támadást kapni.
Az éji ég a szarvasban, mint állatban jelenik meg, lenn a földön. Ez a képzet segített megfejteni a Kendermagos és Petymeg nevek Mag és Meg szavainak jelentését. Amelyek természetesen nem a föld felszínéhez köthetők.
Felvethető, hogy népnevünk sok formája, hogyan bontható elemeire? Igen, ezt a munkát el kell végezni. A Magor, Magur, és Mogor, a Magyar és Megyer, hogyan bontható elemeire? Több féle módon. 1. Mag-Úr, Mag-Or, Mag-Ar,
2. Ma-Gur, Ma-Gor, Ma-Gar
Természetesen ez a néhány névforma még nem elegendő a Magyar népnév értelmének felderítéséhez. Annál is inkább, mert minket sok nép sok névvel illetett az ókorban, amely nevek jelentéseit is ki kell vizsgálni, hogy a Magyar szó jelentésének közelébe jussunk.
A Ma nagyon ősi szó, a Föld, az Anya, a Mama neve, de Idő jelentése is van. Ma Anya a Mama, Da Anya a Dada. A Gur, Gor, Gar jelentése Nagy és Hegy, meg Gurul. A szumer Magur – Hajó, ami azt jelenti, hogy a "tenger hullámain guruló Föld", ez a hajó, amin az emberek állnak. Zecharia Sitchin azt mondja, hogy a Ma a Felszín, ez így van, mert a hajó alapja egy felszín. A Ma-Gur nevet tehát megnéztük, és megértettük Hajó jelentését.
A Nagy Istenanya neve Ma, vagy Mama, akinek a neve a földdel és földműveődéssel is összefügg. Magyar nyelvű becézett neve Mami, ami Szumerban istennév. A "Középső" Gömb alakú, ami a Magban is jól látható. Ma szavunk igen sok nyelvben jelen van, de a Ma, vagy Em betű csakis a magyar íráshoz kapcsolható.
A Ma-Gar olyan ember, aki a földet műveli, a Ma Karja, vagy a Ma Nagyja.
Ma-Gor a Föld, Ma anya Nagyja, Hegye. A Gor a Hegy fogalmi körébe tartozik.
Ma szavunk egyben a Mag alapja is. Mivel a Ma, illetve Mama szó megjelent a szumer nyelvben is, nehéz azt bizonyítani, hogy a szó indoeurópai lenne.
Ma szavunk a finn, észt Maa megfelelője. A Ma = Föld, Hely, Felszín. A szumer nyelvben is gazdagon előfordul. A magyar származású nyelvekben is gazdagon megjelenő szó. Kis-Ázsában Ma Anyának temploma volt 2.000 éve, és Da Anyának is, 2.000 éve. Úgy gondolható, hogy az indoeurópai nyelvekben is szerepel, nagyon sok alkalommal, ami kifejezetten magyar-indoeurópai leszármazást bizonyít. A magyar Ma jelentése még Idő, a "Mai nap" neve. Emiatt Isten jelentésű is. A Ma és Máma időt is jelentenek, de egy adott helyet is. A Ma az a pillanat, amikor az Idő folyik. Erősen filozófikus szó. Ha megértjük a Jelen pillanatát, akkor összevethetjük a Ma pillanatával is.
A Mag keletkezhetett a Ma-Ga összetételből , látszólag és igazság szerint. Ha megértjük a Ma-Ga szót, akkor azonnal közelebb jutunk őseink fogalmaihoz és világnézetéhez. Tehát arról van szó, hogy a Ma a Földanya neve, a Ga pedig a Ház. Most képzeljük el ősünket, aki a Ma, vagyis a Földanya felszínén áll, és felette ott van a Ga, vagyis a Ház. Ez a Ga, vagyis Ház, az égi égbolt. Ebben a pillanatban felismerhetjük őseink Ma-Ga szavának pontos jelentését. Ma, a Föld, Háza, a Ga, innen ered a Maga nevünk. Aki a csillagokból ered. Ha valakinek van jobb levezetése, akkor mondja meg, mutassa be. Mert a Föld, a Ma, Ga háza a Csillagos égbolt. Természetesen ez a szavunk is abba a rendszerbe illeszkedik, ami a Ház szóhoz és fogalomhoz tartozik. Próbáljunk mindig őseink szemléletével gondolkodni, helyezzük magunkat mindig vissza az adott korba, amit vizsgálunk. A Ház hét, vagy tíz szférája nincs felderítve, pedig számtalanszor belefuthatunk a szférák fogalmi rendszereibe.
Egy variáns, amiben nem hiszek: a Mag a Ma-Ág formából is eredhet, mert a Ma-Ág összevonva Mag, vagy Mág lehet. A Ma-Ág a Földanyából kiágazó Ág. Hasonló, mint Maat istennő neve, aki a Földön-Át értelmű, amint erre több egyiptomi festmény is pontos magyarázatot nyújt.
A Mag szó tehét a Ma-Ga szóból egyszerűsödött, a Maga valódi jelentése Csillagember, mivel a Ga a Ma Háza, vagyis az égbolt. Nagyon nehéz pontosan azonosítani rendkívül ősi szavaink jelentését, mert állandóan a magyar nyelvre támadnak a magyar nyelv utódai, és magyarázkodni kezdenek, totálisan helytelen alapjaikon.
A Mag tehát a Ma-Ga, a Föld-Háza fogalomnak a mai magyar származéka. Alepvetően tehát Csillagot jelent, mert a Föld Háza a csillagos égbolt. Jelenthetné az eget is, de a mai "maga" szavunk kifejezetten emberre vonatkozik, az ember égi jelképe pedig a csillag. Amikor a Maga szót használjuk, akkor bizony Csillagjöttét értünk alatta. Nagyon nehezek a magyar nevek valódi jelentéseinek felderítése, mivel a magyar nyerlv amúgy 200.000 évesnél is régebbi. Gyakorlatilag semmilyen köze sincs a mai materialista szemléletű nyelvekhez, amelyek belőle erednek, de sok ezer év elmultával sok változáson mentek át. Az is igaz, hogy a mai materialista világlátású nyelvek valójában tartalmazzák az őseredeti magyar nyelv szakrális tartalmait. Csak kicsit meg kell kapirgálni ezeket a nyelveket, és előtűnnek belőlük az Aranykor tartalmai.
A Mag szónak sok variánsa van. Összesítve, maga a Mag szó a Ma-Ga fogalmából ered, a logika törvényei szerint. Tehát a Ma a Földanya, a Ga a Ház, a Földanya égboltja. A Mag pedig Csillag.
Innen aztán nagyon sok nyelvben felfedezhetjük a Mag, és rokonai, a Mak, és egyéb szavainkat. A Ma-Ga rövidüléséből ered tehát a Mag, aminek Középső értelmet is adnak sokan, nem érdemtelenül. A magyarok az emberiség közepe, a gyümölcsök magja a termés közepén helyezkedik el.
A Mag szó igen régi. Párja a Mak, Mah, Maj és a Magy, hangtani rendszerben. A Mag jelentős szótartomány alapja. A Ma, mint Föld, és a Ga, mint Ház, szigorúan meghatározza a Maga szó jelentését. De nem eléggé, mert mindig jönnek az egyet nem értők.
A Mag szó alapvetően tehát az Égi Magokra, a csillagokra vonatkozik. A Mag jelzője az As, ami a szumer nyelvben is létzezik, Ház jelentéssel (Varga Zsigmond). Tehát a Mag-As magyar szó abszolút pontos jelentése Csillag-Ház. A Magas szó Csillag-Ház értelmének felfedezése megdöbbentő erővel bír. Arra kényszeríti gondolatainkat, hogy az ősi kor nem az volt, amit ma be akarnak mesélni a tudomány képviselői. A félremagyarázások felfedezése is sok évszázad kutatásába telt, rengeteg erőt kimerítve. Megdöbentő a magyarok számára, de sok hamisító öntötte el országunkat. Ha ezt a magyarok nem tudják, akkor védekezni sem tudnak a rosszakaratúak ellen.
A Mag szónak tehát több változata van. A Mak jelentése Nagy és Kicsi, a kettősség az őskorból ered. Mak istennő a hettitáknál Nagy jelentésű. A Földanya neve, de a névben a Ma a Föld, a K speciális magyar becézés, kicsinyítés.
A Mák ugyanakkor Kicsi. A mák magjai egészen aprók, feketék. A Makk is mag, a tölgyfélék magja. De a Makk szónak is több jelentése van. A latin Macula, tkp. Mákula "Folt" értelme a Mák kicsiségéhez tartozik. Világos tehát, hogy a latin Macula a magyar nyelvből származik. A Mákszem és Maxim (Mak-Szim) is szorosan összefügg, mindkét szó magyar eredetű. A Mákszem a Bors-Szem fogalma irányába is utat mutat. A Maxim jelentése Nagy, vagyis Nagy-Szem.
Az irzaeli Makkabeusok magyar szabadságharcosok. Nevük a magyar Makk-Bog, Makka-Beus a Nap (Bog, Beus) Nagyjai (Makkjai) értelmet tartalmazzák. A Makka-Beus náv Beus utótagja a Szkara-Beus név utótagjával azonos, ami szintén Bogot, Büjt jelent, lásd Csere-Büj (cserebog-ár) nevünket. Ezért a Makka-Beus valóban Makka-Bog, Mag-Bog, ami a Napisten követőjét jelenti.
Már szavunk az "Elmúlt" fogalmával lehet összefüggásben.
In-Már főisten az udmurtoknál. A névben az In az En – Isten jelentést adja, a Már a Mar magyar igével is kapcsolatban van. In-Már nevéből eredhet a mai magyar Immár szó is, de lehetséges, hogy az Immárnak más jelentése is van. Szumerban En-Inmar város neve kétségtelenül összefügg Inmar udmurt isten nevével. A szumer városnévben az En éppen Istent jelent.
A Maar indoeurópai szó, értelme "Maradványtó". A Ma a Földanya, az Ar itt az Ár víz jelentését tartalmazza. A Ma Árja a Ma-Ar, ami a germán Maar szóhoz vezet bennünket. Úgy néz ki, hogy a germán Maar a magyar Ma-Ár egyenes leszármazottja.
A Mar magyar ige sok szónak az alapja. Az egyik jelentése Ifjú, a másik jelentése Halál. Az Ifjú, Fiatalság fogalmára jó a Mars szó, a Mars-mezőn az ifjak gyakoroltak harci műveleteket. A harcolók gyakran meg is haltak. A Maros folyó nevében a Mar a Nyugat, vagyis a Halál ölt testet, ugyanis nyugaton a Napisten lenyugszik. A magyarok úgy gondolták, hogy a Nap a házába, édesanyjához tér aludni, egyes magyar származású emberek a Veszt igével nevezték a Nap alászállását, és West – Nyugat szóval magyarázták az embereknek a Napisten esti eltűnését. A Martu, vagy Mardu isten is nyugatra törekedett, de neki is Ifjú volt a fogalma, mert a keleti magyar területekről új, vagyis fiatal, területeket hódított meg, amit ma Szíriának, régen Szeriának neveztünk.
A Mar Halál neve a Marni főnévi igenévben úgy jelenik meg, hogy az ifjak voltak kitéve a Marni jelentéseire. Az oroszlán, a veszett kutya, a kobra és más marni képes lények az emberek ellenségei voltak. De a Mar ige nagyon szélesen elterjedt. Még a Tenger Mar neve is összefügghet a Mar jelentésével, mert aki a tengerre kiment, az gyakran a halál fia volt. Mar-E, vagyis a Tenger, egyik jelentése a Halál-Háza, és magyar eredetű név.
A Mar ige közeli rokona a Mor, vagyis a Mar változata. A Mor szintén Halál értelmű, tehát a Mar ige származéka. Természetesen százával vehetjük elő a Mar és Mor szavakat, a Mur alakkal együtt, de most nem ez a dolgunk. Ha sikerült meghatározni egy alapszó, egy fejlettebb alapszó értelmét is, akkor már sokkal könnyebben haladhatunk az emberiség szókincsének helyes értelmezésében előre. Aminek sokan nem fognak örülni.
A "Ma" alapszóra néhány példa a magyar nyelvből: Tor-Ma, For-Ma, Sely-Ma, Il-Ma, Al-Ma, Fir-Ma, Ri-Ma, Gam-Ma, Ró-Ma, Ro-Ma, Ru-Ma, Má-Ma, Dá-Ma, Kor-Ma, Lá-Ma, Ká-Ma, Ku-Ma, Rá-Ma, Pál-Ma, Há-Ma, Or-Ma, Si-Ma, Csu-Ma, Du-Ma, Kár-Ma, Lár-Ma, Pár-Ma, és sok más magyar szó. Ezeknek a neveknek sok származéka van. Azután úgy is sok származéka van, hogy hangzó cserélő szótővel rendelkezik, mint az emberi beszéd. Lásd: Or-Ma – Or-Om, Szir-Ma – Szir-Om, Kor-Ma – Kor-Om, Bar-Ma – Bar-Om, Kar-Ma – Kar-Om, Kör-Me – Kör-Öm, Ter-Me -Ter-Em, Ver-Me – Ver-Em, Ür-Me- Ür-Öm, Soly-Ma – Sóly-Om, és még sok ezernyi szó. Azt kell tehát látni, hogy az Om, Öm, Em szavaink mindig Földet, Helyet jelentenek. Innen aztán jól látni a szanszkrit Om szavakat is, amelyek csakis a magyar nyelvből eredhetnek.
A Ma Föld, Hely jelentése a magyar nyelvben szélesen elterjedt. Egyes ellenségeink ezt az alapszót is el akarják venni tőlünk, alig pár ezer éves nyelveikbe. Persze, se írásuk, se bizonyítékuk. A Dorozsma magyar szóban, a Do-Rozs-Ma felbontás szerint a Nap-Vörös-Földje magyar értelem látszik.
A Mány jelentése Föld magyarul. De a Man Ember, továbbá Kéz. Az a lény, aki kézzel csinál minden hasznos dolgot. A Ma alapszó fogalmából ered az a hely, amely lágyítva, Mányos. A Lágy-Mány-Os Buda déli területén egy tó volt, amit feltöltöttek. A Lágy a földre vonatkozik, a félig mocsári helyre. A Mány a földet jeleníti meg, az -Os talán jelző szerepű. A Lágymányos helyén ma az egyetemi városrész terül el. A XX. század elején, amint az köztudott, a területen tó és mocsár volt. A Mány szóhoz vegyük Nagy-Mányok nevét, amiben a Mány szintén Föld értelmű.
Koponyányi Monyók kisördög nevében a Monyók egy régi magyar szó, amiben a Mony szónak a Menny, és a Fia jelentését láthatjuk az Ok szóban. A Mony tükrözve Nyom. A Mony a Tojás neve is, lásd Tik-Mony, ami Tyúk-Tojás, vagyis tik-nyomás értelmű. A Tyúk Nyomja ki, ezért a Nyom és Mony szorosan összefügg a magyar nyelvben. Ebben a közegben is magyar misztérium látszik, egy hatalmas Világegyetem képződése, egyszerű földi jelekkel leírva. A Tojás ugyanis a Világegytem, máskülönben a Naprendszer, végül a Föld és Ég jelképe. Magyar őseink a Menny és Föld dolgait folyamatosan megkeresték itt a lenti földön. Ami viszont a mennyei dolgokra hasonlítottak, azokat mennyei szavakkal látták el. A koponya nagyságú nyomó, a kis ördög, így kapta a Monyók, vagy Monyka nevet. E nevek, a Men és Mon, Egyiptomban Amon, Amen nevében is megjelennek, vagyis a magyar szókincs Egyiptomban is elterjed. A Mon Egy jelentése a Men (Menny) fogalmából ered, mivel az Ég Egy, a Menny Egy. A Monarchia Mon neve ezért magyar eredetű szó.
Ma szumerul is Föld. Ma-Da a Föld-Helye. A Mada néha a magyarok népneve is. Nyír-Mada nevében is megjelenik ez az értelem.
A Mád szó szintén a magyarokat jelöli. Írtuk Maad formában is. Kairóban jelentős Maad nevű városrész van. A Mád szó a Ma "d" képzős alakja.
Máj szavunk a Ma Földanya kicsinyített, vagyis jejes végződésű alakja. Máj alakú jósló eszközök kerültek elő Szavárdia déli részeiről. Kőből faragták ki a májat, amelynek minden része jelentett valamit. A kőből kifaragott májon tanultak a tanulók.
A Mál, Máll és Mell porhanyós anyagokra vonatkozik. A Mell szintén lágy hely, és Mély is, ahonnan a tej csörgedezik a kisbabanak. A Malom is magyar eredetű szó, a gabona mállasztását végzi.
A Matu szerepel Kurtu Germatu (Kürt Gyarmat) törzsünk nevében. Akkád szó is, jelentése Föld, pl. a matu elitu névben.
A Mász ige is kapcsolatos lehet a Földdel, mivel a Ma szó az alapja. De lehet mászni a fára is, és a Világfára is, nem csupán a földön. A Más, Mása, Másik, Második alapja szintén a Ma. A Ma, a Föld második helyzetben van az Apát megtestesítő Éggel szemben. Első az Apa, második az Anya, harmadik a Gyerek. Ebben a rendszerben az Anya és a Gyerek nem alávetett helyzetű. A Más király a főkirály mása, akit gyakran rituálisan megöltek a főkirály helyett. Erről ír Robert Graves. De a Mász rokona a Mosz, a Mesz és Misz, azután a Mos, Mes, Mis is, mind Ifjú Hős értelemben. Az egyiptomi Mosz értelme Ifjú, tehát a magyar megfelelő szavak közé tartozik. Mosz-E jelentése az Ifjúság-Háza, az "E" szó tömeges a magyar nyelvben, ahonnan a szumerba és egyiptomiba is bekerült, de az angolban is sok szóban jelen van. Ra-Mosz-E a Rá Napisten Ifjú Hősének Háza, Ka-Mosz-E pedig a Király(ság) Ifjú Hősének Háza. A Ramszeszek nevében tehát három magyar alapszó szerepel. De Mózes neve is a Mosz-E ötvözetéből alakult ki. Jelentése az Ifjú Hős-Háza. A Mózes forma a Mosz-Es összetétele, a két szóelem magyar eredetű. A Mosz az Ifjú Hős, az Es a Ház, ami a magyarban és szumerban As és Es formában fordul elő. Mosz-Es tehát az Ifjú Hős-Háza jelentést tartalmaz. A Mász és rokonai nagyon sok szóban szerepelnek.
Tudósaink közül sokan jó eredményeket értek el a Magor, Magur, Magyar nevek megfejtésében. Többen is eljutottak a Magur Oroszlán jelentéséhez. Egyes szemita ábrázolásokon látható, amint a király lándzsával Magurt, vagyis oroszlánt öl meg. Komoróczy Géza Ur-Magh alakban írja az oroszlánt, ami természetesen Magh-Ur is egyben.
A Nap jelképe az oroszlán, és a király (törzsfő), ami a nevekben is megmutatkozik.
Csőke Sándor szerint a szumer Ma és Mada értelme Ország és Haza. A szumer "Mada" ékjel a mai magyar címer bal oldalán, a négy folyóban jelenik meg. A Négy Folyó Édent jelzi, eszerint a szumerok úgy gondolták, hogy a magyarok Éden elsődleges népe. Azt gondolja, hogy a "Magyar" szó "Országbéli, Honbéli" értelemmel bír. Csőke Sándor a szumer Moger szót "Sarlós ember, Földműves" jelentéssel értelmezi. A német Ge-Moger, amit a németek a magyarokra értenek, szintén Sarlós jelentésű.
Felsorol több népnevünket: Ungár, Unger, Ongr, Ungherese, Venger, Ung-uri, Unugur, Ungar, Hungar, Ingar, En-Gar = Ikkaru – földműves, paraszt. Jelentős kutatónk Csőke Sándor sok értékes felfedezést tett a nyelvészetben. A magyar jóval régebbi, mint a szumer, ezt az alaptényt sose felejtsük el.
Nagy Sándor történészünk azt bizonyítja, sok más külföldi tudós mellett, hogy a török nép a Kr.u. VI. században születik meg, mégpedig finnugor előzményekből. Szerintem erős magyar és szumer hatás is érvényesült, valamint több kínai nyelvjárás hatása is a török nyelv születése idején. Nagy Sándornak teljesen igaza van a törökök fiatal létezése megállapításában.
Nagy Sándor a magyar nép szumer eredetét bizonyítja, azt gondolva, hogy a szumerok már sok ezer év óta a Kárpát-medencében laktak. Ez azonban tévedés. A helyes irány, a magyarokból erednek a szumerok. A Kárpát-medencében 40.000 évnél régebben magyarok laknak, akik a magyar írást használják. Az írások magyar nyelvűsége minden ellenérvet lesöpör az asztalról.
A nyelvészek egy szűkebb csoportja a magyar nyelvet a török nyelv egyfajta elágazásának próbálja értelmezni. Ez a hipotézis is teljes csőd, mert a 40.000 évesnél sokkal régebbi magyar nyelvet nem lehet a 200 körül képződő török nyelvből levezetni. A nyelvészet teljes zűrzavarát ez az elmélet is igazolja.
Katona Sándor remek kísérletet tett 1993-ban a magyar népnév értelmezésére. Elsősorban Csőke Sándor, Padányi Viktor, Baráth Tibor elméleteit közli. A sok adatból karakteresen azt vonta le, hogy a magyarok a Föld földművesei. Az ismeretanyag közlésével is előre mozdította a kérdést, mit jelent a Magyar szó?
Kósa Barna Egyiptomban kutatott a magyar népnév után. Sikerült 32 magyar népnévi nevet találnia az egyiptomi földrajzi nevek között. Eredményeit eltitkolták. A számára elért okiratokban 282 magyar hangzású családnevet ismert fel. Kutatásait nem ismerhetjük. Ha nem igazak Kósa Barna kutatásai, akkor könnyen cáfolható lenne összes munkája. Annyit tegyünk hozzá, hogy Egyiptomot is a magyarok hozták létre, de Európából érkeztünk a Nílus mentére.
Padányi Viktor azt állítja, hogy a Kaukázusoktól északra a magyar népnév sehol elő nem fordul, kivéve a dunai Hungáriát. De délre a Kaukázusoktól, a magyar népnév tömegesen megtalálható. Ezzel az állítással szemben azt kell mondani, hogy a Magyar népnév, és közeli változatai, nagy számban északon és délen is léteznek. A Kaukázus név is magyar eredetű.
Padányi Viktor szerint a Magyar népnév Kr.e. Minta, Mintha, többes számban Mitanni, Mada, Méd, Médj, Manni, Mannaj, Manda, Matai, Musk, Mag, Mak alakban fordul elő. A felsorolt nevek mind jelenthetnek magyarokat is, mivel a Hurri, és más népek közel álltak a szavárdokhoz. Az viszont nem fogadható el, hogy a Magyar népnév ebből a körből származik.
Baráth Tibor Felső-Egyiptomba megy, aminek Magaru volt a neve. A Magaru szóban az U többes szám, ezért az állam neve Magar volt. Sok adatot sorol fel. A Sinai-félszigeten ismert a Wadi el-Magharah, a Magyarok-útja, vagy wádija. Ez a név ma is szerepel minden jobb történeti térképen. A mai Maghr-Eb (Maghreb) nevet is ismerteti. Ez a név arab, de az arab nyelv is a magyarból keletkezett, ezért jól érthető a név: Maghor-Eb, vagyis Magyar-Királyság. Az Eb egyik jelentése Király a magyar nyelven, mint a Kan.
Baráth Tibor igen sok névalakot sorol fel, amelyek Magor, Magyar jelentésűek. Ezekből a nevekből sok újabb nép a magyarokat sok név formájában nevezte el. A Miszri asszir, a Naszr sémi név szintén a magyarokat nevezi meg. A Brit-szigeteken és Bretagne vidékén is számos olyan földrajzi név van, ami a magyarok jelenlétét bizonyítja. Sok száz magyarokat megnevező név van Bretagneban. De az egész térséget a magyarok népesítették be először, aminek sok ezer nyelvi bizonyítéka is van. Baráth Tibor könyvei nagy kincsesbányák.
Endrey Antal szerint a magyarok ősei egy turáni nép volt, akik a Kr.e-i IV. És III. Évezredben a Tigris és a Zagrosz-hegység között éltek. Országuk Szubir-Ki szumerul, és Szubar-Tu akkádul. A szumerok szintén turáni eredetűek, de szemben állnak a szubirokkal, vagyis szavárdokkal, akik harcos katona nép. Döntő erejük a lovasságukban rejlik. A szumirok nagy csoportokban telepedtek a szubirok közé, akikkel összekeveredtek. Innen van a magyar nyelvben a rengeteg szumir vonás. Az akkádok, akik a szemiták legrégebbi népe, szintén keveredtek a szubirokkal, de kisebb arányban, mint a szumirok.
A felsorolt hipotézisekben sok a hiba, és van sok helyes elképzelés is. A magyarok nem turániak, sokkal régebbiek, mint Turán népei. A szumirok sem turániak, hanem a magyaroktól erednek, de erősen keveredtek egy nem szemita néppel. A magyarok sokkal nagyobb területen éltek, minthogy egy szűk helyre össze lehessen őseiket zsúfolni.
Endrey Antal szerint a hurrik egy időben hatalomra jutottak Szubartuban. Fő telephelyük a Van-tó környéka, és a magyarok is, a szavárdok, szövetségi rendszerükbe tartoztak. Mitanni Birodalma a hurrik nevéhez fűződik, a hurri hegemónia Kr.e. 1.800-tól 1.300-ig tartott. A Magur név a Khor, vagy Khur hurri vezetőréteg neve, amit a magyarok is felvettek. Ezt a nevet Gor, vagy Gur alakban mondták, később lágyítva. Ehhez a Gor vagy Gur hurri névhez elöl csatolták a Ma szót, ami Föld értelmű. Endrey Antal szerint ezek a hurri ma-gorok a Kaukázus környékén éltek, még Kr.e. 500 környékén is.
Endrey Antal összeveti Kuriana országát Guriana országgal. És köztük azonosságot állapít meg. Az ország a Kur folyó völgyében fekszik, ahol egy Gori nevű város is van. Az asszirok Kr.e. 735 táján a kimmerek szomszédainak mondják Guriana országát, amely adót fizet Urartunak. Egy Kr.e. 740-ből származó urartui felirat Kuriani országát említi, II. Szarduri kegyelmet talált az ország számára, vagyis biztosította függetlenségüket.
Endrey Antal közli, hogy az ószövetségi zsidó próféták a Magor szót "terror, rémület" jelentéssel használják. Arra gondol, hogy magyar lovas seregek sanyargatják a térség népeit. Ez a közlés természetesen nem igaz. Mármint az a része, hogy a magyar lovasság bárkit is sanyargatott volna.
Forrai Zoltán Tamás a magyar népnevet a Mágus szóból vezeti le. Hatalmas a vállalkozása, igen sok értékes eredményt mutat fel. Felkészültsége nagyon magas szintű. Nem is jár messze az igazságtól, amikor a Magor és Mágus neveket összeveti, mert a két név valóban összeköttetésben van egymással.
Rengeteg bizonyító erejű szót összegyűjt, a szavak értelmezése, pontos jelentése olykor vitatható. Forrai Zoltán Tamás sok szónak az indoeurópai értelmét adja meg, ami kutatási hibát jelez. Nem érthető, miért nem a 40.000 évnél biztosan régebbi magyar nyelvből vezeti le a magyar szavakat, és miért keres 4.000 évnél fiatalabb nyelvekből bizonyítékokat. A kutatási eljárási tévedéstől függetlenül azt kell mondani, bár sokkal több Forrai Zoltán Tamás vizsgálná a magyar nyelvet és őstörténetet, mert akkor a magyarság előbbre tartana, mint jelenleg tart. Tehát kitűnő kutatónak tartom.
Forrai Zoltán Tamás szerint a Mágus a Mágia szó rokona, alapszavuk a Mag, ami mindkét szóban azonos helyzetű. A Máglya magyar szó azonos a Mágiával, jelentésük "Égő Szent Tűz". Forrai Zoltán Tamás különösen a mágikus tudományokban jártas.
Azt meg kell említeni, hogy a Mag Csillag jelentése szorosan összefügg a tűzzel, izzással is. A Mágus egy tízezer évesnél régebbi Mag-Usz formából származik, amiről majd beszélek. A Mágia szintán a Mag szóból ered, az -i-a magyar eredetű végződés, amint Mészáros Gyula írja, és a hattihoz köti a formulát. A Máglya pedig Csillag-Hely, amikor máglyán elégettük őseinket, hogy a csillagokba jussanak. Tehát a Mágia és Máglya szavak közt nincs szoros rokonság. Szerintem a Magusz a Csillag-Halott fogalomnak felel meg, ami az egyiptomi, vagyis Európából eredő, fogalmak szerint, a Halott Lelkek, vagyis a Csillagok népének uralkodásánek idejét mutatja.
Győrffy István azt próbálja a magyar népre ráerőltetni, hogy a magyar nép neve a Manysi népnév párja. A Manysi népnév jelentése Ember, és indoeurópai eredetű. Mert a manysik ugyan finnugorok, de saját magukra indoeurópai népnevet alkalmaztak, mert annyira nagyszerűek ezek az indoeurópaiak, hogy a manysik is indoeurópai népnevet választanak saját maguknak. Ne legyenek többé manysik, legyenek a továbbiakban indoeurópaiak. Nagyon úgy tűnik, hogy a manysi nép régebbi, mint a legrégebbi indoeurópai, ami miatt nagyon nehezen tudtak volna a nem létező indoeurópaiak a manysiknak indoeurópai nevet adni. Ezért úgy látszik, hogy az indoeurópaiak vették át a manysiktól a Man és Si neveket. Ebből, és sok további bizonyítékból az derül ki, hogy az indoeurópai nyelvek jelentős szókészlete a manysiktól ered. Vagyis az indoeurópaiak a manysiktól származnak. A Man Ember, több indoeurópai nyelvben is, ami eredhet a Manysi népnévből is, de sok más nyelvben is jelen van, mint a magyar nyelvben is.
Bartha Antal szinte mindent az indoeurópaiaktől kölcsönöz a magyarok számára, láthatóan imádja az indoeurópaiságot. Csak éppen sosem bizonyít semmit. Szerinte a Magyar népnév Magy előtagja az indoeurópai Manu – "Férfi" szóra megy vissza. Az Ar szó A. L. Mongajt szerint népnév, elterjedt a finnugorok között, és "Férfi" a jelentése. Eszerint a Magyar név Manu-Ar volt valamikor, vagy Man-Ar, és a Férfiak Férfiai volt a jelentése. Valamilyen harcosok lehettek. Bartha Antal értelmezése azt is feltételezi, hogy a Magy-Ar népnév egy indoeurópai és egy finnugor népcsoport egyesülését jelenti, ebből ered a Magyar népnév. Aligha kell bizonygatni, hogy Bartha Antal elképzelése nem helyes.
Harmatta János szintén indoeurópai nyelvből vezeti le a magyar népnevet. Vajon indoeurópai nyelv létezett valaha? Vagy a magyarok mind megőrültek, és idegen neveket vettek át legszentebb fogalmaikra? Miként gondolta ezt Harmatta János?
Kristó Gyula valamilyen Magy, vagy Mancs nevű finnugor népről értekezik, akik valamilyen Eri nevű török népelemmel vegyültek össze. Így jön létre a Magy-Eri,, vagy Mancs-Eri nép. Kristó Gyula ugyan nem mondja ki, hogy a magyarok korcsok, finnugor és török vegyülékek, de más szerzők írásaiból a szándék világosan látható. A magyarok korcsok, vegyült nép, tehát alsóbbrendűek. Az összevegyülés más emberi csoportokkal a magyarok legfőbb sajátossága. Valamilyen isteni ok miatt a magyar gének mindig bedarálják a nem magyar géneket, ami miatt bármely más néppel való összeházadosádunk mindig új magyar népet hoz létre.
A Magy a Many (manysi) közeli rokona, innen a finnugor oldal, a török Eri népről nem hallottam. Az Er szumer szó is, Férfit jelent. A latin Ero is az Er származéka, pl. Cic-Ero nevében, az Ero lehet Erő is, ami a férfi tulajdonsága. A germánban meglévő rengeteg Er szintén a magyarból keletkezhetett, Férfi értelemben. Tehát a Magyar népnév nem finnugor, nem török eredetű, nem összetétel, hanem Magor nevének származéka, fenntartva a jogot, hogy bármely indoeurópai, afroázsiai és más nyelvek szavait a magyar nyelvből levezethessük.
Kristó Gyula Mancs elképzelése megtagadja tőlünk a Kéz fogalmát, mi csak egyféle mancsosak vagyunk. Az akadémikus szerző ide-oda űzi ezeket a szerencsétlen mancsosokat Kelet-Európa térségeiben. Állandóan tönkre vereti őket, mindenféle nálunk sokkal gyengébb népekkel. Valamilyen csoda folytán a mancsosok mindig talpra állnak agyonveretésükből, végül nem átallanak elfoglalni a Kárpát-medencét, és ott államot is alapítanak. A Kárpát-medence magyar névanyaga, írásai Kristó Gyulát nem érdeklik. A tények mellékes dolgok, elsődleges a magyargyűlölet, amit jó pénzzel fizetnek sok helyről.
A kutatók egy része a Magyar népnevet nem a magyar nyelvből eredezteti, amivel elárulja aljas szándékait. Arra gondolnak, hogy így jól beledöfhetnek a magyarokba, és kimutathatják végtelen gyűlöletüket a magyarok, vagyis apáik ellen. Ezek a "kutatók" elfogultak, képtelenek reálisan gondolkodni, jó részük meg egyszerűen ellenséges ügynök, akinek a feladata a magyar identitástudat bomlasztása. Az 1848-as forradalom óta idegen ügynökök lepték el a magyar tudományos életet, és a mai ügynök védi a százéves ügynököt, arra gondolva, hátha nem találnak rá az igazságért küzdő magyarok. A hazudozások legfőbb érdeme Trianon, amikor szétverték Európa utolsó magyar államát. De ez nem elég nekik, a bomlasztást tovább folytatják.
A magyar hivatásos kutatók egy része a magyarokat igyekszik kiűzni az Északi Sarkkörön túlra. Gondolhatják, így eltakaríthatják a tudomány látóköréből azt a nemzetet, amely a kultúra létrehozója a Föld nevű bolygón. Elég a Pecsora-medence, az Ural-hegység, vagy Nyugat-Szibéria mocsárvilága is őshazának ezeknek a nyershúsevő magyaroknak, nem kell kimenniük az északi jégmezőkre. Ott puhították a nyereg alatt a húst, amit aztán megettek, és a sok hústól vaddá váltak, még vért is ittak, de nem akartak rabszolgává válni, nyugati módi szerint. Azután rabolni, fosztogatni indultak, nem a római rablások, fosztogatások útjába akartak állni. A mezőgazdálkodást nem ismerték, bár ők találták fel a mezőgazdálkodást. Az ügynököket az olyan apró tények, hogy a magyarok találták fel a mezőgazdálkodást is, nem érdeklik. Ők azért kapják a fizetésüket, hogy a politika elvárásainak megfelejenek.
Az embercsoportok a csoportnevüket adják fel a legkésőbb. Az utolsú leheletükig védik a család, nemzetség, törzs és népnevüket. A névnek mágikus tulajdonsága van (volt), ezért a csoport nevét semmiképpen nem adták fel az emberek. A nyelvüket is elveszthetik, a csoport nevét azonban nem. A Magyar népnévre tett hamisítások a tőből gyűlölködők kísérletei a magyar öntudat, identitás ellen. A Bulgár-Magyarok ugyan feladták magyar nyelvüket, ma szláv nyelven beszélnek. De magyar eredetüket, és magyar népnevüket, a Bul-Gár népnevet, máig megtartották.
Badiny Jós Ferenc a Magyar népnévvel kapcsolatban állandóan a Mah-Gar népnévről beszél. Van is kevés igazsága. A Mah valóban Szent, és Nagy, a Gar valóban Törzs, Nép, bár Nagy jelentése is van, lásd Garral jön valaki. A Mah-Gar nép valóban lehet a Szent-Nép, de inkább a Nagy-Nép. A Mah igen elterjedt szó, a Mak, Mag szabályos módosulata, tehát Nagy jelentése is van. Csak a Maha-Rádzsa nevet vegyük most figyelembe, ami Nagy-(ki)Rály, vagy Mohamed nevét nézzük meg, ami Nagy-Méd (Megyer) értelmű. A Mah-Gar a Tudás-Népe, ami igen fontos adalék magyar népnevünk jobb megértéséhez.
Chorezm egy régi ország, amit a szemiták és mongolok elpusztítottak. Városi kultúra volt, vélhetően közeli magyar rokon népességgel. Turán egyik része Chorezm. Az akkád Kumaarizma elnevezés közel áll Khorezm nevéhez, de nincs bizonyíték, hogy az akkádok Turánba is behatoltak volna. A terület Kumahgariaa nevű valójában. A térségben 40.000 éve magyarok laknak, a Szumerból menekülők nem meghatározóak Chorezm területén. Ezért az akkád névalakot is úgy kell venni, hogy az akkádok ismertek egy ilyen nevű országot. Chorazima szintén Khorezm neve, ami besorolható a többi hasonló név közé. Ku-Mah-Gar nevében a Ku lehet Száj és Kő. A Turán-alföld vidéke egy magyar civilizáció központja volt.
Chorezmia nevének még több értelmezése is lehetséges. Fontos a Hor szó, a felkelő reggeli Napisten neve, ami magyar eredetű.
Dentu-Magyeria országa a mai ukrán/ugrán, vagyis ugor földön terült el. Az országnév jellegzetesen magyar nevű. A Magyeria a régi hatti országnév megtestesítője. Ezt a szót egyesek a Magyar hím nemű szónak görögös átírását nő nembe gondolják, és Magyeria alakot formálnak elképzelésüknek. Az ilyen végtelenül önfeladó tévedéseket meg sem kellene hallani. Magyeria egy közönséges magyar nyelvű országnév.
A Dentu nevet is sokan értelmezték. Egy furcsa Den-Tő értelmet is raktak rá, aminek nem magyarázták meg az eredetét. A Den a Don, ami egyértelmű. Az Urak országa, ahol sok a Don folyónév. A Tu a Nap és az Ország, ami miatt Den-Tu lehet az Urak (északiak) Országa is. A Tő egyértelműen a Nap neve, akinek tövétől eredtünk. A Kettő, vagyis Két-Tő a kezünk, a számnévben a Tő a Nap, csak nézzünk rá a tenyerünkre.
Mivel a Den/Don folyó is, a Tu meg Kettő, fel kell vetni annak a lehetőségét, hogy a Den-Tu Magyaria a Folyó-Kettő országa, ami pedig nem más, mint a közismert Mezopotámia. Ez a terület a Kétfolyó országa, ami mintegy Kr.e. 3.200-ig a magyarok települési övezete volt. Egyes szavainknak több jelentése va, a jelentések egymásból erednek, és a jelentéseket illik értékelni, ha őseink országairól van szó. Don-Tu, vagy Den-Tu Magyaria tehát lehet Mezopotámia, és lehet a Don folyó Országa is.
A Don, Den, Ton, Ten egyrészt Isten, azután Úr, továbbá Víz. A Ton rövidülve Tó. A magyar nyelvészetnek a bizonyítékokat tanítania kellene az ifjúságnak.
Mellesleg a Tu Ország értelme megfelel a Ta Ország értelmének. A Tu néhány megjelenése ókori nevekben: Sangibu-Tu, Elam-Tu, Hama-Tu, Szubar-Tu. A Tu és Ta magyar szavak, nagyon sok változatuk van, olykor csak a T jelöli a Helyet, Országot, mint a Pes-T, Sol-T, Kál-T és más neveinkben. A Tu és Ta rokona az Ut és At, és az Utu/Udu és Ata/ada. A Don-Tő nevet Padányi Viktor is hangsúlyozza. A Don folyó Töve a forrása, de ez a fogalom könnyen zavarba hozhatja a vizsgálódót, ha nem ismeri a sok többi jelentést.
Hetu-Mageria a Hét-Magyarok neve. Földrajzilag Délkelet-Európa területére helyezik a krónikák is. Azonban minden nevünket meg kell vizsgálni, mert a magyar nyelvet már a krónikák sem értelmezték helyesen. A krónikák írói a magyarokat a környező világba helyezték, ami a magyarok esetében súlyos tévedés volt, más népek esetében helyesen jártak el. A népek zöme Európában nagyon fiatal, a magyarok azonban ismeretlen régi korból erednek, messze a jégkorból, vagy annál is régebbről.
A Hetu, vagy Heta szavainkban a He a Nap, a Tu és Ta az Ország, Táj. Ezért a He-Tu pontos jelentése Nap-Ország. A Hét számnév a Napot jelenti, aki a Király. A Napország-Magyaria nem helyezhető el egy viszonylag kisebb területen. Nem helyezhető Délkelet-Európa területére, mert a név sokkal nagyobb területekre is vonatkozhat. Nem bántva meg krónikáink íróit, ők már nem tudhattak az egykori hatalmas Napországról.
Amhara az etiopok saját neve. Ha a név az A-Mahara eredeti névalakból alakult ki, akkor itt a Mahara az oroszlánokat jelenti. A nép eredetileg az isteni Oroszlánnak, vagyis a Napnak hódolt, majd később keresztény lett, amely vallás a Napvallásból keletkezett. Itt van Nazret, vagy Abba Sámuel, Ak-Szum (Szem), és sok rejtályes földrajzi név. Az amharák rokonai a Tigrék és Tigrinyák, akiknek a nevében a Tig Napot jelent magyarul. Etiopia jelentős népe a Galla is, akiknek nyelvében Magyar Adorján 300 olyan szót talált, amely a magyarban is létezik, azonos jelentéssel. A szomálok szintén nagyon közeli nyelvet beszélnek a magyar nyelvhez. A kusita kérdést még senki sem kutatta alaposabban.
A Magyar nevet a szemiták Madzsar alakban írják és ejtik. Nem igaz, ha valaki azt állítja, hogy a "magyar" népnevet a honfoglalás előtt a magyarok "Madzsar" formában ejtették ki. Az viszont igaz, hogy több arab állam a mi országunkat Madzsarijja formában írja. Csak megjegyzés, hogy az arab nevekben az -ijja nem más, mint az eredeti magyar -i-a végződés tovább fejlődött alakja. Régi arab szerzők természetesen használhatták a Madzsar alakot. Az araboknak nincs Gy hangja, mint sok más népnek sem, ezért a Magyar nevet képtelenek voltak leírni. Helyette a Madzsar formát használták
Néhány földrajzi név következik, amelyek nem feltétlenül kapcsolódnak a Magyar népnévhez.
Mén szavunk a Megy rokona, főnévi igenév a Menni. A Menni a Men és Ni elemekből áll, a Ni a Nők neve, abból a szempontból, hogy a keletkezés a nőkhöz köthető, szülni a nők tudnak, ami miatt a növekvés tulajdonosai is. A Mén is több értelmű szavunk, de jól láthatólag, minden értelme egyetlen közös alapra megy vissza. A Mén főnévként a lovak vezetője, a csődörök közötti legnagyobb csődör. Manapság olvasható olyan hamisítás, ami szerint a Mén herélt ló, de ez nem igaz. Mén Egyiptom egyesítő királya volt, a neve nem Menész, hanem Mén, ahogy Hérodotosz is írta. A Ló Ember, Nagy, Isten (Fény) és Equus, a lovak vezetője az emberek vezetője is egyben. A Mén, Mene, Megy a Mennihez kapcsolódnak.
De a Mén – Meny – Menny is egy sorozat, a Menny szó alig kétszáz éves, eredetileg Men volt az alakja.. A Mennyezet a Menny szóból alakult, viszont a Menny szót tudatosan különítették el a nyelvújítók a Meny, Menyecske fogalmától, aki szintén Mennyei Nő. Az Amen szóban az A-Men két szó Isten a Mennyben jelentést képvisel. Az Amen két magyar eredetű szóból épül fel. Ahoggy az Ammon istennév is Egyiptomban. A Menyét a Meny-Ét elemek szerint a Mennyei Úrnak, királynak, főpapnak adott bundát, ami télen fehér volt, a farka vége fekete, sok ábrázoláson, rajzfilmen az igazi menyétbunda jelenik meg. A Menyasszony Mennyei Asszony, a Menyegző olyan szertartás, ahol a Mennyei Égbe Szövi a menyasszonyt és vőlegényt. De Armenia neve is eredetileg magyar volt, Ar a Hegyek neve, Men a Mennyei. A Mennyei Hegyek volt eredetileg Armenia nevének jelentése, ahol később az armen – örmény nép kialakult, nagyon erős magyar nyelvi alapokon. Csík-Ménaság, Mencshely, Mende, Ménfő nevekben a Men igét és a Menny főnevet kell látnunk.
A Mén ige alakja a Megy.. A Megy a Megyer magyar törzsnév alapja. Igen sok változata van.
A Menő egy úriember, aki kitűnik a többi közül. A Mén és Megy közti igei kapcsolat a magyarok között világos.
Mágor olyan régészeti feltárás neve, ahol előbb Kr.e. 4.000, később csak 3.500 tájáról nagyon fejlett mezőgazdálkodást mutattak ki. Mágor Békés megyében van, a múzeum ma is látogatható. A név Magor nevét jelenti.
Maglód – Városnevünkben a Mag és Ló, D képzővel ismerhető fel. A Mag egyértelműen a magyarok neve, esetleg Csillag értelemben, a Ló Ember, a D lehet becézés, és helyképző. A Ló a Lu változata. Van olyan családnév is, hogy Lódi, ami bizonyítja, hogy Mag-Lód neve két magyar elemből épül fel. A Mag természetesen a növények magva is, amiből új csillagok (növények) születnek.
Magy – Település Szabolcs-Szatmárban. Régiesen Mogy. Egyértelmű, hogy a Mag magyar szóból keletkezett a név. A Magy tehát önálló név. Bizonyíték arra is, hogy a Magy-Ar a magyarok népneve, és nem a Ma-Gar formula.
Maglóca - Tipikus magyar nevű település Győr-Sopron megyében. A Mag-Ló, vagyis Csillag-Ember, Mag-Ember neve kicsinyítést kapott, ez a Ca a név végén. A Mag-Lóca is érdemben kutatható. De azt mondani, hogy ez a magyar település nem magyar nevű, az nagy merészség.
Mágocs – A település neve igen egyszerű, a Mág és Ocs nevek ötvözete. Mág a Csillag, az Ocs az Öcs szóval azonos ebben az esetben. Mág-Ocs tehát a Csillagok, a Magasság Öccse, Fia.
Matty – Baranya megyében lévő település. A név a Mat/Mad, Mot/Mod nevekből ered, az régebbi névformák lágyulása szerint. A Madyesz szkytha-magyar király nevében is a Mad-Yesz, vagy a lágyult forma, a Matyesz, ismerhető fel. Az is biztos, hogy a nevek sokkal régebbiek, mint a szkytha király neve. A Matty a Maggy közvetlen hangtani párja.
Mátyus, Mátyusföldje, Mátyusdomb a magyarok népnevének egyik változatát tartalmazza. Mindezt írhatjuk Mágyus, Mágyusföldje alakban is. Máté nevünk a Mát és É magyar szavakat tartalmazza, tehát a Máté magyar név. A Mát a Mád változata. A Mát jelentése Föld-Helye. Mát-Ra nevünkben a Földhöz közel eső Hegy, ami a Tátra-Fátra-Mátra fogalmából ered. Mát-É tehát egy egy olyan személy neve, aki a földet szereti. Ma-Át, az Igazság Istenasszonya, a Ma, vagyis a Földön Át ível, ahogy egyes egyiptomi festmények is mutatják. De a Mata Gyilkos, a portugáloknál is. A Mada-Mata jelentése tehát nehezen bogozható ki. A Mada, Mata a magyarok egyik őshazája is.
Mátyásdomb Fejér megyében Rákosi Mátyás nevét hordozza, állítólag.
Mátra nevünkben a Ra a Hegy (Ar), a Mát a Földanya neve. Ma-Át istennő a kárpáti magyaroktól keletkező név, ugyanis Egyiptom megalapítása is Európából történt. A hármas rendszerben, ami a Tát, a Fát, és a Mát fogalmait jelenti, a Tát a legmagasabb, a Fát a középső helyzetet, a Mát a legalsó, a Földanyához kapcsolódó helyzetet írja le, szótanilag is. Tehát Mát-Ra az Alföldhöz legközelebb eső hegység. A neveket magyarok adták, de azt még nem tudjuk meghatározni, hogy mikor. Talán tízezer évnél régebben.
Madéfalva – Egy borzalmas nagy tömeggyilkosságról is híres a település. A Madé egyértelműen a Mad és É magyar nevekből épül fel. Mad a Magyarok neve, az É "Ház, Palota, Templom". Mad-É tehát a Magyarok-Háza, egy magyar település, amint azt mondja a település neve.
Máhomfa – Település Zalában. A Mah a Nagy, Hatalmas, Szent, Erős fogalmakat tartalmazza. Máhom a Má és Hom elemekből épülhet fel, ahol a Má a Föld, a Hom a Lak, a Haza. A Hom az angol nyelvben is elterjedt. Az írott adatok között Mohonfalva, Malhonfalva,, Malunfalva is szerepel. Azt is gondolhatjuk, hogy a település neve a Magon és Malom nevek körülről eredhet.
Mohi, Muha, Mohács, Muhi csak látszólag annyira rokon magyar nevek, ahogy azt sokan látják. E nevekben sok ezer éves képek rejlenek. A Moha magyar szó a Mo és Ha elemekből épül fel. Közvetlen rokona a Muha, Mu-Ha alakban. Ennek fordítottja a Hamu, Ha-Mu. Tehát a Mu és Mo Tűz értelmű, a Ha pedig Ház. Mu, Me, Mi Fény, Varga Zsigmondnál is, ami a Tűz fogalmával közvetlenül rokon, vagy azonos. A Moha a jégkorból eredő dszó, amikor a Mohába a a Tűz-Házát képzelték őseink. Vagyis tüzet gyújtottak a mohába. Ezt jelenti a Mu-Ha, és Mo-Ha. Azonban a Mohács városnévben a Moh és Ács szavaink látszanak. Muhi neve meg a Muh szónak az I szóval való becézése alapján képződhetett.
A Mu, mint Fény, az "L" magyar igeképzővel megjelent Szumerban is, az írásos anyagban. Ez a Mul szó, aminek Csillag értelmet tulajdonítanak a világ legjobb kutatói. Ez a Mu+L ereddete. De a Mul Csillag értelme nem más, mint a magyar Múl ige megjelenése Mezopotámiában. A Múl ige az elmúlt korra vonatkozik. Csillagvallás, Napvallás, Kereszténység, a vallások evolúciós sorrendje. A Múlt tehát a Csillagvallás kora, magyar nyelven. A Mul-Mul Csillagrendszer, ez is szumer szó. A Múlt az aranykor, amikor az membereket nem terhelték adók, mindenki szabad volt, fényes és dicsőséges kor, amikorr az emberek boldogok és szabadok voltak. Ennek a boldog kornak a visszaállítása csak akarat kérdése. Krónikáink is írnak arról, hogy a magyarok felett semmilyen uralkodó nem létezett.
A Mu kor elemzése, valódi értelmezése még nem született meg.
Mohora – Helység Nógrád megyében. Ez a név, a Mohora, a Mahara mai rontott formája. Valóban Mahara formában írták őseink, tehát a Mohora nevet el is lehet felejteni. A Maha-Ra lehet egy Nagy-Rá értelmezés is. A Maha sokszor Nagy jelentést képviel. De Mohora nevében inkább a Mogora, vagy Magara istennév lehet jelen. Ezek a nevek ötezer évesek, amihez sok nyelvész, indoeurópai, vagy afroázsiai, hozzá sem tud bagózni, ezért aztán sok hamisságot kürtölnek szét, ahol lehet. Nem lehet hallgatni a nem magyar nyelvészekre általában, mivel sokkal kisebb világlátásból próbálják értelmezni az emberiség eseményeit, mint néhány magyar kutató.
Maja istennőnk neve, aki Magor felesége, a Majs, Majos településeink nevében is fennmaradt. A Maeotisz titokzatos tenger talán tényleg a mai Azovi-tenger, de az is lehet, hogy nem. Nem lehet tudni, hogy sok ezer évvel a görög kultúra előtt a nevek milyen területeket jelentettek. Hivatalos helyről a Moyses, Mózes neveket említik a Majs és Majos települések névadójának. Már a Mózes név is magyar eredetű, de a Majs, Majos, Majosháza névben Maja istennőnk van jelen, ami a Majóták és a Majótisz (Maeotis) nevekkel is összefügg.
A Monaj, Monok, Monor, Monosbél, Mónosokor, Monoszló nevekben szintén a Menny szó van jelen.
A Monyoród, Monyorósd, Monyoró-Kerék, Mogyoród, Mogyorós nevekben a Nap neve figyelhető meg. Vegyük a magyar Tik-Mony nevet, amit tojásnak értelmeznek, de a Tik a Nap, a Mony a Menny, mivel a fehérje a Menny, a sárgája a Nap. Így a Mony nevek a Mennyet jelentik, mint a sok Mon is. A Mon Egy is, de az Ég az Egy, aminek megfelel a Men (Meny).
A Mogyoró azonban nem a Monyoró szóval azonos. Voltaképpen Magor nevével azonos, aki a Nap. A mogyoró hevít, mint a Nap. A növényi mogyoró termése sárgás, gömbszerű, ami a Napot láttatja velünk, kicsinyítve.
Mehádia – Ez a városnév a Miháld magyar névből ered. Ebből lett a Mihádia-Mehádia. De Mehádia a Méh-Ad-ia fogalmat is tartalmazza, ami Fény-Atya értelmű magyar szóösszetétel. Az Ad ige egyben az Atya is, a Méh jelentése pedig alapvetően Fény (mint a Mi, Mé és Mu szavaink).
Madocsa – A Mada névből keletkezett, ami országnevünk is volt. Ma a Földanya, Da az Ország, Hely, Mada a Földanya Országa. Ismert Modocsa formájú neve 1.100 idejéből. Ez a név a Módos fogalma felé mutat. Az a módos, akinek sok földje van.
Viszont a Madocsa rokona a Kalocsa, Kadocsa, Ugocsa, amelyekben az Ocsa valakinek a fia értelmű. Az Ocs az Öcs változata. Az Ócsa viszont Ó-Víz, ami mocsarat, lápot is jelent. Ha az Ocsa az Atya, mint az Acsa névben, akkor át kell értékelni e szavaink értelmét.
Madaras egy város és egy hegység neve is, továbbá Kun-Madaras városunk is létezik. A Madár pontos jelentése Ma-Dár, vagyis Földi-Csillag. A madarak a földről repülnek fel, fiókáikat is a földön keltik ki. Ellenben az égi csillagok az égben repülnek. Bár a Nap megpihen magas sziklákon égi útja közben, a hullócsillagok meg lejönnek a földre, A Madaras-hegység neve jelentheti a Madák-Hegyeinek-Háza fogalmat is, Mad-Ar-As formában.
A Maty az oroszoknál Anya. Maty-Ar (Magyar) eszerint Anya-Nép, akiktől az oroszok származnak. A nevek igazat mondanak, csak pontosan kell értelmezni őket.
A magyar ember is. Azután Nap, meg oroszlán, ami a Nap jelképe. Meg földműves. Csak alig pillantottunk bele a magyar szó jelentéseibe, de azonnal láthatjuk, hogy igen gazdag területre hatoltunk be.
IV. FEJEZET: MAGOR ÉS HUNOR ↑ tartalomhoz
Nimrúd nagy Vadász az Úr előtt, aki uralta a Földet. Ez a közlés azt jelenti, hogy az Úr eljövetele előtt Nimrúd volt a Nagy Vadász. A Nagy Vadász uralkodott a Földön, ő pedig nem más, mint a Vadász csillagkép. A Vadász az ősközösségnek lealacsonyított megjelenítése. A Vadász csillagképnek több neve van, az Orion is az Óriások fogalmi körének egyik tagja. A Vadász csillagkép neveinek bemutatása inkább a mitológia tárgykörébe tartozik. Nimrúd nevétől azonban nem tekinthetünk el, mivel a magyar királylistának is a tagja. A Biblia szövege meglehetősen világosan beszél, csak az a probléma, hogy a szöveget helytelenül értelmezik azok, akik egyáltalán foglalkoznak a témával. A helyes értelmezés kizárólag a magyar nyelv segítségével lehetséges, mivel a próféták a magyar nyelv alapján írták meg szövegeiket. A Vadászok az emberek nagyon ősi életmódját alkalmazó emberek neve. Valamikor minden ember Vadász volt.
Nimrúd neve a Nim és Rúd szavakra bontandó. A Nim jelentése Magas és Oroszlán, a Rúd a kocsi rúdja, Vörös és Írott (Ru) Farúd. Mivel a Vadász csillagképpel is azonos, a Magas és Rúd a Vadász fogalmában is jelen van. De a Vörös-Oroszlán jelentése is is kihámozható a két névelemből. Ennek az ősapánknak is több neve van, mint a Nimród, Nimrót, Ménrót. A Ru lehet Írás és Vörös. A szumer Ur-Nim az Úr-Oroszlán. Elám szumer neve Nim, ami Magas értelmű, mert Elám egy része a Zagrosz hegységben terült el. A Nim rokona a Nem, ami a Nemes (Nam-Es), vagyis Magas-Ház, Oroszlán-Ház fogalmat tartalmazza. A Vörös-Oroszlán még a Nap, a Magas-Rúd a Vadász. Láthatjuk tehát, hogy már a legrégebbi korokban Nimrúd nevét a Napra és a Vadász csillagképre is vonatkoztatták. De színtiszta magyar nyelven.
Nimrúd a nagy Vadász. Ráadásul az Úr előtt uralta a földet, még az Úr eljövetele előtt. A Vadász szó a mai fogalmak szerint ősközösség megtestesítője. A régi korokat a vadászok uralták. Akkor még minden vadász egyenlő volt egymással, ezt jelenti a csillagvallás. Az Úr a magyarok legfőbb istene, ő az Úristen, a Világ Teremtője, a Minden Ura. A Biblia néhány szóban leírja az emberiség egyik legfontosabb korszakát, az emberiség eredetét, és azt, hogy ez a kor magyar korszak volt. Az Úr ideje mégis későbbre datálható, mint Nimrúd ideje. Az Úr ideje a Közel-Kelet történelméhez köthető, a Vadász ideje, vagyis Nimrúd ideje ennél sokkal régebbi.
Az oroszlán a Napisten jelképe is, mégpedig kifejezetten a hímoroszlán. Arcán lángot visel, ez a sörény, a sörény a Napot övező lángoknak, lángolásnak felel meg. A Brit Oroszlán ezért isten, vagy isteni jelkép, a Napisten szimbóluma. A magyar törzsek közül ötnek biztosan az oroszlán volt a jelképe, a másik kettőnek nem ismerjük még törzsi szimbólumát. De azt lehet feltételezni, hogy a két törzsnek is oroszlán jelképe volt, mégpedig azért, mert a hét törzs meglehetősen egységes volt. A Magyar név jelentése is lehet Oroszlán, lásd Ur-Magh, vagyis Maghur, jelentése Oroszlán.
De a Lán, ami a Leon, Lion, Leó nevek eredetije, szintén Oroszlánt jelent. Ők az oroszlán Lányok, akik a kőkorban még szabadon jártak vadászni. Jolán jelentése Jó-Lány, tehát a Jo-Lán női nevünkben tisztán felismerhetjük a Lán nevet. A Lány változata még a Leány és Lyány. A Leány természetesen a Leon, Lion eredetije. A Lán még Hosszú értelmű is, mivel a lányok haja hosszú. A lányok haja don, vagyis folyó, ezt jelenti a Haja-Don név, ami kifejezetten a lányokra vonatkozik. Bár az ifjak is viseltek hosszú hajat, de rájuk nem vonatkozott a Haja-Don kifejezés.
Magor és Hunor hamarosan elváltak a családi háztól. Nimrúdnak több fia is volt, de az elsőszülöttek térhettek önálló útra először.. Vadászni kezdtek, egy szarvast hajtva. Mi tudjuk, hogy a Szarvas neve Arany-Ezüst, vagy Sárga-Fehér értelmű, ezért a szarvas nem más, mint az Éji Égbolt. A két testvér az Éji Égbolt forgásának irányába lovagolt. Így érkeztek el a Maeotisz-tenger partjára. De azt nem tudjuk, hogy mikor történt a vadászat? Talán 40.000 éve, amikor az Elsők Népe, vagyis a magyarok, behatoltak Európába, és a dolgoknak neveket adtak. Ezért Európa legfontosabb nevei magyar nyelvűek. De az is lehet, hogy a monda sokkal fiatalabb, mindössze Kr.e. 7.000 idejéből való. Van olyan elképzelés is, hogy Magor és Hunor legendája csak Kr.e. 3.000 körül keletkezett, aminek több tény is ellentmond. Anyjuk Enéh, vagy Ankisza, amely nevek régebbiek, mint Kr.e. 3.000.
A Maeotisz keleti partján laktak a Majóták törzsei. A Mé jelentése Fényes, ami miatt a Maejotisz névforma Fényes-Víz-Isten (Me-Jo-Tisz) jelentést tartalmaz. Mivel néhány ezer éve a földrajzi viszonyok nem hasonlítottak a mai földrajzi helyzetre, csak találgatni lehet, hol voltak azok a mocsarak, ahol Magor és Hunor megtelepedett. Nagyon gyanús, hogy a Majóták valójában a magyarokkal azonosak. Maja istennő is innen származhat, aki Magor, vagyis a Nap felesége lesz.
Melyik volt a fiatalabb, és melyik volt az idősebb testvér, nem tudjuk. A mítosz több lehetőséget is tartalmaz. Krónikáink sem egyértelműek ebben a fontos kérdésben. Általában Magor a fiatalabb, és Hunor az idősebb fivér, a szövegek szerint.
Feltételezhető az is, hogy a két testvér egyetlen személy. Magor a fiatal kori, Hunor az idősebb kori ősatya. Egyetlen személynek két megnyilvánulása, az ifjú és az apa típusának megtestesítői. Amíg a nőknél három fő életszakaszt különböztethetünk meg, a Szűz – Delnő – Banya fokozatokat, Robert Graves szerint, addig a férfiaknál csak az Ifjú és az Apa fokozat ismerhető fel. Ez így nem igaz, mert a férfiak élete is három szakaszra tagolható, az Ifjú, az Apa, és az Öreg szakaszra. Az különbség a női életszakaszokkal szemben, hogy a férfiak Öreg életszakasza még termékeny lehet, amíg a Banya szakasz már nem.
Az is lehetséges, hogy a két testvér iker volt. Az Iker fogalma Egyiptomban, egy magyar alapítású orszégban, Eker volt. Az Eker egy oroszlán, amiből később két, egymással szembe néző, fekvő oroszlán lett. Az Ék-Er értelme Csillag-Úr. Az Ikrek csillagkép két részből áll, egyik része Magor, másik része Hunor. A többi ikrek sokkal később születtek meg. Tehát a görög hagyomány ikrei csak a magyar hagyomány gyenge, vagy erős, utóképei.
A magyar nyelv tele van nagyon régi rendszerekkel, mérhetetlenül érdekes képekkel, és a csillagvallás mitológiájából eredő nyelvi bizonyítékokkal. Ismeretük nélkül nehezen lehet felderíteni a magyar nyelv titkait, az olyan elképzeléseket, mint ami a Magor-Hunor névpárban lakozik.
Mivel a magyar nyelv kutatására olyan elemek telepedtek rá, amelyek el akarják pusztítani a magyar nyelvet, könnyen belátható, hogy ezek az elemek értelemszerűen nem fedezhetnek fel semmit a magyar nyelv isteni titkaiból. Mivel zsigerből gyűlölködők, nem képesek tudományos vizsgálatokra. Az előítéletek mellett meghamisítják a magyar szavak eredetét, származástanát, jelentéstanát és alaktanát. Nem érthetik meg a magyar nyelv mélyebb rétegeiben rejlő csodákat, amikor még a nyelv felszínét is alig értik, és azt is meghamisítják.
A nyelvi rejtélyek megoldásához sok készség szükséges. A készségek közül kiemelt fontosságú a magyar nyelv szeretete, azután mérhetetlen alázat a magyar nyelv iránt. De az ősök tisztelete is szükséges, akik fantasztikusan okos emberek voltak. Nyelvünkben több réteg húzódik, amelyek egymás fölé települtek. A rendszerek ismerete nélkül nagyon nehéz a magyar nyelvet kutatni. Aki képtelen elfogadni, hogy magyar őseink mérhetetlenül nagyszerű emberek voltak, akikhez mérten mi csak elmaradottak vagyunk, azok biztosan nem érthetik meg őseink gondolatait.
A Gesta Hungarorum szerint Nimród fia volt Hunor és Magor. Hám házából származnak.
A Képes Krónika szerint Magor valójában Magog, Hunor és Magog mindketten Japhet fiai, nem Nimrúdé. Ekkor több kérdésbe is belefutunk. Magog neve Mag-Og formájú, jelentése Csillag-Óriás. Ez a név is az égbolt felé irányítja tekintetünket, azt bizonyítva, hogy a magyar őstörténet tele van csillagászati jelképekkel, égi utalásokkal.
Japhet nevét tilos átírni Jafet formára, mert így már értelmetlen a név. Ap-Het az eredeti név, Háza a Hétnek. Ez az Ap-Het név kap egy jejes előhangot, így alakul ki a Jap-Het. Ebből a magyar névből lesz a Japetusz és Japetosz istennév. Mivel Jap-Hetnek hét fia volt, eldöntött tény, hogy a név a Hét-Apja fogalmat tartalmazza, magyar nyelv szerint.
A Hám és Japhet származtatásnak az a lényege, hogy mindkét ősatya magyar eredetű. De Szem is magyar eredetű, amit nem tudom, miért, kitöröltek a Bibliából. Isteni igazság szerint a Hám, Sém (Szem) és Japhet fiúk egy apától származtak, mind magyarok voltak, egészen Ádámig, a magyarok egyik fontos ősapjáig. De Ádám előttről is fennmaradtak neveink ősapáinkról. Az egyikük neve Seb, és Geb.
A Csudaszarvas monda erősen keveri az időt. A szarvas, vagyis az éji égbolt, kergetése lehet 40.000 éves. A szarvas repül a talaj felett, amit még a monda szövege is közöl. Az ifjú hercegek 50-50 lovassal lovagolnak ki, ami már az ókor előtti időkre utal. Az 50 fogalma több mítoszban előkerül. Azután a mondát egyes szerzők az alán-korba repítik vissza. Az alánok megjelenítése Kr.e. 300 körülre tehető., de a nevek nem stimmelnek.
Dul ugyanis nem alán, hanem magyar név. Du, a Napisten nevéből eredő szó. Az L magyar igeképző, ami miatt a Du+L név Napember értelmű. A hunok keletre, a magyarok nyugatra vonultak, de ez a közlés is sok ezer évvel régebbi időt jelöl, mint azt akarják megmondani a megmondó emberek. Duló nembeli Kuvrat kagán 635-665 között uralkodott, egyértelműen hun király volt, akinek a törökökhöz semmi köze sem volt, mert magyar nemzetbéli volt.
Kézai Simonnál Ménrót "Óriás", aki nem lehet más, mint a Vadász csillagkép. Ebből az következik, hogy egy olyan mítosszal van dolgunk, amely messze az időben messzebbre mutat, mint azt felfogni képesek vagyunk.
Magyar Adorján zseniális kutatónk arra jut, hogy a Magyar a Nap, de ezt nem bizonyítja teljes mértékben. Azonban abszolút biztonsággal igazat beszél sok más témában. Azt is írja, hogy a Világ az energia és a matéria szövetsége. Magyar, a Nap, a fény adója, a mítoszok ura, az energia, a matéria a Föld, aki a Földanya.
Magyar Adorján szerint csak egy testvér van, akinek a neve Magyar. De Hunor is létezik, ő a Hold, bizonyos összefüggésekben, mondja Magyar Adorján, és a követői is. Magyar isten apja az Ég, vagyis a Nap apja az Égbolt, a Világegyetem. Magyar Adorján szerint Tündér Ilona másik neve Boldog Ilona, aki a magyarok ősanyja.
Mivel eredetileg csak egy fiú volt, Magyar Adorján szerint, aki a Nap, apja az Ég, felesége lett Tündér Ilona, aki a Föld megtestesítője A Mag, Magor, Megyer, Magar, Makar nevek mind a magyarok ősatyjának nevei.
A "Végtelenség Tengerében úszó Föld" Ilona központja, ez a Föld bolygó.
A Nap két arca fogalom is Magyar Adorjánhoz köthető, mint Magyar és Hunor. Azonban a Nap lehet női, és lehet férfi arcú is. Maga a Napa szó, a házastárs anyjának a neve, a Nap fogalmának régebbi megjelölése.
A Mag, Magor, Megyer, Mager, Mahar és sok változat az energia és a matéria szövetségét írja le, de ezekkel a leírásokkal sem szükséges egyetérteni.
Egyesek Belár nevét Bolgárnak értelmezik, ami súlyos hiba. Belár Bélosz nevével azonos. A Belár királynév egyben népnevet is jelent. A Bel a nagy magyar ősisten, Bél, akinek Ár szóval kiegészített neve Bel-Ár, a Ragyogó-Nép értelmet adja ki. Ez a nép az Unug, akiknek utódai a mai magyarok, bulgárok és macedónok., származásuk szerint.
Bereka nevét Mocsárnak értelmezni elképesztő hiba. Az értelmezést valamilyen ellenséges lap mondta ki. A Berek szent hely, ahol áldozatokat mutattak be isteneinknek.
Duló neve tipikus magyar név, a Du Napot jelent, a Ló Ember értelmű. Ezért Du-Ló jelentése Nap-Ember. Duló neve rokon Dúl nevével. Kuvrat kagán szintén magyar volt, és nem alán.
A Képes Krónika, meg a Tarih-i-Üngürüsz a bibliai Chámon és Kuson keresztül vezeti le Nimrúdot, és a hunok és magyarok keletkezését.
Thuróczy szerint Khús nemzette Nimrúdot, ami csak félig igaz. A krónikák két leszármazást bizonyítanak, ami megint csak nem fedi a valóságot, ami ennél sokkal gazdagabb és bonyolultabb. De a régi gondolkodókat dícséret illeti a nemes erőfeszítésekért, amit a magyar nemzet származása ügyében megtettek.
A magyarok ősanyjai közül Enéh neve az E-Néh formában a Háza a Néknek értelmet adja ki. A Nék, a Nej változata, mivel a magyar nyelvben a J és K is lehet kicsinyítő képző. Enéh tehát Háza a Néknek, (E-Néh), akik az amazonokkal lehetnek azonosak.
Ankisza neve, aki azonos lehetne fogalmilag Enéhvel, három magyar szóból áll. An-Ki-Sza az Ég és Föld Uralkodónője. A Sza a magyarok népneve, lásd Sza-Vár-Da, a szavárdok népnevét, és sok más népnevünket. Sza alapvetően Menny Fia, amint a Hu is ezt jelenti. An-Ki amúgy An, az Ég és Menny istenének felesége.
Azt a gondolatot is el kell mondani, hogy a Hun Csillag is, a Magyar meg Nap. Ezért a Nappal, a Magyar, vagyis a Nap uralma alá tartozik minden élő, amikor süt a Nap. Az Éj azonban a Csillagok uralma alatti idő. Mivel pl. Párta-Hunya jelentése Párta-Csillag, nem kétséges, hogy a Hun az éjszakához tartozik. Ebből következik, hogy Magyar a Nap, Hunor az Éjszaka.
A Vadász csillagkép lehet valóban a Hunor csillagképe. Azonban a Vadásznak nagy irodalma van. A Vadász irodalma nagyon gazdag, de migazi lényegét még senki sem írta le.
De az Ikrekben az egyik fél Magor, a másik fél Hunor. Az Ikrek csillagkép további alakjai csak az eredeti magyar hősök változatai.
Egyiptomban észak a fekete, Alsó-Egyiptom. A dél Felső-Egyiptom, aminek a színe piros lenne, de itt Egyiptomban fehér. Alsó-Egyiptom ura Szét, vagyis a Sátán, ami az Észak fogalmát adja. A Déli ország Fehér. Észak a Fekete, a színnevek megegyeznek a hun égtájak színneveivel, azzal a különbséggel, hogy a Dél a hunoknál Piros, ellenben Felső-Egyxiptom színe a Fehér. Amikor Hor három harcban legyőzi Szetet, akkor Alsó-Egyiptom is a Fény országai közé kerül. Az észak a sötét, a dél a világos területe.
Magor ilyen értelemben a Dél, a Fehér, Hunor ilyen értelemben a Fekete, az Észak, vagyis Alsó-Egyiptom. Sosem lehet azt gondolni, hogy megoldhatjuk egy régi titok üzenetét, mivel nem tudjuk, hogy őseink valójában mit gondoltak a saját életükben egy-egy jelképről.
Magor és Hunor testvérek, akiknek több más testvére is volt. Magor ment nyugatra, Hunor ment keletre, eddig minden rendben van. De mikor váltak el egymástól a testvérek? Talán 40.000 éve, vagy csak 4.000 éve? A leírásokból ezt nem tudhatjuk meg.
Amit a Krónikák üzennek, az teljesen biztos történelmi tény. Amit ma hozzáfűznek az eredeti szövegekhez, teljesen biztosan hamisítványok Nehéz így eligazodni a történelmi adatokban. De nem lehetetlen.
V. FEJEZET: A MAGYAR NÉVVEL ROKON SZAVAK ↑ tartalomhoz
A "magyar" és "megyer" népnév és törzsnév sok oldalról vizsgálható. Nem szükséges azt gondolni, hogy a két név azonos jelentést tartalmaz. Nagyon érdekes a középen megjelenő GY hang, amelynek eredete több irányból is levezethető.
Egyes kutatók minden betűnket önálló szónak tekintenek, amivel nehezen lehet egyetérteni. Mégis, ezt az eljárást követve, a Ma-Gy-Ar jelentheti a Föld (ma) és Ég (gy) Népe (ar) fogalmat. Ha a Gy Egy jelentését vesszük figyelembe, akkor a Föld-Egy (első)-Népe jelentéshez jutunk. Elvégre a magyarok az Elsők Népe, ahogy mondta Gordon Childe.
Ha az Y jelet önállónak vesszük, és kiírjuk az "ü" jelentést, amit sok más szavunkban meg kell tenni, hogy a szó pontos jelentéséhez hozzájussunk, akkor a Magüar formát kapjuk meg. A Magü a Mágus változata, eszerint a magyarok a mágusok népe.
A Gy hang rokona a G, a K, a J és H, a D és T, főleg lágyult alakjaikon keresztül. A Gj, Kj, Dj, Tj mind rokon. De a Dz, Dzs, Dzj, Dzsj egyes nyelvekben a Gy helyettesítői, mivel sok nyelvben hiányzik a "gy" hang.
A név elején az M cserélődhet N hangra.
A név végén az R cserélődhet L hangra.
A magánhangzók viszont szinte korlátlan formában variálhatók. A variációk általában a név jelentését alig befolyásolják, de néha abszurd formákat hozhatnak létre. A mély és magas hangrend a magyar nyelv egyik speciális jellemzője, ami miatt igen sok magyar szó két hangrendben létezik.
A Mag Csillag, amint ezt tudjuk. A Csillag az Ég Éke. Az Ég, Ék, Éj, Éh és Egy a torokhangok csoportjába tartozó mássalhangzókat tartalmaz, egymással szoros rokonsági és jelentéstani viszonyban vannak. Mag a földbe tett mag is, amiből erednek a növények. A növények virága gyakran csillagot, napot idéz elénk. Mivel a magyar csillagvallás szerint minden ember az égből jön a földre, mint csillag, megszületni, majd amikor eltávozunk, az égbe megyünk vissza egy csillagba, Isten honába, ezért magok is vagyunk, mint a növények magjai. Az emberi Mag és növényi Mag rokonok egymással. Az apa és anya magjából születik az isteni napgyermek, vagy csillag. Az apa magja, a növény magja, az égi mag mind csillag. Az anya petesejtje is csillag, mivel a Pet-E értelme Csillag-Ház. Az "E" a Ház, a Pet Csillag. Az egyiptomiban a Pet Ég, ami a csillagokat tartalmazó ház is egyben.
A Mag mindennek a kezdete, mindennek a központja, közepe. A Magyar Nap a kezdet, a középső a Naprendszerben, a központ.
A Hét Magyar jelentése Hét Király, tehát a fejedelmek címként viselték a Magyar, vagyis Nap rangot. A nép a királyok után kapta a nevét, mert a király után minden társa részesült azokból a jogokból, ami a királyt megillette.
Magzat szavunkban a Mag és Szat elemeket ismerhetjük fel, a Szat Zat formára alakult. Az Sz hang igen gyakran változik Z hangra. A Szat Keletkezés értelmű, párja a Szet. Mag-Zat szavunk pontos jelentése tehát Csillag-Keletkezés.
A görög házak Megaronja az épület központja, magja. Megara városa meglehetősen régi a többi görög városhoz képest is, "Poliszközpont" értelme valószínű. Továbbá Megara neve lehet Magara is, ami magyar alapítást valószínűsít. A Mega és Maga közeli szóformák, Nagy a jelentésük.
Magas szavunk a Mag-As forma szerint Csillag-Ház. Ez az Égbolt, ami egy ház a házak rendszerében. A hegyek is magasok, ráadásul a Hegy szó az Ég szóból ered, elöl hehes, hátul jejes formát felvéve. Őseink ragaszkodtak ahhoz, hogy minden este felmenjenek egy hegy tetejére. Egyes nyugati régészek szerint azért, hogy majd reggel szétnézzenek, és láthassák, merre vannak a vadak. Ilyen a materialista gondolkodás. Őseink azért másztak fel a hegyek tetejére, hogy közelebb legyenek Istenhez, és a csillagokhoz, a rokonokhoz. Tüzet is gyújtottak, amivel jelezték az égieknek, hogy melyik hegyen vannak.
A Magasok nagy termetűek voltak. Az Óriás fogalma mégis elsősorban a Vezér csillagképre vonatkozik.
A Magos olyan személy, aki a ruháján magokat, vagyis csillagokat visel. Híres hun személy a Bookolabras, vagy Pokolábrás, aki egy mágus volt. A ruhája fekete volt, rajta csillagokkal. Ez a Pokol, ami eszerint az éjszakai égbolt. Más viszonylatban a Pokol a felszín alatt volt, az Alvilágban, amit a vulkanizmus is jelzett. Pokolábrás neve magyar, a hunok között élt, akik természetesen magyar nyelvűek voltak.
A Mágus magyar szónak változata a Magusz. Ez a szó a Mag és Usz szavakból áll. A Mag természetesen "csillag", az Usz jelentése Labatnál "halott, halál". Az Usz-Us-Üs-Ős egy sorozat, beláthatjuk, hogy az Ősök is már halottak, és fenn vannak az égben. Az Úsz ige, valamint a latin Usz hím nem végződés is bizonyára Őst jelent. Úszni az Ég tengerében is lehet. A Mag-Usz tehát Csillag-Halott. Olyan személy neve, aki az égi csillagokkal foglalkozik. Fekete a ruhája, mint az éji égbolt. A Napot és Holdat viseli magas, csúcsos kalapján. A csúcsos süveg aranyból is lehetett. A köpenyén csillagok ragyogtak. Így nézett ki egy mágus.
A Mag-Ős pontos jelentése Csillag-Ős.
Megdöbbentő, de Egyiptomban fennmaradt olyan irat, ami az emberiség korszakait írja le. A papír ír a Holtak Lelkeiről, akik összesen 5.813 évig uralkodtak. A Holtak Lelkei nem mások, mint a Halott Csillagok, mivel a Lélek az égbe megy, és csillaggá változik. A Holtak Lelkei tehát az Usz Magok, vagyis a Mágusok. Egyiptom népe Európából érkezik Egyiptomba, mégpedig több hullámban, a tudásukat is Európából vitték át a Nílus mentére.
A latinban a Magus többes szám birtokos esete Magor, amiről csak egy helyen lehet olvasni.
A Magor Nyugaton lehet a varázsló címe, vagy neve is. Van olyan film, amiben a törzs varázslójának neve Magor.
A Magyar szó Ma-Gyar felbontásban a Föld (ma) Gyárosa (gyar). A föld-gyárosai a föld munkásai, akik földművelésből élnek.
A Mag-Yar forma szintén érthető. A Mag Járó nem más, mint Csillag-Járó. A Jár szó van a Járda nevében is, ami egy olyan Da-Hely, amelyen Járni lehet. De a Nap is Jár az égen. Az angol Yard a magyar Járd változata, még a hossza is nagyjából egy lépés. A Scotland Yard fogalma is a Jár igéből ered. A Járőr katonai és rendőri fogalom.
A Ma-Gar, mint a Föld Népe, mezőgazdaságból élő nép. A Gar több szó rokona, ilyen a Ger és Gir, a Kar, a Ker, Kör, és mások. A Ma-Gar, Hun-Gar, Bul-Gar, Kan-Gar és más népnévben is megjelenik, "nép, ország, nagy, kar, kör" jelentéssel.
Ma-Gur szumer szó, értelme Hajó. Vajon a magyarok voltak a hajók feltalálói is, és a hajózók népe? Akik a földi vizeken kívül az égi vizeken is hajóztak? Ma a felszín, amin a Gur gurul. Ez a felszín lehet a tenger is, pl. a Mare szóban, ami tengert is jelent. A Gur és Gur-Ul, a Gur-Fia, azt írja le, amint a hajó gurul a tenger hullámain keresztül.
Ma-Gor alakban a Gor a Khor rokona is lehet. A Hurriták népe a Bibliában Horita formájú, de Hor Napisten neve magyar eredetű. A Hurri népnév kapcsolatot mutat a magyarokkal, kitűnő magyar tudósok a hurrikat magyaroknak minősítik. Gori városának eredeti neve Égori, illetve Égor, amiből a Gori, vagy Hurri, Horita nehezen vezethető le. Sztálin szülővárosa az Ég-Úr nevet viselte 3-4.000 éve, aminek ma megfelel az Eger, továbbá az Egér és Éger, aztán az Igor és más nevek. Égori, vagyis a mai Gori város neve sok névvel rokon. A területen egykor magyarok is laktak.
A Mag Úr a csillagok ura. A csillagok ura a Nap, az emberek számára a legfontosabb csillag. A születés fogalma összeköthető a csillagok fogalmával, mivel a csillagokból születünk meg, ezért a növények is születnek, amit tapasztalati tények igazolnak. A növények is magokból születnek, vagyis csillagokból. Nevük, a Növény a Nőkhöz kapcsolódik, akik a szülés kizárólagos tulajdonosai. A Növény szó a Nő Fénye, vagy a Nőből vett Vény fogalmából keletkezett. A Növekvés és sok más szó a Nőhöz tartozik, a Nő alapszó (ige és főnév) ráadásul egy hetes flexió egyik tagja (Nu, No, Na, Nő, Né, Ni, Nü). Sok növény magjának a neve szem. A Szem szintén Csillag. Árpa-Mag, Búza-Mag, Árpa-Szem, Búza-Szem azonos fogalmak. A Személy jelentése Szem az Éjben, vagyis egy csillag. A Szemes a Napisten, mély hangrendű változata Szamas, aki szintén Napisten.
Ilmatár finn isten neve is hasonlatos a Magyar népnévhez. Il-Matár alakban gondolkodhatunk a név jelentésén.
A latin Mater – Anya magyar név. Azokban a nyelvekben, amelyekben előfordul, mind a Ma és Ter magyar alapszavakat tartalmazza. Ma a Földanya, Ter a Csillag és Terület. A Matyer szintén Anya, a szlovákoknál biztosan, ami Magyert jelent, vagyis a szlovákok a magyarokat az anyanépnek nevezik. Az angol Mother, német Mutter helyesen Mo és Mu, vagyis Fényes, és Ther, Ter, vagyis Csillag, Terület értelmű.
Magány szavunkban a Mag a Csillag, vagy a Nap, az Ány pedig An isten neve. An isten nevének kicsinyítése Anj, amit mai helyesírással Any formában írunk. Az Ana-Anya fogalma mellett a Jan (János) is An nevéhez tartozik, mint az akkád Anu is. Magányos a Nap, Csillag-Égi, mert egyedül van. De mégsem magányos (magános), mert a Hold, gyakran nő képében a Naisten társa, felesége.
Magan országa Mezopotámiától délre terült el. A neve magyar nyelvű, Mag-An a helyes értelmezés. Azonos a mai magyar Magán (Magány) szónak jelentésével. A Mag Nap is, az Égi Nap országa Egyiptom. De az egész afrikai földrész is lehet mag, központi helyzete miatt. Őseink azt is hihették, hogy a Mag Afrika, mert onnan származik az emberiség, de ezt a teóriát nem szükséges elfogadni. Magan fogalma vándorolhatott is, mint olyan sok más név is. Afrikáról Egyiptomra, Egyiptomról Jemenre, Jemenről Ománra, vagy máshová.
Amikor Alexandrosz seregei a Kászpi-tenger mellett haladtak, a vele lévő tudósok a tengert Madarak tengerének nevezték. Előbb a helyiek nevét lefordították görögre, így jött ki a Madarak-tengere, azután mi visszafordítjuk a nevet magyar nyelvre, ami Magyarok-tengere formát ad számunkra. A Madarak a magyarok egyik jelképe, a Madár szó is magyarokat jelöl. Ezt igazolja a szlovák Madjar név is. A Fekete-tenger is viselte a Magyarok-tengere nevet. A Kasz-Pi azt is jelenti, hogy a Kasz nép Vize, a kaszi nép a hetedik a sorban, a hetedik magyar nép. A Kasz-Pi, és a Fekete-tenger egyaránt Magyarok-tengere nevet viselt, több más név mellett. A Maeotisz-tenger a Majóták tengere, ezt se felejtsük el. A Kaszpi-tenger a Kerek-tenger, ami perdöntő bizonyíték, arra a kérdésre, hogy a magyarok jártak-e a Kerek-tenger partjainál.
Madár nevünk, ne felejtsük el, Földi (Ma) Csillag (Dár).
Mátyás is a Mag névből eredő magyar név. A Magy változik Maty alakra. Mind a Magy, mind a Maty jelentése Nagy, vagyis magyar, aki a Nap. Becézve Matyi, Matykó, Matyika, egyéb változatai pl. Mathyas, Mattes, Mattias. A sok Matyi mesehős voltaképpen a Magyar, vagyis a Napisten fogalmát láthatjuk, aki maga a Magor, a Nap, a Csillagok Ura.
Hangtanilag a Magyar, Madar, Magar rokonságába sorolható a Maszar és Mazar névforma is. A T-D, és Sz-Z hangok egymás kiegészítői, a magyar nyelven belül is léteznek. A szlávok a magyaroktól erednek, a szláv Maszaryk családnév azt mondja, hogy a Maszaryk család a Maszar nép, vagyis a magyar nép, Éke, vagyis Fia. A Maszaryk család ezért magyar eredtű.
A Mazur Lengyelországban fontos terület. Teljesen biztos, hogy itt is magyarok éltek eredetileg, akikből eredhetnek azután a lengyelek. Az evolúció folyamata kétségtelen, amit nem kellene figyelmen kívül hagyni, ha nem tetszik egyes népeknek.
Meciar szlovák családnév a magyar népnevet rejti magában. Ez a név, bár nem tudom, mit jelent, valószínűleg a Megyar, vagyis magyar népnevet rejti. Azt is meg kellene vizsgálni, hogy miért lesznek egyes családok, amelyek magyar eredetűek, a magyar nép ellenségei? Ez a téma jó feladat lenne sok újságíró számára.
Ebbe a közegbe tartozik a híres Makariosz érsek neve is, Ciprusról. Makariosz értelme Kardos. A görög nyelvben a Makar, Magr jelentése Kard, ami abból az időből eredhet, amikor még görög nyelv nem létezett, de a kardos magyarokat mai népnevünkkel hasonló módon nevezték el a velünk rokon törzsek emberei. A Mak-Ar jelentése Nagy-Hegy, ami a "kard" fogalmának teljesen megfelel.
A Machariodus jelentése Kard-Fogú. A Kardfogú tigrisek sok faja a magyaroknak sokszor volt kárára. Végül úgy Kr.e. 8.000 táján sikerült ezeket a nagymacskákat kiirtani. A Machar jelentése Magyar. A görög Makhaír-osz jelentése Görbe Kard, Görbe Kés.
Az antik görög szerzők számtalan említést tesznek a magyarokról. Az egész görög civilizációt áthatja a magyarokkal való kapcsolat. Nem csak a makedónok, nem csak a trákok magyarsága világos, hanem a görögök magyar eredete is egyértelmű. A sok nyelvjárás végül koiné nevű nyelvvé sűrűsödik össze, ami azonban alapjaiban tartalmazza a magyar nyelvi eredetet.
Megarosz közvetlenül Zeusz (Zejsz) fia. Ő alappítja meg Megara városát. Megar neve a Magor változata, Mag és Meg szavaink egymás testvérei. Zeusz fiai tehát a magyarok.
Diodórosz ír Makareoszról, amit Várkonyi Nándor is kiemelt. Makareosz Kis-Ázsia felől érkezik az Égei-tenger felé. Behatol Leszbosz szigetére, és a szigeten királyságot alapít. Megarosz, és Makareosz nagyon régi a görög időkhöz képest is, mindkét hős a magyarokat testesíti meg a görögök keletkezésének őskorában.
Mező szavunkat a görögök később csak Mezo formában tudták leírni. Azért, mert sok magyar hangzót nem tudtak kimondani, így az "Ő" hangot sem. Persze, a görögök is minden magyar hangot ki tudtak mondani, ha kényszerítették őket a magyar beszédre, de lustaságukban nem törekedtek a Szent Hetes Magánhangzó rendszer művelésére, amit a magyarok ősei találtak ki. Ez a lustaság azonban nem mentesíti a görög nyelvet (koinét) a hiányosságai alól. A Mező két folyó, vagy két hegylánc közötti terület. Ezt a területet a fény bőven öntözi, ami miatt gazdag a növényzete. A Mező rokonai szintén a fény által elöntött területeket nevezik meg, mint a Völgy, és a Rét. A Mező Középső, mivel két folyó között van, vagy két hegylánc között terül el. A Mező szót a görögök csak Mezo formában tudták kiejteni.
A Medionális, azután a latin Medulla – Gerinvelő, szintén középen van. Sok egyéb szó bizonyítja a Med magyarokra vonatkozó középső jelentését.
A Me-Zu a Fény-Tudása, a Ma-Du Helye a Napnak, régi nyelvünkön.
Méz szavunk összefügg a Mező, és a Magyar szóval. Mé a Fény, Ragyogás, a mezők a fény, ragyogás helyei, ahol a Méhek is járnak. A Méh eredeti neve Mé, ami az Anyaméh fogalmát is magába foglalja. Mé-ben születik az isteni napgyermek, vagyis minden magyar, és minden ember gyerek. Ez az igazság. A Méh a réteken repül, nektárt gyűjt, amiből lesz a Méz. A Méh (Mé), Méz, Mező, Mezo, Med jól láthatóan közeli rokon szócsoportot alkotnak.
A Mez is középső értelmű, a test felső középső részét fedő ruhadarab. A Mez a focisták felső ruhadarbja, aminek a színe jelzi a csapat és klub színét. A Méz a Méd, Mező rokon szava, a Méh a fényből jött repülő lény neve. A Méz angolul Hunny, ami a Hunt jelenti, vagyis a magyart. Az angol Éh Hungry, mert az Éh tükrözve Hé, vagyis Nap. Isten elé azért kell Éh, vagyis Hé, Nap állapotban járulni, ha áldozni akarunk, hogy tiszták legyünk. Áldozni ma is csak üres, Éh és Hé állapotú gyomorral szabad, mert csak az üres gyomor tudja csak befogadni Isten jelképét, az Ostyát, a Napkorongot. Az Ostya egyik értelme Ős-Tya, vagyis Ős-Atya. Az Osztja másodlagos jelentésnek tűnik, dfe lehet, hogy az Osztja volt az elsődleges jelentés. Csak a tiszta test fogadhatja be az Ostyát, a tele gyomor nem tiszta állapotot jelez. Az Ősatya a Nap, ami miatt az Ostya kerek formájú, és a Napot jelképezi. Az Osz magyar ige Sokat jelent, amit az Oszt, Oszlik szavainkban is láthatunk.
Őseink a Napot Isten Igazul Látó Szemének is tartották, ami miatt nagyon féltek tőle, ha éppen rosszban sántikáltak. Az állatvágásokat hajnal előtt tartották, hogy a disznó leölését ne lássa a Napisten, aki az állatokat is védte, nem csak az embereket. A Nap, Isten Igazul Látó Szeme, az Égi Szem ne vegye észre a disznó, kecske, birka, szarvasmarha, stb. megölését, ezért azt a sötétben hajtották végre, még hajnal előtt. Mivel a Nap csak egy szem, ezért különféle mítoszokat gondoltak ki, hogy Isten miért egy szemmel néz minket, amikor nekünk két szemünk van, és mi Isten gyerekei vagyunk. Ekn-Aton és Nofre-Téti szobrainak hiányzó szemei azt magyarázzák, hogy a férj és feleség ketten együtt tesznek ki egy emberi lényt. A mezopotámiai naplényeknek szintén egy szeme volt. A kettős szem egyike a Nap, másika a Hold.
Magor és változatai a Közel-Kelet sok nyelvén oroszlánt jelent. A Nap oroszlánsága a magyar őshagyományból ered. A Nap ereje csak az oroszlán erejével mérhető össze. Amikor nyáron a dühöngő nap fénykarmaival megöli a növényeket, elpusztítja az életet, hasonló az oroszlánhoz. A Nap egész országokat képes sivataggá változtatni.
Fontos csillagászati tények is vannak arra vonatkozóan, hogy mikor kelt a Nap az Oroszlán csillagképben, amely adatokból meghatározhatjuk az Oroszlán kor idejét. Ez pedig Kr.e. 10.970-től 8.810-ig tartott. Éppen ebben az időben faragták ki magyar őseink a Szfinxet. Arra gondolni is alig lehet, hogy a csillagászatban rendkívül jártas őseink azért mentek ebben a korban a Nílus delta nyugati részére, mert az a hely megfelelő volt a Nagy Szfinx kifaragására, pontosan az Oroszlán korszakban. A Szfinx eredetileg oroszlán, vagyis Maghor formájú volt. Ur-Magh is oroszlánt jelent.
A nyári napfordulókor, június 22-e körül a Nap az Oroszlán jegyében járt. A Nap dús sörénnyel rendelkezik, mint a hím oroszlán is. Az Oroszlánt néha Isten alteregójaként mutatják be, mint Clive Staples Lewis híres meseregény sorozatában. Amint Magyar Adorján is megírta, Magyar Miklós nem más, mint a Napisten. Szóbeli bizonyítékok tömege igazolja az egykori képzelet létezését a Magyar szóval kapcsolatban.
A Matar rokon a Madar, Maszar, Mazar, és a Macsar, Mazsar, Madzsar szóalakokkal. A Matyar megfelel a Matar formának. Ilmatar nevét vizsgélni kell. A Mater, mint Anya, természetesen a Magyarok anyanép rangját jelenti.
A Major, Mayor értelme Nagy. Ez a magyarok neve, akik a Nagyok. A Lord-Major angol névben a Lord-Nagy értelem van benne. A Majorság uradalom is, ahol földművelés folyik. Ez a név azt igazolja, hogy a magyarok találták fel a földművelést, amit a Ságvár környéki 18.000 évesnél régebbi régészeti leletek bizonyítanak. Hol volt ekkor még a Termékeny Félhold a földműveléstől? Sok ezer évnyire.
Bécs környékén, amely város magyar alapítású, Európa szinte minden nagyvárosával egyetemben, több Mauer településnév is van, bizonyítva, hogy a Bécsi-medence is a magyarok területe volt. De nem csupán a hun időktől kezdve, hanem attól a kortól, amióta mai emberek lakják Európát. Ez a kor 40.000, de inkább 400.000 évre terjed ki, Samu idejéig.
A német der Mauer értelme Kőműves, ellenben a der Maure Mórt jelent. A der Mauer a Magyer, Mayer német nyelvű megfelelője. Mi vagyunk a "kőművesek", amit az ugor szó is bizonyít. Természetesen városokat építettünk Egyiptomban, Szumerban, Kínában és még sok helyen, de a városépítő tudományunk mellett még nagyon sok dologhoz értett népünk. Elvégre mi vagyunk az ősnép, akikről a Biblia is beszél, és tőlünk származik majdnem az egész emberiség. A kőművesek népe a Megalith építők is, akik magyarok voltak. Az ogárok, ogierek természetesen az ugorok, az építők.
A hírneves Czezumór valószínűleg a mai Zeiselmaure település, ahol hatalmas csata zajlott, és a magyarok-hunok törnkreverték a római és germán seregeket. Nehéz felfogni, hogy a czezumóri csata miért nincs ott legnagyobb győztes csatáink sorában? A nyugati seregek úgy meg lettek verve trójai, trák, heta, hun seregeink által, hogy alig volt menekült a vesztesek részéről. Arany János ír a csatáról, akinek hitelességéhez nem fér kétség. Tagadóihoz annál inkább.
A Traismauer, Mauerbach, Maurer, Mautern stb. nevek a területen az egykori magyarokat jelölik. Ausztria alaplakossága magyar volt egykoron, innen indultak a Tengeri Népek hosszú hadjárataikra, és Pannoniából. Ők mind magyar nyelvűek voltak, népneveik alapján. Mellesleg a rovásírásos leletek ezrei is magyar nyelvű népességet igazolnak a Kárpát-medencében és Európa szerte, 40.000 év óta igen nagy számban. Azon tehát senki ne csodálkozzon, hogy Ausztria eredeti népessége magyar volt.
Mór városunk neve szintén a Magyar névből ered. Nagyjából Kr.e. 4.000 körül a Kárpát-medencéből, a gigen ülő ászok, vagyis a Gigászok, talán Krétán (Kér-Ta) keresztül Afrikába hatoltak, aminek több szaharai sziklarajz is kiváló emléket állít. A magyar harci szekeresek nyomait meg lehet találni a későbbiekben is. A Mórok rokonaink, ma Morocco az országuk. Ezt az országnevet így kell bemutatni: Mórok-Ko, a Ko jelenti a Kő, Ki, vagyis az Ország fogalmát. Morokkó népei tehát a rokonaink közé tartoznak. A mórok, vagy berberek nyelveiből még nem ismerhetünk a magyar nyelvekkel való összehasonlításokat. A líbek, numidák, getulórum nép, kabilok, tuaregek és mások az Atlasz atlantiszi magyar népességének utódai. Talán a móroknak a Fekete Magyarokhoz is közük van.
A sémi, vagyis szemita népnevek jelentős része magyar nyelvi eredetű. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert az újabb sémi kutatók nem tisztelik az igazságot, túlzottan nagy arcot mutatnak saját maguknak, de kevés tiszteletet az Igazságnak. Továbbá a sémi nyelvek jól levezethetők a magyar nyelvből, amire több kutatónk is ráébredt. Hamisak általában a sémi etymológiai levezetések sok ezer szóval kapcsolatban, általában a sémi nyelvek saját belső szabályai miatt. Meg azért, mert a sok fontos sémi név magyar nyelvű.
A mai szemita, vagy sémi nyelvészet kifejezetten ellenséges az igazi magyar nyelvészettel szemben. A sémi nyelvészeket az igazság érdekli, vagy a maszatolás, a hamisítás? Mivel a sémi nyelvek nem lehetnek régiek, nem lehetnek ötezer évesnél messzebbre kiterjedők, ez bántja a sémi kutatókat? Mindenképpen a magyar nyelvből kell eredni nyelveiknek, még akkor is, ha a magyar nyelv egyes nyelvjárásait szumernak nevezik.Az elmondottak vonatkoznak az indoeurópai nyelvészekre is. Alig néhány ezer éves nyelveiket nem képesek összekapcsolni a náluk régebbi nyelvekkel, helyette mindenféle hamis elméleteket gyártanak, amivel megakadályozzák a nyelvtudomány helyes irányú kifejlődését.
Nagy jelentésű a Max, Maximus, Maximilia, Maxima, Maximum, Maxim. Ezek a nevek magyar eredetűek. A Mak-Szim, Mag-Szim előtagja, a Mak és Mag Nagy, a Szim a Szem, a Nap, tehát a Nagy-Szem a Maxim. A latin Maximus név alapjaiban a magyar Mak és Szim szavak rejtőzködnek. Ez a név is kapcsolatos a Magor névvel.
A Méh Fény. A Méh kiejtése Mé, de sok régi névben a "h" megjelenik. Mehi fáraó nevében is tapasztalhatjuk. Mexikó spanyol kiejtése Mehikó, amely névben a Kó a Kő, Ország neve. Mehikó városa régebbi, mint az országra zúduló aztékok kora. Mikerinosz fáraó neve görög jellegű. Mingge kínai neve Mike magyar nagykirálynak. A székely Mikó név is ebbe a csoportba tartozik. Mike-Él a héber Mika-El párja. A Mehi – Méhi, a Mikes, Méhes nevek mind a Mé, vagyis Fény fogalmába tartoznak. A Mihók, Miska és német Miksa, a Mihály, Michael, a Miske mind a Mé Fény jelentéséhez kapcsolódnak.
A Magister jelentős tudós, aki a Mag, vagyis csillag tudományokban jártas. Tanár, mester, Rómában magas személy. A Magisztrátusban van a helyük. A Mag és Iszter magyar nevek ötvözete. Az Isztert a Duna neveként is ismerjük, jelentése Fény-Tér. A Mag-Isz-Ter mindhárom eleme magyar alapszó. Az Iszter párja az Isztár, szintén magyar név. Mindkettő Csillag is, az Isz Tere és az Isz Tára is Csillag. A Sztár innen már csak egy lépés.
A Miniszter szintén magyar eredetű rangnév. A Min Csillag, a Király, aki körül a kisebbek ülnek a kormányban. A Min ezért a Nagy (Mennyei) mellett Min (Mini) jelentést is tartalmaz. Min-Iszter Kisebb-Csillag, aki a kormány tagja. Min-Isz-Ter a Mennyei Eszes, Fényes Csillaga, vagyis a király magas rangú segítője.
A Mester jelentése sokszor azonos a Magiszter névvel. De a Mesz/Mes nem azonos a Mag szóval. A Mesz/Mes fontos jelentése az Ifjú, a Fényes és a Fehér (Mész). A Mester ezért Fényes-Csillag, vagy Fehér-Csillag, a csillag értelme mögött most személyt, embert kell értenünk. A legnagyobb Mester Jézus, aki Nagymester, vagy ennél a rangnál is sokkal magasabban van.
Az angol Mister (Miszter) Úr értelmű. A Misz és Ter magyar alapszavakból álló név. A Miss (Missz) Kisasszony, a kettős "ssz" gyakran nőket jelöl. A Missis (Misszisz) Úrhölgy értelmű, aki férjnél van.
Messiás szavunk a Messzi-Ász fogalmából ered. A Messzi jelenti azt, hogy Messzi van még, aki szabadító. Az Ász a magyarok egyik nagyon régi népneve. A Messzi-Ász azután, mint olyan sok szavunk, a szemita nyelveken Messi-Ás formára alakult. Az Sz hangból S hang lesz, mint a Szemita is Semita alakra módosult.
A Maistre a Mester szó olaszos alakja. A Magiszter rövidül Maistre formára.
Messiás az eljövő szabadító, Jézus neve. Voltaképpen magyar szó, amit a zsidók átváltoztattak sesegős formára. Egy Messze lévő Ász, vagyis magyar szabadító neve. A Messzi jelentése Távoli, Túli, de a Mesz tartalmazza a Fehér, Tiszta jelentést is, ami a király jellemzői. Az Ász a magyarok egyik nagyon ősi népneve. Gyakran Isten a jelentése, ami a csillagistenek és a csillagvallás fogalmaiból ered.
A Messzi-Ász valóban messze van, de majd eljön, jutalmazni és büntetni. Ez a Messzi-Ász fogalom aztán Messiás formára alakult utódainknál.
A Maja, vagy Maya népnév magyarokat jelöl. Elsődleges megjelenése e névnek az Azovi-tenger keleti partjára rögzíthető. Itt laktak a majóták, akiknek négy törzsét orosz kutatók meghatározták. A majóta törzsek pontosan ott laktak, ahol Magor és Hunor társaikkal és feleségeikkel. Az Azovi-tenger régebbi neve Maeotisz-tenger, ami bizonyára a Majóták nevéből ered. Egyszerűen arról van szó, hogy az itteni magyarok nevét a más nyelveken írók nem tudták leírni, ezért alakultak ki a majóta és Maeotisz nevek.
Maya istennő a magyarok ősanyja. A tavasz istennője, a magyarok eljövetelének szimbóluma, akik az emberiség tavaszát megnyitották és kiemelték az állati sorból. Róma is magyar alapítású város, ahl Maya neve fennmaradt. A Május hónap, a tavasz gyönyörű hónapja nevét is ő adja. Maya tehát a magyarokat jelöli. Magya alakban írják egyes magyar kutatók a nevét. Magor felesége, vagyis a Nap felesége a Május, a tavasz istennője.
Maya Buda (Buddha) édesanyjának a neve. Méltó név a tökéletes Buddha anyukájának.
A Maják Közép-Amerikában élnek. Több nyelvjárásuk van, amelyekben igen sok magyar szó ismerhető fel.. Ezért lehetséges, hogy a maják a magyarokkal valóban nyelvi kapcsolatban is voltak, a genetikai kapcsolatokon kívül. Az igen jelentős Maya-Pán város nevét újabban Maya-Oszlopnak értelmezik egyes kutatók. Jobb, ha a nevek értelmét tovább kutatjuk, mert igen gyakran hamisítók járnak a becsületes tudósok között. Megjegyzendő, hogy Pán neve egyiptomi, és nem görög eredetű, a Nap megfordítása. A Nap fent, a Pan lent uralkodik. Lásd Pan-Non-ia nevét.
Mahur értelme Oroszlán, a Közel-Keleten. Az oroszlán az orcán lángot viselő Napisten megtestesülése, az égen repülő Napisten földi megtestesülése, A lángsörényű Nap, Magur. Ur-Magh alakban szumer oroszlán.
A Wadi-Maghara völgy a Magharok-wádija jelentést tartalmazza ma is. A Sínai-félszigeten helyezkedik el.
Mazda, vagy Ahura Mazda a Mozdó (Mozgó) Napisten. A Mozdony (Moz-Don) olyan mozgó szerkezet, amely a tűztől és víztől mozog a vasúti sineken. Ah Ura Maz-Da magyar eredetű névnek látszik, ami a perzsáknál Isten neve lett. A perzsák nyelve sokkal közelebbi rokon a magyar nyelvvel, mint azt gondolnánk. Ha a Maz a Mad szóból ered, akkor a Madda már jól rokonítható a Mada, Mata (Matu) országnevekkel.
Magnézium latin fémnevünk magyar eredetű. A Mag és Néz, Nézi magyar szavakból áll össze. A Mag itt Csillag, vagyis fényes, tüzes. A magnézium fehér tűzzel lobog, igen erős a fénye. A Mag-Néz csillag-nézés fogalma a mágusokhoz köthető, akik nem csupán az éji égboltot vizsgálták, hanem mindent, a fémeket is. Elvégre a Hét Fémet is a magyarok adták a világnak. A Mag-Néz csillag-néző jelentésében benne van, hogy aki nézi a magnézium égését, megpróbál kiolvasni valamit belőle. Amiből azután esetleg jósol is. A Magnezit a magnézium szóból ered.
A Mágnes és rokonai magyar eredetű szavak. Össszefüggenek a Magnesia földrajzi névvel. A Mágnesség a Föld Magjából ered. A Föld magja erős mágneses burkot hoz létre a bolygó körül. A mágneses erővonalak védik a Földet, a sarki fény is a mágnességnek köszönhető, az iránytűk is a mágnesség hatására mutatják az észak-déli irányt, ami nem azonos a földrajzi észak-déli iránnyal. Azt nem lehet tudni, hogy őseink hogyan jöttek rá a mágnesség, és a Föld magja közti összefüggésre. Őseink legnagyobb titkait a mai kor embere észre sem veszi.
A Man szó azért érdekes, mert sok nyelvész ebből a szóból vezeti le a Magyar nevet. Azt mondják, hogy a Man és Many azonos jelentésű, a Many rokona, változata a Magy. E szavak mind Embert jelentenek. Ezek a szavak a Ma – Föld szóból származnak, ami az ember földből való teremtését valószínűsíti. Ennek a képzetnek élesen ellene mond a magyar csillagvallás hagyomány, ami szerint az emberek a csillagok anyagából képződtek. A Man még lehet Manus – Kéz is, ami az ember kezes tulajdonságát mondja meg. A Kéz (Kész) továbbá istenjelkép, ami tovább bonyolítja az ősi képzetet.
A Man, mint Ember, a Ma-Na (Földanya-Háza, Földanya-Nője) értelmet tartalmazza, női tulajdonsággal. A Men a Man többes száma, belső flexióval, ami a magyar és az angol nyelv sajátossága is. A Man sok nyelvben jelen van.
A Mány Föld a magyar nyelvben, de kéz is. Lágymányos nevünkben a Lágy-Mány a mocsaras föld neve, mert a mai Lágymányos helyén a XX. Század elején is egy tó volt, ami elmocsarasodott, majd feltöltötték. Lágy-Mány tehát lágy-föld. De Nagy-Mány-ok nevünkben is a Mány Föld értelmű. Ellenben az Ormány szóban az Or Orr, vagyis Hegy, a Mány Kéz. A magyar Ormány név Orr-Kéz értelmű, amiben a Mány – Kéz, a latin Manus – Kéz értelmével azonos. Csak a magyar a régebbi, a latin az újabb szó. Az Ormánság névben az Or Hegy, a Mán Föld jelentésű. A Dráva (Dár-Va) árterében a falvak kisebb dombokra települtek, elkerülendő a Dráva áradásait, innen a térség Hegy-Föld (Or-Mán) neve.
A Magyar nevet egyes, nagyon jelentős megjelenési felülethez jutó, német és szovjet támogatottságú kutatók, a Many finnségi, és Eri török névből vezetik le. A Many Ember, mint a Manysi névben, az Eri Ember, ami török név lenne. Azt akarják a két név alapján bemutatni, hogy a magyar korcs, keverék jelentésű, finn és török keverék. Természetesen nem igaz, amit állítanak magas szintre emelt tudósaink, akik mögött a KGB, pontosabban a pénzügyi hatalom tevékenykedett. A hazug embert hamarabb utol érik, mint a sánta kutyát. A Man ősrégi szó, az Eri szó is sokkal régebbi, mint a török nyelvek keletkezése. A szumerban az Er Férfi, ami a germán nyelvekben is nagyon gyakori, a magyar nyelvben pedig tömeges.
A Many és a Mancs a Kéz értelmén keresztül függ össze. A Manus Kéz, aminek megfelel a Mancs. De a Mancs az állatok keze. Az oroszlán mancsa az oroszlán elülső végtagja. Ismert az Macska szó levezetése a Mancska szóból, mármint a Mancska "n" hangja kiesik, és marad a Macska. A magam részéről ezt a levezetést nem tudom elfogadni. Szerintem a Makacs szóból ered a Makcsa, mivel a Makacs Makcsa alakra módosul, mert a macska rendkívül makacs, azt csinál, amit akar. Ő a magányosan sétáló macska.
A Manysi népnév helyesen Many és Si, aminek jelentése Nap-Ember. A Si a Nap, a Many az Ember. Ebből az következik, hogy a manysi nép az őskori napemberek közösségéhez tartozott. Az oroszok pedig sokkal jobban megbecsülhetnék a manysikat, mint őseiket.
A Makkfa a Tölgyfa, amit Toldyfának is nevezhetnénk. Toldi magyar mitikus hős, sokkal régebbi, mint az Arany János megénekelte Toldiak története, akik természetesen az ősi Toldi családhoz tartoztak. A Tölgy amúgy magyar nyelvű szó, közeli rokona a Tuldila név. A Tölgy a Túlfa, ami a világűrbe megy ki, vagyis a Tejút. Túl hatol a határon, felmegy az égbe. Olyan fa, ami csak a Világfával lehet azonos. A Világfa meg a Tejút, amit mindenki tud, remélhetőleg. A Makkfa a magyarok ősi, szent fája, azonos a Tölgyfa fajokkal.
A Tölgy termése a Makk, aminek sok jelentése van a magyar nyelvben. A Makkfa a Tölgy. A Mak Nagy jelentésű, és szoros rokonságban van a Mag szóval. A sok nyelvben meglévő változat abban különbözik a magyar nyelvi alakoktól, hogy a többi nyelvben nem lehet egységbe hozni e szavakat, a magyar nyelvben viszont egy teljesen egységes rendszert alkotnak, ami a magyar nyelvű eredetet bizonyítja. A Makkabeus név mögött egy hősies magyar neve rejtőzik. Ők a Makk-Apák, Makk-Abeus nemzetség, akik a szabadságért vívtak elkeseredett harcot. A szabadság védői nem rokonszenvesek az emberiséget leigázni szándékozók előtt.
Marok és Marék úgy jelent Kezet, ahogyan a latin Manus, ami ember és kéz, mivel az ember "kezes lény". Ezért néha a Kéz egyben Embert is jelent. A latin Manus nem választható el a Man – Ember jelentésétől. A magyar Marok, Marék szavak töve a Mar, ami ige is. A Mar jelenthet embert, de elsősorban Ifjút, és Halált is. Az Ifjú hamar meghalt, amit azok a közlések valószíűsítenek, hogy az ókorban is az átlag életkor 25 év volt. Így a Mar-Ék és Mar-Ok, mint Kéz, Tenyér, igen jelentős ősi filozófiát tartalmaz.
Martu (Mardu) területe Mezopotámia magyar városaihoz képest Nyugat, és Ifjú. A Nyugat a halál területét jelenti, mert nyugaton megy le a Napisten. Az Atlanti-óceán neve természetesen sokkal régebbi, mint Martu neve, ami csak a Közel-Kelet magyar államai felépülése után keletkezett. Szubartu, Szubirki, Szavárdia magyar terület, Martu elfoglalása később történt, mint a Szavárd területek belakása. Ezért Mar-Tu Fiatal-Ország. De a Halál Országa is, mert ebben az irányban megy le a Napisten este. A Mar ige, mint marás, a halál igéje is egyben. Az oroszlán, a kígyó marása gyakran végzetes. A Mars-mező meg Rómában az Ifjak mezeje, ahol gyakorlatoztak a fiatal harcosok. Rómát is természetesen a magyarok alapították, ezért érthető meg a magyarok számára a rómaiak nyelve.
Udmurtul a Murt Ember. Látjuk a Murt névben a Mur-T elemeket, ahol a Mur megfelel a Mar Ifjú, és a Mur Halál fogalmának. Az A-Mur (Amur-folyó) azért Víz-Fekete, mert az Éjszak (Észak) fekete a magyar színrendszerben, és az Éj egyben a születés és halál birodalma. A Mur-T névben a T helyképző lehet. A Martalóc magyar szóban a Martu-Ló-c elemek ismerhetőek fel. A Martalócok Martu emberei, akik a szírek, akik nagy rablók voltak. A Martalóc nem más, mint Maertu rabló emberei. A Martu terület amoreus, amurru, arám szemita törzsek rabló támadásainak területe lett, az Ur-i III. Dinasztia uralkodásának összeomlása után. Az amoriták és arameusok nyelvét séminek mondják, de mindkét nyelv tele van magyar szavakkal.
Magna, szó szerinti felbontású magyar szó, Mag és Na két szóelemmel. Mivel a Magna a latinban, és sok más nyelvben Nagy értelmű, egyesek azt is terjesztik, hogy a Magna valami ősi latin szó. De ilyen nincs, mert a latin nyelv is a magyar nyelvből keletkezett, alig 3.000 éve. A Mag a Csillag, a Föld is egy Csillag (bolygó). A Na több jelentésű szó, Nagy, Kő, Ház, Nő a legfontosabb jelentései. Ebből az összefüggésből világosan láthatjuk, hogy a Magna és rokonai magyar eredetűek.
A Mágnás azért Gazdag, mert Nagy. A Mágnás szóban szintén a Mag és Na szavaink fordulnak elő.
Forrai Zoltán Tamás kiváló magyar kutató. Sok szót eredeztet a magyar nyelvből. Szerinte a következő szavak a Magor, Magyar szóból erednek, amivel egyet kell érteni.
Magistrate – Hatalmasság, Elöljáró,
Magnifice – Csodálatos, Óriási,
Magnate – Hatalmasan gazdag,
Magnitudo – Hatalmas méret,
Magnum -Nagy méret,
Majesty – Őfensége,
Magnus – Hatalmas,
Magia, Magic – Csoda, Varázslat,
Magi – Bibliai három királyok, Nagy tudósok, Szent Hegyek.
A felsorolás nem teljes, ennél sokkal nagyobb a "magyar" szó elterjedtsége a nyelvekben, nyugaton és keleten. A magyar nyelv az emberiség nyelveinek szülőanyja, ezért sok szava jelenik meg számtalan nyelvben.
A Mag egyes földrajzi területeken Mah alakra változik, de jelentését megtartja. A Mag Csillag és Magas, amiből a Mak, Mah is Nagy értelmet kapott.
Az indiai Mahan Hegység (vagyis Nagy). A Hegyek Nagyok. A Maha Nagy értelmű, ami a Maga szóból ered, ami viszont magyar szó. A Maha-Rádzsa és Maha-Ráni nevek mindegyik eleme a magyar nyelvben is létezik. Maha-Rádzsa Nagy Rá Napisten uralkodója, a magyar Ráj-a indiai alakja a Rádzs-a. A Ráni nő nemben uralkodó, de a Rá a Nap, a Ni a magyar nyelvben a Nő neve, ami megjelenik a főnévi igenevekben is, lásd En-ni, In-ni, Alud-ni, Men-ni, stb. A Ni a keletkezés neve, ami a nőiséghez kapcsolható, és sok utódnyelvünkben is létezik, mint a finnben, görögben.
Mahatma értelme Nagy Lélek, Látó. Lásd Mahatma Gandhi nevét. A Mahatma a magyar nyelv Mah-At-Ma szavaiból épülhet fel.
Mahabharata egy nagy eposz neve, de a név magyar szavakból épül fel. Az eposz neve helyesen Maha Bharata. A Maha értelme Nagy, a magyar Maga szóból származik. A Bharata név végén az "A" hang a többes szám jele. Emiatt a Bharata pontos jelentése Barátok. A Barátok azonban egy családból származnak, ezért akár Testvérek is lehet az indiai név értelme. A magyar névé nem, mivel a magyar név a régebbi. A Bar-Ata (Barát) szó elemei a szumer nyelvben is megvannak, ami viszont a magyar nyelvből keletkezett. Ezért a Bar Ragyogó, Magas, Oroszlán jelentései a magyar Barát szóban természetesen megvannak.
Mahdi arab név, jelentése Megváltó, Megszabadító. A Mah-Di név első része természetesen a magyar nyelvből származik, Hatalmas jelentéssel. Sajnos, a Di Hely értelme nem köztudott. Afrikában egy Mahdi hatalmas háborút zúdított az angolokra, Khartum volt a támadás fő célja. A háborúban végül az angolok győztek.
Mohamed, Mahomet, Mahmud, és nevének sok alakváltozata szerint az Iszlám alapítójának neve magyar eredetű. Egy kereskedő családból származott, az arab nyelvben sok a magyar szó. Mohamed tehát a Nagy Méd. A név első része, a Moha, Maha, Nagy, Magas értelmű magyar nyelven. A Med, Méd a magyarok egyik régi neve, ami a Fény Helye jelentést tartalmazza. A Mohamed nevet sok formában lehet értelmezni, azonban a Nagy-Megyer fogalom sehogy sem takarható el. A Nagy-Méd a magyarok ősi eszmeiségéből lépett elő, új vallásával.
A Mé jelentése Fény, párja a Mu. Magas és mély hangrend. A Méh tehát nem más, mint a Fény. A Méhek a Fényből jövő kis állatkák. A Napgyermek, minden fiú és minden leány, ebből a Mé-ből, Méhből születik. Ez az Anya-Méh. A Méh tüzes, izzó, fényes hely, itt születnek a babák, az emberiség utódai. Ebből az izzásból, fényből születnek az emberek gyerekei. Természetesen ezt az egyszerű képi fogalmat sem ismeri már az emberiség.
A magyar visszaható névmások, amelyek saját magukat nevezik meg, érdekes módon, a magyar népnév archaikus formáit mutatják. Visszaható névmásaink: Magam, Magad, Maga, Magunk, Magatok, Maguk. Ez a nyelvészeti szócsoport világosan arról beszél, hogy a Magyar népnév ősi eredetije a Mag volt. Ehhez semmi kétség sem férhet.
Macarisztán (Madzsarisztán) a nevünk több keleti országban, Törökországban és máshol. Arab országokban Madzsarijah, vagy Madzsarijjah a nevünk, ami a Magyaria változata.
Egyiptom neve Micrajim sémi nyelvekben. A Mikr a Magar változata. Eszerint a régi sémiek szerint Egyiptom a magyarok országa volt. De csak egyik országa. A Mehi név az Óbirodalom előtti időkbe vezet, amikor a méhek szerveződése alapján próbáltak őseink államokat megszervezni.
A Mach, Machinál, Masina szintén a magyar népnév származéka. Az angol Made is a magyar, itt a megyer Nap név változata.
A Motor önjáró eszköz, ami a Nap Magyar nevének fejleménye. Van ilyen nevű finnugor nép is, akik bizonyára napimádók, talán még ma is. A Motor tehát magyar eredetű szó, voltaképpen a Nap egyik neve.
Kevesen képzelhetik, hogy a magyar szupercivilizáció emberei ne lettek voltak tisztában a természet törvényeivel. Még a késői egyiptomi, szumer, kínai, hun, etruszk és más magaskultúrák is messze fölötte álltak a rablásra berendezkedett sémi, görög, római kultúráknak. Maguk a görög legnagyobb tudósok mondják, hogy az egyiptomiak tudásának 1 %-a sincs a birtokukban! A rabszolgaság előtti korok tudása sokkal nagyobb volt a rabszolgaság korának tudásánál. A társadalom rossz irányú átalakulása mérhetetlenül visszavetette az emberiséget fejlődésében.
Az Automata szó magyar eredetű. Az Auto nem más, mint az A-Utó, az Isteni-Nap. Utó magyar isten az Utu névcsoporthoz tartozik. A Mata a magyarok neve is lehet, Nagy, Hatalmas értelemmel. A portugálok a Mata szóhoz a "gyilkos" fogalmat is társítják. A "matamata" nevű brazíliai hal neve gyilkost jelent. A spanyoloknál a Matador a bika leölője. Mata-Hari híres kémnő is viseli a nevet. De Mata-Trón angyal neve Hatalmas-Trón értelmű, ő is a magyarok védnöke. A Mata változata a Meta (görög), a Mada (magyar), a Matu (magyar és akkád), és még sok variáns. Ezért aztán az A-Utó-Mata három magyar szóból keletkezett összetétel. A Nap, vagyis Utó, nem hagyja cserben híveit, mert este ugyan lefekszik, de reggel újra felkel, nem hagyja cserben népét. Őseink ezért nem áldoztak embert a Napnak, nem áldoztak vért, mert tudták, a Nap reggel újra fel fog kelni az égre, nincs mitől tartani. Őseink mérhetetlenül fejlett csillagászata már százezer éve tudta, hogy a Föld kering a Nap körül, közben forog a tengelye körül, emiatt a Nap reggel feltétlenül fel fog kelni. A Nap vörös, arany és fehér színei a magyarokat követő népeket nem sarkallták arra, hogy a felkelő, a piros Napot vérrel itassák. Más népek, mint az aztékok, mayák, dogonok, vért áldoztak a Napnak, különböző mértékben. A dogonok ugyanis nem követtek el olyan rémtetteket, mint az aztékok, mayák és mások.
A-Utó-Mata tehát nem más, mint az örökmozgó Napisten. Az automata gépsorok önmaguktól mennek, motor hajtja őket. De Lagash államban már 4.000 éve feltalálták a gyártási szalagot, ami az automatizmus előfutára volt.
Magyar népnevünk jelentéseinek feltárása további kutatómunkát igényel. Alapvető jelentéseinek megismerése minden ember számára kötelező, de különösen azok számára, akik magyaroknak tartják magukat. A magyar fejedelem, vagyis király, azután Nap és Oroszlán. A Csillagok Ura, csillag-járó, a Mag Nép középső is. Az égi magok és a földi magok urai. Mágusok, a Világegyetem és a Föld magjainak ismerői. A magyar névnek ennél is sokkal több jelentése van. A nagy Magorok folytatni fogják a kutatásokat.
VI. FEJEZET: A MAGYAR NÉPNÉV HASONLÓ ALAKJAI ↑ tartalomhoz
Sokan súgják a rosszakaratúak közül a magyarok fülébe, hogy ti magyarok egyedül vagytok a Földtekén. Természetesen, akaratuktól függetlenül, igazat sugdosnak, mert a magyarok egyedül valóak. Az Elsők Népe, az Ősök Népe a magyar nép, akiktől majdnem minden ember származik.
Mások a magyarokat be akarják tuszkolni egy nyelvcsaládba, mivel rájöttek, hogy az egyedül való magyarok fogalom nagy veszélyeket rejt. Még a végén az emberiség az egyedül való magyaroktól fogja származtatni magát! Ezért aztán kitalálták a finnugor elméletet, mások a török rokonságot, legjobb kutatóink azonban számtalan más nép nyelvének rokonságára is rámutattak.
A Biblia közlései világosan egyetlen ősi emberi nyelvről beszélnek. Ez a nyelv a magyar nyelv volt. Nimrúd, aki Nagy Vadász az Úr előtt, a vadász, halász, gyűjtögető gazdálkodás megtestesítője. Az Úr még nem jött el, mert Nimrúd előtte élt. Ő a Vadász, az égi csillagkép, akinek sok magyar neve van. Mivel a magyarok őse Nimrúd, be is zárul a kör, a magyarok Nimrúd népe, a vadászok korának népe, akik a Vadász csillagképet ősüknek tartották. Nimrúd népének nyelve a magyar nyelv, amit az Úr nem zavart össze, hanem a nyelvi evolúció törvényei szerint engedélyezett sok ágra fejlődni.
A magyar nyelv, és a magyar nép valóban egyedül való, mert az emberiség őseinek a nyelve. De mégsem egyedül való, mert rengeteg rokona képződött az idők folyamán. Nem finnugor nyelv, nem is rokona a török nyelveknek, ellenben a finnugor, török, mongol nyelvek a magyar nyelvből származnak.
Nehéz bemutatni a magyar nyelvcsaládot, mert igen gazdag, sok ágból áll. A magyar nyelvnek a szókincse több milliós, ami tovább bővíti a nyelvi rokonságot. Alapvetően azt állíthatjuk, hogy a mai emberiség minden nyelve rokon a magyar nyelvvel. A rokonságnak fokozatai vannak, amelyek feltárása akadémiai munka lehetne. De nem az, mert nincs akadémiánk, ezért a magyar nyelv megismerése azokra a kutatókra hárul, akiknek legalább a legalapvetőbb ismeretei is megvannak a nyelv, az írás, az olvasás, a számírás, a jelképek, stb. ismeretében. A magyar nyelvcsalád majd később kerül bemutatásra.
A Mag szó nagyon régi. Egyiptomban a Magar szó Kr.e. 3.000 körül a magyarokat jelölte. Nem voltunk egyiptomiak, de őseink, mint magar varázslók, táltosok, az egész Földet uralták. Nem ismerjük minden civilizációs útjukat, de sok fontos tettük fennmaradt a mai időkig. A Mag fordítottja Gam, mindkét szó a Gömb jelentését is tartalmazza.
Magaru, vagyis Felső-Egyiptom neve Magarok értelmű. A területre több hullámban érkeztek magyarok, olyan emberek, akik a magyar nyelvet beszélték. Az egyik irány a Delta (Dél-Táj) felöl irányult délre, egyre magasabbra. A másik irány az Azúr-tenger, ma Vörös-tenger, felöl érkezők sajátja volt, akik Mezopotámia nagy folyóin keltek útra, hogy elérjék Egyiptomot.
A Wadi-Maghara egy wádi a Sínai-félszigeten. Magyarok-vádija a név értelme, ahol fontos fémeket és köveket bányásztak őseink.
Szumerban az Ur-Magh a Magh-Úr, az Oroszlán neve. Az oroszlán a Nap jelképe, az Ur-Magh természetesen a Napot is jelöli. Hiszen a Mag a Csillag, az Ur-Magh a Maghok, vagyis Csillagok Ura. Nagyon egyszerű kép, mégsem ismeri a tudomány. A Magh szó a Magy szónak írásos utánzata. Ne várjon senki olyan írott formát olyan nyelvből, amelyben nincs meg sem a hang, sem a betű a magyar szóra vonatkozóan. A szumer Magh-Ur egyszerűen a Magyar, a Nap neve. Tudjuk, hogy a Magyar szó eredetileg Napot, Királyt jelentett, még a Vérszerződés korában is.
Néhány kutatónk, akik nagyon ismerik a szemita nyelveket, ilyen Prátzki István is, azt állítják, hogy a magyar nyelv azonos a szíriai emoreus és arámi nyelvvel. A szavárdok a szírek közvetlen északi szomszédai, ez igaz. Az emoreus nyelv számomra ismeretlen. Ha az emoreusok azonosak az amoritákkal, akik Kr.e. 2.000-től kezdve beszivárogtak Szumerba, akkor az emoreusok nem magyarok, hanem szemiták. Az is igaz, hogy sok szemita nép magyar szókincset használva flektáló nyelvtant alkalmazott, amivel eltértek a magyar nyelvjárásokat beszélő magyaroktól. A kérdéshez nem tudok hozzászólni. Az amorita uralkodók nevei között kétségtelenül vannak magyar nevek.
Martu szumer szó, értelme Nyugat. Másként Halál-Ország. A Mar magyar ige, ami kapcsolatos a Halállal, lásd kígyómarás. Mar szavunk másik jelentése Ifjú. Olyan magyar magyarázat is van, hogy Martu, vagyis Nyugat, a mai Szíria nyugati része. Itt megy le a Napisten a Földközi-tenger vize mögött. Ez adja a Halál jelentést. Azután a terület, Szíria nyugati része csak később lett a magyar területekhez csatolva, ez adná az Ifjú, Fiatal értelmet. Nem rossz elemzés, de azért nem helyes, mert sok tényt nem vesz figyelembe. Elsősorban azt, hogy nem a Közel-Kelet, nem a Szumer civilizáció volt az elsődleges a magyar történelemben.
A Mar ige közeli rokona a Mur, Mor, továbbá a Mer, Mér, Mir. Mindegyik szóalaknak fontos fejleményei vannak.
Mar-Tu irányában megy le a Nap a tengerbe. A képzet az Atlanti-óceánhoz köthető, az atlantiszi magyarokhoz. De Szíriában Kr.e. 3.000 körül szemita csoportok jelentek meg. A területen népkeveredés történik, aminek számos történeti, nyelvi bizonyítéka van. A bejövő csoportok ellen a magyar ősnépesség nem harcol, ami a két nép közötti rokonságot bizonyítja. A városokban a negyedek szó a városok negyedelését bizonyítják. Két negyed magyar, két negyed szemita nyelvű népességet jelentett, így jön ki a négy negyed egy városban. A "negyed" értelmezése Baráth Tibor vívmánya.
Mari városállam neve magyar jellegű. A Ma a Föld, a Földanya neve. A Mar magyar ige, egyik értelme Nyugat, a Napisten nyugatra vetődő alászállása miatt. A Mari ma a Mária névben is benne van. Krétán Kr.e. 2.000 körül a Mari neni kifejezés az írott anyagban is megjelenik, ami miatt a Mari nevet a magyarokhoz kell kapcsolni. Mari városállam később elpusztul.
A Mór – Maúr – Mahor – Magor nevek között összefüggés van. Nagyon úgy tűnik, hogy a Magor az alap, a Magok Ura, amiből több további népnév egyszerűsödött. Tehát a fejlődés a Mag-Úr (Magor) - Mahor - Maúr – Mór irányú valójában. A Magyar – Mór rokonság megléte a Gigászok afrikai hódításaihoz köthető. Nagy jelentőségű az a lehetőség is, ami szerint a magyarok és hamiták-khamiták, vagyis Japhet és Hám, Khám fiai rokonok, vagy azonosak egymással. De ez a rokonság Kr.e. 3.000 évnél régebbi. Afrikában Mauritania a Mauri-Tanya magyarul. A népesség berber volt az arab hódításig, több olyan néppel, akik magyar eredetűek voltak.
A keltáknál fennmaradt Fomóri Óriások egy magyar népet jelölhetnek. A Fomóri szóban a Fo a Fa, a Világfa, a Móri a Maóri, vagyis Magyar nép neve, akik a Világfáról származnak. Az Óriások fogalma a magyarokat jelöli, amire máshol már részletesen említés történt.
Az Armorikai-hegységrendszer geológiai-földrajzi fogalom, a Variszkuszi-hegységrendszer egyik fázisát jelöli. Konkrét hegyek Franciaország nyugati részén. A név természetesen történeti név, a területen kelta törzsek laktak, akik magyarok és nyelvileg tovább fejlődött magyarokból álltak. Baráth Tibor szerint a név Ar-Morika értelmű, az Ar nála tenger jelentésű. Valóban, sémi nyelvekben az Ar lehet tenger, ami a magyar Ár szónak felelhet meg. Úgy gondolom, hogy az Ar-Mori-Ka névben a Hegy, a Magyar és a Ház, vagyis Ország fogalmak ismerhetőek fel. Bretagne és Normandia hegyei e terület meghatározói. Atilla nagy hadjáratot indított az armorikai lázadás leverése után, akiket rokonainak tartott. Ennek végén történt a hatalmas győzelemmel végződött Catalaunumi csata.
India északi részén, Nepál területén élnek a Magarok. Elnyomottak, szegények és rejtőzködőek. Számtalan vonatkozásban rokonságot mutatnak a mai kárpáti magyarokkal. A magyarok és magarok rokonságának vizsgálata tabu alatt van. Valakik tiltják a rokonság felderítését, erős cenzúrával. A magar nép lélekszáma 2,5 miliió fő, de rendkívül erőteljesen növekszik. A serpák a magarokhoz tartoznak.
India Szuvar népe a Gondok területén él. Több milliós nép, nevük a Szubar, Szavár, Szibér magyar csoportok nevéhez tartozik.
Szibéria nyugati részén, a Turgaj-kapu környékén élnek a Magiarok, akik egy kazak népcsoportnak vannak katalogizálva. A népcsoport neve a Magyar népnévnek is megfelel, ami miatt a kazak magiarok a Volgai Magyarok egyik részének tekinthetők, akik máig fennmaradtak, erős magyar identitástudattal.
Benkő Mihály magyar kutató vizsgálta ezt a népcsoportot, eredményei igen jelentősek. Elfogadható tőle, hogy a Tengiz-tó (Tengir-tó) és a Turgaj vidékén ma is magyar jellegű populáció él.
A Volga-Káma folyók összefolyásánál is volt egy Magyarország, ami sok zavart okozott az őstörténet-kutatásban.Sok kutató a Volga-Káma összefolyásához igyekezett kiűzni a magyarokat, különböző szempontok szerint. Végül a tájat Nagy-Magyarországnak, meg Őshazának nevezték sokan, vagy ostobaságból, vagy árulásukért kapott aranyakért. A terület nem Őshaza, de annyi bizonyos, hogy néhány magyar törzs ide vonult valamilyen történeti esemény hatására.
Ma a területen több nép él. Tatária népe bulgár, vagyis magyar eredetű. Kazán város neve is Kazár formában elfogadható. Ne feledjük a Kazán-szoros nevét sem a Dunán. A Kaszi magyar törzshöz tartoznak. Mivel a bulgárok eredetileg magyarok, a volgai bulgárokhoz tartozó Mescserek a Megyerek, ezért az itteni nép nem török, hanem magyar származású. A Volgai Magyarok ma sem haltak ki, hanem a mescserek és a magiarok között élnek tovább.
A Maóri nép sok törzsből áll, és Új-Zélandot lakja. A Maóri megfelel a Mahóri formának, végső soron a Magori, Magyari népneveknek. A polinéz népek származása, nyelve, kultúrája szorosan kapcsolódik a magyar hunokhoz. A polinéz istenek mai nevei között több magyar nevet találunk.
Nagyon érdekes dr Nagy Sándor kiváló magyar kutató közlése, ami szerint Indokínában, Dél-Vietnam területén, van egy Turán nevű tartomány. Ez a terület a magyarok őshazája, a helyiek szerint. Az őserdőkbe húzódva ma is élnek olyan törzsek, amelyek tagjai magyarul beszélnek, és a beszédüket egy pesti magyar is megérti. Innen indultak el a magyarok hosszú vándorútjukra, nyugat felé, mondják a helyiek. Ez bizony eredetmítosz. Nem kell elhinni, de az bizonyos, hogy a viet és a magyar (hun) törzsek sok ezredévig kapcsolatban voltak egymással Kínában. A helyiek azt is elképzelhetnék, hogy éppen nyugatról érkeztek a magyarok Indikínába.
Turán tartományt azonosítani kellene földrajzilag Indokínában, majd megnézni, vajon tényleg élnek ott magyar nyelvű törzsek? A testvéri vietnami nép bizonyára nagyon örülne, ha Vietnámban ősi magyar csoportokat találnának, ami a magyar-vietnámi testvérséget tovább erősítené. A magyar területhez legközelebb lévő város neve Tai-Fu. A nyomozásnak innen kellene kiindulnia.
Nagy Sándor dr. írja: a Dél-Kínai-tenger partját ma Fu-Kien, vagy Ho-Kien néven nevezik. Az itt élő kínai nép nyelvében nagyon sok a magyar elem. Ezt a tényt Somogyi Ede kiváló magyar kutató mutatta ki. Rengeteg a magyar és kínai azonos hazgzású és azonos jelentésű szó. Ebből Nagy Sándor dr azt a következtetést vonta le, hogy a Hokien nyelvjárás és a magyar nyelv azonos szavai egy harmadik nyelvből származnak. De ez nem igaz, mert a két nyelv, az ősrégi magyar, és fiatalabb ho-kien nyelvjárás között lehet genetikai rokonság is. Azután az egyik nyelv, a magyar, átadhatta szavait a másik nyelvnek, a ho-kien kínai nyelvjárásnak.
A Ho-Kien szóban a Ho Folyó, Víz, a magyar Jo kínai alakja. A Kien Enki neve, mégpedig tisztán kiejtve ma is a hatalmas isten nevét. En-Ki, Ki-En neve szinte az egész bolygón elterjedt. Ebből következően, a Ho-Kien tengerpart nevének értelme Víz-Magyar, vagy Víz-Szumer, azaz a magyarok vizeinek partja. Meglehetősen megdöbbentő név, de igaz. Kien népe a magyar nép.
A magyar terjeszkedés sok tízezer évig tartott. Rugalmas nyelvünk sok ágra vált, felsorolni sem lehet, mennyi ágra, de minden ág világosan tartalmazza magyar eredetét. Erről ír a Biblia is, aminek világos közléseit letagadják a mai kor nyugati szólói. A magyar terjeszkedés neve Gyarmatosítás, ami azt jelentette, hogy magyar gyerekeket, ifjakat küldtek át vezetőink más területekre. A magyar ifjak ott házasságokat kötöttek a helyi ifjakkal, terjesztve a magyar kultúrát, amiből kiemelkedett a mai emberi kultúra.
Észak-Kína a hun és han harcok terepe volt, több évezreden keresztül. A hanok a kínaiak, olykor ötvenszer annyian voltak, mint mi, a magyarok, vagyis hunok. Miért harcoltak őseink egymással? A rablásért, a sértésekért, a dicsőségért, de ez mind gyarlóság. A kínai seregek győztek végül, vagyis ezt írják a szövegek, a hunok visszamentek nyugatra. A kínai, vagyis han kultúra sokáig virágzott, és virágzik ma is, de nem tudni, melyek a hun, és melyek az igazi kínai találmányok? Nagyon úgy látszik, hogy amióta eljöttünk Kínából, a kínaiak semmilyen jelentős nagy felfedezést sem tettek. Amit a kínaiak felfedezéseinek tartanak, azok magyar (hun) felfedezések. A kínai kultúra a magyar kultúrának tovább fejlődött alakja. Ebben a szumer, egyiptomi és más nagy magyar kultúrák is szerepet játszottak.
Japán népe az őslakók, a bevándorló magyarok-hunok, és a déli kínai népesség, ami inkább vietnámi volt, keveréke. Az ainuk titokzatos népe még ma is ismeretlen eredetű. A magyar invázió több lépcsőben történt, az egyik Kr.e. 660 évhez kötendő. Déli irányból a viet törzsek behatolása is nagyon régi. Azután Japán ősnépeihez köthető egy nagyon régi ősrassz, aminek a maradványai ma is élnek Amerikában és a Csendes-óceán déli szigetvilágaiban. Japán a tenger által elszigetelt ország. Ja-Pán azt is jelentheti, hogy a Víz, Ja -Uradalma, Pán. Elég jól érthető név. A japánok és magyarok közti rokonság teljesen egyértelmű.
A szibériai Motor népről semmit nem lehet tudni. Nyelvüket finnugornak minősítik. A nép neve a Magyar, Madar, Matar neveknek rokona. Ez a kis szívós nép ma is sok titkot hordozhat. Érdemes lenne kutatni nyelvüket.
Igen érdekes a lengyel Mazúria, Mazúri-tavak, és a Mazowsze nevek eredete. Úgy tűnik, itt egy magyar állam volt, még a lengyelek megérkezte előtt. Mazúria a Mad, Mada Urak országa volt egykoron. A névben D – Z hangfejlődést tapasztalhatunk. Az -ia szóvégződésről már sok helyen leírtam, hogy magyar eredetű, Mészáros Gyula szerint a hatti nyelvből ered. A királynak meg kell nősülnie, mielőtt királlyá koronázzák. Ugyanis a király a felesége révén nyer jogot a földterületek birtoklására. A lengyelek a polján törzsből származnak, ami magyar eredetű törzs volt.
Mandzsúria az Amur folyótól délre elterülő ország neve. Lakói a mandzsuk voltak, akiknek az Amurtól északra is voltak telephelyeik. Ennek az országnak nagyon régi neve Magyaria, ami valamiképpen a magyarokhoz kapcsolja a mandzsukat. Sajnos, a mandzsu nép nyelve nincs kikutatva.
Ha a név végén L hang van az R helyén, akkor is több érdekes névhez jutunk. A Magyal tölgy neve a magyarok tölgye lehet. A Mohol magyar családnév is, a Moholiak neve. A Magol egy ige, a tanulás változatát jelenti. A Mogul rangnév, a Mag a Nap, az Ul a Fiú, emiatt a Mog-Ul a Nap-Fia, továbbá Nagy, mert a Nap a legnagyobb csillag.
A Mordva és Morva nevek között különös kapcsolat van. Az egyik finnugor, a másik szláv névnek van meghatározva, de egyik nevet sem értik a kutatók. A Mor esetleg Fekete jelentésű. A Mordva, vagy Mordava nép lehet a Melanklainosz, vagyis Fekete-Köpenyes nép. Ez a megjelölés tovább erősíti a Mor Fekete jelentését.
Mória országa nagyon régi, de szerepel a mítoszokban. Nem lehet tudni pontosan, eredetileg merre terült el. Akár a mórok országát is jelentheti, akik magyar eredetűek voltak. Krónikáink a magyar népet hamitának is írják. A berberekkel nagyobb a rokonságunk, mint azt gondolnánk. Nem a krónikák beszélnek mellé, hanem a mai tudósok. J. R. R. Tolkien angol írónál Mória egy sötét ország, a hegyek belsejében, ahol a törpék voltak az urak. A Peloponnészosz középső része is Moria nevet viselt, a római birodalom hanyatlása után.
A Morula, mint Szedercsíra, a szeder fekete színe miatt kapta a nevét.
Madrid neve származástanilag a magyar nyelvből eredeztethető. Ez a tézis azért is fontos, mert a Pireneusi-félszigetre többször történt magyar behatolás. A behatolásoknak alátámasztására a földrajzi nevek is szükségesek, az egyéb bizonyítékok mellett. Spanyolország sok neve kizárólag a magyar nyelv segítségével érthető meg. Nincs szükség a spanyol és portugál nevek arab eredeztetésére, mert ezek az eredeztetések általában helytelenek. Az arab nyelv a spanyol nyelvre kevés hatást gyakorolt, annál nagyobb a magyar nyelv hatása a spanyol nyelvre, mivel a magyar hatás több évezreddel régebbi, mint az arab hatás. A Kárpát-medencéből érkező fémművesek mintegy Kr.e. 4.000 körül érkeznek Spanyolországba, akik megalapítják a Tartesszoszi Birodalmat. De sokkal régebbi bizonyítékaink is vannak a magyar nyelvű ősnép jelenlétére a nagy Ibériai-félszigeten.
Azt állítják a tudósok, hogy a Magrit név a Madrid név őse, a Magrit meg arab név. A Magrit arab név töve a G.R.Y. szó, aminek "folyik, folyás" a jelentése, aminek helyviszonyt kifejező alakja Magra/y/ lehet. Az arab Magran "Vízfolyás, Folyóka, Csővezeték" értelmű, amely szó a "Magyar" szóra nagyon hasonlít. Mivel a Magyar szóhoz a "Vízfolyás, Folyóka, Csővezeték" jelentést rendelte az arab nyelv, ezzel elismerte a magyarok öntözéses gazdálkodását, nyelvi szempontból. A Magran arab szó tkp. Magaran kiejtésű, ősibb nyelvek szerint. A Magrit név a Magor-it szóból ered.
Más kutatók a Madrid név tövében a latin Matrix szót keresik, ami Forrást jelent.
Nagyon fontos még, hogy a Madrid névben az Id utótag egy arab It képzőből eredhet. Az It értelme "Valamiben bővelkedő", és mesarab szó. A magyar régi Madritum városnév latinos alak, és 1708-ből adatolható. Ma a Madrid nevet általában az arab nyelvből eredeztetik Magyarországon, de a Madrid nem arab név.
Az arab inváziót visszaverő keresztény királyok a félsziget központjában új fővárost alapítottak, aminek Madrid nevet adtak. Mivel a győztesek, a spanyolok, nem a legyőzöttek nyelvén adtak neveket az új városoknak és földrajzi objektumoknak, hanem saját nyelvükön, ezért teljesen világos, hogy az új főváros neve nem lehet arab, sémi, berber eredetű. Ebből az következik, hogy a spanyolok magyar nevet adtak új fővárosuknak.
Madrid a Madar-Id, rövidülve Madr-Id eszmeiség városa. Még az arab eredetet pártoló nyelvészek is elismerik a Madr-Id forma elsődleges lehetőségét. A Madr a Madar, vagyis Magyar névvel azonos. Mivel a magyar nép az anyanép, a Mather, Mater, Mother nevek a magyar népet, mint Anyanépet nevezik meg. Madr-Id nevének az Id része a magyar nyelvben Isten jelentésű. Azt se felejtsük el, hogy a Magrit névnek a Magr tagjában a Mag a Középső fogalmat tartalmazza, ma is. A Mag középen van, a Magyarok a középső nép, minden ember őse.
Csupán megjegyzendő, hogy Maghreb az araboknál Nyugat értelmű. Az arab nyelvben rengeteg a magyar szó, a Maghr-Eb is két magyar szóból áll. Magor-Eb, a Magyar-Királyság, ami az arabok hazájától nyugatra terült el. Ez volt Egyiptom.
Az ókori Magnesia (Magnészia) országának a neve a Mágnes szavunkkal nagyon közelinek látszik. Még a nemzetközi nyelvészek is felismerték a Mágnes és Magnesia nevek közötti hasonlóságot. Mi magyarok tudjuk, hogy a Mágnes a Mag Növekedése fogalomból származik, a mágnest is mi, a magyarok fedeztük fel, még akkor, amikor indoeurópaiak és több más nyelvcsoport még nem is létezett. Magnészia a Thesszália tartomány keleti partja, ami a Tesz-Szália értelme miatt magyar népességű területnek értelmezhető. Mag-Nészi-a neve a Csillag-Nézők országát jelenti. A területen egykor kétségtelenül magyar törzsek vonultak át. A görögök valójában magyar eredetűek.
Mauritania, vagy Mauretania a Ma-Úriak tanyája. Nagy valószínűség szerint Európáből érkező törzsek a maúrok, vagy mórok. A gigászok Kr.e. 3.500 körül már Észak-Afrikában voltak, akik egyértelműen a magyarok egyik ágaként értelmezhetőek. A gigen ülő ászok a gigászok, akik a Kárpát-medencéből kiindulva lerohanták Észak-Afrikát.
Mauritania központja Tingitana, vagyis Tingi-Tanya városa volt, egy időben. A Tingi-Tana nevet ma általában Tanger várossal azonosítják. Ebből az derül ki, hogy Tanger szintén magyar város. A mai neve a Tan-Ger fogalom alapján a Tan Gyereke (városa) értelmet adja ki. A Ten és Tan szorosan összefonódik a magyar nyelvben, Ten az Isten, Tan az a hely, ahol Ten tanai érvényesülnek, élnek. A Tingi szó a Tengi magyar szó változata, Tin és Ten azonos jelentésű, a Tenni főnévi igenév alakjai. A Ting-Ling nép ázsiai hunok lehetnek. Tingitana nevének értelme Tin isten Gi Földjén lévő Tanya. A környék sok magyar várost rejt az idő takarásában. Amint tudjuk, ezen a területen volt egy Atlantisz nevű ország is, az igazi Atlantisz utódaitól benépesítve. A területet magasföld volt.
Maharashtra egy ókori állam neve Indiában. Ennek az államnak igen sok köze van a magyarokhoz, Indiát ugyanis mi laktuk be, az indiai népek döntő többsége magyar eredetű. Az óind Maharastram értelme a nyelvészek szerint tkp. Nagy Királyság. Ez a fogalom a Maha-Rastra alakból jöhet elő. A Maha a magyar Mag/Mak szóból származik, már a szumerok is Mah alakban írták. A Rastra a Rádzsa szó rokona lehet, ami Királyság értelmű, de a Rá Napisten szóból származik. Az esetleges Mahar-Ashtra felbontás Magyar-Ashtra értelme Magyar-Királyság lehet. A lényeg, a Mag alapszó jelenléte az indiai nevekben. A Mag az ősibb, a Mah a fiatalabb névalak, ami egyben a magyar szó régebbi, és a szumer szó fiatalabb létezését bizonyítja.
India számos területén magyarok éltek. Indiában több nagyon régi népesség él, köztük olyanok is, amelyek a magyar régiséggel is vetekedhetnek. A vedda, kolari és hasonló törzsek nagyon régiek. A munda és dravida népek már a magyarokkal rokonok lehetnek. Az ind nyelveket beszélők pedig a magyarok közvetlen utódai lehetnek.
Maharahtra területén a nép ma a Marathi nyelvet beszéli. Semmit sem tudunk erről a nyelvről.
Maghada régi ind állam. A név Magha-Da formában a Maghák Országa jelentést tartalmazza. A régi Magok, vagy Maghák az ókori magyarok, akik Indiában hoztak létre magyar jellegű államot. Maghada történelme csodálatos, amire érdemes visszatérni.
Madras városának a neve magyar eredetű, a szaka hercegek vándorlása idején alapították hősi hercegeink. Madrasz a Madaras, vagy Madarasz nevek egyszerűsödése útján jött létre. Nagy város India keleti partjainál. A Madar szó a Madjar, Magyar nevet rejti. Mivel a Magyar szó Oroszlán értelmű is, ami a Naoisten szinonimája, ezért a Madras név a Napisten fogalmát is tartalmazza. Azt írják, hogy a városnév az arab Madrasza – "Egyházi iskola" névből ered, mert itt sok volt a muzulmán, és volt muzulmán iskola is. Arab iskoláról várost ritkán neveznek el, amint tudjuk. Az arab nyelvű eredeztetés teljes csőd, nem helyes név, mert a városokat szakrális névvel illették őseink és a rokonaink.
Madrasz dravida név, a dravidák viszont, ősiség jogán, rokonok a magyarokkal, nyelvileg is. Egy nagy dravida város joggal viselhet magyar nyelvi lelkűségből eredő városnevet. De nem viselhet ellenséges nevet, a dravidák ma is az arabok elenségei, ami miatt a dravida nagyváros neve kizárólag magyar, vagyis dravida eredetű lehet.
Madar-Ász ezért a magyarok Ász városa, és soha nem viselt a dravidáktól és magyaroktól idegen nevet.
Madagaszkár és a Malgas nevet a nyelvészet nem képes értelmezni. A kutatók portugál, angol, francia, olasz, malgas és egyéb nyelvekből származó neveket vesznek elő, de nem képesek e nevek jelentését feldolgozni. Nem mondhatjuk azt, hogy a Mada a magyrokat jelöli. Azt sem mondhatjuk, hogy a Gas név Házat jelent. A magyar hercegek többször meghódították Indonéziát, meg Dél-Kelet Ázsiát. Ebből a tényből eredően sok irányban lehet követni a magyarok útját Jáva szigetétől. Az egyik út éppen Madagaszkár felé irányul.
Madurai szigete és Makasszar celebeszi város neve esetleg magyar alapneveket tartalmaz.
Muageriasz nevét sokan nagyon tévesen értelmezték. Egyes kutatóink egyenesen Magyar értelmet tulajdonítottak ennek a névnek. Az elgondolásnak sok adat mond ellen. Muageriasz valóban magyar hős, de a neve a Mu, az Ager, és az Ász nevekből állt össze. Mu a Fény, a Me változata. Az Ager a magyarok népneve. A Muageri görög szóban a Fényes-Ageri fogalom látszik, kis szumer segédlettel. Muagerisz lenne a magyeri király, de a Magyeri névből hová tűnt az "U" betű, illetve hang? Mivel Magor neve sokkal régebbi, mint Muagerisz magyar király neve, kétségtelennek látszik, hogy a "Magyar" népnév nem eredhet Muagerisz királyunk nevéből.
Muagerisz apja Khabad, jelentős uralkodó. Bátyja Gordasz, akinek uralmát Muagherisz megdönti. A hunoknál akkoriban, 518-ban Muagherisz fellázad Gordasz ellen, mivel bátyja sok görög szokást átvesz. Sok kutató úgy tartja, hogy a "magyar" népnév Muagherisztől ered. Nagyon érdekes, hogy pontosan ezek a kutatók egyszer azt állítják, hogy a "magyar" népnév a hun Muagherisztől ered, máskor viszont azt állítják, hogy a hunok nem rokonok a magyarokkal.
Egy rövid kitérő erejéig érdemes kitérni a csillagvallás korának világszemléletére. A csillagvallás legalább 40.000 éves, de fontos elemei még a középkorban, 1.500 táján is éltek, erősen meghatározták az emberek gondolkodását. Sőt, sok részlete ma is él, és jelen van gondolkodásunkban és nyelvünkben.
Isten teremtette a világot. De Isten teremtette az embert is, saját képére. Minden ember egy csillag Isten végtelen birodalmában. Amikor Isten úgy gondolja, hogy teremt egy embert, akkor leküld a Földre egy csillagot, aki természetes úton megszületik, fiú vagy lány lesz belőle, szülei pedig csillagnak és különféle tündér névvel nevezik, mert a tündérek is csillagok. A megszületett ember, aki Isten gyereke, leéli életét, a szabad akarat szerint. A Sátán igyekszik elpusztítani az embert, néha a lelkét is megszerzi. Amikor vége életének, újra csillaggá válik, felmegy az égre csillagnak. Visszatér az örök fény birodalmába, vagyis Isten országába. Isten visszaküldheti a Földre, ha úgy látja jónak. Ha nem küldi vissza az embert, akkor sokáig csillagként létezhet, mint embercsillag, a Fénybirodalomban maradhat. Ha földi életében az ember bűnöket követett el, akkor a csillagtűz lehet akár a pokol tüze is, ami fájdalmas, és évmilliók alatt kiégeti a lélekből a rosszat, ami fájdalmas. Az ember az égben lélekként létezik.
A csillagvallás lényege a csillagokból való születés, és a csillaggá válás a földi élet után. Azonnal láthatjuk, hogy forradalmian lázító és szuperfejlett világkép, ami fényévekkel magasabb szinten áll a mai és régebbi világképeknél. Minden ember közvetlenül Istentől születik, Isten akaratából. Minden ember csillagból lesz, és majd élete végén csillaggá válik. Vagyis a tündérekkel, angyalokkal, szellemekkel, kisebb istenkékkel, vagyis csillagokkal lesz egylényegű. Az ember Isten gyereke! Isten a maga képére teremtette gyerekeit. Isten pedig úgy jelenik meg, ahogy akar. Tehát politeizmus a magyar istenvilágban nincs, hanem csak Isten végtelen hatalmának kifejeződéseét nevezik egyesek politeizmusnak.
A mai emberek tudatában van egy hatalmas probléma. Ha minden ember közvetlenül Isten akarata szerint születik, és minden ember egyben csillagból jön létre, és élete végén csillaggá válik, akkor miként lehet jogszerűen az egyik embernek kizsákmányolnia a másik embert? Isten előtt minden ember egyenlő és testvér. Ráadásul szabad. Ha minden ember szabad, egyenlő és testvér, akkor szabad-e az egyik embernek kizsákmányolnia a másikat, szolgává vagy rabszolgává tenni? Nem szabad! Aki mégis megszegi az isteni törvényeket, az csakis sátánista lehet.
A csillagvallás után következő napvallás azért jött létre, mert a társadalmi tagozódás erőteljes lett, kialakult egy vezető réteg, és a vezetők által hátravetett nagyobb réteg. A vezető réteg legfőbb vezetőt választott, aki magát a Naphoz hasonlította. Így alakult ki a napvallás, ami szerint a Nap a vezető, mert ő a legnagyobb, a többiek csillagok, akik a Napot szolgálják. A napember neve Király, Lugal, Paraó, Fejedelem, Lukumó, Lord, stb. Mivel a Nap nagyobb a csillagoknál, a vezető nagyobb lett a többi embernél. A királyok, törzsfők ezért aztán Napnak, máskor a Nap Fiának kezdték önmagukat nevezni. Isten kegyelméből uralkodó személy a király.
A reinkarnáció fogalma, jól láthatóan, a magyar csillagvallásból keletkezett. Amikor az elhalt csillagokból új csillagok születnek, akkor alakul ki a reinkarnáció.
Nem ismeretes, mikor kezdődött a napuralkodók megjelenése a Földön. Fontos régészeti leletek 30.000 évre teszik azt a kort, amikor már voltak törzsfőnökök, királyok. A csillagvallás korát azonban ekkor még nem kell temetni, mert alapvető vonásaiban 1.500 tájáig, vagy máig is létezik és hat gondolkodásunkra. A csillagvallás kezdetét legalább 200.000 évre lehet adatolni.
Az Egyistenhit a csillagvallás alapvetően fontos jelensége. Minden embert, minden csillagot az Egy Isten teremtett. Isten maga az egy, az akkádok Egy számneve Ishten (és Ishtet nő nemben). Vajon miről vitatkoznak a mai teoretikusok? Azt bizonygatják, hogy az egyiptomiaknál jelent meg először a monoteizmus, majd később a zsidók azt bizonygatják, hogy náluk. Pedig 30.000 éve már biztosan létezett egyistenhit, vagy több százezer éve, amit sok ókori vallás is bizonyít. Ha kimondjuk: Isten, akkor Ő egy. Fogalmából később gazdag politeizmus jött létre, amiben mindig benne volt Isten Egy fogalma. A tündérek, mint tűnő csillagok az ég csillagaival azonosak. Mivel a magyar tündéreknek több osztálya van, nagyon úgy néz ki, hogy a több osztály közül az egyik legfejlettebb, vagyis utolsó, legmodernebb osztály az istenek osztálya. A csillagvallás, napvallás és kereszténység hármas fokozata mellé nőtt a buddhizmus, iszlám, taoizmus, és sok más mai vallás. Mindnek az alapja a magyar csillagvallás.
Hangtanilag egyértelműen lehetséges, hogy a Magyar népnév első hangját, az M hangot, ami önmagában is Mama értelmű, N hangra cseréljük. A gyerekek ma is cserélik pl. az Én szót Ém alakra. A Magyar változata lehet ezért a Nagyar, és még sok rokon szó. A Nagy-Ar szó szerint Nagy-Nép, ha az Ar valóban Nép értelmű sok finnugor nyelvben.
A Nahar tigris értelmű Indiában. Ez a szó fontos bizonyítékunk a Magar szó jelentésére, mert a Mahar közvetlenül rokon a Nahar szóval. Tehát a Mahar a Magar, vagyis magyar, a Nap és Oroszlán, aminek a testvére a Tigris. A Tigris is magyar szó. India Nahar nevű tigrisei eszerint napjelképek, a Mahar magyarokat jelölő szó testvérei.
Nazareth egy város neve, ahol magyarok laktak. A Közel-Kelet őslakossága magyarul beszélt, innen az eredeti neve a városnak. Jézus Bét-Lehemben született, a város nevében a Bet Ház, Város, a Lehem alapvetően Lél, Lehel Lélek isten nevéből keletkezett. Bet-Lehem jelentése Lehem, Lehel, Lil isten Háza. Jézus Bet-Lehemből Nazarethbe került. A Nazar a Mazar (Madar, Magyar) név változata, az Eth (Nazar-Eth) a szó végén a város, hely neve. A T, Th a nevek végén Ta, a Földanya nevei, ezért gyakran nő nem képzőként is feltűnnek sémi nyelvekben, bizonyítva magyar eredetüket. A Föld a magyaroknál mindig nő jellegű, és nő nemű, amiből kifejlődtek később a nyelvtani nő nemek. Jézus a Lélek házában született, Isten akaratából. Nazarethből azután Egyiptomba megy a család, az égi titkok országába.
A Nazarénusok nevükben a Madar fogalmat tartalmazzák.
Naszreddin Hodzsa nagy hős, az igazság bajnoka sok keleti nép meséjében, legendájában. A neve Naszr-ed-Din hodzsa fogalmú, amiben a Naszr a Magyar népnevet jelöli, arab nyelven. Naszr-ed-Din hodzsa fényes gondolkodású, okos és jó ember volt, aki mindig segített a szegényeken. Igazi magyar hős.
Dzsemdzsed-Naszr egy nagy régi szumer város neve. Az arabok világosan megmondják, hogy a régi város a Magyarok Dombja nevet tartalmazza. A várost belepte a homok, a Naszr a Magr, vagyis Magor nép területét jelöli.
A magyar népnév roppant gazdag, mert mérhetetlenül régi. Igen sok alakja van: Magor, Magúr, Úrmag, Magh-Úr, Úr-Magh, Magar, Mogor, Magyar, Megyer, Mescser, Medzser, Magyari, Madzsar, Maczjar, Megéri, Mahar, Mahal, Mohol, Magol, Mogul, Magyal, Mayer, Makar, és még sok hasonló alak.
AZ ÉLETKÖR
Mérhetetlenül gazdag a magyar nyelv. Az Életkör fogalma is a magyar nyelvből szűrhető ki. Az Életkör központja a Nap, gyakran Istent személyesíti meg. A Nap a fény hordozója, a neve is Mag-Úr, vagyis a Csillagok-Ura. A csillagok ura a Naprendszerben a Nap. Isten a Fény Teremtője, neve szerint, sokkal hatalmasabb, mint a Nap. Ennek ellenére, több utódnépnél a Nap egyenesen Istent jelenti, ami nem helyes. A két fogalom nem azonos. Az Ég fogalma nagyobb, mint a Nap fogalma.
Isten örök fényében születnek a Magok, vagyis a csillagok. Amikor egy Mag születni kezd, akkor a neve Mag-Szat, vagyis Magzat lesz, mai nyelvünkön. Ezután történik a Születés. Mindez még az Égben történik, de második fázisa már a Földhöz köthető.
A Születés után kezdődik az emberi élet, három fő fázisban. A fiatal, a felnőtt és az öreg kor, férfiaknál és nőknél egyaránt létezik. Az Élet lezajlik, ezután jön a Halál.Az Él-Et szó jelentése Él isten Országa. A Hal-Ál szavunk önmagában is rejtély, egy Ál Hal esemény jelzője. Ekkor a Huny (Hun) formában az ember az égbe száll. Fenn a Hunok és Hunyok csillagok, amelyek ismét maggá válnak. Kezdődhet az új életkör, az újjászületés, a reinkarnáció.
Az életkör kapcsolatban van az Idő fogalmával. Az Ívek a Nap, vagyis Udu által megtett napi égi utak, amelyeknek az alakja Ív. Egy év, vagyis 365 nap összes ívének a neve Év. Éva istenanya tehát nem más, mint az Idő leánya. Mivel a Borda a szumerban Ti, ami egyben Élet is, teljesen világos számunkra, hogy a Ti egy Borda, amit kivett Isten Ádám, vagyis Udum 365 bordájából, ívéből. Így teremtette meg Évát, a Ti, vagyis az Élet Anyját. Az Élti magyar szó az Él, vagyis Isten, és a Ti, vagyis Élet, fogalmát tartalmazza.
Ezzel a Magyar népnév vizsgálatának végére érkeztünk. Az lenne a kívánságom, hogy a magyar kutatók fejlesszék tovább az elmondottakat.
VII. FEJEZET: A MEGYER NÉVALAK ↑ tartalomhoz
A magyar nyelv egyik fontos sajátossága, hogy a szavakat magas és mély hangrendben is alkalmazza. A "Magyar" mély hangrendű, aminek magas hangrendű párja a "Megyer". Első rálátásra a Magyar és Megyer azonos szónak látszik. A mély és magas hangrendű szópárok száma rendkívül nagy a magyar nyelvben. Táncsics Mihály is vizsgálta a kérdést, több magyar nyelvésszel egyetemben, a 18-19. században. A mély és magas hangrendű szópárok eredete a kőkorba nyúlik vissza, amivel sajnos nem lehet közelebbről megjelölni nyelvünk eredetének idejét. A magyar írás azonban legalább 200.000 éves, ami olyan időtávlatot nyit meg előttünk, amihez a mai nyelvek többsége hozzá sem tud konyítani.
Akadémiás nyelvészek arról beszélnek, hogy a "magyar" és "megyer" két forma egy vegyes hangrendű közös ősből, a Mogyer formából származik. Ezt a nevet néha Magyer alakban is elképzelik. Közlésük mögött az a szándék áll, hogy a magyarokat, általuk kitalált népnevük szerint, egy Mogy, Magy, olykor Man, Many, Mancs, és egy Eri néprész ötvözetének lehessen tekinteni. A kutatók a tényleges, írásos adatokat nem veszik figyelembe. A Magy és ronait a finnugor, az Eri szót a török népekhez csatolják. Mindkét szó jelentése szerintük Férfi. A Magy a Many (manysi) változata is. A szándék tehát az, hogy a magyarokat keverék, korcs népnek láttassák, egyik részük finnugor, másik részük török eredetű. A magyar törzsneveket is ehhez a képzelgéshez idomították. Egy részüket finnugor, más részüket török népnek nevezték ki, amiből természetesen egy szó sem igaz. A finnségiek meglehetősen régiek, Kr.e. 6.000 körül már létezhettek, a magyarok azonban 200.000 évesek legalább, a törökök ellenben csupán 220 táján jöttek létre. Az idővel nem szabadna olyan hebehurgyán bánni, mint ahogy bánnak vele általában a kutatók.
A "korcs" elmélet a magyarok ellen más szótani elemzésekből is kimutatható. Az osztrákok elvetemültségének tekinthető az egész elmélet, ami azután a szovjet pánszlávizmus kezében tovább fejlődött. A korcs elméletnek fontos elemei ma is léteznek, ami abból szűrhetó le, hogy fontos beosztást betöltő magyar "tudósok" váratlanul rátámadnak a magyar népre, és mindenféle embertelen és aljas hazugságokat pöfögnek rá, puszta gyűlöletből. Közben persze milliós fizetést vagy nyugdíjat vesznek fel a magyar néptől. A Magor mitikus név a magyarok ősapját jelenti, akitől származnak a magyarok, akik Napok, a napvallást követik, oroszlánok, tigrisek, párducok, azután kutyák, farkasok és sakálok, a vadászok, valamint szaravasok, sólymok és sasok, hogy csak a legfontosabb totemeinket nevezzük meg. A Nap ősi, vagyis régi jelképe az oroszlán, aminek ismert a Maghur neve.
A Megy ige, a Menni főnévi igenév alakja, és a Mén is rokona, ami több jelentésű szó. Fontos szavaink, amihez a Meny és Menny szavunk is szorosan hozzátartozik. Mivel őseink abszolút mindig logikusan gondolkodtak, csak mi nem vagyunk képesek megérteni őseinket, ezért arra kell törekedni, hogy csakis őseink gondolatait igyekezzünk megérteni, az idegen nyelvi elemeket meg dobjuk le nyelvünkről. A Mén egyiptomi fáraó neve, azután a lovak (emberek?) vezetője, valamint magyar ige. A Mén, Mene azt is jelenti, hogy a csoportból egy ember elment, felment az Égbe. A halál szava is, ami a Menny fogalmát közel hozza, mivel a halál után a Mennybe távozunk. A Megy a Megyer törzsnév első szótagja. Egykor, tízezer évnél is régebben, a magyar fiatalok elmentek otthonukból messzire. Ez volt a magyar gyarmatosítás, terjeszkedés kora. A fiatalok, ötven fiú és ötven lány, új területre költöztek, ahol a terület lakosaival, ötven lánnyal és ötven fiúval, házasságot kötöttek. Tőlük azután nagyon rövid idő alatt új népek születtek. Talán ez a nagyon ősi szokásunk a titka a sok magyar nyelvű rokonságnak?
A Megyer szó Megy-Er elemei közül az Er a szumer nyelvben Férfi Nemi Szerv, ami átvitt értelemben Férfi jelentésű. Ezért a Megy-Er azt is jelentheti, hogy Megy-Férfi, olyan férfiak, akik valahova mennek, vándorolnak, továbbá Nap-Férfiak, mivel a Megy szónak a Meggy alakja a Napot jelenti. A szumer Er a magyar Er szóból származik. A magyar Er az Ered ige alapja. Azután az Eredő, Eridán, Eridanus, meg az Eridu szumer város, meg a német Erde – Föld, meg Erdély, meg az Erdő mind ezt bizonyítja. Az Er-Ed kifejezetten azt mondja el, hogy Apánk Erjétől születünk, eredünk. A Megy a Mag változata is lehet, ebben a kontextusban.
Megye szavunk értelmét még senki sem tudta meghatározni, kivéve őseinket, akik megalkották a szót. De őket most nehezen tudjuk megkérdezni, ezért induljunk ki a szó formájából. A Megye magyar szó, és két szóelemre bontandó. A Megy, és az E szavakra. Az "E" egyértelműen Ház, Palota, Templom, ami miatt az E jelentése ebből a közegből értelmezendő. A Megy-E szóösszetételben tehát az látszik, hogy egy megy, megyés, menés egy Házban való járás. A Ház, vagyis az "E", a központi vár. Egy "Menés Háza" a Megy-E. Ez a szó, jelentésénél fogva, mintegy tízezer km2 területre terjedő megyéről beszél. A központi szállásból kiindulva naponta jó szerrel ekkora területet lehet szemmel tartani. Gazdaságilag, katonailag egy ekkora terület nagyon jól megszervezhető, elég nagy, hogy ellássa a vár népét is, de elég kicsi, hogy a várúrnak ne kelljen naponta harcokat vívnia a környék várurai ellen. Egy megye területén nagyjából száz-háromszázezer ember lakhat. A közigazgatási szerkezet nagyon régi.
Szumerban a déli részen 12-14 megye, vagyis városállam volt. Az északi részen szintén 12-14 megye keletkezett. Egyiptomban előszőr 40 megye volt, ami mitikus szám. Később Alsó-Egyiptomban 20, Felső-Egyiptomban 22 megye szerveződött. A kárpáti Magyarországban 64 és 8 megye jött létre, a 72 megye a precesszió számával azonos. A magyarok mindig az Ég szabályait tükrözik földi életükre. Ami fenn van, lenn is. A francia és angol megyerendszer a magyar megyerendszerből keletkezett. A német, lengyel, orosz, amerikai, kínai, japán, és sok más szerveződés szintén a magyar szervezettségnek a fejlettebb változata. A magyar népmesékben, amelyek nagyon gyakran 20.000 évnél is régebbi időkben játszódnak, a megye, a király, a vár, a királykisasszony, gyakran megjelenik, ami azt bizonyítja, hogy a Megye rendkívül régen jött létre, és a név a magyar nyelvhez tartozik.
A Megy tehát rokon a Mén, Mene, Meny és Menny szavakkal és számos rokonukkal. Hová Megyünk? A Mennybe Megyünk. Amikor el kell menni.
A Menny az Őshaza, oda térünk vissza. De a Menny 200 éve még Meny formájú volt. A Menny az Égben van, ahova menni kell, az élet után. Egyes fontos mitoszoinkban Vezér, a Vezető viszi a lelkeket az Égbe, Isten honába.
A Menny szó tehát 150 éve még Meny alakú volt, de a jelentése Menny volt. A Meny viszont a Men szó becézett alakja, ami miatt a Men volt az eredeti Menny neve. Az egyiptomi Mén király, aki megalapította Egyiptomot, a magyar Mén ige és főnév nevével azonos, ezért is mondhatjuk Mén királyt magyar nevű királyak és a Menny királyának.
Mennyország, vagyis az a terület, ahova Mennek az eltávozók, az égen van. Ez a Mennyei Birodalom, ami a kínai fogalmakban is megjelenik. A Mennyei Borodalom a Menny (Meny, Men), ami a magyar nyelvben többszörösen is megjelenik alakilag is. A Menny az Ég, ahol a millió csillag ontja fényét a világra. A Mennyek Országa a magok, csillagok, a csuda és a megek országa. Az Ég a Csuda földje, a csillagok az Ékek, ahonnan ömlik Isten örök fénye az emberek világára.
Próbálkozzunk meg őseink több tízezer éves gondolkozásával fonni mai mondatainkat!
A Földön is van Mennyország, ami alátámasztja az "Ami fenn van, lenn is" törvényszerűségét. Most nem a mai kor gondolkodását szeretnénk megérteni, hanem a sok ezer évvel ezelőtt élt ősink gondolatait, világképét. Akik teljesen más módon gondolkodtak a világról, de világképük ma is megjelenik a magyar nyelvben, és még sok más nyelvben is, mint az angolban. Arménia területe Mennyországnak fogható fel, több értelmezési és történeti elképzelés alapján. Armenia nevében az Ar Hegy (és nép is), a Men a Menny szóval azonosítható. Armenia tehát a Hegyi-Menny fogalmával azonosítható terület, nagyon régi magyar központ. Ez a terület volt Szavárdia, vagy Szubir-Ki központja.
Meglepő, hogy az indoeurópai nyelvészek képtelenek az ilyen és hasonló, nagyon egyszerű nyelvi összefüggéseket feltárni. Ez a gát azért tornyosul az indoeurópai nyelvészek elé, mert elhanyagolják a magyar nyelvet, amit nem is ismernek, nem is akarnak megismerni, rendkívüli nehézségei miatt. Valamint azért is van ez a nehézség, mert az "indoeurópai" nyelvek az utóbbi pár ezer évben nagyon messze kerültek a magyar alapnyelvtől, igen gyors fejlődésük miatt. Ettől függetlenül azonban az látszik igaznak, hogy az összes indoeurópai nyelv a magyar nyelvből származik. Armenia nevét egy valamilyen Arme nevű törzstől eredeztetik, ami sohasem létezett. Csak úgy kitalálták a hírneves indoeurópai nyelvészek, fantasztikus felfogásukból eredően. Tehát Arme nép sosem volt, ellenben az Armen magyar név igen.
Az Armenia név magyar, vagyis szavárd eredetű. Helyesen Ar-Men a név jelentése. Az Ar fontos jelentése Hegy, a Men a Menny magyar szó eredeti és régies alakja. Ar-Men ezért a Hegy-Mennyei, vagyis a Mennyei-Hegyek országa. Területileg a Termékeny Félhold középső övezetét kell érteni a Menyei-Hegyek, vagyis Ar-Men földrajzi név alatt. Az Ar több jelentésű szó, jelent Hegyet is, a Men pedig Menny, a magyar nyelv szerint. Az -ia végződés hatti eredetű.
Armenia tehát színmagyar név, a Mennyei Hegyek országa jelentést képviseli. Amúgy minden este őseink felmentek a hegyek csúcsára, és ott gyújtottak tüzet. A régészet ennek a gyakorlatnak számtalan bizonyítékát ismeri, elsősorban Európából.
Feltétlenül le kell szögezni, hogy az egész Termékeny Félhold elmélet hamis, nem jó adatok alapján hozták létre a történészek. A földművelés Európában vette kezdetét, bizonyosan 30.000 évnél régebben. Pannóniában 18.000 évnél régebben már volt földművelés, ami bizonyára innen terjedt át a Termékeny Félhold területére, sok ezer év múlva.
Az emberiség őshazája, vagyis az őshazánk, egy hegyektől körülvett terület volt. Egy medence, vagy fennsík, amiről a szumer hagyományok is szólnak. A hegyektől körülvett medence, vagy fennsík valahol a magyarok központi képződésének területén feküdt. Ennek megfelel a Kárpát-medence, amelynek keleti részén a Mezőség fennsík jellegű.
A Méd népnév régi, Kr.e. 800 körülre tehető a méd nyelv megjelenése. Arra az iőre, amikor a perzsák is megjelentek a történelem színpadán. Mivel a méd nyelvről alig van ismeretünk, de a perzsa nyelvről sokkal több, a két nyelv közti kapcsolatokat nem fedhedtjük fel. A perzsa nyelvet ma is beszélik, a méd nyelv ellenben kihalt. Mivel a perzsa nyelvet kevesen vizsgálták magyar nyelvi szempontból, feltétlenül érdemes erre a nyelvre is pillantást vetni. A hun-magyarok és perzsák között szorosak voltak a kapcsolatok, de akár genetikai rokonság is felderíthető a két nyelv között.
A Méd népnév magyar jellegű. A Mé, és Me és Mi, Ragyogás, Fény jelentésű, a D speciális magyar szóképző, helyet vagy kicsinyítést jelent. Magyar értelemben a Fény-Helye, vagy a Fény-Országa a Mé-D jelentése. Hasonló hozzá a Méda, Mada. A régi Madaj országa is a később Méd területen feküdt. A méd nyelv nem azonos a perzsa nyelvvel, az ókori szerzők szerint. Az a néhány méd szó, ami fennmaradt a méd nyelvből, magyar jellegű. A Mé és Me, Mi mély hangrendű párja a Mu, szintén Fény jelentéssel. Varga Zsigmond azt írja, hogy a Mul – Csillag szóból keletkezett a Mu, elvonással, aminek ellene mond a magas hangrendű szavak csoportja, a Me-Mé-Mi, valamint az is, hogy az L igeképző, tehát a Mu+L Fényt-Csinál, ami a Csillag. A Múlt pedig a Csillagkor, a Múl igéhez még egy T helyképző is csatlakozik. A Múlt tehát nem más, mint a Csillagkor, amikor még minden ember egyformán szabad volt, mint a csillagok.
Medence szavunknak több értelme van. A névben a Med-En-Ce, vagy a Med-Enc-E értelem látható. A Med Középső, a magyar Mező és a pösze görög Mezo alakja, a Meda, Medo rokona. Az En-Ce szóban az En Isten, a Ce kicsinyítés. Az Enc-E jelentése Istenke-Háza. A hegyek által ölelt terület a Medence. Sok medencét ismerünk a bolygón.
Az emberi test középső része is Medence. A Med itt is Középső, a test középső része. Az Enc Istenke, Csillagocska, ami viszont az Isteni Napgyermek születésének helyére utaló név. A test értelmében kifejezetten az Enc van jelen, nem az En-Ce. Végül az E szó Ház jelentésű. A név női jellegű, mert csak a nők szülnek Isteni Napgyermeket. A Med-Enc-E a nőknél szintén az Eredet helye. Az Isteni Napgyermeknek sok neve van, pl. Utód, vagyis Napocska, Utó Napisten nevének becézése, Baba, vagyis Tündérke, az angoloknál Baby, Csecsemő (Csecs Emő), Újszülött, vagyis Új Nap. A Magzat Csillag-Keletkezés, Mag-Szat értelemben. És még sok szó is ezt bizonyítja. A földrajzi Medence fényben fürdik, ebben hasonló az izzásban lévő női medencéhez, ahol csillagocska születik.
Az Anyaméh, régiesen Ana-Mé, a medence középső részén van. A Mé szó itt a Fényt, Tüzet jelenti, mivel a magzat önmagában is egy kis napocska, csillagocska, a Nap népe szerint.
A Meg és Méh rokon szavak alakilag. A Méh a fényből jön, és a fénybe megy vissza, ezért Mé(h) a neve. Finnül Mehilainen. A méhek ősidők óta az anyaméh jelképei. A Méz a Méhek terméke, a Mezőről gyűjtik a nektárt és virágport, mert a Mező fényben ázik, sok rajta a virág, a hegyoldalak sötétebbek.
Mehi egyiptomi király idején az államot a méhkaptár mintájára szervezték meg. A Méh, aranyból elkészítve, mindig a magyarokat, vagyis megyereket szimbolizálja.
Meder szavunk jelen van az egyiptomi magyar nyelvben is, azonos alakkal és jelentéssel. Med-Er a helyes felbontása, a szó logikája is magyar jellegű. Med a Középső, az Er az Ér, ami a folyó egyik neve a magyar nyelvben. Med-Er ezért Közepe a Víznek, vagy a Vízfolyás Közepe. A Meder Medre alakja rokon lehet-e a Medresze arab szóval?
Meggy szavunk kedvelt vérpiros színű gyümölcsöt jelent. A Meggy termése gömb alakú és piros, mindkét jellegzetesség a Nap jellemzője. A Meggy szó azt bizonyítja, hogy a Megyer név valóban Napot jelent. Aki pár száz növénynevet átvizsgál, könnyen ráébred a neveket adók gondolkodására.
Településnevekben gyakori forma a Megyer. Lásd Káposztás-Megyer és Békás-Megyer a mai Budapest északi részén, továbbá Megyer község Veszprém megyében, továbbá Bélmegyer, Pócsmegyer, Bábonymegyer, Mezőmegyer, Nógrádmegyer, Vasmegyer.
Medgyes városa Erdélyben van, azután ismert Meggyes-Kovácsi, Nyír-Meggyes, Somogy-Meggyes, Zala-Meggyes, Meggyes-Puszta, Medgyesegyháza.
Megyaszó településünk nevét Medoeozu formában írták 1219-ben. Ebből a névből a hivatásos nyelvészek, mint Kiss Lajos, a Meggy és Aszó nevekre következtettek. Több meggyfélét is felsorolnak, amelyektől a "Megy" előtag eredhet. A Madárcseresznye – Cerasus avium, a Csepleszmeggy – Cerasus fruticosa, a Sajmeggy – Cerasus mahaleb, mind a meggy fogalmához tartozik. Az 1219-es névben a Medoe és Ozu elemek a Mező és Aszu fogalmat is tartalmazhatják. A Mező szót ekkor Medoe formában írták. A Megyasszai családnévben a szóelemek a Megy, az Asz, és a Sza elemeket mutatják. A Megy valószínűleg a Meggy, a Nap nevét hordozza.
Megyehid településünk Vas megyében van. Neve régen Megehid alakú volt. A Mege bontható Me-Ge és Meg-E formákra. A Me-Ge Fényes-Föld, a Meg-E a Nap-Háza értelmet képviseli. A Meg lágyulása Megy formára kicsinyítést jelent. A Hid szó jelentése alapvetően Felső, Vezető, Fej. Nem érdemes a hivatásos nyelvészek megfejtéseire kitérni. A Hid a Hit szóval rokon, az Isten és az Ember közötti utat jelöli. A kopt Hit Észak, ahol a hites magyarok laknak. Az Eufratesz melléki város Hit neve nincs megfejtve. Ana-Hita istennő a Hiták Anyja, vagyis a Hét(magyarok) Anyja fogalmat tartalmazza. Az angol Head a Fej, a felső rész, Hed alakban kimondva. A Híd Felső jelentésű, átível a folyókon, de az egyes házak között is lehetett híd.
A Mescserek valóban lehetnek Megyerek. A Mescser népnév mai kiejtése kétségtelenül eredhet egy Megyer nevű törzstől.
Mecsér település Győr-Sopron megyében van. Régi Mecher neve a Megyer név megjelenése. A szerb és horvát Macsar a Magyar, "kardműves" jelentést képviseli. A szlovén Mecsar, cseh Mecsirzs, és más alakok a magyarokat Kardosoknak írják le. Több szláv utódnyelvbe a Kard, mint Magyar népnév került be. A rengeteg Mecsiar, és hasonló nevű ember mind a magyarok utóda. A Kard története külön téma, és a magyarokhoz köthető. Az összes Mecser típusú szó mind a magyarokat jelöli.
A Megéri névalak is a Megyer névformát valószínűsíti. Pedig Konstantin császár valóban hiteles forrásból merítkezett, amikor a Megéri törzsnevet leírta.
Mende Pest megyében van, a név tipikusan magyar eredetű. Hivatásos nyelvészeink azonban szláv szónap minősítik, lelkük rajta, meg döfködő szovjet szuronyok. Egy bizonyos szláv kitalált Medj szóra hivatkoznak, ami Méz értelmű. A kitalált, vagy kikövetkeztetett szavakkal nem lehet mit kezdeni, mert sosem léteztek. Ha az emberiség tudná, hogy a nyelveket vizsgálók óriási többsége közönséges csaló, ügynök és bűnöző, akkor mindet elkergetné. Ezért is kell a cenzúra, hogy ez ne derüljön ki. Priszkosz rétor Atillánál járva jegyezte fel a Medos, vagyis Mézös nevű ital nevét. Itt a Medos Mézos értelme teljesen világos és magyar nyelvű. Megyaszó Medo-Eozu, vagyis a Meggy és Aszó nevében vajon igazak-e az akadémiai megfejtések? Ha igen, akkor a Priszkosz Medos neve is Mézos, és igaz, valamint magyar nyelvű. A szláv szóalakok tehát mind a magyar nyelvből születtek. A kitalált ősszláv (talán Kr. u. 400?) Medj egyszerűen a magyar Megy átírása? A fiatal szláv Medna, Medno, Medná, Medné alakokra hivatkozva kicsúszik a lábuk alól a talaj. Ezután kifejlesztenek, vagyis kitalálnak egy da > ad hangátvetést a magyar nyelvben, ami sosem létezett. Ez a nyelvészeti katasztrófa világa.
Men-De a Menny-Földje magyarul. A Mén, mint Mén király Egyiptomban, Hérodotosznál Mén a neve, más görögöknél Menész, egyszerűen Mennyei Király. Mennyei uralkodó. Ő, a Mén király, Mene az égbe. Mende nevéhez a "mende-monda" kifejezést már nem is lehet társítani.
A Monyoró és Mogyoró helyneveink is arra intenek, hogy sokkal több a kérdőjel, mint a megválaszolt valóság. A Menny és Meggy tehát rokon szavak.
A Meg nagyon fontos szavunk megjelenik a matematikában is. A Meg a Nap neve, az összeadás Nap jelenség, a kivonás ördögi jelenség. Ezért a Meg, mint igekötő, vagy előszó nagyon fontos szavunk, ami a Megyer szónak is az alapja.
VIII. FEJEZET: A HUNGÁR NÉPNÉV ↑ tartalomhoz
Sajnálatos módon a Hungár népnevet sem értik az emberek, amint nagyon sok más népnevet sem. Pedig a Hungár név is nagyon egyszerű, és rajta kívül nagyon sok más népnév is. Az is megdöbbentő, hogy nincs az emberiségnek népnévkutató intézete sem. Minden kolosszális butaságra van pénz, de a legfontosabb ügyekre nincs pénz. A legfontosabb ügyek közé sorolható a népnevek megértése, ami azért nincs napirenden, mert a népnevek általában a magyar nyelvből erednek.
Hungár népnevünk szóösszetétel, és nem is egyszerű szó. A Hun jelentése Csillag, a Gar jelentése Gyerek, Ország, Nagy Kör (Kar). Ebből következően a Hun-Gar az emberek egy bizonyos Köre, Törzse, valamint Város, amely Kerített Hely volt egykoron. A Mag és Hun egyaránt Csillag, a Mag-Or és Hun-Or nevek meg testvéreket jelölnek a mitológiában. Hungár népnevünk nagyon régi, olyan régi korokból ered, amikor még egyik mai európai nép sem létezett. Ezek a mai népek meg megakarják mondani a hunoknak, hogy merre hány méter. Ez az őstörténetírás katasztrófája.
A Hungár népnév alatt, ami a magyarok egyik neve a száznál is többől, magyar "kutatók", vagy ügynökök törököket sejtetnek. Olyan népeket is töröknek tartanak, amelyek nem voltak törökök. Szerencsére nyugati nyelvészek a töröknek minősített nyelvek egy részét, mint a bulgárt, besenyőt, kazárt és a hunt, nem fogadják el töröknek, mert nem is azok. Ma a törökök sokan vannak, de régebben nem is léteztek. Más kutatók a Magyar népnévben akarnak törököket látni, ami abszolút képtelenség. Egyesek azt írják, hogy éppen a hungárok voltak azok, akik a mai magyar nyelvet beszélték, mint kárpátmedencei lakók, de a honfoglaló magyarok török nyelvet beszéltek, de hamarosan felszívódtak a többségben lévő régebbi, Hungárnak nevezett magyar nyelvű kárpát-medencei alapnépességben. Ezek a kutatók szerint, a magyarok törökök voltak eredetileg, de azután valamilyen csuda folytán átvették a hungárok nyelvét, ami emiatt később Magyar nevet kapott.
A totálisan ostoba elméleteknek se vége, se hossza. Alaposan átvizsgálva a hun névanyagot, a honfoglalók névanyagát, Európa sok ezer éves névanyagát, Pannónia névanyagát, ki kell jelenteni, hogy a magyar ősrténet nincs kellően feltárva. Sajnálatos, hogy a kutatóink döntő többsége, azok, akik a hatalomban ülnek, nem ért az őstörténethez, pl. nem tudnak magyarul olvasni. Kutatóink másik csoportja nagyszerű eredményeket ér el, de a hatalomban lévők nem engedik őket érvényesülni. Az általában hivatásos kutatóknak nevezettekben sem tisztelet, sem szeretet nincs a régi magyar nyelv iránt, ami miatt nem is értik a magyar nyelvet és neveket.
A Hun népnév értelmének megfejtése nagyon nehéz, de másrészt nagyon könnyű. Nincs jó összesített munka a hunokról, ami szétszórva van, azt össze lehet gyűjteni, és egységbe foglalni. Ez a nehéz oldala a kérdésnek. Könnyű oldala az, ha a magyar nyelv felől vizsgáljuk a hun kérdést. Azért, mert a hunok magyar nyelvűek voltak, és csak a magyar nyelv irányából lehet megérteni a hun nyelvet.
A "hivatásos nyelvészet" művelőitől nem várható el semmilyen helyes meglátás, semmilyen igaz megállapítás, mivel politikai ügynökök. Azt írják, amit a hatalomban lévők megkívánnak tőlük. Ezzel rendkívül nagy károkat okoznak időlegesen az emberiségnek. De a félrevezetés mindig kiderül, ezért a munkájuk értéktelen, és az igazságra mindig fény derül.
A Hun népnév első részletes ismertetését a "Hunok a Tejútról" című dolgozatomban mutattam be. A "Hunok a Tejúton" című könyvem a hunokkal foglalkozik. A Hun névvel kapcsolatos legfontosabb ismérveket ebben a fejezetben is ismertetem. Mivel az emberiség elfelejtette, vagy elfelejttették vele a legfontosabb szavait is, a szavak jelentését újra fel kell tárni.
El kell mondani, hogy a Hun szó Csillag jelentésének felfedezése legalább olyan nehéz volt, mint a Mag Csillag jelentésének meghatározása. Sőt, sok más Csillag jelentésű szó felfedezése segített abban, hogy a Mag és Hun esetleges Csillag jelentését fel lehessen tenni, mint kérdést! Amikor ez megtörtént, akkor gyors meredményt sikerült elérnmi a kérdéskörben. Nem a mai világnak bemesélt világkép szerint, hanem az igazi, valódi ókori jelentés és világkép szerint.
A Hun szó Egyiptomban és Szumerban is létezett. Ez a két ország, sok más mellett, magyar alapítású. A többi magyar ország közül több is kiemelkedő fontosságú, amelyek közül Kínát és Japánt kell megemlíteni Keletről. Az ősi, tehát kőkorszaki magyar szupercivilizációnak több csúcsteljesítménye is kifejlődött, amelyek közül az atlantiszi, etruszk, pelaszg, szavárd, kárpáti, amazon külön is kiemelendő. Természetesen a többieket ezzel a felsorolással nem akarva háttérbe szorítani.
Egyiptomban, ami magyar szó, az egyik ország, Alsó-Egyiptom neve Hun volt. Ez a terület tartozott Szethez, akiből később lett a Sátán. A British Múzeum atlaszaira a magyar történészi bizottságnak nincs hatása, ami miatt a Nagy-Britanniában kiadott atlaszok pontosan bemutatják Egyiptomot is, Alsó-Egyiptomot Hun névvel jelölve.
A Szfinx neve is Hun, amit az oroszlán lábához írtak hieroglifával. A Szfinx görögnek mondott szó, Rejtély és Rettenet jelentéssel. A Nagy Szfinx szobra legalább Kr.e. 10.500 körül készült el először, utána átfaraghatták az eredeti szobrot, amit természetes sziklaképződményből alkottak meg őseink. Mivel a Szfinx a Nap jelképe, tehát Magor, de Hun volt a neve, ami csillag, a Hun-Or a Csillagok Ura, ezért a szobor azt bizonyítja, hogy Magor, a Nap, ura a csillagos égnek. A Nap, a magyar király, ura a harcosainak, akiket a csillagok jelenítenek meg. A képzet a csillagvallásból ered. A Rejtély magyar szó a Rejt-Éj fogalmat jeleníti meg. Vajon mit rejt az éj? A Rettenet jelentése Ten Rétje, ami Isten Atya Rétje, a csillagos égbolt, a szóban az Et helyképző, mint a Kel-Et szóban.
Hor, a Felkelő Napisten, három borzalmas összecsapásban legyőzi Szetet, apja, Vezér (Ozirisz) gyilkosát, akit végül az istenek az Alvilágba űznek. Ez az Alvilág félig az Égbolt éjszaka, tehát ide kerül a Sátán. A Hun csillag értelme, és Alsó-Egyiptom Hun neve azt igazolja, hogy Szetnek mennie kellett Hunból. Mén király, a Mennyei (Mén-Meny-Menny) elfoglalta Alsó-Egyiptomot, ahol Szet uralma megdőlt. Izisz Vezért is feltámasztotta az Élet Vizével, aki felment az égboltra a lelkeket vezetni Isten örök fényű országába.
Kufu, vagy Hufu piramisának a neve csak átvitt értelemben Hun. Egy kis piramison találtak egy Hun feliratot, de ez a felirat nem a Nagy Piramis neve. Mégis szóba jöhet a Nagy Piramis is, mert a piramisok tetején lévő gúlák, a piramidionok, arannyal voltak fedve, ami miatt úgy ragyogtak a napfényben, mint egy csillag. A gúlák ragyogása megadja a piramis építések okát is. Az is elképesztő a magas tudomány részéről, hogy nem érti, miért építettek a magyarok, és az ő őseik, piramisokat.
Nagy rejtélynek minősül Heliopolisz eredeti neve. A város nevét ma Junu formában írják, ami a Hunu (Hunok) név elváltoztatása. A város Egyiptom egyik kulcsvárosa, a tudományok központja, bár több tudományos központot is ismerünk. Budge a nevet An formában adja meg, ami Ég, Menny jelentésű. Az On forma későbbi, de szintén fontos névforma. An, On, vagy Jun-Hun városa a hun tudomány egyik legnagyobb központja volt.
A Szfinx neve Abu-Hul volt az araboknál, ami Mohamed utáni időt jelent. A Hul szó sok nyelvben felbukkan, a szumerban is. Mivel a Hul a magyar nyelvben is előfordul Hol értelemben, kétségtelennek mondható, hogy a Hul és Hol, továbbá a Hun és Hon területet is jelöl. Amikor Hunn formát látunk egy olvasatban, akkor a Honn értelmet is hozzá kell kapcsolnunk.
Tehát a Hun Csillag fogalmában benne van egy lakóhely, ami érvényes a földi lakóhelyre is. Toth isten zsenialitása lemérhető az "Ami fenn van, lenn is" formulán. Ami fenn van az égen, az lenn is van a Földön. Ha nem Toth isten formulája szerint gondolkodunk, akkor nem jutunk igazi eredményre. Teljesen más kérdés, hogy Toth hogyan alkotta meg törvényét, milyen tudás állt rendelkezésére, nyelvészeti vizsgálódásai alapján.
Szumerban Lu-Hun-Ga, vagyis Enkidu neve is tartalmazza a Hun nevet. Lu-Hun-Ga nevének jelentése Ember-Hun-Háza, vagyis az Emberek-Házából eredő Hun. Ő Enkidu, hatalmas magyar hős. Amikor összecsap Gilgamessel, másik hatalmas nagy magyar hősünkkel, nem bírnak egymással. Lu-Hun-Ga a régiek, Iz-Du-Bar, vagyis Gil-Ga-Mes az új kor hőse. A mítosz azt magyarázza, hogy nincs jelen múlt nélkül, nincs jövő jelen nélkül. A múlt hősét, Lu-Hun-Gát a jelen hőse, Iz-Du-Bar nem győzheti le, de a jelen hőse sem győzheti le a múlt hőseit. A jövő hőseiről egyelőre nincs szilárd állásfoglalás.
A legnagyobb magyar város Mezopotámiában Unug, 1.000 hektár kiterjedésű. Messze előbb építették a magyarok, mint a későbbi Babilont, vagy Ninivét, ez utóbbi szintén magyar város volt, amit Kr.e. 1.940 körül foglalt el Samsi-Adad király. Unug nevét Közösség, Nép, és Letelepedési Hely értelemben olvastam a hivatalos magyar kutatók írásaiban, ami természetesen nem helyes. Ezek a kutatók nem értik a magyar nyelvet.
Un az Ég Királynője, istennő a legnagyobbak közül. Az Un-Ug név második szórésze Fia értelmű, még Labatnál is, aki jeles szumer kutató. Un-Ug ezért egyszerűen az Ég Királynőjének Fiai jelentést tartalmazza. A magyarok egyik nagyon fontos népneve. Un-Ug tehát a magyarok egyik meglehetősen régi neve, Un Ég Királynőjének Fiai jelentésben. De a kutatók többsége csak egyszerűen nem érti a neveket, a magyarok közül is csak kevesen.
Un szavunk tehát az Ég Királynőjét nevezi meg, aki az Égbolt úrnője. Rengeteg rokon alakját ismerjük. Un Ug tehát az Égbolt istennőjének Fiai jelentést tartalmazza. Ez azért fontos értelmezés, hogy Németh Gyula értelmezését meg lehessen semmisíteni. Mert Németh Gyula az On-Ogur, Tíz Ogur, ami tíz nyíl lenne, török kifejezésből származtatja az unug-úr népnevet. A török nyelv Kr.u. 220 körül jön létre, Unug városa meg legalább Kr.e. V. évezeredből való. Mivel Unug városa sokkal régebbi az összes török népnél, és Unug magyar város, talán ez lehet a bajuk egyeseknek.
Un szavunk nagyon sok nyelvben előfordul. De a jelentését kizárólag a magyar nyelvből lehet meghatározni, kellő alaposággal. Un annyira régi szó, mint a magyar nyelv, vagyis 200.000 évesnél régebbi. A mai nyelvek ennél az időnél sokkal fiatalabbak.
Ezért az Ungarn népnév eredeti lehet, az Un az Ég Királynője, a Gar nagy föld, a Ger a Gyerek, az N többes szám. Tehát az Ungarn német népnév értelme Un Ég Királynőjének Gyereke-I. Esetleg Un Ég Királynőjének Karja, Országa. Ezek a magyarok, a németek szerint, ami teljességgel helyes értelmezés.
Sok európai népnév, a magyarokat illetően, azt állítja, hogy mi vagyunk a szumertok. De ez nem ennyire egyszerű elképzelés, bár a népneveket senkinek nincs joga megkérdőjelezni. Őseink mindig tudták, miről beszélnek, a mai kutatók többségének fogalma sincs arról, miről beszél. A sok európai népnév a magyarokat illetően csak egy kisebb időtartományra vonatkozik, amiből az következik, hogy a mai európai népek nem ismerték a magyarok igazi, és eredeti neveit. Amelyek sokkal régebbiek voltak, mint azt el lehet képzelni. Az indoeurópainak nevezett nyelvek alig 3-4 ezer évesek, a magyar alapnyelv begyorsult alakjai. Ez a tény miatt sem ismerhetik a magyarok régebbi neveit az indoeurópaiak.
Az Un és a Hun nem azonos szó. Ezt az alaptételt sokan nem értik meg, még többen fogják támadni. Un az Ég Királynőjének a neve, akit sok magyar szóból azonosíthatunk. Megjelenik a magyar eredetű etruszkok Uni istennőjének nevében, majd a római Iuno istennő nevében, azonos jelentéssel. Csak a magyar név a legrégebbi.
A Hu jelentése Menny Fia. Ebből a fogalomból ered a Hu és Na, a Huna népnév, ami a Menny Fiainak Háza jelentést tartalmazza. E szavakat írott anyagok bizonyítják. Többnyire a szumer nyelv adja meg a szavak értelmét, de nem minden esetben. Be kell látni, hogy egy folyamatos szövegben, ami a magyar népneveket tárgyalja, sok szótani bizonyítékot lehet bemutatni, de a szótár jellegű bemutatás olvashatatlanná tenné a szöveget.
Az Un és Hu két különböző szó, a két szót lehetőleg ne keverjük össze. Amiből a Hungár és az Ungarn nevek is erednek, nem azonos alapszavak.
A Hun-Or, mint Csillagok-Ura, nem jelenti a Napot, hanem inkább az éjszaka urát. A fogalom mögött olyan világkép rejtőzik, amit ma nagyon nehéz megérteni. Egy bizonyos halálkultusz rávetítése a hunokra azért nem helyes, mert fogalmunk sincs valójában, mi volt a halálkultusz, a hunok istenei meg nem kapcsolatosak a halál fogalmával. Inkább azonosnak látszanak a magyarok isteneivel. Mag-Or, vagyis Mag-Úr azonban egyértelműen a Csillagok Ura, a Nap, akinek oroszlán a jelképe.
Huny igénk a Csillag jelentést tartalmazza. Elhunyni, meghalni azt jelenti, hogy az ember csillaggá válik. A Szem, vagyis a Nap lecsukása jelenti az elhunyt állapotot. A Szem eredetileg a Nap neve, akivel Isten, az Ég Ura, figyeli az embereket. A Szem látószerv is, funkciója a fény felfogása. A Szem név a Sze – Fény, és az M – Helyképző összeolvadásának az eredménye. A szemtermés, magtermés fogalomban a Szem és Mag csillag értelemben jelenik meg. A csillag a gyerek, akiből a felnőtt ember, vagy növény válik. A szemita Szemes értelme Napisten, kétségtelenül a magyar nyelvből eredő istennév, amit királyok is felvettek. A szem, amikor lehunyódik, akkor alszunk. Az alvás és a halál állapotához, filozófiai értelemben, őseink olykor az azonosság fogalmát tették.
Hun-Úr, vagyis Hunor, az elhalás, az elhunyás felelőse, vagy másképpen az idősebbek, a régebbiek vezére. Talán a Kaszás-csillagkép az égi megjelenítője. Az éjszaka ura, míg Magor a Nap, a nappal ura. Átvihetjük a kérdést Egyiptom földjére, ahol Hun volt Alsó-Egyiptom országneve. Magar Felső-Egyiptom, a Nap országa. Felső-Egyiptom leverte Hun országát, a tény mögött megint mitikus üzenet rejtőzik.
Az Unni magyar főnévi igenév teljesen megfelel az Unni régi hun népnévnek. Az Un ige arról beszél, hogy valakik meguntatták velünk eredeti és ősi vallásunkat. Szavaink egy részében Un a szeretett Ég Királynője, más részében Un szavunknak ellenséges érzülete van. Pontosan úgy, mint az angol nyelvben is ezt láthatjuk. Az angol nyelvben az Un gyakran tagadó értelmű, de nem minden esetben.
Az Un magyar ige származéka az Unalom, Unatkozni, meg az Un-Dor. A Dor itt Tornyot jelenthet, a Dur és Dor azonos szó. Dur-Untas, Dur-Kurigalzu, Dur-Sarrukin városok nevei megjelenítik a Dur nevet. Az Un Egy értelme a magyarok, vagyis hunok egyetlenségének fogalmához vezet. A Hunok az egyedül valók, az Elsők Népe, akik a magyarok.
Anonymus krónikájában olvashatjuk, hogy Árpád, (Szumer felöl jőve), Ungvár városánál megpihent, a város nevéről népét Hungvárusoknak nevezték. Ungvár neve előbb létezett, mint Árpád. Legalább Kr.e. 5.700 táján a területen már a magyar nyelvű Unug nép élt. Ung megye, az Ung folyó neve is ezt igazolja. Ugocsa megye nevében is az Ug szó Fiú értelmű.
Az Unka béka Un istennő Házából eredő béka, mivel az állat rajzolata az eget mintázza. A hasán látszanak a pöttyök, amelyek a csillagokat jelölik.
Und településünk nevében Un királynőt láthatjuk, a -d helyképző és kicsinyítő képző. Az Úny magyar település neve szintén Un istennőt idézi, becézve, mert az "y" jel kicsinyítést jelent.
Unoka szavunkban az Un és Oka szóelemeket ismerhetjük fel. Un az Ég Királynője, az Ok és Ék jelentése Csillag, vagyis Gyerek. A Gyerekeink Csillagok, jobb, ha ezt minden magyar képes megtanulni. Un Oka tehát az Ég Királynőjének Csillaga, vagyis Unoka.
Több Unug város létezik, a legnagyobb neve Unug. Ezt a nevet Uruk és Urog formában is írták őseink. Az Uru Hegy és Úr, aminek magyar többes száma Uru-k, ez adja ki Uruk városának nevét. A város két része É-Anna, a szent negyed, és Kul-Aba. A két rész egyesülése indokolja az Uru többes számát, így jött létre Uruk. Ma Irak az ország neve, a Bibliában Erek (Erec) a neve, ami a magyar nyelvben is megjelenik, Örök név alatt. Róma csak később kapta az Örök Város címet.
Az Ug Fia, a Húg lány testvér. A Hunya és Hugya is a magyar nyelvben Csillagot jelent.
Az Ár magyar szónak több jelentése van, az egyik Népet is jelent. Fontos még a Hegy és Áradat, Tenger értelme e szónak. A Mogyeri, Many-Eri elképzelésekben az Eri nem török szó, ahogy azt állítják, hanem szumer, és Férfit jelent. A marik egyik neve Ari, ami Férfiak értelmű. A Mozsar népnévben a Mozs megfelel a Magy, Mogy névnek, az Ar Nép értelmű. Ez a bizonyos Mozsar népnév egy elszakadt Magyar néprészt jelöl. De az Árja, Ariya népnév is magyar eredetű. Az Ár a hegyben, magasban lévő áradat, a Ja Víz, Folyó, ez az Árja magyar szó jelentése. Az Áradó Folyó értelme a magyar mitológiában is ismert, Emese ágyékából hatalmas folyó árad, ez lesz a magyar nép.
Az Ár szó azért is fontos, mert a Hungár népnév nem csak Hun-Gár, hanem Hung-Ár formában is értelmezhető. A Hun-Gár testvére a Bul-Gár, a Kan-Gár, a Kas-Gár városnév, és bizonyára más nevek is. De a Hung önálló szó is, amit Kínában a hun-magyarokra alkalmaztak.
A Hun fenn van, csillag az égen, a Hon lenn van, tér a földön. Ami fenn van, lenn is.
Honol igénk a létezés kifejezője.
Unug nevű népünk megjelent az Onyega-tó környékén is. Itt Unuga nevű csoportok vertek tanyát nagyon régen. Tőlük származik az Onyega-tó neve. Mivel az Unuga törzsnév, és az Unug magyar népnév kétségtelenül rokon, fel kell tenni azt az állítást, hogy az Unuga csoport a magyar Unug néptől származik.
Edgar Sakson egyik térképén egy Unug nevű nép él Bréma közelében. Nagyjából a mai Hamburgtól délre, ide értve Brémát is. A környék ókori földrajzi neveinek vizsgálata azt bizonyítja, hogy Edgar Saksonnak igaza va, ezen a területen egy magyar nyelvű csoport élt a germán kor előtt. Az Unug nép csak később ment be Szumerba, nyelvi és egyéb emlékei az Északkeleti-Kárpátok belső és külső oldalán is felderítésre kerültek. Egyértelműen magyarok voltak.
Az Inkeri nép neve, akik a Ladoga-tó környékére érkeztek, megfelel az Unkari népnévnek. Azért, mert az In és Un egyaránt jelent Istent, a Kari név pedig a magyar Kari népnévvel azonos. Ezért az In-Keri népnév jelentése Isteni-Keri nép. A Keri és Kari a hatodik magyar nép neve.
A Kárpát-medence térsége rendkívül gazdag régészeti leletekben. A régészeti leletek mennyisége itt százszorosa, mint bármely más területén a földnek. Ez a tény önmagában is különleges helyet biztosítana a Kárpát-medencének az emberiség történelmében, de a magyar kormányok ennek bizonyítására, a feltárásokra, nem adnak elegendő pénzt.
A Kárpát-medence magyar népe sokkal régebbi, mint a szumer nép, vagy az egyiptomi nép, akik magyar eredetűek és nyelvűek. A francia és spanyol barlangok falain megjelenő magyar feliratok mind magyar nyelvűek, ami azt bizonyítja, hogy Nyugat-Európa emberi népessége magyar nyelvű volt. A barlangok festményein kizárólag magyar nyelvű feliratokat láthatunk. A magyar számolási technika 30.000 éves megjelenése fejlett matematikai tudást igazol ebből a régi korból.
Az Unug a beszélt nyelvben lerövidült, és Ung alakot kapott. Az Ung szó is önálló életet élt a nagy magyar nyelvterületen, az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig, mintegy hétezer év óta. Ung-Vár nevét tehát szorosan lehet kapcsolni az Ung (Unug) néphez, akik legalább Kr.e. 5.700 táján már jól adatolhatók, mint magyarok, a Kukutyin kultúra népeként. Persze, a Kukutyin kultúra népe, nagy valószínűség szerint, legalább 150.000 éves, az Avas leletei alapján. Kukutyin város környékén ugyanis az Avasról kibányászott köveket lehetett azonosítani, amiről a város is kapta a nevét. A Ku ugyanis Kő a magyar nyelvben, a Tin meg Isten.
Ungvár térségében a Bodrog-köz lakossága, 5.000 év óta, ugyanaz a nép, egy nagyon régi magyarul beszélő közösség. Ezt állítja a régészet és néprajz. Ez a népesség azonban ennél az időnél is régebbi, jóval.
Az angol nyelv, amely több magyar eredetű nyelvjárás összeolvadásából keletkezett, sok fontos szóval tudja bizonyítani a hunok magyar nyelvűségét. Az angolok a germánokhoz tartoznak, viszont a germánok egy magyar eredetű népcsoport, a Kr.e. 1.500-as évek környékéről. A nyelvi bizonyítékokat nem lehet megdönteni. Az angol nyelvben is sok magyar szó van.
Hunter a Vadász, ami a magyarok jelzője. A magyarok őse Nimrúd, aki nagy vadász az Úr előtt. A Vadász a magyaroknál egy csillagkép is, az Orion csillagképpel azonos. A Vadász csillagkép az emberiség eredője, egyes magyar mítoszokban. A Vadászok az őskor népe, az ifjakat sokáig a vadászat segítségével nevelték. Ma a leggazdagabb urak vadászhatnak, vagyis űzhetik őseink mesterségét. A Vadászat kora megelőzi a Földművelés korát, amit Ságvár közelében Kr.e. 18.200 évesnek kell tekinteni. Ha a régészet tényei tények, és nem meghamisítandó okozatok. A Földművelés kora is Magyarországon keletkezik, az említett időpontban, vagy régebben, és nem a Közel-Keleten.
A germán nyelvben, ami Kr.e. 1.500 körül keletkezik, a Hun szónak Óriás értelme van (Hutterer Miklós: A germán nyelvek). Az Óriás azonban a magyar mitológiában is létezik, gyakran a Vezér csillagképet testesíti meg. Európa mai tudósai keveset alkalmazzák a mitológiát kutatásaik során, amikor nyelveket vizsgálnak..
A Vadásznak nagyon sok neve van, mint a Vezér, Nimrúd, Óriás, Orion, Kaszás, Kilenc Vitéz, Hunter, Jakob, és mások, amely nevek nagyon jól érthetőek magyar nyelven. Vezér, szumerosan Vezír, a Lélek Vezető, aki a Vezér csillagképbe vezeti a lelkeket. A név Ueszir, Uszir alakjai csak módosulatok.
A Hun-Ter pontos jelentése Hun-Csillag. a Hunok-Tere, az elhunytak területe. Mivel a Vadászra vonatkozik, aki egy égi csillagkép, azt kell látnunk, hogy a Hun-Ter a hunytak tere, és pontosan illeszkedik a magyar mitológia alaptételéhez, ami szerint a csillagokból születünk, és csillagokká válunk, amikor elhagyjuk a földi vadászmezőket.
A Hungry angol szó jelentése Éhes. A Hungry lehet akát a tudásra éhes nép nevének változata. A magyar Éh az Ég, Ék, Éj közvetlen rokona, mind az Égre vonatkozó szó. Akinek a hasa Ég, Éhes, az ételre, vagy Isten iránti áldozatára, annak ez a szó jól érthető. A Szent Éhezés a böjtölés, amikor tilos enni.. Az angolok a magyarokról nevezték el ezt az állapotot. Áldozás esetén ma is tilos enni az áldozás előtt. A gyomornak Éh, vagy Ég állapotban kell lennie, vagyis üresnek, hogy az ostya, ami jelkép, tiszta helyre érkezzen lenyeléskor. A Húsvét fogalmát most hagyjuk. A Hungry tehát nem a magyarok, hunok éhezését jelenti, hanem Isten előtti alázatát. Még az áldozás előtti állapotot is az angolok a magyarok egyik népnevéről nevezték el. Az Éh a Hé fordítottja, a Hé pedig a Nap egyik neve.
Az angol Honey értelme Méz. A Méz nagyon régi magyar szó, sokkal régebbi, mint az indoeurópai nyelvek. Az angol Honey természetesen a magyarok Hunni nevét alkalmazza. A Méz szó is magyar eredetű, a Mé Fény jelentésű, és Szumerban is létezik. A Mé tehát Fény, amit a mai magyar nyelv lezár egy "H" hanggal, innen ered a Méh szó. A Napfényből eredő tüzes rovarok a méhek, akik mézet készítenek számunkra. De a Mé (Méh) az Anyaméh fogalmát is tartalmazza. Az Anya-Méhben születik az Isteni Napgyermek, minden emberi csoportnál. Ha értik ezt a fogalmat az emberek, akkor jó, mert valamit megőriztek őseink csodálatos gondolkodásából.. A Honey szó, és rokonai az angol nyelvben a magyarokat, vagyis a hunokat jelölik.
A Méhek Népe a fény népe, egykor a magyarok a méhek mintájára államot is szerveztek. A Kaptár a méhek állama, és az emberi Állam hasonló szerveződésű a méhek társadalmához. Prátzki István erről meglehetősen részletesen írt. De a hangyák népe is rokonnak tekinthető, mert egyes magyar törzsek a hangyák mintájára alkottak törzsi szervezetet. Az angol Bee a magyar Mé(h) rokona, a két szóban az M-B variálhatóságot láthatjuk.
A Hound Vadászkutya, a Hun név azért van ebben az angol szóban is jelen, mert valójában az égi kutyákról van szó. Hun-Ter, a Vad-Ász két kísérője a Nagy Kutya és a Kis Kutya. A Hunok, mint csillagok, a Vadász csillagkép követői, de a Vadásszal is azonosak.
Az angol Hundred érteleme Száz. A nagyobb számok a Csillagos Égbolthoz kapcsolódnak, a magyar nyelv szerint. Ezért az angol Hun-Dred név Hun előrésze a Csillagos Égboltot írja le. Az égbolton nagyon sok a csillag. A Dred szónak is önállő jelentése van, ha a Dredd bíró jelentést vesszük elő, akor a Bíró az Égbolt Urainak a neve.
Az angol nyelv olyan mérhetetlenül tele van magyar szavakkal és képekkel, hogy egészen bitosan magyar eredetű.
Egykor Hungáriának nevezték Mandzsúriát, a mandzsuk előtti időkből. Azután Hungária volt a mai Dzsungária eredeti neve is. Továbbá Magna Hungária talán a mai Szibéria volt. Ezt a nevet a Volga-Káma környékére akarják visszaszorítani egyes elemek. Végül Hungária a mai Magyarország neve is. De a Hun országnév ennél a négy területnél sokkal nagyobb területekre is kiterjed. Az ujgurok eredeti neve hungár volt. Amikor elhagyták Hungáriát, amit ma Dzsungáriának nevezünk, az Új Gur, vagyis Új Ország, Új Gyerekek fogalmát vették fel. Eredeti magyar nyelvük is erősen eltörökösödött. Az ujgurok tudnak a magyar rokonságról. Mai lélekszámuk mintegy 30 millió fő. Nyelvüket, magyar szempontból, még nem vizsgálták. A török nyelvcsoport részben magyar eredetű, de magyar szempontból a török nyelvet sem vizsgálták.
A kínaiak fontos bizonyítékok tömegét őrzik a hunok magyar nyelvűségét igazolandó. Azt állítják a hagyományok, hogy a kínai hanok, és a magyar hunok, testvérek, rokonok. Egy régi kínai uralkodóház tizenhetedik tagját, Kiét, Kr.e. 1.766-ban elűzték, mert zsarnok volt. Kié császár fia, Sun-ui, a Hia uralkodóház 500 tagjával az északi hegyekbe vándorolt, és őse lett a hunoknak. Sun-ui neve nyugati olvasatban Hun-ur, vagy Hun-or. Fia neve Hu-nok, amit pontosan lehet érteni magyarul. Ki-E neve az Ország Háza, a Ki a szumer Ország, Föld, a mai magyar Kő, lásd Szubir-Ki. Sun-ui az Új-Nap, az ui új, a Sun Nap és Gyerek. Hun-ur a Hunok, vagyis a Csillagok ura. Hu-Nok neve Menny Fia, ez a Hu jelentése, és Nok, mint a Szol-Nok, Dus-Nok, Lát-Nok, Csar-Nok, stb. Neveinkben is láthatjuk, Házacska jelentéssel. A Na Ház is, a Na-K "k" hangja kicsinyítés, becézés. A Nak-Nek, Nok-Nök ragok alapvetően ezt a jelentést tartalmazzák. Kétség sem férhet ahhoz, hogy Hu-Nok neve nem magyar nyelvű.
A kínaiak nyugatról érkeztek Kínába. Tegyük helyre ezt az alaptételt. A magyarok érkeztek nyugatról Kínába. Már Kr.e. 9.000 körül megjelentek az első magyar csoportok. Később Kr.e. 4.000 táján, igen erős magyar bevándorlás történt Észak-Kínába. A magyarok és a helyi népesség összeolvadásából jött létre a Han nép. Délen Kr.e. 2.000 táján még a jüe törzsek laktak, a Shantung-félszigettől Hong-Kongig. Kr.e. 2.000 idején nagy invázió történt Dél-Kelet Ázsiába, amit elfoglaltak a hanoktól délre lakó törzsek. Északon tungid, délen szinid a neve a mongolid nagyrassz alrasszainak. Az északi hanok magas termete a magyaroktól ered, mivel minket sok adat óriásnak ír le. De ez nem így van, mert őseink között valóban gyakori az óriás termet, de az Óriás az Orion csillagkép, ahonnan a magyarok erednek, egyes mitoszaink szerint, és utódaink között is gyakori a magas termet, a 2,5 méter a férfiaknál.
Az első kínaiak, vagyis királyi magyarok, az első királylista szerint Kr.e. 2.852-ben kezdik az első dinasztia éveit számolni. Az évszám megfelel a szumer klasszikus dinasztiák korának, valamint az első egyiptomi dinasztiák kezdetének. Ki-E lehet rokona Ku-Fu (Hu-Fu) nevének? Bizony lehet, mert Ki-E a Kő-Háza is, Ku-Fu meg a Kő-Fő, aki ráadásul zsarnok volt, ahogy írják, mert a Nagy Piramist mindenképpen meg akarta építeni.
A Huang-ho neve is a magyaroktól ered. A Huang Sárga, a hungok neve, akik a sárga Napot imádják. A Ho Folyó neve a Jo magyar szóból ered. A Jo-Ho-Ko sorozat Ko tagja a japán víz. Ez pedig nyelvi rokonságot jelent. A Haj a kínaiaknál Tenger (Víz). Ennek megfelel a japán Kai, szintén Tenger. Tehát a Haj és Kai rokon szavak. A magyar nyelv úgy jön ide, hogy az "A" víz, folyó. Az "A" származéka a Ja, a Jo és Jó, a finn Joki, meg a kínai Ho és japán Ko. Hiszen ez a szó nyelvi közösséget bizonyít. Még az Ak is hangtanilag rokonítható a Víz "A" eredetű szavaival.
A Huang-ho, Sárga-jo, sárgás színű, a benne lebegő sárga színű lösz miatt. De nem mindenhol, sok területen kék a folyó vize. A nyelvészek szerint is a Huang szó a Hun szóból származik, amivel egyet is érthetünk. A Tisza neve is hasonló a Huang-ho nevéhez, mivel sárga löszt hord a vizében.
A kínai nyelvű történeti munkák rengeteg értékes adatot őríznek a magyarok, és az egész emberiség őstörténete szempontjából. Azt is lehet gondolni, hogy kínai testvéreink nem is tudják, milyen kincseket őríznek az emberiség származása bizonyítékaiként.
A Hunyor növénynemzetség neve, tudományos nyelven Helleborus. A Hunyor növények virága öt ágú csillag, ami bizonyítja, hogy Hunor a Csillagok ura. Ezt a nevet a mai hamisítók nem tudták meghamisítani, mert képtelenek meghamisítani mindent. A Hunyor (Hunor) növénynemzetség tudományos neve Helleborus. Mindig vissza kell menni gondolatainkban néhány ezer évet, ha a magyar nyelvet kutatjuk. A Helleborus tudományos név a Hell, az Eb, és az Or magyar szavakat tartalmazza. Hell a Pokol, az Eb a Kutya, az Or az Úr. Tehát a hunyor virágai a Pokol, vagyis az Égbolt, a magyar rend szerint, Ebjeinek, Kutyáinak, az Urait formázza meg. A Csillagokat, amit a Hunyor növények is bemutatnak, virágaik által. Ebből az következik, hogy a Hell Kutyáinak Urai magyar nyelvű mítosz alapján ismerhetőek fel. Hunor, vagyis Hunyor, tényleg az a hős, akiről igyekszünk információkat gyűjteni. Az Égbolt ura, akinek nagyon sok jelképe van. Sokkal régebbi, mint az indoeurópai, afroázsiai, finnugor népek megjelenése a Földön, ezért is nehéz hozzáférni lényeges attributumaihoz.
A Hunyorog ige is a csillagokra vonatkozik, amelyek gyakran honyorognak. Az ember is Hunyorog, a Hunyor és Og elemek szerint. A Hunyor a Csillag, meg a Vadász, az Og az Óriás. Vagyis egy csillagkép.
Hunya a magyar nyelvben a Csillag egyik neve. Párta-Hunya jelentése Párta-Csillag.
A Hugya szintén Csillag, és igen jelentős szavunk. Van ma is Hugya magyar családnév, ami Csillag értelmű. A Húgy eredetileg szintén Csillagot jelent.
Kasmir ókori neve Hun. Újabb fontos területnév, ami a Hun-Magyarok nevét tartalmazza.
Hun nevünket szerte az ókorban ismerték a népek, akik többsége magyar eredetű volt. Ez a tény, mármint az, hogy a magyarok az emberiség ősapja, nagyon sokaknak nem tetszik, ezért hamisítanak, mindent megtesznek az igazság elkendőzésére. Ramszesz, talán a Nagy, egyik felirata, a Kr.e-i 13. századból említi az Unna népet, akik Észak-Mezopotámia lakói voltak. Ők a szavárd magyarok, vagy hunok. Az Un-Na népnév Un Ég Királynőjének Embereit jelenti. A Na egyik jelentése Ember, gyakran Nó.
A Kr.e-i 6. században Dárius királynak adót fizet egy Hunae (Hunok) nevű nép, akik az Eufratesz és Araxesz forrásvidékén laktak. Ez a terület sok kutatónál az Éden, ami magyar szó. A földrajzi területen valóban magyarok laktak, aminek a Délsziget fogalom állít emléket, valamint adatok sokasága. Ez Szubir.Ki, a szumerok (déliek, szemurak) szerint. Rengeteg más adat bizonyítja a terület népének magyarságát.
Az Avesztában szerepel egy Húna nevű nép, amelyik az Oxus és Jaxartes völgyeiben lakott. Az Aveszta tehát magyar nyelvű népet bizonyít Közép-Ázsiában. Sok más adat is Közép-Ázsia népességét magyar nyelvűnek bizonyítja.
Indiában a Vishnu-Puranában, valamint a Kalidas Ragha Vancájában említik a hunokat, mégpedig Húna néven. A Húna név, amint említettem, a Hu-Na szavak alapján, a Menny Fiainak a Háza (népe, országa). Minél pontosabban értjük a magyar alapszavakat, annál pontosabban lehet meghatározni az ókori, és őskori népneveket.
Az újperzsa Hjaona népnév a nyugati szerzők Chionitáival látszanak azonosnak. Az összevetésben a Chionita nevet jól kapcsolhatjuk a Kyon, Lykia, Lukia nevéhez, amiben a Kutya és Farkas neveket is láthatjuk, mint a Vadász csillagkép követőit. A Hjaona nevet nem jól ismerem, és a "kutya, farkas, sakál" fogalmakat sem ismerem fel az újperzsa névben. Szász Béla kiváló munkájában, a "Hunok története" című könyvben, sok adat szól a hunokról.
Buddha története is megemlíti a Huna nyelvet, mint a világ első két legfontosabb nyelve közül az egyiket. A másik nyelv a szanszkrit, de ezt nem lehet elfogadni. Sajnálatos, de a szanszkrit is magyar eredetű, alig 3.000 éves nyelv, a hun, vagyis magyar nyelv 200.000 éve írott formában is ismert. Buddha beszélt magyarul, vagyis huna nyelven, meg beszélt egy indiai nyelven is, amit szanszkritnak nevezhetünk. Hozzá kell tenni, hogy a huna nyelv mellett a huna írást is megemlítik a szövegek, ami azt jelenti, hogy a magyar írás, a rovásírás, elterjedt volt Indiában. Maga Buddha igazolja a hun, vagyis magyar írás létezését. A Buddha név nálunk Buda ejtésű, még Buda fővárosunk, és a mai Buda-Pest is tartalmazza a dicső Buddha (Buda) nevét.
Atilla aranylemezekre íratta a királyi udvar följegyzéseit. A hun udvar ezt az eljárást ősidők óta gyakorolta. A perui aranylemezek, Kína lemezei, Itália lemezei, mind a magyar ősi gyakorlat kései szüleményei. A tények arról beszélnek, hogy a magyar szupercivilizáció már akkor létezett, amikor a mai népek semmilyen módon nem léteztek. Priszkosz rétor hiteles feljegyzést tett az arany lemezekről Atilla udvarában.
Agrippa a hunokat Chuni Scythae formában jegyzi fel. Huni Szkűté a Szkűták Hunjai értelmet tartalmazza. A név szerint a szkűtháknak más népei is voltak.
Ptolemaiosz Chunnoi néven ír rólunk. Mivel Ptolemaiosz görög nyelven írt, a Chunnoi nevet is görög átiratnak gondolhatjuk, A Chunnoi ezért Hunok, vagy Hunnok értelemmel bír.
Jordanesz adata a Hunni Var, amely a Danaber folyó mentén terül el. Ez a Hunni Vár, ahova visszamennek a hunok, egy-egy véresebb hadjárat után. A Hunni Vár a Hunok Vára, több jól felépített erőddel. A Vár szó ige és főnév, a fehér hunok a Vár szót Indiában is nagyon elterjesztették. Maga a Vár szó magyar eredetű, Kr.e. 2.000 évnél jóval régebbi.
Paulus Orosius katalán szerzetes 418-ban írt Világkrónikájában arról, hogy Pannonia európai ország, amit nem régen a hunok elfoglaltak. És amit ez a nép, saját nyelvén, Hungáriának nevez. Pannonia a magyarok 40.000 éves országa, de valószínűleg ennél az időnél is jóval régebbiek a magyarok Pannonia földjén. És Európa földjén is, ami magyar hódítás. Nagyjából 300.000 év óta. Valahol itt kezdődik a történelem, ha a sok félrenevelt az adatokat képesek lennének felfogni, elfogadni és alkalmazni, saját gondolataikban. A történészi közlés meghatározza Pannónia hun kézre kerülésének évét, valamint azt is, hogy a hunok, országukat Hungáriának nevezték, Kr.u. 418 évében.
Csin-Si-Huang-Ti, a nagy császár nevében is ott a Huang, vagyis a Magyar, szó.
Kon-Fu-Cse nagy tudós ír a hunokról, Hung név alatt. Azt írja, hogy a hungok törzsei Kr.e. 850 táján délebbre vonulnak, Kína északi határai irányába. Mivel a Hun-Gár jelentése Hun-Ország, ellenben a Hung-Ár jelentése Hung-Nép, ezért azt meg kell jegyezni, hogy a két névforma nem teljesen azonos, de igen nagy közöttük a rokonság.
Lao-Cse több hun szót azonosít, különböző jelentéssel. A Hun fő jelentése Menny. Ez megfelel a magyar Csillag értelmezésnek. De további Hun szavakat is felsorol. Az "Állapot, Homály, Semmi" szintén az Égre vonatkozik, különösen az éjszakai égre. Egy másik Hun szó, a kínaiban különböző kiejtási módok vannak, "Magasba szárnyal, Fenti lélek, Égbe száll a halálnál" jelentést tartalmaz, Lao-Cse szerint. Ez a Hun szó a Huny szóval azonos, hiszen a halál után, az elhunyás után, a halott Fenti Lélek lesz, csillaggá válik, várva, hogy újra megszülethessen a Földre. Lao-Cse értelmezései olyan pontosak, hogy csodálkozni kell mérhetetlen pontosságukon.
A Hun szó magyar értelmű, ma sok nyelvben is fellelhető, mert ezek a nyelvek magyar eredetűek. A Hun Huny jelentése az elhunyó emberre vonatkozik, akinek kihuny az élete. Az elhunyó embercsillag felszáll az egekbe, Isten Örök Fényű birodalmába. Ezt tanítja a magyar5 csillagvallás.
A Mag a születő ifjú csillag, a Szem az ereje teljében lévő ember, a Hun az idősödő, az elhaló ember neve.
A Mag-Úr, a Magor, a Szem-Úr, a Szemúr, a Hun-Úr a Hunor, nagy magyar hősök, akikről alig tudunk valamit. De azért mégis tudunk róluk, mitológiánkból.
A Hungaricus név a barátoknál, szerzeteseknél nagyon elterjedt, már a Kr.u. 3. században is, Európában, a tényekre a történészek nem tudnak választ adni. Egy bizonyos fajta előítélet azt akarja bemesélni sok embernek, hogy a magyarok keletről érkeztek a mai Magyarországra. De ez súlyos tévedés, csak az analfabéták mondhatanak ilyesmit, akik nem tudnak magyarul olvasni, sem írni, sem nem ismerik a magyarok számolási eljárásait. Hiszen Európa teli van magyar feliratokkal, amelyeket kőbe, csontba véstek őseink, ki tudja, milyen régi idők óta.
A magyarok népneveit a mai nyelveken is értelmezhetjük. Nem csupán saját nyelvünkön érdemes megvizsgálni saját neveinket, hanem az utód, a tőlünk származó népek nyelvén is. Minél több az adat, annál pontosabb jelentést tárhatunk fel neveinkből.
Hungária, Hungary a Hun nevet tartalmazza. Az angol Hungary kiejtése Hangeri, ami az Ég Gyerekei értelmet adja. A latin Hungaria, az albán Hungaria a magyarok régi, hun korból való népnevét idézi.
A holland Hongarije, francia Hongrie nevek a Hon nevünket teszik előtérbe.
A török Macaristan (Madzsarisztan), azeri Macaristan a Magyar, vagyis Magar, Magor nevét tartalmazza.. Az Isztan szó természetesen magyar nyelvi eredetű.
A cseh Mad(j)arsko, szlovák Madarsko a magyarok neve. A Szko nem más, mint a szumer Szák, a Főség szó egyszerűsödése. A Szák, mint Főség magyar szónak igen sok változata van. Az egyik éppen a Szka, vagy Szko formula, ami magyarokat jelöl. Mivel a szumerban is szerepel ez a szó, sokaknak izzadtságot okoz, hogyan hamisítsák meg a kétségtelen azonosságokat. A Madjar szóban a Maty-Ar, vagyis az Anya-Nép fogalma van jelen.
A cseh Uherské az Ugor név változata, ami Szumer népét ighazolja a csehek szemében, a magyarokat illetően.
Az olasz mai Ungheria, román Ungaria neveknél megjegyezhetjük, hogy a latinból eredő olasz nyelv nem alkalmazza a "H" hangot. A dán Ungaru, észt Ungari, finn Unkari mind a magyarok neve. Különösen a finn Unkari név érdekes, mert nagyon hasonlatos az Inkeri népnévhez, ami magyarokat jelöl messze északon.
Az orosz nép az egyik legutóbbi megjelenésünk a Földön. Az oroszok Vengrija népneve a Vén-Gyerekek, vagy a Fény-Gyerekei néven nevezi meg a magyarokat. Az oroszok is magyar eredetűek, amit 1.500 éve még jól tudtak. A lengyel Wegry, vagy a litván Vengrija nevek a Vén, vagy Fény Gyerekeiről beszélnek. A Vén és Fen nevek rokonok, Vénusz neve nem érthető meg a magyar (etruszk) nyelv segítsége nélkül.
A japán Hangari, vagy az arab Hungariya nevek is a magyarok hun, vagyis mennyei kötődését írják le. A Hawaii Hunakalia valamilyen Hun nevünkből eredhet.
Még rengeteg népnevünk és országnevünk van, amelyeket tovább lehet vizsgálni.
Annyit meg lehet jegyezni, hogy ma is, jelenleg is, még a népneveinket is hamisítják a magyarok pénzén a féleszűek, vagy ellenségeink.
Az Ungar, Onger, Ongr, és hasonló nevek mind a magyarokat, az ősnépet jelentik.
IX. FEJEZET: A SZÉKELYEK NÉPNEVE ↑tartalomhoz
Székely népnevünk jelentése Nap, pontosabban Napország, Naphely. A név rendkívül régi, abba a nevek csoportjába tartozik, amelyekkel az őskori magyar szupercivilizáció elnevezte különböző népcsoportjait, és e népek által lakott lakhelyeket. Napország, Naphely nincs rajta a mai térképeken, ellenben Szkytia térségeit is eléggé jól ismerjük, de azokat a népneveket is, amelyek valójában Napországot jelentenek. Ilyen név a Kel-Ta, ami szó szerint Nap-Táj értelmű. A Kel főnév Kel-En nevében Nap-Istent jelent.
A Székely név értelmét nem ismerik a hivatalos kutatók, mindenféle badarságok kapcsolnak a népnév jelentéséhez. Pedig a név rendkívül egyszerű névösszetétel, a Szék, és az Ely szavakból áll. A Szék a Nap, az Ely Hely jelentésű, amit érdemes közelebbről is igazolni.
Azt is le kell szögezni, hogy a Székely népnév. Egy hatalmas, egykori nagy népnek a mai maradványa. Ugyanis vannak erők, amelyek meg akarják tagadni a székelységtől az önálló népi létezést. Emögött a mai románok, és egyes, vállon felül gyenge magyar érdekkörök állnak.
A Szék szó ma egy ülőalkalmatosság neve. Ez az ülőalkalmatosság a Király ülőhelye, de a körülötte ülő nagyurak is székeken ülnek. A Székes névben a Király és a Központ van jelen, lásd Székes-Fehérvár, amely sokáig a magyarok fővárosa volt. A Szék emiatt azonos a Trón (Toron, Turán) szóval. A Szék-Es pedig, szó szerint a Nap-Városa is lehet, mert As-Es Ház, Város is a magyar nyelvben.
A Szék egy nagyobb szócsoport egyik tagja, ami megdönthetetlenül igazolja magyar eredetét. A szumer nyelvben is szerepel, ami magyar eredetű nyelv. A Szuk, Szok, Szak-Szák, Szök, Szek, Szik, Szük igen sok szóban megtalálható, igazolva e szavak magyar eredetét. Elöl foghang, hátul torokhang jellemző erre a szócsoportra. Sok változata van, a Szág, Szeg, Szig mellett a Ság, Ség is igen elterjedt szó, valamint a Tuk, Tok, Tak, Tök, Tek, Tik, Tük és Tag, Tág, Teg, Tig, valamint többi rokonuk. Alapvetően mind a Nap nevei.
A Ság-Ség már a szumer nyelvben is szerepel, és Főség az értelme. A Főség megfelel a Nap nevének. Közeli változatuk a Szág-Szég. A Ság-hegy neve tökéletesen őrzi a régi szó jelentését. A Ság-hegy egyfajta Főség-hegy, a szumer istenek fejfedői, kucsmái hasonló formájúak a Ság-heggyel. A Ságvár település területén 18.200 éve már földművelés zajlott, a Főség-Vár értelmet ez a hírneves tulajdonsága adta. Az indiai Sagwar várost magyar hunok alapították, ez is Ságvár értelmű település.
Kis-Kun-Ság, Jász-Ság, Rét-Ság, Nagy-Kun-Ság, Or-Mán-Ság, Han-Ság, Haj-Dú-Ság, vagy Mező-Ség, Őr-Ség stb. földrajzi neveinkben a Ság-Ség mind főséget jelent, mély és magas hangrend szerint. Azonban számtalan közszavunkban is megjelennek e szavak képző formában, azt bizonyítva, hogy igen mélyen gyökereznek a magyar nyelvben, nyelvekben. Lásd Szabad-Ság, Rab-Ság, Kór-Ság, Ura-Ság, Vad-Ság, Marha-Ság, Hazug-Ság, Jó-Ság, meg Erdő-Ség, Rét-Ség, Fel-Ség, Fen-Ség, Köz-Ség, Ökör-Ség, Dőre-Ség, Szük-Ség, Két-Ség, Tisztes-Ség, és egyebek.
A Sík lapos hely, messze ellátni rajta, ahol a Szik, a Nap jól tudja sugározni fényét a földre. Sík-Ság ezért az a hely, ahol a Napisten teljes hatalma érvényesül, mert sugarai mindenhova elérnek. De a Sík a Szik változata, hangtanilag is, jelentéstanilag is, ezért a Sík önmagában is Napország.
Elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amikor felvetődhet a Szék, Szik eredete. Azt tudjuk, hogy minden szavunk őskori alapszavainkból épülnek fel, és ezek az alapszavak csak két hangból, egy magánhangzóból és egy mássalhangzóból állnak. A franciák és németek erre az alapszabályra több száz éve ráébredtek, felfedezésük alapvetően helyes. A franciák etymonnak nevezik az alapszavakat. A mássalhangzó jele "B", a magánhangzó jele "A", ezért ezeket a szavakat a magyarok "AB" és "BA" jelekkel rögzíthetik. A "hivatalos" nyelvtudomány a C és V betűket használja.
Ez azt jelenti, hogy a Szék, Szik egy régebbi összetételből egyszerűsödött mai formájára. A "K" hang egy Ka szónak lehet a maradványa. Ha ismerjük a Ka és rokonai tartományát, akkor azonnal beláthatjuk, hogy ez így van. Ezek a szavak igen sok formájúak, az egységes magyar nyelv származékai, ami legalább 200.000 éves folyamat, az első magyar nyelvű írásos feliratok szerint.
A Szaka népnévben a Sza és Ka elemek vannak jelen. A Sza pontos jelentése Menny Fia, vagyis csillag, uralkodó, ami vonatkozik az összes sza, vagyis magyar emberre. A Ka több jelentésű szó, de egyik magyar jelentése Ház, a Ka és Ga páros szerint. A Sza-Ka tehát a Menny Fiainak – Háza, a magyar nép. A Szaka névnek igen sok változata van. Az is valószínű, hogy a Szák, Sák is a Szaka egyszerűsödése. Na igen, de a szumer nyelv több ezer évvel régebbi az indoeurópai nyelveknél, a magyar nyelv meg legalább kétszázezer évvel régebbi, mint a szumer nyelv.
A Szika szarvas neve szintén a Nap-Háza fogalmat jelenti. Szi a Nap, Ka a Háza. A szarvas oldalán sok fehér petty jelzi a csillagokat, ami alapján magyar őseink nevet adtak a szarvasfajnak. A Szika szarvas Indiában él, ahol a magyar táltosok, mágusok már sok ezer éve tevékenyek voltak.
Egykor, régen, 3.000 éve, a székelyek önállóak és hatalmasak voltak. A sok akkori magyar nép közül ők voltak az egyik, akik szerencsére ma is léteznek. A görögök szerint a szkythák az egyiptomiak után a második legnépesebb nép voltak. De a szkythák nem azonosak a székelyekkel, bár mindkét nép magyar nyelvű. Akkoriban az egyiptomiak, erősen elváltozott magyar nyelvet beszélők, az emberiség negyedét, esetleg ötödét tették ki. Egyiptom 7 milliós volt, az egész
emberiség nem tett ki 30 milliónál többet. Manapság mintegy 1,3 millió ember vallhatja magát székelynek, az ókorban azonban a székelyek lélekszáma elérhette a 2 milliót is, hatalmas területeket birtokolva.
A Székely Nyelv a Magyar Nyelv egyik változata. Mivel a magyar nyelvnek sok változata van, ezért a székelyek nyelvének is sok változatának kell lenni. De sajnos, nincs Székely Akadémia, nincs semmilyen székely önállóságra hivatott tudományos intézmény, ami kutatná a székelyek ősiségét. Bár valószínű, hogy egy ilyen akadémiára is rátelepedne a hamisságok birtoklója.
A székelyek ma is jelentős nép. Székelyországban közel egymillióan élnek, de a világban is még félmillió-kétmillió székely próbál szerencsét. A világba szétszórt székelyek többsége elveszíti identitását, más népekhez csatlakozik, feladja önmagát. Ebben a folyamatban a magyar állam káros megnyilvánulásai játszanak szerepet.
A Székely népnév mély hangrendű alakja a Szakály, ami családnév is. Nógrád-Szakál község nevében a Szakál szó a Sza-Kál, vagyis a Menny Fia – Nagy értelmet tartalmazza. Sem a Szakáll, sem a Sakál szóhoz nincs köze, ellenben a Székely szóhoz nagyon is hasonló. A Szakáll nem más, mint az Áll Fősége, Szak-Áll formában. A Sakál viszont a Sza – Száj, és a Kál szavaink ötvözete, Száj-Nagy értelemben. A Sakál szája nagy, ebből ered a neve, mert mérhetetlenül tud ordítozni.
Székelyország, vagy Székelyföld a mai székelyek központja. Aranyos-Szék népe a székelyekhez tartozik. A zalai és vasi területeken is élnek székelyek, ahogy a történészek állítják. A Nyitra-vidéki székelyek is az egykori hatalmas székely néphez tartozhatnak. Göcsej lakói, egyes kutatók szerint, szintén a székelyekhez tartornak. A Szék városi székelyek is a székelyek egyik nemzetsége. Szék városban az emberek többsége szőke, a Szőke szó sem más, mint a Szök Nap, és E – Ház, Palota, Templom. Emiatt a Szőkék Nap-Háziak, amint állítja a magyar nyelv.
Élnek székelyek Bukovinában és Moldvában. Ők általában az üldözések elöl menekültek el. A Vajdaságban, a Baranya-Tolna vidéken, a budai részeken élő székelyek Trianon miatt menekültek el hazájukból. Az Alföld Szik népe is székely eredetű lehet.
Kalota népe önállónak tűnik, de nem tartoznak a székelyekhez. Inkább egy olyan magyar önálló népesség lehet, amely a Nagy Néptől származik közvetlenül. A Kal Nagy értelme vitathatatlan, ami miatt a Kalo-Ta a Nagyok-Tája fogalmat tartalmazza. Egykor Kalota önálló ország lehetett.
Az indiai Szikhek neve szintén a magyar Szik névvel azonos. Az indiai népek jelentős része magyar eredetű. A Szikh jelentése Oroszlán. Az Oroszlán jelentés nagyon jól megfelel a Szik Nap nevének, mivel az Oroszlán, régiesen Lán, rendkívül fontos napjelkép. Maga a Magúr (Magor) is Nap és Oroszlán. A Szikh ezért a magyar Szik – Nap és Oroszlán jelentést tartalmazza. A Magok Ura, vagyis a Csillagok Ura a Nap. De az Oroszlánnak van csillagképe is, Közel-Keleten több nyelven Magh-Úr, vagy Úr-Magh volt az Oroszlán neve. Vagyis minket, magyarokat neveztek az Oroszlánok, pontosabban a Nap népének.
A nyári napforduló idején a Nap az Oroszlán csillagképben delelt abban a korban, amikor a mai zodiákus kialakult. Ezt a tételt vissza kell vonni, mert újabb kitűnő magyar tudósok kutatásai szerint, a zodiákus kialakulása sokkal régebbi, mint tízezer év. Egyes kutatóink akár 98.000 évig is eljutnak, ami bőven benne van a magyar szupercivilizáció korszakában, amit jelenleg 200.000 évtől számíthatunk. Az emberek (Homo sapies) megjelenése 270.000 évre tehető jelenleg (2015), de ez az időpont is változhat az újabb felfedezések hatására.
A mai Szikh vallás követői Szingh nevet viselnek, ami Oroszlánt jelent. A Szikh nevet a szanszkrit (Szent-Körít) Sisja – Tanuló, Tanítvány névből eredeztetik a nyelvészek, ami hamis és téves. A Szikh és Szingh is magyar eredetű, és Nap és Oroszlán jelentésű.
Szingapur városának neve a Szin, a Ga, és a Pur magyar szavakból áll. A Szin a Nap, a Ga a Ház, a Pur Város. Szingapur neve tehát nem más, mint a Nap-Háziak-Városa. A névben a Szin-Ga mutatja a Szingh név kialakulását.
Indiában különböző Szákja csoportok éltek, akik északnyugat és észak felöl érkeztek az országba. A Szákja nép azonosnak látszik a magyar Szaka néppel. Az évezredek alatt a magyar nyelv a mai ind nyelvekké változtak, fejlődtek, hanyatlottak, kinek tetszése szerint. A Szaka és a Szkytha nem látszik azonosnak, hanem inkább két magyar ágnak.
Sákya Muni Buddha nevében a Sákya a nemzetségét, a Szakát jelöli. Ez a név tehát lehet szumer, de inkább magyar, mert a magyar nyelv százszor régebbi és százszor nagyobb területen élt, mint a szumer, ami a magyar nyelvből keletkezett. A Muni értelme Bölcs. Ez a szó a Mun – Menny szóval azonos, ami az ind Muni Mennyei Bölcs értelmét igazolja. A Mu magyar alapszó, ami a szumerban is megvan. A név harmadik eleme a Buddha, ami szintén magyar eredetű. A Buddha az indiaiak szerint Megvilágosodott értelmet tartalmaz. Ez az értelmezés is rámutat arra a rettenetes tényre, hogy utódaink, bárhol a világon, a saját, fiatalabb értelmezésüket erőltetik rá az eredeti, gyakran nem is régi, magyar jelentésekre. Ezzel hatalmas károkat okoznak, mert összezavarják saját nyelveiket, de Nagy Arcként azután mindenféle hamisságokat találnak ki, amivel azután meghamisítják saját nyelveik eredetét. A Buddha kiejtése Buda, ami viszont magyar szó. A mai magyar főváros neve is Buda-Pest, amit nem lehet letagadni. Igaz, az Ellenség a Buda szót is támadja, hogy az szláv, vagy ki tudja, milyen szó, de ettől függetlenül a Bu-Da értelme Feje-Nap. Közvetlen rokona a Buza szó, ami természetesen magyar eredetű. Buddha a Sákya nemzetségből származott, ami perdöntően bizonyítja magyar származását. Tevékenységét Indiában végezte, amely akkoriban még tele volt magyar népekkel. Ma is tele van, mert sok indiai nép nyelve a magyarból ered, vagy a magyarral rokon nyelvet beszél.
Indiában, Bombay, Mumbay környékén, a népesség Magyar, vagy Mahar eredetű. A szkythák elfoglalták az Indus-delta környékét, ahol a lakosság ma is magyar eredetű a génjeiben. Az Indoszkytha népesség különös történelemmel rendelkezik. Dél felé terjeszkedtek ezek a szkythák, akik a Nap hívei voltak, mint a székelyek. A déli Pándava dinasztia országában is sok család székely ősöktől ered. Szumátra, Jáva, Indokína és Madagaszkár volt a msgyar szkytha hercegek terjeszkedési területe, amely területeken a székelyeknek ma is sok leszármazottja él.
A szumátrai, a jávai, a khmer és a csonlai (délvietnámi) kultúrákat székely hercegek hozták létre. A területeken ma is mérhetetlen számú magyar földrajzi név ismerhető fel.
Madagaszkár földsége önálló téma. A nagy sziget már a szumer kor előtt is ismert volt, a betelepülők már a szumer kor előtt (Kr.e. 3.200) bejutottak a nagy szigetre. A malgasok Jáváról érkezhettek, malájok lehettek, akiknek nyelvében sok ezer magyar szónak kell lenni.
Észak-Kína mai népességének jelentős része magyar eredetű. A Tik nép neve Nap értelmű, van Fehér Tik és Vörös Tik nép. Újabban ezt a népnevet Ti (Élet) formában írják le a kínai kutatók. A Ti magyarul Élet értelmű. A színek megfelelnek Egyiptom magyar vörös és fehér színeinek. Az északi kínaiak, akik a mandarin nyelvet beszélik, azért magas termetűek, mert a magas termetet a magyaroktól, hunoktól örökölték. Az óriások története nagyon érdekes, de inkább mitológiai és biológia téma. A bonyolult kínai ókori történelem rengeteg adatot tárol a magyarokra vonatkozóan. A Huang-ho térségében magyarok éltek sokáig, de Belső-Ázsia területeit is magyarok és kelták lakták. A múmia-temetkezések, a halottak szőke haja, az europid koponyák, a leletek néprajzi jellege és motívumkincse mind azt bizonyítják, hogy Belső-Ázsiában egykor magyarok laktak. A kínai, mongol, török, koreai, japán nyelvekben rengeteg a magyar nyelvi jellegzetesség és a magyar szókincs.
A Tik szó, ha lenne Kína irányában, Napot jelentene. De miért lett a Tik népnév helyett Ti? Hiszen a Ti is jól érthető magyarul.
A Tik a magyar nyelvben Tyúk is. Itt Utu, a Napisten neve jön elő. A Tu a Nap, a Tyu is a Nap. De ne a szumer Utu nevet vegyük alapnak, hanem inkább a magyar Tu és Ut megfelelőket, amiből aztán a szumer Utu (és Udu) kialakult. A Tyú több szavunkban is jelen van, senki sem érti jelentését, pedig a jelentése rendkívül egyszerű: Nap, Napocska. A Tyúk szóban a Tyú és K elemeket láthatjuk. A Tyú a Nap, becézve, a K egyértelműen a kicsinyítés, így jön létre a Tyú-K szó. Ez a madárka azután kertjeinkben sok tojást tojt. Napocska a Tyúk értelme, ami arra mutat, hogy őseink nagyon szép szavakkal írták le az állatokat.
A Tikmony, vagyis Tik-Mony, tojás szavunk nagyon ősi rétegekbe viszi értelmünket. Ez a kis Tyúk madárka Napocska jelentése rámutat őseink mérhetetlen szeretetére is, ahogy szemlélték a világot. Ha valaki nem ismeri a magyar nyelv belső rétegeit, nem is tudja, miről beszél a magyar nyelv. Azt hiszi, hogy ez az isteni nyelv is csak amolyan tárgyias, érdekérvényesítő, rabló nyelv, mint a többi mai nyelvek többsége. Pedig ez nem így van. Az Ősnyelv, vagyis a magyar nyelv, teljesen más rendszerben gondolkodik, mint a mai nyelvek többsége. Azért, mert már 200.000 éve írott formával is rendelkezik, de akkoriban ez a sok rabló nép még nem is létezett.
A Tik tehát a Nap, igen sok szóalaki változattal. Azonos a Szik, Szék, Szig, Szég, és Csík, Csig neveinkkel. A Tik-Tak bizonyára az óra hangját jelölő kiejezés. Még azt is fontolóra vehetjük, hogy hangutánzó szavak, de tudjuk, hogy nincsenek hangutánzó szavak, csak a modern korban alakultak ki.
A Tik szó hátul zöngés alakja a Tig, aminek szintén Nap a jelentése. Régi név a Tigris, vagy Tiger és Tigeris, amely nevekben a Tig továbbra is a Napot jelöli. A Nap Nagy, Uralkodó, Aranyszínű, és még rengeteg jelzője van. A Tig-Risz tkp. a Tig, vagyis a Nap, Risze, része. A Tig-Er szó egyszerűen a Nap-Úr jelentést tartzalmazza. A tigrisek amolyan védett állatok voltak, elsősorban a küllemük miatt. Egyértelműen Napjelképek, a fekete sávok a bundájukon azonban a Csík és a Rés-Rész szavainkhoz is igazodnak. A Tigris név magyar, hasonlóan az Oroszlán, vagyis Lán, és a Párduc nevekhez. Ezek a nagymacskák őseink tudatában az eredetet, az ősöket jelenítették meg, elsősorban csillagászati összefüggésekben. A farkasok szintén őseink képzeletvilága szerint, az őseink voltak, a kutyákkal együtt.
A Tigana név afrikai eredetű, egy kiváló focista neve, aki Franciaországban futballozott. Ez a családnév megerősíti azt a meggyőződést, hogy a Tig, Szik nevek mögött a Nap értelme rejtőzik,minden esetben.
Szik szavunk tehát a Napot jelöli. A Tojás, ami a Világegyetem jelképe is, belülről formázza a Világegyetemet.. A Tojás Szike aranysárga és gömbölyű, mint a Nap, nagy tápértéke van. A fehérje a Viágegyetem külső fele, ahogy ma a tojás szike felett helyezkedik el a fehérje a tojásban. A Fehérje az Égbolt is, más vonatkozásban.
A Sziklevél a Nap felé törekvő első levele a magnak, egy vagy kettő van belőle, de a Harasztok törzsében egyes fajoknak négy, vagy sok sziklevele is lehet. Nagy tápértéke van, a Nap felé törekszik, innen ered a neve. A napfény hatására jön elő a magból, emiatt naplevélnek is minősíthető.
Szikes talaj az, amelyet a Nap kiégetett. A szikes területeken a Nap hatalma túlzó, megöli az égi oroszlán hatalmas ereje az életet. Hasonló területek a sivatagok is. A szikes talajon sók törnek elő, szikessé teszik a területet, ami gyakran fehér színű lesz.
Szikkad igénkben a Szik és Kad elemeket láthatjuk. A Szik a Nap, a Kad a Háza. Az a terület, amelyik kiszikkad, az a Nap égető hatalma alá került. A latin (ex)siccatur Szkkadó értelmű. Világos a latin szó magyar eredete, Szikka-Tur értelemben, ami esetleg Szik-Kat is lehet.
Szikla szavunkban a két szóelem a Szik és a La. Pontos jelentése: a Nap Helye, tehát a Szik-La nem más, mint a Nap-Helye. Mitikus hagyományaink szerint a Napisten az égen jár, utazik, közben néha elfárad. Ekkor leül megpihenni kicsit, mégpedik a sziklákra. A sziklák fehérlő, szinte világító kiemelkedések a zöld erdőkkel borított hegyekben. A sziklák jellegzetesen kiálló, magas, kiszögellő képződmények. Szláv nyelvekben is létezik, ami a szláv nyelvek magyar eredetét bizonyítja.
A latin Saxum bizonyára a Szák és Szum magyar nevek ötvözete. A Szák Kimagaslő, Főség, a Szum a Szem, a Nap, ami miatt a Szák-Szum (Saxum) nem más, mint a Szum-Szem-Szöm, a Nap, kiemelkedő helye, Szákja, Sájja, Fősége. A Latin Saxum (Szák-Szum) értelme pedig Szikla, Kő. Ide ül a Napisten megpihenni a magyarok szerint.
A Szirt, ami hasonlatos a Sziklához, latinul Scopulus. A latin nyelv a magyar nyelvből ered, ezért sok érdekességet megtudhatunk segítségével. A latin szóban felismerhető a szó eleji mássalhangzó feldúsulás, ami a beszéd gyorsulását mutatja. Szok-Pulusz volt az előzmény, ami Szko-Pulsz alakra gyorsult. A Szok a Szak közvetlen rokona, Főség, Magas, Kimagasló értelemben, amihez a Pulusz Pólusz, Csúcs értelme társulhat. Szak-Polusz Főség-Csúcsok értelme megfelehet a Szirtek, illetve SzKopulusz fogalmának? A Sz-Kop-Ulusz felbontás további értelmet is mutathat a latin szót illetően.
A Szirt magyar szó a Szir, királyok, és a T (Ta) elemeket tartalmazza. A Szirteken eszerint a Nap ült le megpihenni, mint a sziklákon, de az is lehet, hogy az emberi napkirályok mentek fel a szirtekre tanácskozni.
Szikra szavunk két eleme a Szik, és a Ra. A Szik a Nap, a Ra jelentése Ember, Lény, néha fekete, amit a hatti nyelvből ismerünk. Mivel a Szikra tüzet tud csiholni, az erdőtűz, bozóttűz, és hasonló katasztrófák a Nap-Lény hatására jöttek létre. A Szik-Ra, mint Nap-Emberke, félelmetes lény volt, és az ma is. Ha szikrát csiholunk, akkor a szikrák kicsik, de utána hatalmassá nőnek, amikor a tábortűzet készítünk. Az oroszok örökölték a Szikra nevet, és alkalmazzák. A latin Scintilla Szikrát jelent, a szóban az Sc a Szik nevet tartalmazza.
Szikár szavunkban a Szik a Nap, az Ár a Férfi, Hegy neve.
Szikkaszt latinul (ex)sicce. A Nap mindent kiszikkaszt, a kenyér is egy idő múlva kiszikkad, és megbarnul.
A Szikan nép Európa egyik régi népe. Szicíliában éltek, bőrük állítólag barna volt. A Szikan névben a Szik a Nap, az An az Ég, de újabb esetekben az -an/-en csak jelző szerepű. Így a Szikan népnév lehet Nap az Égen, de lehet Napos jelentésű is, ami utóbbi értelem megfelel a bőr barna színének. Nagy kár, hogy nagyon keveset tudunk a szikanokról. A Szikulok, vagyis a székelyek szoros kapcsolatba kerültek velük, és Szicíliában keletről nyugatra szorították vissza a szikanokat. A Szikan népnév a Cigan (Cigány) népnévvel is összefügg, a Szikkan magyar ige a barna, napégette, barnára sült fogalmakat tartalmazza.
Szikkurat szavunk szumer kori. A név helyesen Szik-Kur-At formájú. A Szik a Nap, a Kur Hegy, az At az Atya, vagy Át. A Nap gyakran szeret megpihenni égi útján. Az a nép, amelyik a Szikkuratokat emelte, tisztában volt ezzel, mivel magyarok voltak. Amikor a Napisten megpihen, magaslatokra ül le, hegyekre, sziklákra, szirtekre. Őseink a hegyekben éltek, és minden este egy hegyre mentek fel aludni, aminek sok régészeti nyoma maradt. Amikor a magyarok szétvándoroltak sok területre, ilyen terület volt Mezopotámia, a síkságon is hegyeket építettek, hogy legyen a Napistennek hol megpihenni. Ezek a szikkuratok.
Szikkuratu formában Nap-Hegy-Atyák volt a nevük. Rontott nevük Ziqqurátok, Zigguratok, aminek már semmi belső értelme nincs. Ezért egy Ziggurat névből soha nem lehet megfejteni az eredeti jelentését. A Toronytemplom is jobb kifejezés, mert a Torony a Turán származéka, és a Templom is magyar eredetű szó. Kezdetben két lépcsőből álltak, azután háromból, végül a hét lépcsős formáig fejlődtek. Nem csupán Mezopotámiában és Egyiptomban, hanem más területeken is kialakultak a toronytemplomok, szikkuratok, piramisok. Az elsők 30.000 évesnél régebbiek voltak, de az is lehet, hogy ennél a megdöbbentően régi időnél is sokkal régebb óta építettek a magyarok már piramisokat.
A piramisok színkulcsa, alulról felfelé, a következő: fekete, piros, kék, narancssárga, sárga, ezüst, arany. A hetes színkulcs kialakulása is hosszú fejlődés eredménye. A fekete a Földanya színe, a legjobb termőföld színe, az ezüst a Hold, az arany a Nap jelképe.
Sziget szavunkban a Szig a Nap neve, a Szik párja. A Szig-Et második része Föld, Hely értelmű, megfelelően a Ta jelentésének. A Sziget kiemelkedő a vízből, továbbá a többi földtől elválaszott, vagyis Szigetelt terület. A Szigetel ezért elválasztó. De a Szig, mint Nap, azt is jelenti, hogy az Égi Szigetek szintén napok, vagyis a csillagok a Nap testvérei. Nehéz nem gondolni arra, hogy az Égi Szigetek a magyarok, és az emberiség őshazája is lehet! Továbbá a Sziget lehet ország is, Mezopotámia, Alsó-Egyiptom, Kárpát-medence, és más területek.
A Szigony hegyes eszköz, a szó két eleme a Szig és az Ony. A Szig a Nap, amelynek sugarai hegyesen érik a felszínt és az ember bőrét. Az Ony szó az On lágyulása, az On pedig az Ég (An). A Szigony tehát jelkép, az Égi-Nap hegyes sugara, aminek a mintájára készítettük az eszközöket. A csillagokból, amikor lerajzoljuk őket, hegyek állnak ki, a sugarak jelzésére.
Szigor és Szigorú szavaink töve szintén a Szig, a Nap. A Szig-Or a Nap-Úr, akinek emberi helytartója szigorú volt. A Szig-Orú változat a Szig (Nap) Örve lehet, az örv kerek formájú. Azonban a Szig-Or-Ú formánál maradjunk elsősorban, mert ez következik elsődlegesen a Szig-Or szóból.
A Szék, mint Nap, és a Napisten földi képviselője, a király ülőhelye, trónszéke az Egy fogalomhoz tartozik, egyes esetekben. A királyi palota esti lakomáin a főurak, ispánok, lordok, lovagok egy, vagy több hosszú asztal körül ültek székeiken. A Sok Szék egymás mellett a Több Rész fogalmát mutatja, valamint az Egy fogalmának több részre való oszthatóságát. A király és felesége a főasztalnál ültek, de az étkezés után a nők és a gyerekek elhagyták a termet, a férfiak viszont maradtak, amíg a király el nem bocsátotta őket.
Szekér szavunk a Szék (Nap) és Ér (Úr) szóelemekből áll. A Szek-Ér tehát valójában Nap-Úr. A Nap a Szekerén ülve robog át az Ég kék mezején, ezért a szekér egyfajta ülőhely is. A Szekér, mint általában a nagyon régi és mágikus szavak, több jelentésűek. Sze-Kér formában Fény-Kerék, Fény-Kör az értelme. A Sze gyakran Fény, a Kér a Kör társszava. A Szekér kereke kétségtelenül napjelkép volt. Középen a Tengely, amiből a Küllők ágaznak ki, amelyek a Nap sugaraival vethetőek össze. Kívül van a Kör, Ker alakban. Maga a Ker-Ék szó is Kör-Csillag értelmű. Az Abroncs a külső kör neve, ami Ab-Ron-Cs formában értelmezendő, Háza – a Rohanásnak, a Cs kicsinyítés, utalva arra, hogy nem szabad túl gyorsan rohanni a kerékkel. A magyarokat szekeres népnek is ábrázolták. A Harci szekerek félelmetes támadó eszközök voltak egykor, Kr.e. 4.000 körül találták fel a magyarok.
A Szekeres névben ma azt látjuk, hogy egy szekéren ülő embert jelöl, a szó -s végződése pedig jelző. Eszünkbe sem jut, hogy az As-Es Házat is jelent, ami miatt a Szeker-Es olyan ember is lehet, akinek szekér a háza. A szekéren lakik, amikor vándorol, és a magyarok is vándoroltak egykoron. A Szeker-Es tehát Szekér-Házi jelentésű elsődlegesen.
Szekerce szavunkban a Szék (Nap) Érce összetételt figyelhetjük meg. A Szek, vagyis a Nap, csillogó, mint a fémek. A Szék Érce egy csillogó ércből készült harci fegyver. Mivel a Szek a Nap, ezért az uarkodókat, vezetőket is jelenthette, vagy a Nap népének embereit. Ezért a félelmetes fegyver királyi jelkép is lehetett, a magyarok a szekerce harci fegyvert különösen kedvelték a közelharcokban. Az Érc szóról megjegyzendő, hogy magyar szó, az Ér a Földanya testében futó Ér neve, ami a C segítségével kicsinyítést kap. A Hét Szent Fémet is a magyarok fedezték fel, ezért aztán felesleges hamisítani a magyar neveket. A Szekerce szétszabdaló eszköz is, ami miatt a Széttagolás fogalma is benne van a jelentésében.
Szekirtu országa a mai Irán északi részén feküdt, a Kaszpi-tenger déli partjainál. A névben a Szekir és Tu nevek vannak benne. A Szekir a Szekér szóval azonos, Nap-Úr értelemmel. A Tu Ország, a Tu, mint Nap az égen van, de ami fenn van, lenn is. Szek-Ir-Tu a Nap-Úr-Tája. A szumerok hajlamosak voltak az Úr szót Ir alakban használni, amire sok példa van. Szekír-Tu népe egy magyarul beszélő nép volt.
Szekíroz szavunk a Szekír szóból keletkezett, a szóvégi Z igeképző. A "széttagolás" fogalma is benn van. Ha szekéren utazunk, a rázkódás erőteljes, egy idő után úgy gondoljuk, szétesnek a testrészeink. De a szekíroz ige a test valódi kínzását és szétszabdalását is jelenheti, amit az akkádok, asszírok olyan nagyon kedveltek és alkalmaztak embereken. Ma már azonban az akkádok, asszírok maradványai nagyon kultúrált és fejlett népek, általában keresztények.
Szekta szavunk a Széttagolódás szava, ami a Szék sokaságából indul ki. A Szek-Ta a közös ügy széttagolásának fontos fogalmi alapja. Egy nagyobb vallás kisebb, elhajló ágait is szektaként értelmezzük. Ugyan latinnak mondják a Szekta szót, de jól láthatjuk, hogy a latin ezt is a magyartól örökölte, mint oly sok ezer másik szavát. A szekta lehet esetleg a kereszténység kétezer éves kezdetekor azoknak a többi, valójában keresztény vallásoknak a neve, amelyek már esetleg 35.000 éve léteztek? A Napisten követőinek régies, elmaradott, falusias vallása? Elképzelhető, de ennek nem tudunk utána járni. Fontos szekták voltak a Bogumil, Valdens, Albigens, Katar és más szekták. Ma is sok szekta létezik a különböző vallásokban.
A Szek-Ta, mint Nap-Táj, Nap-Ország, megegyezik a Szik-Ta eredeti formájával. A Szik-Ta egyértelműen lehet a Szkíta görögös alak eredetije, őse. Na igen, de Szkytha volt a név, ami nem "szkíta". A nyelvészet a Szkytha szó keletkezésére egy bonyolult folyamatot talált ki, ami természetesen hamis. Indoeurópaivá akarják tenni a szkythákat, akik magyarok. A Szaka népnév kap egy T végződést, ami többes szám is lehet. Ez a Szakat forma azután, indoeurópai ugrással Szkata formát kap. A Szkata azután, nem tudni, milyen hatásra, Szkita formát vesz föl. De a görögök a Szkytha szót használták, ami a Szkutha görögös változata lehet. A Szaka név magyar, lásd Éj-Szaka, Dél-Szaka, vagy a Szakasz, Szakad, Szakít és egyéb alakokat. A szumer Szák-Ság szintén a magyarhoz tartozik, tehát a Szaka nem lehet indoeurópai eredetű, ami a szkita szó indoeurópai elméletét is romba dönti.
A Szakad ige a Szak és Ad elemekből áll. Hasonló hozzá a Szakít (Szak-Ít) ige is. A Szakadás, Szakadék, Szakadt a Szak szakasz, rész értelméből ered.
Szegény szavunk helyesen a Szeg Enje. Ebben a szóban a Szeg (Szög) nem Kiszögellés, Magaslat, a Nap magas helyzetéhez kapcsolható fogalom, hanem éppen ellenkezőleg, a magasnak az ellenkezője van benne a szó jelentésében. Egy szó kettős jelentése nyelvi törvényszerűség. A Szeg, Szék, vagyis a Nap, este alászáll az Égboltról az Alvilágba, lehanyatlik az égboltról. A Szeg-Ény ezért Szegett Enség.
Szégyen szavunk a Szegény szó módosulata. Láthatjuk, hogy a hangok a két szóban azonosak, a kicsinyítő y jel a szó végéről a szó közepére helyeződött át. A Szegettség rossz fogalom, a nyaka-szegett a halott neve.
Szegély szavunk egyfajta Csíkot jelöl. A Csík szóban a Csi a Nap, a csík az a vékony derengés az ég alján, amit a felkelő Napisten hoz létre hajnalban. Ezt igazolja Csík megye neve, amely a kárpáti hazában a legkeletibb, ahonnan a Napisten hajnali feljövetelét meg lehet figyelni. A Csík fogalmának felel meg a Szegély szó. Szeg az Éjben jelentést tartalmaz. A Szeg a Nap, az Ély az Éj. Az Éj elmúltával hajnalban a Szeg nevű Nap halvány pírt von a keleti Horizontra, ahol Hor Izzást Ont, ez a vékony vonal a Szeg-Ély. Megjegyzendő, hogy a J betűt régen gyakran Ly betűvel írták, pl. A Tej mellett a Tely forma is létezett.
A Szeglet szóban a Hegy fogalom mellett a Szegettség, a Szélre Kerülés fogalma is jelen van. Eszerint a Székely egyben a Szegély lakója is, ami azt is jelenti, hogy a székely nép a Hon (Hun) területen szélső, a szegélyen lévő területek védője, Napistentől való származása miatt.
Szegez szavunkban a Szeg az alap, a Z igeképző. A Szeg, vagy Szög egyben Hegy is. A hegyes dolgok is tartozhatnak a Nap Szög fogalmához, nem csak a hegységek. A Szegecs a Szög, mint építkezési eszköz, kicsinyítési neve. A matematikai Szög is a Nap körívét jelenti, a Szöglet a labdarúgásban negyed kör, de a Korner névben is benne a Kör.
Magas várak, erődök gyakran viselik a Szeg nevet, ami a Napisten Kimagasló fogalmából ered. A Szeg a Nap, aki magas repülésű az ég boltozatján. Szeged (Szöged, Szögedé) egy várról kapta a nevét, aminek sok szöges bástyája volt. A Tisza és Maros szögében épült. Kőszeg városunk neve Kő-Szeg értelmű, ami a kövön, vagyis hegyen épült Szeg neve. Szekszárd nevében a Szek kétségtelenül a Napistent jelöli, a Szárd név viszont a szardanák, a mai Szardíniaiak őseinek a neve. Az akadémia által kitalált levezetés azért helytelen, mert több más Tengeri Nép neve megtalálható a Kárpát-medencében. Eszék városának a neve magyar nyelvű. Helyesen E-Szék a név, ami Háza a Napnak jelentést tartalmaz. A Hegyet jelentő Szeg, Szög mind rokona a Szik (szikla) alaknak.
A dialektikus ellentét fogalma nagyon ősi, a magyar nyelvet tetljesen áthatja. Úgy tűnik, hogy a magyar nyelvből eredő filozófiai áramlat hozta létre, még abban a korban, amikor indoeurópaiak és afroázsiaiak még nem léteztek. A dialektikus ellentét egy szónak két ellentétes jelentést biztosít. Ennek a kornak meghatározása még várat magára. A Szeg lehet Kiemelkedő, Kiszögellő, de lehet Alászegettség, Szegény is.
Ennek felel meg a Részeg és a Részeg-hágó név. A Részeg szóban Ré által Szegett az ember, a fejében Ré világít. Ellenben a Részeg-hágó neve Ré Napisten Szegét jelenti, kiemelkedését, hegyét, amire Ré leszállhat napközben megpihenni. Természetesen Ré és Rá neve is Európából került át Egyiptomba, és nem fordítva.
Szőke szavünk helyesen Szők-E, ami egyszerűen Nap-Háza jelentésű. A Nap színe az Arany, a Sárga, meg a vörös és fehér, reggel és délben. Ezért a Szők-E Sárga-Ház jelentése egyértelmű. A szőke hajú emberek aranyhajúak, napemberek, olyanok, akik sok tízezer éve az északi égövben élnek. Sárga hajuk csak így alakulhatott ki. A sok fény miatt az emberek haja fekete, ami jól elnyeli a beeső napsugárzást.
A Szög a mértanban lehet Hegy, A Hegy a körző két szára közötti szög. A Szökés, Szökken, Szökellő neveink a Nap, és az ember mozgását írják le. A Szök ige a Napisten felszökését a láthatárra, horizontra tartalmazza. Ebből aztán a napvallású emberek Szökését is értelmezhetjük. A Szökken azt jelenti, hogy a Szök nevű Nap a láthatárra ugrik, és Kenni kezdi Földanya térségeit arany sugaraival.
A Szöghajú szó jelentése Gesztenyebarna értelmű. De az már nem mindegy, hogy milyen gesztenye terméséről van szó. Ugyanis a szelíd gesztenye termése arany, sárga és vörös színű, Arany János szerint a hunok haja arany, sárga és vörös volt, vagyis szög, meg barna.
A Szűk és Szükség nevek is kapcsolatosak lehetnek a Nap Szék nevével.
A szabályos Tik-Szik-Sík-Csík fejlődési sorozat Sík neve a Napisten által jól besugározható földségek neve. Ez a Síkság. A Sík az indoeurópai nyelvekben Skí alakra rövidült. A Sí és Siklás, Sízni, Sízés változata a Ski. Világos a Ski magyar eredete.
A Csík szóhoz is több fogalom és szó tartozik. Csíkos úr a Tigris. A Csíkok a vörössárga részek, amelyek között fekete részek vannak.
Csík megye Al-Csík és Fel-Csík részekből áll, amely beosztás hasonlatos Egyiptom Alsó és Felső tagolásához. De az etruszk magyarok Fel-Szina és Al-Szina tagolása is hasonló, de itt megjelenik a Bel-Szina, vagyis Belső-Szín, a középső terület neve is. Az Al és Fel sok földrajzi névben megjelenik, amely nevek magyar nyelvű jelenlétet bizonyítanak a régebbi időkben.
Csigla mezeje történelmi név, amiben a Csig a Nap neve, a La Hely. Csig-La értelmileg Nap-Ország, Szig-La, ami a Székely-Ország fogalom közeli rokona, a Szik-La közvetlen társa. Konkrét földrajzi hely, ahová háromezer hun visszavonult, de nevet változtattak, ami után őket Székelyeknek nevezik. A krónika által leírt esemény lehetetlen, mert nem felel az időrendnek. A háromezer hun Atilla halála után elmehetett Csigla mezejére, de a székelyek ennél az időnél sokkal régebbiek. A háromezer hun természetesen csatlakozhatott a székelyekhez, mivel egy nyelven beszéltek. Csigla mezeje, nagy valószínűséggel, a mai Mezőséggel azonos hely. A környéken igen sok domb viseli a csigla nevet.
Csák nemzetségünk a Sák/Ság affrikálódott alakja, és Főség az értelme. A szumer nyelvben is létező szó, ami régiségét bizonyítja, de azt mindig szükséges hangsúlyozni, hogy a szumer, egyiptomi és hasonló nagy kultúrák a magyar szupercivilizációból erednek, és nem fordítva! Nincs lehetőség fontos szavaink széles körű bemutatására, hiszen nem nyelvészet írása a mostani cél, de annyi nyelvészeti bemutatás sorra kerül, amennyi szükséges. A Csák megfelel a Sáh névnek is, hangsúlyozva, hogy az indoeurópaiak szókészlete a magyar nyelvből ered.
Az biztos, hogy a Sza nemzet, a magyar, adta azt a rengeteg nevet, ami a sza magyarok jelenlétét a Kaukázus körül bizonyítja. A Szák, Ság magyar nevek, a Sza magyar alapszóból erednek. A Sza jelentése Menny Fia, vagyis Csillag. Szavárd nevünk a Sza nép Várdája fogalmat tartalmazza. A Sákból ered a Sakk, Királyok Játéka, meg a perzsa és török Sah név, lásd a Pad-i-Sah rangnevet. Indoeurópai kutatók ezt a fontos nevünket is sajátjuknak ítélik, amivel teljes csődbe viszik a nyelvészetet. Nem tartják be az időrendi szabályokat.
A Csőke családnév rokon a Szőke szóval. Ez igaz, de inkább a Cső és Csök fogalma jön elő a névben. A Cső és Csök (Csög) más fogalomra is utal, ami a Tő (Nap, Tu, Utu). A Csök-E az Eredet-Háza, a Kezdet-Háza, a Nap-Háza, ami a férfi nemi szerv neve is. Csök, Er, Pallós és hasonló szavak írják le a férfi nemi szervet, aminek a neve termékenységi szimbólum volt. A Csakra, mint Csokor, a Csák-Ra, Csák-Ember jelentést tartalmazza, ami bizonyítja a Csakra szó magyar eredetét.
Ságvár tkp. Főség-Vár. Seg-Es-Vár pedig Főség-Ház-Vár. Ságvár körüli földeken fedeztük fel a növénytermesztést, 18.200 éve, vagy régebben. Hova jön ehhez az időhöz a Termékeny Félhold? A növénytermesztést tehát Pannoniában találták fel az emberek, akik magyar nyelven beszéltek. A Ság-Vár név eszerint nagyon régi lehet.
Arszák király neve kétségtelenül magyar nyelvű, az Ország mai szó közvetlen rokona. Az Ország családnév ma is él a magyarok közt. Az Ország szó az Úr-Szág, Uru-Szág régi nevek mai alakja. Az Arszák névben az Ar jelentése Hegy, Magas, Úr, a Szák magyar szó. Ar-Szák ezért az Urak-Fősége, Legfőbb-Úr, a nép főnöke.
A Szak, Szakos, Szakosodott fogalmában a Szék, a Nap, Szekta értelme jelenik meg.
A szláv -szk, -szky, -szkij végződések egyértelműen magyar eredetűek. Azonban nem szumer kötődésűek, mivel a szumer nyelv is a magyarból ered. Ha az orosz kutatók nem képesek felfogni az emberiség magyar eredetét, akkor sehova sem érnek el. A Szik, Szék, Széki, Székij magyar szavak rövidültek az orosz nyelvben az említett formákra.
Szikszó városunk nevében talán valóban a Szik, a Nap Szava van elrejtve? A Sziksó fogalmának kevés köze van a Szikszó jelentéséhez. A Nap Szava máshol, más országokban, nagy jelentőséggel bírna.
Szakrális, Szakramentum szavaink a Szak-Rá, vagyis Nap-Ember, Fő-Ember fogalmakból jöttek létre. A Szak-Ra-Men-Tum nagyjából, magyarul, Fősége Rának, Mennyei Atum értelmet ad ki.
Csak szavunk a Sák, Csák változata. Egy királyi hercegnő szava a Csak, aki nem tudja megindokolni helytelen döntését. De lehet, hogy az apja reagálásaiból ered a Csak!
Szag szavunk az emberi Orr lényegét mutatja be. A Szág az arc Fősége, az arc Hegye. Az Orr kiemelkedik az arc síkjából, az Orr jelentése Hegy, az Or-Ur mindig Férfit, Hegyeset, Hegyet jelent. Az Uru a szumeroknál is Hegy, lásd Ur és Uruk városokat. A Szag tehát nem a levegő illatanyagának megismerését jelenti, hanem az arc Hegy, Kiemelkedő részének a neve. Az Orr kiemelkedő Hegy fogalmának a leírása a Szag, vagy Szág. Ez a Főség, Hegy jelleg ment át a Szag szóban a levegő illatanyagaira. A Szag tehát alapvetően az Orr Hegy fogalmának neve.
A Szagol, Szaglás, Szaglász már az Orr fogalmának változatai. Az Orrát Hegyként előre nyújtó kutya, Szagolgatva halad előre, végezve feladatát.
A Szikulok története és kiléte igen fontos a székelyek eredete szempontjából. A Szikulok népe magyar nyelven beszélt, amit a vándorlásaik alatt megalapított városok nevei is igazolnak. A népnév, a Szikul, speciális magyar nyelvű név. A Szik a Nap, ami egyértelmű. Az Ul a Fiú, megfordítva Lu, az Ember. A szumer nyelvben Ullu alakban él ez a magyar szó. A Tanul szóban a Tan és Ul elemek világosan igazolják, hogy a Tan-Ul a Tan-Gyereke, aki tanulja a Tant. Természetesen sok száz, vagy sok ezer példával lehet igazolni a szavak helyesnek meglátott igazi jelentését.
A Szikulok a Kárpát-medence népe. Valamikor a Kr.e-i II. évezred végén, a Tengeri Népek vándorlásának nevezett hatalmas invázió Egyiptomot is elérte. Az egyiptomiak rögzítették a népek neveit, amelyek Egyiptomot támadták. A modern történettudomány kiderítette, hogy a Tengeri Népek az Alpok keleti láncai felől indultak útnak, Pannonia területén keresztül. Vagyis magyar törzsek voltak. Legalább nyolc magyar törzset írnak le a szintén magyar eredetű egyiptomiak. Ezek a magyar törzsek még a mai Magyarország területén is, a település nevek segítségével, megtalálhatóak. A Szikul néptől ered a mai Szicília népe, amely sok agressziót szenvedett el, de mégis, még ma is, a magyarokkal, vagyis a székelyekkel azonosak.
A Szikulok a Kárpát-medencéből indultak hadjáratra, majd súlyos harcok után Egyiptomban, a testvéreinktől, vereséget szenvedtek. A harcok Kr.e. 1.260 és 1.180 között zajlottak. Ezután a mai Rómától délre eső tengerparton a székelyek sok várost alapítottak, de később a szabad szikulok, vagyis a Nap Fiai, Róma agresszív terjeszkedése miatt, Szicília szigetére húzódtak vissza. Sok magyar nevű város bizonyítja, hogy magyar nyelvű nép volt a szikulok népe. A sziget nyugati részén a Szikanok és Elümaiszok laktak, a keleti részen a Szikul magyarok. A szikanok nem szikulok, hanem egy másik nép. Nyelvük ismeretlen, de nem lehetetlen, hogy rokon az akkor világszerte elterjedt magyarral.A szikulok nevét az egyiptomiak Sz.K.L.S formában írták le, ami tökéletesen megfelel a Szikulos, vagy Székelyes neveknek. A Székelyek és Szicília népei testvérek. Természetesen a Székely nyelv az eredeti, és amelyik szicíliai ifjú meg akarná tanulni a székely nyelvet, ősei igazi nyelvét, könnyedén megteheti.
A mai elnyomott székelyek a szabad szicíliaiaktól várhatnának segítséget, ha tudnák Szicília lakói, hogy valójában székely eredetűek, többségükben. Ha ismernék történelmük valódiságát!
A Székely népnév a Szkíta népnévvel nem azonos. Sokan próbálták azonosítani a két népnevet, de eredményt nem sikerült elérniük. A Szkíta név, akármilyen furcsa alakot mutat, nem értelmezhető magyarul, márpedig a szkythák magyarok voltak, csak nem "szkíta" nevűek. A nyelvészet szerint, amit nem lehet eléggé elítélni, a szkíta név görög szó. De egy szabad nép miért viselne egy görög nevet, amikor a görögök amúgy is rabszolgatartó fenevadak voltak?
Szittya nevünk fiatalnak látszik. A szkythák és a székelyek egyaránt a szittyákhoz tartozhatnak. A Szittia modernebb, fiatalabb alakja is lehet a Szittya. A Szittia nevet a középkorban használták a magyarokra, néha a törökök. Úgy tűnik, hogy a Szittya név a Szitia, vagy Szittia névből alakult ki, nagyon fiatal név, ami miatt nincs történelmi jelentősége. A Szittya nevet nem érdemes vizsgálni, mert nem eredeti, nem ősi magyar népnév.
Prátzki István a névben a Szít igét véli felfedezni. Szerinte a Szittya népnévben a Szítja mai magyar szó rejtőzködik. A Szítja a Tűzre vonatkozik, mert őseink a tüzet a négy elem egyikének tartották. Ehhez a levezetéshez nem szólok hozzá, lehet kutatni.
Kuta városának lakói, akik szumerek voltak, nagyjából Kr.e. 700 körül, elköltöztek Szamáriába és Galileába. Mivel Szamáriában már sok ezer év óta magyar nyelvű népek éltek, nem idegenek közé költöztek. A kutaiak Kutából Szamáriába vándorlása történelmi tény.
Mivel a területen épült Szkytopolisz, vagyis Szkűta-Város, bizonyítékként lehet értelmezni a szkythák és szamáriaiak, kutaiak azonos nyelvűségét, vagy közeli rokonságát.
A magyar nyelvben az országra sok szavunk volt, ilyen szavak a Ta, El, La, Tu, Ki, (Kő, Kó), Da, Szág-Ság, Szég-Ség, -Ia, Szék (-szk), Tana (Tanya, Tania), Isztan, Um, mint Föld, Ma, Om, és mások. A Szkyta név Ta része tehát földséget, országot jelent. A Ta jejes kicsinyítése Táj, ami tehát egy kisebb földség, amit a Táj szavunk amúgy is jelent. Egyiptomban az ország neve Ta, a Ta-Kem jelentése Táj-Fekete, ami a Nílus völgyére vonatkozik, ahol fekete földek vannak. A Tau jelentése Országok, mert az U többesszám. A Ta-U tehát Két-Táj, vagyis Alsó- és Felső-Egyiptom.
Ta nevünk Egyiptomban a Del-Ta, Szumerban a Ku-Ta nevekben is előfordul. Ahol a Ta szóra rátalálunk, ott magyar ősnépre számíthatunk. A nagy csalók a mai kutatók, akik képtelenek megérteni, hogy van egy ősi nép, amelyik már 200.000 év óta írni tud, és az ő atyjuk-anyjuk. Saját gőgjük posványába fulladnak bele, és megakadályozzák az emberiség igazi, valós történelmének feltárását. Baráth Tibor a Pusz-Ta nevünket Fűs-Ta értelemben azonosítja. A finn Puu jelentése Fa, de a Fa a magyar Pa fejleménye. A görög Pusz – Láb arra utalna, hogy a Pusz-Ta Lábország, ahol lehet lábalni. Van is Lábnyik nevű ország, a székelyek szerint, de ez a név a Lábbal közlekedő emberekre vonatkozik. Sokan tudják, hogy sok országban a ló tiltott volt, mert katonai feladatokra kiváló, és az urak féltek a lóval rendelkező parasztoktól. Ezért a ló használatát sok helyen betiltották, az ekét a tehenek húzták.
A Pu Üresség, az akkád Pu Kapu, az akkád szó magyar eredetű. Maga a Ka-Pu is egy üresség, hiány, mert a falat, kerítést a kapu megszakítja, hiányt, üres helyet képez a házat körbe vevő falban. A Puszi szóban a magyar Pu és Szí ige van jelen. Jelentése a Kapu (Pu) Szívása, ami az ajkak szívását jelenti. Az emberi testen csak kevés kapu van, ezek közül egyik a száj.
A magyar Fű őse lehet a Pu, ennek van Pú alakja is, azután a Fú ige. A Pu Sz jelzővel Pusz lesz, ami a Ta magyar szóval hozza létre a Puszta szót. A pusztára jellemző a sok fű, a végtelen távolságok, a szél szabad fúvása, a kék Ég hatalma, az ürességgel való kapcsolata. Kevés a falu, a város, nagyok a térségek, amelyek ma is a szabadság illúzióját sugallják.
Igen sok magyar név ma is viseli a Ta nevet, Táj értelemben, lásd Har-Gi-Ta, Cin-Ko-Ta, Har-Ta, Kalo-Ta, Pan-Ko-Ta, Margit-Ta, Zen-Ta, stb. Közneveinkben Hely az értelme, gyakran a Ta és Da "t" és "d" végződésre módosul. A Pa-Lo-Ta, Tor-Ta, Bar-Ta, Pen-Ta, Men-Ta és rengeteg hasonló szavunkban a Ta mindig Földanya, Hely, helyképző. De a Tata szóban a Ta hatti Tiszteletreméltó Úr fogalma jön elő, tehát egyes esetekben a Ta Férfi (tata) jelentéssel bír.
A Székely népnévben a Szék a Nap, az Ely a Hely, de felvethető fogalmilag, hogy az Ely éppúgy Éj (Ély), mint annyi más szavunkban is. Ebben az esetben a Szék, vagyis a Nap az Éjben fogalom jönne elő. A Nap az Éjben fogalom több más magyar szó vizsgálatánál már felszínre került, tehát nem ördögtől való a Szék-Ely Nap az Éjben értelmezése. Az elmaradott népek tanítómestere a Székely, amit a neve magyaráz meg. A rabló népektől nem kívánható meg az okosság is, elég, ha rabolni tudnak. Az Él, Élet Erdélyországban Isten és a terület neve is, ahol Isten hatalma érvényesül. De a Búza is Élet. Az Égi Egy Isten azokon a területeken uralkodik, ahol a népei és hívei élnek. Hatalmát azonban bárhová képes kiterjeszteni, ami miatt sémi népek Él alakban tiszteték és tiszetlik főistenüket, vagyis a magyar Él istent.
Nem is gondolható, hogy Erdély nevét összefüggésbe lehet hozni a székelyek népnevével. Erdély neve roppant nagy hatalommal bír, az Erd-Ély forma rokon a Szék-Ely névvel, a második szótag alapján. Erd-Él, Szék-El becézve Erd-Ély, Szék-Ely. Az El-Ely a Hel-Hell és Hely szavak közvetlen rokonságát mutatja. A Hell germán, Holle Anyó, görög Hellász, Hellén Pokol értelme a Kel, Kell magyar szavak rokonai. He a Nap, Hé-Víz a Nap-Víz, mivel meleg.
Mari-El értelme Mari-Ország, a Tit-El Tét-Hely, Magas-Hely, Csep-El a Szép-Hely, a nők területe, Göcsej olyan táj, ahol göcsös a talaj (Göcs-El). Még Iz-Ra-El és Is-Ma-El nevekben is az El szavunkat láthatjuk, ami Isten, a területe és az Élet neve.
Erdély nevét Ardeal formában Kr.u. 150 körül Ptolemaiosz is feljegyezte.
Erdő-Elve szavunk viszont etruszk jellegű, az etruszk magyarok azonban, még a hivatásos történészek szerint is, Kr.e. 2.500 körül hatoltak be Itáliába, ahol akkor indoeurópai emberek még nem éltek, mert még nem léteztek indoeurópaiak. A szerencsétlenek. Az Elve szó Elba neve is, amit Elve és Ilva alakban is olvasnak. Az Elba folyó Albis a rómaiaknál, az Elba az Elve változata, az Al-Bis viszont Felsö-Víz, északi víz. Havas-Elve egykor magyar népességű volt, ma a Regát területét értjük alatta.
Erdély neve az Eredő-Hely fogalmát tartalmazza. A német Erde – Föld, kétségtelenül az Ered magyar szóból származik. Az Ardeal is ide tartozik. Eridu is eredő hely, amihez az Eridanus folyó neve is társul.
Erdély Hét-Vár neve a magyarok Hét-Háza értelméből vezethető le. A Vár a Házam, a Vár egyben Ház értelmű is. Egy mamutcsonton, amit a Dnyeperben találtak, a rajzolat Hét Várat, vagy hét kaput mutat, a kapu a városok jele volt. De a csont 15.000 éves, ami a Hét Vár fogalmát 15.000 évre viszi vissza, bizonyított csontlelet alapján. Ezzel a lelettel nem tudnak mit kezdeni a régészek. Úgy mutatják be, mnt az emberiség első térképét.
A Kárpát-medence földrajzi névanyaga magyar nyelvű, messze Árpád kora előttről, amivel nem tudnak mit kezdeni a mai történelem diktálói. Árpád előtt is magyar nyelvű népek lakták a Kárpát-medencét, amire számtalan írásos bizonyítékunk van. Csak egy kicsit kellene a magyar írást olvasni tudni, hogy sok magyar nyelvű íráshoz jussanak az írások megfejtői. De nem tudnak olvasni, a magyar yelvet meg nem ismerik.
Egyes kutatók a Volga mentén élt Eszkil, illetve Iszkil nevű népet Székelynek tartják. Köztük egyesek abból a szándékból teszik eszt, hogy a székelyek ki lehessen vetni őshonos fészkükből, mondván, hogy csak keletről bejött népről van szó. Az Eszkil népnévből nem lehet levezetni a Székely népnevet. Van még az Eszkil névnek Eszegil formája is, ahogy feljegyezték.
Az Eszkil népnév lehet E-Szikil is, ami a Szikilek-Háza fogalmat tartalmazza. A Szikil szó viszont lehet a Székely közvetlen rokona. A Volga mellett eszerint még a ködös felső kőkorban már egy székely nép élt, amelynek Eszkil, Szikel volt a neve. E – Ház, Palota, Szkil, Szikil a Székely népnévvel azonos név.
Szakkiz városát a szkíták alapították Nyugat-Iránban. Szakkir lehetett az eredeti név, a név végén R > Z hangváltozás ment végbe, így alakult ki a Szakkiz név. Szakkir, vagy Szakkiz a magyar, vagy szlkely nép egyik jelentős városa volt. A város az asszir hatalom megdöntése körüli időkben jött létre, sokáig szkytha, vagy székely lakossága volt. Más adatok arról szólnak, hogy a település létezett mát Kr.e. 2.400 táján is.
Szkytopolisz városa szintén szkytha alapítású. Csak azt kellene megérteni, hogyaz összes szkytha város magyar népességű volt, amit a feltárások igazolnak. A Nagy Nép magyar nyelve nagyjából az ókor kezdetekor kezdett gyors változásokat mutatni, aminek hatására kialakult az indoeurópai nyelvcsalád.
Szkytopolisz (Bet-Sean, illetve Bet-Kean) népe magyar volt. Jeremiás írja, hogy a gój méólám, vagyis az "Örök időktől való nép" milyen hatalmas. A szöveget Pásztori-Kupán István írásában olvashatjuk. A gój méólám tehát az ősidőktől való nép, az emberiség őse. Más szerzők is erről beszélnek, hogy a magyarok az ősnép, székelyek, szkythák, de arról soha, hogy más nép lenne az emberiség őse. A gójok kirablása a zsidók által Szamária népére vonatkozik. Mivel azonban a zsidók által gójnak nevezett nép a saját ősatyjuk és ősanyjuk, szélesebb értelemben, őket tilos kirabolni a zsidóknak. Mert Isten ellen való, ha a gyerek az apját kirabolja.
A Szekfű, Székfű, Szegfű nevek is mutatják, hogy egy növényre több hasonló nevek is alkalmaztunk. Az orvosi székfű más növénycsoportba tartozik, mint a szegfű.
A székelyek Zekul neve a Szék-Ul, vagyis a Nap.Fia jelentést tartalmazza.
A Kárpát-medence tele van székelyekre utaló településnevekkel. Úgy tűnik, egykor, még Árpád seregeinek megérkezése előtt, a székelyek nagyobb területeket laktak, mint ma. A Tengeri Népek szekeles népe is ezt igazolja.
Barabási László: Hol vagytok székelyek? című könyvében nagyon sok fontos tényt közöl a székelyekről. Hivatkozik Horvát Istvánra, aki az egyik legnagyobb magyar történész, de munkái nem kaphatók. Balás Gábor "A székelyek nyomában" című könyv tele turkászati meglátásokkal, viszont fontos adatokat közöl. Ha Balás (Bal-Ász) Gábor tudja, hogy neve a nagy hun királytól, Bal-Ász, vagyis Nagy-Ász királytól származik, akkor nem lehet megérteni folyamatos törököző hozzáállásást a magyar nyelvhez.
A székelyek három hadra osztandók, északi, középső és déli hadra. A felosztás az etruszk magyarok felosztásának felel meg.
A székely székek: Háromszék, Kézdi, Orbai, Sepsi székekkel és Miklósvárral. A Kézdi név eredetileg Torja volt még 600-800 éve, ami Trója nevével azonos. Csíkszék, ami áll Gyergyó, Fel-Csík és Al-Csík, valamint Kászon részekből. Udvarhelyszék áll Keresztúr, Udvarhely és Bardócz részekből. Marosszék után Aranyosszék következik, amely már elszakadt Székelyországtól. Egyes kutatók a Sebes, Orbó és Kézd részeket is székely székeknek vélik.
Magyarországon is sok Szék van. Báta-Szék Báta része a Bátya, a pannon időkben a pannon seregeknek két Bato, vagyis Batyó nevű vezére is volt. Báta-Szék tehát a pannon szabadságharc idejébe vihető név. Bükkszék, Domaszék, Kakasszék, Zákányszék, Magyarszék, Borszék mellett az E-Szék, Szek-Szárd, Szeged, Kőszeg, stb. neveket is ide tartoznak.
Kurszk városa helyesen Kur-Szék. Ez a név a Szik-Kur-At változata. Orosz nyelvterületen igen sok a -szk végződésű városnév, amelyek mind a magyar Szék rövidülései. Ez is felettébb nagy bizonyíték az oroszok magyar eredetéről.
Sok mai nép a Magyaroktól, Székelyektől ered.
X. FEJEZET: SZAVÁRDOK NÉPNEVE ↑ tartalomhoz
Különlegesen fontos és jól dokumentált népnevünk, amely nagy biztonsággal jelöli ki őshazáink közül az egyik területet, ahol a legrégibb koroktól kezdve (30-40.000 év óta) magyar nyelvű népesség élt. A legrégebbi korok fogalma az említett időszaknál sokkal régebbi lehet, ami miatt a 30-40.000 év nem jelent sarkalatos időpontot a magyar történelemben. Mivel a magyar történelem ma még felfoghatatlan, ezért véglegesnek szánt időrendet még nem érdemes felállítani.
Egy rovásírásos felirat ideje 27.000 év a területen. De a feliratot még nem sikerült megnézni, ezért a felirat szövegéről semmit sem lehet mondani. A felirat közlőjének becsületességét azonban nem lehet megkérdőjelezni.
Göbekli-Tepe népe Kr.e. 10.200 idején kezdi építeni kőköreit, akiket magyaroknak gondolok, elég sok bizonyíték alapján.
Azt kell gondolni, hogy az Örmény-felföld vidékén, már több tízezer év óta magyarok éltek. Olyan nyelven beszéltek, ami a mai magyar nyelvvel rokon volt.
Szumer írásos adatok szólnak Szubir.Ki országról, amely a szumeroktól északra feküdt. Az ország hegyes volt, a szumerokkal nem ellenséges. Gilgames is északról érkezett, és nem voltak nyelvi problémái Unugban (Urukban) sem. Nagyon úgy tűnik, hogy Szumer és Szubir népe egymással közeli rokonságban állt. Szubir.Ki nevében a Szubir a Szavár nép neve, a Ki Kő, Ország értelmű.
Mezopotámia népessége eredetileg magyar, vagyis Szubir, vagy Szabir volt, amit a földrajzi nevek, és a királylisták igazolnak. Később, talán Kr.e. 3.200 táján más népek is letelepedtek Mezopotámia déli területein, őket nevezhetjük szumeroknak. Nyelvükben igen nagy magyar szókincs van. Később, a III. évezred középső harmadában megjelennek a szemiták, akik véres harcokat vívnak a szumerok ellen.
Ha Bad-Tibirra nevében a Tibir a Szibir népnévvel hozható összefüggésbe, akkor ebben a városban szabírok éltek.
Szubar-Tu ország neve a Bibliában is szerepel, tehát hitelesnek minősíthető név. A Szubar a népet jelöli, a Tu Ország értelmű, akkád nyelven. De a magyarok is több névben használják a Tu nevet, He-Tu, Den-Tu, Kur-Tu Germa-Tu. Mivel a Tu a Nap, Utu neve, ami fenn van, lenn is, ezért a Tu Föld jelentést is felvett.
Z. Tóth Csaba: A szabir népnév változatai című munkájában azt írja, hogy a szumerok az Éden jelét használták a Szabir, Szubar országnevekben. Csak feltételezhető, hogy egyrészt a szavárdokat értették Éden lakóinak, akik a Kárpát-medencéből érkeztek Subar országba. Magyar Adorján is a Csalló-köz vidékére helyezi az elsődleges Édent. Másrészt azt is gondolhatjuk, hogy a szavárdok területén is volt egy Éden.
Eannatum, Lagas királyának feliratán, valamint Naram-Sin akkád uralkodó feliratán is van Subar-tim szöveg, aminek olvasata "ez Subar jele". Kr.e. 2.400-ból származó Samarrai bronztáblán szerepel: Ari-sen, Sadar-mat fia birodalmához tartozott Havilum országa. Ungnad e neveket szabírnak tartja. Havilum a bibliai Havila, magyar Evilath, amit Indiával azonosítottak az ókorban, írja Z. Tózh Csaba.
A hosszú idő miatt Szubir, vagy Szubar népének sok névalakja került rögzítésre. A Szub Alsó értelmű, a Szob szóval is rokon. A szumer nyelvben Szub-Lugal Al-Lugal, Európában a Szub-Mediterrán, Szub-Trópusi éghajlati nevekben is felismerhető Alsó jelentéssel. Szub-Ar Alsó-Hegyek értelmű, vagyis Hegyalja. A mai Örmény-felvidék déli részére vonatkozhatott az országnév.
Ha a Szubar nevet Szu-Bar formában nézzük, akkor a Szu Alsó és Hold, lásd Szu'En holdisten nevét, a Bar meg Felső és Hegy. Az alsó és felső fogalma egy névben meglehetősen furcsa. A szubarok ősi, félelmetes lovasharcosok voltak. Szubartu nevének változata Szubardu, ebben a névben Du, vagyis Udu napisten neve ismerhető fel, ellentéte a Föld, ami fenn van, lenn is.
Ur város elpusztításában a szubarok szerepet játszottak. Szabir és elámi seregek ostromolják a várost, amikor az elesik a Kr.e-i 18. évszázad vége előtt. A Szabirok azonosak a későbbi szavárdokkal.
Igen érdekes a Zab folyók övezete a szabirok népneve és őshazája szempontjából. A két Zab folyó tényleg a magyar Zab növény nevét viseli. Szubir.Ki területén ez a vidék valóban a lótenyésztés központja volt. A lovaknak sok zabra volt szüksége, a zabtermesztés fő területei pedig a hűvös folyóvölgyek voltak. Mintegy Kr.e. 1.800 körül a térségbe asszirok hatoltak be, de valami ok miatt a lótenyésztést nem tudták átvenni a helyiektől. Ezen a tájon fekszik Paripa városa, amit a magam részéről Háza az Ipának értelmezek.
A Zab hasonló a Búzához és Árpához, a Zabszem, Búzaszem, Árpaszem lehet gyerek neve is. Pár évtizede a búza neve Buza volt, a Zabu (Zab) fordítottja. Lugal-Banda egy Zabu nevű városból vándorolt be Urukba, vagyis Unugba, Urogba.
Szabár névformánk is érdekes fogalmakat tartalmaz. Legfontosabb a népnévben a Sza, amit Tokarev "Menny Fia" értelemben azonosított. Tokarev azonnal indoeurópainak minősíti ezt a fontos népnevünket, és több bizonyítékot is hoz állítása megalapozására. Azonban ebben az esetben is azt kell tudomásul venni, hogy a magyar szóból erednek az indoeurópai megfelelők, a magyar a sokkal régebbi, és az indoeurópai a sokkal fiatalabb nyelvi fázis. A Sza-Bár közvetlen rokona a Sza-Vár, ami egyben bizonyítja azt is, hogy a Vár szó magyar eredetű, és nem indoeurópai szó.
A Sza nemzet egykor igen nagy volt, és sok ágra fejlődött. Valószínűleg az irániak és indek a Sza magyarokból képződtek. A Sza még jelent Szájat is, a Száj mindig a királyhoz tartozott, a király beszélhetett, a többiek csak a király engedélyével szólalhattak meg. Ezért a Száj és Menny Fia fogalmilag rokonítható egymással. A Menny Fiai alatt az egész Sza népet értették, később csak a király lett a Menny Fia.
A Sza nemzethez tartoznak a Szabeusok, azután a Szabinok, akik magyar rokonságúak voltak, valamint a pannonok egy része.
A Szabeus nép a Közel-Keleten élt. Nevében a Sza a magyarokat jelöli, a Beus valószínűleg a Nap Bog neve. A Szkara-Beus nevet Csere-Büj formában is érthetjük, vagyis Csere-Bogár a jelentése. A Sza-Beus rokon népünkről keveset lehet tudni. A Makkabeus névben a Makka a magyarok Mak/Mag nevét tartalmazza, a Beus ebben a névben is a Napot jelenti.
Szabin rokonaink Itáliában éltek, Rómával súlyos problémáink adódtak. Sza-Bin szó szerint a Sza nemzet Háza. A Ház fogalma alatt Várost, és Népet, Nemzetet is kell érteni. Sza-Ben alakja is van e népnevünknek. A Ben-Ben kőről sokan hallottak.
Szabad szavunk Sza-Bad formában a Sza nép Háza (népe). Úgy tűnik, ez a magyar népnév is igazolja krónikáinkat, hogy a magyarok, itt szavárdok felett soha nem volt uralkodó. Ebből a szóból eredhet a Szab szó, ami a Szabó, Szabály, Szablya alapja, és a Szabadság szó is.
Két Árpádházi herceg, Tormás és Bulcsú, a bizánci udvarban a magyarokat Sabartoi Asphaloi néven nevezte Bíborbanszületett Konstantin császárnak. A két Árpádházi herceg bizonyára tudta, mit beszél, még akkor is, ha ma sok kutató nem képes értelmezni a régi nevet. Soha ne a forrást támadjuk, hanem próbáljuk a forrás mondanivalóját megérteni. A Szabartoi magyar írással írt névben a Szabar és a Toi nevek ismerhetőek fel. Sza-Bar a népnevünk, a Sza Menny Fiai, a Bar Magas értelmű, pl. Labat szerint is, aki igen jeles nyelvi kutató. A Toi a Tui változata, a Tu Ország, alapvetően a Nap neve. Ahol a Nap, Tu uralkodik, ott a föld is Tu nevet kap. Erre a tényre is sok példát lehet bemutatni.
Az Asphaloi magyar népnévben az Ászfalui értelmet láthatjuk. Ez a területnév ma is minden térképen fel van tüntetve, kivéve a magyar térképeket, ami az Alsó-Zab folyó alsó medencéjének a neve. Nem lehet arab név, mert az arabok csak 622 után kezdtek terjeszkedni, a terület régebbi urai a magyarok voltak. Ász-Falu az Ászok, vagyis a magyarok által lakott falvak voltak, ahol kiváló lótenyésztés zajlott. A mai arab Asphalu és a régi magyar Asphaloi kétségtelenül rokon szavak, az arabok a nevet a régebbi magyaroktól vették át, és őrizték meg. Tormás és Bulcsú valószínűleg Asphalui területére gondoltak, amikor elmondták Bíborbanszületett Konstantinnak, honnan erednek a magyarok.
Az Ász-Falu nagyjából Isten-Falu értelmű. A Falu magyar szóban a Fal a bekerített városra utal, az U szónak Hosszú, Magas értelme is van.
Az Aszfalt névben is megjelenik az Ász-Falu magyar területnév. Az Asz-Fal egyfajta szürke fal, a kőolaj származéka. Mivel a területen igen sok a kőolaj, a falak betöméséhez is használták a kőolaj származékait. A szürke szín az Asz, ősz, fehér haj fogalomhoz társul, amivel valóban Falakat is befedtek. Az Asz-Fal-T szóban a T utolsó hang a Ta, vagyis a Hely fogalmát jelenti. Az aszfaltozott utcákat ma is mindenki ismeri, csak azt nem, hogy ez a szó is magyar eredetű. A gazdag kőolajhelyeket a felsőbbek a magyaroknak adták, akiket innen kiűztek mások. A felsőbbek akaratát nem szabad megszegni, mert a bosszújuk mindig rettenetes.
Sabartoi-Asphaloi azt is jelenti, hogy "Rendíthetetlen Szavárdok". E szerint az Asphaloi a Rendíthetetlen, a Sabartoi természetesen a Szavárdok neve. Az Árpád-háziak valójában Turul-háziak. Ha önmagukat Rendíthetetlen Szavárdoknak tartják, de másképpen Fehér Magyaroknak is, akkor ez az elképzelés felveti a Szavárdok és Fehér Magyarok azonosságát is. A két névalak nem két népre, hanem a népben meglévő különböző hagyományra vonatkozhat.
Azoknak a magyaroknak, akik az Isten-Falvából, az Ász-Faluból valók voltak, fontos neve Szubartu, Szabartu, Szavárd volt, Aszfalu térségéből, és még sok helyről származtak. Az egész Kaukázusontól déli föld tele van magyar nyelven érthető földrajzi nevekkel.
Szibéria nevét szintén a magyar Szabárok, Szabirok adták. A Sza nemzet, vagyis a Menny Fiai, ezt a hatalmas területet is elfoglalták, nemesítették, civilizálták. A mintegy 10 millió km2 kiterjedésű hatalmas terület magyar nevet visel ma is. A nagy terület meghódítása nem rögzíthető pontos időhöz, valószínűleg már Kre. 12.000 körül magyar rokonságú törzsek érkeztek a térségbe. Az Amerikába átkelő, Kr.e. 12.000 körül mozgó törzsek között sok magyar rokonságú van. Az amerikai őslakók nyelvei nagyon sok magyar szót tartalmaznak, ami döntő bizonyíték a magyarok és indiánok őskori kapcsolataira.
A szabirok többször is megjelenhettek Ázsia északi részén.
A népneveknek annál több formája lehet, minél régebbiek.
Szavárd népnevünk végén a -d kicsinyítő, vagy helyképző, de valószínű, hogy a Várda rövidül le Várd alakra. A Biblia Szubartu nevű országa Szubar Ország jelentésű.
Ismert a székelyeknél a Seprőd csoportnév. A Seprőd a Szavárd rokona lehet.
Supria (Szupria) ország neve az asszir adatokban szerepel. A név Szupiria voltaképpen, és Szubartu területén feküdt. Szupria szerepel a modern történeti térképeken, a régi Szubir.Ki eredeti területén. Tehát az asszir időkben létezett a szavárd nép Transzkaukáziában.
Spárta városának eredetét is homály fedi az indoeurópai kutatók szemében. Magyar alapítású város, a Szapár magyar nemzetség hozta létre. Szapár-Ta a szapáriak országa, tája, ami elöl rövidül Szpárta formára. Sza-Pár jelentése: a Menny Fiai – Háza (városa, népe). A szapár név közvetlen rokonságban áll a szabár névvel.
Jelentős város volt a kis-ázsiai Szardisz, vagy Szardeisz, ami a Szárd-isz forma mellett, a Szár-Dísz, vagyis a Király-Dísze fogalmat is tartalmazhatja. Szardeisz eredeti neve Szaparta volt.
Szpartakuszról azt írják, hogy thrák származású volt. A thrákok az ókori magyarokhoz tartoztak, a Tarjánokhoz, nevük rokon a Trósz névvel, ami az etruszkokkal is rokon. Szpartakusz nevében feloldva a szó eleji mássalhangzó feldúsulást, megkapjuk a Szapartakusz nevet.
Itáliában sok ősi magyar törzs települt meg. Némelyiknek a nevét sem tudjuk, de a későbbiekben több népnév fennmaradt. Közülük leghíresebbek a Szikulok, Szárdok, Szabinok, Etruszkok, a Raetik, Elümaiszok, és a Lipariak. Vannak más törzsek is, akik nagy valószínűséggel a magyar nyelvcsoporthoz tartozó nyelvet beszéltek.
A Szabinok jelentős szerepet vittek Róma alapításában. Amint fentebb szó került rá, a Sza-Bin a Sza nemzet Házát jelenti. De értelmes magyarul a Szab-In forma is, ami Szabad Isteneket jelent. Nagy kár, hogy kevés adat szól a szabinokról.
Szibarisz város neve szintén rokon lehet a Szavárd népnévvel. Georgia nagyon ősi városa Szibarisz, amit Arany-Városnak értelmeznek. A Szi szerintem Nap, a Bar a Magas, megfelel a Vár szónak, az Isz elsősorban Fény, de itt Város is. A georgiai nyelvben az Iszi Város, lásd Tbil-Iszi, Kuta-Iszi. Ezért Szi-Bar-Isz neve magyar nyelvű, Nap-Vár-Város értelmet tartalmaz. Dél-Itáliában szintén létezett egy Szibarisz, ami nagyon fejlett volt.
Görög kivándorlók érkeztek Dél-Itáliába, és elfoglaltak egy másik magyar várost, aminek Kar Aton volt a neve, pontosan olyan, mint Kar Aton hun királyunk neve. De a Kar a város esetében Várost jelent, a király esetében Kart, vagyis Aton Napisten Karját. Kar-Aton városa ma Croton nevű.
A monda szerint Szibarisz népe elpuhult, ezért el kellett pusztulnia. A fejlett, de elpuhult Szibariszban tiszta a víz, kőből épített csatornákon érkezik a városba. A szibarisziak mosakodnak, tisztálkodnak, nem bűzlenek, mint a görögök az izzadtságtól. Tűzhelyeken sütnek és főznek, Croton görögjei csak sütni tudnak. Az edényeket az étkezés után kimossák. Fürdenek és a szemetet eltakarítják a városból. A szomszéd görögök szemében ezek voltak az elpuhultság jelei. Valamilyen árulás segítségével Szibariszt Croton elpusztítja. Az elpuhult emberre ma is a szibarita, vagy cibarita jelzőt használjuk. Nagyon valószínű, Szibarisz pusztulása sok évszázaddal visszaveti a társadalom fejlődését Dél-Itáliában.
A Tiberis folyó, és Tiberius császár neve szintén a Sziber, Tibirra nevekhez kapcsolódhat. Ne feledjük, a Julius nemzetség magyar eredetű, amit Caesar állított trójai származásával.
Bíró József: "A szabírok őstörténete" c. munkája részletesen foglalkozik a szabírokkal, és ismerteteti történetüket. A könyv hozzáférhetetlen.
Szabaria, vagy Szavaria város neve a Szabár, vagy Szavárd (szavár) népnevet viseli. Ez a név is magyar jelenlétet bizonyít Pannoniában. Augustus caesar, a Pax Romana érdekében, Kis-Ázsia keleti részéről nagy tömegben embereket telepít át Pannoniába, mert ott az ő nyelvükön beszélnek. A szavárdok és szírek között állandóak voltak a torzsalkodások, ezeknek a torzsalkodásoknak, villongásoknak akart véget vetni Augustus. Sok szavár elmenekült az áttelepítés elöl, de sokakat Pannoniába hurcoltak a rómaiak.
Később Claudius caesar Kr.u. 41-48 között várost alapít a részükre, aminek Sza-Vária nevet adnak. Az -i-a végződés is magyar eredetű, az -i jelző, vagy többes szám, az -a lehet nagy, vagy nő nem jelzője is, vagy éppen hátra vetett névelő. A Sza nemzet Vára volt Szavária, ma Szombathely a neve.
Varasd Szombathelytől délre fekszik, lehet a neve Várasd is. A névben lévő hangok nagyon közeliek Szavárd nevünkhöz. De a két név, bár nagyon közeli, mégsem azonos jelentésű.
Az orosz Szeverján törzs nevét nem értik a kutatók. Szever ugyanis oroszul Észak jelentésű, de a Szeverján törzs az orosz terület délkeleti részét birtokolta. Ez a helyzet megoldhatatlan feladat elé állítja a nyelvészeket, akik nem tudnak mit kezdeni a törzsnévvel. Pedig a megoldás egyszerű, csak azt kell tudni, hogy a magyarok voltak az északiak. Oroszul az Északi Szevernüj, a Szeverjáni viszont Szeverszkij. Vagyia a Szavárok a Szeverek, a magyarok az északiak.
Novgorod Szeverszkij a Szeverjánok Napvárosa, a Gyeszna folyó jobb partján feküdt. A Szeverszkij név a Szeverján törzsre vonatkozik. Ez a törzs azonban magyar eredetű, a törzs területén magyar földrajzi nevek hemzsegnek.
Most menjünk vissza az időben néhány évezreddel. Mezopotámiában Szumer a Dél, Szubar, Szabar az Észak. Igaz, az akkádok szerint Észak Uri, ami az Úr magyarok nevén alapszik, jelent még Hegyet is, mivel a hegyek urak a síkságokon. Szubar-Tu, Szubir-Ki egyértelműen Észak a Dél jelentésű Szumerhoz képest, az északon élő nép a Szavár, a Szever, ezért jelent a Szever az oroszban Északot. A szavárok felfelé, a szumerok lefelé éltek, a folyók járása szerint.
Az orosz nép magyar eredete teljesen világos, és bizonyítható.
Fodor István a Magyar Nyelv folyóirat 2000/4. számában azt közli, 468. oldalon, hogy a Szeverján és a Szever szavak hasonló alakja merő véletlen csupán. De mivel bizonyítja közlését?
A Szeverján örmény családnév is a Szavár nevet tartalmazza.
Sevardnadze Grúzia híres államelnöke szintén magyar nevet visel, mert a Sevard a Szavárd változata. Sevard-na-dze kb. A Szavárdok-fia értelmű családnév. A Sevarddze grúz, vagyis georgiai családnév is magyar embereket jelez. A Sevard a Szevárd, Szavárd, a Dze grúz szó Fia értelmű.
Zoárd nemzetségnevünk a Szavárd népnévből ered. Zabar nógrádi településünk a Szabar népnévből származik, a Szabar meg a Szabartu, Szubartu országnévből. A hivatásos nyelvszakértők egy része szerint a magyar Zabar név a Zabór szlovák névből ered, ami "Fenyves mögötti hely" jelentésű. A magyarok nagyon közönséges dolgokről ritkán neveztek el településeket, ellenben a Menny Fiainak Vára fogalom már jól illeszkedik a magyar eszmerendszerbe. Zabar ma is magyar falu.
Zobor hegye Nyitra központja. Zobor szintén a Szabár, és nem a szobor (?) jelentést viseli. Zoárd, másként Szovárd nemzetségfő éppen ezen a területen élt, és az lehetetlen, hogy éppen Zobor hegyét ne foglalta volna el, a magyarok pedig mindig saját nyelvükön neveztek el mindent. A hegy neve tehát Szovárd nevét tartalmazza, rajta erős vár volt. A Nyitra név is magyar, Nyit Rá, a Napisten, aki volt fenn a várban, megérti, hogy miként Nyit reggel Rá Napisten fényt kelet felöl. Nyitra neve sokkal régebbről adatolt Árpád koránál.
Szováta városnevünk szintén a Szavárta alakból ered, a Sza nép Vártája Szováta. A névből az R hang kisett, Szovárta > Szováta volt a név fejlődési útja. A Szov a Sav, Vas rokona is, amint mondják, és valamilyen Savas forrást, vas tartalmú vízet is jelezhet a név. Szovát-mezeje kifejezés 1597-ből való, ami a Szovárt név változata lehet.
Hajdú-Szovát és Bágyog-Szovát neve a Zowath személynévből keletkezett. A Zowath a Szovárt módosulata. A Bágyog-Szovát településnév utótagja a Rába-Szovát névből ered, mert Bágyog és Rába-Szovát községeket egyesítették 1941-ben, az új név Bágyogszovát lett, amit ma is visel a település.
Szapári családnevünk a Szapár népnévből ered.
Az orosz Szapáriak a Szaparin nevet viselik.
A Szabirov családnév szintén a magyarokat jelöli, sok török család esetében.
Szefárd zsidó azoknak a zsidóknak a neve, akik Titus miatt nyugati irányba menekültek Judából. A szefárdok, sefárdok a magyar Szevárd nevet vették fel, és még ma is viselik. Egyesek azt állítják, hogy a menekülő zsidók magyar nevek mögé rejtőztek, hogy ne üldözzék őket. Azonban a valóság az, hogy a zsidók felvették magyar eredetüket bizonyító neveiket, ilyen volt a Szefárd név is.
A Tiberiás-tó neve is a Szibériás-tó névhez idomul. A tónak több neve van, a Tibériás nevet a szavárdok, kutaiak, szkythák adhatták.
Szibéria nevét a magyar nyelvből kell eredeztetni. A törökök, akik utódaink mai élőhelyeiken, rengeteg magyar szót használnak. A magyarok civilizátori szerepe hatalmas, az emberiséget mi emeltük ki a vadság állapotából. A bizonyítékok száma milliónyi. Mivel a hunok magyar nyelven beszéltek, és fél Ázsia urai voltak, kétségtelen, hogy a Szibéria nevet is magyar nyelvű népek adták Ezzel szemben a hivatalos kutatók a Szibéria nevet nem hozzák összefüggésbe a magyarokkal. Valami kalmük nevet találnak, ami nem régi nyelv, ezer éves sincs, nem vethető össze a magyar nyelvvel, sem a szumer, sem az akkád nevekkel.
Az orosz Szibír az Irtis vidékén alapított kánság fővárosának nevéből ered. A főváros Szibír, Szabír nevű volt. Ez a kánság 1.200 körül jött létre, a főváros neve átment az egész térségre.
A város nevét a mongol Siwr "Erdőség, Bozótos láp, Őserdő" névből vezeti le Kiss Lajos. Teljesen mellőzi a régi fogalmakat.
Más feltevés szerint a Szibéria földrajzi név azzal a tisztázatlan etmológiájú népnévvel tartozik össze, amely a Mongolok Titkos Története könyvben Sibir alakú. Ezek a Sibirek Szibéria névadói, nem mongolok, hanem éppen magyarok. A Sibir szót Dzsingisz (Dingir) Kán közli, aki valamiképpen a magyaroktól származik, családja kék szemével, és biztosan voltak olyan könyvei, amelyek a régebbi korokról szóltak.A Sza népnév mellett gyakori a Sa, és az Ász is, amelyek a magyarokat nevezték meg.
XI. FEJEZET: A CSANGU NÉPNÉV ↑ tartalomhoz
Fontos Csangu népnevünket csak kevesen akarják megérteni, mert a többség, a kutatók többsége, nem is akarja felderíteni jelentését. Minden szónak pontos jelentése van, egyes szótípusoknak, ilyenek a népnevek is, rendkívül fontos a jelentése. Ezért a Csangu szó értelme is rendkívül fontos. Ha nem tudjuk felderíteni a pontos jelentést, akkor a név értelme azoknak a kezébe kerül, akik nem értenek a magyar nyelvhez, és gyakran tudatosan hamis elméleteket gyártanak.
Eredetük sincs tisztázva, ami megnehezíti a név felderítését. Nem tudni, hogy mióta élnek mai lakóhelyükön. Egyes feltevesékek szerint Moldvában tízezer évnél is régebben magyarok éltek. Ennél is valószínűbb, hogy 70.000 éve, vagy még sokkal régebben, egész Európát magyarok népesítették be. A csangu népességet, mint önálló magyar nyelvű népet, azonban lokalizáljuk elsősorban Moldva területére.
Lélekszámuk a középkorban még meghaladta a 2 millió főt. A csangu népesség folyamatosan fogy, a román nyelv feleszi a csangu nyelvet. Ma már csak töredéke beszél magyarul az egykori népességnek, és ez a magyarul beszélő népesség is egyre csökken.
A görög nyelv a csangu nyelvből keletkezett. Aczél József és Varga Csaba munkássága hatalmas szókinccsel bizonyítja a görög nyelv, vagyis a görög nyeljárások magyar eredetét. Aczél József még magyar-görög nyelvi rokonságról ír, de Varga Csaba már kifejezetten azt írja, hogy a görög nyelv a csángó magyar nyelvből keletkezett. Ehhez a tézishez azt kell hozzátenni, hogy a görög nyelv, a koiné, hosszú fejlődés után jött létre, mégpedig több magyar nép nyelvi alapjairól. A görög nyelv eredete nem csupán a csangukhoz köthető, hanem több magyar nyelvű etnikumhoz.
Annyi bizonyos, hogy a csangu nyelv archaikus a mai magyar nyelvhez viszonyítva.
Egyes kutatók azt állítják, hogy a Csangu nép, akiknek Csángó nevet is kitaláltak, Erdély magyar népességéből ered. Az erdélyi urak sanyargatásai miatt sok magyar Moldvába menekült. Az osztrák agresszió miatt is sok magyar ment Moldvába, akik a terület csangu népességébe olvadtak be, és gyarapították a magyarok létszámát. Igaz, hogy az erdélyi magyar elnyomó urak közül sokan menekültek Moldvába, ahol szintén elnyomták őket. Igaz, hogy az osztrákok elől is sokan menekültek keletre. De az nem igaz, hogy Moldvában ne lett volna őslakos magyar nyelvű népesség, akik sok tízezer évvel régebben éltek a területen, mint az oda benyomakodó románok.
A Csangu nép azoknak a magyaroknak a maradványai, akik valamikor az őskorban lakták DK-Európa területeit. A Kaukázusoktól a Kárpátokig, vagy a Dontól s Kárpátokig tartott elterjedési területük. A mai csángók jelentős része valóban Erdélyből menekült Moldvába, a magyar urak, az osztrák rablók, és a török rablóhordák elöl. Azonban Moldvában volt egy eredeti magyar nyelvű népesség, akikhez menekültek. Ezt az eredeti magyar nyelvű népességet sok felöl támadják, teljesen ok nélkül.
A Csangu szó jelentése Úr-Fő. A Csan a San affrikált módosulata, Úr jelentése nyilvánvaló. A japán Szan, kínai San (Hegy), török San ezt igazolják. Az Úr és Hegy fogalma összetartozik, csak most nem sorolom a példákat. A Csány (Csányi) családnév is Úr jelentésű, és magyar eredetű. A Gu eredetileg Nyak, Szarvasmarha és Fő. Komoróczy Géza nagyon jól feltárta a Gu alapjelentéseit, de sajnálatosan nem vitte végig gondolatsorát. Csan-Gu eszerint Úr-Fő értelmű. A népek főura a csangu nép, vagy valamilyen nagy főúrtól származnak?
A Csángó magas hangrendi alakja a Csengő. A Cseng, Zeng, Csendül, Zendül, Dong, Zsong hangutánzó szavak lennének a nyelvészek szerint, ami nem igaz. Eszerint a Csángó, mint a Csengő mély hangrendű párja, hangutánzó szó is lehetne. De nem hangutánzó, mert a Csan-Gu szónak pontos jelentése van. A hangutánzó szavak csak a nyelvek fejlődésének kései szakaszában jelennek meg. A magyar nyelvben kezdetben nem voltak hangutánzó szavak. A Csángó szónak a Csengő szóval mégis van valamennyi közös vonása, kapcsolata, nem csupán alakilag, hanem jelentéstanilag is. Azt nem kell a magyaroknak közölni, hogy a Csen egy ősi istennőnk neve, aki a Csenő Manók királynője, mivel úgyis tudják..
A Csan-Gu régi név után a Csán-Gó is megjelent a köztudatban.
A Csan-Gu még régebbi alakja a San-Gu volt. A Sangu rangnév, amit a magyarok megértenek. Ur város főpapjának is Sangu volt a címe. A Sangu tehát nem személynév, hanem rangcím, a főpap viselte ezt a nevet sok évszázadig. Tehát a San-Gu értelme Úr-Fő, mégpedig magyar nyelven. A San-Gu főpap cím szabályosan fejlődött Csan-Gu formára. A Szan, San, Csan harmadik értelme Szent, az Úr és Hegy után, ami a főpapi méltósághoz remekül kapcsolódik.
A Sango, mint főpap, gyakran használta a Csengőt, a szertartások alatt A mai katolikus (egyetemes) szertartásokban is fontos szerepe van a csengőknek. A csengő talán Istennek a jelenlétét jelzi.
A Csangu, vagy Csángó népnév kétségtelenül a San-Gu névből ered. Az S hang gyakran Cs hangra módosul, a hangtörvények szerint. Enek a hangfejlődési törvénynek is százezer bizonyítéka van. A Cs viszonylag fiatal hang, a magyar nyelv keletkezésénél, 200.000 éve még nem létezett. A San-Gu rangnévnek van Szangu, majd a magyar Csangu változata.
Mai csangu költők Csangu formában írják népnevüket, ami azért megdöbbentő, mert a név azt bizonyítja, hogy a 21. század elején még mindig emlékezik a csangu nép az eredeti, hun, szumer Sangu, Csangu névformára.
A San-Gu – Sangu – Csangu - Csangó – Csángó névsorozatnak van azonban több változata is. Azon kellene csodálkoznunk, ha ez nem így lenne. A Csangu név minimálisan is legalább 7 ezer éves fejlődésen ment keresztül. Kárpátiából, Szumerból a hunokon keresztül a mai csángókig meglehetősen hosszú út vezet. Ráadásul ez az út nem is az igazi, az irány a magyaroktól kezdődik, és vezet el Szumerba.
A hun magyaroknál a főkirály címe volt a Sanku. Őseinknél sok király volt, tehát a főkirály csak egy volt a sok király közül. A Sanku név a Sangu név közvetlen rokona, a két név jelentése is ugyanaz, vagyis Szent-Fő, Úr-Fő, vagyis a sok úr fője. A Sanku címet a kínaiak Sanju és Sanjü formában írták át. E névátírásokban a K – J hangevolúcióról van szó! Az angolos Pe-King (Északi-Főváros), Nan-King (Déli-Főváros) a mai kínaiban Bei-Jing, és Nan-Jing átírásúak, tehát K > J hangevolúciót láthatunk. A hun Sanku ezért lehet San-Ju a kínaiban, de a Sanju ettől még magyar szó, és sok helyről kimutatható. Az biztos, hogy Ur városából is, ahol San-Gu (Szanga, Szangu) volt a neve, és Szumer sok területéről. A Sankó ma is ismert magyar családnév.
Felettébb lenyűgöző azonban a hun királyok rengeteg magyarul is érthető neve, amiket kínai rokonaink is feljegyeztek. E hun királynevek közül többnek is része a Csangu névrész, gyakran Csang alakban. Ezek a írásformák azt bizonyítják, hogy Kínában a Sangu, Csangu neveink már Csang formára rövidültek.
A hazai nyelvészet, rá jellemző módon, a Csangu népnevet Csángó formában rögzíti. A háttérben az áll, hogy a Csángó népnevet a disznó Csánk nevű lábáról eredeztessék. Kitaláltak egy Csángál, Csánkál formájú nevet, ami a magyar nyelvben nem létezett, és ebből a névből igyekeznek levezetni a Csángó, vagyis a Sangu, Csangu népnevet. Olyan sokszor írják le dokumentumokban, hogy végül az olvasó megtanulja.
Annyi igaz, hogy a Sonka valóban a disznó lábának része. A Sonka közvetlen rokona a Csonka, a sonka pedig tényleg a disznó lábának csonka része. Ide tartozik még a Csülök és Csonk szó is. A disznók lába általában rövid, valóban csonkszerű, mivel felül széles, alul gyorsan lerövidül, nem hasonló a ló, kecske, marha, szarvas, teve és egyéb állatok lábához. A Csángó tehát szerintük Csángál, Erdély magyar népéből elmenekült töredékek együttese. A menekülők csámborgó, elténfergő, elkóborló emberek, akik Moldvába menve életben maradtak. Az elmélet azt igyekszik bizonyítani, hogy Moldvában nem őshonosak a csángók, hanem oda bemenekültek.
Moldva földrajzi névanyaga azt bizonyítja, hogy a területen ősidők óta magyar nyelvű népesség élt. Ez a tény is ellentmond annak, hogy Moldvában a magyar nyelvű emberek ne őshonosak lennének.
Fontos tényező a csángók, vagyis sanguk Etelközben maradása, mivel a népnév segítségével lehet bizonyítani, hogy a magyar törzsek egy része visszamaradt a Keleti-Kárpátokon kívül. Álmos volt a Sangu, vagyis Csangu, a szent fő, az úr fő. A csangu nép egyik része tehát azoktól az őseinktől származik, akik Álmos sanguval, szent papkirállyal, maradtak keleten Moldvában. A környezete továbbra is szolgálatot teljesített az uralkodónak.
Ukrainában rengeteg olyan település létezik ma is, amelynek a nevét magyarok adták. Igaz, a Föld többségének területén is a városok nevei magyar eredetűek. Még az is lehetséges, hogy egyes falvakban magyar nyelven ma is értő emberek élnek. A földrajzi nevek beszélnek, csak meg kell érteni őket. Maga az Ukraina is magyar eredetű népnév, az Ugor variánsa, modernebb alakja.
Moldava fővárosa Kisinyov, román írással Chisinau. Ezt a főváros nevet Kiss Lajos akadémikus a kun Kesene – Sírhalom, karacsáj Kesene – Temető nevekre vezeti vissza, amelyek állítólag a perzsa Kasane szóból erednek. Ezzel szemben szélesen ismert, és történeti dokumentumokkal igazolt, hogy a várost magyarok alapították, és Kis-Jenőnek nevezték el. A Kisjenő magyar név az őse a Chisinau (román), Kisinyov, Kischinova (német), Kisinev (orosz) névformáknak. Kis-Jenő nevét vajon Kiss Lajos hogyan hagyhatta ki névszármaztatásai közül? Vajon ki az a városalapító, aki új városát Sírhalom, Temető fogalmakkal illeti? Chis-Inau román névforma jól idomul a régi Kis-Jenő magyar névösszetételhez. A Kis szónak a Chis, a Jenő, Jinau, Jinakh névnek a román Inau felel meg.
Van még magyar Kis-Jenő város Erdélyben is, Nagyváradtól keletre. Az erdélyi Kisjenőnek is pontosan Chisinau a neve, mint Moldávia fővárosának is.
Moldvában is számtalan magyar alapítású város van, ami azt bizonyítja, hogy Árpád előtt, és Árpád után is a területet magyar nyelvű népesség lakta. A románnak tekinthető népesség csak több évszázaddal később vándorolt Moldvába, Árpád idejénél. A földrajzi névanyag szerint szinte teljes Moldva magyar népességet tartott el még ezer éve is. A magyarok, amerre jártak, mindenütt városokat építettek, ami belső tulajdonságunkból fakad. Szumer és Egyiptom, az etruszkok és pelaszgok, Kína és Japán városai a mi tudásunkból nőttek ki. A magyarok nomád jellemzése téves, mert egyszerre voltunk nomádok és városépítők, földművesek és állattenyésztők, iparosok és kereskedők.
Dnyeszter-Fehérvár nagyon fontos városunk volt a térségben. Kukutyin városa már legalább Kr.e. 4.000 körül fontos kőlerakat volt. Ku-Ku-Tyin nevének jelentése Kövek-Isteni, vagyis az isteni kövek lerakódó helye.
Modern genetikai kutatások, Semino és 16 genetikus társa által közölt adatokra hivatkozva, azt bizonyítják, hogy a lengyelek, ukránok és horvátok a magyarokból keletkeztek. A genetikai kutatások azonban sokkal szélesebb látószöget biztosítanak számunkra, az adatok segítségével sokkal nagyobb távlatokat láthatunk be, ha a magyar írással is adatolt leleteket is számításba vesszük. Ezért a lengyel, ukrán, horvát rokonság mellett még számtalan más rokonság is kiolvasható a Semino és munkacsoportja által feltárt adatokból.
Álmos "Ég Fia" rangú szent királyunk, nem jöhetett be a Kárpát-medencébe, egy ősi rítus miatt. Ezért a keleti síkságon maradt hű követőivel, akik a Sangu mellett maradtak. Azt is írják, hogy Álmost megölték, feláldozták a Honfoglalás előtt. Ez a tézis azonban hamis, mert nem is volt Honfoglalás, csak esetleg 28, és a vezetőt nem ölhették meg a magyar népek, csak ha valamilyen nagy árulást követett el. Álmos Sangu (Csangu) rangneve azután átment vele maradt népére. Így kapta a csangu nép a nevét. A Csangu nép részéről, akik saját népnevükként viselik a Csangu/Csángó rangnevet, elfogadhatatlan, hogy őket Ertdélyből, vagy Magyarország felől nevezték volna el. Ők saját maguk adták maguknak a népnevüket.
Moldva egyik magyar neve Lábnyik. Ezt a nevet a csaguk adták az országnak. A Láb azt jelentheti, hogy a területen Lábbal kellett közlekedni. Nagy volt a terület, amelyen több hatalom sem engedte meg a lovon való közlekedést. A Ló ugyanis értékes harci feltétel is lehetett. A Nyik szó talán a Nyék szó utóda, ami átment a szláv nyelvekbe is, mint Nyik. A Nék és Niké fogalmi körébe majd később lehet behatolni.
A mai magyar moldvai csángóknak nincs püspökük, papjaik is alig vannak. Többnyire római katolikusok, de a római egyház nem segít rajtuk. Róma nem törődik velük. A csangu nép lélekszáma egyre fogy. Nyelvüket nem használhatják az iskolákban, ami különösen bántó és megalázó egy olyan néppel kapcsolatban, amelyik elhozta az emberiségnek a kultúrát és civilizációt.
Dukai Takách Gusztáv az Ősi Gyökér 2001/4. számában érdekes módon oldja meg a Csángó népnév jelentését. Kína Szecsuán tartományának nyelvjárásában a paraszt neve Csángó. A Csan Falu, a Go pedig Lakó. Emiatt azután a Csan-Go jelentése Falu-Lakó. Az elnevezés a keletről jövő szittya törzsmaradványoktól eredhet, akik a földműveseket így nevezték. Különösen attól kezdve vált fontossá a név, amikor az oláhok megjelentek Moldvában, és pásztorkodó gazdálkodásukkal elkülönültek a földműves és állattartó magyaroktól, jászoktól, szlávoktól, valamint e besenyő és kun csoportoktól.
A tetszetős levezetést nem lehet elfogadni, mert nincs benne szakralitás. A népek úgy nem nevezik el magukat, hogy falulakó, az Istent ismerő világban bizonyosan nem. A modern korban kialakuló materialista gondolkodás nem veszi figyelembe, hogy őseink nem így gondolkodtak. A görög világ már erőteljesen materialista, haszonelvű, az ókori görögök már csak a haszonra mentek rá, a gondolkodásuk is erősen materialista alapokra helyeződött. Ha sok népnevet megismerünk, megértjük őseink névadási szokásait, és a nevek jelentésének alapjait. Dukai Takách Gusztáv említi, hogy Jenei János "Keleti magyarok" című könyvében (1951. Budapest), hiteles adatokkal bizonyítja, hogy a Csángók a Prut és Szeret folyók környékén lakó etelközi magyarok, jászok és kunok leszármazottai.
A csángók Moldva őslakói, mondja a történész Radu Roseti, és N. Kogalniceanu.
Magyar Adorján írja, hogy P. Gegő Elek: A moldvai magyarok (Buda, 1838.) című könyvében arról ír, hogy a moldvai magyarok csengő beszédükről azonnal feleismerhetők, ezért kapták a Csángó nevet, ami valójában Csengő értelmű. Azt is hozzáteszi, hogy a Csángók a Csángatni főnévi igenév alapján a Csengetni, Csöngetni szavaink változatát viselik népnévként.
Kiderül az is, hogy csak a kun származású Csángók beszélnek Csöngő, Csengő hanglejtéssel, a magyar és székely eredetű csángók beszéde teljesen normális a magyar fülnek.
A csángókat P. Gegő Eelek kun eredetűeknek mondja, de állítását nem tudja bizonyítani. Az oláhok azokat a moldvai részeket, ahol kun eredetű csángók élnek, ma is Comania-nak nevezik. Ez a közlés tényleg bizonyíték. Mivel a kunok jelentős része magyar nyelven beszélt, nehéz elkülöníteni a régi magyar nyelvű népesség, és a kunok magyar nyelvűsége közötti különbségeket.
Mikecs László "Csángók" című kitűnő könyvében a 136-os jegyzetben közli a Csángó népnév származtatásait. Mikecs László remek könyvet írt. A szumer, hun, kínai összefüggések hiányzanak könyvéből.
Fogarasi János azt állítja, hogy az ázsiai Csong-jo, Kínától északra lakó nép neve lenne a Csangó népnév eredője. Ebben az állításban sok az igazság, hangalakilag meg is felel a hangtörvényeknek.
Lehet, hogy nem igaz a San-Gu, Csangu levezetés, bár nagyon sok egyéb bizonyíték erre utal, vagyis a Szent-Fő jelentésre. De a többi levezetés általában lazább, még hihetetlenebb. Teljes erőmből próbáltam megoldani a Csan-Gu név rejtélyét, és azt gondolom, hogy sikerült megoldani a titokzatos népnév titkát.
A szkytha, basztarna, kárp és hasonló régi népnevekről egy szót sem szóltam. De végül ki kell jelenteni, hogy a terület legrégebbi népessége magyarul beszélt. Erre a népességre telepedhetett rá Álmos népe. Majd jöttek a bevándorlók, szlávok, románok és magyarok, ez utóbbiak jelentik a harmadik bevándorlási hullámot Moldvába.
Hogyan tűnnek el a népek és nyelvek egy adott területről? Egyszerűen feladják magukat!
XII. FEJEZET: PALÓC NÉPNEVÜNK ↑ tartalomhoz
A Palóc igen ősi népnevünk. Ma a Kárpát-medence északi felében élnek azok a magyarul beszélő népcsoportok, akik Palócoknak tekinthetők. A mai Magyarország északi, és Szlovákia keleti része a palóc magyar nyelvjárás területe. A Pálócz, Pálóczi, Palócz családnevek e népnévhez való tartozást mutatják.
A Palócok egykor magyar nyelvű önálló nép voltak, akik nem azonosak a magyarokkal, hanem egy másik magyar nyelvű népességet alkottak. Ugyan a magyarok és palócok egy tőről származnak, de nem tudni, mikor és hol váltak szét útjaik, és azt sem tudni, mikor kapcsolódtak újra egymáshoz. Csak annyi bizonyos, hogy jelenleg ott élnek, ahol a palócos jellegű beszéd elterjedt, vagyis a mai magyar települési övezet északi határán. A palócokat szkytháknak is tekinthetjük.
A Palóc népnévnek több változata van. Két fő eleme a Pa és a Ló, valamint C a név végén. A Ló jelentése itt is Ember, amire számtalan bizonyítékot lehet hozni.
Pa szavunk rendkívül régi, és ennél fogva tömeges a magyar nyelvben. Egyik fejlődési vonala a Pa-Fa-Fő-Fej, amiből látszik, hogy a Pa fontos jelentése a Fő, Fej. A Fa olyan nővény, aminek nagy Feje van, innen a Pa – Fa. A Fa, mint Fő, egyrészt valóban Felül is van, másrészt, mint az emberek lakhelye is, azonos a Világfával. Egy másik fejlődési vonal a Pa – Pa-Pa – Pá-Pa, Pó-Pa, Pap, Pop, Apa, amely szavak a Papa, a családfő szerepére vonatkoznak. A Papa a legfőbb férfi is a családban, de ő volt a legfőbb vallási vezető is. E nevek rokona az Ab, Apu, Abu, Papi és Api, Apus és hasonló szavak.
Ló szavunk egyik alakja a Lu, szintén Ember értelemmel. De a Lu a Fény is, ami azt igazolja, hogy őseink saját magukat a Fénytől származtatták. A Lu értelme Isten, Fény, Nagy, Ember, Ló. A Ló igen gyakran Ember értelmű.
Pa-Ló egyértelműen Fő-Ember jelentésű.
Pa-Ló-C szavunk a Palusz alakból is származhat.
A Palota magyar szó, a Fő-Ember-Tája fogalmat tartalmazza (Pa-Lo-Ta). A Pa-Lu lehet a Fa-Lu mai magyar szó őse, de a Falu szó jelentése ezzel nincs megoldva. Az biztos, hogy a Pa-Lo-Ta magyar szó, de sok nyelvben is megtalálható, amelyek magyar eredetűek, pl. Palace, vagy Palatinum formában. A Pa-Lo-Ta, mint fő ember háza, a Város fogalmához is közelít. Pa-Lu lehet Fő-Ember, ami a Falu nevében egy Fő Embert (Pa-Fő, Lu-Ember) is rejthet. A Falu olyan hely, ahol egyFő-Ló él, aki Fő-Ember. De a Falu olyan hely is, ami magas Fallal van bekerítve és védelmezve.
A Lu szónak több értelme is van, de ezeket az értelmeket nem érdemes vizsgálni, mert a Palóc népnévben ezek az értelmek nem biztos, hogy benne vanak. Azt írják, hogy a palócok főistene Palu volt, ami jelenthet Fő-Fényt, és Nagy-Fényt is. Palu istennel ritkán lehet találkozni az írott hagyományokban, de jó volna teljes bizonyossággal igazolni létezését. Pa-Lu a Fő-Fény, vagy a Háza a Fénynek jelentést tartalmazza.
Nem lehet kihagyni azt a lehetőséget sem, hogy a Pál/Bál és Pél/Bél a Pa-Lu, Ba-Lu elemekből fejlődhetett ki. Bél a Fényes, a Ragyogó főisten a keltáknál. A Bál, Bél, Pál, Pél egységes szócsoport a magyaroknál, ami ma is jelen van a nyelvben, jelentése Fényes, Ragyogó és Nagy. Sok földrajzi név is tartalmazza e neveinket. Alapvetően a Napisten neve. Baál az alakja a szemita nyelvekben. A Baál a magyar, kelta Bál széthúzása a magánhangzók alapján. Teljesen világos, hogy a szemita Baál nevek a Bál magyar névalakból fejlődtek ki. A magyar Bál alaknál is régebbi a Bala, Bála, ami a Béla szavunkat hívja rokonnak. A kaukázusi nyelvekben a Bala, mint Nagy, már Kr.e. 2.000 körül is előfordult, amikor még nem léteztek szemita megfelelő nevek.
Trójában, magyarosan Torjában, a Faló fogalom mögött nagy misztérium, ősi titok rejtőzködik. A Trójai Faló természetesen nem egy Fából elkészített Ló volt, amibe több harcos elbújt. Homérosz teljesen félreérti a nyelvet, fogalmakat és hagyományokat, de ettől függetlenül a nagy költőt a magam részéről még nagyon szeretem. A Fa-Ló nevében benne van a Fő-Ló, Fő-Ember értelem, ami nem egy fából épített lóalakú, belül üreges szerkezet, szoborféleség, ahol akár ötven harcos is elbújhat. Éppen ötven harcos, a magyar 50 egy szent szám, amit a gyarmatosítás érdekében találtak ki őseink. A Faló képzete ugyan rendkívül érdekes, és kiváló költői kép, de aki elhiszi Homérosz leírását Trója elestéről, annak az ész osztásánál hátul kellett állnia a sorban. A Fa-Ló természetesen egy Fő-Ló, Fő-Ember, aki elárulta a trójai magyarokat, és a kapun keresztül beeresztette a városba az ellenséget, a rablókat. Trója elbukásáról talán igaz ez a történet.
A Fő-Ló, mint Nagy-Ember, a magyar rokonságú népek hadszervezetének egyik jellegzetessége. A székelyek Ló-Főnek nevezték a vezető embereket, akik egy-egy had élén álltak. A székelyeknek valamikor három hadja volt, aminek három Ló-Fő volt a vezetője. Alig 800 éves írás szerint Lufu, vagyis Lu-Fu volt a Ló-Fő írásmódja. Ez a név hasonló a Kufu, vagyis Kő-Fő névhez is, aki hatalmas piramist építtetett Egyiptomban. Miért baj, hogy ő is magyar volt?
Európa nyugati, középső és keleti részein magyarok éltek. De Kis-Ázsia, a Kaukázus térsége és a Közel-Kelet is magyar nyelvű népek által volt lakott. De a magyarok népei ennél a területnél is sokkal nagyobb területet laktak, amely területeken ma is észlelni a magyarok egykori jelenlétét. Bárhol, ahol magyarok ősi jelenlétét látjuk, ott nagy szeretettel rokonainkat kell látnunk, és a szeretet törvényével kell közelítenünk hozzájuk.
Az Égeikum területén egykor magyar népek, törzsek, nemzetségek éltek. Az egyik legfontosabb ősnép a területen a Pelaszgok, vagy Pelazgok. A Pelaszg név lehetett az eredeti, amiből aztán a Pelazg névforma kialakult. A Palóc és Pelaszg név rokona lehet egymásnak. A név végén a G hang a K hang változata is lehet, ami a magyar ősnyelvben többes számot jelöl. Több népnév végén ismerhető fel a G hang, ami tehát valószínűleg K értelmű, és többes szám jelentésű.
Ezért, ha a Pelászok, vagy a Paloszok népnevet kutatjuk, akkor ezeket a variánsokat is érdemes kikutatni. A görögök előtt magyar jellegű nyelvet beszéltek Hellászban, de a görög nyelv is magyar jellegű, amiről nem érdemes vitát nyitni.
Nagyon fontos írásos bizonyíték van a pelaszgok, vagyis magyarok, Atlantiszból való eredetére. A Pelászok és Palócok nevek nagyon közeli kiejtésűek.
Az Archipelágium értelme Szigettenger, ami a magyar Szigettengerre is vonatkozhat. Ami elsősorban az Ég Szigettengere, a Csillagvilág. A Földanya felszínén is van több szigettenger, az egyik Szumer szigeteit jelöli, de az Égeikum is megfelel a szigettenger fogalomnak. Tehát a görög Archi-Pelágium összetett szó, amiben a Pelágium a Palóc nevet is tartalmazhatja.
A Palócok, vagy Pelaszgok, a görög térséget valamikor elfoglalták. A mai Görögország legalább 40.000 év óta magyarok által volt lakott, de ezt a hatalmas időt ma még nem vagyunk képesek kutatni. Ezért a Palócok megjelenését is nehéz időponthoz rögzíteni.
A görögök, a Pelaszgokat "Isteni Pelaszgok" névvel illették, ami ismerve a görögök idegen népek iránti barbár felfogását, egyenesen megdöbbentő a számunkra. Ha a Pel a Fél, és az Asz az Ász, akkor a Pel-Asz-G jelentése Fél-Isten-eK. Ókori adatok szerint meghatározható a Pelaszgok elterjedési területe, amit csak a görög kor idején lehet maghatározni. Az előtte lévő időt nem, mert az előtte lévő időhöz a görögöknek nem sok sütnivalója volt. A görögök előtti idők a magyarok ideje volt. Rengeteg írás is fennmaradt a régebbi időkből, amelyeket a mai tudósok nem képesek elolvasni.
Nem kétséges a számomra, hogy a Palócok és Pelaszgok, vagyis Pelaszok népnevei azonosak, azonos népet jelölnek. A Fő-Ló, és a Ló-Fő nevek, egyes nyelvek átírásai alapján is, kizárólag magyar értékrend alapján érthetőek meg. Azt is tudni kell, hogy a Kárpát-medencéből valamikor Kr.e. 4.000 körül, a Balkán irányában, magyar yelvű népesség özöznlött déli irányban, akiket a Gigászokhoz lehet kapcsolni. De azt is meg kell említeni, hogy Kr.e. 4.000 előtt is a Balkán térségét, és a mai görög föld területeit magyar nyelvű, vagy a magyarokkal nagyon közeli nyelvű törzsek lakták be.
A magyar írásokat általában nem képesek elolvasni a tudósok, fogalmuk sincs a magyar írásról, sem a betűkről, sem a betűk jelentéséről. Ez az emberiség nagy átka, vagy ez az emberiség butaságának nagy mutatója.
A Pelágium és Archi-Pelágium talán valamlyen rokoni kapcsolatban lehet a Pelaszg népnévvel. Az Égei-Szigettenger éppen a pelaszgok egyik fő területe volt. A Pelágium a Víz Felső része. A Pel a Fel szavunkkal rokon, az Ág Tető, Felső Rész. Pel-Ági-Um tehát a Nyíítvíz Felső-Teteje értelmű. Archi-Pelágium a Szigettenger neve, de az Archi Ős értelme arra is vonatkozhat, hogy a Szigettenger az Égbolt ősi szigettengere is lehet, ahol a csillagok a szigetek. Mert a Szig bizony csillag is, a Szik rokonságába tartozik.
A Palócok nevének sok változata van.
A Falu nem csupán a Fő-Lu, vagyis a Fő-Ember lakhelye, hanem olyan település, amelynek Fala van. A Fal talán kezdetben valóban Fából készült, később azonban őseink áttértek a kőből készült falak építésére. A Falu szó a mai helyesírás szerint kifejezetten rövid u-ra végződik. A Falú, vagyis a hosszú ú-val írt változat azt jelentené, hogy az adott település fallal bír, a falu falú, fal veszi körbe. De a Fal-U azt jelenti, hogy a település körül Fal van, az U jelentése Magas, Végtelen, Örökkévaló, alapvetően Isten egyik neve (Ü és Ő is). A Fal-U tehát valóban magas fallal kerített település neve.
A Fal régi szó. Az angol nyelvben The Wall formában létezik. Az F és W gyakran cseréli egymást.
Azonban a Fal szónak igei változata is van, főnévi igenévként Falni az alakja. A Faló ember sokat és gyorsan eszik. A Falka általában a farkasok és kutyák csapatainak a neve, a falka tagjai általában közösen falnak, vagyis táplálkoznak. A Falka lehet a Fal ige kicsinyítése, vagy a Falók Háza. A Falka szóhoz a Volk német szó tartozik. A hunok is farkasoknak tartották magukat, a Volk abból a korból ered, amikor a farkasok még fontos totemek voltak. A Wolf – Farkas mellett az etruszkoknak is volt farkas totemje, a rómaiak a magyar etruszkoktól örökölték a farkas hagyományokat.
A görög Polisz – Város, Városállam, rokon a Palusz, Palóc és Falus magyar szavakkal. Bár a Pol-Isz jelenthet Sok-Fényt is, ami a városokra jellemző este.
Polgár szavunkban a Pol a Pal, vagyis a Falu, a Gár esetleg a Kar. Ezért a Polgár szó a Falu Karja is lehet.
A Paleset nép Egyiptom irányába vonult, majd hosszú harcok után teljes vereséget szenvedtek. A fáraók a mai Palesztinában telepítették le a népet, ahol öt, más adat szerint, hét várost alapítottak. Ők lettek a filiszteusok, a mai palesztinok elődei. A Paleszet nép a Palóc néppel is azonos lehet.
Egyes források a filiszteusokat Krétáról származtatják. Kréta sokáig volt magyar nyelvű hatalmi centrum az Égei-tenger vidékén.
A név egyiptomi alakja plst, ami magánhangzókkal kiegészítve Paleszet, vagyis Palesz, Palosz.
A vándorlás a Kárpát-medencéből indult el, a népek, vagy törzsek hosszú utat jártak be. Több törzs is Itáliában telepedett le, ahol ismert egy Faliscus nevű törzs is. A Faliszk névben a Falusok, vagy Paleszek név is benne lehet.
Régi írók, mondja Magyar Adorján, a Pelaszg népnevet a görög Planeton – Bolyongó, Vándorló szóval magyarázzák, mondván, hogy a Pelaszgok is vándorló életmódot éltek. Ez igaz is a Tengeri Népek nagy vándorlása idejére, amikor állítólag az éhinség elöl menekült több nép, de nem igaz a palesztinokra, és a Tengeri Népekre úgy általában. A támadásokat alaposan megtervezték, a kultúrájuk magas színvonalú volt, és nem bolyongtak cél nélkül.
A Héber és Etióp nyelv is a Paleset, Falasa neveket Bolyongónak, Költözködőnek, Vándorlónak mondja. Az etiópiai Falasa nép Pelaszg eredete nincs kizárva. Ma a Falasa nép zsidó vallású, száma csökken, kinézete sötét bőrű.
Magyar Adorján írja azt is, hogy a palócok szent madara a hattyú, a lúd és a gólya. Mind a három madár a magyarok szent madarai közé tartozik. A gólyának több magyar neve is ismert.
A görög Pelargosz – Gólya. Az olasz Pellegrino – Vándor, a latin Peregrinus szintén, ami a gólyákat tisztelő törzsekre is vonatkozhat. Az egyiptomból kivonuló egyes törzsek neve is lehet Gólya, ami inkább Gólya-tisztelő, vagyis az újszülötteket szerető népességre vonatkozhat. A magyaroknál nincs nagyobb újszülött tisztelő nép, mert a magyarok az újszülötteket Nap és Csillag nevekkel illetik.
Hesychius a pelaszgokat görögül Genosz Polüplenaton, vagyis Sokat Bolyongó Nemzetnek nevezi. A Genosz a Nemzet, a Sokat Bolyongó fogalom mögött a Sok Planéta fogalom is pontosan felismerhető. Ebből a meglátásből az is következik, hogy a pelaszgok sok planétán is vándorolhattak, mielőtt a Földre jutottak. Talán emiatt tartalmazza a nevük a Félisteni fogalmat? Mások azt írják, hogy fehér vászonpalástot hordanak, aminek a neve "linea tunica", illetve chlamida.
Ki kell térni a Polovec névre, amely magyarokat jelöl szláv területeken. Ezt a nevet a magyarországi hivatalos nyelvészet a kunok népnevének mondja. Vajon a Kun népnév miként kapcsolódott a Polovec népnévhez? Mindkettő mögött nagyon ősi magyar nevek állnak.
A Polovec nem más, mint a magyar Fő-Ló, vagy Fő-Lovec kifejezés változata. A Ló, mint Fény és Ember, lóra ül. Ekkor Lóra ül, és Lovas lesz. A Ló "v" képzős alakjai gazdagok a magyar nyelvben, pl. Lóvá, Lova, Lovag, Loval, stb. A Po-Lovec kb. Pa-Lovas, Fő-Lovász. Vajon ez a magyar szóösszetétel miként vonatkozna más nyelvekre? A Po-Lovecek emiatt Fő-Lovasok, magyar eredetűek, és nem mások. A Fő-Ló, egyes meglátások szerint, a Fő-Napot, vagyis a Napistent is jelenti.
A szlávok magyar, vagy másként szumer-szkytha eredetűek, amit az orosz nyelv vizsgálata alapján ismertem fel. Hosszú vizsgálatok végén arra kellett ráébredni, hogy a szláv nyelvek azonos formai jegyeket mutatnak, mint más nyelvcsoportok, amelyek magyar eredetéről nem lehetett kétség, ezért a szláv nyelvek is a magyar nyelvcsaládból származhatnak, mint sok más indoeurópainak nevezett nyelv is. Az alapszavak határozzák meg egy nyelv eredetét, és nem más spekulációk, mint a nyelvtan.
A Polján törzs az orosz és lengyel népek eredő törzse. A törzsnevet nem ismerik a szláv nyelvkutatók, egyszerűen azért, mert ez a törzsnév is magyar eredetű. A névben a Pol a Pa-Lu, Fő-Ló egyszerűsödése is lehet. A Polje – Mező úgy jön a a Pa-Lu, Fő-Ló, a Nap nevéből, mint a Rét, amely a Ré Isten Tája. A Poljen tehát lehet természetesen Föld értelmű, de az nem vitatható el a szláv szótól, hogy bizony nagyon mélyről, az emberiség szakrális korszakából ered. A Polszka, Polen nevek mellett a Plock, Polozk, Poltava és egyéb nevek jelzik a Fő-Ló fogalom jelenlétét a szláv nyelvekben. Mivel a szlávok a magyaroktól erednek, a szláv nyelvekben számtalan nyelvi bizonyítékot is találunk a rokonság igazságára.
Pilis nevünket gátlás nélkül szlávnak minősítik a hivatásos nyelvészek. A török rablógyilkosok valóban kiirtották a Dunazug-hegység teljes magyar lakosságát, de távozásuk után magyarok is visszatelepültek, szlovák szórványokkal együtt, akiket a bécsi udvar támogatott. A Pilis hegység egy szakrális terület központja, akár százezer év óta. A Pilis névben sok értelmet lehet felfedezni, a név felbontása alapján. A Pilis rokon a Filisz-Teus névvel, mert a Pilis és Filisz valóban rokonítható egymással. De valóban rokonnak nem nevezhető. A Pilis hegység magasan van, ez a fogalom is magyar eredetére utal.
A Pilis közvetlen rokona a Peles, Pölös, ezekből a Filis, Fölös, amelyek egyszerűen Pelső, Felső, Fölső értelműek. A Pelsőczi magyar családnév ezért egyszerűen Felsőci értelmet tartalmaz.
A barátok fejebúbján kiborotváltak egy kör alakú részt, amit a sok ezer éves fejlődés elején a magyar táltosok találtak ki, és amit a kereszténység kezdetén is alklalmaztak. Ennek a kiborotvált fejtetőnek is Pilis, vagy Felis, Felső nevet adtak. A Pilis neve Pi-Lis, vagyis Csillag-Királyság értelmű. A Pi igen gazdag a magyar nyelvben, a Lis viszont jelen van a francia nyelvben is, Lys alakban. Arthur C. Clarke író egyik legjobb regényében is megismerhetjük Lys királyságát.
De Pilis városa az Alföldön épült, semmi köze a hegységhez. Van még Sár-Pilis településünk is, meg Piliskő és Pölöske, amelyek egyaránt magyar nyelvűek, és Felső Kő jelentésűek. A Sár szó a Földet, a Bolygót jelenti, Mezopotámiában igen sok Sár szó akad.
Pi-Lis tehát a Csillag-Királyság. Fleur de Lys, Királyi Virág, de a francia is a magyar nyelvből ered. Lis és Lys azonos, de a Li az eredőjük.
Diodorosz Szikulosz hagyta reánk azt, hogy Scythesnek, a szkythák ősének, két kiemelkedő utóda volt, Palosz és Napusz. Scythes a magyarok egyik ősapja, a hunokkal is összefügg a neve, két fia Palosz és Napusz. Palosz tehát a Palósz/Palóc névvel azonos, a Napusz név pedig a mai Naspos névvel. A Pelaszg nép a Palusz népet követték, a Napusz meg a Napos népet. A Palosz és Naposz nevek mind magyar nevek.
A Palóc népnév igen ősi eredetű. Nem lehet időben pontosan rögzíteni e népnek a megjelenését, vándorlását. Talán annyi bizonyítható, hogy magyar nyelvűe voltak, vagy a magyar nyelv egy közeli rokonát beszélék.
Ha a mai Palóc nép lélekszámát próbáljuk meghatározni, akkor 1-1,5 millió népességet tudunk rögzíteni. A feltételezett népesség többsége, akik nem a mai Palócföld területén él, tartja magát Palóc eredetéhez.
A mai Vallonok neve a Fal-Ló alakon keresztül is értelmezhető. A Fallon és Fal építő Fal népe a Fal nép. A vallonok a Fal népe szerint, szerettek váosokban élni, és a városfalak mögött alszani. Minden ember szeret éjszaka nyugodtan aludni.
A Pelaszgokat több nyelvész kaukázusi nyelvűnek tartja, de a magyarokat is a nyelvészek többsége kaukázusinak minősíti. A Pelaszgok az atlantiszi magyar nyelvközösség egyik tagjának tűnik. Ez igaz tézis.
A Palócok a Jászokkal közeli rokonségban lehetnek.
Sok más népevet is azonosíthatunk a Palóc-Pelaszg népnevekkel, de az azonosításokat nem szükséges elfogadi. A magyar nyelv 200.000 évnél régebbi, a szláv nyelvek nem régebbiek, mintm2.000 év. Mit kezdjünk ezekkel az adatokkal?
Furcsa népnevek: Flamand, Faliszk, Lapitha, Liv, Livónia, Fália, Fál nép, Lib, Liburn. De ezknek a népneveknek is pontos jeléentése van.
XIII. FEJEZET: A KABAR NÉPNÉV ↑ tartalomhoz
Kabar őseinkről kevés forrás szól. A források is inkább a görögökhöz kapcsolhatóak.
Bíborbanszületett Konstantin a DAI. 39-40. fejezetében ír a kabarokról: „Tudnivaló, hogy a kabarok a kozárok nemzetségéből származnak. Előfordult, hogy pártot ütöttek az uralom ellen, és a polgárháborúban az uralom kerekedett felül és némelyeket közölük levágatott, a többi a ki elmenekült, elment és a turkokkal együtt lakott a besenyők országában. Összebarátkoztak egymással, és kabaroknak nevezték őket. Megtanították a turkokat a kozár nyelvre és a mai napig azt a nyelvjárást használják, de a mellett bírják a turkok másik nyelvét is. A háborúban elől járnak a törzsek között. Egy fejedelmük van, t.i. a kabarok három nemzetségének, mind a mai napig."
A hiteles szövegből azt látjuk, hogy a Kabarok valójában Kozárok. Ha a Kozárok török nyelvűek, amint azt néhány kutató állítja, akkor a Turkok nem lehetnek török nyelvűek, mivel meg kellett tanulniuk a Kozár nyelvet, amit török nyelvnek állítanak be.
A Turkok tehát nem mások, mint a Türkének, vagyis az etruszkok, akik magyar nyelven beszéltek. Ebből világosan az is következik, hogy a Turk nép és nyelv az etruszk néppel és nyelvével teljesen azonos. A turk név tehát nem azt jelenti, hogy török nép, hanem azt, a bizánciak szemében, hogy etruszkok, pelaszgok. A turkok megtanulták a kabarok kozár nyelvét, de a saját nyelvüket sem hanyagolták el. A török nyelvről senki nem beszél, hanem csak feltételezik a modern kor kutatói, hogy a kozárok törökül beszéltek volna. De a kozárok nem törökül beszéltek, hanem inkább egy magyar nyelvjárást, amit kaukázusinak illene minősíteni.
Árpád népe ezért kétségtelenül magyarul beszélt, az emberiség eredendő ősnyelvét ismerte. A honfoglalók nevei is magyar nyelvűek, de Kárpátia földrajzi nevei is magyar nyelven szólalnak meg, sok ezer évvel korábbról. Azt pedig, hogy a Kozárok, vagy Kazárok török nyelven beszéltek volna, semmilyen hiteles forrás nem erősíti meg. Azt viszont igen, hogy a Kazárok a magyarok Kaszi törzsével azonosak, és a magyar nyelv kaszi nyelvjárását beszélték.
A Magyar Nyelv folyóirat 2000. 2. számában Király Péter ismerteti a másik név előfordulását a Salzburgi Évkönyvekből: „Primum bellum cum Ungaris ad Weniam /Wien-Bécs/. Secundum bellum cum Cowaris ad Culmite (Kulmberg Melknél)".
Továbbá Király Péter helyneveket is felhoz. Kovárc neve 1.280-ban Koarch formájú, a Nyitra folyó völgyében van a település. Azt is megjegyzi Király Péter, hogy a Kovárc név szlovák végződésű. Ami természetesen nem igaz. Szatmárnémeti környékének a neve Covaria, ami szintén a Kovárok nevét jelzi. Talán elfogadható, hogy a Kabar és Kovár népnév azonos népet jelöl.
A szlavista nyelvészek, mint Király Péter is, a jellegzetesen magyar nyelvi jelenségeket hajlamosak szláv jelenségnek betudni. A Kovárc névben a C magyar nyelvi kicsinyítés. A szláv nyelvek a magyar nyelvből erednek, emiatt mérhetetlen nagyságú magyar nyelvi jellegzetességet tartalmaznak, de azokat a nyelvi jellegzetességeket ne minősítse senki szláv eredetűnek.
A két névforma a Kabar és Cowar. Ha megvizsgáljuk a két népnevet, akkor azt láthatjuk, hogy mindkét névforma feltűnően hasonlít a Szabar, Szavár népneveinkhez. Azért, mert a K és Sz betűk a latinban például egymástól ma sem különböztethetőek meg. A C betű a latinban lehet C, Sz és K. Talán 3 szavár nemzetség csatlakozott a magyarokhoz akkoriban?
A Kabar szó lázadót jelent, ezt a fogalmat is írják a források. Talán a Kavar ige kifejezi a lázadást, amikor egy törzscsoport megkavarja a rendet.
Szubartu nyelve kétségtelenül magyar nyelv. A turkok, a görögök értelmében etruszkok, akik a mai magyar nyelvet beszélték. A Kabarok felvették a magyar nyelvet, de a magyarok is megtanulták a Kozárok nyelvét, ami valójában egy magyar nyelvjárás volt. A Turkok, vagyis etruszkok, a Tyrhének, a Kazár nyelvet megtanulták, akkor az nem volt nehéz, mert a Kazár nyelv a magyar nyelvcsaládba tartozik. Amint a hun nyelv is.
Kovárc neve magyar nyelvű, mert a Ko-Vár-C névben a Kő-Vár értelmet láthatjuk, a C a név végén pedig speciális magyar nyelvű kicsinyítés. Covaria pedig Kővárja is lehet, bár az ia végződést is a magyarok találták fel, amire Kis-Ázsiában vannak döntő bizonyítékok. A Kovárc, mint Kő-Váracs is érthető, a Koarch névhez igen közel áll. Ez a két földrajzi név nem feltétlenül idézi fel a Kabar törzsnevet, de attól nem is áll túl messze.
A Kabarok nevét egyesek a Héberek nevének változataként tartják számon. A Habar, Heber, Éber, Kavar, Kever, Héber, meg a Hadar, Hebeg többségében a zsidókat jelölő szavak. A Héber szó Hé-Ber felbontása Nap-Férfi értelmű magyarul, ami a magyarok és zsidók igen ősi kapcsolataira utal. Mivel visszafelé menve az időben a magyaroknak a zsidókkal feltétlenül találkozni kellett, olyan értelemben, hogy a zsidók elváltak a magyar anyatestről, ezért a magyar nyelv szavai eredhetnek abból a régi időből is. A Kazárok tényleg felvették a zsidó vallást, ami birodalmuk gyors pusztulásához vezetett. Nem tudni, vajon a zsidó tudósok levonták-e a megfelelő tanulságokat arról, hogyan nem szabad felbomlasztani egy zsidó vallású katonai nagyhatalmat? A Kazár nagyhatalom gyors megsemmisülése a zsidó szellemiség hatalmas katasztrófájának minősül. A zsidókat az arabok folyamatosan irtják, a zsidók mégis úgy viselkednek, mintha nem lenne ki a négy kerekük.
Izrael népének tíz törzse valahová Közép-Ázsiába került, fogságba. A tíz törzset a magyarok szabadították ki az asszírok fogságából. Az izraeliek, akik nem judeaiak, járultak hozzá a Kazár Birodalom zsidó vallásúvá tételéhez.
A héber nyelvű népek is, mint más szemita nyelvű népek is, magyar eredetűek.
A Kabarok kutatásával, látszólagosan közel jutottunk a zsidó vallású Chorezmiekhez, de az is nagyon fontos, hogy a Chorezmiek többsége nem volt zsidó vallású.
Megemlítendő még, hogy a királyi Aba család nevét némelyek zsidónak vélik, és a Kabar népelemből származtatják. Az Aba értelmezhető a szumer Abba = Aba, Apa névből is, amit a zsidók vagy átvettek, vagy örörköltek. A magyar Aba királyi név tehát magyar eredetű, és nem szemita örökség. A Szemita nyelvek is csak nagyon fiatalok, mint az indoeurópai nyelvek, miközben a magyar nyelvű emberek már 200.000 éve feltalálták az írást!
Nagy kár, hogy a kabarok három törzsének a neve nem dokumentált. Az is súlyos probléma, hogy nem ismerjük a kabar vezetők, királyok, közemberek nevét sem.
A Kabar, Kovár a Kentum hangzás alapján kimondott nevek, amelyek keleties Szatem hangzás alapján Szabar, Szovár hangzásúak.
A Kovar a Kővári család neve is. A Kőváriak egykor talán nagy nemzetséget alkottak, és kő várakat építettek, és olyanok voltak, szellemiségükben, mint a kő várak?
A Kabar törzseket a Felvidék nyugati felébe rögzítettem egykor. De nem tudom, vajon helyes volt-e az elgondolásom? Ausztria keleti felének magyar népessége is lehetett a kabar. De a Kab egy nagy hegy neve is, az Ar a hegyes hegy, vagy az áramló nép neve. Akkor mit jelent a Kabar magyar népnév? Fel kell deríteni! Talán Kabilu, vagyis Babilon egyik régi neve is kapcsolatos lehet a kabarokkal?
XIV. FEJEZET: A KUS NÉPNÉV ↑ tartalomhoz
Fontos ősi népnevünk, amely sok titkot tartogat számunkra. A Bibliában is szerepelnek, mint Kus, aki Hám fia. Ma a Kusiták Afrikában laknak, az Afroázsiai nyelvcsalád négy, újabb kutatások szerint hat nagy ágának egyikét alkotják. Kusita jelentése Kusi Ta, vagyis a Kusok Tája, a Kusok Országa.
A kusita rejtély lényege, hogy két földrészen is elterjedtek, Afrika mellett Ázsia is az otthonuk, és az ma is. A kusitákhoz hasonló, Ázsiában és Afrikában is lakó nép több is volt, de az a nagy kérdés, hogy e népek melyik kontinensről terjeszkedtek át a másik kontinensre, vagyis milyen volt e népek vándorlásának iránya? Erre a kérdésre biztosan helyes választ ma még nem lehet adni
A Kus népnevet a Kos fogalmával is lehet azonosítani. A Kosról Prátzki István jeles kutatónk helyesen szólt a "Karácsony és Luca széke" című munkájában. A Kos a juhok vezérállata, nélküle a birkák összezavarodnak, és elvesztik helyes tájékozódási képességüket. A Kos a magyarok egyik jelképállata, de nem csupán a Kos vezető szerepe miatt. Az égi zodiákus a magyaroktól ered, aminek bizonyítására majd máshol kerül sor.
A valódi ok a Kos Szarva, ami a Tejút jelképe. A Csavarodó Kosszarv a Világegyetem, de legalább is a Galaxis jelképe, hasonlóan a Szarvas agancsához. A kecskebak Szarva is Világegyetemi jelkép. Mivel a Szarvas önmaga a Világegyetem fontos jelképe, a Szarv azokat a személyeket illeti, akik tisztában vannak a Világegyetem szabályaival. Így aztán a Faunok, Szatírok szarvat kapnak, kisebb istenségük elismerése miatt. A szumer istenek szarvkoronája ma is hat. Az emberiség sok nagy vezetőjét szarvval ábrázolták az ókorban. Mellesleg az angol Corn kapcsolódik a Szarv és a Korona szavunkhoz is.
Az egyiptomi magyar nevű Ammon, vagy Amon, Amen isten neve ma is él, imádságáink végén kimondjuk a nevét, és Ő meghallgat minket. A-Men jelentése magyarul Isten a Mennyben, az A jelenti az Istent, a Magasat, a Felsőt. Ammon jelképe a Kos Szarva. De sok más területen is a Szarv isteni jelkép. Voltaképpen a Galaxis megtestesítője.
Az Ammonitesz lábasfejű csoport éppen azért kapta a nevét Ammon istenről, mert az állatok meszes váza feltekeredett, mint a Kosok Szarva, mint a Tejút spirál karjai. Talán az aranymetszés is felismerhető a Kosok Szarvának csavarodásán. Az Ammonitesz csoport kihalt, de a kőzetekben nagy tömegben fel lehet ismerni megkövesedett vázaikat.
Arra a tényre, hogy őseink honnan jöttek rá a Tejút spirális szerkezetére, vagy a galaxisok egy részének spirális felépítésére, amit aztán mélyen beépítettek a magyar nyelvbe és a tudásba, az a válasz, hogy nem lehet tudni. Még sok elképesztő bizonyíték van a magyar nyelvben, amely bizonyítékok azt igazolják, hogy őseink valamikor hihetetlenül fejlett tudománnyal rendelkeztek. Sokkal fejlettebbek voltak, mint azt ma bárki elképzeli. Illetve a tudósok száma egyre növekszik, akik felismerték a nagyon ősi civilizáció tényét.
Egyiptom népét is nevezhetjük a Kos népének, éppen Ammon isten miatt. Amon-Ré isten nevében már Ré (és Rá) összeolvadt Amon nevével. Amon-Ré azonban két isten, Ré a Nap, ahogy éneklik a csangu táncoknál, Hoppá-Ré, vagyis Ré Napisten ugorj a horizontra, kelj fel, az Amon pedig, mint fentebb volt róla szó, Isten a Mennyben. Ha Egyiptom népe a Kos népe, akkor azt úgy kell értelmezni, hogy a Tejút népe, mert a Kos Szarv a Tejút jelépe.
A Kos, a Bak tehát a Tejutat (Teutat) jelképezi, mint a Mén, aminek a Lókoponya és a Lófarok is a jelképe, amelyek szintén a Galaxist jelentik. Lóforgós sisakok Trójában, vagyis Torjában, szintén nem véletlenül díszítették a harcosok sisakját, de még a görögök is később felvették a sisak díszének. A Kan szintén királyi jelkép, magyar eredetű, mint a Kán rangnév, és nem török, mert a török Kan Vér jelentésű. A Hím is vezető, aminek Dísz alapjelentése van, lásd Hímzés Díszítés. Az öt magyar legfőbb vezető totem neve állatok vezetőinek nevéből képződött.
A Kos a Kas szó rokona is, a Kas a Ház egyik névváltozata. De a Kos miért is lehet Ház? Azért, mert őseink elképesztően magas színvonalon gondolkodtak. A Ház, Hajlék az Égbolt egyik alternatívája, volt kilenc égi szféra, és kilenc pokoli szféra. A Tejút tehát a Házak egyike. Mivel minden ember csillagból születik, és minden ember csillagá válik és felmén a Mennyekbe Istenhez, ezért a Kas lehet rokon a Kos, és Kus szóval. A Ház, Hajlék rokon lehet a Kas, Ház szavainkon keresztül a Kos, Kus nevekkel.
Igen szépen látható ez a gyönyörű ősi képzet a magyaroktól eredő görögök Kozmosz, vagy Koszmosz szavában. A Kosz magyar szó Fekete jelentésű. A magyar Kosz az Éj egyik neve, ahol a Koszban, a Feketeségben csillagok ragyognak. Ez a Kosz szó Koz alakúra is változhat. A Koz-Ma jelentése Fekete-Hely, amikor oda Kozmál az étel, akkor megég, fekete lesz. Eredeti magyar szóösszetétel, van Kozma családnév is. A Kosz fogalmában azonban jelen van a Csillogás fogalma, ami az Éj Feketeségének Csillagaitól ered. A Kozmikus dolgok az Égre vonatkoznak. A Kozmetikumok csillogó szépítő szerek nők részére.
A Mosz szó szintén magyar eredetű, és igen sok variánsa van a magyar nyelvben. Jelentése Ifjú Hős, vagy egyszerűen fiatal. Az angol Misz-Ter névben a Misz, vagy az angol nyelvben a Miss és Missis szavakban is megjelenik. De nem kell nyelvészeti bemutatót tartani annak a felismeréséhez, hogy a Mosz, Mesz, Misz, Mis és egyéb szavaink mind a magyar ősnyelvből erednek, és mind Ifjút jelentenek. Így a Kosz-Mosz két eleme magyar szó, és az ősi feketeség, a Kosz Fiatal korát jelenti. Bár a nyelvészek, nem ismerve a magyar nyelvet, mást mondanak.
Koszorú szavunk jól példázza a Kosz-Orú felbontás után a Kosz Csillogás fogalmát. A Koszorút a halottaink után tesszük a sírjukra. A Kosz a Ragyogás neve is, mert a Koszorúk mindenkor ragyognak, szépségesek, kör alakúak. Az Orú a koszorú Örv alakját igazolja, az Örv viszont lehet a Naprendszer Örv alakban rendeződött bolygóvilága, de inkább a Tejút örvénylő csillagzuhataga. Mert az Orú – Örv szavaknak rokonsága teljesen nyilvánvaló, de azt nem tudjuk, hogy a halottunk lelkét miért éppen a Tejút Örvébe küldjük. A Koszorú a Halált, de az Ujjászületést is mintázza és jelenti.
Kosz szavunk rokona a Kúsz ige, ami a Világfán való felfelé irányuló mozgás neve. Kúszni a földön is lehet, a gyepen, a kertben. A Kúsz és Kosz, úgy tűnik, a Kus és Kos neveink változatai.
Magyar Adorján, jeles magyar kutató, a kusitákat magyar eredetű népnek tartja. A kusita Galla nép nyelvéből 300 szót azonosít a magyar megfelelő szavakkal, jelentéstanilag is, formailag is. Sajnos a dolgozatát nem sikerült felderíteni.
A Kusok Mezopotámiában is éltek. Nem érvényes őslakóknak mondani őket, mert nem ismerjük Mezopotámia legősibb lakóit. Oláh Imre: A Nimrud-hagyomány című könyvében szenzációs adatokat közöl e tényről. A kusok a szumerok előtt lakták egész Arábiát, a szumerok előtt szavárdok is éltek a területen. A szumerok korszaka Kr.e. 3.200 és 2.000 között zajlott, a szumer nyelv Jézus születésének idejéhez meglehetősen közel, Kr.e. 150 körül, még létezett. A szumer nyelv a magyar nyelv egyik elágazása, ezért tele van magyar szavakkal.
Hám fia Kus, de a Hám gyakran vörös a napsütéstől. Kus meg a Hús szó rokona is, de a Hús is szinte mindig vörös. A Haem latin szó is vörös, a vér, a Haemus-hegység meg a Balkán-hegység neve, amit talán Vér-hegységnek is értelmeztek, vagy Vörös-hegységnek. A Haemus a Hajma, vagyis Hagyma nevéből is eredhet, ami viszont Vörös, mint a vöröshagyma.
A Kus névhez fontos megemlíteni a Mókus nevét. A kis aranyos Mókus neve Mó-Kus formában jelenthet Fény-Fa fogalmat. A Mó a Mu és Me-Mi Fény jelentésű szavakkal rokon. A Kus viszont itt Fa jelentésű. Nem csupán azért, mert a Mó-Kus egy fényvillanás, vagy vörös jelzés a Fán, hanem azért is, mert ezek a szavak sok más nyelvben is megjelennek, azonos értelemben.
A latin Fagus a Bükk neve. Egy Fa-Gus felbontás megmutatja a Bükk latin nevének magyar jelentését. A Fa természetesen Fa, a Gusz viszont a Világfa, a Kúsz igénkkel rokon szó. Ebből viszont azonnal leszűrhetjük, hogy a Fa-Gus latin szó mindkét eleme magyar eredetű, továbbá azt is, hogy ez a név nem a bükkösökre vonatkozott, hanem egy olyan hatalmas fára, ami egészen az égig ért. A Kusz szó igen sok növény nevében megjelenik, ami e növényeknek nem görög, hanem magyar nevet bizonyítanak. A Kró-Kusz egy Kör (Kor-Kró) alakú növény, a Fikusz meg a Fi és a Kusz (Fa, Növény) fogalmából alakult ki. A Fi mindig Pi és Fi, a növény Fia.
Van a szumer írásokban is a Gus szónak jelenléte.
Afrika hamitái, kusitái, és az egyiptomiak kapcsolata nincs helyes alapokon feldolgozva. A nyugati nyelvészeknek semmi ismerete nincs e népek történelméről, ami van, az nagyon kevés. A nyugati nyelvészeknek saját nyelveikről sincs kellő ismeretük, ezért nem várható el tőlük, hogy nagy és megdöbbentő felfedezéseket tegyenek egyetemeik zárt falai között. Egyiptom, ez a név is magyar nyelvű, magyar kultúrális övezet volt egyszer Kr.e. 11.000, és egyszer Kr.e. 4.000 körül. Természetesen sok más időpotban is megjelenhettek magyar őseink a területen. Ha valaki nem ismeri a magyar írásjeleket, amelyek legalább 200.000 évesek, akkor ne szóljon bele őseink fejlődésének titkaiba. Ez a tény vonatkozik a Nyugat tudósaira is. Egyes kutatók azonban igen jelentős eredményeket érnek el, az afroázsiai nyelvek összehasonlítása terén is.
Igor Mihajlovics Gyjakonov szerint a sémi-hámi nyelvcsalád őshazája Nyugat-Afrikában, a Szahara és Száhel határán volt. Ez az elmélet teljesen hamis, de igen elterjedt. Súlyosan roncsolja az emberiség igazság utáni tudatát és vágyát. Az elméletnek az is lehet a hajtó ereje, hogy a nyugati, vagy modern nyelvészet tökéletes sötétben tántorog, képtelen felismerni a nyelvek rokonságát bizonyító szavak ezreit. Egyszerűen azért, mert nem ismerik a magyar nyelvet.
A Kus szó Fa értelméhez nehéz út vezetett. Nagyon nehéz volt felismerni a Kus Fa értelmét, de ennél is nehezebb volt felismerni, hogy ez a Fa a Világegyetem Fája, vagyis a Tejút. Ha nem kutatom a magyar mitológiát, ami minden mitológiánál százszor nagyobb kiterjedésű, akkor soha nem fedezhettem volna fel a Kus szó Fa, és Világfa jelentését, vagyis Tejúti szerepét. Ezért is a kusiták a rokonainknak vélhetőek.
A Hamiták szintén magyar rokonságú népek. Hám fia Kus, mondja a Biblia.
Arról van szó, hogy amikor a cro-magnoni magyarok rendet tettek Európában, akkor sok népet elűztek a kontinensről. A neandervölgyiekkel keveredtünk, mert nem voltunk előítéletektől terheltek, mint a mai Nyugat vezetői. Így jött létre az európai nép, amelyik azután néhány nagy nyelvcsoportra tagolódott szét. De az európai történések nagy hatással voltak Afrikára is, általában Afrika történetét Európából irányították, a Szahara déli vonaláig. Meglehetősen bizonyított a kultúra terjedése észak és északkelet irányából, ami a nagy történeti atlaszokban is rögzítve vannak, pl. A British Múzeum atlaszaiban.
Az afroázsiai nyelvcsalád a magyar nyelvcsaládból származik. Ma hat fő csoportra tagolják, a sémi, az egyiptomi, a berber, a kusita, a csádi és az omói ágra.
A magyar krónikák közül egyesek a magyarokat hamitáknak mondják, más krónikák meg Japhet fiainak. Arról van szó, hogy a magyar rovásírás megjelenik Kr.e. 17.000 körül Közép-Afrikában. Azután Kr.e. 10.000 körül Szomáliában, Eritreában, Jemenben és Abesszíniában hosszú évezredekig vésik a magyar rovásjeleket. Továbbá Tunéziában és Libiában Kr.e. 10.000 táján a kagylóhalmokban lévő kagylókon tömeges a magyar rovásírás.
Ezután Kr.e. 4.000 körül Európából érkezve megjelennek a gigászok, a szaharai sziklarajzok feltárása alkalmával teljesen világossá vált a harcikocsizók kárpát-medencei származása. A gig, mint kétkerekű kocsi, még ma is a Dunántúlon elterjedt kocsifajta, amin a gigászok, vagyis a gigen ülő ász harcosok, vágtattak a Szahara belsejében, a sziklarajzok tanúsága szerint.
A berberek, vagy hamiták, embertanilag kaukázusiak, nyelveik a ragozó típusba tartoznak. A Tuareg, vagy Tamasek, a Kabil és Savia, a Rif és Tamazight, a marokkói Sluh, a szenegáli Zenaga a legfontosabb csoportjaik. A líbiai a numidiai, de kihalt. A líb nyelv Ázsiában is honos volt, Libanon nevét a szumerok Lib.Nan formában írták, ami Líb.Hercegség értelmű.
A berber nyelvek, magyar szempontból, nincsenek vizsgálva. Marokkó helyesen Mórok-Kó (Morocco), amiben a Mórok magyar többes számot mutat, a Kó viszont rokon a szumer Ki – Ország, Kő, vagy kínai Kuó – Kő, Ország szóval, de még Mexikó nevében is a Mehi-Kó Méhek-Kőföldje jelentésű. A Szavia nyelv valószínűleg Sza-Fia értelmű, vagyis a magyarokat jelölő Sza nép, a Menny Fiainak a fiai. A Rif nép megjelenik Ázsiában is a krónikáink szerint, mint a Rif-hegyek, de a Griff név, ami sok magyar címerben is szerepel, szintén rokon a Rif névvel, és a Rif-Atlasz nevével. Mintegy 12-15 millió, más adatok szerint 30 millió hamita él, akik a magyarok nagyon közeli rokonai lehetnek.
A Tuareg népnév meglehetősen magyar jellegű, Tu-A-Reg, ami Nap A Rég (Réh) értelmet tartalmazhatja. Tamasek nevük a magyar Damasek isten nevével látszik közvetlenül rokonnak.
A Numidák, vagy numidiaiak a Nomádok, de a Num Oroszlán is.
A Guans nyelv a Kanári-szigeteken a 16. században kihalt. Nem ismeretes a Guans nyelv eredete és rokonsága.
Az Atlasz nyugati felén 6-7.000 éve az Atlantiszból menekült Atlánok éltek. Az atlantisziak az egyik legnagyobb magyar nép, amelyik a vízözön után sok területre menekült el. Az Atlánok szintén hozzájárultak a hamiták, vagyis berberek, létrejöttéhez.
A Kusita népcsoport több fő ágra tagolható. A keleti kusiták a Szomáli, Ohomó és Afar népek. A szomáliak nagyon szoros barátságban voltak a magyarokkal, annyira, hogy majdnem magyar királyt választottak maguknak. Ma a szomáliak egymást ölik, de ez nem változtat azon a tényen, hogy nagyon szoros testvérségben vagyunk egymással.
Ismertek a Bedzsák, Etiópiától északra, a Gallák, akik lélekszáma mintegy 15 millió fő, és még nagyon sok nép. A Tuszik neve az etruszk Tuszk névvel hozható összefüggésbe.
Ázsiában a Kusánok népneve tartalmazza a Kus nevet. A kusánok a hunokhoz tartoznak, nagy birodalmat építettek fel, közvetlen rokonaink.
Az is nagy baj a nyelvészetben és történészetben, hogy a tudósok, akiket illessen dícséret, nem képesek visszatekinteni 4-5.000 évnél régebbre. A tudósok egy olyan csapda foglyai, ami nem is létezik, de előítéleteiktől terhelten, képtelenek felfogni, hogy az írás 200.000 éves, magyar rovásírás, és nem is akarják elolvasni a régi feliratokat.
A Kusánok neve a Kus és An alapszavakból áll. A Kus bizonyára a Világfa neve, az An az Ég. Kusan tehát az Ég, a Menny Fájáról származó nép, akik csakis magyarok lehettek. Mivel az Égről való származást a magyar hitvilág és nyelv őrzi, a Kus-An nép neve is a magyar nyelvből és gondolati világból ered.
Természetesen a Kusánokkal kapcsolatban még rengeteg egyéb adat is bizonyítja magyar eredetűket, és azt, hogy a nyelvük magyar, vagy a magyar nyelvhez nagyon közeli nyelvjárás volt.
A Kassú, vagy Kasszita népről a Kaszi népnél lesz szó.
A honfoglaló Kuszán, vagy Kuszál fejedelem neve is Tejút jelkép. A Ku-Szán lehet a Száj, vagy a Kő (Ország) Szanja, vagyis Ura. A Kuszál lehet ige is, aki a fonalat összekuszálja. De a Ku-Szál formánál maradva a Ku Száj és Kő, a Kő Országot is jelenthet, a Szál viszont megmarad a Király egyik nevének. A Szál és Szár közvetlenül rokon szavak, a Szár egyértelműen Király, a Cár szabályosan ered a Szár szóból.
A Kuszál a Kecskebak neve is, a Kőszál, amit ma "kőszáli kecskének" nevezünk. A Kő szó Ku alakú volt Ku-Fu fáraó nevében is. A Kőszál az oroszban Kozál = Kecske formájú, ami bizonyítja a Kőszál Kecske jelentését. Ez a tény azt is igazolja, hogy a Kőszál a kecskebak szarvára vonatkozik, ami egy kő, vagyis erős szaru szál. Kuszán Kurszán neve azt is jelenti, hogy az Ország-Ura. A Kur Ország, amolyan hegyi föld, a Kör szóval közvetlenül rokon, a Kura folyótól délre terült el. A Szan Úr, vagy Hegy, mivel a hegyek is urak. A Szán sok nyelvben is jelen van.
Paks városa Pa-Kos nevű volt még néhány száz éve. Pa-Kos értelme Fő-Kos, vagy a Kos-Faluja, települése. A Pakos szóból eredhet a Fokos, aminek rövidüléséből jöhetett létre a Fok és Fog szavunk, de nagyon régen.
Taksony település és királynév. Valószínűleg Ta-Kos-On, vagy Ta-Kos-An volt az eredeti névforma. A név jelentése: Az Ország-Mennyei-Kosa.
Ákos szavunk sem török, az Á-Kos jelentése Magas, vagy Isteni Kos.
Rengeteg egyéb földrajzi nevünk is őrizheti őseink gondolkodás módját.
Kus, illetve Kos nevünk egy ősi világképet őriz számunkra, olyan régit, amihez a mai nyelvészek, egyelőre, képtelenek hozzászólni.
XV. FEJEZET: HETU-MAGOR ÉS GETA ↑ tartalomhoz
A Hetu-Magor név alatt Hét-Magyart szokás érteni. A Hét-Magyar a hét népre, mások szerint hét törzsre vonatkozó megjelölés. A Hetu szó jelent valóban Hetet is. A He-Tu azonban, szó szerint, a Nap-Országa, mivel a Hét számnév, a magyar a számnevek sorában a Napot jelenti. A Magyar, vagyis Magor, vagy Magur szavunkról már volt szó bővebben, első jelentése Csillag-Ország, azután Napot és Oroszlánt, valamint sok más fogalmat is jelent. A Heta megjelenik a hunokat megnevező Yeta névben is, tehát a hunok a heta magyarokhoz tartoztak. A Heta rejlik a görögök által írt Geta névben is. Mivel a görögöknek az ábécét mi adtuk, de nem vették át a H betűt, ezért az erős magyar H hangot gyakran gammával jelölték. Ezt lehet nevezni Herman – German szabálynak, ami ma is létezik. A magyar H a Halak csillagkép rajzolatából ered, különben kíváncsi vagyok, melyik nyelvben kezdődik a Hal neve H hanggal? Ha ősi írása is van annak a nyelvnek, akkor jelentkezhet a H betű megalkotójának a magyarok mellé.
Hetu-Magor népeinek nevei Ipolyi Arnoldnál: Neke, Megere, Kurtugermat, Tarian, Genach, Kare, Kase. Nyolcadikként a Kabar is megjelenik, amint azt Bíborbanszületett Konstantin közli. Ezután az alakváltozatokat sorolja fel: Nyék, Magyar vagy Megyer, Kürt-gyarmat, Tarján, Jenő, Kár, Káz. Mivel a neveket Tormás és Bulcsú adja meg a bizánci császárnak, azokat hitelesnek kell elfogadni. Mégpedig a császár által leírt nevek a hitelesek, nem pedig a sok száz év múlva megjelenő névalakok.
A besenyő törzsnevek is megjelennek, mégpedig mint magyar törzsnevek. Ipolyi idejében a besenyőket magyaroknak tartották, ami teljesen helyes álláspont volt.
Nagyon érdekes az a feltevés, hogy a népnevek hadcsapat nevei lennének, amit Jerney dolgozott ki. A Neke a Nyak, Megere Mejjere, mellere, Kurtugermati kürt gyomra, Tarian – tarja, Genack – könyök, Kare – kar, Kaze – kéz. E nevek teljesen magyar jellegűek.
Mivel egy kaukázusi hun törzscsoport neveit magam egy felvonuló hadsereg részeinek találtam, elgondolkodtam Jerney elképzelésén. Egyértelműen arra jutottam, hogy a magyar népnevek nem hadcsapat nevek, hanem magyar nyelvű igen régi nevek. Nem is törzsnevek, hanem népnevek. Azonban a szövetség hadereje ha csatarendbe állt, akkor a csapattestek önálló csapatrészekként voltak elrendezve, ami viszont nem jelentette a nevüket.
A hadrend középső részét, a derékhadat a Tarjánok, vagyis trójaiak nehézlovassága adta. A jobb szárny volt a csapásmérő erő, a bal szárny volt a védekező, amelyik felfogta az ellenség jobb szárnyának támadását. A jobb szárny hármas tagozódású volt, mint az egész hadsereg. Jobbra állt fel a Nyék, a Néki, a győztesek, akik bekerítő támadást hajtottak végre. A jobb szárny közepén állt a magyar nehézpáncélos lovasság, közte és a Tarjánok között a Kurtu Germatu sereg. A jobb szárny kötelessége volt az ellenséges sereg bekerítése és megsemmisítése. A bal szárny jobb oldalán állt a Genach, középen a Kári nehézpáncélos lovasság, végül bal oldalon a Kaszi sereg. Ha a Genach is támadást hajtott végre, akkor őseink alkalmazták a makedon "jobbra oldalazz!" taktikát, amikor a falanx jobbra irányuló mozgásával feltörte az ellenség középső vonalait, ahova aztán a nehézlovasság betört, összezúzva az ellenség derékhadát, annak a hátába került középen. De a magyar hadrend működéséről kevés a pontos adatunk, ráadásul minden csata másként alakulhatott, ezért vakmerőség lenne nyilatkozni arról, milyen taktikát alkalmaztak vezéreink.
Népneveinket sokan értelmezték, többnyire rosszul. Közülük kiemelkedik Németh Gyula, aki több népnevünket töröknek nyílvánított, teljesen rosszul. A tarján – alkirály, és török, a jenő miniszter, a kabar lázadó, a megyer – ember, a mansin, mansz – fajdkakas, a kürt hótorlasz, a gyarmat fáradhatatlan, a nyék – sövény, bekerített védőhely, a kér óriás, a keszi töredék. Ilyen nevekkel emberek nem nevezik el magukat. A Nyékhez még megjegyezhető, hogy a kirgiz jék – bekerített ágyás, árokpart, szegély, perem. A kirgizek jóval 500 után érkeztek mai hazájukba, tőlük nehezen vehettünk át törzset és törzsnevet.
Másik lista: Néké, Megéré, Kourtoygermatou, Tarianou, Genakh, Kare, Kaszé.
Berta Árpád szerint: Kabar – Orr, Kürt – Mellecske, Gyarmat – Hát-mégé, Jenő – Oldalka, Kér – Utolsó, Megyer – Fő hely, Keszi – Töredék. Megjegyzést nem érdemes írni.
Népneveink véleményem szerint mind magyar nyelvűek. A Néké a Nék nevét tartalmazza, az amazonokat. Igaz, a Niké, vagyis a Győztes szóval is kapcsolatos a nevük, továbbá Elsőt is jelent. A Megéré neve már előző fejezetekben ismertetésre került. A Kurtu Germatu Kur ország Gyerekei, a gyarmatosítók. A Tarianu a Tarjánok, egyértelműen trójaiak, türrhének, etruszkok, tárkányok. A Genakh több értelmű Ge a Földanya neve, a Nakh a Nagy, (Nad és Nag formája is van). Kare a Kár tündérek neve, a Kárpátokban is éltek, a Kaszé a Kaszi, Kasszita nép nevét tartalmazza. Egy sem török köztük, mint ahogy a hun törzsnevek is magyar nyelvűek. A törökök egykor magyarok voltak, de sok ezer évig a kínaiakhoz tartoztak, amiért a nyelvük erősen változott, ennek ellenére természetesen a rokonaink.
A Geták egyértelműen magyarok, vagyis Heták.
A Geta, Get (Heta, Hét) nép a Duna alsó folyásától kezdve lakott messze keleti irányban is. Az Al-Duna jobb és bal partján is éltek, déli szomszédjaik a trákok voltak. A Get többese a Getát, a "t" több nyelvben is többes szám, pl. Finnugoroknál. A trákokkal rokonok voltak, a trákok nyelvéből kevés maradt fenn, de a fennmaradt szavak egy része magyar nyelvű.
Amikor Nagy Sándor háborúra készülődött, Lysimachus hadvezére a Dunához indul, legyőzte a géta királyt, Dromichaetest. A géta király nevében a "chaetes" a Hétes magyar szónak felel meg. A királyt Lysimachus elengedte, és szövetséget kötöttek egymással. A király palotájának a neve Helis, ami He-Lis formában Nap-Királyság jelentésű magyarul. Bulgáriában 1982-ben Sueshtarinál sírt fedeztek fel, és egy csodálatos palotát, ami Helis is lehet. A trák halomsírok is magyar jellegű sírok, sok magyar rokonságú nép épített kunhalmokat.
Ovidius nagy római költő volt Tomiban, azt állítja, hogy a getic és a szarmata nyelv különböző.
A Masszageták neve Erős Geták, vagy Nagy Geták értelmű. A magyar krónikák is magyaroknak vallják őket. Közép-Ázsiában éltek, már akár Kr.e. 5.000 tájáról a területen magyarok mutathatóak ki. Ide szumerok is érkeztek később. Híres királynő volt Tomyris (Toumiris, Tomiri), a névben a Tou a Tu, a Nap neve, a Myris Muris, illetve a Mir a Csoda, vagy Világ, mint a Pamir névben. Tomyris fia Spargapises, nevében a Szapár-Ga a Szapár-Házat jelenti. Nagy Kürosz legyőzi és megöli, ami után Tomyris Kr.e. 530-ban legyőzi a perzsákat. Xenophon szerint Kyrosz ágyában halt meg, más író azt állítja, hogy a győztes Tomyris ölette meg.
Több ókori szerzőnél is a Geta név jön elő, vagyis írnak a Hetákról.
Jordanes teljesen összekeverte a Geta magyarokat és a Gótokat, akik valóban elfoglalták Kelet-Európa jelentős részét, de csak Kr. utáni időkben. Kelet-Európában éltek hunok is, a Kr.e-i 500-as években, akik teljesen bizonyosan magyarok voltak.
A masszageták rokonságban álltak a Daha, vagy Da'a néppel, ők a Dakák, akiket dákoknak is nevznek. Az Aspasioi nép is Közép-Ázsiában élt, ők a Pacinákok, vagy Besenyők, akik ezért sem lehetnek törökök, hiszen sok évszázaddal régebbiek a törökök megjelenésénél. A térségben éltek az Isszédonok, akiket a Wuszunokkal is azonosítanak.
A Getorum nép Bécstől északnyugatra élt, Kr.e. a 2-3. században már hírt adnak magukról. Heta Urak lehet a név jelentése.
Fontos nép a Getuli, vagy Getulorum Afrikában. Már Hérodozosz is ír erről a népről. Ők lehetnek azok, akik mintegy Kr.e. 5.000 idején a Kárpát-medence irányából délre terjeszkedtek, Krétáról Afrikába értek. Rovásírást használtak, a krétai lineáris A írás terjedt át Líbiába, ahol ismert a szintén magyar eredetű ólíbiai írás. A gig nevű magyar harci kocsit használták, a Szaharában 800-nál több festmény ábrázolja a gigen ülő ászokat, akiket a Gigászoknak tartok. A gigászok, mint óriások természetesen nem voltak óriások, de a Vezér, Nimród, Óriás, Vadász és más neveket viselő csillagkép őseink tudatában, képzeletében nagyon fontos szerepet játszott.
Maharbal volt a neve Hannibál lovassága vezérének, ami egyértelműen a Magar-Bál változata. A Getulorum nép mellett a Numida és a Mauris is itt élt, hamiták, akik Közép-Európából érkeztek Észak-Afrikába. Mauris a Magorok, vagy a Ma Földanya Urai, a Numidák az Oroszlánok voltak. A magyarok tehát azért rokonok a hamitákkal, mert a hamiták a Kárpát-medencéből mentek Afrikába, és nem azért, mert a magyarok Afrikából jöttek. Természetesen a kapcsolatok folyamatosan létezhettek, lásd Mór városa, vagy a mórok, szaracénok jelenléte a magyar királyságban. Jugurtha idején is megemlékeznek a Getulorum népről, pl. C. Suetonius Tranquillius. A népnév Hetu-Ló része Heta Ember lehet, bár a Ló jelent nagyot, fényt (Lu) és pacit is.
A Thyssagetae népről Hérodotosz is fontos adatokat közöl. Települési területüket nem lehet pontosan meghatározni, de voltak lovaik, és erdős területen éltek. Valahol talán a mai Volga környékén, északabbi vidéken. Nevükben a Thyssa a Tűz vagy esetleg a Tusa fogalmát rejti. Ha a Tűz van valójában a szóban jelen, akkor tűztisztelők voltak, és a magyarok egyes csoportjait valóban tűztisztelőknek írják le ókori források.
Másik nevük a Qussagetai, ami egyértelműen a Kus-Heta értelmet tartalmazza. A kusok egykori nagy népe sok területen megjelent, hozzájuk tartoznak a Borkusok, vagy Burkusok nyugaton, az afrikai Kusita nyelvcsalád, Mezopotámia és az Arab-félsziget kus lakói, a Rezayieh-tótól északkeletre lévő Kus tartomány, a Kusán Birodalom, Bende-Kus neve és bizonyára még más dokumentumok is felfedhetők. A Qussagetai név tovább erősíti a Thyssagetae magyarokhoz tartozását.
Ismert a Tyragetae nép a Tyras folyónál. Sztrabón e népet Tyrangitae névvel közli. Egy szkytha altörzsról van szó a Tyrasnál, amelynek a neve meglepő módon szintén igazolja a szkíták magyarságát. A Dnyeszter (Don-Iszter) volt a Tyras. A névben a Tyran egyértelműen Turan, a Gitae a Hité, ami a Heták neve. Különben a Hit és Hét igen közel áll egymáshoz, Ana-Hita istennő, vagy a Hit nevű város az Eufrátesz mentén, tartalmazza ezt a nevet. A Tyrannisz görög államforma értelmezése zsarnokság, de pontosabban királyság, ahol egy uralkodó van, a népuralommal szemben. Akkoriban sok demokrácia rabszolgatartó volt, míg a királyságok nem, ezért a rabszolgatartó demokrácia volt az embertelenebb, ami abban is megnyilvánul, hogy a rabszolgatartók országaiból sok ember szökött el a szabad királyságokba.
A Tyras folyó neve a Turan névből ered, amit jó tudni a továbbiakban. Eszerint az ókorban, Hérodotosz idejében, már megjelentek a turánok a területen, ami egyértelműen a magyarok jelenlétének bizonyítékai. Ekkor még nem léteztek törökök, mert kínai alávetettségben voltak olyan csoportok, akikből azután A.D. 220-ban valóban törökök szerveződnek.
Ismert még a Sargeta nevű folyó Erdélyben, amelynek nevében a Sar a Sáros és Sárga fogalmakat tartalmazhatja, a Geta a Heták neve. Ez is bizonyíték, hogy Erdélyben nagyon rég óta magyarok élnek.
A Geta közvetlen párja a Kheta is. A Khéták bizonyára magyarok, vagyis heta, vagy geta csoportok. Találmányuk a Rakéta, amely névben a Ra a Rá napisten nevét tartalmazza, a Kéta a magyarokat jelöli. A rakétát nem a kínaiak találták fel, hanem a hunok, akiktől a kínaiak átvették ezt a nagyon fontos találmányt. A Rakéta úgy szórja a fényt, mint Rá, a Napisten.
XVI. FEJEZET: NÉKÉ, AVAGY NYÉK ↑ tartalomhoz
Nyék népnevünket egyesek finnugornak minősítik, de azt nem tudhatjuk meg, hogy a Nyék népnév, vagyis a hatalomban lévők szerint törzsnév, miért éppen finnugor eredetű. Hol vannak a bizonyítékok, hol élt ilyen nevű nép vagy törzs, hol vannak földrajzi neveik?
A Nyék szót a hivatásosok Határmezsgyének, vagy Sövénynek értelmezik. Elgondolásuk szerint a Nyék törzs határvédő csoportosulás volt, azzal a feladattal, hogy védje a belső, központi elhelyezkedésű törzseket. Szerepüket hasonlónak gondolják a székelyek szerepéhez, akiknek szintén lehetett határvédő feladatuk. Azt is mondják, hogy jelentős volt a létszámuk, ezért foglalják el az első helyet a törzsek névsorában. De azután a Honfoglalás idején súlyos emberveszteségeket szenvedtek, olyan nagyot, hogy többé nem tudták visszaszerezni eredeti tekintélyüket. Kénytelenek voltak a Magyar (Megyer) törzs főhatalmát elfogadni.
A felvázolt elképzelés nem tetszetős, sem nem igaz. Ha a Nyék határvédő volt, akkor nem volt törzs, hanem valamilyen katonai alakulat. Semmilyen történelmi tény nem igazolja a Nyék törzs határvédő szerepét, sem nagy létszámát, sem nagy emberveszteségét, de nyelvileg sem lehet érteni a Határvédő, meg Sövény szerepet. Nagyon úgy tűnik, hogy a Nyék népről a hivatásos kutatók nem tudnak semmit, amit mondanak róluk, csak egyszerű kitaláció.
A Nyék, pontosabban Nék, népnév több területen is igazolható, létező és régi eredetű tényleges név.
Tormás és Bulcsú hercegek ismertették a magyar népcsoportok neveit Bíborbanszületett Konstantin bizánci császárral, a magyarok barátjával, aki feljegyezte a neveket. A Nyék nála Neki, illetve Néké formájú volt, és ami nagyon fontos, első volt a sorban.
A mai magyar földrajzi névanyagban Nyék formában él az első nép, vagy törzs neve. Az ezer évnél is nagyobb idő alatt változhatott a név, amit el lehet fogadni. A Neki, Néké meglehetősen közel áll a mai Nyék formához, mégis felmerül a gyanú, hogy valami nincs rendjén a Nyék szóval. Főleg azért, mert a Neki, Néké eléggé érthető magyarul, viszont a Nyék forma nem érthető, mintha ilyen név nem is létezhetne. Valaki kitalálta, és a Neki, Néké elkendőzése céljából bevezette a Nyék formát.
De felfedezhető a Nyék szó több közszóban is, amelyeket szükséges megtekinteni, hogy eredményre juthassunk. Ezek a szavak a Környék, Árnyék, Szárnyék. Lehet, hogy további szavak is léteznek, de azokat még nem sikerült felderíteni.
Kör-Nyék: Jelentéstanilag egy olyan terület neve, amely körbe vesz, nincs messze, sőt közel van a lakhelyemhez. Nem kell messzire utazni, ha a Környékre megyek. A Kör jelentése teljesen világos, egy kört ír le az otthonunk körül. Kimegyek a környékre. A környék körben van, és közel. Ebből az következik, hogy a Nyék közeli terület. Ahhoz, hogy a távolabbi területekre eljussunk, előbb a környéken kell áthaladni. Ebből pedig jól látszik, hogy a Nyék jelentése valójában Első, Elől való, Eleje.
A Kör-Nyék tehát Kör-Első, Kör első része nevű terület.
Árnyék. Az Ár-Nyék bonyolult szó, ebben a formában nem teljesen érthető. Az Ár több jelentésű, de egy tőről eredő szó. Az árnyék esetében a fényárra gondolhatunk, de akkor mi a Nyék jelentése? Az Ár a fényár, a Nyék meg a Nék helye, akik hűsölnek az intenzív napfényben? Lehet ez is az igazi jelentés.
Ha a szóban az Árny alakot vesszük alapul, akkor másféle értelmezése lehetőséghez jutunk. Az Árny olyan hely, ahol az Ár, itt a fényár, nem érvényesül. Ezért az Ár-Ny formát véve alapul, azt kell látni, hogy a Ny önálló szó, és a Nu, vagy No (nem) fogalmat tartalmazza. Az Árny tehát az a hely, ahol nincs Ár. Az Árnyék tehát levezethető az Ár, a Nü, No és Ék szavainkból is. A Nü, Nu, No alapszónak két alapvető jelentése van, a Nő és a tagadó szó, a No. Vajon a Nő maga a tagadás neve, a No? Az biztos, hogy a nők mindig mindent jobban tudnak, ami úgy látszik, genetikailag kódolt tulajdonságuk.
Szár-Nyék: Ez a szó is, mint az Árnyék, kétféle értelmezésre is alkalmat ad. A Szár-Nyék forma szerint egy Szár támasztja alá a tetőszerkezetet. A Szárny-Ék egy féloldalas tetőzettel fedett menedék, amely Ékelt állapotban van egy Szár által. Az egyik oldal nyitott, a másik oldal jól véd a szél ellen. Mintegy Szárnyat alkot, amely befedi a védelmébe húzódókat.
Nyék szavunk van jelen a Kápolnás-Nyék, Nyék-Lád-Háza, Alsó-Nyék, Felső-Nyék nevekben. Meglehet, hogy a Nyim helységnév is Somogyban a Nim lágyult változata. Ez a név is a Ném, vagyis a Né helye, területe értelmet is tartalmazhatja. Azonban a Nim jelentése Oroszlán is, Elám szumer neve is Nim.
A Könyék, vagy Könyök szóban nincs jelen a Nyék, mert az összetétel helyesen Köny-Ék, Köny-Ök, vagyis egy könnyítő, a fejet az állnál tartó ék. Ez az ék a könyék csúcsa.
Maga a Nyék szó úgy is olvasható, hogy Nü-Ék. Nem ritka, amikor az Y jel nem lágyulás miatt van jelen, hanem az Ü hang leírása miatt. A Nü-Ék viszont a Nő-Ék, Nők Éke jelentést tartalmazza. Talán harci alakzatot jelöl itt az ék, vagy csak a nők ékességét?
A Nő jelentésű betű magyar rovásírásban az N. Az N betűhöz egy flexiós sorozat kapcsolódik, Nő jelentéssel. Ez a Nu-No-Na-Nő-Ne, Né-Ni és Nü. Megfigyelhető, hogy a Ni és Né, meg a rokonai több nyelvben is jelen vannak, azonos értelemmel. A görög Ni a nő nem jele, pl. a Szantorin névben. A magyar -Ni a főnévi igenevek végződése. Az igék mindig a keletkezés, létrehozás, megalkotás nevei, a Nő pedig az a személy, aki erre képes. Ezért a magyar -Ni egyértelműen a Nő neve.
Az orosz Nyikopol város nevében Niké, a győzelem istennőjének a neve szerepel. Nyikopol jelentése Niké-Polisz, vagyis Niké Városa. Hasonló a névhez Nikápoly is, ma Nikopol, de máshol is vannak hasonló nevű városok.
Csernyigov város neve Fekete Bülina értelmű, a Nyig tehát nincs kapcsolatban a Nyék névvel.
Az orosz -nyik képző azonban biztosan kapcsolatos a Nyék magyar szóval. A Nő az első volt az őskorban, ami az orosz -nyik képzőben is rögzült.
A Csinovnyik olyan hivatalnok, aki a vezetők akaratát hajtja végre. Mint hivatalnok, a nevében is viseli az "első" helyzetet. Az ősi rend, a matriarchátus szavai felismerhetőek a mai nyelvekben, ha nagy óvatossággal nyúlunk a témához.
Egyértelmű, hogy a Néké, Néki a Nék fogalmat tartalmazzák. A Nék az Elsők, a Nü-Nő-Né-Nej mind nőt jelent. Nagyon régi magyar nép, vagy törzs, azonos lehet az amazonokkal, csak más nevet visel. Anyajogú csoportosulás volt. Azt is fontos megjegyezni, hogy a két nem nem különült el egymástól, tiszta anyajog és tiszta apajog nem létezett, hanem a két nem között nagy harmónia működött. Erre utal a magyar nyelv sok szava.
Az amazonok magyar nevet viselnek, az Ama-Don jelentése Anya-Úr, vagyis ennél a népnél az anyák voltak az urak. A szkítákhoz, vagyis a magyarokhoz tartoztak. Seregeikben férfiak is szolgáltak. Elfoglalták Athént is Thezeusz idejében. A névben D-Z hangfejlődés tapasztalható, ez a Deus-Zeus szabály. Ama-Eme jelentése Anya, e nevek több nyelvben is jelen vannak.
A Ton, Don magyar szó, meglehetősen elterjedt nyelvünkben. A Ton rövidülhet Tó alakra, ekkor az O hang hosszú lesz, Ó formájú, felveszi magára az N hangot. Folyók és tavak viselik a Ton és Don nevet, amelyeknek isteni szellemei is voltak, őseink szerint. Ezért a Don jelentése lehet Úr is, a Donna Úrnő. Kelta, itáliai, ibériai, angol területeken is gyakori nevek. De a Ton is gyakori az angoloknál, városnevek esetében. Mivel a Ten jelentése Isten, arra lehetett gondolni, hogy a Den egyszerűen a Ten zöngés formája. Viszont a Don folyó, tó jelentése arra utal, hogy esetleg a Den szónak is van "folyó, tó" jelentése. Ha van, akkor a Min-Den, É-Den, Den-Tu nevek jelentését tovább kell finomítani.
A Bal-A-Ton, Fer-Ton, Két-Ton (Erdély), Holt-Ton (Dunántúl), Gár-Don (Gárdony, Velencei-tó), El-Ton a Volga deltától északra, Kapu-Ton az Urmia-tó, mind a Ton tó mivoltát képviseli.
Az Amadok rejtélyes népét a magyarok ősei közé sorolják. Nevük hasonlít az Ama-Don, Amazon, vagy Amandzon névhez, bár nem azonos velük. Talán az A-Madok névforma a Madák nevet tartalmazza, akik Felső-Mezopotámiában éltek. Ismert a Madai nevű ország, bár az amadokat Közép-Ázsia területére helyezik. Nyír-Mada és Mados ma is létező települések.
Van magyar kutató, aki a Neki, Néké nevet azonosítja a Niké Győzelem istennő nevével. Bognár Ferenc alaposan áttekinti Niké istennő nevét és a Néki, Néké népnevet, a kettő forma közé azonosságot tesz. Csak elismerően lehet szólni jó meglátásához. Niké istennő, amint a Néké is nőkből álló csoport, tehát kapcsolódhatnak egymáshoz. Melyik a régebbi? Erre választ adni jelenleg nem lehet.
Azt viszont nem szükséges gondolni, hogy a Nék kizárólag nőkből álló csapat voltak. Harcoltak a soraikban férfiak is, de az is lehet, hogy a sereg nagyobb részét férfiak alkották. Azonban a vezetők mindig nők voltak, királynők, hercegnők, amint azt az amazonok történeteiből ismerjük.
A Néké név jól értelmezhető a Nék-É felbontás alapján. A Nék a Nők, az É a Ház, ami gyakran nép, törzs, vagy város, település is lehetett. A Nék-É tehát megfelel a Nék népnévnek, az értelmezésben hiba nincs. Ha a X. századi magyar vezetők ennyire tisztában voltak a népnevekkel, akkor nagyon is tudták, hogy ők és őseik kicsodák. A Néké az első a magyar népnevek szent hetes névsorában. A Nék ma is elöl mennek be bárhová, a férjek a nejeket udvariasan előre engedik az ajtóknál.
Maga a Nej, mint feleség, a Né szó kicsinyítése, becézése, a j hangnak van kicsinyítő szerepe is. A Nék tehát nem csupán többes szám lehet, hanem a Né becézése, ez a Vajk típusú becézés.
A Nék elöl lágyulva Nyék. Ez is kicsinyítés, becézés lehet. Hasonlóan lágyult a Magor, Mogor is Magyar formára, amint a Megéri is Megyer lett.
A Néké, vagyis Nyék népnév matriarchális jellegű. A név azt bizonyítja, hogy a magyarok között volt olyan nép is, amelyik az ókorból származott, neve alapján, és szorosan kapcsolódott az amazonokhoz. Ez is bizonyíték az amazonok létezésére, amit a magyar nyelvből több más szóval is igazolni lehet. Ilyen szó az ember, nép (né-pi), neurosz (né-úr), ez utóbbit egyesek az orosz névvel vetik egybe.
A Nék, Nyék nevet tovább szükséges kutatni.
XVII. FEJEZET: KURTU GERMATU, VAGYIS KÜRT GYARMAT ↑ tartalomhoz
Erről a népnévről sokáig vita folyt, hogy egy vagy kettő népet jelöl? Mivel a két névvel írt népnév a negyedik népet jelöli, egyes kutatók a két név mögött egyetlen népet láttak. Mások azonban úgy gondolták, hogy a két név két külön népet (törzset) jelöl. A két népet azután valamikor egy néppé vonták össze, hogy meglegyen a hetes rendszer, vagy valamilyen más ok miatt.
Ha a Kürt előtag csak jelző szerepű, akkor egy törzsről van szó, a Gyarmatról, ami valamilyen ok miatt a Kürt jelzőt viseli a neve előtt. Ha azonban a Kürt nem jelző, akkor két népről van szó. Nem tudni, mi az igazság, sokáig nem létezett egyetlen levezetés sem, amely hitelt érdemlően bizonyította volna, mit jelent a két név. Többen tippeltek arra, hogy ez a törzs két önálló törzsből lett összevonva, a hetes szám misztikus tartalma miatt. Bármennyi magyar törzs létezett, mégis mindig hét népről, törzsről beszéltek.
A Kürt népnév közszó is, ami egy hangszert jelöl. A kürtöknek több változata van, leghíresebb közülük a Lehel kürtje. Lehel, vagy Lél vezér neve az En-Lil névvel van szoros kapcsolatban, aki isten, a levegő istene. Nevében az En jelenti az isteni fogalmat, a Lil a Lél, Lehel közvetlen rokona. Lehel kürtjét Jászberényben őrzik a múzeumban. A kürt ívelt formájú, csodálatos faragások díszítik, értéke felbecsülhetetlen. A havasi kürt hosszú és egyenes, az Alpok népének kürtje.
A Kürt szóban a Kür a Kör változata, jelentésük hasonló az egész gazdag rokonságukkal együtt. A kürt valóban a kör egy ívének a megjelenítője, innen kapta a nevét. A szó végén a T helyképző, rendkívül gyakori a magyar nyelvben. Ez a nyelvi jelleg más nyelvekben is létezik, ami rokonságot bizonyít e nyelvek között (egyiptomi, kelta, latin, stb.).
Régi írott szövegekben a Kür szó Kur alakú volt.
Kur szavunk jelentései közül fontos a Hegy, azután az Ország, de mindkettő a Kör továbbfejlődése. Mivel a magyarok találták fel a Kereket is, amit a Budakeszi kocsi is igazol, kétségtelenül őseink tisztában voltak a Kör fogalmával. A szumer E-Kur jelentése Háza az Országnak. A hegyek többnyire kör alakúak a csúcsok közelében.
Arany János a "Rege a csodaszarvasról" című versében írja: "Értek vala éjszakára – Kur vizének a partjára;", továbbá: " Vadont s a Dont ők felverik – A Mejóti kis tengerig;". Hunor és Magor tehát a Kur folyó mellett jár ötven-ötven vitézével. A Kur folyó nem más, mint a Kura folyó. Nagyon érdekes, hogy Arany János korában még általában ismerték a magyar hagyományban fennmaradt földrajzi neveket, később azonban mindent elfelejtettek azok, akik lehetőséget kaptak írni. A csodaszarvas üldözői természetesen nem érhették utol az üldözött vadat, mert az maga a csillagos égbolt volt. A Szarvas két szava, a Szár és a Vas, az égboltot jelenti. A Csodaszarvas című mesében egy művészi ábrázolás úgy jeleníti meg a szarvast, hogy a lába nem érinti a talajt, a föld felszíne felett lebeg. Sajnos, a mesélő csak félig tér ki a lebegésre, talán nem volt teljesen bizonyos a szarvas égbolti jelentésének. Az égbolton volt egy szarvas csillagkép is, amit csak százegynéhány éve töröltek el. Ezzel kapcsolatban ki kell mondani, hogy a szarvas csillagkép is fontos volt, de a csodaszarvas egyértelműen az egész égboltot jelentette, nem csak a szarvas csillagképet.
A Kura folyó neve magyar eredetű, Kur-A formában Kur folyónak kell lennie. Az A egyik fontos jelentése Víz, Folyó, pl. az Apad szóban, ami Víz a Padozathoz értelmű (A-Pad). A mai Kur-A tehát a Hegy-Folyója, vagy Kur ország Folyója, esetleg a Kör Folyója. Valóban, a folyó nagy kört ír le, amint a forrása irányából a Kaszpi-tenger felé siet.
A Kur-mező és Kur-erdő a Kura-folyó környékén volt. A Kur földrajzi név nem csupán a magyar hagyományban jelenik meg, hanem más hagyományban is előfordul.
A magyar Körös folyónév igen régi, a Kör itt a Napot jelenti. A Kör ugyanis a Nap egyik magyar neve, ezért az arannyal is kapcsolatos, mivel a Nap általában arany színű. Az arany szín mellett még a fehér (ezüst) és a piros kapcsolható a Naphoz. A görög Chryzosz – Arany, ez a görög szó a Körzős, Kürzős rontása, vagyis a szó elején mássalhangzó feldúsulás történik. A perzsa Kürosz király neve Nap értelmű, vagyis a magyar Körös szóból ekeletkezett. A Körös folyók medre valóban kör irányú. Az Aranyos folyó forrása közel esik a Körösök forrásaihoz, ráadásul valóban van arany a medrében. A Kőrös név városok nevében is megjelenik, Nagykőrös, Kiskőrös.
A Kürt szó van jelen a Tisza-Kürt, Hejő-Kürt, Erdő-Kürt és Kürtös neveinkben. Látszólag arra utaló nevek, hogy a Kürt név önálló népet jelölt egykoron.
Kuruc szavunkban a C végződés kicsinyítés, az Sz hangből eredhet. Ezért a Kuruc eredetileg Kurusz hangzású lehetett. Mezopotámiai párja a Gurus, aminek jelentése Ifjú, és Legény. Gilgames a gurusokat, a fiatal harcosokat is megkérdezte az atyák után, mit tegyenek Agga, Kis királyának hadüzenetére? Nyissák ki Uruk kapuit, és adják meg magukat, amint azt az atyák javasolták? A gurusok azonban a harcot választották, ezután Gilgames megsemmisíti Kis seregeit. A gurusok bizonyára a kurusok, másként korosok, akik házasodtak már, vagy a házasodás előtt álltak. A kurusz, illetve kuruc is ide tartozik. A kurtizán szóra nem térek ki.
A görög Kurosz Fiatalember, a Koré Lány jelentésű. A Koré szóban a Kör van jelen, ami Napot jelent, az É a nő nem jele. A Kurosz viszont hosszú magánhangzókkal pontosabban érthető. Gilgames ifjai is hasonló jelentésűek, és azok a kurucok is.
Kuruc szavunk a Kereszt szóval is rokon. A Kereszt eredetileg egy Kör, ami négy részre van osztva. A motívum a Világegyetemet jelöli, és tízezer évesnél régebbi jelkép. A két vonal, ami a kört négy részre osztja, a tavaszi és őszi napéjegyenlőség és a téli nyári napforduló vonala. A kör lehet a horizont is, vagy a Világegyetemet jelképező kör. A kereszt azt a helyzetet jelöli, amikor a két vonal merőlegesen metszi egymást, de benne van a körben. Ezért a Kör Oszt Enje fogalom adja a körösztény jelentését. Jézus, Isten Fia, feltámadott, Krisztus neve Megváltót jelent. A kurucok keresztes harcosok voltak, akik a keresztet jelképként viselték.
A Kürt származéka a Kürtő. A Kürtős Kalács rendkívül finom. A Kürtős Darazsak kürtő formájú lukakban laknak. A Küret orvosi műszó.
Érdemes kitérni Kuvrat, vagy Kovrat fejedelem nevére, akit bulgárnak minősítenek a magyar kutatók. Ez így nem helyes. Kovrat egyértelműen a magyarok unug nevű népének a királya, akik közé tartoztak a bulgárok is. Testvérség áll fenn, nem pedig török eredet. A bulgárok eredetileg nem török, hanem magyar nyelvűek, ezt bizonyítja a bulgár fejedelmi lista is. Mindkét népre rá lehet fogni, hogy szumerok, de mi nem vagyunk szumerok, hanem létrehoztuk Szumert, a bibliai Sineárt. A bulgárok, macedonok később szláv nyelvet vettek fel. A fejedelem neve Küver, Kuber formában Nap Atya értelmű.
A Kürt nemzetség, talán Trójából, talán Kárpátiából kiindulva, Itália földjére érkezett. Római mondából ismert a Curtius családnév, amely kétségtelenül azonosítható a Kurti és Kürti magyar nevekkel. A Curtius névben az -us toldalék a hím nem jele, de valószínűleg az is magyar eredetű, üs, ős értelemmel, ami a szumerban usz, és halott, halál jelentést tartalmaz. A Curti nevet a kutatók sosem vetették össze a Kürti névvel, ha jó az értesülés, mivel eszükbe sem jutott.
Egyesek szerint a Kürt név török eredetű. Ez az állítás azért tudományellenes, mert nem veszi figyelembe az idő fontos szerepét. A törökök A.D. 220-ban jelennek meg a történelem színpadán, kínai fennhatóság alól menekülve az Altáj hegységbe mennek. A Kurt török szó jelentése Szürke Farkas. Nincs ebben semmi hiba, lehet egy nép neve Szürke Farkas, azt viszont nehéz megmagyarázni, mikor, hol jött létre ilyen nevű nép, és hogyan csatlakozott a magyarok népeihez? A Karakurt pók nevében a Kara Fekete lehet, ami a magyar Ka – Ház, és a magyar Ra – Fekete jelentésű szavak ötvözete. Változata a Gara. Gyergyel István szerint a Kürt török név, és Vihart jelent.
A német Kurt keresztnév, jelentését nem ismerem.
Kurdisztánban laknak a kurdok. Hegyi lakók. A Kur, mint hegy, d-vel jelölve megadja a kurdok népnevét. Kurdisztán területén egykor magyarok is éltek, amit a kurdok jól tudnak. Ezért a zászlójuk piros-fehér-zöld, benne a Nappal. A tolnai Kurd község nevét az ótörök (600-1200 között) Qurt szóból származtatják, ami Farkas és Féreg értelmű. Kurd község népe eszerint lehet farkas, vagy esetleg féreg. Persze, a fába szorult féreg, amint tudjuk, a farkas.
Az eredeti hiteles név a Kurtu. Mivel a Tu jelentése lehet Nap és ország, ezért a népnévben a Tu szórész szinte biztosan Ország jelentésű. Az a földterület, amelyet Tu (Utu) Napisten besugároz. De az akkád nyelvben is a Tu jelentése Ország. Elam neve Elamtu is.
Több más magyar névben is jelen van a Tu, ilyen fontos név a Hetu (Heta) és a Dentu, amit Dontu formában is értelmeznek. A Tu egyes szerzőknél Tő jelentésű, ami esetleg területet is jelölhet. A Tő az a hely, ahonnan származunk, a növények töve is a növény kezdete. A He-Tu Nap-Táj, a Den-Tu Folyó-Táj. Amennyiben a Den a Ten változata, akkor Den-Tu Isten-Országa. Minden szavunkban a Világegyetem mutatkozik meg. Min isten Folyója valószínűleg a Tejút, ami megfelel a Világfának. De ha a Den-Tu szóban a Folyó-Kettő értelmet vesszük alapul, akkor Dentu-Magyaria Mezopotámiával azonos. A Tu, mint Nap, a kettő jelentését is tartalmazza, mert az Ég az egy, Tu (Utu) a kettő, amit sok nyelvből azonosíthatunk.
Kurszán, Kurszik, E-Kur templom magyar nevek.
Gyarmat nevünk nagyon érdekes és jelentős, mert igen fontos őskori népmozgásokat nevez meg. A magyarok egykor gyarmatosítók voltak, aminek a szavát ma is használjuk, de ez az ősi gyarmatosítás nem más népek leigázására vagy kifosztására irányult, hanem a kultúra átadására. Szerencsére töredékekben fennmaradt a gyarmatosítás mikéntje, amiből ki lehet következtetni, hogyan zajlottak a gyarmatosító folyamatok.
A Gyarmat szót a nyelvészek egy része török szónak minősíti. Ez tévedés, a Gyar szó van jelen a Gyár, Gyárt, Gyarapít szavakban, amelyek a többszörözést, sokasítást írják le. A gyarmatosítás valóban sokasodást jelent, tehát a szó magyar észjárás szerint keletkezett.
A Gyarmat név Gy hangja eredhet a J hangból is, lásd a Hajmási – Hagymási szabályt. A Jarmat tehát megfelel a Gyarmat alaknak. A Jarmat létező szó, a baskir Jurmati meglehetősen közel áll a magyar névformához. Ez azonban nem jelenti a Gyarmat baskir eredetét, mivel a baskir nép A.D. után érkezett az Ural térségébe, a Kurtu országnév meg valószínűleg a Kr.e. III. évezredben már létezett.
Több településünk is viseli a Gyarmat nevet: Gyarmat Veszprém megyében, azután Balassa-Gyarmat, Fehér-Gyarmat, Füzes-Gyarmat, Kapos-Gyarmat, Rába-Gyarmat.
Gyarmat, eredetileg Germatu, Gyermatu, két szóból épül fel, amelyeket könnyű szétválasztani: a Jar, vagy Gyar előtagból, ez a Ger mai megfelelője, és a Matu utótagból, amiből képződött a mai Mat szórész.
A Gyar, illetve Jar rokona a Gyár és Jár. Az első gyárak nagyon régiek Szumerban, ahol járószalagok mellett folyt a termelés, Komoróczi Géza leírása szerint. A Jár és Gyár szótani rokonsága innen is eredhet. A III. Ur-i dinasztia idején megindult a tömegtermelés, a futószalagon való gyártás. A sorozatgyártás fogalma tehát régi. De a Jár igei jelentése sok vonatkozású. A futószalag is jár, az ember is jár, a Nap is jár az égen. A Gyár azonban kizárólag a futószalagra volt értendő.
A Matu, illetve mai Mat jelentése Föld, Ország. A Ma a Földanya neve, a Tu Nap és Ország, ahogy a Kurtu névben is láthattuk. Változata a Mata és Mada, de talán a Meta is ebbe a csoportba tartozik. A Szár-Mata, Szauro-Mata népnevekben valószínűleg Ország a jelentése. A matamata egy gyilkos hal neve, a spanyol Matador is a bika megölője. De inkább a földet jelenti, pl. a harmat szavunkban. Rokon vele a Mét, ami Kecske-Mét nevében kecske-járás értelmű, a járás viszont ismételten a földdel kapcsolatos. Az akkádban is szerepel a Matu, ország jelentéssel. Ilyen név a Matu Elitu, de több más Matu nevű országnév van az akkád nyelvben.
Egyiptomban Maat istennő az igazság védnöke. Neve a Földön Át lehet. Mátka nevünkben a Mát jelenti a Földanyát, a nőiséget, akinek a fejéke mutatja be a Földanya gazdagságát. Mátra hegységnevünkben a Mát az Alföldhöz való közelségét mutatja, ahol mezőgazdasági műveletek zajlanak.
A Mat szó van jelen a japán Ya-Mato névben. A Mato és Matu igen közel állnak egymáshoz. Az Auto-Mata nem más, mint a magyarok örökjárója, maga a Napisten. Az A-Utó névben az Utó a Nap, becézve Utód, vagyis napocska.
Ide tartozik a Mada és Mados név is, valamint az ókori Madai, Transzkaukáziából. Az Ar-Mada az ország serege, az Ar a szkítában is Sereg értelmű. Úgy tűnik, az "armada" is magyar eredetű szóösszetétel, az Ármádiához hasonlóan. A Mada meglehetősen közel áll a Magyar névhez. Az ókori madai és matiénei népek közel állhattak a magyarokhoz, mint a Médek is.
A Ger szó Gyerek jelentésű. A Gyerek összetett szó, a Gyer és Ék összetétele. A Ger, illetve Gyer voltaképpen a Nap neve, a Ker a Kör, a Nap, az Ék csillag. A gyerek tehát egy napcsillag, a csillag jelzi, hogy kicsi nap, aki majd meg fog nőni. Ezért a Ger-Matu, és Gyer-Matu a Gyerekek Földje. A népfelesleg folyamatosan távozott a törzsterületről, amiről igen sok adat szól az ókor idejéből. A népesség gyarapodott, a fiatalok, a gyerekek, általában egy királyi ifjú vezetésével más területre költöztek.
A mai Gyarmat név Matgyar formában, nagyon hasonló a Magyar népnévhez. Mat-Gyar a Föld-Gyárosai, vagy a Föld-Járók népe értelmet is tartalmazza. Érdekes szótani lehetőség.
A Mater és rokonai arról beszélnek, hogy a Magyarok az anyanép, kétségtelenül az indoeurópaiak anyanépe. Az orosz Maty is a Magy változata, alig lehet megkülönböztetni a két szót egymástól. Mivel a Mater Anya névben is jelen van a Ma, amint a Mat névben is, a rokonság kétségtelen.
A finn Ilmatár istennő neve valószínűleg Ilma-Tár értelmű, amiben a Tár Nőt jelent. A magyar Tár ige, és belőle alakult változatok rokonok is lehetnek a finn Nő fogalommal.
Kurtu Germatu, vagyis Kürt Gyarmat tehát egy nép, nem kettő. Kurtu a konkrét ország, a Kaukázustól délre, aminek a gyerekei, fiai-lányai kivándorolva gyarmatosítók lettek valamely más területen. Egy részük kétségtelenül a Kárpát-medencében, de lehet, hogy más területeken is letelepedtek. Fura, hogy Arany János tudta egyik őshazánk pontos helyét, a későbbi történészek pedig nem vették figyelembe Arany János által leírtakat. Ha találunk megfelelő földrajzi nevet, ami a Kurtu Germatu névből alakult ki, akkor már meg is találtuk ennek a népnek egy újabb telephelyét.
XVIII. FEJEZET: TARIANU, AVAGY TARJÁN ↑ tartalomhoz
A hét magyar népnév középső neve, mítikus negyedik név, ami a központi népcsoportot jelöli a szent hetes rendszerben. A szent hetes sor több kutató szerint katonai hadrend is volt, aminek a közepén a Tarjánok foglaltak állást. Eszerint ez a nép adta a csatarend centrumát.
Tarján népnevünk rendkívül régi, gyakran önálló magyar népként ismerhetjük fel a történelemben. A népnév formája igen változatos, amit a hosszú idő is megalkothatott, de más írástudó népek is különféle képpen írhatták ezt a nevet. A sok variáció nincs nagy alapossággal összegyűjtve, vagy pedig nem ismeretes a szerző, aki összegyűjtötte volna ezt a népnevünket. Néhány névalak: Tarján, Torján, Turján, Turjány, Turgyán, Türjén, Zürjén, Torgyán, Tarchan, Tárkány, Tar Kán, Tarquinia, Tarquinius, Torja, Trója, Traján, Traianus, Troia, Troasz, Troyes, Troice, Tarkin, Tyrhenosz, Türrén-tenger, Tyrhen-tenger, Trákia, stb.
Nagyon úgy tűnik, a felsorolt nevek a Tarján nép nevei, amely egykor hatalmas volt, utódai ma is hatalmas területen vannak elterjedve.
Troia, vagy Trója ősi város. Kezdetben néhány ház állt a helyén, talán már Kr.e. 5.500 körül már létezett. Európa és Kis-Ázsia közötti átjárót biztosította a vándorlók számára. Neve a kezdetekkor még ismeretlen. Valószínű, hogy amikor már város volt, Torja néven ismerték. A Torja mellett több más neve is volt, az egyiptomiak Ilunának nevezték, később ismert volt az Ilion név, amely nevek az Ilona istennői névből alakultak ki.
Székelyországban önálló település Torja. Közelében van a világhírű Torjai Büdösbarlang. Ebben a kis barlangban vulkanikus gázok terjengenek, a föld köpködi ki halálos mérgeit. A mai Kézdi-Vásárhely nevű székely város eredetileg Torja-Vásárhely nevet viselt. A Torja név a beszéd gyorsulása miatt alakult Trója formára. Az indoeurópai nyelvek gyorsak, hajlamosak az eredeti szavak rövidebb kimondására, amit ezer és ezer más szóban is tapasztalhatunk. Így alakult a Torja név Trója formára, amit már a görögökhöz köthetünk.
A szegedi Tarján városrész neve is ehhez a népnévhez köthető. Salgó-Tarján város neve a Salgó és a Tarján elemekből áll. A Salgó két eleme a Sal, és a Gó. A Sal van jelen a Sal-föld földrajzi nevünkben is, amit Fényesnek lehet értelmezni. A Gu egyik jelentése Fej, ezért a Sal-Gó valószínűleg Fényes-Fő értelmű. Elképzelhető, hogy Salgó-Tarjánt a magyar nyelvű trójaiak alapították. Ugyanis forrás szól arról, hogy a Kr.e-i 3. században, amikor Trója utolsó eredeti lakói elhagyták a várost, a Dunán felhajózva a Kárpát-medencébe költöztek. A Duna bal partján szálltak ki a hajókból, és a közelben várost alapítottak. A forrás több adatot nem közöl. Ekkor hanyatlott le Trója véglegesen, bár a rómaiak újraélesztették a várost. Ma Törökország birtokolja Tróját, akik feléleszthetnék, ha akarnák.
A Tarján név van továbbá Tarján község nevében, ismert Gyöngyöstarján, Tiszatarján, Tarany, Terény. Azután van Tárkány, Felsőtárkány, Mezőtárkány is. A török Tarqan főember cím Magas-Kán lehet, mindkét szóelem a magyarból, szkítából került a törökbe, és nem fordítva.
Trója görög név, a magyar Torja szabályos gyorsított alakja. A Torja szó két eleme a Tor és a Ja. Még a Tor – Tró előtag is magyar nyelvészeti szabályok szerint alakul ki, a hosszú Ó a rövid Tor szó Tró formára módosulása útján képződik.
Tor szavunknak több jelentése van, és meglehetősen elterjedt több nyelvben. Egyik jelentése Hegy. A Tor-Lasz amolyan Torlódó Hegy, mivel a Lasz is Hegy. A Torul ige. A Torony közeli rokona a Turán, Hegy-Égi jelentéssel. A tornyok is magasak, az ég felé emelkednek. A Torony rövidülése a Trón, mivel a trónok is tornyok voltak. Torda városa nevében is a Tor van jelen. A Tor közeli rokona a Tur és Tar, de a Dur, Dor, Dar is a rokonsághoz tartozik.
Tor-Ja második szava talán Víz, vagy Folyó, de lehet más jelentése is. Az "A" önálló szó, Isteni, Magas, Víz, névelő és hátra vetett névelő lehet. Az "A" ezért jejes alakban lehet Víz is, pl. Belaja folyó nevében Béla-Víz, vagyis Fehér-Folyó. Így a Tor-Ja esetleg Torony a Víz mellett értelmet tartalmaz.
A görög dórok valamiképpen a bosszúálló trójaiak nevében indultak támadásra. A trójai háború után lerohanták Hellászt. Egyes városállamokat bevettek, másokat békén hagytak. A hírneves Tróját azért támadták meg a görögök, hogy kirabolják. Talán sikerült is nekik, de sok kérdőjel van a háborúval kapcsolatban. Még az is elképzelhető, hogy nem Agamemnón serege pusztította el a várost. A dórok azonban ténylegesen nagy rablásokat végeztek Görögországban.
Az akkád-babiloni Dur is megfelel a Tar szónak. A városokat városfal és sok Torony védte az ellenségtől.
Anglia délnyugati részén emelkedik a Tor-hegy. Meglehetősen szabályos kör alakja van, az is lehet, hogy mesterségesen alakították szabályos formára.
Tor a germánok hatalmas istene.
A Dór Kemény is, amit a dór hangsor is jelent.
A trójai névanyag, ami fennmaradt, kétségtelenül magyar nyelvi eredetű, ami azt bizonyítja, hogy a városban egykor magyar jellegű nyelvet beszéltek. Szkíták is laktak a városban, ami további bizonyíték a magyarok jelenlétére.
Kis-Ázsiában a Kr.e-i 2. évezredben egyes királyok neve, rangja Tárkány volt. A Tárkány név Tarquan és Tarchan formában ismert. A Tar egyik jelentése Csillag és Magas, a Kány, Quan, Chan utótag valószínűleg Kan, Kán, Király. A Kán név magyar eredetű, a Kan a törökben Vér. A Kán a Kan változata, totemnév, ami nyugattól keletig elterjedt. Így a Tárkány lehet Csillag-Király, vagy Magas-Kán is.
Tarhuntas isten neve, vagy Targitaos ősünk neve is tartalmazza a Tar nevet. Tar-Hun-Tas jelentése Magas-Hun-Úr. E nevek egy része Csillag értelmű, a csillag ága, a sugara viszont Hegy alakú. Tehát a csillag és a hegy összekapcsolódik. A Tar jelentés a kopaszságra is vonatkozik, a kopasz fej csillogó. Ha a haj hátul farokban végződik, akkor olyan, mint az üstökös, ami csillogó és van csóvája. A Thar-sivatag neve egyértelműen Tar, vagyis kopasz, hiszen nincs rajta dús növényzet. A területen többször is éltek rokonaink, mint a szkíták, vagy később a fehér hunok, ők a mai Radzsasztán lakói. A nyelvük egyértelműen magyar volt, amit sok földrajzi név igazol.
A Taraj, vagy Taréj a fejen lévő dísz. Jellemző a kakasokra, a tyúkoknak is van kisebb taréja, és más madaraknak is. A Tar-Éj szóban megjelenik az Éj. A Tar jelentéseit figyelembe véve a Taréj igen bonyolult jelentésű. Sok szavunk vonatkozik egy adott korhoz, ami ma más nincs, ezért az értelmezés olykor igen nehéz és nehezen felfogható. Trója harcosai jellegzetes Taréjt viseltek sisakjukon. Ezek a lóforgós sisakok, ahogy Homérosz nevezte, a taraj volt a dísz. Lószőr volt bennük, olykor szürke és fehér csíkozással.
A Taraj tehát valamilyen dolognak a felső része, a szó változata a Tarja. Ennek képzett alakja a Tarján. Ha az Án szórész önálló lenne, akkor Ég, Menny lenne a jelentése. Hasonló a Tarajhoz a Karaj, Karéj, amelynek a töve a Kar, a Kör rokona. E szavaink szláv rövidülései a Kraj, Krajina, Kraina, amelyek ráadásul a Karaj, Karéj értelmet is tartalmazzák, gyakran területre értve. Húsipari neveink a rövid karaj, hosszú karaj és a tarja. A Tarja felső hús.
Magyar Adorján kiváló kutatónk szerint Trója azonos meséink Kacsalábon Forgó Várával. Teljesen igaz, de más városaink is foroghattak, mint a csillagok. A csillagok lakhelyek, lukak az ég szövetén, amelyeken keresztül átömlik Isten örök fénye. Azt viszont nem tudni, honnan tudták őseink azt, hogy az égi lakok, a csillagok forognak? Több mesénkben is megjelenik a Világfán, vagyis a Tejúton lévő forgó csillag, vagyis palota. A Túr ige is tartalmaz forgó mozgást, a túrni-dúrni a túrót kifejezés leírja, hogy a kéznek forgó mozgást kell végeznie. A Kacsaláb helyett Réceláb, Kakasláb is előfordul.
A Zürjén név a Komik orosz neve. Nagyon érdekes, hogy az oroszok a komikat zürjéneknek nevezik, mert ez a népnév a Türjén változata. Az orosz nép tudja, mit beszél. Eszerint a Zürjének egy Tarján, Türjén ág, amelyik északra vándorolt. Trójaiak, vagy etruszkok, türhének.
Az etruszkok népe magyar nyelven beszélt. Mai maradvány a hehezetes toszkán nyelvjárás, ami Etruriában lelhető fel. Az Etruszk népnév meglehetősen titokzatos. Egy Het-Rusz-K variáns érthető lenne. A Hét-Rusz egyértelműen Hét-Magyar jelentésű, mivel a Rusz eredetileg a magyarok neve volt, mint több más közismert népnév is. A szumerban is előfordul "rosz" alakban, Ruszt város neve és a rusztikus (vidékies) egyértelműen a magyarokra vonatkozik. A H hang nem szerepel az olaszban, ezért talán itt veszhetett el a Hét H hangja. De az E-Trusz-K egyértelműbb, az E Ház (város, nép), a Trusz a Trósz, a K kicsinyítés vagy többes szám. Háza a Trószoknak, ez az Etruszk jelentése.
Az etruszkok Kr.e. 2.500 körül a Kárpát-medencéből érkeztek Itália földjére. Valószínű, hogy már előttük is éltek a félszigeten más magyar csoportok. Rovásírással írtak, neveik tömegesek a feliratokon. Aeneász és hajósai Trójából érkezhettek. A Trójától délre élt nép is a Tarjánok közé tartozott. Trója, a Kárpát-medence, Etruria nagy területet jelent, de a magyarok ennél sokkal nagyobb területen éltek. Egyértelmű, hogy az indoeurópaiak és afroázsiaiak a magyaroktól származnak, amit a magyar írás bizonyít a legjobban.
Tarquinia jelentős város Itáliában. A város nevében a Qu hang a J hang párja, ez a Pe-King – Bei-Jing szabály. Ezért a város neve Tarjinia is lehetne más hangzásban. A római Tarquinius királyi család innen származott. A Tarquiniusok ezért Tarjánok, amint a város is a Tarjánok, illetve a Tárkányok nevét viselte. Tarquinia hatalmas város volt egykoron, Róma alapítása a magyarokhoz fűződik, de nem feltétlenül a Tarquiniusokhoz, hanem inkább Romulus elődeihez.
A Tárkányok neve önálló magyar törzset jelöl, holott kétségtelenül kapcsolatos a Tarján névvel. A Tarjánok a központi magyar nép, a név egészen Trójáig, Tarquiniáig vezet, de Kis-Ázsiában a hatti és hettita államok is kapcsolatosak lehetnek a tarjánokkal. Arról van szó, hogy egyes nyelvészek a tarján magyar népet töröknek akarják beállítani, pedig erről szó sem lehet. A magyar feliratok azt bizonyítják, hogy a feliratok létrehozói ismeretlen idők óta léteztek, a törökök viszont csak Kr.u. 500 körül jelennek meg nagy számban és hatással a történelem színpadán. Ezért kizárt, hogy a több ezer év óta létező tarjánok és névváltozataik a törököktől eredt volna.
A vas fém felfedezése nagyon régen megtörtént. Egyiptomban a Vas egyik neve Bia, ami a magyarban Fehér jelentésű. De a Vasz, Vas is Fehér, Felső-Egyiptom fővárosa Vasz (Vaszet), ami Fehér, amint a felső-egyiptomi korona színe is. A Bia egy magyar település neve, de ismert még Kele-Bia nevében is. A Bianka is Fehér jelentésű, a latin Fa-Bia-nus (Fábián) pedig etruszk lehet, Fehér-Fa értelemben. A Bia olyan vas, amely az égből hullik, vagyis meteorit vas. A Bia szót nem szabad Bjá alakra átírni, mert elveszti az értelmét, és a végén Bdzsá lesz belőle. A Nyugat úgy lehet Fehér, hogy a Napisten nyugaton megy lepihenni, a fehér és fekete a gyász jelképei is. Vas megye a legnyugatibb magyar megye, nem véletlenül viseli a Vas nevet. Bia, egy ideig Bia-Torbágy, Budától nyugatra van, ami megfelel a Fehér fogalomnak.
A vaskohászat, ahogy ma tanítják, Kis-Ázsia északi részén fejlődött ki. Innen lehet számítani a vaskorszakot. De az egyiptomiak jóval régebben ismerték a vasat, és fel is használták, de nem nagy mennyiségben. Különösen érdekesek a fémnevek, mert jelentős részük magyar nyelvű. Ilyen a Réz, ami Ré napisten nevét viseli, vagy a Kű-Pirosz, a piros kő, a rézérc, ami Ciprus nevét és a Cuprum (Cu) nevet is adja. De a Vas is magyar, Fehér jelentéssel nem csak Egyiptomban van jelen, hanem germán nyelvekben is, mint a németben, angolban, svédben.
A Vas Öt jelentésű a sumerban, az Öt számnév viszont az Ut, Utu Napisten nevének változata. Egyértelműen a kéz öt ujjáról van szó, a tenyér a Nap megjelenítője, amint ezt a Ten-Ér, Isten-Úr fogalom bizonyítja. Utu is Öt újjú kezével simogatja az embereket, amint ezt ábrázolják az egyiptomiak. A Vas, mint Öt, megjelenik a Vas-Óra (fehér-óra) fogalomban, amikor fehér abroszt tettek az asztalra őseink, és étkeztek. Ez a Vacs-Óra, ami tehát magyar szóösszetétel, a vacsora. Az angoloknál az öt órai teázás szokásában meredt fenn ez az ősi magyar hagyomány. A leggazdagabb étkezés régen a vacsora volt, ami gyakran mulatságba csapott át.
A tárkányok, a Tarchan, Tarquan méltóságnevet viselők, a tarajos Tarjánok, Trójaiak között tehát szoros kapcsolat van. Régészeti tény, hogy a vasat valóban Kis-Ázsia északi részén termelték ki nagy mennyiségben. A vaskovácsok, a tárkányok egyben a tarjánok is. Ezért a vasat is a magyaroktól kapta az emberiség, mint a fémek többségét is. Kis-Ázsia északi részén még több név igazolja a vas megjelenését. Törökül a Tárkány Vaskovács, átvették tehát a Tarján, Tarchan nevet, és alkalmazták saját életükben is. Törökül a Vas Tömör, Dömör. De ez a szó is magyar eredetű, a Tem, Töm ige származéka. Dömör-kapu jelentése Vas-kapu, amiből több is van. A Pilis északi részén, az Al-Dunánál, a Kaukázusban, és bizonyára máshol is.
A római Traianus, Traján császár neve egyértelműen a Tarján, Tarian népnévből ered. Vajon Traianus is etruszk származású volt, vagy valamilyen más magyar néphez tartozhatott, pl. az illyrhöz vagy pannonhoz? A császár nevében elülső mássalhangzó feldúsulás van, ami nem természetes eredetű, hanem a beszéd gyorsulása folyamán egy már létező szó rövidülése útján keletkezik.
Troasz állam kiterjedése valószínűleg nagyobb volt, mint azt a mai térképek mutatják. Hosszú fennállása folyamán változhatott hatalmának kiterjedése, hol nagyobb, hol kisebb volt. Az adatok alapján Kis-Ázsiában a birodalom kiterjedhetett messze keletre, a Pontusz-hg területére.
A Torgyán családnév állítólag örmény eredetű. Ha ez igaz, akkor a Tarjánok egyes családjai Örményországban is letelepedtek. A név Torján alakban tényleg örmény jellegű, de nagyon közel áll a Tarján népnevünkhöz.
A Csillagok háborúja című kiváló filmsorozatban egy vezér neve Tarkin, ami kétségtelenül a Tarquinius nevet idézi. A filmsorozat két szerzője magyar, akik több igen érdekes nevet alkalmaznak, amelyek magyarnak tekinthetők. Ilyen név a Jedi (Dzsedáj), a Jedi a Heti változata, és Heliopolisz egykori főpapjának a címe.
London környékén egykor a Troice nép foglalt hazát, és megalapította a várost. A Troice bizonyára az egyik magyar népcsoport Angliában. A mai Londont a rómaiak előtt alapították, tehát a rómaiak egy meglévő várost tettek meg fontos bázisuknak. Egyik neve Londinium volt, amiből kifejlődött a mai London név. Ismert még a Londin, Londinos, Lowonidonjon forma is. Egy hagyomány szerint Lud király alapította a várost, Kaer Lud néven. Feltűnő a Lud név, ami a Lüd népnévvel vethető egybe, és a magyar Lúd szóval. A lódtojásból keletkezett a világ, a Nagy Gágogó a világ teremtője, tehát a ludak, a tojók, nem akárkik az ősi mitológiákban. A Troice és a Lud király név együtt már nagyon erősen magyarokat jelöl.
Párizs és Troyes környéke szintén magyarok által volt lakott. Írásos források szólnak Parisz királyfiról, aki Trójából egészen Párizsig ment, és megalapította a várost. Törzse neve Lutetia Parisii, akiket keltának vélnek, de trójai tarjánok voltak. Később a hunok a térségben mértek hatalmas vereséget az egyesült nyugati hadakra a mauriacumi mezőn, az akkori Triassicum nevű várost ezután Troyesnak nevezték. Vagyis a nevet adók tudták, hogy a hunok részét képezik a trójaiak, vagyis a tarjánok. A Mauriacum névben is a "magyar" népnév rejlik. London magyar alapítása Párizs magyar alapításával együtt így kézenfekvő az adatok alapján.
Az egyiptomi Troia város lakói szintén trójaiak, vagyis tarjánok. Sajnos az egyiptomi Troia városról nincs adatom, csak a neve ismeretes.
Amikor a magyarokra a Türk (Tyrk) nevet adták fontos ókori szerzők, akkor helyesen jártak el. A bizánciak teljesen tisztában voltak azzal, hogy a magyarok, pontosabban a Tarján törzs, a trójaiakkal, türkénekkel, etruszkokkal azonos. Nem a törökökre gondoltak, bár a törökök is átvették tőlünk a Tyrk nevet, ami valójában az etruszk név rövidülése. Tyrhenosz királyfi is viselte, akinek a nevében a Tyrh a Türk szóval azonos. A törökök vezető családjai sokáig magyarok, vagyis hunok voltak.
Még meg kell említeni a Trák népnevet, ami szintén a Tarján névvel hozható kapcsolatba. Van is a trákoknak magyar királya, a területet egykor magyarok lakták.
A Tarján egy nagy nép neve, messze területeken is elterjedt egykor, és ma is létezik.
XIX. FEJEZET: GENAKH, AVAGY JENŐ ↑ tartalomhoz
Az ötödik magyar nép neve, talán mind közül a legtitokzatosabb. Azért titokzatos, mert a név jelentését nagyon nehéz meghatározni. Azután a Jenő elterjedt keresztnév is, nagyon sokan viselték és viselik, de a név jelentését nem sikerült megnyugtatóan feltárni.
Sokak elhiszik a Jenő név török származtatását, ami téves. Elsősorban azért, mert népeink nem voltak törökök, de azért is, mert az elsődleges Genakh névvel a törökösök nem törődtek, és nem határozták meg török megfelelőjét. Egyszerűen kikerülték a Genakh nevet, nem tudtak vele mit kezdeni. Hiába állították, hogy a hét nép (törzs) közül öt török, de valahogy a nyék és a megyer volt a többségben lévő két nép, akik az öt török törzset beolvasztották, sehogyan sem sikerült bizonyítani elméletüket. Természetesen azért, mert az elméletük hamis, a helytelen feltevést pedig nem lehet bizonyítani. Nem szól adat arról, hogy a nyék és a megyer népessége nagyobb volt, mint a másik öt törzs népessége, arról viszont van írásos bizonyíték, hogy hét magyar jött össze szövetséget kötni, vagyis hét király, hét fejedelem.
Ha a Genakh rokonságát keressük, akkor azonnal az Eugén, Eugénia nevekhez jutunk, amelyek a latinos Eugeniushoz tartoznak. Az Eugeniának van Jena, az Eugénnek Jenő formája. Az Eugén jelentése Előkelő, Nemes születésű, görög eredetűnek tartják.
Jenő nevünknek a baskiroknál tényleg van rokona, ez a név a Jenej. A Jenej nem más, mint a magyar Jenei változata. A baskirok kétségtelenül több magyar törzset, nemzetséget és családot olvasztottak magukba. Legalább három magyar törzsről lehet tudni, valamint egy finnségiről. Összesen mintegy 25 baskir törzs lehet, ebből négy nem török, a döntő többség tehát a törökökhöz tartozik. A baskir etnogenezis folyamán az Ural nyugati előterében helyben maradt magyar és finn csoportokat beolvasztották a keletről érkezett törökök, így alakult ki a mai baskir nép. A baskirok török csoportjai 500 után érkeztek a területre, amit előttük magyarok-hunok és finnségiek laktak.
Jenő szavunk elején a J hang a G hanggal rokon. Igaz, K-J és G-H lenne a szabályos rokonság, de a G-J pár is lehetséges. Mivel a J és H gyakran csak szóelválasztó szerepű, jelző hangok, ezért az elvételük gyakran jogos. Ha elvesszük a J hangot, akkor meglepően az Enő szóhoz jutunk. Az Enő rokona az Ené, Inő, Inó, Ünő, Enéh, amelyek kifejezetten Nőt jelentenek. Talán a hadrend bal szárnyának jobb oldala is női jellegű volt a csatarendben, mint a Nék a jobb szárnyon? Ezt nem lehet állítani, mert nincs rá bizonyíték. Különben a Genakh G hangja erős, nem lehet figyelmen kívül hagyni.
A magyar szavak elején és végén igen gyakori a H és J, amelyek szóelválasztó szerepűek, nem tekinthetők teljes értékű hangoknak. Inkább több hangból állnak, a H és J is, ami azt is jelenti, hogy a különböző emberi nyelvekben ezekre a hangokra külön oda kell figyelni, és meghatározni szerepüket. Ha ezt nem tesszük, súlyos tévedésekbe futhatunk. A H és J eredetileg nem tartoztak az alapvető hangokhoz, amit még ma is érzékelhetünk, amikor a Mé szót Méh-nek, vagy a Ju szót Juh-nak mondjuk. A J és H úgy viselkedhet, hogy rátapad az alapvető szavakra, hangokra, mintha ők is az alapvető hangokhoz tartoznának. Hosszú fejlődés után ezek a hangok rátapadnak a szó testére, és úgy viselkednek, mintha a szóhoz tartoznának, nagyon régi időktől fogva. A nyelvi jelenséget számtalan magyar szónál felismerhetjük, köztük nagyon fontosak is vannak.
Ilyen név pl. Uru-Solyma, amiből sokkal később Hyero-Solyma lett, amiből kialakult Jeru-Salem, a mai Jeruzsálem név. A város neve tehát magyar nyelvű, mint az összes fontos város neve, ami ma a Földön van. A rejtélyre nem tudok magam sem választ adni, miért magyar nyelvűek a mai világ fővárosainak többségének nevei? A cseheknél és spanyoloknál is felismerték a jelenséget. Nem ismerni komoly nyelvészeti írást, ami erről szólna. Az alapvető hangok rendjét ismerjük, de az elterjesztett tudományos írásokban a hangrendek olykor tévesek.
Ezért Iz-Rá-Él országának a neve magyar nyelvű, az Izzó-Rá-Élőhelye, amiből Jiszróél lett mára, a mai időkre. De Jiszróél már nagyon hasonlít Jeruzsalem nevére, de természetesen a két név nem azonos.
Szép Ené magyar istennő. Az Ené, Ünő nevek kétségtelenül a magyarokhoz tartoznak, magyar nyelvűek, de Enéh formában is írták szerzőink. Az Ené istennőnév nagyon fontos, belőle több névformát is kialakítottak utódaink. Az egyik vonal a Jenő, Jenei, Jenej, irányába mutat, amelyek a sokkal régebbi Ené, Ünő neveink felől keletkezhettek. Az égbolt irányába az Ünő ad jelzést, mivel a Csudaszarvas maga az égbolt. Mivel Ené neve E-Né alakban Háza a Nének, teljesen világos, hogy a név Női fogalmat tartalmaz, hiszen Ené ténylegesen ősanya, a magyarok egyik istenasszonya, akinek a nevét a krónikákba is betették. A Né jejes alakja, becézett formája a Nej, a Feleség egyik neve, amit ma is használnak a magyarok. Az Enéh, Eneth is ismert névforma. Az Enéh H hangja erősebben kimondva Enékh, ami a Genakh szóhoz már egészen közel áll.
Ha a Tarján, a trójai nehézlovasság van középen a hadrendben, egy bizonyos időben, akkor a jobbszárnyon a Nék, az Elsők, a Győzők vannak, a középső sereg a Magyar, a mindent eldöntő Napok, az Oroszlánok, a királyok csapatai, tőlük befelé a Kurtu-Germatu hadserege áll fel. A centrumtól, vagyis a tarján trójai nehézpáncélosoktól balra a Genakh, azután a Kari és a Kaszi csapatok sorakoztak fel. Ha igaz ez az elrendezés.
Az Ené másik lehetséges jelentése az En-É. Az En szó első jelentése Isten, azután Herceg, azután Mindenki, az összes Enség, amit a magyar nyelv megjelöl. Az En-É szó szerint tehát Isten-Háza, vagy a többi jelentés alapján értelmezhető szó. Az alapszavak jelentései nagyon fontosak, a nyelvészek az alapszavak jelentéseit úgy vetik el, hogy az egyik nyelvben ezt jelenti az alapszó, a másik nyelvben meg azt. Ha az alapszavak egyes nyelvekben azonos jelentésűek, akkor azok a nyelvek közös tőről erednek, ami bizonyítja az adott nyelvcsoportok egységes származását.
Az Eugenosz Előkelő születésű. Az Eu önálló szó, a latinban Igazi, Valódi és Új (Jú, Jó), a jelentése. Nagyon fontos szó, hogy a magyar ősibb megfelelőket megérthessük, és az újabb latin és görög megfelelőket levezethessük a magyar ősi szavakból. Az Új és Jú, Jó jelentéseiből kell kiindulnunk, hogy eljuthassunk az Eu többi jelentéséhez. Amúgy az egész szócsoport egy tőről fakad, az U alapvető ősszóból, amiben nem lehet okunk kételkedni. Az Eu tehát leválasztandó az Eugenosz, Eugenus, Eugenia szavakról, mert eredetileg önálló szó. Marad a Genosz, Genus, Genia, ami viszont már nagyon közeli rokona a Genakh magyar népnévnek.
Fontos források közlik, hogy a Geniusz szó etruszk eredetű, tehát nem latin, ha úgy gondoljuk, hogy a latin már egy elágazott magyar származású nyelv, ami külön vált a magyartól. Úgy gondolom, hogy a latin, és az összes indoeurópai nyelv a magyar alapnyelvből származik, ezért a szavak a magyar nyelv felől erednek az indoeurópai nyelvekbe, a Geniusz is etruszk eredetű, amely szó átment a latinba, italicusba, majd sok új nyelvbe, pl. Zseni formában. A Gen, Gén, Geni a Ken magyar ige közvetlen rokonai, jelentéstanilag is azonosak, ha a Föld megtermék enyítésének szertartása is szemünk elé jut. Ge Anya Kenése nem egyszerű mellékes eljárás, hanem Ge Anya megtermék enyítése, hogy legyen újra gabona, zöldüljön ki a világ.
Mind az E-Né, mind az En-É jelentés megfelelhet a Jenő népnév lehetséges eredetijének, amelyek egyike sem török nyelvű.
Kis-Ázsia északi részén élt a Kr.e-i II. évezredben a Henét nép, vagy törzs. Ez a népnév nagyon is közeli rokon az Enéth magyar istenasszony nevével, a területen akkoriban sok amazon élt. Az Enéth névben a Th végződés a Ta=Anyaföld maradványa lehet, a nőiség megtestesítője. A szemita nyelvekben a T a nő nem jele, ami természetesen a magyar nyelvből származik. Sok nyelvben a nő nem jele, vagy a föld, a hely jele. A Henét változata a Jenét, ami azt is jelentheti, hogy a Jenő nép tényleg a Hené népből ered, eredhet.
Egyes Enét, vagy Venét csoportok elvándoroltak Kis-Ázsiából Itáliába, a Trójai Háború után. Ők a Velence környéki Venétek, akik majd később alapítják Velence, Venezia városát. Magyarországon is van Velence nevű település, meg még több más helyen is. A spanyol Valencia neve, és még sok más város neve, rokon lehet a Venét névvel. A Venétek nagy biztonsággal magyar eredetűek, ami keveset tudunk róluk, az magyar nyelvűnek mondja őket. Nem Aeneász népéhez tartoztak, de az etruszkokkal rokonok voltak, emiatt vélhetjük őket magyarokhoz tartozóknak.
Ha a Venet népnév rokon a Vened, Veneda, Vend nevekkel, akkor olyan csatornához jutunk, ami a szláv nyelvek magyar eredetét bizonyítják. A szláv nyelvek magyar eredete sok alapos és igaz nyelvészeti bizonyíték alapján mondható ki, tehát nem szükséges a Henét, Venét népnevek Vend rokonságának kimondása sem.
Hivatásos nyelvészek török nyelvű érveket is felhoznak, amihez nehéz hozzászólni, ismerve az őstörök nyelvi fázis A.D. 220 utáni megjelenését. Hogyan lehetne 220 után a török nyelv olyan nagy hatással a magyar nyelvre, ami 200.000 év óta írott formájú, mint amit állítanak ezek a nyelvészek, akik a rovásírást egyáltalán nem ismerik. Sehogy.
Jenő magyar község, amelynek a neve azonos a Jenő törzs nevével. A csagatáj Inaq "bizalmas, tanácsadó, miniszter" egy kitalált, tehát sosem létező Inék párjának Jánák változatára vezethető vissza, így a magyar nyelvészet. Valakik itt nagyon kitalált szavakat alkotnak. Baranya-Jenő, Buda-Jenő, Diós-Jenő, Jász-Kara-Jenő, Pilis-Boros-Jenő, Somló-Jenő, Tisza-Jenő, minden Jenő szava kitalált lehet, a Genakh helyett. Ez a kitalált, sosem létezett Janakh szó lenne a Jenő név eredete. Az egész elgondolás egyszerűen képtelenség, és olyan hatalmas prekoncepcióra épül, amihez kevés fogható a nyelvészetben. A kitalált szavakat csillaggal jelzik, amiből látható, hogy a csillaggal jelzett szó nem létező szó.
Bíborbanszületett Konstantin császár Genakh neve a Jenakh, vagy Jenők formának esetleg megfelel. A Genakh nevet próbálták meg a kutatók valamilyen törökségi nyelvre ráhúzni? De G-vel kezdődő szót nem mutatnak be, csak J-vel kezdődőt, tehát a Genakh elkerülhette figyelmüket. Törekvéseikben ráakadtak a csagatáj nyelvre, azután a csuvas nyelvre, mindkettő nagyon fiatal nyelv, kevesen ismerik, ezért jó terepnek számítanak.
A Janicsár török névben is néhányan a Jenő nevet látják. Az oszmán török Jeni Cseri = Új Sereg előtagja, a Jeni lenne a Jenő rokona. Ez azonban kétségtelenül helytelen állítás. A Jenő nem Új, nem Jeni, hanem inkább Zseni, de ezt a nyelvészek nem merik leírni.
A Jeniszej folyónév is alakilag hasonló a Jenei, Jenő névhez, mert a Jeni tényleg hasonlít a Jenőhöz. A Jeniszej folyó nevét nem értik a nyelvészek. A jurák szamojéd Jensza Jeniszej értelmű. A Jensza nevének jelentését a jurák szamojédek sem ismerik, csak azt, hogy a nagy folyó neve, tehát nem jutottunk előre. A szamojéd Jedosí Tenger értelmű, ami viszont nem Jeniszej! A szamojédok tudják, hogy a Jeniszej egy folyó, a Tenger meg nem folyó, és az is biztos, hogy a különböző fogalmakat különböző nevekkel illetik. Ezért aztán a Jeniszej nevét továbbra sem értjük.
A Jeniszej név más kutató szerint a tunguz Jene szóból ered, aminek a jelentése Nagy Folyó. A Jene nem azonos a Jeniszej névvel, de az biztos, hogy a Jeniszej egy Nagy Folyó.
Ha a hun-magyar nyelv alapján a Jeni-Szej egy Keni-Szek lenne, akkor a Kén a Nap, akinek a Széke a folyó felszíne. De erre nincs semmi bizonyíték.
Csupán gondolati lehetőség, hogy a Jeni-Keni névben Ki-En nagy vízisten neve is lapulhat. Ki-En Széke a Jeniszej folyó neve? Nem hiszem, de semmi sem lehetetlen.
Őseink gyakran a személyneveket a folyók neveiből vették, mert a folyók hatalmasok, áradatukat nem lehet megállítani, mindenen áthatolnak. Atilla és Csaba is ilyen név. A nép úgy áramlik az idő tengerén át, mint a folyó folyik a szárazföldeken keresztül a tenger irányában.
A Gén, Kén olyan szavak, amelyek déli irányba mutatnak. Etruszk jellegű a Gén, a Kén a Ken ige változata. Mivel ismert, hogy Etruriából szkíták távoztak el a római terjeszkedés hatására, feltehető, hogy a Genakh nép valójában etruszk volt.
A Genakh változata lehet a Henakh, vagyis Hénok. A Bibliában is szereplő hős akár törzsnevet is képviselhet. Egészen biztosan magyar név, a Hénok vagy Énok változat is. A Genakh eszerint Palesztína felől származna? Hénok neve Hé-Nok formában a Nap-Házacskája, a Nok sok nevünkben jelen van, pl. a Szol-Nok, Dus-Nok nevekben. Az Én-Ok azonban egyszerűen Isten-Fia értelmű magyarul. Vajon a Genakh népnév ezekből a nevekből származik? Nem tudni. Nem lehet állást foglalni sem mellette, sem ellene, mert nincs pontos elképzelés az igazságról.
A magyar Enéh, az etruszk Genius mellett a Hénok név is rokonítható Genakh nevünkkel, ráadásul a keleti területeken is vannak hasonló nevek, akár török nyelvekben is. Bizonyára egyéb nevek is előkerülhetnek, amelyek pontosíthatják, kik voltak a Jenő népcsoport tagjai.
XX. FEJEZET: KARI AVAGY KÉRI ↑ tartalomhoz
Hatodik népünk a hetes rendben igen jelentős volt. Nevüket ma Kér formában ismerik. Nyelvük kétségtelenül magyar volt, mivel a nevük jól érthető magyar nyelven, akár több változattal is. Az -i a nevek végén jelző, vagy többes szám, esetleg becézés is lehet.
Bíborbanszületett Konstantin a nevet Kari alakban jegyezte fel, ami a hiteles névforma. Elképzelhetetlen, hogy a követségben Bizáncban lévő magyar hercegek nem ismerték volna népük csoportneveit. Ismerték, ezért adták meg a Kari népnevet. A Kár és Kér ugyanannak a szónak kétféle alakja, mély és magas hangrendű variációk, a magyar nyelv hajlamos a szavakat mély és magas hangrendben is alkalmazni. Azonban ezekhez a szavainkhoz is többféle jelentés tartozik.
A Minoszi Birodalom központi szigete Kréta. A Kárpát-medencéből kirajzó csoportok Kr.e. 4.000 táján már elérték. Innen haladtak tovább Afrikába, gig nevű két kerekű harci szekereken. Budakalász kocsija Kr.e. 4.000-ből való, tehát a magyar rovásírást használó lakosság ismerte a kocsit. A gig is magyar szó, a Dunántúlon még használják. De Krétán akkoriban jelenik meg a krétai lineáris A írás, ami magyar rovásírás, magyar nyelven lehet olvasni a szövegeket. Kréta neve eredetileg magyar írással Kér-Ta volt. Ennek jelentése a Kér nép Tája, Országa. Kér-Ta neve megegyezik a mai Kérta magyar helységnévvel. A Kér-Ta névből a görögök megjelenése után alakult ki a Kréta, mert sok utódnépünk hajlamos a szó elején feldúsítani a mássalhangzókat, amelyek eredetileg nem voltak egymásra tolva.
A Kér ige is. A Ker a Nap neve is, Kör formában is ismerjük, a Nap alakja valóban Kör. A magyar nyelvben flexiós sorozatot alkot, de ez a flexió régebbi a flexiós nyelveknél, mivel az alapszóban változik a magánhangzó. Ez a sorozat: Kur, Kor, Kar, Kár, Kör, Ker, Kér, Kir, Kür, bár pl. a Kor is alakul Kór formára. Kér-Ta ezért lehet Nap-Táj, de mivel tenger veszi körbe, ezért a név a Körbe vett Tájat is jelenti. Krétán sok város volt, a Kar a komiban várost jelent, a kelta a Kaer alakot használja.
A Kér népnév van jelen magyar településnevekben, mint Hajmás-Kér, Új-Kér, Nemes-Kér. De a szócsoportnak sok alakja van, rendkívül kiterjedt, akár ezer szó feletti, bemutatásukra nincs terjedelmi lehetőség. Csupán mutatóba néhány, Kert, Kerta, Kerlés, Kercaszomor, Kercseliget, Kerecsend, Kerekegyháza, Kereki, Kerékteleki, Kerepes, Kereszt, Kerka, Kér-Semjén, Kertész-Sziget, stb.
A Kertész magyar szó gyakran királynév is lehet, amit úgy magyaráznak, hogy a király a népe jó kertésze. Azonban a Ker a Nap, a Tész önálló szóként, mint a Tesz, lehet Isten, ezért a Kertész szóban benne van a Nap-Isten lehetőség is. Régen sok király úgy gondolta magáról, hogy ő a Napisten földi helytartója, ezért fel is vették a nevet. Szargonról is azt állítják, hogy kertész volt a szumer király udvarában, amikor kirobbantotta a lázadást és átvette a hatalmat.
A Kerta magyar községnév jelenik meg Manzi-Kerta nevében Felső-Mezopotámiában, a Kert meg Sztyepana-Kert nevében, Karabah fővárosában.
A Kar testrész is, a Karol ige a Karból ered, amint a Carolus, Károly is, meg sok szó, köztük a Kard.
Krétától keletre fekszik Karpatosz szigete. A sziget neve Karpat, ami megegyezik a Kárpátok nevével. Még keletebbre a szárazföldön helyezkedik el Kária. A kis-ázsiai Kária nevét olykor Kéria alakban is írták az ókorban. Szinte biztos, hogy Kréta és Kária azonos nép által volt lakott. Káriától északra feküdt Lüdia. A lüdokárok kifejezést a lüdökre és károkra alkalmazták. Ezért a lüdeket a magyar károk rokonainak kell tartani.
A nyelvészet azt állítja, hogy a károk, és a kérek is értelemszerűen, preindoeurópai nyelvet beszéltek. A preindoeurópai alatt gyakran magyart, vagy valamilyen rokon nyelvet kell érteni.
A görögök Graii neve a Karii formából eredhet, ami önmagában is a görögök magyar eredetét bizonyítja. A Károk jelentős seregekkel vettek részt a fáraók hadseregeiben, főként athéni csapatokkal együtt. Gyakran a károk nagyobb létszámmal szerepeltek, mint az athéniek. Nehézfegyverzetű phalanxot alkottak, segítve a fáraók seregeit. A szigeteken nagy területen laktak, de folyamatosan visszaszorultak. A Déloszi Szövetség idejétől kezdve lehanyatlanak. A Kár sírokat az athéniek Déloszon megsemmisítik, aranyat keresve, nem tisztelve a régebbi lakók temetőit.
A permi (peremi) nyelvekben a Kar Város, tehát olyan hely, amit karoló védművek oltalmaznak, kör alakú falak vesznek körbe. Ilyen város Jos-Kar Ola, vagy Szik-Tiv-Kar.
A semita Kart szintén Város, olyan hely, amelyet karoló Karok, Körbástyák védenek. Kart-Hadast jelentése Város-Új, ez lenne Karthago eredeti neve. De ez nem jó levezetés, Karthago neve is magyar eredetű, de a Kart Város semita nyelveken, ami ellen nincs kifogás. Karthago nevét külön dolgozatban mutattam be.
A csecsen Kert szintén várost jelent.
Kréta birodalma igen jelentős volt, egyes elméletek szerint az európai civilizáció is innen ered. Ezek az elméletek tévesek, de az igaz, hogy csodálatos kultúra volt. Théra felrobbanása vetett véget a birodalomnak, ami messzire kiterjedő tengeri hatalom volt. Újabban egy görög tudós hölgy megkérdőjelezte Théra hatalmas kráterének robbanásos keletkezését. Sajnos, az elmélet lényegét nem ismerem, ezért véleményt sem lehet róla mondani. A vulkanológusok szerint azonban a robbanás kétségtelenül megtörtént, Kr.e. 1.500 táján, az egykori sziget helyén folyamatosan növekszik az új sziget, az egykori vulkán maradványai alkotják a mai Théra szigeteit.
Nagyon fontos tétel, hogy a Qarok, illetve Kérek egyfajta tündérek az európai népek, illetve a görögök emlékezetében. Vagyis mi, magyarok a tündérekhez tartozunk, több nevünk szerint is.
Itáliában Caere híres városa a Kérek lakhelye. Caere városát Kérek, tehát magyarok alapították, valamikor Róma alapítása előtt. Az alapítás pontos ideje nem ismert. Caere Róma közelében van, ez a nagy város kultúrát sugárzott szét Itáliában. A város neve Kér-E, ami a Kér-Ház értelmet tartalmazza. Kér-Háza a tündéri Kérek Háza, városa, de egyben a Nap Háza is. A város egykor olyan hatalommal bírt, ami vetekedett a későbbi Róma hatalmával. Caere flottái bejárták a nyugati tengereket, és talán Amerikába is eljutottak, de Angliába biztosan. Egy hatalmas tengeri csatában Caere és egy másik etruszk város flottája, talán Populóniaé, megverte Karthagó flottáját Spanyolország északnyugati partjainál, ami mutatja az etruszk tengeri hatalom erejét. A Pireneus magyar név, Pir-En-E egy város neve, pontos jelentése Nap-Isten-Háza, vagyis városa. A várost etruszknak írja le Kiss Lajos, de a nyugatiak keltának vélik ezt a nevet, ami természetesen magyar név. Caere nevéből származik a Ceremónia szó, ami a királyság pompa kedvelésére utalhat.
Karaton városa Kalabriában van, háborúzott Szibarisszal, amely várost el is pusztította. Karaton nevében a Kar Város, ezért a Kar Aton név Aton Városa értelmet adja ki. Ma Croton a neve. Karaton hun király azonban Aton Karja, és nem városa. Szibarisz Georgiában is van, Szi-Bar-Isz a Nap-Magas-Városa, de a Bar önmagában is a Vár rokona, a Barisz a Város változata. Kalabriában Szibarisz túl nagy jólétben volt, ez okozta a monda szerint a vesztét. A cibarita gúnyolódó kifejezés is innen származik.
Alakilag közeli rokon a latin Quer, Qer és a magyar Cser. A Quercus a Tölgy, a Quer a Cser megfelelője, a Cus (Kus) értelme Fa, amit sok más névben is megfigyelhetünk. A magyar Cser-Fa is tölgyfa, a Cser viszont a Nap egyik megnevezése, a Ker változata, a Kör, aki arany színnel uralkodik az égen. A Quer-Cus ezért értelmileg lehet Nap-Fa is.
A Kér népnév a Kerek, Kerék jelentést is képviseli. A Nagy Kerék az idő kereke is, ami folytonosan forog, megy előre. A Kerék több vallásban is fontos szimbólum, mint pl. a buddhizmusban.
A Ker és Kar zöngés formája a Ger és Gar. Mindkettőnek több származéka ismert. A Garád párja a Karád, rokon lehet a Kóród, Kórógy és talán a Korond is. Megjegyzendő, hogy a várost jelentő Garád szavunkból ered sok szláv változat, mint a cseh Hrad, Hradzsin, Hradistye, az oroszoknál a Gorod (nem mondják ki a tiszta "a" hangot), Grád, Gorodistye, a germánoknál a Garádból Gárd lesz.
A minosziak a Károkat Lelegeknek nevezték, a név görög alakja Lelex. Mai történelmi térképek a Leleg népet Trójától délre ábrázolják, Káriától északra. Ez azt jelenti, hogy a mai történészek a két népet vagy törzset elkülönítik egymástól, vagyis a Károk és Lelegek nem azonosak egymással.
A perzsák a Károkat a perzsa uralom idején "Karkák" névvel illették. A névben felismerhető a magyar többes szám, amit a perzsák a károktól tanulhattak. A Karkák név is igazolja a Károk magyar nyelvűségét. A Karka név jelentheti a Kar-Ka alapján a Károk Házát, esetleg a Károk Királyságát. A Kerka folyónevünk, de van Kerka folyó Irán délnyugati részén is.
Arra nehéz válaszolni, hogy a Harka, Horka rokon-e a Karka névvel. A mai Harkov a Harka fejedelemnévből nyerte nevét.
A finnségi Karél népnévben a Kar a nép neve, az Él az Ország, Hely, mint a magyar nyelvben is. A karélek ma Finnországtól keletre laknak. Nagyon valószínű, hogy a magyar Kar, Kér és a finnségi Karél nevek között genetikai kapcsolat van. Karjala nevét a nyelvészet a finn Karja szóból vezeti le, ami Marha, Jószág, Nyáj értelmű, és a terület a sok jószág legeltetéséről kapta a nevét. A karél népnek három törzsének a nevét ismerjük, ami kizárja, hogy a legeltetés értelme benne lenne az országnévben. Az ilyen értelmezésekkel is meg lehet alázni egy népet, de ki kell jelenteni, hogy a Karélok a magyar Kár népnévvel állnak kapcsolatban. Népek önmagukat nem nevezik el legelőről.
Hérodotosz azt írja, hogy a Károk használtak először sisakbokrétát és címeres pajzsot. Ez igen érdekes és fontos közlés.
Forrai Sándor is megemlékezik a Károkról, segítve a népnév pontos értelmezését.
A Kárpok népe szintén rokon lehet a Kar-Kér népnevekkel. A Kárpokról kevés adat szól. Olykor a Karpodák név alapján a dákokkal rokonítják őket. Nagy valószínűséggel állítható, hogy közük van a Kárpátok névhez. Az Északkeleti Kárpátokat lakták, nevük alaján a Kár magyarokhoz tartoztak. Mivel a területen laktak az Agatyrszosz nép tagjai, akik magyarok voltak, ezért kevés bizonytalanság van bennünk, ha a Kárp népet a magyar Kár nép tagjai közé soroljuk.
Kercs városa a Krímben szintén tartalmazza a Ker nevet. A város nevét nem tudják megfejteni, mivel az a magyar Kér nép nevét őrzi, speciális magyar kicsinyítéssel. Jelentése Napocska, ha a Kör alapjelentését vesszük figyelembe. Több Kércs település név van Magyarországon, valamint a Kercseliget név is összevethető Kercs nevével. Mivel a magyarok a Föld legnagyobb városépítő népe, igen sok város neve tartalmazza az alapítók nyelvét, még ma is.
A Kerecsen névben a Ker a Nap, az Ecs az Öcs, de ezt értelmezhetjük a Fiának is, az En pedig Isten. Ker-Ecs-En tehát a Nap-Isten-Fia, aki sólyom képében száll a levegőben.
Kar-Kemis városnak van Kar-Gamis névváltozata is. Ókori város az Eufrátesz partján. Azt is írják, hogy rakodó hely, rakpart, a városnak fontos kikötője volt. A Kar ebben a névben valószínűleg a rakodó helyet jelenti. A Kemis lehet Fekete, mert a Kem Fekete jelentésű.
Kér szavunk ige is, a Kéri családnév elterjedt. Kár szavunk a károkozással kapcsolatos, nem csak a varjak mondják, hogy "kár", vagyis kárognak. A Kár Hegy jelentéséből levezethető a Kár, mint veszteség fogalma. A Hegy gyakran jelenti a hegyes eszközöket, amivel kárt okozhatnak az ellenséges csapatok.
A Kárpátok hatalma hegyláncai mintegy körbe ölelik a Kárpát-medencét. Ezért a Kar a Karolás értelmét is tartalmazza, amint a Ker a Kör jelentését. A Kárpát-medencét nyugaton az Alpok, délen a Dinári-hegység láncai zárják körbe. A Déli-Kárpátok a Balkánban folytatódnak, majd a Krím-hegységben és a Kaukázusban. A Dinári-hegység folytatása a Pindosz, ami a görög szigeteken keresztül tart Kis-Ázsiába, a Pontusz és délen a Taurusz láncai az Örmény-felvidékben találkoznak.
A Kár-Pát név két szava jól érthető magyarul. A Kár elsősorban a Kár népet jelenti, amire döntő bizonyíték a Kárp népnév. Lehet a Kár és Kér természetesen Tündér is, mivel a magyarok a tündér kor népe. Az ókorból adatolható a görög Karpatész Órosz név, ami bizonyítja, hogy a név már a Kr.e-i időkben is létezett, tehát nem szláv, román vagy német eredetű. Azt állítja Kiss Lajos, hogy a név töve trák eredetű, mert az albán Kárpé Szikla értelmű. De a Kárpátok nem szikla, hanem egy óriási hegységrendszer. A magyar Kár szónak pedig van Hegy jelentése.
A második összetevő a Pát. Jelentése egyértelműen Ház. A Pát-Pét és Bat-Bet Ház jelentésű, a Pet az egyiptomiban az Ég. Igen, de az Ég is egy Ház a rendszerben, amit szféráknak is neveznek. A házak, vagy szférák nevei még nincsenek megnyugtatóan feltárva. A Pát egyértelműen egy ásványcsoport neve is.
Ház jelentésű a Pat a Pat-Ak névben, ami Háza a Víznek. Sok településnévben is jelen van, lásd Pát-Ka, Pat, Patosfa, Patalom, Patca, Patvarc, Patona, Pátró, Pátroha. Sajnálatosan a Pát nevet általában nem értik. A Pata szóval rokon lehet, ami a Pa és Ta összetételből keletkezett, a Pa egyfajta Fa, ami a ló patáján látható, és hasonlít az évgyűrűkre, amelyeket a fák törzsein láthatunk. A Pát és rokonsága igen elterjedt több nyelvben is.
A Kár-Pát ezért értelemszerűen a Károk Háza, ami a mi népnevünk háza, de lehet érteni Hegyek Háza vagy Tündérek Háza jelentéssel is. Ebből is következik, hogy a Kárpát-medece lakói magyar nyelvűek voltak, már az ókor előtt is. A magyar feliratok a Kárpát-medencében nagy számúak, és 35.000 év óta előfordulnak, bár lehet, hogy ennél az időnél is sokkal régebbiek.
Ismert Enmerkár király neve, aki az En-Mer-Kár szavak alapján kapcsolatban állt a Vadász fogalommal. A Kár Vadászt jelent. Mivel a Kár szó Vadász jelentéssel nem fordul elő Labat szótárában, tovább kell keresni a biztos forrást. Ha teljesen bizonyossá válik a Kár Vadász értelme, akkor azonnal a Vadász csillagképre kell gondolnunk. A Vadász csillagképnek sok nevét felkutattam, és az is kiderült, hogy a magyarok ősapjuknak tartották az égi objektumot. Vagy azokat a személyeket, akik a Vadász csillagkép nevében valamilyen tettet hajtottak végre. Nimrúd a magyarok egyik ősapja, aki nagy vadász volt az Úr előtt. Ezt a mondatot úgy lehet értelmezni, hogy egykor, messze az ókor előtt, a Vadász csillagképet az emberiség az ősapjának tekintette, majd utána jött az Úr idejének eljövetele, az egyistenhit kiteljesedése.
A Kár-Pát névben tehát, amennyiben tényleg a Vadász-Háza értelem van benne, rendkívül fontos adathoz jutunk. Kimondhatjuk, hogy a Vadász népe, a magyarok, már nagyon régen lakja a Kárpát-medencét, amit a feliratok is bizonyítanak. De logikailag az is következik a Kárpát és Enmerkár nevekből, hogy a Kárpát-medence kárjai a régebbiek, és Mezopotámia Enmerkár királyának a neve Európa felől érkezett Szumer területére.
Kartal helység neve magyar nemzetségtől ered. Azt is írják, hogy a csagatáj és oszmán "kartal" Sas jelentésű. Azonban a Kar-Tal magyar név, a Tal Bölcsesség, a Kar, amint láttuk eddig, több jelentésű, amelyek közül a népnév, a Város, a Tündér, a Kör közül lehet választani elsősorban. Ha kicsit pontosabban értjük nyelvünket, nem szükséges állandóan más nyelvekhez futni az értelmezésért, mert a magyarok által adott nevek, milyen meglepő, általában magyar nyelvűek, és nem idegenek.
Kari és Kéri népünk neve meglehetősen nagy területen van jelen. Ez a tény azt bizonyítja, hogy ez a népünk is egykor nagy volt, ma is létezik, és rokonai is léteznek, csak meg kell keresni őket.
XXI. FEJEZET: KASZI, AVAGY KESZI ↑ tartalomhoz
Ez a magyar népnév, hasonlóan nagyon régi, mint az eddig bemutatott többi népnevünk is. Nem lehet kérdéses, hogy a felsorolt népnevek régiek, többnyire az ókort megelőző időkből erednek. Így aztán a sok ókor kezdete utáni név, akár népnév is, az ősibb nevekből eredhetnek, ahogy a logika diktálja. Az ősibb a régebbi, a fiatalabb az ősibbtől ered. Apa a Fia apja, a régebbi, ami a nyelvekre is igaz.
Bíborbanszületett Konstantin listáján Kaszi, vagy Kaszisz a név, ma általában a Keszi formát ismerjük, nem tudni, miért. Úgy látszik, a Kaszi és Keszi is valóságos, egymás kiegészítői, létező szóalakok, mély és magas hangrendben.
A Keszi névnek több rokona van a magyar nyelvben. A Kész ige társa a Készít, kapcsolatosak a Kéz, Kézi nevekkel. A Kész, Kéz egy tőről erednek, hozzájuk több más szavunk is kapcsolódik.
A Kéz a Kicsi, a Láb a Nagy, fordítva Bál, aminek egyik jelentése Nagy. A Kéz és Láb tehát egymáshoz viszonylanak, megnevezésük szervesen összetartozik, egyéb nyelvekből nem származhatnak, mert a Kézre és Lábra kellett szavunknak lennie, azt másoktól nem vehettük át.
A Kesze a Keszei családnévben él a mai napig is.
A Keszeg jelentése "vékony, nyeszlett, sovány, kicsi". A jelentések elsősorban emberre vonatkoznak. A Keszeg szó ma elsősorban egy halfajt jelöl, amely kicsi, keskeny, nem tartozik a legértékesebb halak közé. A hal neve két elemből áll, de nem teljesen biztos, hogy melyik az a két elem. Ha a Kesz-Eg a helyes felbontás, akkor a Kész, Kéz értelem látszik valószínűnek, és az Eg képző Egyet jelenthet. A hal akkora, mint "egy kéz".
Ha azonban a Ke-Szeg felbontás az igazi, akkor a Szeg mi lehet a halban? Talán a szálkája, mert a keszeg valóban nagyon szálkás hal.
Mindenesetre a hivatásos nyelvészek egy részéről erős a nyomás, hogy a Keszi törzs nevét a Keszeg szó jelentésével azonosítsák, mondván, ez a hetedik törzs, bizonyára a legkisebb törzs, és a névsor végén áll. Ebben az esetben a csatarend elméletet ne idézzük fel, mert a bal szárny bal részének is erősnek kell lennie, hogy az ellenség jobb szárnyának erős csapását képes legyen kivédeni.
Keszeg egy helység neve Nógrádban. A név rokonítható a Kőszeg névvel, ami egyértelműen a Kő és Szeg elemekből áll. Előfordul tehát a Keszeg név Ke-Szeg, vagyis Kőszeg formában is, ami nem rokona a keszeg hal szónak.
A Keszi nevet tartalmazza: Buda-Keszi, Duna-Keszi, Magyar-Keszi, Karancs-Keszi, Gyula-Keszi, Pap-Keszi, Sár-Keszi, Tisza-Keszi, stb.
Közel áll a Keszü, Egyházas-Kesző, Vár-Kesző, Keszőhidegkút a Keszihez. Esetleg a Kesznyéten és Kesztölc is ide tartozik. Ismert a Szász-Kézd és Kézdi-Vásárhely, amely nevekben a Kéz szó van jelen.
Azt állítják, hogy az ótörök Kesak – Darab a Keszi szó eredője, de még a Kes – Vág is előjöhet, mert a Kes a Kesak szótöve. Valami "törzstöredék" jelentést olvasnak ki a törökösök. De az ilyen neveket nem tűrték el őseink, kétségtelenül ártó szándékkal találták ki a nyelvészek ezt az értelmezést is. Mivel őseink szakrális fogalmakkal gondolkodtak, az erősen mai, modernista, materialista elképzelések teljesen tévesek, amelyeket rá akarnak erőltetni őseinkre és nyelvünkre.
Buda-Keszi neve Kezw volt 1299-ben ami Kezu kiejtésű kétségtelenül. Ez pedig azt bizonyítja, hogy a Keszi lehet Kéz (Kezi, Kezu), ami pedig nem török "darab", hanem magyar szó. A Kezd, Kezdet is olyan szavaink, amelyekben a Kez jelen van.
A Keszi rokon formája a Kéz a Karral szemben, a Láb már említve volt. Mivel a Kar a nagyobb, hozzá igazodik a Kard, a Kéz a Kisebb, hozzá igazodik a Kés. A Kés nagyjából akkora, mint a Kéz, a Kard nagyjából akkora, mint a Kar. A Kis, Kicsi is a Kéz Kis jelentéséből ered. A Keselyű, csőre miatt, Késelő madár, a nevében ott a Kés. A Kicsi lehet rokona a Keszi, Kézi, Kés, Kis szavaknak. A Kicsi egyértelműen a Kis szó származéka. Ezzel eljuthattunk egy olyan történelmi helyzethez, amikor a Kis név Kicsi jelentést vehetett fel.
Az özönvíz után Kis városa lett a vezető, több évszázadon keresztül. Kis neve is ezt tükrözi. Ki az Ország, Kő, az S magyar jelző, tehát Ki-s tkp. Országos, vagyis Főváros értelmű. Város, amelyik uralja az országot. Talán a magyarok alapították, majd később a szumerok kiszorították a magyarokat a területről, Kr.e. 3.250 táján. Kis szembe került Unug várossal, és megsemmisítő vereséget szenvedett Gilgamestől. A vereség után a város nevének értelme lehetett Kis, vagyis Kicsi. Kis környékének lakói ma is embertanilag szumernek minősülnek. Az emberek arabul beszélnek, mohamedánok, más identitásuk nincs.
A Kis szó úgy is képződhetett, hogy a Ki, mint Kő, lehet a Föld, vagy egy ország, de lehet egy apró kődarab is. Ezért a Kis jelenthet egy apró kavicsot, neve szerint.
Van egy másik szumer város, mégpedig Kes, amelynek neve hasonlatos a magyar Kis és a szumer Kis nevéhez. Kes a Kés szó közvetlen társa, de nevének pontosabb értelme nem ismert. A magyar Keserű, Keshedt, Keskeny a Kis fogalmához tartoznak.
A Kesz görög nevekben is előfordul. Hősnév Anakész, a nevet több formában értelmezhetjük. Anak-ész esetleg az Anak Óriások nevét viseli, amely név azonban az An Ég, Menny szóból ered. Az óriásokat több legenda is az égből eredőnek tartja. Az Anak jelent még Anyácskát, mert Ana Anya, a K a szó végén becézés. Rusz-Anak a hírneves Roxána. De az Anak – Anyácska fogalma valószínűleg nincs a görög névben. Az An-a-Kész forma nem valószínű. A Podarkész "Jó Lábú". A Pódosz, Pódion magyarul Láb, a Podar-Kész forma is valószínűtlen.
A kaukázusi Cserkeszek népneve rendkívül érdekes. Több magyar település nevében is előforduló név. A Cserkész magyar szó "Erdőőr, Kutató, Fürkész" jelentésű, amint állítják. A kaukázusi cserkeszeket nem említik meg rokon névalaknak. Cserke-Szőlő, Nagy-Cserkesz, Cserke településnevek. Ismert a Cserkész ifjúsági szervezet, és a Cserkészni főnévi igenév. A cserkeszek népe talán kapcsolatban állhatott Kesz népünkkel. A Cser és Kesz két név közül az első, a Cser kapcsolatos lehet a Ker szóval, és Napot is jelenthet. Mivel sok nevünkben előfordul, bizonyára fontos szó lehetett. A Cser-Fa latin alakja a Quer-Cus, ami Kver-Kusz formában értelmezhető. A Quer azonos a Cser szóval, a Kusz pedig Fa, valószínűleg a Világfa, amire Kúszni kell. A Cserkeszek nevének értelmét ismerni kellene ahhoz, hogy azonosíthassuk őket a magyar Cserkesz szóval. Annyi bizonyos, hogy több kaukázusi néppel is van nyelvrokonsági kapcsolatunk, de források alig állnak rendelkezésre. A Cser, mint tölgyerdő is szóba jöhet, mivel a tölgy a fák között különleges szereppel bírt egykoron. A magyar Cserkesz és Cserkész, valamint a kaukázusi Cserkesz népnév hasonlósága feltűnő.
Bíborbanszületett Konstantinnál a népnév Kaszi alakú. Nagyon fontos adat, mert arra ad bizonyítékot, hogy a Kaszi valóban létezett, továbbá a név mély és magas hangrendben is előfordult.
Ismert a Kassziták népe, akiket Kassunak is neveznek. A Guti, vagy Qutu nép mellett laktak északi irányban. Ők valóban azonosak lehetnek Kaszi népünkkel. A Kassu nevet használják az akkádok, az amurruk, az asszirok és arámiak. Az Ószövetségben Kasszita a nevük, ami nagyon hasonlít Kaszi népnevünkhöz. Az asszirok használták a Kussu formát is, ami a Kusok országát jelöli. Önmagukat Galdu és Galzu néven nevezték. Ez a név rokonsági viszonyban áll a Kaldeus névvel. A Kaldeusokról tudjuk, hogy éltek Mezopotámiától délre is, akiket a szemiták közé sorolnak, nem feltétlenül helyesen, azután Kis-Ázsia keleti részén, valamint eszerint a Kasszitáknak is közük van a Kaldeusokhoz.
Államuk neve Kár-Dunias, vagy Kur-Teniz. A Kur jelen van Kurtu Germatu népnevünkben, a Hegy és a Kör (Nap) kapcsolódik hozzá értelmileg elsősorban, a Kár egy népünk neve. A Teniz nevet többen is Izten nevünkkel azonosnak tartják, amivel egyet kell érteni. Ezt azért is hangsúlyozom, hogy nem én találtam rá a Teniz Izten jelentésére, de feltétlenül egyetértek az azonosítással. Iz a Fény, Izzás, egy magyar nyelvi szócsoprthoz tartozik, a Ten pedig Isten. A Dunias esetleg Dunyás? A Galdu és Galzu névben a Gal Nagy, ami a Gallok, Gaelek, Kálok nevével azonos. Gal-Du Nagy-Ország? Igaz, a Tu jelöl Országot (meg Napot), de a Du rendkívül közel áll hozzá. A magyar nyelvben pedig a Ta, Da, t, d, nagy tömegben jelent helyet, földet, de a Tu is előfordul. A kelta Dun város, erőd, gyakran Dunum formában írták, a Duniassal is rokon lehet. Egy Kaer-Duni-As lehetőség erősen magyar és kelta keverék jellegű, Erőd-Város-Ház értelme meglehetősen furcsa.
A kassziták Kr.e. 1747-től kezdve elfoglalják a Folyamközt, amit 1224-ig hatalmuk alatt tartanak. Az assszirokkal hol baráti, hol ellenséges viszonyban állnak. Kitűnő lovasságuk van, amiről meg kell jegyezni, hogy nem az első a világon, bár több kutató is ezt állítja. Nagyon fejlett lovassága volt a hunoknak, ennél a kornál is régebben, azután a szkítáknak is. A hykszószok nem kaszik, hanem magyar hékák, akik a szkítákkal azonosak. A hykszószoknak szintén fejlett volt a lovassága, területük Mitannitól nyugatra feküdt.
Nagy Sándor foglalja el a Kassu országot, amit a perzsák sem tudtak alávetni. A görögök Kosszaiszoknak nevezik őket, az óperzsák nyelvén az országuk Kusija. Ma az iráni Khuzestan vagy Huzestan (Khuzi) őrzi emléküket, de egykori ragozó nyelvük már nem él.
Nagyon kevés írásos emlékük maradt fenn, amiket elsősorban babiloni írnokok jegyeztek fel. Ezért az adatok megbízhatatlanok, az írnokok nem ismerték a kasszita nyelvet.
A Bibliában a Kus héber szó, jelentése alatt Etiópiát, Nubiát kell érteni. Az egyiptomi megfelelő a Kos, fontos jelkép is. A szócsoport a magyarban eléggé bőséges és rejtelmes. A Kosz Fekete, a Kosz-Mosz (kozmosz) szónál máris a Világegyetemet fürkésszük. Ezért is valószínű, hogy a Kusz Fa, Világfa. A szumer Guskin szó Gus szava a Kus és Kusz közvetlen társa. A Gis Fa a szumerben. A Kosz és Koz Csillogó, mert az éjszakai égboltot értjük alatta, ami Fekete és a sok csillag miatt Csillogó. Ilyen csillogó szerek a kozmetikumok. Ugyan valóban a görögöktől terjedt el a szó, de a két elem magyar, a Kosz és Mosz, ezért a szó eredete magyar.
A kasszita királyok nevében gyakori az As végződés, ami a magyarban Házat jelent. A kasszita királyok úgy szervezték meg birodalmukat, hogy házakra tagolták, ami nagyon hasonlít a megyei szervezéshez. Ezért lehet arra gondolni, hogy az As esetleg Házat jelent a nevekben. Néhány nevet próbálok értelmezni, azt is kockáztatva, hogy teljesen rossz az értelmezés.
Gandas neve Gand-As formában összevethető a Szamar-Kand, Ko-Kand, Kand-a-Har nevekkel. A Ka-Gán kb. Király-Kán az értelmezésem szerint, a Kán magyar szó, a Kan közvetlen rokona. Ezért a Kend, Kend-Úr, Gendúr és hasonló neveink valóban királyt jelentenek. A Gandas tehát nem Kondás, bár a Kon (Con) Egyesítő, pl. Kon-Stantin nevében. Agum az Ágom lehetne. Kastilias a Kasztilia rokona, mert Kasztiliát is mi hoztuk létre. Kasz a Ház, Til a Csillag, Kasztil a Csillogó-Ház, a Kastély, vagy az angoloknál Castle.
Urzigurumas nevében talán az Úr Sziguru Más látható. A Más a Fia igen gyakran, vagy a másodkirály, akit kivégeztek a főkirály helyett, ma már nehezen felfogható okokból. A Harbasihu király nevében a Har a Hegy, a Basi a Bácsi, a Hu Csillag. A Burias név nem rokona a Burján névnek, a Buri a Bori is lehet, ami Víz. A Kadasman Kádas-Ember, a Man a magyar nyelvben is gyakori, pl. Man-Ó Ó-Ember, ősi ember. Kurigalzu nevében a Galzu a nép neve, a Kuri szóból a Kur ige, ország, hegy.
Ninkaszi istennő a szumeroknál. Nin az Úrnő, a Kaszi jelentését nem ismerem. Összevethető a Sör Úrnője értelemmel, de a Kaszi azonos Kaszi népünk nevével is. A Ka Kapu is, a Szi a Nap, az ivás Szí. Eső után a pocsolyákat a Nap szívja fel, és a Földanya szívja el.
A Kasz a Ház magyar szócsoportba is tartozik. Az indiai Kaszt és az angol Cast kétségtelenül rokonai a magyar szónak. Igen gazdag szócsoport, alapja a Ka, Ga és Ha, amelyekhez azután igen nagy szótartomány fejlődött ki.
A Kaszpi nevében a Kasz magyar nép neve, és a Pi neve látható. A Kaszi nép a Kaszpi-tenger környékén lakott, nagyobb területen, mint a kassu, vagy kasszita nép. A Pi alapvetően Csillag, mint a Pi-Pi, vagy angol Pi-E, akik kis csillagok, aranysárga gömbök, és a Tyúk, vagyis a Napocska körül futkosnak. A Csillag és az Esőcsepp között fontos összefüggés van, az eső az égi vizekből esik. Ezért a Pi, mint Csillag, rokon a Pi, mint Víz fogalmával. Csupán az orosz Pity – Inni szót vegyük figyelembe, vagy a Brüsszelben látható fiúcska szobrot, amint pisil, a szobor neve Pis. Természetesen ezek a szavak magyar eredetűek, a Pi alapszóból erednek. Persze a Pisi mellett rögtön ott a Posvány, Pocsolya és egy hatalmas szócsoport, amelyek a vízzel kapcsolatosak. Kasz-Pi ezért a Kaszok Vize jelentést tartalmazza. Egyéb neve Kerek-tenger, valamint Madarak-tengere, amit a Magyarok-tengere névből következtettek ki Nagy Sándor tudósai. A szkíta király, amikor madarat küld Dáriusnak, akkor "Magyar"-t kell érteni, amit a perzsák meg is fejtettek, és sebesen menekülni kezdtek.
A görög Orion név kapcsolatos pl. A Vizelni Ureign szóval, amit ma is megértünk az Urológia jelentéséből. A Húgy, Hugya is Csillag, és a Hunya is, ez utóbbi nagyon közel áll a Huna, Hun szavunkhoz. A Hugya magyar családnév tehát Csillag értelmű. A Huny és a Csuk igék is nagyon érdekesek, kapcsolatosak a Szem behunyásával, lecsukásával, és a Szem a Nap is, amint tudjuk. Az Orion egyik lehetséges értelme Or-Ion, ami Hegy-Lakó. Ha a görögök a felhőkre is gondoltak, amelyek a magas hegyeket gyakran övezik, akkor megint elképzelhető a Víz jelenléte az Orion szóban.
Egyiptom is Kus helyének számít. A mai kusiták Egyiptomtól délre laknak. Valamiképpen rokonaink. Magyar Adorján 300 szót mutat be, amelyek azonosak a magyar és a galla nyelvben. Őseink a Kongó-medence északi részén és Etiópiában is jártak, már Kr.e. 17-14.000 évek idején. A nyelvi hasonlóságok ebbőlaz időből is eredhetnek.
Amon isten jelképe a Kos. A kosnak görbült szarva van. Ez az Ammonszarv a Világegyetem jelképe, a Tejút egyik földi megjelenítője. Az Ammonitesz lábasfejűek igen nagy tömegben éltek, nevüket Ammonról kapták. A szarv általában is az égbolt jelképe, a Csudaszarvas maga az égbolt.
A Kus és Kos mellett fontos a Gos is. Mivel a zsidó kutatók több helyen is írták, hogy nem ismeretes a Gosen őshaza pontos helye, érdemes vállalkozni a név megfejtésére. A Gos azonos Kos nevünkkel, értve alatta Egyiptomot. De ezt a zsidó tudósok is tudják. A Gos-En név utótagja Isten értelmű, bár sok kutató állandóan Úr jelentésben adja közre. Gos-En tehát a Kos-Isten, ami a Nílus-völgyére vonatkozik, az egészre, nem csak egy kis meghatározott területére.
A Kusán Birodalom nevében is jelen van a Kus szó, ekkor az Án lehet egyszerűen jelző, de lehet Égi is. Kus-Án az Égi Kusok birodalma. A név miatt teljesen bizonyosan hunok irányították az országot. De a Ku-Sán is értelmes magyarul, mert Kő-Urat jelent. Valószínűbb az első értelmezés. A Kusok, amint eddig is láttuk a nevekből, rokonok a Kaszokkal.
Ma Kelet-Európában ismert a Cserkasszi város, ami a Cserkasz névből ered. A Cserkasz állítólag a régi orosz nyelven "Kozák, Ukrajnai" értelmű. Mivel a Cserkasz majdnem azonos a Cserkesz népnévvel és a magyar Cserkész névvel, nagyon valószínű, hogy a Cserkasz a Cserkesz, Cserkész szóból ered, amelyekben ott a Kaszi magyar népnév. A "Kozák, Ukrajnai" jelentés mögött magyarok rejlenek. Azt is tudni, hogy a cserkeszek egy része a Kaukázusból Ukrajnába költözött, és ők adták a Cserkasz régi orosz nevet is. Ukrajna neve az Ugor, Ugraina névből ered, aminek egyik jelentése uruki, urugi. De a névre ne húzzuk rögtön rá, hogy sumer, mert a sumerok előtt a Folyamközben nem sumerok, hanem magyarok éltek, akiknek egyik fontos állama volt Szubartu, vagy Szubirki. Ukrajna területén is magyarok éltek az őskorban, elég megemlíteni a Tripolje-Kukutyin kultúra népét.
A Kesző és Keszőce magyar családnevek is a Keszi névből eredhetnek.
A Kisze bábút elégetik, sajnos a név nem mondja el eredetét, és azt, miért égetik el.
Ankisza ősanyánk neve An és Ki, Menny és Föld, valamint a Sza Menny Lánya szavakból áll. Ezért a Kisza nevet, mint önálló szóképződményt ne keressük nevében. A Kisza tehát nem vethető össze a Kaszi névvel.
A kazárok nagy valószínűséggel Kaszi népnevünkhöz tartoznak, a kaszik egyik előfordulása a kazárok birodalma. Nem csak a Kasza, Kaszai családnevek tartoznak a Kaszi néphez, hanem a Kaszárnya szó is, amiben a Nya jelenti a Házat, tehát a Kaszár vonatkozhat a Kaszaboló katonaságra. Ez a Kaszár lenne a Kazár népnév eredeti formája. Mivel a kazárok fontos tetteket hajtottak végre, érdemes külön fejezetben ismertetni őket.
A Kaszi, illetve Keszi a magyarok egyik nagyon régi neve. Elterjedtsége nagyon széleskörű, egészen bizonyos, hogy a népnevet tovább lehet és kell kutatni, mint a többit is.
XXII. SZEMERE TÖRZSÜNK ↑ tartalomhoz
Szemere nevű népességünket Magyar Adorján emelte törzs rangra, amit magam is tisztelettel tudomásul veszem. Amikor még nem ismertem Magyar Adorján grandiózus munkásságát, már eljutottam a Szemere népesség kiemelt fontosságához. Ha valaki a Szemere nevet vizsgálja, szükségszerűen és rövid úton el kell jutnia a Szumer népnévhez.
A Szumer népnév magyar eredetű, bár az akkádoknak tulajdonítják azok, akik nem értik a magyar szavakat. A helyes értelmezés Szum és Er. A Szum a Szem, az Er a Férfi. A Napisten egyik neve a Szem, voltaképpen Isten Igazlátó Szeme. Változatai: Szum, Szom, Szám, Szöm, Szem, Szim, Szüm, amint látjuk, egy teljes flexiót alkotnak. „Látjátuk felejim szumtukvel...” is bizonyítja a Szum és Szem azonosságát. A Szum tehát a Szem, amely viszont a Mag egyik magyar neve, lásd Búza-Szem = Búza-Mag, ami miatt a Szem és Mag azonos jelentésű. Ezért a Szem-Úr azonos a Mag-Úr névvel, valamint a Szem-Úr azonos a Szum-Er névvel.
A Szem tehát az égen is szerepel, ő a Nap, Isten Atyánk Igazlátó Szeme. Amikor a Nap fenn van, nem mernek állatot vágni ma sem, mert az a vér folyatásával jár együtt, amit Isten és a Napisten tilt. Ezért az állatok vágását az éjszaka folyamán intézték, de ma is vigyáznak disznóvágáskor, hogy még hajnal előtt öljék meg az állatot, hogy a Napisten ne lássa.
A hírneves Szem Templom falán sok szem van ábrázolva, figyelmeztetve az embereket, Isten mindent lát, és megtorolja a rossz cselekedeteket.
A Szem és a Mag tehát kifejezetten jelentette a Napot is magyar nyelven, akinek az egyik legfőbb jelképe az Oroszlán. Az oroszlán magyar neve eredetileg Lán. A névben az első szó ma az Oroz, Ipolyi Arnold szerint, mivel az Oroz-Lánok valóban elorozták a háziállatokat, olykor az embert is, ami miatt őseink írtó hadjáratokat indítottak ellenük. Valóban, a szumer nyelvben az ur-magh nem más, mint magh-úr, az oroszlán. Ő Magor, Nimrúd fia.
Az akkád Szamas, Samas a Napisten, egyértelműen magyar eredetű név. A Számos, mint Nagy, Hatalmas, alakul az akkádban Samas formára. Az akkád nyelv sémi (szemita) nyelv, az akkád istenek szinte mindegyike magyar neveket visel. Ebből is következik, hogy a sémik a magyaroktól erednek, isteneket ugyanis nem szokás idegenektől átvenni, hanem kizárólag a szülőktől.
A zsidó Szemes is Napisten, látnunk kell, hogy Szemes magyar nevet visel. A Szem Szemes alakja lehet jelzős, de azt is tudni kell, hogy a magyar nyelvben az As-Es Ház, tehát a Szem-Es lehet a Szemisten-Háza is. Balaton-Szemes és Bét-Szemes Izraelben egyértelműen Szemes Napistenünk nevét viseli.
Szum-Er tehát azonos a Szem-Úr névformával, jelentése Nap-Úr, Nap-Isten. Az Er ősi jelentései között jelen van a Férfi Nemi Szerv is, lásd pl. az Er-Ed, Er-Ed-Et neveinket. Ebből az is következik, hogy a Nap délen és délben hatalmas lángözönnel öntözi a földeket. Szumer égtájként a Dél neve. Délen Úr a Nap, a Szem, délen ontja legjobban a fényt, sugarait, a legmelegebb napokon pedig mintha a Szemisten lángfarkával végig legyint a déli földeken. Ha már pusztít, kiégeti a vetést, akkor már oroszlán, elorozza a termést lángjával.
A Szemere magyar törzs legfőbb települési övezete a Kisalföld. Itt van ma is Győr-Szemere, Mező-Szemere, Répce-Szemere. Szemere község Hidasnémeti közelében fekszik, Borsod-Abaúj-Zemplénben.
Rokon lehet a Szemenye név is. A név végén a Nye bizonyára a Na – Ház (település, törzs) igazodása a Szeme névhez. Esetleg a Szem-Enje Szem-Istene értelmű. A Szemes nevek szintén a Nap nevei, mint Balaton-Szemes, Puszta-Szemes.
A Szem szó magyar eredetű összetétel. A Sze jelenti a Fényt, az M értelme Hely, Ma anya rövidülése. Ismert a Szemafor a vasútnál, hosszúkás tábla, a végén körrel, a körben egy piros szem. A Szema mellett a For hordozó jelentésű, a görögben is megvan, a szemafor tehát szemhordozó.
A Szemere törzsnév csak egy a több variáció közül. A következő formákat kaphatjuk, ha logikailag átvizsgáljuk a szót. Sze-Mere, Szem-Ere, Szeme-Re, Szemer-E. A Sze-Mere a Fény-Ifja. A Szem-Ere a Napisten-Férfia. A Szeme-Re egyértelműen Ré Szeme. A Szemer-E pedig a Szemer Háza. Ez a Szemer-E lehet Szumer-Háza is. A különböző lehetséges változatok közül nem lehet kiállni egyik mellett sem, de az teljesen biztos, hogy magyar név.
Manapság a Szemere nevet nemzetségként határozzák meg. Családnévként a Szemerei név elterjedt. A Szemerédi névben pedig a Szem-Erőd lehet benne.
A Szem szó, és változatai sok más szónak adják az alapját. Ilyen szó a Szemerkél, amit a ritka esőre mondunk.
A székely Szomorú ágnév a Szemere változata. Egy ágnév nem lehet szomorú, így önmagukat emberek nem nevezik. Az viszont lehet, hogy ez az ág Szumerból jön, a haza elhagyása pedig magában hordozza a szomorúságot, sajnálkozást. Szomor község Komáromban van, az pedig lehet kérdés, hogy Szomor lakói és a Szomorú ág tagjai milyen kapcsolatban voltak egymással.
Szemipalatyinszk neve magyarokat jelez a város alapítóiként. Az orosz városnév a Szemi-Palaty-in-Szk alapján Hét-Palota-Szék értelműnek lehet vélni. A Szem a Napisten, aki a számok rendjében Király, a Heta, az oroszoknál Szem – Hét. Hetu-Magor a Hét-Magyar, a Szem népe. Az orosz Palát a magyar Palota szóból ered, ami Pa-Lo-Ta értelemben a Fő-Ember-Tája, vagyis a palotában főember lakik. Azt tudjuk, hogy minden orosz -szk végződés a magyar Székből ered. A latin Paladin is hasonlít a Palatyin szóhoz, elvégre Rómát is mi alapítottuk. Szemipalatyinszk közelében ősi romok vannak, a Heták Palotáinak romjai, a név átöröklődött az oroszokra, akik hűen megőrizték a mai kor számára.
Van olyan elmélet, ami szerint a Szemúr (szumer) név nem magyar, hanem szemita. Nem jó elmélet, amit cáfol a szóösszetétel, továbbá az is, hogy sok más nyelvben a Dél, kapcsolatban a Nyár fogalmával, Summer, Sommer, stb. A Szumer manapság Sumer alakban dívik
Érdekes szó a Szamár, ami magyar szóösszetétel. Több szerző összevetette a szumer névvel, amiben lehet valami igazság, de az eredete magyar. A Sza-Már jelentése Menny Fia (vagyis magyar) – Ifjú. Úgy tűnik, nem az Equus asinus volt a szamár, hanem a lusta, nem tanuló gyerek, akire ezt a szót a tanárai mondták. A négy lábú szamár bosszantó tulajdonságokkal rendelkezik, ami miatt az eredetileg lusta szamár gyerekekről átment a jelentés a makacs, önfejű patásra. A szumerok a szamarat szállításra is használták, megrakva az állatot búzával telt zsákokkal. Így vitték a búzát nagy távolságokra, ahol becserélték a kiváló gabonát más árura. Továbbá kezdetben a szumerok szamarak által vontatott harci szekereket alkalmaztak, amiket később leváltottak a lovak által vontatott harci szekerekkel. A szamár engedetlen és makacs, harc közben nem teljesíti az utasításokat, ezért alkalmatlan harci feladatok ellátására.
A ló megszelídítése Nyugaton történt, Kr.e. 18-16.000 éve a magyarok által. Sziklarajzok és vésetek igazolják, hogy a lovakon zabla van, amit kizárólag emberek tehettek rájuk. Azt pedig, hogy az emberek magyarok, onnan tudjuk, hogy igen sok magyar nyelvű, és magyar írással készült felirat van Nyugat-Európában ezekből a nagyon régi időkből. A lovakat nyugatról keletre vitték őseink, így kerültek Mezopotámiába, Egyiptomba, Kínába, az egész Távol-Keletre.
A szamár nem ostoba és buta állat, hanem inkább okos a népmeséinkben. Mégis rajta maradt a szamár név. Másik neve a Csacsi, ami megint nem az értelmi képességeit dicséri.
A Szemere névhez hasonló a Tigris partján épült Sumer város neve. Szimirra a levantei partokon épült ókori város, Szimir-Ra formában Szimir-Ember a jelentése. Fontos város volt Szamária Szamária tartományban. Nagyjából Kr.e. 700 idején a mezopotámiai Kuta város népessége felkerekedett, és Szamáriába vándorolva megalapította Szamária városát. Kézenfekvő, hogy a szumerok egyik utolsó városának népe hagyta el Kurtenizt, és Szamária néven új várost alapított. A nevet bizonyára Menny Fiak Ifjainak értelmében használták.
A névben a Sza-Mária fogalom igen rejtélyes, mert megjelenik benne Mária neve, továbbá a Sza Menny Fia miatt az, hogy Menny Fia Mária fogalma igen régi, Jézus korához képest.
Az irgalmas szamaritánusok Szamária lakói voltak.
Izgalmas magyar nevek sora ismert, amelyek kapcsolatban lehetnek a Szemere névvel. Szemez, Szemezget, Szemerkél, Szemérem, Szemérmes, Szomor, Szomorú, Szomori, Szömörce, Sömör, Csomor, Csömör, Csomortán, Csomorkány, vagy éppen a Szemérmetlen Szömörcsög gomba. Ez a gomba utánozza a férfi nemi szervet, a Csög a Csök változata, lásd a bikacsök nevet, a szömör meg egyértelműen a szumert jelenti. Mezopotámiában voltak olyan termékenységi rítusok, amikor a főpap és főpapnő bemutatta a föld megtermékenyítésének eljárását.
A lappok Számi (saami) neve valamiképpen kapcsolatos a Napistennel.
A finnek Fennusok, fentiek, mármint északiak. A Suomi, vagyis Szu-Om-I névben a Szu a Tó, Víz, az Om a Föld, az I többes szám, vagy jelző. Ezért a Szuomi név jelentése Tó-Földi, utalva a rengeteg tóra, ami az országban van.
Számosz sziget neve és a Szamos folyó neve kapcsolatos a Szám szóval. Maga a Szám bizonyára a Nap, más formában a csillagok, Szemek az Éjben, lásd Személy szavunkat. A Számok végtelenek, amint a csillagok száma is igen nagy.
Magyar Adorján kutatónk azt írja, hogy a szumer nemzet a magyar Szemere törzsből kivándorolt családokból jött létre. A Szemere törzs régebbi, mint a szumer nemzet, amely eltörökösödött bizonyos fokig. Mezopotámiában tehát az eredeti kultúrnép a Szemere, amelyre később rátelepült egy újabb nép, ami miatt eltörökösödött az első nép is, amelyik a kivándorolt Szemere családokból jött létre. Az újabb nép átvette a nálánál fejlettebb első nép kulturáját, és elkeveredett velük.
Azt is írja Magyar Adorján, hogy a Szemerék anyajogú társadalomban éltek, a lányok örökölték a vagyont, a családfő az asszony volt, a nevet az anya után kapták a gyerekek, mindig királynő uralkodott, a szerelemben a nők voltak a kezdeményezők. Az amazonok a szemerék egyik ága, ők harcos nőuralmú törzseket alkottak. Magyar Adorján még számtalan érdekes dolgot ír a Szemere törzsről.
Magyar Adorjánnal abban nem lehet egyetérteni, hogy Mezopotámiába törökös törzsek érkeztek volna. Inkább Elamo-Dravidák keletről, és Kusiak délről. A IV. évezred második felében törökök még sehol sem léteztek, amikor bevándorlás történik Mezopotámiába. A szumerok a szabírokkal voltak szomszédosak, akik szumerul Szubir-Ki, a Bibliában Szubar-Tu ország neveként szerepelnek. Ők viszont a szavárdok, egy jelentős magyar nép, és nem törökök.
A japán Szamurájok nevében feltűnő a Szam név. Úgy gondolom, hun rokonságú seregek léptek partra Kr.e. 660-ban Japánban, innen a magyar-japán rokonság. A japán nyelv erősen szótagol, sok a két hangból álló alapszava, mint a magyarban, ezért a rokon szavak keresését gondosan kell kezelni. Úgy írják, a szamuráj szó a Szaburau, ebből a Szaburai, „szolgálni valakit” szóból ered. A Szab magyar alapszó, a Szabeus, Szabin, Szabartoiaszfaloi, népnevekben, vagy a Szabad szóban is jelen van, alapvetően ige. Akik megszabják az eseményeket, nem mindig Szablyával. A Szab-Urai meglehetősen jól érthető. A japán Szaburahu „szolgál”. Innen értelmezik a japán kutatók a Szamurai eredetét, mint a „nemesség közeli szolgálói, vagy „az, aki szolgál, szolgáló értelemben. Másként a „háznép” fogalmat is a szamuráj szóra rakják.
A Szám-Urai a Nap-Urai értelmet viselik magyarul, a sógun hűbéreseinek katonai kísérői. A Szolga, Szolgáló önmaga is napharcos. Szent István király a teljes magyar hadsereg főparancsnokát, Csanádot „ kedves szolgám” jelzővel illeti, ami szó szerint a Nap-Házából valót jelent. A császári ház nemes harcosainak neve gosozamurai volt, végül így alakult ki a Szamuráj szó.
Szemere törzsünk rendkívül ősi, messze az ókor elejétől származik. Igen sok nyelv őrzi a nevüket, ami csak úgy lehetséges, hogy a nagyon régi szemeréktől erednek. Talán mozgásuk, útjaik ki sem förkészhetőek, de ettől függetlenül kutatni kell történetüket, mert őseink voltak, ma is élnek, és az utódnak tisztelnie kell őseit, mert az ősei jóvoltából létezik.
XXIII. CSABA TÖRZSÜNK ↑ tartalomhoz
Arra lehet gondolni, hogy a Csaba önálló népi egység volt egykoron, a név kötődhet Atilla fia, Csaba nevéhez. A Csaba nevet, meggyőződéssel állítom, sikerült feltárni és helyesen értelmezni. A Csa alapszó, jelentése Víz. Ráadásul nem egyedül áll, hanem a Cso és Csu is víz értelmű. Jól látható, hogy a Cso és Csu igen közeli rokona, testvére a Csa alapszónak, jelentésük is azonos. A Ba Fiú, Gyerek, ezt az értelmet megadja Barabási László, aki a székely nyelvhez társítja a szó eredetét és jelentését. Azonban a Ba nem csupán székely szó, hanem magyar is, amit az is bizonyít, hogy messze a székelyektől, más területeken is megjelenik a szó. A Rá-Ba alapján a név Rá Napisten – Fia értelmű. A langobardok idején Raab volt a folyó neve, ami Rá Háza, vagy Rá Vize értelmű. A név valószínűleg pannon, vagy sza magyar eredetű lehet.
A Csa-Ba név ezért a Víz-Fia jelentést tartalmazza. Apja, Atilla neve hasonló fia nevéhez. A-Tila formában a név a Víz-Fia, az -a a név végén magyar birtokos eset. A Til ugyan Csillag, de tudjuk, hogy őseink úgy gondolták, csillagokból leszünk és csillagokká válunk, ezért a Til lehet Gyerek értelmű is. A Baba, mint Tündér szóról már írtam máshol. A Ba Lélek is, ezt a jelentést is érdemes fontolóra venni.
Az a vélemény, hogy a Csaba név lehet Kaba, vagy Khaba is, nem elfogadható. A Kaba ugyan sólyom, a hunok zászlaja piros volt, benne egy sólyommal, a sólyom pedig a Nap egyik jelképe, ennek ellenére a K és Cs két külön hang.
Khaba egyiptomi király, aki az Óbirodalom előtt uralkodott. Nevében a Kha a Ka lélek, a Ba a Ba lélek. Felső-Egyiptomban a sólyom volt a királyi jelkép, bár volt keselyű istennő is, meg más is, de a Sólyom legyőzte a többit, Hor lett az ország ura. Ebből eredően a Kabasólyom neve Khaba királytól eredhet, ami nem jelenti azt, hogy a Kaba és a Csaba azonos értelmű.
Ősi ország Sába, vagy Shába, a mai Jemen. Az sem teljesen biztos, vajon nem terjedt-e át Afrikára? Shába az ókori hajósok fontos terepe. Mezopotámiából itt vezetett a hajóút Egyiptomba, a Wádi Tumiláton keresztül közvetlenül a Nílusig, és természetesen Európa és Egyiptom felől Mezopotámia, Afrika, India és más tájak felé. Itt laktak a szabeusok, akiket sokan magyarnak vélnek. Rengeteg a rovás felirat errefelé, amiről Baráth Tibor ír. Maga a Sá-Ba szó jelentése Menny Fia, Uralkodó és a Gyerek fogalmat tartalmazza. Ettől függetlenül nem gondolom a Csaba névvel azonosnak, de azt nem lehet tagadni, hogy hasonlóak. Központi kikötője Aden, amiben az Ad magyar ige és az Atya, az En Isten neve.
Soba, vagy Szoba országa Szíria és Izrael között helyezkedett el. A vándorló pásztorok itt állomásoztak egy ideig, amikor a Kaukázusok felől Egyiptomba, majd Egyiptomból a Kaukázusok felé terelték a csordákat, nyájakat. A Szoba egyben a Szu-ba rokona, amiben a Szu Alsó, vagyis az északi területekhez képest Egyiptom Alsó helyzetű, déli terület. Szu'-En a Holdisten alsó helyzetű a Naphoz képest, a Szu ezért is Alsó, Víz jelentése pedig talán a Hold és a víz színe miatt jött létre. A Szoba a jégkorban „meleg hely” fogalmú lehetett. Szob a magyarban és egyiptomiban, Szub a magyarban, szumerban és sok más nyelvben Alsó jelentésű. Az Alsó és Felső nem csupán lefelé és felfelé, hanem dél és észak felé is volt, alig egy-két ezer éve.
A Csa-Ba tükrözött alakja Ba-Csa. A Bacsa nevet a Bacsóhoz társítják, aminek értelme okos, és számadó juhász. A Bácsa falu, és papi nemesszék. Teljesen biztos, hogy nem török eredetű, mivel lehetetlen, hogy a 220-ban a kínai elnyomás alól kitört török törzsek, még magyar nevek alatt az Altájba menekülve, majd 557-ben legyőzve a fehér hunokat a perzsákkal szövetségben, a 453-ban meghalt Atilla fiainak neveket adhattak volna. A Csa-Ba természetesen a Ba-Csa társa, csak a Bacsa nem török szó. A Csaba a legkisebb gyereke Atillának, Irnik, Irnák, Ernák, a Bácsi viszont idősebb tiszteletre méltó úr. Tehát a Ba a Gyerek, a Bá az Idősebb Úr. Ezért a Bá önálló szó is, a Bá-Csi pedig becézés, a Csi azonban alapvetően a Nap egyik neve a sok közül. A Szi-Si-Csi hangtani sorozat igen elterjedt, ami szintén az emberiség nyelvének egységes eredetét bizonyítja.
Bács megye nevében a Bá idősebb úr, a Cs speciális magyar kicsinyítés, becézés. Akik ezt a nevünket töröknek minősítik, nem értik a magyar nyelv legegyszerűbb jellegeit sem.
A Bács szó magas hangrendű párja a Bécs. A Bécs egyértelműen a Napra vonatkozik. Nagybecskerek városunk nevében a Becs-Kerek amolyan Vár-Kerek értelmű, a Nagy természetesen az, ami. Tehát a Bécs Kerek, a Nap is Kerek, Bécsben ül a Napkirály, elvégre a magyarok királya mégis csak a Napkirály, ősapánk, akit sok évezredig a királyok testesítettek meg, akik Habsburgok is voltak egy ideig. Tehát Bécs a Nap képviselője, ahol székelt a magyarok királya, Wien ezért kapta ezt a gyönyörű nevet. A Bacskó családnév, amiben a -Kó jellegzetes kicsinyítés, hun, japán és magyar nyelvben, a Bacs ebben a névben is előkerül. A Csaba tehát szorosan összefügg a Bacsa névformákkal, egyik alakjuk sem más nyelvből ered.
Településneveinkben is elterjedt a Csaba név, ami önálló törzsi mivoltára utal a névnek. Békés-Csaba Békés megye székhelye, de ismert Pilis-Csaba és Rákos-Csaba, meg Csaba-Csűd is. Csaba község Borsodvármegyében, Csaba-Lócz Zemplén vármegyében helyezkedik el.
Két Csáb nevű falvunk és egy pusztánk is volt, innen származnak a Csábiak családjai. A Csáb és származékai, a Csábos, Csábít, Csábító összevethető az elcsábult Csaba király nevével, aki délre távozott.
De a Csabány, Csabda, Csabdi, Csabina, Csabócz, Csábor, Csábrág mind lehet rokon a Csaba névvel.
Továbbá a Csobád, Csobáncz Zala megyében, Csobanka, Csobánka, Csobánka puszta, Csoboka is rokon. A Csobánc hegy neve Cso és Bán, valamint a -C kicsinyítő képzőből áll. A Cso Víz, a Bán Bán, Király, a név abból az időből származik, amikor a Tapolcai medence még víz alatt volt, a Balaton harmadával nagyobb volt.
Meg kell említeni a Csapa, Csap, Csapás, Csapol neveket, mint a Csaba rokonait. A Csa itt is víz, folyadék, a hordó csapra verése által a Csap ige főnévvé is alakult.
Elképzelhető, hogy a Csáva, Csávás nevek is Csabához tartoznak. Csaba fontos csatát vesztett, csávába került, és a görög határ mellé települt. Innen lehet a kapcsolat Csaba neve és a Csáva szó között. Népe a Csáva, akik mindvégig hűek maradtak hozzá. Csá-Va egyéb értelemben Víz-Folyó, Víz-Isten.
Vannak kutatók, akik a Csaba nevet Gyereknek értelmezik. Ezt az értelmet arra alapítják, hogy Csaba Atilla harmadik fia, ráadásul a nevet Csobára változtatják. De Csoba szavunk nem létezett. A harmadik, egyben a legkisebb fiú általában hős a meséinkben, de nem Csoba, nem gyerek. Van neve, amint Csaba is királyfi, illetve király. Tehát a kitalált elmélet téves.
Padányi Viktor írja a Dentu-Magyaria című művében, hogy Zakariás rétor közlése szerint a Volga-Don terében 491-ig Ambazuk hun király uralkodott, majd utána Khabád, vagy Csabád (Csaba) nevű király következett 514-ig. Padányi Viktor szerint Ambazuk azonos lenne Dengizikkel, Khabád pedig Irnikkel, vagyis Csabával. A Khabád, vagy Csabád nevekben a szó végi -D képző jellegzetesen magyar nyelvet igazol, mint kicsinyítő képző, vagy helyképző.
Csaba magyarjai egy önálló törzs, vagy törzscsoport lehet. Emlékük igen erőteljesen él ma is a magyar nép tudatában, mesék, mítoszok formájában, ezért igazoltnak kell venni létezésüket. A magyar hagyományok szerint egy Csaba nevű vezér elvált a magyar főerőktől, és délre költözött Makedóniába. Thesszaloniki városát is el akarta foglalni, de ez a terve nem járt sikerrel. Népe ezen a környéken telepedett le, itt él ma is, makedon név alatt. Fontos krónikák a makedónokat magyaroknak tartják, eredetüket tekintve. Erről ír a Tarih-i-Üngürüsz krónika is.
Történeti adatok szólnak Kuvrat fiainak, vagy esetleg unokáinak szétszéledéséről a világban. Öt fia volt, a negyedik és ötödik fiú nevét nem ismerjük, de közvetett adatok segítségével a történészek felderítették az ő neveiket is. A negyedik fiú neve Kouber, ami Kő-Ber, Kő-Férfi értelmet mutat. Kouber többször megütközött az avar kagánnal, aki végül nem volt képes megakadályozni Koubert abban, hogy népével átkeljen a Dunán, és Makedóniában telepedjen le.
Az Unug-Urakról van szó, akik nevét áthamisították On-Ogurra, ez utóbbi Tíz-Nyíl lenne, meg török. Az írások világosan Unug-Úr formát írnak, ismert adatok alapján törzseik száma 25 körüli, semmi esetre sem tíz. Az Un-Ug magyarokat jelöl, jelentése az Ég Királynőjének-Fiai. Ide tartozik Kouber is, a Köbúr, mai alakban Kövér. Az Unug nép szétvándorlása csak egy az ismert magyar szétvándorlások közül.
A mai makedónok, akár görög, akár szláv nyelvet beszélnek, magyar eredetűek. Most nem érintek történelem előtti időket, vagyis az ókor előtti korokat, a trák kort sem, hanem csak a bizánci kort. A bizánci történészek a magyarokat hosszú évszázadokig Paiónoknak nevezték. A bizánci tudósok természetesen helyes nevet használtak, mivel tudatában voltak annak, kifélék is a magyarok. A 20. században alkotó, hatalomban lévő írók azonban ezt a fontos tényt sem vették figyelembe. A Paiónok a makedonoktól közvetlenül keletre laktak, a név Fa-Lakó, vagy Falu-Lakó jelentásű. Latinul Paeonia az ország neve. Hérodotosz is ír róluk. A bizánciak a magyarok és a paiónok közé egyenlőség-jelet tettek, mivel tudták, hogy az etruszkok és magyarok egy nyelven beszélnek. Tyrhénosz királyfi Lüdiából kiindulva először Paióniában pihent meg, ahol kevesen visszamaradtak, innen ment Itáliába. A makedónok magyar eredete összefüggésben van a trákok, tarjánok, trójaiak kérdéskörével.
Kouber népe tehát nem török eredetű, amint a bulgárok, szkyták, hunok sem, hanem magyarok voltak.
Balás Gábor „A székelyek nyomában” című könyvében azt állítja, hogy Csaba magyarjai az a nép volt, amely Anonymus szerint Zuard és Kadocsa vezérletével, Árpádtól engedélyt kapva, elfoglalta Durazzótól a Rácföldig terjedő földet. Ez a nép nem tért vissza onnan.
Kézai Simon krónikája azt írja, hogy Csaba, atyja, Etele halála után Görögországba vonul. Azt nem írja, hogy hová, melyik területre. Görögország akkoriban a Keletrómai Birodalom, Bizánc, igen nagy területtel rendelkezett.
Az adatokat összevetve azt kell leszűrni, hogy Csaba, Atilla fia, valóban népével Bizánc határaihoz húzódott.
De később, Zuard és Kadocsa népe is Csaba magyarjai nevet kapott, valószínűleg volt Csaba nevű vezérük. Eszerint két Csaba lett volna?
A székely nép szintén Csaba népe. Csaba visszatér az égi lovasok élén, ha a székely népet bántják, és szörnyű bosszút áll az ellenségen. Tehát a székelyek a maguk királyának tartják Csabát.
Csaba, illetve népe, kétségtelenül létezett, az adatokat, neveket nem lehet meghamisítani. Mítikus derengés árnyékolja alakját, a távoli idő mellett a felejtés is közrejátszik ebben.
XXIV. KŐRÖS TÖRZSÜNK ↑ tartalomhoz
Magyar Adorján határozta meg ezt a nevet is törzsnévként. Mérhetetlen nagy tudású kutatónk meglátása alapján magam is kutatom ezt a teóriát. A Kőrös név mögött egy régi magyar törzs neve rejlik. A bizonyítékok szerte ágazóak, mint sok más magyar törzsnév esetében is.
A Kőrös szó Napisten jelentésű. Eme jelentés miatt számtalan törzs és nép viselhette ezt a nevet, elsősorban az ókort megelőző időkben. A Kör (Ker) a Nap, a Kőrös a Napos, vagyis a Nap népe. A Kör szóról már sokan írtak, bemutatva rokonságát, tehát a Kör rokon alakjai, mint a Ker, Kar, Kor, stb., mind a Nap Kör alakjához kapcsolódnak. Ez egyben azt is feltételezi, hogy a kutatók hasonló szavakat keresve az ókori névanyagban, mindenhol a magyar nyelvre bukkanhatnak.
A Kerék, Ker és Ék, feltalálása is a magyarokhoz köthető, nem csupán szótanilag, hanem a régészeti adatok alapján is. A Kerék pedig nem más, mint a Napisten lemásolása a földre, emberi viszonyok közé. A torontáli kerék darabok, vagy a budakalászi kis kocsi, mindent elsöprő bizonyítékok, hogy a kereket a magyarok találták fel, a Kr.e. 6.000 és 4.000 közötti időkben.
Magyar Adorján nem jelölte meg pontosan a Kőrös törzsek hollétét, inkább a Kőrös törzsek nyelvét határozta meg. Magyar Adorján kiterjedt vizsgálódási területe javasolható minden magyar kutató számára, akinek a szívét még nem vitte el a mai indoeurópai, afroázsiai, vagy egyéb kutatási koncepció, nem alázkodott meg az újabb gondolatok előtt, mert az eredeti magyar ősiség nála az alap, amiből aztán kibomlanak az ókori kultúrák, egészen a mai napig.
A Körös-folyók valóban körbe folynak, hatalmas teröletet körbe öveznek. Némelyiknek arany van a fövenyében. Az arany azért fontos a Körösök esetében, mert a Kör a Nap, akinek a színe aranysárga, az arany besugárzója a Földre.
A görög Chryzosz jelentése Arany. Nagyon fontos szó ez, mert megmutatja, hogyan lesznek a magyar szavak görög szavakká. A Chryzosz tehát Arany értelmű, de nem az Aran, Arantia felé mutat, hanem egy másik szavunk felé, a Körzős felé ad eligazitást. A görög névalak elülső részének felbontása Chyrzosz alakot mutat, ami pedig a Kürzós névalakot adja ki. A Kürzós a Nap, aki Körzős az Égen, a színe arany, innen ered a görög Chryzosz Arany szó. Ha ezt az eljárást megértettük, akkor sok ezer indoeurópainak mondott szó igazi magyar eredetét is feltárhatjuk.
Vajon összefügg-e a Körösök nevével a görög Chryzosz (Krüzosz)? Valószínűleg, de nem csupán szótanilag, hanem régészetileg is. Ugyanis kiderült, hogy Egyiptom és Szumer aranykincseinek egy része erdélyi aranyból készült. Az erdélyi arany legfőbb lelőhelye éppen a Körös-övezet keleti része, az Aranyos vidéke. Nyugatra négy folyó siet a hegyekből, mégpedig a Berettyó (Berek-Jó), a Sebes-Körös, a Fekete-Körös és a Fehér-Körös. Ez a terület szintén megfelel az Éden helyének, csakúgy, mint a Csalló-köz vidéki négy folyóág vidéke. Ráadásul a kelet felé folyó Aranyos fövenyében tényleg aranyat lehet mosni, de a vidéken vannak aranybányák is. Világos számunkra, hogy a magyar Körzős az ős, amiből ered a görög Krüzosz.
Magyar szempontból fontos terület a Kura-folyó környéke. Erre fekszik a Kur-erdőség, ahol őseink egy része tanyázott egykoron. A Kura neve magyar nyelvű. Kur szavunk jelentése Ország, vagyis Kör, ahol a nép lakik, továbbá Hegy, a szabályos hegyek kör alakúak elsősorban. Ugyan a lánchegységek hosszú vonulatokból állnak, de a csúcsok a lánchegységekben is kör alakúak. A Kur-A jelentése az Ország, a Hegy, a Kör Folyója, mert az A szavunk egyik fontos jelentése Víz, Folyó. A Kura környékén sok magyar földrajzi név van, mivel ez a terület magyar nyelvű népességet tartott el sok ezer éven keresztül. A Kura valóban félkör alakban folyik. Társa az Arax nevű folyó, ami Arasz, vagy Áras volt magyar nyelven, és kétségtelenül a magyar név volt a régebbi a göröggel szemben.
Magyar Adorján is írja, hogy a Kör régebben Kur alakú lehetett.
Környék szavunk a lakóhelyet jelenti, azt a kört, amelyik a legközelebb van a házhoz.
A perzsa Kyrosz, Kürosz név Kuras formában is ismert. Kürosz jelentése Nap, tehát egyértelműen a magyar Kör szóval hozható összefüggésbe. Napkirály volt, amit tetteivel nem igazol, mert sokat pusztít és rabol. A Bibliában Cirus a neve. Több Kyrosz nevű személy volt, közülük Kambyzész fiát Nagy Kürosznak is nevezik.
Kuruc nevünket a „kereszt” szóból vezetik le, mivel keresztes csapatok is járták az országot a muszlim seregek ellen küzdve. Ez azonban tévedés, a név alapja a Kur ige és főnév. A Kuruc kapcsolatban van a Körös törzsnévvel is. A Kur-uc név második része kicsinyítés. Tehát a Kur a Nap, a Kör, de az -uc kicsinyítés, ezért nem az égi Napról van szó, hanem emberekről, a Nap követőiről, Napocskákról.
Szumerban a Gurus szót használták, a fiatal házasokra, akik feleségükkel nemi életet éltek. A Kur Hegy is, de a Gur is, a Gor sok nyelvben Hegy. A Gurus értelmezése Legény, ami nem teljesen pontos, jobb helyette a Kúrós. A Kuruc szót használják a prostituáltakra, mivel a Kur alapszónak több jelentése is van.
A Gurusok Gilgames elsőfrontos harcosai voltak, akik megnyerték számára az ütközeteket.Egy híres szavazáson a gurusok a harcra szavaztak, amikor Kis királya ostrom alá vette Unug városát. A csatát Gilgames, és Unug gurus seregei nyerték meg. A Kuruc és Gurus nevek közel állnak egymáshoz.
A későbbi görögök szintén a Kur-Kör szavunkat használták. A fiatal férfiak neve Kurosz, a lányok neve Koré. A Kurosz a magyar Kúrós változata. A Koré szóban az É magyarul Ház, Palota, a görögben nő nem. A Kor pedig természetesen a Kör, a Nap. Ebből következik,hogy a görögök is kezdetben Nap Nép volt, a magyaroktól eredtek, később azonban rabszolgatartók lettek.
Kurtu és Germatu törzseinkről már volt szó. A Kur-Tu alapján a név Kur-Ország, ami a Kura folyó vidékén lehetett.
Magyar Adorján szerint Hunyad és Krassó-Szörény megyéktől Aradig, vagy talán Orosházáig terjedő terület volt az ősi Kőrös törzs lakóhelye. Továbbá a Kőrös törzset azonosítja a Károkkal, akik nevét néha Kálnak írták. Magyar Adorján hivatkozik Fáy Elek „A magyarok őshona” című könyvére, amelyben a kár nép lakhelyeként van megemlítve Kis-Ázsia, Szíria, Arménia, Kánaán, Észak-Afrika, továbbá a Fekete-tenger északi partvidéke. A felsorolt területeken nagyobb tömegekben, de nem egyenletesen eloszolva éltek a károk. Később a károk többsége elgörögösödött.
Fontos központjuk volt Kária. Károk lakták Szíme, Ródosz, Karpatosz, Kréta, Hermióne, Epidaurosz, Nizirosz, Nakszosz, Kósz, Kalidna, Ikária, Számosz, Kiosz, Imbrosz területeit. Más szigeteken is laktak, pl. Délosz is kár terület volt. Feltehetjük a kérdést, vajon miért pusztult el egy olyan életerős és nagy nép, mint a károk?
Azt még hozzá kell tenni, hogy a károk egy magyar nép, azt nem látom teljesen bizonyítottnak, hogy a Kőrös törzs azonos lenne a Kár-Kér néppel.
Ismert Nagykőrös és Kiskőrös, valamint Nagykörű és Kisköre. E nevekben a Kör a Napot jelenti.
Szumerban a Szikkuratok nevében is megjelenik a Kur szó. A Szik a Nap, a Kur Hegy, az At az Atya neve.
A Kurdok népneve magyar jellegű. A Kur Hegy és Kör (Nap), a névben a -d speciális magyar kicsinyítés vagy helyképző. A kurd nép eredete ismeretlen.
Van Kurd nevű magyar település.
Kurszk orosz város, a név magyar eredetű. Valójában Kur-Szék, ami a szumer Szik-Kur névvel rokon.
A Kurgán jelentése halomsír, van Kurgan nevű város is. A név magyar eredetű, ezért a jelentése a magyar nyelv segítségéval pontosítható. A Kur Hegy, tehát a kurgánok olyan temetkezési helyek, amelyek hegy alakúak. Elsősorban királyokat temettek kurgánokba őseink. A név második része, a Gán egy magyar-török-kínai szócsoportba tartozik. Alapja Kán, amely név a kutyák totem nevéből származik, „király” jelentéssel. Ebből lett keleten a Gán, majd a Hán, pl. a kínaiak népneve. Han Tengri csúcs nevében a Király Isten fogalom van jelen, de a Tengri egyértelműen szintén a magyar Tenger szóból ered, aminek szumer változata a Dingir.
Ezért a Kur-Gán jelentése Hegy és Király. A király eltemetése után a nép hegyet hordott a sír fölé, így emelkedtek fel a kurgánok. Rontott alakja a Korhány, amelyben a Hány még ördögöt is jelent.
A Kurca patak a Kura folyó nevével rokon, a -ca a névben speciális magyar kicsinyítés.
Több magyar település is a Körös és Kőrös nevet viseli. Körösbányán ércbányászat folyt. Kőrösmező állítólag a Kőrisfától kapta a nevét. A Kőr-Is fa neve a Kör-Fénye értelmet adja ki. A Körte viszont a Kör-Te alapján a Kör-Isten, a gyümölcs alakja és színe miatt kapta ezt a szép nevet. Körtvély változata alapján képződött Körtvélyes település neve.
Környe neve a Kör-Háza, Kör-Men-D város neve a Nap-Menny és -D kicsinyítést tartalmazza.
Köröm szavunk, kör alakja miatt, valamiképpen a Kör Nap értelmével is kapcsolatos, de lehet a Hegy jelentés is a szóben. A Karom kétségtelenül Hegy, hegyes, a karomnak a köröm igen közeli rokona. Köröm településünk tehát a Nap nevét viselheti.
Körmöcbánya neve rokon a Köröm szóval. Nemesfémeket bányásztak a lakói, az arany kapcsolatos a Nappal, ezért a Kör neve az aranyhoz kapcsolódik. Igen híres volt a körmöci arany.
A Korpa szóban a Kor valóban Kor, Koros, a Pa a Fej neve. Település nevekben is előfordul, Nagykorpád, Kiskorpád, Korpád, Korpavár.
Korpona folyó neve magyar, van Korpona nevű város is. A név valószínűleg Korpa-Na lehet, a Na egyértelműen Település, Város, már a szumerban is jelen van. A név szláv eredeztetése tévedés.
Korzika szintén magyar, pontosabban etruszk név. Helyesen Corsica, vagyis Kor-Szika a jelentése, a Kor a Kör, a Szik a Nap. A Kör-Napja a sziget nevének értelme, ami legkésőbb a Tengeri Népek idejéből való, bár lehet, hogy még régebbről, mivel az etruszkok Kr.e. 2.500 táján már a térségben voltak.
Korond híres a korongon készített kerámiáról. A névben a Kor a Kört jelenti. Koroknya a Korok, vagy Körök Háza, Házacskája. Korhány nevű településünk is van. A Korlát községnév és köznév is. A Lát gyakran Hegy is, a Kor Kör. Színházakban a korlát mögött állóhelyekről láthatta a közönség a színdarabot.
Kórógy magyar település Szlavóniában. Neve a Kór-Ágy változata, mert az Ágy lehet folyó is, lásd Hor-Tob-Ágy nevét.
Még érdemes néhány nevet megemlíteni, amelyekben a Kör szó változatai szerepelnek. Kórinthosz nevét a pelaszgból vezetik le, a pelaszg viszont magyar név. Kör-Intős a város neve, a gömbölyű hegytető jelentés teljesen értelmetlen. A Kór előtag esetleg lehet Kar, ami Város is, de akkor Karintős lenne a helyes név.
Kordofán nevét nem érti senki.
Kerkyra, Korkyra, ma Korfu nevét mindenképpen valamilyen materiális tényezőből vezetik le. De őseink nem így gondolkodtak a világról, ők istenhívők voltak. Tehát a sziget neve nem „Hegytető, Csúcs”, nem is bizánci görög, és nem illír „Tölgysziget”. Inkább a Kör-Köre, valamiképpen a név kapcsolatos a Kör szóval.
Hasonló Kirké neve, a Krk sziget szintén Kör alakú.
Korcé város Albániában. A neve a Kör, vagyis Nap szóval kapcsolatos.
Kőrös törzsünk létezése az ókor előtti időkre tehető. Valamikor nagy törzs lehetett, aminek szótani bizonyítékai igen szerteágazóak. Ma már alig lehet tudni róluk, de az biztos, hogy Naphívők voltak.
XXV. FEJEZET: LEVENTE TÖRZSÜNK ↑ tartalomhoz
Az ősidők homályából felsejlik, felcsillan a titokzatos Levente név, amely személynév, de legjobb tudósaink szerint törzsnév is lehet. Köznévi jelentésével nem foglalkozom. Mivel a magyar nyelv germanisták, szlavisták és más kutatók kezében van, nagyon kevés olyan szerző írása létezik, akik a magyar neveket magyar nyelv alapján vizsgálták. Czuczor Gergely-Fogarasi János szótárában a Levente név magyarnak van meghatározva. Érdekes, hogy az írás engedélyt megkapók a magyar nemzet területein folyamatosan idegen szavakat határoznak meg, holott a magyarok magyarul beszéltek, és ma is magyarul beszélnek, semmi okuk, hogy saját életük szókészletébe idegen szavakat vegyenek fel, amelyek ráadásul nagyon fiatalok a nagyon régi magyar szókincshez képest.
Levente serege nem azonos a Levente törzzsel. Mégis ki kell térni Levente seregére, mert sokan azt képzelik, hogy Levente herceg hadseregétől ered a Levente törzs neve. De nem! Levente személyét egyes történészek vitatják, néha Árpád testvére, vagy Árpád nagybátyja, de inkább Árpád elsőszülött fia, de mindig Turulházi herceg, vagy király a rangja. Árpád, keleti irányból közeledett a Kárpátokhoz, ősi magyar területekhez, ahol a nép magyar nyelvű volt ősidők óta, amit minimálisan 40.000 évre kell tenni. Újabb adatok a magyar írás korát 200.000 évre teszik, Francois Bordes francia kutató jóvoltából. Árpád népét a bizánciak turk néven nevezték, ami a turk-én, vagyis etruszk népnévvel azonos. Tehát a bizánciak teljes mértékben tudták, hogy az ősi etruszkok törzsei közelednek Kárpátia felé. A tételt az is igazolja, hogy minket a bizánci szerzők több tucatnyian és több száz éven keresztül, Paionoknak neveztek, a terület Paionia nevű, Makedóniától keletre van, és Tyrhénosz királyfi itt szállt partra először Kis-Ázsiából kiindulva. Tyrhénosz adta a Tyrhén, Turkén, Tarquinia, Tarquinius nevet az etruszk magyarok részére, tehát a bizánciak tudták, miért mondanak minket turkoknak, türköknek.
Bölcs Leó bizánci császárt megtámadta Simeon bulgár cár, jelentős sikereket érve el. Bölcs Leó az Árpád és Kurszán királyok által vezetett magyarokhoz, turkokhoz fordult segítségért. Árpád, a magyar törzsek főkirálya, segítséget nyújtott Bölcs Leónak, mert elsőszülött fiát, Leventét küldte a bulgárok ellen, igen erős sereggel.
Levente herceg erős magyar sereggel, és kabar kiegészítő csapatokkal, átkelt a Dunán, majd a testvéri bulgár csapatokat több ütközetben szétverte. Simeon cár alig tudott megmenekülni. Niképhorosz Phókasz délről támadott, a bulgárok két tűz közé szorultak.
Az események 894 évében történtek. Györffy György kutatónak volt publikálási lehetősége, ő állandóan töröközik, meg hasonló, de nagyon súlyos hibákat vét. Az egyik ilyen súlyos hiba az Unug-Urak töröközése, holott az Unug-Urak Szumerből jöttek ki a Kaukázus északi oldalára, mint magyar nyelvű népesség. Ebből ered az is, hogy a bulgárok magyar, vagy szumer eredetűek, és nem törökök. Ezért a magyar-turk és bulgár, ekkor már szláv népesség csatája testvérháború volt.
Levente hadjárata sikeres volt. Mivel a bulgárok, vagyis egy magyar népesség, a Kárpát-medence központi részeit is birtokolta, fontos volt Árpád részéről, hogy a nyugatra törő magyar haderő szétverhesse a bulgár csapatokat, de délről Simeon erői ne tudjanak támogatást nyújtani Salán, Zalán csapatainak. Nem ismert, hogy Árpád és Simeon miért viszonyult egymáshoz ellenségesen? Mindketten Turul-háziak voltak, akik között a háborúskodás tiltott volt. Talán Simeon már annyira elszlávosodott, hogy nem ismerte magyar eredetét? Ezt tartom valószínűnek.
Györffy György a kutrigurok nevét töröknek gondolja, ami súlyos tévedés. Kutatott volna a szumer nyelvben, jobb értelmezést talál, de mintha a magyar kutatók a szumer nyelvben nem kutathatnának, holott a szumer nyelv is magyar eredetű. A Kutrigur az Utrigur név nélkül nehezen érthető magyarul, de a két nép neve együtt már világos magyar nyelven.
Dzsajháni a magyarokat Modzsgeri néven nevezte. Ennek nem kell örülni, hogy itt egy Magyar népnév! Dzsajháninak sem volt fogalma a Magyar népnévről, mi a jelentése, honnan ered, milyen régi, különben leírta volna? Látott valami hasonló népnevet, a magyarhoz hasonlót, írásban, és máris megvolt az elmélete.
Ha a közeli évszázadokat nézzük 894-hez viszonyítva, néhány fontos név előbukkan az idők sodrából. Ilyen hasonló név a Lebedi, Levéd, egy vezető neve Etelkuzuból. Lebedi neve azonban a Lebeddu – Hadseregparancsnok szóval rokon, ami jelzi, hogy nem volt király. A Lebeddu akkád név. Kapcsolatos a Lebegyev Hattyú orosz névvel. Ugyanis a király hét csillagot viselt hadi jelvényein, a alatta lévő hadseregparancsnokok viszont hatot. Hat-Tyú az Hat-Csillag, egyébként a Hattyú csillagkép valóban hat fő csillagból áll az égbolton.
Levente hadjárata sikeres volt. Simeon cárt egy magas várba kergette. Amikor Simeon békét köt a bizánciakkal, akkor szabad keze lenne a magyarok elleni támadásra. De ennek nincs nyoma a feljegyzésekben.
Padányi Viktor arról ír, hogy a bizánci és bulgár egyesült seregek megtámadták Levente csapatait. Ez a teória teljes egészében fantáziálás, nincs semmilyen írott forrása. Különösen az bosszantó, hogy Levente hősi harcot folytat állítólag, ami közben elesik, seregei megsemmisülnek. Valójában Levente teljesíti a rábízott feladatot, és teljes haderejével csatlakozik Árpádhoz. Halála ideje nem ismert, bizonyára boldog öregségben halt meg.
Tehát a Levente, és az írott Liüntika név magyar nyelvű, más nem is lehetne. A név Lev-En-Te formában Oroszlán-Isten-Teremtő értelmű, vagyis a Teremtő-Isten-Oroszlánja. Amennyiben az En a névben nem Isten, hanem Herceg, akkor a név a Teremtő-Herceg-Oroszlánja értelmű.
Levente nevünk, mint királynév, kevés helyen fordul elő. De ahol előfordul, ott nagyon is fontos szerepe van. Nem mellékes figurák neve, hanem a főkirályok alkalmazták magukra, illetve szüleik ezt a nevet adták gyereküknek. Ez is nagyon fontos szempont, hogy őseink milyen szavakat használtak saját magukra, mint szent és égi királyokra.
Levente alakjáról keveset tudunk. Nagy hadvezér volt, aki szétverte a bulgár seregeket, 894-ben.
Nevében a Lev a magyar Lán névből ered. A Lev az Oroszlán, valójában a Lán szóból származó név. A Lev tehát Oroszlán, de itt tudni kell, hogy a Lán az oroszlán igazi neve, az Orosz, Oroz az orzó nagymacskára vonatkozik. A Lev ma az orosz nyelvben gyakori.
A Lán szó, mint oroszlán, tisztán megjelenik a Jolán, vagyis Jó-Lány névben. A Lányok a magyar értékrendben oroszlánok voltak, katonai értelemben is. Hajuk hosszú, lángolnak, mint a Nap, az oroszlán pedig a Napisten jelképe. Maga a Láng szó is a Lánból ered, Lan-Ga az (Orosz)-Lán-Háza, vagyis a Napisten lángjainak, sugarainak a leírása.
Többen azt írják, hogy a Lev a Levést jelenti. Ám de minden élő Levő, herceg hasonló értelmű nevet nem viselhet. A levente közszói előfordulásával nem foglalkozom, mint jeleztem.
Liüntika névformája egyértelműen Liuntika. Magyarul a Li Király, az Un az Ég Királynője, a Tika Napocska. A név jelentése: Király, az Ég Királynőjének a Napocskája. A Tik megjelenik a Fehér Tik, Vörös Tik hun népnevekben, de mind a Fia jelentést tartalmazzák. Ugyanis a Ti Császár és Élet, a Tik esetleg többes szám, a magyar Tik, mint Tyúk az égi Fiastyúkra vonatkozik. Eme jelentések a szumerból és kínaiból nagyon erősen összevonják a két nyelvet. Azt is el kell mondani, hogy a kínai nyelv, és egyiptomi nyelv között óriási a hasonlóság, és rokonság. Mind ezt a Hun-Magyar törzsek nyelvei okozzák. A kutatások ma is nyitva állnak.
Levente, vagy Liuntika, hadseregéről olyan állítás is ismert, hogy a három kabar törzs adta csapatait. Ez az állítás téves. Kitűnő szerző igazolja, a görög nyelv alapos ismerete alapján, hogy Levente seregének magvát magyar harcosok alkották, a kabarok a kiegészítő haderőt alkották.
Döntő bizonyítéknak gondolható Levente visszatérésére, és a további harcokban való részvételére, a Laventenburch városnév. Laventenburch (Leventeburg) a Morva és a Thaia összefolyásánál fekszik. Később Breclav és Lundenburg néven ismeri a tudomány. Egyes szláv szerzők, eldobva a sulykot, a város nevére valamiféle szláv szavakat találtak ki, amolyan közszavakat. Elfelejtik, hogy a városokat gyakran az alapítóról nevezik el. Azt is elfelejtik, hogy Csehország tele van magyar földrajzi nevekkel. A cseh királyi vezetők eredetileg magyarok voltak. A probléma mögött az húzódik meg, hogy az összes szláv nyelv és állam alapját a magyarok adják.
Levente példája arra is rámutat, hogy Árpád fiai, mint Levente, Tarhos-Tarkacsu, Jeleg-Jelek-Üllő, Jutocsa-Jutas, más területeken lettek királyok, míg Zolta-Zoltán Árpádot követte a trónon. A Turulház hercegei és hercegnői minden királyi családban jól fogadottak voltak. Ezért is Árpád fiai nem csatában haltak meg, hanem más uralkodói dinasztákban kaptak nagyon előkelő rangot.
Vászoly-Vazul, a Vas Fiú, vagy Fehér Fiú gyerekei Levente, András és Béla. Több kutató is arra jutott, hogy Levente volt az elsőszülött, aki király lett, de hamar megölték. Szabad vallásgyakorlást rendelt el, ami nagyon nem tetszett az ország vezetőinek, papságának, és eltették láb alól. Tehát király volt, nevét Luenta formában is írták.
Egy szláv törzs neve Lovéticsi. A névben valóban egy Levente nevű vezető rejlik.
A hunok között is volt Levente törzs. Csicsi király (Kr.e. 55-36) családja a Luanti. Családi neve a Luanti Hutuvusze, pinjin átírásban Luándi Hútúwúsi.. Őt írják Csecse néven, pinjin átírásban Zhizhi a neve. A Ti Császár, a Zi Élet. A Csi a magyarban Nap, a Hu pedig Csillag. Később a család, vagy nemzetség Hszülienti nevű lett. E nevekben az oroszlán fogalma is megjelenik.
Levante a neve Liguria tengerpartjának. A ligurok, amikor megérkeztek, a Rhone folyótól az Arno folyóig lakták a területet. A nép neve a Liga-Úr, ami három magyar szót tartalmaz. Li a Király, Ga a Ház, az Úr pedig rangnév. Tehát a Királyi-Házak Urai érkeztek erre a területre, állítólag a Visztula középső folyásának vidékéről. Nevük alapján magyarok, a Liga Urak később Ligúr nevűek lettek. Országuk nyugati fele is elveszett, ahova kelták költöztek. A Levanto és a Sestri Levanto nevet a magyarokhoz köthetik. A spanyol és portugál nyelv tele van magyar nevekkel.
Ellenben Spanyolországban is fennmaradt a Levante név, nagyon hasonló a Levente névhez. Ma is egy igen jó futball klub viseli a Levante nevet.
Nagyjából a 11-12. század idején, olasz, elsősorban genovai hajósok a Földközi-tenger keleti partvidékének is a Levante nevet adták.
A területen egykor a Levi törzs is lakott. Papi törzs volt, erős katonai erővel. Nem tartoztak az izraeli 12 törzshöz, hanem felettük álltak. Egy alkalommal 8.000 júdait öltek meg, valamilyen vallási elhajlás miatt. Nevük, a Levi, Lewi, azonos a Levente becézett Levi alakjával. Egyértelmű, hogy (orosz, oroz) Lán a nevük jelentése. A Leviták adják a Júda Oroszlánja fogalmat, hiszen a Lev Oroszlán.
Még ősibb törzs a Lib, aminek többes számú alakja a Libu. A Lib törzs ott is élt, ahol a Levi, emiatt nem kizárt a két csoport egy tőről való eredete. Talán az olasz hajósok valamit tudtak a Lib ősnépről, ami miatt Levante nevet adtak a partvidéknek, Törökországtól Egyiptomig.
Történelmi tény, hogy a III. Ur-i dinasztia elfoglalta Levante északi részét, több fontos kikötővárost is megszállt. Szumer név a Lib.Nan, ami Lib Hercegséget jelent, és aminek két szava a magyar nyelvben is szerepel. Innen ered a mai Libanon név, ami ország is, hegység is.
A Líbek, szinte teljesen biztosan, egy finnugor nép volt, ma Lív a nevük. Sajnos, csak néhányan beszélik ma a lív nyelvet. A Líbek egykor átterjedtek Afrika északi részeire is. Akkoriban a líbek és a magyarok nyelve közelebb állhatott egymáshoz, mint ma, mivel akár 6.000 év óta is elváltak a líbek, lívek a magyaroktól. Afrikában aztán a líbek Líbia nevét adták, a helyes alak a Libya görög nyelven. Ezt azért kell kiemelni, mert a Lybia forma helytelennek látszik, a népnév Lib volt, aminek többes száma Libu, ebből szabályosan ered a görög Libya.
Várkonyi Nándor nagy magyar kutató is ír Libia népeiről. Egyértelműen líveket mutat be az egykori ábrázolások segítségével. Vannak szőke, vörös, barna és fekete hajú emberek, de mind erőteljesen europidok, mint a berberek. A mai Libanon és Líbia országnevek a lív, líb népek nevét viselik.
Livónia nyelve a teljes megsemmisülés szélére sodródott, de nagyon jó lenne, ha a lett állam beavatkozna, és megmentené ezt a csodálatos ősi nyelvet. A Lív népnév a magyar Lev és Lév változata lehet csupán, a Lev nevekkel együtt. A finnségi népnevek jó része bizonyítja őseik mediterrán jelenlétét az ókorban, meg a régebbi korokban.
Magyar Adorján is rámutatott e nevek magyar eredetére, továbbá több mai kutató, a már megemlített Czucor-féle nagy szótár értelmezésével együtt.
A germán, kelta, italikusz nyelvcsoport magyar eredetű, e nyelvek számtalan szava is a magyar nyelvből, nyelvekből ered. Ezért az angol Live Levő, vagyis Élő, a német sLeben Élet, vagyis Levén, a latin Lobus Lebeny, Karéj, stb. A latin Labium Ajak értelme a Levésre vonatkozik, a női nemi szervre, értelmezve Lebeny, ami a Libidó, az Életérzés helye. Innen születünk ma is, csak éppen a magyar nyelv kutatói, a hivatásosak, semminek nincsenek tudatában. A magyar Lebeny, Lébény, Lebben, Lobban, Lebeg, Libeg, a Levegő és Lovagol, és sok más szóforma is ide tartozik. A szavak és jelentésük között szinte mindig van összefüggés, de ezeket az összefüggéseket tudni kell felismerni, és behelyezni a megfelelő történeti korba.
A Földközi-tenger medencéje környékén még sok olyan szótani bizonyíték van, ami arra mutat, hogy a Levők, Levente népe, ezen a területen széltében elterjedt.
A híres Lepantói-csata nevében is a Lebante, Levente, Levante név lehet benne.. Akár illír a név eredete, az illírek nyelve a magyaroktól ered. Tehát a mai albán geg és toszk nyelveket a magyar nyelvből kell eredeztetni. Alig Kr.e. 300 táján az illyr nyelv még inkább magyar, mint índoeurópai volt.
A Lébény, Lebeny és hasonló nevek kapcsolatban lehetnek a Levente névvel.
Azt kell gondolni, hogy a Levente név és törzs a hun magyaroktól ered. Azonban több adat is Csicsi király koránál sokkal messzebbre mutat. A kutatást folytatni kell.
Folytatása következik →