20230127
Last updateK, 24 máj. 2022 4pm

rovas logo

2019 augusztus 05, hétfő

Magyar népnevek

Szerző: Péterfai János István

"A magyarok eredete kétségtelenül összefügg az emberiség eredetének kérdéskörével. A ma magyarul beszélő emberek területe egykor sokkal nagyobb volt, mint a mai terület, ahol magyarul beszélnek az emberek."

Tartalom:

I. FEJEZET: A MAGYAR NÉPNEVEK ÉS A MAGYAROK ŐSHAZÁJÁNAK KÉRDÉSKÖRE →
II. FEJEZET: A MAGYAR ORSZÁGNEVEK ÉS A MAGYAR ÍRÁSOK
III. FEJEZET: A MAGYAR NÉPNÉV
IV. FEJEZET: MAGOR ÉS HUNOR
V. FEJEZET: A MAGYAR NÉVVEL ROKON SZAVAK
VI. FEJEZET: A MAGYAR NÉPNÉV HASONLÓ ALAKJAI
VII. FEJEZET: A MEGYER NÉVALAK
VIII. FEJEZET: A HUNGÁR NÉPNÉV
IX. FEJEZET: A SZÉKELYEK NÉPNEVE
X. FEJEZET: SZAVÁRDOK NÉPNEVE
XI. FEJEZET: A CSANGU NÉPNÉV
XII. FEJEZET: PALÓC NÉPNEVÜNK
XIII. FEJEZET: A KABAR NÉPNÉV
XIV. FEJEZET: A KUS NÉPNÉV
XV. FEJEZET: HETU-MAGOR ÉS GETA
XVI. FEJEZET: NÉKÉ, AVAGY NYÉK
XVII. FEJEZET: KURTU GERMATU, VAGYIS KÜRT GYARMAT
XVIII. FEJEZET: TARIANU, AVAGY TARJÁN
XIX. FEJEZET: GENAKH, AVAGY JENŐ
XX. FEJEZET: KARI AVAGY KÉRI
XXI. FEJEZET: KASZI, AVAGY KESZI
XXII. SZEMERE TÖRZSÜNK →
XXIII. CSABA TÖRZSÜNK →
XXIV. KŐRÖS TÖRZSÜNK →
XXV. FEJEZET: LEVENTE TÖRZSÜNK →

 


 I. FEJEZET: A MAGYAR NÉPNEVEK ÉS A MAGYAROK ŐSHAZÁJÁNAK KÉRDÉSKÖRE tartalomhoz

Az egykori magyarul beszélő emberek területein ma olyan emberek élnek, akik valójában magyar eredetűek, a nyelvük is a magyar nyelvből ered, de sajátos nyelvi evolúció sodrásának hatására új nyelveket beszélnek, amelyek magyar eredetére csak a részletes vizsgálatok mutatnak rá. A részletes vizsgálatok bizonyítják rengeteg mai nyelv magyar eredetét. A magyarul beszélő emberek egykor az emberiség döntő hányadát képviselték.
A mai magyarok ősi eredetét a magyarok génjei, a magyaroktól leszármazottak génjei, a magyarok nagyon ősi írása, a rovásírás, a magyarok számírása, a pont-pont-vesszőcske írás, és a magyar nyelv igazolja, sok más bizonyíték mellett. A sok más bizonyíték közé sorolnadó a magyar hagyományok jellege, a magyar népművészet formakincse, a jelképrendszer, a kerámia világa, a nagy mitológiák számtalan magyar vonatkozása, a magyar csillagászat, a magyar népmesekincs, a magyar dalvilág, ami egyedül több, mint Európa összes többi népének összes népi dallama, A sok titokzatos rejtély, ami ma foglalkoztatja a gondolkodó emberek elméjét, jelentős részben a magyar kérdéskörhöz kapcsolódik. A piramisok, az emberiség származása, az istenek világa, idegen lények, rendkívüli emberek, pl. a hunok, tengeri emberek, csillagokból jött emberek, és számtalan hasonló titok a magyarokhoz kapcsolódik. Sokszor sokkal egyszerűbb a titkok magyarázata, mint azt hinnénk.
Az első Homo sapiens sapiens csoportok nyelve a magyar nyelv ősi változata volt. Az emberiség egy tőről ered, ennek az elsődleges tőnek, az ősi embereknek a nyelve a magyar nyelv volt. Legrégebbi őseink, akár 350.000 éve már a mai magyar nyelv korai előfutárát beszélhették. Ha van nyelvészeti tudomány, akkor ebből az alaptényből kell kiindulnia.
A mai, (2015) embertani kutatások azt valószínűsítik, hogy az első valódi, mai emberek mintegy 160-170 ezer évvel ezelőtt léptek fel a létezés színpadára. Etiópia területén több lelet is előkerült, köztük 185.000 éves is volt. Ésazakkelet-Afrika területeit hamarosan meghódították, majd innen keltek át Ázsiába, mintegy 100.000 évvel ezelőtt.
Ezzel szemben a kínai tudósok azt állítják, hogy a mai ember 2 millió éve már létezett Kína területén. A kínai tudósok állítása megkérdőjelezi az afrikai eredetet.
Van még több további elképzelés is, ami azt igazolja, hogy a kérdés nincs lezárva. Az egyik szerint az ember folyamatosan fejlődött az egyszerűbb formáktól a fejlettebb formák felé. Mégpedig több területen, Európában, Ázsiában és Afrikában is.
Egy további elmélet, nevezzük "Óriások elméletének", azt állítja, hogy mintegy700.000 évtől kezdve, egészen 280.000 évig, az emberek óriás növésűek voltak. A férfiak 200-240 cm magasságot értek el, a nők 170-200 cm magasak voltak. Afrikában ebben a korban több állatfaj is óriás növést mutatott. Nagyjából 280.000 éve az óriások termete lecsökkent, és két ágra tagolódott. Az egyik a Homo sapiens, a másik a Homo neanderthalensis. A két faj keveredett egymással, ami miatt inkább egy faj két alfajának kellene tekinteni őseinket és a neandervölgyieket.
Az antropológia folyamatosan fejlődő, változó tudomány. Ráadásul óriási politikai és gazdasági nyomás alatt áll, ebben a súlyos közegben kell fejlődnie. Az Egyesült Államok egyes körei erőltetik az emberiség afrikai eredetét, mivel úgy gondolják, ők is Afrikából erednek. A kínaiak teljesen mást mondanak. Azután a régészeti felfedezések folyamatosan új adatokat hoznak a felszínre, amelyek nem illeszkednek egyik leszármazási körbe sem.
A Kaukázusoktól délre ősi embermaradványokat tártak fel, amelyek 100.000 évesek lehetnek. Ezek a maradványok a mai emberektől származhattak. Más adatok szerint a Kaukázusokban már 250.000 éve mai emberek éltek, ami az afrikai leszármazást alaposan megkérdőjelezi.
Van egy olyan elmélet is, ami szerint a Toba vulkán Szumátrán Kr.e. 72.000-ben kitört, és óriási katasztrófát okozva, majdnem kipusztította az emberiséget. A Homo sapiens akkor még Afrikában élt, létszáma nagyon lecsökkent, majdnem kipusztult. De a túlélők elhagyták 70.000 éve elhagyták Afrikát, és szétrajzottak a Földön. Az elméletnek ellentmond a Karmel-hegy népessége, ami 120.000 éve mai ember és neandervölgyi ember csoportjaiból állt.
Ma még nem dönthető el az a roppant fontos kérdés, hogy a mai emberek honnan származnak. Nincs kellően sok adatunk a következtetések levonására. A fontos leletek folyamatosan szaporodnak, majd a jövőben létrejöhet egy olyan helyzet, aminek alapján többé-kevésbé megbízható következtetéseket lehet levonni. Ez az idő ma még nem jött el.
Nem lehet megállapítani a mai ember, ezzel egyenlő értékben a mai magyar ember kialakulásának, őshazájának pontos helyét. Talán erre sosem leszünk képesek, pedig vannak biztató jelek. Nagyon sok helyen lehetnek magyar maradványok, amelyek miatt egy őshaza típusú tájegység nem emelhető ki a többi közül.
A magyar nyelv a csonthagyatéknál jóval gazdagabb és egyértelműbb üzenetet hordoz. Teljes bizonyossággal azt üzeni, hogy a magyar nyelvet beszélték a legősibb ősnép tagjai. A magyar nyelvből levezethetőek a modern nyelvek, de a mai modern nyelvekből nem vezethető le a magyar nyelv. Ez egy alapvető axióma.
Az a nyelv, amit a Biblia említ az emberiség ősnyelveként, az a magyar nyelv. Igen sok más történeti adat is egy ősnyelvről beszél, ami kizárólag csakis a magyar nyelv lehet. Az ókori tudósok számtalan írása arról szól, hogy volt egy legősibb nyelv, amelyből származnak a többi nyelvek. Az ókori tudósok igazat szólnak. A legősibb nyelv a magyar nyelv, aminek beszélőit sok néven nevezték.
Ez a nyelv egyben Isten saját nyelve is. Isten adta saját nyelvét az embereknek, akik nem gazdálkodtak megfelelően az isteni adománnyal, mert azt tovább fejlesztették, megváltoztatták. Ezért aztán Isten szavát nem is értik, csak azok, akik a magyar nyelven beszélnek és gondolkodnak. Isten Atya a Világegyetemet saját nyelvén keresztül látja és igazgatja, de sokkal gazdagabb a nyelve, mint a magyar nyelv, ami az emberiség leggazdagabb nyelve. A magyarok saját nyelvüket Istentől kapták használatra, és fejlesztésre is. Ez is alap axióma. A mai magyar nyelv ezért nem teljesen azonos azzal a nyelvvel, amit őseink kaptak Istentől, talán 200.000 évnél régebben. Ma, egy magyar származású és magyar anyanyelvű ember azonnal felismeri a magyar nyelvet, akár sok tízezer éves felirat formájában, vagy akár az űrből jövő üzenet formájában.
A Bibliában az áll, hogy Isten nyelvét, a magyar nyelvet, maga Isten zavarta össze, mivel az emberek hatalmas tornyokat építettek, amelyek az Ég felé irányultak. Igen, mert Isten Atya felé akartunk közeledni, nem pedig az Ég keblébe döfni. Ma is az Ég felé akarunk közeledni, űrhajózni, kiszállni a Naprendszerbe és a Galaktikába, ez a legnagyobb vágyunk. Az emberiség eredeti nyelvét azonban nem Isten, hanem a Sátán zavarta össze, hogy ne tudjunk kimenni a világűrbe, már sok évezreddel mai korunk előtt.
Fontos alaptétel, hogy a mai magyar népesség 60 %-a az első európaiak leszármazottja. Ez az arány a magyaroknál a legmagasabb ma is, holott a magyarok az első európaiak. Továbbá még 17 %-a a mai magyar népességnek az első mutációs csoport utóda, ami azt jelenti, hogy a mai magyar népesség 77 %-a abból az elsődleges törzsből származik, amelyik Európát legelőször lakta. Nagyjából Kr.e. 80.000 éve megjelentek a magyarok, de egyes adatok 300.000, más adatok meg csak 40.000 évről szólnak.
Az ősi mai emberek genetikei állománya 8-10, esetleg 9 ősanya génjeihez kapcsolható. Azután egy következő hullámban az anyai gének 16-18 ősanyát valószínűsítenek. Mivel a genetika tudománya nagyon gyorsan fejlődik, az eredmények is gyorsan változhatnak. A genetikai kiértékeléseket előre megrendelhetik, és meghamisíthatják az adatokat, amire már volt példa. A magyarok genetikai leírásához nem alkalmas egyetlen mai népesség genetikai leírása sem.
A magyarok leírásához, életútjához és nyelvéhez egy minimálisan 200.000 éves táblázat szükséges. Ebben a táblázatban rengeteg név elhelyezhető, amelyek a magyar nyelvi jelenlétet és eszmeiséget igazolhatják. Konkrét helyeket jelölhetünk ki a Földön, az ősi magyarok földrajzi jelenlétét illetően.
Nincsen kidolgozva ma még az a terminus technicus rendszer sem, amelynek a segítségével a különböző magyar rokonságú populációk, törzsek, népek között jól eligazodhatnánk. Nincsen történelmi hűségű dokumentáció arról, hogy hol melyik törzsünk tevékenykedett, és hagyott vissza fontos régészeti bizonyítékokat. Talán "Magyar Nyelvcsoport"-nak nevezhető azon népek összessége, amelyek nyelve jól érthető magyarul. E nyelvek nyelvtana döntő részben azonos a mai magyar nyelv nyelvtanával, szókincse szintén döntő részben, akár 75-80 %-ban azonos a mai magyar nyelv szókincsével. Magyar Nyelveknek tekinthetőek.
Ezek a nyelvek a következők: a mai magyar nyelv és összes nyelvjárásai, amelyek mind egy ősi magyar nyelv maradványai, a székely, a csangu, a palóc és a kabar nyelv. Ez a legutóbbi kabar nyelv a teljes kipusztulás szélén áll. További magyar nyelvek, mind több nyelvjárással, az etruszk nyelv, a pelaszg nyelv, az óegyiptomi nyelv, a szumer nyelv és nyelvjárásai, a szkytha nyelv, a szaka nyelvjárások, a hun népek magyar nyelvei, a kolcsok nyelve Kolchiszban, a minoszi nyelv, a trójaiak nyelve, és rokonaik, a trákok, és kis-ázsiai nyelvek, a szavárdok nyelve, a hatti, hurri, urartui csoport nyelve, a szavárdok rokonai, mint a szabeusok nyelve, a szabinok nyelve, Atlantisz magyar nyelve, amit Kr.e. 35.000 és 4.000 közé tehetünk, a Kárpát-medence nyelve, a Cseh-medence területével együtt, a Krím vidéke, és a Kaukázusok magyar népeinek nyelve. Ez a nyelvi csoport még nagyon sok taggal bír, akiknek megjelenítése még további vizsgálatokat igényel.
A Magyar Nyelvcsaládnak (Magaridáknak) tekinthetők azok a nyelvek, amelyek ma már közvetlenül nem érthetőek magyarul, ellenben a magyar nyelvi alapok annyira erősek, hogy azonnal felismerhető e nyelvek magyar eredete. Ebbe az osztályba tartoznak az indoeurópai nyelvek, az afroázsiai nyelvek zöme, a kaukázusi nyelvek egy része.
A harmadik kategóriát "Magyar Szupernyelvcsaládnak" nevezhetjük. Ebbe a csoportba azok a nyelvek tartozhatnak, amelyekről csak gondosabb vizsgálatok segítségével tudjuk kimutatni a magyar nyelvi eredetet. A "Magyar Nyelvcsalád", és a "Magyar Szupernyelvcsalád" közötti határ erősen elmosódott. Nincs kellő ismeretünk még a határ kijelöléséhez.
További feladatként jelölhető, főleg ifjú és anyanyelvüket szerető kutatóknak, hogy rengeteg nyelvet kutassanak ki, amelyekben a magyar nyelv alapszókincse ma is domináns, és élő.
A Magyar Nyelvcsalád fontos tagja a finnségi nyelvcsoport. A finnségi nyelvek, mintegy 24 nyelv, nagyon közeli rokonai a magyar nyelvcsoportnak és magyar nyelvcsaládnak. Egyértelmű a finnségi nyelvek magyar nyelvből való eredete. Továbbá ebbe a csoportba tartozik a kaukázusi, a dravida, a daha-daka magyar nyelv, a masszageta, a török, a mongol, a jukagir, a japán, a koreai, és még több kevésbé vizsgált nyelv. Mérhetetlenül sok még a munka, hogy a felsorolt nyelvek eredetén lényeges haladást érhessünk el.
Az afroázsia nyelvcsalád a Magyar Nyelvcsalád egyik részeként azonosítva, néhányak részére megdöbbentő, sokak számára elfogadhatatlan. De a nyelv szilárdan beszél, nem lehet meghamisítani. Az afroázsia nyelvek jó része magyar eredetű, gyakran a nyelvekben sok ismeretlen eredetű szó is megjelenik.
Az amerikai őslakók nyelvei közül sok a magyar eredetű. Ezek a nyelvek közül sok közelebbi, sok távolabbi rokonságban áll a magyar nyelvvel. Elsőként említhető a Penute indián csoport, akik Kalifornia óslakói voltak. Mintegy ötven törzs lakta Kaliforniát, amelyek közül a Maidu, Wintun, Costanoan, Miwok, Yokutsan törzsek nyelvét Sadovszky Ottó kutató az obi ugorok nyelveivel rokonította. A rokonítást a jó magyar nyelvészek átértékelik, és az Obi-ugor kategória helyébe magyar nyelvet tesznek. Az obi-ugorok sumerból érkezett nép, de mi sosem voltunk sumerok. De Szumert mi hoztuk létre.
Amerika őslakói közül szinte mindenki rokonunk. A dakota, feketeláb, hsziú, cseyenn, azután az algonkin, athabaszk, és az irokéz, delavár, így a mohawk-mohikán, azután a navahó, apacs, komancs, majd nagyon délre a maya, azután az inka-kecsua, az aymara és tupi-guarani. Egészen biztos, hogy még más amerikai nyelvek beszélői is rokoníthatóak a magyar nyelvvel. Egyszerűen azért, mert az Óvilágban akkor, amikor az amerikai törzsek vándorlásra keltek, valamilyen magyar nyelven beszéltek az ősök. Az amerikai nyelvek vizsgálata a következő évek feladata. E nyelveket az angol, francia, spanyol nyelvek felől nem lehet kutatni.
Délkelet-Ázsia is tele van magyar rokon nyelvekkel és emberekkel. A kínai, vietnámi, burmai, thai, tibeti emberek nyelvei a magyar nyelv fejleményei. Mit mondanak a mai nyelvészek? Ők nem az evolúció mesterei, nem is értik, hogy egy nyelv hogyan képes pár évszázad alatt más nyelvvé változni. Ennyi a mai nyelvészeti tudomány? Dél-Kelet Ázsia mai népeinek többsége azonban mindössze csak Kr.e. 2.000 körül nyomul be északról mai hazájába. Az őslakos népeket megsemmisítik, vagy elűzik, a hegyekbe, vagy távoli területekre.
Az ősi ausztralidok nyelvei tele vannak magyar ősszavakkal, és magyar nyelvi jellegzetességekkel. Ezek az emberek 70-50.000 éve leváltak a legfőbb terjeszkedési irányokról, és kelet felé vették útjukat. Elhajóztak Indonéziába, majd tovább, keletre. Ők a mai Ausztrália őshonos emberei, akiknek sok csoportja van. Ezek a hajósok, messze kihajóztak a Csendes-óceán vizeire is, már 40.000 éve de még nem tudjuk, hogy kik voltak ők, milyen nyelveken beszéltek. Óceánia népeinek nyelvei sokkal közelebbi rokonai a magyar nyelvnek, mint Ausztrália népeinek nyelvei. Ez azért van, mert Kína felől származó polinéz népesség közeli rokona volt a hunoknak, a polinézek tehát voltaképpen magyar és kínai keverékek. Emiatt a polinéz nyelvekben számtalan magyar szónak kell lennie. A nyelvek sok ezer év alatt sokat változnak. Azonban a szókészletük alapja megmarad, ami alapján azután megkereshetőek rokonaik.
A magyar őshazát egyelőre nem lehet meghatározni. Nem az megész bolygó az őshazánk, de nagyon úgy tűnik, őseink rendkívül kiterjedt területeken éltek. A magyarul beszélő ősök száma is igen nagy, rokonaink száma meg akkora, hogy számba sem tudjuk venni őket.
A legelső embereknek egyetlen nyelve volt. A nép és a nyelv szorosan összetartozik. Ismerünk sok olyan esetet is azonban, amikor egy nép nyelvet váltott, de identitását bizonyos fokig megőrizte. Ezért a nép és a nyelv közé nem tehetünk egyenlőségjelet, de ezt a tényt nem szabad túlértékelni. Gyakran nyelvi evolúcióról van szó, amikor egy bizonyos nyelv, saját belső fejlődése hatására, szinte felismerhetetlenségig megváltozik. Ugyanazt a nyelvet beszélő kétezer éves ember és egy mai ember nem érti meg, azt hiszik, hogy különböző nyelvet beszélnek, ha találkoznának. Pedig egy nyelvet beszélnek, csak az időben távolodtak el egymástól.
Az ősi emberek szellemi színvonala magas volt. Valószínűleg sokkal magasabb, mint a mi korunk gondolkodóinak, nyelvészeinek, történészeinek szellemi színvonala. Őseink tisztán gondolkodtak, a mai gondolkodókat súlyosan befolyásolják előítéleteik, hamis elképzeléseik, prekoncepcióik, az egyetemeken tanított számtalan tévedés. Egy manysit, jukagirt, mayát, apacsot nem tartunk primitívnek, ellenben saját őseinket primitívnek tartják sokan. Soha ne becsüljük le saját őseinket, mert nagyon tehetséges emberek voltak.
A magyar nyelv egy százezer, vagy kétszázezer éves világból származik, vagy még ennél a számoknál is sokkal régebbi világból. A mai fejlett, modern nyelvek jelentős része nem régebbi ezer évnél. Egyszerűen fel sem tudja fogni a kutatók jó része a két helyzet közötti különbséget. A német, angol, olasz, francia, orosz, amerikai tudósok agyában nincs meg az evolúciós lépcsők fokainak kiépített háza. A magyar nyelv gyökei élnek, virágoznak, ami azt mutatja, hogy a magyar nyelv életképes, virulens, rendelkezik olyan alkotói képességekkel, amelyek megőrizték az ősnyelv legnagyszerűbb jellemzőit. Ha azonban tovább kutatunk, meglepődve láthatjuk, hogy sok mai nyelv, pl. az angol nyelv is rendelkezik azokkal a képességekkel, mint a magyar nyelv. Ennek pedig egyetlen oka lehetséges, az angol nyelv a magyar nyelvből ered..
Logikailag nézve az eseményeket, azonnal megállapítható, hogy a legősibb 70-50.000 éves ausztralid nyelvek leváltak az emberek központi anyatömbjétől. Ezért a magyar nyelvnek, amelynek jóval régebbi írásos bizonyítékai is vannak, logikailag is régebbinek kell lennie, mint a legrégebbi ausztralid nyelvek.
Az indiánok első hullámai is 50-40.000 évvel ezelőtt érték el Amerikát, a Csendes-óceán felöl. Utánuk 27.000 körüli hullám következett, majd a Kr.e. 11.500 körüli csúcshullám, amely elsöpörte szinte a többi előző népeket. Azt is látni kell, hogy a legrégebbi amerikai népek egy ismeretlen nagyrassz emberei voltak, akik mára szinte teljesen kipusztultak. Amerika népeinek nyelvi vizsgálata még gyerekcipőben jár.
A magyarok genetikailag erősen kötődnek a Kaukázusok embereihez. Nem a mai Kaukázusok embereihez, bár hozzájuk is, hanem inkább a 120.000 – 80.000 évvel ezelőtti emberekhez. Itt terül el egyik őshazánk, Szubartu, szumer nevén Szubir-Ki. De itt fedeztek fel olyan leleteket is, amelyek a modern ember jelenlétét igazolják ezen a fontos területen. Embertanilag ezek a leletek europid jellegűek. Írásos leletek állítólag 27.000 évesek, amelyek egyértelműen magyar nyelvű embereket bizonyítanak.
Az emlősök jelentős része a Himalájából származik, a Siwalik-hegységből, mintegy 60 millió évvel ezelőttről. A főemlősök rendje, a Primates, szintén innen származik. A Tupaják is ezt bizonyítják, a Mókuscickányok, amelyeknek minden faja kizárólag a Himalája déli részein és Dél-Kelet-Ázsiában él. Ez az övezet tehát a főemlősök eredetének legősibb vidéke. Az ember is tehát ebből az övezetből származhat. Az afrikai bizonyítékok kétségtelenül fontosak, a főemlősök közül az emberszabásúak már nagyon régen meghódították Afrikát. A mai fajok, mint a gorilla, csimpánz, cségó, bonobó, csak másodlagosak genetikailag az ázsiai fajokhoz képest.
Olyan nagy horderejű bizonyíték nincs az emberiség kezében, ami rendet tehetne a kusza kérdések özönében.
Legnagyobb tudósaink közül Horvát István, Baráth Tibor, Cserép József, Varga Zsigmond, Mészáros Gyula, és még sokan nem osztják a mai tévedéseken alapuló történelmet és nyelvészetet. A "Tamana kis tükre" Vámos-Tóth Bátor munkásságából, Simon Endre szerkesztésében, jó bepillantást nyújt a rejtélyek tömkelegébe. A Tamana tudománynak még sok fontos kérdésre kell felelnie, mielőtt kilépne a legfontosabb tudományok körébe.
A mai hivatalos, másként akadémiai tudomány a magyar nyelvet egy kitalált, nem létező nyelvcsaládba, a finnugor nyelvcsaládba sorolja, politikai okokból. Az igazság az, hogy az összes finnugor nyelv egy régebbi fázist mutat, amiből az indoeurópai nyelvek kifejlődtek. A népnevek bonyolultabb helyzetet mutatnak, mert a finn, az ugor, az indoeurópai nevek magyar nyelvűek, még az ind név is. A finnségi elnevezés reális, bár ez a név sem megfelelő annak kifejezésére, kik a finnek? A finnségi nyelvcsalád nyelvei 4-5.000 évesnél biztosan régebbiek. A lappok a rénszarvas vadászok lehetnek, akik Nyugaton a rénszarvasokra vadásztak, kb. 8.000 évvel ezelőtt. A jégkor után északra vándoroltak, a rénszarvasok nyomában. A hantik és manysik viszont szumer telepesek sarjadékai, akik Kr.e. 2.000 körül érkeztek az Ural keleti tájaira. Ez a Szintasta-kultúra területe, amely magyar nyelvi alapokról fejlődött ki. A Szintasta folyó környékére érkező déliek keveredtek a helyi népesség tagjaival. A finnségiek valamikor nagyon régen, a kőkor valamelyik szakaszában váltak le a magyar anyanyelvről. Később sok érintkezés volt a magyarok és finnségiek között, elég utalni a szkytha-magyar, és a hun-magyar birodalmak kiterjedésére. Nagy birodalmaink közül sok a mai finnségi nyelvek területére is kiterjedt.
A magyar nyelvjárásokat beszélők értik is egy kicsit egymás beszédét. Ez a jellemző azonban nem igaz a tőlünk távolabbi rokonok nyelveire. Az indoeurópai népek nyelvei, amelyek mind magyar eredetűek, már annyira eltávolodtak egymástól, hogy a mai emberek már nem értik egymás beszédét.
A törökös származást pártoló nyelvészek súlyos hibák tömkelegébe esnek. A magyar nyelvet többen a török nyelvcsalád egyik tagjának tekintik, ami szakmai hiba. Egyesek azt állítják, hogy a magyar nyelv egy török nyelv, ami nyugatra került. Az a helyzet, hogy a magyar nyelv az emberiség ősnyelve, a török nyelvcsoport a magyar, a kínai és más, régi keleti nyelvek összeolvadásából keletkezett. A törökök vezető családjai magyar családok, a nép azonban sok törzsből olvadt össze, erős mongolid beolvadással. Embertanilag a törökök europid és mongolid keverékek. Ráadásul a törökök 220 idején keletkeztek, előtte nem léteztek.
Horvát István volt az a nagy formátumú tudós, aki felismerte a magyarok alapvető hatását az egész emberiség civilizációjára, az egész emberiség fejlődését és jövőbeli sorsát meghatározó jelentőségére. Voltak előfutárai, és sok követője. Ma Horvát Istvánt kitiltották a "szakmai" műhelyekből. Ilyen fejlett a mai "tudomány".
A magyar őshaza kérdésköre szorosan összefügg a magyar népnevekkel, a magyar írással és számírással, a magyar genetikai készlettel, a magyar országnevekkel és a magyar hagyományokkal. Ahol magyar nyelvű földrajzi névanyagot találunk, ott egykor magyarul beszélő népesség élt, vagy azokon a tájakon magyarok is megfordultak. Az más kérdés, hogy miért nem tűntek el a magyar nevek sok területről, amikor már régen nem élnek azokon a területeken magyarok.
Európa a vadászok földrésze volt, északon az Üveghegyekkel övezve. A mezőgazdálkodás a déli területeken fejlődött ki, mint a Peloponnészosz déli részén, ahol Kr.e. 32.000 és 28.000 között használt kemencéket találtak. A kemence kifejezetten a kenyér sütésére szolgál, mivel a kenyeret teljesen körbe kell vennie a hőnek. Tehát az első kenyerek Kr.e. 32.000 idejéből valók.
A jégkorszakok idején a jég hullámzóan hol délre hatolt, hol visszahúzódott északi irányba. Az északi törzsek délre menekültek a jég és fagy elöl. Amikor interglaciális, interstadiális volt, vagyis az éghajlat felmelegedett, a törzsek északi irányba hatoltak előre.
Nagyon fontos annak megértése, hogy a magyar alapnépességből folyamatosan kiszakadó és elvándorló csoportok váltak le. Önálló életútra tértek, sok elpusztult, de amelyik megmaradt, az tovább fejlődött, sokasodott, nyelve elváltozott. Az új csoportok fejlődtek, nyelvük begyorsult, önállósultak, új néppé lettek. A táltosok, mágusok, tudósok már kevésbé voltak hatással rájuk, önálló vallásokat alakítottak ki. Azonban az eredeti ősnyelv minden utód nyelvében könnyedén felismerhető, ha megfelelően ismerjük a magyar nyelvet.
Sajnos, a magyar tudományos életre az utódok tették rá a kezüket. Saját identitásuknak megfelelően alakítják át saját felmenőik ismereteit is, vagyis a magyarokat igyekeznek lehúzni saját alsó, néhány évezredes szintjére. A legjobb magyar kutatókat elüldözik, vagy megölik, a bizonyítékokat megsemmisítik, ezáltal mérhetetlen károkat okoznak az emberiségnek, mint az arab kalifátus, amelyik Moszulban mérhetetlenül értékes kincseket pusztított el 2015 elején.
Ha egy felirat 200.000 éves, magyar betűkészlettel készült, magyar nyelven jól olvasható, akkor vajon milyen nép tulajdonába kell sorolni a feliratot? A magyar nyelvű feliratok nem bizonyítékok, mert valakiknek az útjában állnak? Az analfabéták osztják az észt az írástudóknak? De akkor ne merészeléjenek a "tudomány" nevében beszélni a hamisítók.
Az írott történelem kezdete kitolódott 40.000 évvel ezelőttre. Ettől az időponttól kezdve nagy tömegben jelennek meg magyar nyelvű feliratok, elsősorban sziklákra vésve. Igaz, van 200.000 éves felirat is, ennek olvasata: Meseseb. A Dordogne-völgy feliratán a Mese, és a Seb szavunk olvasható. Seb egy isten, akihez a Sebesség és Sebzés fogalma is kapcsolódik. Sokkal később, két ló oldalára karcolva a Seber (Seb Úr) felirat jelenik meg. A sebesség urai a lovak, vagyis a táltos paripák. A világ nagyon sok pontján olvashatunk magyar feliratokat. Akik azonban nem tudnak olvasni, azok mindenfélét mondanak a magyar írásról.
Az egyiptomi, a mezopotámiai és a kínai civilizációk magyar eredetűek. Az Indus-völgy nagy kultúrája ma még ismeretlen népiségű, mivel az írását még nem tudjuk olvasni.
Ma a magyar nép teljesen félre van vezetve. Beszélik ugyan a magyar nyelvet, de a magyar szavakat ezrével hamisítják meg a bársonyszékek hamisítói. Sem a magyar nyelv, sem a magyar történelem nincs a helyén, a valósággal és igazsággal még csak köszönő viszonyban sincs egyik sem.

II. FEJEZET: A MAGYAR ORSZÁGNEVEK ÉS A MAGYAR ÍRÁSOK tartalomhoz

A magyar népek mindig magyar nyelvű országneveket adtak. Általános szabály, hogy bármely nép a saját nyelvén nevezi meg azt a helyet, ahol lakik. Amint önmagát is saját nyelvén nevezi meg. Amikor az ősibb nép elvándorolt lakóhelyéről, vagy a nyelve a sok évszázad alatt fejlődésen ment át, akkor is gyakran a területre beköltözők, vagy a tovább fejlődött nyelvű népesség ragaszkodott az eredeti nevekhez. Az eredeti országnevek, földrajzi nevek akár sok évezredig nem változnak meg, elsősorban azért, mert a ma nem magyarnak tűnő népesség ragaszkodik a nevekhez, azokat sajátjának tekinti. Mégpedig azon egyszerű okból, mert magát a magyaroktól eredőnek tekinti, de ezzel önmaga sincs tisztában. A magyarokat mindenféle idegennek vélik ma sokan, a neveket nem értik, cselekvésüket a közönséges rablás irányítja. A nagyon fontos nevek tehát sok évezredig sem változnak meg, hanem megtartják eredeti névadójuk által adott névformát. Vagyis a magyarok által adott számtalan név ma is létezik, akár ötezer, akár tízezer év távolából is.
További rendkívüli probléma, hogy számtalan területen a magyarutód népek kifejezetten magyar nyelven jól érthető neveket adnak fontos földrajzi és más tényezőknek. Erre nincs ésszerű megoldás, miért történik, zajlik ez a folyamat napjainkban is? Nem tudni, hogy miért adnak magyarul is érthető neveket a belőlünk nagyon régen kiszakadt népek. Nem csupán az indoeurópaiak, afroázsiaiak, hanem más népek is hajlamosak magyarul is érthető neveket adni számtalan objektumnak. A magyar nyelv Isten saját nyelve, ami miatt ma is erőteljesen hat a többi nyelvre. De az is elképzelhető, hogy a magyaroktól származó népek ma is értik saját nyelveikben az alapszavakat, amelyekből új és összetett szavakat alkotnak, amelyek viszont jól érthetőek magyarul is. A nyelvek sok titkot tartogatnak.
A magyar írások közül elsődleges az ősírás, amit magyar írásnak, vagy rovásírásnak nevezünk. Varga Csaba tudós művészünk volt az, aki elsődlegesen felfedezte a magyar rovásírást a francia és spanyol barlangi rajzokon, ezáltal sikerült bebizonyítani, hogy ezeken a területeken magyarul beszélő emberek laktak. Őket nevezzük cro-magnoni embereknek, Franciaországban Kr.e. 36.600 táján már megjelentek. Tevékenységük a mai napig is tart.
A régió leletanyagait a francia tudósok több fázisra tagolták. A kultúrális fázisok mindegyike magyar nyelvű, amit a feliratok bizonyítanak. A Chatelperroni fázis ideje 33.000-től 31.000-ig, az Aurignaci fázis 32.000-től 28.000-ig, a Gravetti fázis 27.000-től 21.000-ig, a Solutréi fázis 19.000-től 17.000-ig, a Magdaléni fázis 15.000-től 9.700-ig tartott. A fázisok a magyar nyelvű népesség fejlődésének fázisai. Nyugat-Európa ebben a korban magyar nyelvű törzsektől volt lakott. A barlangfestmények és más rajzok mellett számtalan magyar feliratot lehet látni a kövekbe vésve. Hírneves esztéták beszélnek a festményekről tanítványaiknak, de a magyar nyelvű feliratokat észre sem veszik. Amit nem akarnak látni, azt nem látják. De ezzel becsapják az egész emberi fajt, gyakran nem is tudatosan. Maga a Régió szó is Ré Napisten, a Gi Föld, és az Ó, Régi magyar szavakból képződött.
A francia fázisok mindegyike magyar nyelvű népességet tagolnak, ami önmagában is a magyarok fejlődéstörténeti tankönyvének fontos fejezetébe kellene beíródnia. Nyugat-Európa több területén is magyarok éltek. Spanyolország északi vidékein tízezer évnél régebben. De Németország területén is magyarok laktak, egészen az Üveghegyekig. A Brit-szigeteken magyar feliratot még nem találtak, de egyéb bizonyítékok itt is magyarok jelenlétét igazolják.
A csodálatos festmények mellett gyakran számnév is olvasható. A fellelhető számnevek az ősi, tízezer évesnél jóval régebbi, magyar számnévírási technika szerint íródtak, amelyet még a XX. század első felében is használtunk, Erdély sóbányáiban. Varga Csaba szerint a számok a festményeken a művészeket jelentik, ami azt bizonyítja, hogy a számoknak ebben a magyar kultúrában rendkívüli jelentősége volt. Ma is használjuk a számokat személyek jelölésére, gondoljunk csak a futballcsapatok játékosainak számaira, vagy az iskolai naplók, anyakönyvek számaira. Maga a Személy szó jelentése, egy Szem az Éjben.
A magyar rovásírás létezését 40.000 évesre tehetjük, fenntartva azt a jogot, hogy írásunk valóban 200.000 éves. Amint a leletek szaporodnak, úgy nő a valószínűsége a 200.000 évnek is, ami manapság még majdnem beláthatatlan ősi kort jelez. De nem lehetetlenül régi kort.
A Kárpát-medence területe szintén tele van ősi magyar írással. Fontos írásokat a románok lekapartak a hegyek magas részeiről, amelyek magyar nyelven íródtak, és a történelemelőtti korból származtak. Torma Zsófia, az emberiség első nagy régésznője, rengeteg magyar írást kutatott fel, szerinte Kr.e. 8.000 tájáról valók voltak a legrégebbi feliratok Erdélyben. Ma tudjuk, hogy 30.000 éves feliratok is voltak, vannak, amelyeknek a többségét a románok elpusztították, mint azt ma teszik az iszlám kalifátus emberei a kultúrális kincsekkel. A másik fontos régió a Viszoko térsége, ahol Kr.e. 36.000 tájáról szólnak az adatok. A terület tele van magyar felirattal.
Rendkívüli a Pilis térsége is, ahol beton található, legalább 30.000 éves időből. A Pilis vagy hét, vagy kilenc piramist rejt, észak-déli tájolással. Tehát a kelet-nyugati tájolás abszolút téves. A Pilis piramisainak feliratai teljesen titkosak, a föld alatt vannak.
A Kárpát-medencében a magyar feliratok nagyon megsűrűsödnek tízezer évvel ezeelőtti időkből. Kétségtelen, hogy a Kárpát-medence a magyar nyelvű népesség egyik fontos centruma volt, és az ma is. A hivatalos "tudomány" igyekszik megsemmisíteni a leleteket, bizonyítékokat. Erről is sokat lehetne írni.
Kárpátia az egyik magyar centrum. Régészete rendkívül gazdag. Torma Zsófia Kr.e. 8.000 éve után már olyan kultúrák jelennek meg, amelyek tele vannak magyar írással. A Tordos-Vincsa az egyik ilyen kultúra. Torontálban megtalált bronz jogar fején magyar felirat van a Kr.e. 5.000 év körülről. Erdélyben Erősdön és Alsó-Tatárlakán városi kultúra fejlődött ki, ahol magyar írással írtak az emberek.
A Kaukázusoktól délre, mintegy 27.000 éve jelent meg a magyar rovásírás. Azután Közép-Afrikában 17.000 éves magyar feliratokat tártak fel. Ahogy haladunk az időben a mai kor felé, úgy gyarapodnak a feliratok is, amiket eddig sikerült megtalálni, felfedezni. Baráth Tibor, Varga Csaba sok adatot közöl. A hun magyarok csak alig Kr.e. 8.000 körül érkeztek keletre. Ez a kor a szempontunkból nagyon fiatalnak számít.
A Magdaléni kor megszűnése után Nyugat-Európában még sokáig keletkeznek magyar feliratok. Franciaországban Glozel leletei Kr.e. 4.000 körül nagy tömegben jelennek meg. Ez a tény azt bizonyítja, hogy a Magdaléni periódus elmúltával nem vesztek ki a magyarul író emberek Franciaországban. Sőt, inkább megsűrűsödtek.
Afrikában a magyar feliratok a Capsai kultúrában, Kr.e. 10.000 éve, nagyon gyakoriak. Kagylóhalmokon százával lehet felismerni a magyar betűket. Eritreában és Jemenben is sok a magyar felirat. A rovásírásos feliratok összegyűjtése nem történt meg, holott ez az emberiség legnagyobb történeti és nyelvészeti kincse. Működik a butaság hatalma.
Mezoipotámiát a magyar, pontosabban a szavárd törzsek alakították át a mocsarakból kultúrterületté. Mintegy 3.200 körül idegen, de rokon népesség szivárgott be Afrika vagy India felől, akik megváltoztatták az addig egységes szavárd területet. Eztán Kr.e. 2.500 táján az akkádok szivárognak be, akik szétverik a szumernak nevezett civilizációt. A szumeroknak nevezett kettős nép képírással kezdett írni Kr.e. 3.200 körül, ami teljesen megdöbbentő. Azért, mert a magyar rovásírás ismert volt, de mégsem alkalmazták, hanem helyette egy sokkal primitívebb írást fejlesztettek ki. Nagyon úgy néz ki, hogy a hangírás szakrális volt, a magyar rovásírást isteni írásnak tekintették, ezért a mindennapok során nem is alkalmazták. Összességében a jelekből álló szótagírás, ebből a képírás, ebből az ékírás teljesen félrevitte az emberiség írásos fejlődését. Az ékírás tehát zsákutcának bizonyult, győzött a rovásírás.
A második írás a token írás, amely mintegy 600 jel megalkotásával vette kezdetét. A tokenek kis, apró, néhány centis agyagból formázott és félig kiégetett figurák, amelyek valószínűleg szótagokat jelöltek. A 600 token jel a képírás alapja. Első megjelenése Lukia területéhez köthető, egy magyar területhez, a Kr.e. X. évezred közepéhez. Ha valóban Lukiában alakult ki ez az írás, akkor innen keletre haladt, Dzsemdet-Naszrban Kr.e. 3.500 körül mint képírás bukkan fel A képírás jelei teljesen azonosak a token írás figuráival. Fontos kérdés, miért jött létre a token írás a fejlett rovásírás mellett?
A gazdálkodás fejlődésével a női vezetők egy új könyvelési technikát fejlesztettek ki, aminek a létrehozásához kitalálták a token jeleket. A token jelek alkalmazása a rovás betűit visszaszorította, de nem szüntette meg. A kis agyag szobrocskákat egy rögbi labdához hasonló, félbe vágott agyagburokba tették. Belül vízszintesen kis falapocskák voltak, amelyekre a tokenek kerültek. A megfelelő sorrend adta a megfelelő szöveget, minden szobrocskának egy szótag olvasata volt. A főnöknő megalkotta az üzenetet, a levelet, a két félgömböt összekötötte, majd egy gyorslábú harcosára bízta, aki elszáguldott az üzenettel a megfelelő főnöknőhöz, aki elolvasta a küldeményt, és válaszolt is. A tokenek alakalmasok voltak még a gazdaság helyzetének kimutatására is.
A token írás, a képírás őse, hamar eljutott az Indus-völgyig, délen a Kék-Nílus és Fehér-Nílus összefolyásáig. Ennek ideje Kr.e. 7.000 körüli időszak. Nagyon valószínű, hogy Nimród birodalma erre az övezetre terjedt ki, de északon Közép-Ázsiát is magába foglalta. Roppant távoli időszak ez is, csak a logika segítségével lehet nagyjából meghatározni egyes valóban ősi birodalmakat.
A token jelek lassan eltűntek, maradt helyettük a képírás, de a rovásírás sok más helyen nagyon is virágzott. Egyes helyi érdekek nem akarták engedni a népnek az írás megtanulását? A rovás könnyen elsajátítható, ezért tiltani kezdték, és a nagyon nehéz ékírást találták fel a betűírás helyett? Nem tudni az okokat, de az biztos, hogy a rovás sokkal régebbi, mint a többi írás.
A rovásírásból eredeztethető minden, vagy majdnem minden írás. A magyar rovásírásnak szigorú rendszere és szabályai vannak, amelyektől nem lehet eltérni. Más viszonylatban a magyar rovásírás rendkívül rugalmas. Olvasata bármely irányból lehetséges, a betűk bármely helyzetben lehetnek, ami a jelentésükön nem változtat. Ellenben az összerovásokban a betűk helyzete kötött, nagyon szigorú szabályok szerint helyezkednek el a szövegben. Ha képesek vagyunk egyáltalán felfogni az összerovások csodáját, akkor azt is látni kell, hogy tízezer évnél jóval régebben olyan magasra emelkedett az emberiség észbeli színvonala, ami a rovásírásban kétségtelenül megnyilvánul, hogy teljesen újra kell értékelni a legutóbbi 40.000 év műveltségét és történelmét.
Egyiptom írása a magyar rovásírásból fejlődött ki. Ismerünk egy magyar behatolást Kr.e. 10.500 idejéből, majd egyet Kr.e. 4.000-ből, ami Szumer felől történt. Szintén 4.000 idejére tehető a gidászok megjelenése Észak-Afrikában, akik Pannoniából érkeztek. Az egyiptomi írás démotikus ága a magyar rovásírás betűin alapul, a hieratikus és hieroglifus forma eredete bonyolult, de mindkettő a magyar nyelvre támaszkodik. Ez tény, ami ellen csak hazudozni lehet.
Kína írása a magyar rovásírásból fejlődött ki. A Tao Te King összes ábrája, az alapoktól kezdve, a magyar rovásírásból épül fel. A han kínaiak a hun magyarokból keletkeznek, a kínai nagy civilizációt a magyarok és a helyiek hozták létre. Sok rejtély van még a kínai írás keletkezése témakörében, amiket meg kell fejteni. A japánok felemelkedése szoros összefüggésben van a magyarok, itt hunok, terjeszkedésével. Kína népessége Kr.e. 2.000 körül elsősorban viet volt, akiket a magyaroktól keletkező Hanok (félig hunok), teljesen kiszorítottak mai hazájukba. A szinid népesség a viet, a tungid népesség a magyar, vagyis hun és kínai eredetű han népesség utóda.
Az etruszk, latin, görög írás szintén a magyar írásból ered. Az etruszk, latin, görög ábécé részletes elemzése, valamint e nyelveknek eredete abszolút biztonsággal igazolja magyar eredetűket. A Cirill írás szintén magyar eredetű. Ugyan sok vonásban görög betűket tartalmaz, de a görög betűk magyar eredetűek. A germánok írása, a gót írás, mintegy Kr.e. 300 táján alakul meg. A gót betűkészlet mindegyike magyar betű. Mintegy fele a betűknek az eredeti magyar jelentést tartalmazza, másik fele a gót betűknek a magyar ábécéből való jeleket rögzíti, de a jelentésük nem azonos a magyar jelentéssel, hanem átkevert. A norvég király is inkább ezt a rendkívüli titkot kutatná, mint éppen a magyarokat bántalmazná, már sok év óta.
A fönícei írás a magyar írásból jött létre. Részletesebb írásokkal foglalkozó könyvek sok írást mutatnak be, köztük több sémi írást. Teljesen világos, hogy az arab írás a magyar ábécéből fejlődött ki. Maga Mohamed is magyar volt, és a Szaud család is magyar származású, úgy vélem, a Turul Házból való. A sémi népcsoportok nyelve, lassú evolúció hatására alakultak a magyar nyelvből, nyelvjárásokbó sémi nyelvvé. Ez a folyamat zajlott le a sémi írások kapcsán is.
A ma ismert írások mindegyike rendkívül fiatal. A magyar írás rendkívül idős, akár 200.000 ezer éves. Mi következne ebből egy nem rasszista tudományból? A kutatás, a hatalmas pénzösszegek megjelenése, hogy ezt a csodálatos írást minden előfordulási helyén fedezzék fel, ha lehet, és legyen közkiccsé minden előfordulása. Ahol magyar írást találunk, ott magyar nyelvű és tudatú emberek jártak. Azt jelenleg nem tudni, hogy az adott területen élő emberek rokonaink-e, mert a kutatásokat súlyosan akadályozzák a magyarok ellenségei. A mai tudomány rasszista, zsákmányszerző és hazug. Nem minden képviselője ilyen aljas, de a többség igen, közönséges bértollnok.
A magyaroknak annyi neve van, mint égen a csillag. Nem csupán a magyar, a hungár, és a többi mai név jelent magyart, hanem rajtuk kívül nagyon sok más név is. Ezek közül a következő oldalakon sokról be kell beszámolni. Ha egy népnév megérthető a magyar nyelven, akkor az a nép, minden valószínűség szerint, magyarul is beszélt. Vagy egy olyan hipotétikus nyelv, amely a mai magyar nyelvnek közvetlen rokona volt, nyelvtani szerkezetében és szókincsében. De, ha a nyelvtani szerkezet már tovább fejlődött, de a szókincs többsége még magyar volt, akkor is az a nyelv magyarnak, vagy magyar rokonságúnak tekinthető. Ez a hipotétikus nyelv a táltosok nyelve, akik az idők messzeségében megalkottak egy tudományos nyelvet, amit ma "magyar" nyelvnek nevezünk. Talán 200.000 évvel ezelőtt, mert a nyelvhez rögtön megalkották az írást is. Eszerint a magyar nyelv az ősi tudósok tudományosan megalkotott nyelve, ezért tartalmaz olyan sok megdöbbentő szót, ami csak a mai legfejlettebb tudomány által érthető meg, de sok más szó ma sem érthető, mit is akar jelenteni.
Ebből is fakadhat a magyar nyelv szakrális jellege.
A mai nyelvészek nem húzhatják a magyar nyelvre saját szabályaikat. A magyar nyelv az eredő, origo, ami miatt a magyar nyelv szabályai alapján kell megítélni minden mai nyelvet. Ha ezt az alapszabályt sem követik a mai nyelvészek, akkor sehova sem érnek el.
Sok magyar népet lehet találni a magyar nyelv értelmezésének rendkívüli segítségével. A magyar nyelv isteni logikájú nyelv, mérhetetlenül nagy tudású tudósok alkották meg nagyon régen. Az egymillió évet le sem szabad nagyon írni, ami szerint a magyar nyelv egymillió éves is lehet. Vagy sokkal régebbi, kezdeteit tekintve.
A magyar nyelvű népnevek bemutatása majd később történik meg.
Egészen biztosan léteznek olyan magyar, vagy magyar rokoságú népek is, akikről nem is hallottunk. A mai Föld is még gazdag terület, sok ezer néppel, sok ezer nyelvvel. Ha a ma még sosem vizsgált nyelveket is górcső alá vesszük, és értjük a magyar nyelvet egy kicsit, akkor még nagyon sok rokon nyelvet fedezhetünk fel. A Biblia azt mondja, hogy az emberiség egy nyelvű volt. Ez a nyelv a magyar nyelv, ami tény sokaknak nem tetszik, ezért az igazságot igyekeznek meghamisítani. Ettől még a Bibliának van igaza, az emberiség egy nyelvű volt, és ez az egy nyelv a magyar nyelv volt.

III. FEJEZET: A MAGYAR NÉPNÉV tartalomhoz

A "Magyar" szó népnév, törzsnév és országnév. Gondolnánk, ha ez igaz lenne, akkor rendben lenne minden, de ez nem igaz. A "Magyar" szónak sokkal több jelentése van, mivel egyes alakjai rendkívül régiek. Minél régebbi egy szó, annál több jelentés tapadhat hozzá. Ez is egy axióma. A Magyar szónak ismert magas hangrendű változata is, a Megyer.
A Magyar név a mondák, krónikák Magor nevének változata. A Magor névnek van Mogor alakja is, továbbá több más alakja. A Magyar név a közepén ma nem G, hanem Gy hangot tartalmaz, ami sok további gondolatra serkenthet bennünket, vajon mit akartak őseink (vagy ellenségeink) ezáltal üzenni nekünk? A Magor, Mogor név mellett a Magyar, Megyer, és rendkívül sok változata is azt bizonyítja, hogy az emberiség legfelsőbb, vagyis első nemzete a magyar. Vagyis mindenki tőlünk származik, aki ember.
A Magyar nevet sokan vizsgálták, elemezték, értelmezték, de még egyetlen kutató sem jutott a név jelentésének közelébe sem. Ennek oka az, hogy nem fordítottak elegendő időt, munkát, fáradtságot a magyar nyelv általános felderítésére, megértésére, ezért nem ismerhették fel a Magyar szó jelentését sem. A másik ok az, hogy az ellenség kutatói direkt meghamisították, elhallgatták a tényeket, amelyek a tudomásukra jutottak. A vizsgálódók tehát különböző eredményeket értek el, aminek azonban semmi jelentősége sincs. Mind tévednek, kivéve Magyar Adorjánt, aki a Magyar szónak Nap jelentést tulajdonít. Magam a Magok Ura, vagyis csillagok ura fogalomból jöttem rá a Magor Nap jelentésére, mivel a Csillagok ura a Nap, Magyar Adorján viszont máshonnan, de a két levezetés nem ellentétes, inkább kiegészíti egymást.
Nem célom a magyar szóról való munkák tételes elemzése, a kérdés tudománytörténeti áttekintése. Úgy gondolhatjuk, hogy mindenki téved, mindenki a magyar nemzet ellensége, aki a témában megnyilvánulási lehetőséget kapott. Akik manapság írhatnak, vagy a Habsburg, vagy a szovjet érdekeknek rendelték alá magukat. Az 1989 utáni szabadság sem más, mint a korábbi elnyomók elnyomása. A cenzúra működik a magyarok ellen.
Krónikáink eléggé világosan beszélnek, hogy iskolákban is tanítani lehessen a szövegeket. Nimrúdnak hét fia volt, ami nagyon emlékeztet Japhetre, akinek szintén hét fia volt. Nimrúd két elsőszülöttje Magor és Hunor. Az Or szavak nagyon sok szóban előfordulnak, Úr értelemben. Az emberek Ura mellett e nevek Hegyet is, Várost is, Uradalmat is jelentenek, meg Napot és Úristent. Az Ur-Or-Ar közeli rokonok, ami miatt a Mag-Ur, Mag-Or, Mag-Ar csak nyelvjárási, vagy csak kis kiejtési különbségek. Egyetlen ember is beszélheti a három kiejtési formát.
Az Ur, Or, Ar jelentése Úr. Mivel az Úr kiemelkedik a többi közül, ezért a Hegy, és a Férfi fogalmat is tartalmazza. A városok Mezopotámiában eredetileg hegyek voltak, mert a folyók a síkságot elöntötték, csak a kiemelkedő városok, Uru név alatt, kerülték el az áradásokat.
A Magor szónak sok rokon alakja van a magyar nyelvben, mint a Tudor, angol királyi családnév is, Vidor, Kacor, Kapor, Csupor, Veper, Bokor, és rengeteg más alak. Teljesen biztos, hogy ezekben a nevekben az Or az Úr jelentést tartalmazza. A Mag-Or tehát eredetileg Mag-Úr volt. A Magor érteleme a Magok Ura. Társa Hunor.
Azt kell látnunk, hogy jelenleg senki nem ismeri a Magor – Magyar jelentését, pedig régebben már többen is felderítették e nevek igazi tartalmát. Először nézzük a Mag-Or, vagy Mag-Úr, Mag-Ar jelentését. A valóban ősi, legalább 40.000 éves magyar csillagvallás alapján, a Mag nem a növényi magot, vagy a népek magvát jelenti, amint ezt hiszik sokan, hanem fantasztikusabb jelentése van. Igazodik a valóban ősi magyar csillagvalláshoz. A Mag jelentése Csillag.
A Kender-Magos, és a Pety-Meg neveket vizsgálva és értelmezve döbben rá a logikusan gondolkodó ember, hogy a Mag és Meg szavak egy rajzolatot mutatnak. A Kendermagos tyúk oldalán pöttyök vannak, a cibetmacska oldalán szintén. A Magok, Megek pettyek, díszítések, ami az állatok nevében is megjelenik. A csillagvallást sok éve kutatva hamar megérti a magyar nyelv alapján kutató ember, hogy itt egy másféle, régebbi világnézet létezik, ami alapján képződtek a szavak. Az ősi világnézet, ami a csillagvallás lényege, töredékeiben még ma is él. Ezért a Mag Csillag fogalmát viszonylag könnyű volt felderíteni.
Toth isten alaptörvénye szerint, "ami fenn van, lenn is". Tehát a Fenn fogalmából kell kiindulni, és nem szabad tévedni, össze-vissza beszélni. Nem szabad a Lenn fogalmát a Fenn fogalma elé helyezni. Aki ezt az alapszabályt megszegi, máris tévútra jut. Toth isten neve is természetesen magyar nyelvű.
A Kend-Er-Magos tyúk oldalán, a tollazaton, kender magok látszanak, amelyek az éji égbolt csillagait mintázzák. A Kender növényből szőtték a Kendőt, a fáraó fejkendőjét, amelynek a színe piros-fehér, vagy kék-arany volt. A fáraó királyi díszéről sok helyen olvashatunk, Baráth Tibor szövege kiemelkedő köztük.
Petymeg nevünk lehet nyelvújítási szó is, ami azonban a két szóelem jelentését nem befolyásolja. A Pety is Csillag, a Meg is Csillag, a Mag magas hangrendű alakja. A Mag fordítva Gam, ami szintén a kerek formát jelenti, mint Eszter-Gam városunk nevében, vagy a görög Gamma nevében, ami a Gamó magyar szóval rokonítható. A Kendermagos és a Petymeg neve vezetett rá arra a tényre, hogy az állatnevekben számtalan alkalommal a csillagos eget láthatjuk viszont, magyar eszmeiségben. Azt sok egyéb tételes kutatás alapján határoztam meg, hogy a növények és madarak neveiben nagyon sokszor a csillagok fogalmait láthatjuk viszont. A csillagvallás tehát sokkal nagyobb kiterjedésű, mintha csak néhány névre alapoznám az emberiség legősibb vallását.
A Csudaszarvas nem más, mint az éjszakai égbolt, a millió csillaggal. Mivel a Szár-Vas egyik jelentése Sárga-Fehér, vagy másként Arany-Ezüst, ezért kezdetben nem a földi szarvast jelentette. De őseink, a magyar nyelv fejlődése során, felismerték, hogy a szarvas égi fogalma sok szarvasfaj esetében megtestesül a földön. Sok szarvasfaj testén a Csillagos Égbolt jelenik meg, így ezek az állatok szentté váltak. Tehát őseink az éji eget a földi szarvasokkal azonosították, elsősorban a szarvasok oldalán lévő fehér pettyek miatt, másodsorban az agancsok miatt. Ne feledjük, a Menóra is a szarvas agancsának mintája, tehát nem szeretnék oldalsó támadást kapni.
Az éji ég a szarvasban, mint állatban jelenik meg, lenn a földön. Ez a képzet segített megfejteni a Kendermagos és Petymeg nevek Mag és Meg szavainak jelentését. Amelyek természetesen nem a föld felszínéhez köthetők.
Felvethető, hogy népnevünk sok formája, hogyan bontható elemeire? Igen, ezt a munkát el kell végezni. A Magor, Magur, és Mogor, a Magyar és Megyer, hogyan bontható elemeire? Több féle módon. 1. Mag-Úr, Mag-Or, Mag-Ar,
2. Ma-Gur, Ma-Gor, Ma-Gar
Természetesen ez a néhány névforma még nem elegendő a Magyar népnév értelmének felderítéséhez. Annál is inkább, mert minket sok nép sok névvel illetett az ókorban, amely nevek jelentéseit is ki kell vizsgálni, hogy a Magyar szó jelentésének közelébe jussunk.
A Ma nagyon ősi szó, a Föld, az Anya, a Mama neve, de Idő jelentése is van. Ma Anya a Mama, Da Anya a Dada. A Gur, Gor, Gar jelentése Nagy és Hegy, meg Gurul. A szumer Magur – Hajó, ami azt jelenti, hogy a "tenger hullámain guruló Föld", ez a hajó, amin az emberek állnak. Zecharia Sitchin azt mondja, hogy a Ma a Felszín, ez így van, mert a hajó alapja egy felszín. A Ma-Gur nevet tehát megnéztük, és megértettük Hajó jelentését.
A Nagy Istenanya neve Ma, vagy Mama, akinek a neve a földdel és földműveődéssel is összefügg. Magyar nyelvű becézett neve Mami, ami Szumerban istennév. A "Középső" Gömb alakú, ami a Magban is jól látható. Ma szavunk igen sok nyelvben jelen van, de a Ma, vagy Em betű csakis a magyar íráshoz kapcsolható.
A Ma-Gar olyan ember, aki a földet műveli, a Ma Karja, vagy a Ma Nagyja.
Ma-Gor a Föld, Ma anya Nagyja, Hegye. A Gor a Hegy fogalmi körébe tartozik.
Ma szavunk egyben a Mag alapja is. Mivel a Ma, illetve Mama szó megjelent a szumer nyelvben is, nehéz azt bizonyítani, hogy a szó indoeurópai lenne.
Ma szavunk a finn, észt Maa megfelelője. A Ma = Föld, Hely, Felszín. A szumer nyelvben is gazdagon előfordul. A magyar származású nyelvekben is gazdagon megjelenő szó. Kis-Ázsában Ma Anyának temploma volt 2.000 éve, és Da Anyának is, 2.000 éve. Úgy gondolható, hogy az indoeurópai nyelvekben is szerepel, nagyon sok alkalommal, ami kifejezetten magyar-indoeurópai leszármazást bizonyít. A magyar Ma jelentése még Idő, a "Mai nap" neve. Emiatt Isten jelentésű is. A Ma és Máma időt is jelentenek, de egy adott helyet is. A Ma az a pillanat, amikor az Idő folyik. Erősen filozófikus szó. Ha megértjük a Jelen pillanatát, akkor összevethetjük a Ma pillanatával is.
A Mag keletkezhetett a Ma-Ga összetételből , látszólag és igazság szerint. Ha megértjük a Ma-Ga szót, akkor azonnal közelebb jutunk őseink fogalmaihoz és világnézetéhez. Tehát arról van szó, hogy a Ma a Földanya neve, a Ga pedig a Ház. Most képzeljük el ősünket, aki a Ma, vagyis a Földanya felszínén áll, és felette ott van a Ga, vagyis a Ház. Ez a Ga, vagyis Ház, az égi égbolt. Ebben a pillanatban felismerhetjük őseink Ma-Ga szavának pontos jelentését. Ma, a Föld, Háza, a Ga, innen ered a Maga nevünk. Aki a csillagokból ered. Ha valakinek van jobb levezetése, akkor mondja meg, mutassa be. Mert a Föld, a Ma, Ga háza a Csillagos égbolt. Természetesen ez a szavunk is abba a rendszerbe illeszkedik, ami a Ház szóhoz és fogalomhoz tartozik. Próbáljunk mindig őseink szemléletével gondolkodni, helyezzük magunkat mindig vissza az adott korba, amit vizsgálunk. A Ház hét, vagy tíz szférája nincs felderítve, pedig számtalanszor belefuthatunk a szférák fogalmi rendszereibe.
Egy variáns, amiben nem hiszek: a Mag a Ma-Ág formából is eredhet, mert a Ma-Ág összevonva Mag, vagy Mág lehet. A Ma-Ág a Földanyából kiágazó Ág. Hasonló, mint Maat istennő neve, aki a Földön-Át értelmű, amint erre több egyiptomi festmény is pontos magyarázatot nyújt.
A Mag szó tehét a Ma-Ga szóból egyszerűsödött, a Maga valódi jelentése Csillagember, mivel a Ga a Ma Háza, vagyis az égbolt. Nagyon nehéz pontosan azonosítani rendkívül ősi szavaink jelentését, mert állandóan a magyar nyelvre támadnak a magyar nyelv utódai, és magyarázkodni kezdenek, totálisan helytelen alapjaikon.
A Mag tehát a Ma-Ga, a Föld-Háza fogalomnak a mai magyar származéka. Alepvetően tehát Csillagot jelent, mert a Föld Háza a csillagos égbolt. Jelenthetné az eget is, de a mai "maga" szavunk kifejezetten emberre vonatkozik, az ember égi jelképe pedig a csillag. Amikor a Maga szót használjuk, akkor bizony Csillagjöttét értünk alatta. Nagyon nehezek a magyar nevek valódi jelentéseinek felderítése, mivel a magyar nyerlv amúgy 200.000 évesnél is régebbi. Gyakorlatilag semmilyen köze sincs a mai materialista szemléletű nyelvekhez, amelyek belőle erednek, de sok ezer év elmultával sok változáson mentek át. Az is igaz, hogy a mai materialista világlátású nyelvek valójában tartalmazzák az őseredeti magyar nyelv szakrális tartalmait. Csak kicsit meg kell kapirgálni ezeket a nyelveket, és előtűnnek belőlük az Aranykor tartalmai.
A Mag szónak sok variánsa van. Összesítve, maga a Mag szó a Ma-Ga fogalmából ered, a logika törvényei szerint. Tehát a Ma a Földanya, a Ga a Ház, a Földanya égboltja. A Mag pedig Csillag.
Innen aztán nagyon sok nyelvben felfedezhetjük a Mag, és rokonai, a Mak, és egyéb szavainkat. A Ma-Ga rövidüléséből ered tehát a Mag, aminek Középső értelmet is adnak sokan, nem érdemtelenül. A magyarok az emberiség közepe, a gyümölcsök magja a termés közepén helyezkedik el.
A Mag szó igen régi. Párja a Mak, Mah, Maj és a Magy, hangtani rendszerben. A Mag jelentős szótartomány alapja. A Ma, mint Föld, és a Ga, mint Ház, szigorúan meghatározza a Maga szó jelentését. De nem eléggé, mert mindig jönnek az egyet nem értők.
A Mag szó alapvetően tehát az Égi Magokra, a csillagokra vonatkozik. A Mag jelzője az As, ami a szumer nyelvben is létzezik, Ház jelentéssel (Varga Zsigmond). Tehát a Mag-As magyar szó abszolút pontos jelentése Csillag-Ház. A Magas szó Csillag-Ház értelmének felfedezése megdöbbentő erővel bír. Arra kényszeríti gondolatainkat, hogy az ősi kor nem az volt, amit ma be akarnak mesélni a tudomány képviselői. A félremagyarázások felfedezése is sok évszázad kutatásába telt, rengeteg erőt kimerítve. Megdöbentő a magyarok számára, de sok hamisító öntötte el országunkat. Ha ezt a magyarok nem tudják, akkor védekezni sem tudnak a rosszakaratúak ellen.
A Mag szónak tehát több változata van. A Mak jelentése Nagy és Kicsi, a kettősség az őskorból ered. Mak istennő a hettitáknál Nagy jelentésű. A Földanya neve, de a névben a Ma a Föld, a K speciális magyar becézés, kicsinyítés.
A Mák ugyanakkor Kicsi. A mák magjai egészen aprók, feketék. A Makk is mag, a tölgyfélék magja. De a Makk szónak is több jelentése van. A latin Macula, tkp. Mákula "Folt" értelme a Mák kicsiségéhez tartozik. Világos tehát, hogy a latin Macula a magyar nyelvből származik. A Mákszem és Maxim (Mak-Szim) is szorosan összefügg, mindkét szó magyar eredetű. A Mákszem a Bors-Szem fogalma irányába is utat mutat. A Maxim jelentése Nagy, vagyis Nagy-Szem.
Az irzaeli Makkabeusok magyar szabadságharcosok. Nevük a magyar Makk-Bog, Makka-Beus a Nap (Bog, Beus) Nagyjai (Makkjai) értelmet tartalmazzák. A Makka-Beus náv Beus utótagja a Szkara-Beus név utótagjával azonos, ami szintén Bogot, Büjt jelent, lásd Csere-Büj (cserebog-ár) nevünket. Ezért a Makka-Beus valóban Makka-Bog, Mag-Bog, ami a Napisten követőjét jelenti.
Már szavunk az "Elmúlt" fogalmával lehet összefüggásben.
In-Már főisten az udmurtoknál. A névben az In az En – Isten jelentést adja, a Már a Mar magyar igével is kapcsolatban van. In-Már nevéből eredhet a mai magyar Immár szó is, de lehetséges, hogy az Immárnak más jelentése is van. Szumerban En-Inmar város neve kétségtelenül összefügg Inmar udmurt isten nevével. A szumer városnévben az En éppen Istent jelent.
A Maar indoeurópai szó, értelme "Maradványtó". A Ma a Földanya, az Ar itt az Ár víz jelentését tartalmazza. A Ma Árja a Ma-Ar, ami a germán Maar szóhoz vezet bennünket. Úgy néz ki, hogy a germán Maar a magyar Ma-Ár egyenes leszármazottja.
A Mar magyar ige sok szónak az alapja. Az egyik jelentése Ifjú, a másik jelentése Halál. Az Ifjú, Fiatalság fogalmára jó a Mars szó, a Mars-mezőn az ifjak gyakoroltak harci műveleteket. A harcolók gyakran meg is haltak. A Maros folyó nevében a Mar a Nyugat, vagyis a Halál ölt testet, ugyanis nyugaton a Napisten lenyugszik. A magyarok úgy gondolták, hogy a Nap a házába, édesanyjához tér aludni, egyes magyar származású emberek a Veszt igével nevezték a Nap alászállását, és West – Nyugat szóval magyarázták az embereknek a Napisten esti eltűnését. A Martu, vagy Mardu isten is nyugatra törekedett, de neki is Ifjú volt a fogalma, mert a keleti magyar területekről új, vagyis fiatal, területeket hódított meg, amit ma Szíriának, régen Szeriának neveztünk.
A Mar Halál neve a Marni főnévi igenévben úgy jelenik meg, hogy az ifjak voltak kitéve a Marni jelentéseire. Az oroszlán, a veszett kutya, a kobra és más marni képes lények az emberek ellenségei voltak. De a Mar ige nagyon szélesen elterjedt. Még a Tenger Mar neve is összefügghet a Mar jelentésével, mert aki a tengerre kiment, az gyakran a halál fia volt. Mar-E, vagyis a Tenger, egyik jelentése a Halál-Háza, és magyar eredetű név.
A Mar ige közeli rokona a Mor, vagyis a Mar változata. A Mor szintén Halál értelmű, tehát a Mar ige származéka. Természetesen százával vehetjük elő a Mar és Mor szavakat, a Mur alakkal együtt, de most nem ez a dolgunk. Ha sikerült meghatározni egy alapszó, egy fejlettebb alapszó értelmét is, akkor már sokkal könnyebben haladhatunk az emberiség szókincsének helyes értelmezésében előre. Aminek sokan nem fognak örülni.
A "Ma" alapszóra néhány példa a magyar nyelvből: Tor-Ma, For-Ma, Sely-Ma, Il-Ma, Al-Ma, Fir-Ma, Ri-Ma, Gam-Ma, Ró-Ma, Ro-Ma, Ru-Ma, Má-Ma, Dá-Ma, Kor-Ma, Lá-Ma, Ká-Ma, Ku-Ma, Rá-Ma, Pál-Ma, Há-Ma, Or-Ma, Si-Ma, Csu-Ma, Du-Ma, Kár-Ma, Lár-Ma, Pár-Ma, és sok más magyar szó. Ezeknek a neveknek sok származéka van. Azután úgy is sok származéka van, hogy hangzó cserélő szótővel rendelkezik, mint az emberi beszéd. Lásd: Or-Ma – Or-Om, Szir-Ma – Szir-Om, Kor-Ma – Kor-Om, Bar-Ma – Bar-Om, Kar-Ma – Kar-Om, Kör-Me – Kör-Öm, Ter-Me -Ter-Em, Ver-Me – Ver-Em, Ür-Me- Ür-Öm, Soly-Ma – Sóly-Om, és még sok ezernyi szó. Azt kell tehát látni, hogy az Om, Öm, Em szavaink mindig Földet, Helyet jelentenek. Innen aztán jól látni a szanszkrit Om szavakat is, amelyek csakis a magyar nyelvből eredhetnek.
A Ma Föld, Hely jelentése a magyar nyelvben szélesen elterjedt. Egyes ellenségeink ezt az alapszót is el akarják venni tőlünk, alig pár ezer éves nyelveikbe. Persze, se írásuk, se bizonyítékuk. A Dorozsma magyar szóban, a Do-Rozs-Ma felbontás szerint a Nap-Vörös-Földje magyar értelem látszik.
A Mány jelentése Föld magyarul. De a Man Ember, továbbá Kéz. Az a lény, aki kézzel csinál minden hasznos dolgot. A Ma alapszó fogalmából ered az a hely, amely lágyítva, Mányos. A Lágy-Mány-Os Buda déli területén egy tó volt, amit feltöltöttek. A Lágy a földre vonatkozik, a félig mocsári helyre. A Mány a földet jeleníti meg, az -Os talán jelző szerepű. A Lágymányos helyén ma az egyetemi városrész terül el. A XX. század elején, amint az köztudott, a területen tó és mocsár volt. A Mány szóhoz vegyük Nagy-Mányok nevét, amiben a Mány szintén Föld értelmű.
Koponyányi Monyók kisördög nevében a Monyók egy régi magyar szó, amiben a Mony szónak a Menny, és a Fia jelentését láthatjuk az Ok szóban. A Mony tükrözve Nyom. A Mony a Tojás neve is, lásd Tik-Mony, ami Tyúk-Tojás, vagyis tik-nyomás értelmű. A Tyúk Nyomja ki, ezért a Nyom és Mony szorosan összefügg a magyar nyelvben. Ebben a közegben is magyar misztérium látszik, egy hatalmas Világegyetem képződése, egyszerű földi jelekkel leírva. A Tojás ugyanis a Világegytem, máskülönben a Naprendszer, végül a Föld és Ég jelképe. Magyar őseink a Menny és Föld dolgait folyamatosan megkeresték itt a lenti földön. Ami viszont a mennyei dolgokra hasonlítottak, azokat mennyei szavakkal látták el. A koponya nagyságú nyomó, a kis ördög, így kapta a Monyók, vagy Monyka nevet. E nevek, a Men és Mon, Egyiptomban Amon, Amen nevében is megjelennek, vagyis a magyar szókincs Egyiptomban is elterjed. A Mon Egy jelentése a Men (Menny) fogalmából ered, mivel az Ég Egy, a Menny Egy. A Monarchia Mon neve ezért magyar eredetű szó.
Ma szumerul is Föld. Ma-Da a Föld-Helye. A Mada néha a magyarok népneve is. Nyír-Mada nevében is megjelenik ez az értelem.
A Mád szó szintén a magyarokat jelöli. Írtuk Maad formában is. Kairóban jelentős Maad nevű városrész van. A Mád szó a Ma "d" képzős alakja.
Máj szavunk a Ma Földanya kicsinyített, vagyis jejes végződésű alakja. Máj alakú jósló eszközök kerültek elő Szavárdia déli részeiről. Kőből faragták ki a májat, amelynek minden része jelentett valamit. A kőből kifaragott májon tanultak a tanulók.
A Mál, Máll és Mell porhanyós anyagokra vonatkozik. A Mell szintén lágy hely, és Mély is, ahonnan a tej csörgedezik a kisbabanak. A Malom is magyar eredetű szó, a gabona mállasztását végzi.
A Matu szerepel Kurtu Germatu (Kürt Gyarmat) törzsünk nevében. Akkád szó is, jelentése Föld, pl. a matu elitu névben.
A Mász ige is kapcsolatos lehet a Földdel, mivel a Ma szó az alapja. De lehet mászni a fára is, és a Világfára is, nem csupán a földön. A Más, Mása, Másik, Második alapja szintén a Ma. A Ma, a Föld második helyzetben van az Apát megtestesítő Éggel szemben. Első az Apa, második az Anya, harmadik a Gyerek. Ebben a rendszerben az Anya és a Gyerek nem alávetett helyzetű. A Más király a főkirály mása, akit gyakran rituálisan megöltek a főkirály helyett. Erről ír Robert Graves. De a Mász rokona a Mosz, a Mesz és Misz, azután a Mos, Mes, Mis is, mind Ifjú Hős értelemben. Az egyiptomi Mosz értelme Ifjú, tehát a magyar megfelelő szavak közé tartozik. Mosz-E jelentése az Ifjúság-Háza, az "E" szó tömeges a magyar nyelvben, ahonnan a szumerba és egyiptomiba is bekerült, de az angolban is sok szóban jelen van. Ra-Mosz-E a Rá Napisten Ifjú Hősének Háza, Ka-Mosz-E pedig a Király(ság) Ifjú Hősének Háza. A Ramszeszek nevében tehát három magyar alapszó szerepel. De Mózes neve is a Mosz-E ötvözetéből alakult ki. Jelentése az Ifjú Hős-Háza. A Mózes forma a Mosz-Es összetétele, a két szóelem magyar eredetű. A Mosz az Ifjú Hős, az Es a Ház, ami a magyarban és szumerban As és Es formában fordul elő. Mosz-Es tehát az Ifjú Hős-Háza jelentést tartalmaz. A Mász és rokonai nagyon sok szóban szerepelnek.
Tudósaink közül sokan jó eredményeket értek el a Magor, Magur, Magyar nevek megfejtésében. Többen is eljutottak a Magur Oroszlán jelentéséhez. Egyes szemita ábrázolásokon látható, amint a király lándzsával Magurt, vagyis oroszlánt öl meg. Komoróczy Géza Ur-Magh alakban írja az oroszlánt, ami természetesen Magh-Ur is egyben.
A Nap jelképe az oroszlán, és a király (törzsfő), ami a nevekben is megmutatkozik.
Csőke Sándor szerint a szumer Ma és Mada értelme Ország és Haza. A szumer "Mada" ékjel a mai magyar címer bal oldalán, a négy folyóban jelenik meg. A Négy Folyó Édent jelzi, eszerint a szumerok úgy gondolták, hogy a magyarok Éden elsődleges népe. Azt gondolja, hogy a "Magyar" szó "Országbéli, Honbéli" értelemmel bír. Csőke Sándor a szumer Moger szót "Sarlós ember, Földműves" jelentéssel értelmezi. A német Ge-Moger, amit a németek a magyarokra értenek, szintén Sarlós jelentésű.
Felsorol több népnevünket: Ungár, Unger, Ongr, Ungherese, Venger, Ung-uri, Unugur, Ungar, Hungar, Ingar, En-Gar = Ikkaru – földműves, paraszt. Jelentős kutatónk Csőke Sándor sok értékes felfedezést tett a nyelvészetben. A magyar jóval régebbi, mint a szumer, ezt az alaptényt sose felejtsük el.
Nagy Sándor történészünk azt bizonyítja, sok más külföldi tudós mellett, hogy a török nép a Kr.u. VI. században születik meg, mégpedig finnugor előzményekből. Szerintem erős magyar és szumer hatás is érvényesült, valamint több kínai nyelvjárás hatása is a török nyelv születése idején. Nagy Sándornak teljesen igaza van a törökök fiatal létezése megállapításában.
Nagy Sándor a magyar nép szumer eredetét bizonyítja, azt gondolva, hogy a szumerok már sok ezer év óta a Kárpát-medencében laktak. Ez azonban tévedés. A helyes irány, a magyarokból erednek a szumerok. A Kárpát-medencében 40.000 évnél régebben magyarok laknak, akik a magyar írást használják. Az írások magyar nyelvűsége minden ellenérvet lesöpör az asztalról.
A nyelvészek egy szűkebb csoportja a magyar nyelvet a török nyelv egyfajta elágazásának próbálja értelmezni. Ez a hipotézis is teljes csőd, mert a 40.000 évesnél sokkal régebbi magyar nyelvet nem lehet a 200 körül képződő török nyelvből levezetni. A nyelvészet teljes zűrzavarát ez az elmélet is igazolja.
Katona Sándor remek kísérletet tett 1993-ban a magyar népnév értelmezésére. Elsősorban Csőke Sándor, Padányi Viktor, Baráth Tibor elméleteit közli. A sok adatból karakteresen azt vonta le, hogy a magyarok a Föld földművesei. Az ismeretanyag közlésével is előre mozdította a kérdést, mit jelent a Magyar szó?
Kósa Barna Egyiptomban kutatott a magyar népnév után. Sikerült 32 magyar népnévi nevet találnia az egyiptomi földrajzi nevek között. Eredményeit eltitkolták. A számára elért okiratokban 282 magyar hangzású családnevet ismert fel. Kutatásait nem ismerhetjük. Ha nem igazak Kósa Barna kutatásai, akkor könnyen cáfolható lenne összes munkája. Annyit tegyünk hozzá, hogy Egyiptomot is a magyarok hozták létre, de Európából érkeztünk a Nílus mentére.
Padányi Viktor azt állítja, hogy a Kaukázusoktól északra a magyar népnév sehol elő nem fordul, kivéve a dunai Hungáriát. De délre a Kaukázusoktól, a magyar népnév tömegesen megtalálható. Ezzel az állítással szemben azt kell mondani, hogy a Magyar népnév, és közeli változatai, nagy számban északon és délen is léteznek. A Kaukázus név is magyar eredetű.
Padányi Viktor szerint a Magyar népnév Kr.e. Minta, Mintha, többes számban Mitanni, Mada, Méd, Médj, Manni, Mannaj, Manda, Matai, Musk, Mag, Mak alakban fordul elő. A felsorolt nevek mind jelenthetnek magyarokat is, mivel a Hurri, és más népek közel álltak a szavárdokhoz. Az viszont nem fogadható el, hogy a Magyar népnév ebből a körből származik.
Baráth Tibor Felső-Egyiptomba megy, aminek Magaru volt a neve. A Magaru szóban az U többes szám, ezért az állam neve Magar volt. Sok adatot sorol fel. A Sinai-félszigeten ismert a Wadi el-Magharah, a Magyarok-útja, vagy wádija. Ez a név ma is szerepel minden jobb történeti térképen. A mai Maghr-Eb (Maghreb) nevet is ismerteti. Ez a név arab, de az arab nyelv is a magyarból keletkezett, ezért jól érthető a név: Maghor-Eb, vagyis Magyar-Királyság. Az Eb egyik jelentése Király a magyar nyelven, mint a Kan.
Baráth Tibor igen sok névalakot sorol fel, amelyek Magor, Magyar jelentésűek. Ezekből a nevekből sok újabb nép a magyarokat sok név formájában nevezte el. A Miszri asszir, a Naszr sémi név szintén a magyarokat nevezi meg. A Brit-szigeteken és Bretagne vidékén is számos olyan földrajzi név van, ami a magyarok jelenlétét bizonyítja. Sok száz magyarokat megnevező név van Bretagneban. De az egész térséget a magyarok népesítették be először, aminek sok ezer nyelvi bizonyítéka is van. Baráth Tibor könyvei nagy kincsesbányák.
Endrey Antal szerint a magyarok ősei egy turáni nép volt, akik a Kr.e-i IV. És III. Évezredben a Tigris és a Zagrosz-hegység között éltek. Országuk Szubir-Ki szumerul, és Szubar-Tu akkádul. A szumerok szintén turáni eredetűek, de szemben állnak a szubirokkal, vagyis szavárdokkal, akik harcos katona nép. Döntő erejük a lovasságukban rejlik. A szumirok nagy csoportokban telepedtek a szubirok közé, akikkel összekeveredtek. Innen van a magyar nyelvben a rengeteg szumir vonás. Az akkádok, akik a szemiták legrégebbi népe, szintén keveredtek a szubirokkal, de kisebb arányban, mint a szumirok.
A felsorolt hipotézisekben sok a hiba, és van sok helyes elképzelés is. A magyarok nem turániak, sokkal régebbiek, mint Turán népei. A szumirok sem turániak, hanem a magyaroktól erednek, de erősen keveredtek egy nem szemita néppel. A magyarok sokkal nagyobb területen éltek, minthogy egy szűk helyre össze lehessen őseiket zsúfolni.
Endrey Antal szerint a hurrik egy időben hatalomra jutottak Szubartuban. Fő telephelyük a Van-tó környéka, és a magyarok is, a szavárdok, szövetségi rendszerükbe tartoztak. Mitanni Birodalma a hurrik nevéhez fűződik, a hurri hegemónia Kr.e. 1.800-tól 1.300-ig tartott. A Magur név a Khor, vagy Khur hurri vezetőréteg neve, amit a magyarok is felvettek. Ezt a nevet Gor, vagy Gur alakban mondták, később lágyítva. Ehhez a Gor vagy Gur hurri névhez elöl csatolták a Ma szót, ami Föld értelmű. Endrey Antal szerint ezek a hurri ma-gorok a Kaukázus környékén éltek, még Kr.e. 500 környékén is.
Endrey Antal összeveti Kuriana országát Guriana országgal. És köztük azonosságot állapít meg. Az ország a Kur folyó völgyében fekszik, ahol egy Gori nevű város is van. Az asszirok Kr.e. 735 táján a kimmerek szomszédainak mondják Guriana országát, amely adót fizet Urartunak. Egy Kr.e. 740-ből származó urartui felirat Kuriani országát említi, II. Szarduri kegyelmet talált az ország számára, vagyis biztosította függetlenségüket.
Endrey Antal közli, hogy az ószövetségi zsidó próféták a Magor szót "terror, rémület" jelentéssel használják. Arra gondol, hogy magyar lovas seregek sanyargatják a térség népeit. Ez a közlés természetesen nem igaz. Mármint az a része, hogy a magyar lovasság bárkit is sanyargatott volna.
Forrai Zoltán Tamás a magyar népnevet a Mágus szóból vezeti le. Hatalmas a vállalkozása, igen sok értékes eredményt mutat fel. Felkészültsége nagyon magas szintű. Nem is jár messze az igazságtól, amikor a Magor és Mágus neveket összeveti, mert a két név valóban összeköttetésben van egymással.
Rengeteg bizonyító erejű szót összegyűjt, a szavak értelmezése, pontos jelentése olykor vitatható. Forrai Zoltán Tamás sok szónak az indoeurópai értelmét adja meg, ami kutatási hibát jelez. Nem érthető, miért nem a 40.000 évnél biztosan régebbi magyar nyelvből vezeti le a magyar szavakat, és miért keres 4.000 évnél fiatalabb nyelvekből bizonyítékokat. A kutatási eljárási tévedéstől függetlenül azt kell mondani, bár sokkal több Forrai Zoltán Tamás vizsgálná a magyar nyelvet és őstörténetet, mert akkor a magyarság előbbre tartana, mint jelenleg tart. Tehát kitűnő kutatónak tartom.
Forrai Zoltán Tamás szerint a Mágus a Mágia szó rokona, alapszavuk a Mag, ami mindkét szóban azonos helyzetű. A Máglya magyar szó azonos a Mágiával, jelentésük "Égő Szent Tűz". Forrai Zoltán Tamás különösen a mágikus tudományokban jártas.
Azt meg kell említeni, hogy a Mag Csillag jelentése szorosan összefügg a tűzzel, izzással is. A Mágus egy tízezer évesnél régebbi Mag-Usz formából származik, amiről majd beszélek. A Mágia szintán a Mag szóból ered, az -i-a magyar eredetű végződés, amint Mészáros Gyula írja, és a hattihoz köti a formulát. A Máglya pedig Csillag-Hely, amikor máglyán elégettük őseinket, hogy a csillagokba jussanak. Tehát a Mágia és Máglya szavak közt nincs szoros rokonság. Szerintem a Magusz a Csillag-Halott fogalomnak felel meg, ami az egyiptomi, vagyis Európából eredő, fogalmak szerint, a Halott Lelkek, vagyis a Csillagok népének uralkodásánek idejét mutatja.
Győrffy István azt próbálja a magyar népre ráerőltetni, hogy a magyar nép neve a Manysi népnév párja. A Manysi népnév jelentése Ember, és indoeurópai eredetű. Mert a manysik ugyan finnugorok, de saját magukra indoeurópai népnevet alkalmaztak, mert annyira nagyszerűek ezek az indoeurópaiak, hogy a manysik is indoeurópai népnevet választanak saját maguknak. Ne legyenek többé manysik, legyenek a továbbiakban indoeurópaiak. Nagyon úgy tűnik, hogy a manysi nép régebbi, mint a legrégebbi indoeurópai, ami miatt nagyon nehezen tudtak volna a nem létező indoeurópaiak a manysiknak indoeurópai nevet adni. Ezért úgy látszik, hogy az indoeurópaiak vették át a manysiktól a Man és Si neveket. Ebből, és sok további bizonyítékból az derül ki, hogy az indoeurópai nyelvek jelentős szókészlete a manysiktól ered. Vagyis az indoeurópaiak a manysiktól származnak. A Man Ember, több indoeurópai nyelvben is, ami eredhet a Manysi népnévből is, de sok más nyelvben is jelen van, mint a magyar nyelvben is.
Bartha Antal szinte mindent az indoeurópaiaktől kölcsönöz a magyarok számára, láthatóan imádja az indoeurópaiságot. Csak éppen sosem bizonyít semmit. Szerinte a Magyar népnév Magy előtagja az indoeurópai Manu – "Férfi" szóra megy vissza. Az Ar szó A. L. Mongajt szerint népnév, elterjedt a finnugorok között, és "Férfi" a jelentése. Eszerint a Magyar név Manu-Ar volt valamikor, vagy Man-Ar, és a Férfiak Férfiai volt a jelentése. Valamilyen harcosok lehettek. Bartha Antal értelmezése azt is feltételezi, hogy a Magy-Ar népnév egy indoeurópai és egy finnugor népcsoport egyesülését jelenti, ebből ered a Magyar népnév. Aligha kell bizonygatni, hogy Bartha Antal elképzelése nem helyes.
Harmatta János szintén indoeurópai nyelvből vezeti le a magyar népnevet. Vajon indoeurópai nyelv létezett valaha? Vagy a magyarok mind megőrültek, és idegen neveket vettek át legszentebb fogalmaikra? Miként gondolta ezt Harmatta János?
Kristó Gyula valamilyen Magy, vagy Mancs nevű finnugor népről értekezik, akik valamilyen Eri nevű török népelemmel vegyültek össze. Így jön létre a Magy-Eri,, vagy Mancs-Eri nép. Kristó Gyula ugyan nem mondja ki, hogy a magyarok korcsok, finnugor és török vegyülékek, de más szerzők írásaiból a szándék világosan látható. A magyarok korcsok, vegyült nép, tehát alsóbbrendűek. Az összevegyülés más emberi csoportokkal a magyarok legfőbb sajátossága. Valamilyen isteni ok miatt a magyar gének mindig bedarálják a nem magyar géneket, ami miatt bármely más néppel való összeházadosádunk mindig új magyar népet hoz létre.
A Magy a Many (manysi) közeli rokona, innen a finnugor oldal, a török Eri népről nem hallottam. Az Er szumer szó is, Férfit jelent. A latin Ero is az Er származéka, pl. Cic-Ero nevében, az Ero lehet Erő is, ami a férfi tulajdonsága. A germánban meglévő rengeteg Er szintén a magyarból keletkezhetett, Férfi értelemben. Tehát a Magyar népnév nem finnugor, nem török eredetű, nem összetétel, hanem Magor nevének származéka, fenntartva a jogot, hogy bármely indoeurópai, afroázsiai és más nyelvek szavait a magyar nyelvből levezethessük.
Kristó Gyula Mancs elképzelése megtagadja tőlünk a Kéz fogalmát, mi csak egyféle mancsosak vagyunk. Az akadémikus szerző ide-oda űzi ezeket a szerencsétlen mancsosokat Kelet-Európa térségeiben. Állandóan tönkre vereti őket, mindenféle nálunk sokkal gyengébb népekkel. Valamilyen csoda folytán a mancsosok mindig talpra állnak agyonveretésükből, végül nem átallanak elfoglalni a Kárpát-medencét, és ott államot is alapítanak. A Kárpát-medence magyar névanyaga, írásai Kristó Gyulát nem érdeklik. A tények mellékes dolgok, elsődleges a magyargyűlölet, amit jó pénzzel fizetnek sok helyről.
A kutatók egy része a Magyar népnevet nem a magyar nyelvből eredezteti, amivel elárulja aljas szándékait. Arra gondolnak, hogy így jól beledöfhetnek a magyarokba, és kimutathatják végtelen gyűlöletüket a magyarok, vagyis apáik ellen. Ezek a "kutatók" elfogultak, képtelenek reálisan gondolkodni, jó részük meg egyszerűen ellenséges ügynök, akinek a feladata a magyar identitástudat bomlasztása. Az 1848-as forradalom óta idegen ügynökök lepték el a magyar tudományos életet, és a mai ügynök védi a százéves ügynököt, arra gondolva, hátha nem találnak rá az igazságért küzdő magyarok. A hazudozások legfőbb érdeme Trianon, amikor szétverték Európa utolsó magyar államát. De ez nem elég nekik, a bomlasztást tovább folytatják.
A magyar hivatásos kutatók egy része a magyarokat igyekszik kiűzni az Északi Sarkkörön túlra. Gondolhatják, így eltakaríthatják a tudomány látóköréből azt a nemzetet, amely a kultúra létrehozója a Föld nevű bolygón. Elég a Pecsora-medence, az Ural-hegység, vagy Nyugat-Szibéria mocsárvilága is őshazának ezeknek a nyershúsevő magyaroknak, nem kell kimenniük az északi jégmezőkre. Ott puhították a nyereg alatt a húst, amit aztán megettek, és a sok hústól vaddá váltak, még vért is ittak, de nem akartak rabszolgává válni, nyugati módi szerint. Azután rabolni, fosztogatni indultak, nem a római rablások, fosztogatások útjába akartak állni. A mezőgazdálkodást nem ismerték, bár ők találták fel a mezőgazdálkodást. Az ügynököket az olyan apró tények, hogy a magyarok találták fel a mezőgazdálkodást is, nem érdeklik. Ők azért kapják a fizetésüket, hogy a politika elvárásainak megfelejenek.
Az embercsoportok a csoportnevüket adják fel a legkésőbb. Az utolsú leheletükig védik a család, nemzetség, törzs és népnevüket. A névnek mágikus tulajdonsága van (volt), ezért a csoport nevét semmiképpen nem adták fel az emberek. A nyelvüket is elveszthetik, a csoport nevét azonban nem. A Magyar népnévre tett hamisítások a tőből gyűlölködők kísérletei a magyar öntudat, identitás ellen. A Bulgár-Magyarok ugyan feladták magyar nyelvüket, ma szláv nyelven beszélnek. De magyar eredetüket, és magyar népnevüket, a Bul-Gár népnevet, máig megtartották.
Badiny Jós Ferenc a Magyar népnévvel kapcsolatban állandóan a Mah-Gar népnévről beszél. Van is kevés igazsága. A Mah valóban Szent, és Nagy, a Gar valóban Törzs, Nép, bár Nagy jelentése is van, lásd Garral jön valaki. A Mah-Gar nép valóban lehet a Szent-Nép, de inkább a Nagy-Nép. A Mah igen elterjedt szó, a Mak, Mag szabályos módosulata, tehát Nagy jelentése is van. Csak a Maha-Rádzsa nevet vegyük most figyelembe, ami Nagy-(ki)Rály, vagy Mohamed nevét nézzük meg, ami Nagy-Méd (Megyer) értelmű. A Mah-Gar a Tudás-Népe, ami igen fontos adalék magyar népnevünk jobb megértéséhez.
Chorezm egy régi ország, amit a szemiták és mongolok elpusztítottak. Városi kultúra volt, vélhetően közeli magyar rokon népességgel. Turán egyik része Chorezm. Az akkád Kumaarizma elnevezés közel áll Khorezm nevéhez, de nincs bizonyíték, hogy az akkádok Turánba is behatoltak volna. A terület Kumahgariaa nevű valójában. A térségben 40.000 éve magyarok laknak, a Szumerból menekülők nem meghatározóak Chorezm területén. Ezért az akkád névalakot is úgy kell venni, hogy az akkádok ismertek egy ilyen nevű országot. Chorazima szintén Khorezm neve, ami besorolható a többi hasonló név közé. Ku-Mah-Gar nevében a Ku lehet Száj és Kő. A Turán-alföld vidéke egy magyar civilizáció központja volt.
Chorezmia nevének még több értelmezése is lehetséges. Fontos a Hor szó, a felkelő reggeli Napisten neve, ami magyar eredetű.
Dentu-Magyeria országa a mai ukrán/ugrán, vagyis ugor földön terült el. Az országnév jellegzetesen magyar nevű. A Magyeria a régi hatti országnév megtestesítője. Ezt a szót egyesek a Magyar hím nemű szónak görögös átírását nő nembe gondolják, és Magyeria alakot formálnak elképzelésüknek. Az ilyen végtelenül önfeladó tévedéseket meg sem kellene hallani. Magyeria egy közönséges magyar nyelvű országnév.
A Dentu nevet is sokan értelmezték. Egy furcsa Den-Tő értelmet is raktak rá, aminek nem magyarázták meg az eredetét. A Den a Don, ami egyértelmű. Az Urak országa, ahol sok a Don folyónév. A Tu a Nap és az Ország, ami miatt Den-Tu lehet az Urak (északiak) Országa is. A Tő egyértelműen a Nap neve, akinek tövétől eredtünk. A Kettő, vagyis Két-Tő a kezünk, a számnévben a Tő a Nap, csak nézzünk rá a tenyerünkre.
Mivel a Den/Don folyó is, a Tu meg Kettő, fel kell vetni annak a lehetőségét, hogy a Den-Tu Magyaria a Folyó-Kettő országa, ami pedig nem más, mint a közismert Mezopotámia. Ez a terület a Kétfolyó országa, ami mintegy Kr.e. 3.200-ig a magyarok települési övezete volt. Egyes szavainknak több jelentése va, a jelentések egymásból erednek, és a jelentéseket illik értékelni, ha őseink országairól van szó. Don-Tu, vagy Den-Tu Magyaria tehát lehet Mezopotámia, és lehet a Don folyó Országa is.
A Don, Den, Ton, Ten egyrészt Isten, azután Úr, továbbá Víz. A Ton rövidülve Tó. A magyar nyelvészetnek a bizonyítékokat tanítania kellene az ifjúságnak.
Mellesleg a Tu Ország értelme megfelel a Ta Ország értelmének. A Tu néhány megjelenése ókori nevekben: Sangibu-Tu, Elam-Tu, Hama-Tu, Szubar-Tu. A Tu és Ta magyar szavak, nagyon sok változatuk van, olykor csak a T jelöli a Helyet, Országot, mint a Pes-T, Sol-T, Kál-T és más neveinkben. A Tu és Ta rokona az Ut és At, és az Utu/Udu és Ata/ada. A Don-Tő nevet Padányi Viktor is hangsúlyozza. A Don folyó Töve a forrása, de ez a fogalom könnyen zavarba hozhatja a vizsgálódót, ha nem ismeri a sok többi jelentést.
Hetu-Mageria a Hét-Magyarok neve. Földrajzilag Délkelet-Európa területére helyezik a krónikák is. Azonban minden nevünket meg kell vizsgálni, mert a magyar nyelvet már a krónikák sem értelmezték helyesen. A krónikák írói a magyarokat a környező világba helyezték, ami a magyarok esetében súlyos tévedés volt, más népek esetében helyesen jártak el. A népek zöme Európában nagyon fiatal, a magyarok azonban ismeretlen régi korból erednek, messze a jégkorból, vagy annál is régebbről.
A Hetu, vagy Heta szavainkban a He a Nap, a Tu és Ta az Ország, Táj. Ezért a He-Tu pontos jelentése Nap-Ország. A Hét számnév a Napot jelenti, aki a Király. A Napország-Magyaria nem helyezhető el egy viszonylag kisebb területen. Nem helyezhető Délkelet-Európa területére, mert a név sokkal nagyobb területekre is vonatkozhat. Nem bántva meg krónikáink íróit, ők már nem tudhattak az egykori hatalmas Napországról.
Amhara az etiopok saját neve. Ha a név az A-Mahara eredeti névalakból alakult ki, akkor itt a Mahara az oroszlánokat jelenti. A nép eredetileg az isteni Oroszlánnak, vagyis a Napnak hódolt, majd később keresztény lett, amely vallás a Napvallásból keletkezett. Itt van Nazret, vagy Abba Sámuel, Ak-Szum (Szem), és sok rejtályes földrajzi név. Az amharák rokonai a Tigrék és Tigrinyák, akiknek a nevében a Tig Napot jelent magyarul. Etiopia jelentős népe a Galla is, akiknek nyelvében Magyar Adorján 300 olyan szót talált, amely a magyarban is létezik, azonos jelentéssel. A szomálok szintén nagyon közeli nyelvet beszélnek a magyar nyelvhez. A kusita kérdést még senki sem kutatta alaposabban.
A Magyar nevet a szemiták Madzsar alakban írják és ejtik. Nem igaz, ha valaki azt állítja, hogy a "magyar" népnevet a honfoglalás előtt a magyarok "Madzsar" formában ejtették ki. Az viszont igaz, hogy több arab állam a mi országunkat Madzsarijja formában írja. Csak megjegyzés, hogy az arab nevekben az -ijja nem más, mint az eredeti magyar -i-a végződés tovább fejlődött alakja. Régi arab szerzők természetesen használhatták a Madzsar alakot. Az araboknak nincs Gy hangja, mint sok más népnek sem, ezért a Magyar nevet képtelenek voltak leírni. Helyette a Madzsar formát használták
Néhány földrajzi név következik, amelyek nem feltétlenül kapcsolódnak a Magyar népnévhez.
Mén szavunk a Megy rokona, főnévi igenév a Menni. A Menni a Men és Ni elemekből áll, a Ni a Nők neve, abból a szempontból, hogy a keletkezés a nőkhöz köthető, szülni a nők tudnak, ami miatt a növekvés tulajdonosai is. A Mén is több értelmű szavunk, de jól láthatólag, minden értelme egyetlen közös alapra megy vissza. A Mén főnévként a lovak vezetője, a csődörök közötti legnagyobb csődör. Manapság olvasható olyan hamisítás, ami szerint a Mén herélt ló, de ez nem igaz. Mén Egyiptom egyesítő királya volt, a neve nem Menész, hanem Mén, ahogy Hérodotosz is írta. A Ló Ember, Nagy, Isten (Fény) és Equus, a lovak vezetője az emberek vezetője is egyben. A Mén, Mene, Megy a Mennihez kapcsolódnak.
De a Mén – Meny – Menny is egy sorozat, a Menny szó alig kétszáz éves, eredetileg Men volt az alakja.. A Mennyezet a Menny szóból alakult, viszont a Menny szót tudatosan különítették el a nyelvújítók a Meny, Menyecske fogalmától, aki szintén Mennyei Nő. Az Amen szóban az A-Men két szó Isten a Mennyben jelentést képvisel. Az Amen két magyar eredetű szóból épül fel. Ahoggy az Ammon istennév is Egyiptomban. A Menyét a Meny-Ét elemek szerint a Mennyei Úrnak, királynak, főpapnak adott bundát, ami télen fehér volt, a farka vége fekete, sok ábrázoláson, rajzfilmen az igazi menyétbunda jelenik meg. A Menyasszony Mennyei Asszony, a Menyegző olyan szertartás, ahol a Mennyei Égbe Szövi a menyasszonyt és vőlegényt. De Armenia neve is eredetileg magyar volt, Ar a Hegyek neve, Men a Mennyei. A Mennyei Hegyek volt eredetileg Armenia nevének jelentése, ahol később az armen – örmény nép kialakult, nagyon erős magyar nyelvi alapokon. Csík-Ménaság, Mencshely, Mende, Ménfő nevekben a Men igét és a Menny főnevet kell látnunk.
A Mén ige alakja a Megy.. A Megy a Megyer magyar törzsnév alapja. Igen sok változata van.
A Menő egy úriember, aki kitűnik a többi közül. A Mén és Megy közti igei kapcsolat a magyarok között világos.
Mágor olyan régészeti feltárás neve, ahol előbb Kr.e. 4.000, később csak 3.500 tájáról nagyon fejlett mezőgazdálkodást mutattak ki. Mágor Békés megyében van, a múzeum ma is látogatható. A név Magor nevét jelenti.
Maglód – Városnevünkben a Mag és Ló, D képzővel ismerhető fel. A Mag egyértelműen a magyarok neve, esetleg Csillag értelemben, a Ló Ember, a D lehet becézés, és helyképző. A Ló a Lu változata. Van olyan családnév is, hogy Lódi, ami bizonyítja, hogy Mag-Lód neve két magyar elemből épül fel. A Mag természetesen a növények magva is, amiből új csillagok (növények) születnek.
Magy – Település Szabolcs-Szatmárban. Régiesen Mogy. Egyértelmű, hogy a Mag magyar szóból keletkezett a név. A Magy tehát önálló név. Bizonyíték arra is, hogy a Magy-Ar a magyarok népneve, és nem a Ma-Gar formula.
Maglóca - Tipikus magyar nevű település Győr-Sopron megyében. A Mag-Ló, vagyis Csillag-Ember, Mag-Ember neve kicsinyítést kapott, ez a Ca a név végén. A Mag-Lóca is érdemben kutatható. De azt mondani, hogy ez a magyar település nem magyar nevű, az nagy merészség.
Mágocs – A település neve igen egyszerű, a Mág és Ocs nevek ötvözete. Mág a Csillag, az Ocs az Öcs szóval azonos ebben az esetben. Mág-Ocs tehát a Csillagok, a Magasság Öccse, Fia.
Matty – Baranya megyében lévő település. A név a Mat/Mad, Mot/Mod nevekből ered, az régebbi névformák lágyulása szerint. A Madyesz szkytha-magyar király nevében is a Mad-Yesz, vagy a lágyult forma, a Matyesz, ismerhető fel. Az is biztos, hogy a nevek sokkal régebbiek, mint a szkytha király neve. A Matty a Maggy közvetlen hangtani párja.
Mátyus, Mátyusföldje, Mátyusdomb a magyarok népnevének egyik változatát tartalmazza. Mindezt írhatjuk Mágyus, Mágyusföldje alakban is. Máté nevünk a Mát és É magyar szavakat tartalmazza, tehát a Máté magyar név. A Mát a Mád változata. A Mát jelentése Föld-Helye. Mát-Ra nevünkben a Földhöz közel eső Hegy, ami a Tátra-Fátra-Mátra fogalmából ered. Mát-É tehát egy egy olyan személy neve, aki a földet szereti. Ma-Át, az Igazság Istenasszonya, a Ma, vagyis a Földön Át ível, ahogy egyes egyiptomi festmények is mutatják. De a Mata Gyilkos, a portugáloknál is. A Mada-Mata jelentése tehát nehezen bogozható ki. A Mada, Mata a magyarok egyik őshazája is.
Mátyásdomb Fejér megyében Rákosi Mátyás nevét hordozza, állítólag.
Mátra nevünkben a Ra a Hegy (Ar), a Mát a Földanya neve. Ma-Át istennő a kárpáti magyaroktól keletkező név, ugyanis Egyiptom megalapítása is Európából történt. A hármas rendszerben, ami a Tát, a Fát, és a Mát fogalmait jelenti, a Tát a legmagasabb, a Fát a középső helyzetet, a Mát a legalsó, a Földanyához kapcsolódó helyzetet írja le, szótanilag is. Tehát Mát-Ra az Alföldhöz legközelebb eső hegység. A neveket magyarok adták, de azt még nem tudjuk meghatározni, hogy mikor. Talán tízezer évnél régebben.
Madéfalva – Egy borzalmas nagy tömeggyilkosságról is híres a település. A Madé egyértelműen a Mad és É magyar nevekből épül fel. Mad a Magyarok neve, az É "Ház, Palota, Templom". Mad-É tehát a Magyarok-Háza, egy magyar település, amint azt mondja a település neve.
Máhomfa – Település Zalában. A Mah a Nagy, Hatalmas, Szent, Erős fogalmakat tartalmazza. Máhom a Má és Hom elemekből épülhet fel, ahol a Má a Föld, a Hom a Lak, a Haza. A Hom az angol nyelvben is elterjedt. Az írott adatok között Mohonfalva, Malhonfalva,, Malunfalva is szerepel. Azt is gondolhatjuk, hogy a település neve a Magon és Malom nevek körülről eredhet.
Mohi, Muha, Mohács, Muhi csak látszólag annyira rokon magyar nevek, ahogy azt sokan látják. E nevekben sok ezer éves képek rejlenek. A Moha magyar szó a Mo és Ha elemekből épül fel. Közvetlen rokona a Muha, Mu-Ha alakban. Ennek fordítottja a Hamu, Ha-Mu. Tehát a Mu és Mo Tűz értelmű, a Ha pedig Ház. Mu, Me, Mi Fény, Varga Zsigmondnál is, ami a Tűz fogalmával közvetlenül rokon, vagy azonos. A Moha a jégkorból eredő dszó, amikor a Mohába a a Tűz-Házát képzelték őseink. Vagyis tüzet gyújtottak a mohába. Ezt jelenti a Mu-Ha, és Mo-Ha. Azonban a Mohács városnévben a Moh és Ács szavaink látszanak. Muhi neve meg a Muh szónak az I szóval való becézése alapján képződhetett.
A Mu, mint Fény, az "L" magyar igeképzővel megjelent Szumerban is, az írásos anyagban. Ez a Mul szó, aminek Csillag értelmet tulajdonítanak a világ legjobb kutatói. Ez a Mu+L ereddete. De a Mul Csillag értelme nem más, mint a magyar Múl ige megjelenése Mezopotámiában. A Múl ige az elmúlt korra vonatkozik. Csillagvallás, Napvallás, Kereszténység, a vallások evolúciós sorrendje. A Múlt tehát a Csillagvallás kora, magyar nyelven. A Mul-Mul Csillagrendszer, ez is szumer szó. A Múlt az aranykor, amikor az membereket nem terhelték adók, mindenki szabad volt, fényes és dicsőséges kor, amikorr az emberek boldogok és szabadok voltak. Ennek a boldog kornak a visszaállítása csak akarat kérdése. Krónikáink is írnak arról, hogy a magyarok felett semmilyen uralkodó nem létezett.
A Mu kor elemzése, valódi értelmezése még nem született meg.
Mohora – Helység Nógrád megyében. Ez a név, a Mohora, a Mahara mai rontott formája. Valóban Mahara formában írták őseink, tehát a Mohora nevet el is lehet felejteni. A Maha-Ra lehet egy Nagy-Rá értelmezés is. A Maha sokszor Nagy jelentést képviel. De Mohora nevében inkább a Mogora, vagy Magara istennév lehet jelen. Ezek a nevek ötezer évesek, amihez sok nyelvész, indoeurópai, vagy afroázsiai, hozzá sem tud bagózni, ezért aztán sok hamisságot kürtölnek szét, ahol lehet. Nem lehet hallgatni a nem magyar nyelvészekre általában, mivel sokkal kisebb világlátásból próbálják értelmezni az emberiség eseményeit, mint néhány magyar kutató.
Maja istennőnk neve, aki Magor felesége, a Majs, Majos településeink nevében is fennmaradt. A Maeotisz titokzatos tenger talán tényleg a mai Azovi-tenger, de az is lehet, hogy nem. Nem lehet tudni, hogy sok ezer évvel a görög kultúra előtt a nevek milyen területeket jelentettek. Hivatalos helyről a Moyses, Mózes neveket említik a Majs és Majos települések névadójának. Már a Mózes név is magyar eredetű, de a Majs, Majos, Majosháza névben Maja istennőnk van jelen, ami a Majóták és a Majótisz (Maeotis) nevekkel is összefügg.
A Monaj, Monok, Monor, Monosbél, Mónosokor, Monoszló nevekben szintén a Menny szó van jelen.
A Monyoród, Monyorósd, Monyoró-Kerék, Mogyoród, Mogyorós nevekben a Nap neve figyelhető meg. Vegyük a magyar Tik-Mony nevet, amit tojásnak értelmeznek, de a Tik a Nap, a Mony a Menny, mivel a fehérje a Menny, a sárgája a Nap. Így a Mony nevek a Mennyet jelentik, mint a sok Mon is. A Mon Egy is, de az Ég az Egy, aminek megfelel a Men (Meny).
A Mogyoró azonban nem a Monyoró szóval azonos. Voltaképpen Magor nevével azonos, aki a Nap. A mogyoró hevít, mint a Nap. A növényi mogyoró termése sárgás, gömbszerű, ami a Napot láttatja velünk, kicsinyítve.
Mehádia – Ez a városnév a Miháld magyar névből ered. Ebből lett a Mihádia-Mehádia. De Mehádia a Méh-Ad-ia fogalmat is tartalmazza, ami Fény-Atya értelmű magyar szóösszetétel. Az Ad ige egyben az Atya is, a Méh jelentése pedig alapvetően Fény (mint a Mi, Mé és Mu szavaink).
Madocsa – A Mada névből keletkezett, ami országnevünk is volt. Ma a Földanya, Da az Ország, Hely, Mada a Földanya Országa. Ismert Modocsa formájú neve 1.100 idejéből. Ez a név a Módos fogalma felé mutat. Az a módos, akinek sok földje van.
Viszont a Madocsa rokona a Kalocsa, Kadocsa, Ugocsa, amelyekben az Ocsa valakinek a fia értelmű. Az Ocs az Öcs változata. Az Ócsa viszont Ó-Víz, ami mocsarat, lápot is jelent. Ha az Ocsa az Atya, mint az Acsa névben, akkor át kell értékelni e szavaink értelmét.
Madaras egy város és egy hegység neve is, továbbá Kun-Madaras városunk is létezik. A Madár pontos jelentése Ma-Dár, vagyis Földi-Csillag. A madarak a földről repülnek fel, fiókáikat is a földön keltik ki. Ellenben az égi csillagok az égben repülnek. Bár a Nap megpihen magas sziklákon égi útja közben, a hullócsillagok meg lejönnek a földre, A Madaras-hegység neve jelentheti a Madák-Hegyeinek-Háza fogalmat is, Mad-Ar-As formában.
A Maty az oroszoknál Anya. Maty-Ar (Magyar) eszerint Anya-Nép, akiktől az oroszok származnak. A nevek igazat mondanak, csak pontosan kell értelmezni őket.
A magyar ember is. Azután Nap, meg oroszlán, ami a Nap jelképe. Meg földműves. Csak alig pillantottunk bele a magyar szó jelentéseibe, de azonnal láthatjuk, hogy igen gazdag területre hatoltunk be.

IV. FEJEZET: MAGOR ÉS HUNOR tartalomhoz

Nimrúd nagy Vadász az Úr előtt, aki uralta a Földet. Ez a közlés azt jelenti, hogy az Úr eljövetele előtt Nimrúd volt a Nagy Vadász. A Nagy Vadász uralkodott a Földön, ő pedig nem más, mint a Vadász csillagkép. A Vadász az ősközösségnek lealacsonyított megjelenítése. A Vadász csillagképnek több neve van, az Orion is az Óriások fogalmi körének egyik tagja. A Vadász csillagkép neveinek bemutatása inkább a mitológia tárgykörébe tartozik. Nimrúd nevétől azonban nem tekinthetünk el, mivel a magyar királylistának is a tagja. A Biblia szövege meglehetősen világosan beszél, csak az a probléma, hogy a szöveget helytelenül értelmezik azok, akik egyáltalán foglalkoznak a témával. A helyes értelmezés kizárólag a magyar nyelv segítségével lehetséges, mivel a próféták a magyar nyelv alapján írták meg szövegeiket. A Vadászok az emberek nagyon ősi életmódját alkalmazó emberek neve. Valamikor minden ember Vadász volt.
Nimrúd neve a Nim és Rúd szavakra bontandó. A Nim jelentése Magas és Oroszlán, a Rúd a kocsi rúdja, Vörös és Írott (Ru) Farúd. Mivel a Vadász csillagképpel is azonos, a Magas és Rúd a Vadász fogalmában is jelen van. De a Vörös-Oroszlán jelentése is is kihámozható a két névelemből. Ennek az ősapánknak is több neve van, mint a Nimród, Nimrót, Ménrót. A Ru lehet Írás és Vörös. A szumer Ur-Nim az Úr-Oroszlán. Elám szumer neve Nim, ami Magas értelmű, mert Elám egy része a Zagrosz hegységben terült el. A Nim rokona a Nem, ami a Nemes (Nam-Es), vagyis Magas-Ház, Oroszlán-Ház fogalmat tartalmazza. A Vörös-Oroszlán még a Nap, a Magas-Rúd a Vadász. Láthatjuk tehát, hogy már a legrégebbi korokban Nimrúd nevét a Napra és a Vadász csillagképre is vonatkoztatták. De színtiszta magyar nyelven.
Nimrúd a nagy Vadász. Ráadásul az Úr előtt uralta a földet, még az Úr eljövetele előtt. A Vadász szó a mai fogalmak szerint ősközösség megtestesítője. A régi korokat a vadászok uralták. Akkor még minden vadász egyenlő volt egymással, ezt jelenti a csillagvallás. Az Úr a magyarok legfőbb istene, ő az Úristen, a Világ Teremtője, a Minden Ura. A Biblia néhány szóban leírja az emberiség egyik legfontosabb korszakát, az emberiség eredetét, és azt, hogy ez a kor magyar korszak volt. Az Úr ideje mégis későbbre datálható, mint Nimrúd ideje. Az Úr ideje a Közel-Kelet történelméhez köthető, a Vadász ideje, vagyis Nimrúd ideje ennél sokkal régebbi.
Az oroszlán a Napisten jelképe is, mégpedig kifejezetten a hímoroszlán. Arcán lángot visel, ez a sörény, a sörény a Napot övező lángoknak, lángolásnak felel meg. A Brit Oroszlán ezért isten, vagy isteni jelkép, a Napisten szimbóluma. A magyar törzsek közül ötnek biztosan az oroszlán volt a jelképe, a másik kettőnek nem ismerjük még törzsi szimbólumát. De azt lehet feltételezni, hogy a két törzsnek is oroszlán jelképe volt, mégpedig azért, mert a hét törzs meglehetősen egységes volt. A Magyar név jelentése is lehet Oroszlán, lásd Ur-Magh, vagyis Maghur, jelentése Oroszlán.
De a Lán, ami a Leon, Lion, Leó nevek eredetije, szintén Oroszlánt jelent. Ők az oroszlán Lányok, akik a kőkorban még szabadon jártak vadászni. Jolán jelentése Jó-Lány, tehát a Jo-Lán női nevünkben tisztán felismerhetjük a Lán nevet. A Lány változata még a Leány és Lyány. A Leány természetesen a Leon, Lion eredetije. A Lán még Hosszú értelmű is, mivel a lányok haja hosszú. A lányok haja don, vagyis folyó, ezt jelenti a Haja-Don név, ami kifejezetten a lányokra vonatkozik. Bár az ifjak is viseltek hosszú hajat, de rájuk nem vonatkozott a Haja-Don kifejezés.
Magor és Hunor hamarosan elváltak a családi háztól. Nimrúdnak több fia is volt, de az elsőszülöttek térhettek önálló útra először.. Vadászni kezdtek, egy szarvast hajtva. Mi tudjuk, hogy a Szarvas neve Arany-Ezüst, vagy Sárga-Fehér értelmű, ezért a szarvas nem más, mint az Éji Égbolt. A két testvér az Éji Égbolt forgásának irányába lovagolt. Így érkeztek el a Maeotisz-tenger partjára. De azt nem tudjuk, hogy mikor történt a vadászat? Talán 40.000 éve, amikor az Elsők Népe, vagyis a magyarok, behatoltak Európába, és a dolgoknak neveket adtak. Ezért Európa legfontosabb nevei magyar nyelvűek. De az is lehet, hogy a monda sokkal fiatalabb, mindössze Kr.e. 7.000 idejéből való. Van olyan elképzelés is, hogy Magor és Hunor legendája csak Kr.e. 3.000 körül keletkezett, aminek több tény is ellentmond. Anyjuk Enéh, vagy Ankisza, amely nevek régebbiek, mint Kr.e. 3.000.
A Maeotisz keleti partján laktak a Majóták törzsei. A Mé jelentése Fényes, ami miatt a Maejotisz névforma Fényes-Víz-Isten (Me-Jo-Tisz) jelentést tartalmaz. Mivel néhány ezer éve a földrajzi viszonyok nem hasonlítottak a mai földrajzi helyzetre, csak találgatni lehet, hol voltak azok a mocsarak, ahol Magor és Hunor megtelepedett. Nagyon gyanús, hogy a Majóták valójában a magyarokkal azonosak. Maja istennő is innen származhat, aki Magor, vagyis a Nap felesége lesz.
Melyik volt a fiatalabb, és melyik volt az idősebb testvér, nem tudjuk. A mítosz több lehetőséget is tartalmaz. Krónikáink sem egyértelműek ebben a fontos kérdésben. Általában Magor a fiatalabb, és Hunor az idősebb fivér, a szövegek szerint.
Feltételezhető az is, hogy a két testvér egyetlen személy. Magor a fiatal kori, Hunor az idősebb kori ősatya. Egyetlen személynek két megnyilvánulása, az ifjú és az apa típusának megtestesítői. Amíg a nőknél három fő életszakaszt különböztethetünk meg, a Szűz – Delnő – Banya fokozatokat, Robert Graves szerint, addig a férfiaknál csak az Ifjú és az Apa fokozat ismerhető fel. Ez így nem igaz, mert a férfiak élete is három szakaszra tagolható, az Ifjú, az Apa, és az Öreg szakaszra. Az különbség a női életszakaszokkal szemben, hogy a férfiak Öreg életszakasza még termékeny lehet, amíg a Banya szakasz már nem.
Az is lehetséges, hogy a két testvér iker volt. Az Iker fogalma Egyiptomban, egy magyar alapítású orszégban, Eker volt. Az Eker egy oroszlán, amiből később két, egymással szembe néző, fekvő oroszlán lett. Az Ék-Er értelme Csillag-Úr. Az Ikrek csillagkép két részből áll, egyik része Magor, másik része Hunor. A többi ikrek sokkal később születtek meg. Tehát a görög hagyomány ikrei csak a magyar hagyomány gyenge, vagy erős, utóképei.
A magyar nyelv tele van nagyon régi rendszerekkel, mérhetetlenül érdekes képekkel, és a csillagvallás mitológiájából eredő nyelvi bizonyítékokkal. Ismeretük nélkül nehezen lehet felderíteni a magyar nyelv titkait, az olyan elképzeléseket, mint ami a Magor-Hunor névpárban lakozik.
Mivel a magyar nyelv kutatására olyan elemek telepedtek rá, amelyek el akarják pusztítani a magyar nyelvet, könnyen belátható, hogy ezek az elemek értelemszerűen nem fedezhetnek fel semmit a magyar nyelv isteni titkaiból. Mivel zsigerből gyűlölködők, nem képesek tudományos vizsgálatokra. Az előítéletek mellett meghamisítják a magyar szavak eredetét, származástanát, jelentéstanát és alaktanát. Nem érthetik meg a magyar nyelv mélyebb rétegeiben rejlő csodákat, amikor még a nyelv felszínét is alig értik, és azt is meghamisítják.
A nyelvi rejtélyek megoldásához sok készség szükséges. A készségek közül kiemelt fontosságú a magyar nyelv szeretete, azután mérhetetlen alázat a magyar nyelv iránt. De az ősök tisztelete is szükséges, akik fantasztikusan okos emberek voltak. Nyelvünkben több réteg húzódik, amelyek egymás fölé települtek. A rendszerek ismerete nélkül nagyon nehéz a magyar nyelvet kutatni. Aki képtelen elfogadni, hogy magyar őseink mérhetetlenül nagyszerű emberek voltak, akikhez mérten mi csak elmaradottak vagyunk, azok biztosan nem érthetik meg őseink gondolatait.
A Gesta Hungarorum szerint Nimród fia volt Hunor és Magor. Hám házából származnak.
A Képes Krónika szerint Magor valójában Magog, Hunor és Magog mindketten Japhet fiai, nem Nimrúdé. Ekkor több kérdésbe is belefutunk. Magog neve Mag-Og formájú, jelentése Csillag-Óriás. Ez a név is az égbolt felé irányítja tekintetünket, azt bizonyítva, hogy a magyar őstörténet tele van csillagászati jelképekkel, égi utalásokkal.
Japhet nevét tilos átírni Jafet formára, mert így már értelmetlen a név. Ap-Het az eredeti név, Háza a Hétnek. Ez az Ap-Het név kap egy jejes előhangot, így alakul ki a Jap-Het. Ebből a magyar névből lesz a Japetusz és Japetosz istennév. Mivel Jap-Hetnek hét fia volt, eldöntött tény, hogy a név a Hét-Apja fogalmat tartalmazza, magyar nyelv szerint.
A Hám és Japhet származtatásnak az a lényege, hogy mindkét ősatya magyar eredetű. De Szem is magyar eredetű, amit nem tudom, miért, kitöröltek a Bibliából. Isteni igazság szerint a Hám, Sém (Szem) és Japhet fiúk egy apától származtak, mind magyarok voltak, egészen Ádámig, a magyarok egyik fontos ősapjáig. De Ádám előttről is fennmaradtak neveink ősapáinkról. Az egyikük neve Seb, és Geb.
A Csudaszarvas monda erősen keveri az időt. A szarvas, vagyis az éji égbolt, kergetése lehet 40.000 éves. A szarvas repül a talaj felett, amit még a monda szövege is közöl. Az ifjú hercegek 50-50 lovassal lovagolnak ki, ami már az ókor előtti időkre utal. Az 50 fogalma több mítoszban előkerül. Azután a mondát egyes szerzők az alán-korba repítik vissza. Az alánok megjelenítése Kr.e. 300 körülre tehető., de a nevek nem stimmelnek.
Dul ugyanis nem alán, hanem magyar név. Du, a Napisten nevéből eredő szó. Az L magyar igeképző, ami miatt a Du+L név Napember értelmű. A hunok keletre, a magyarok nyugatra vonultak, de ez a közlés is sok ezer évvel régebbi időt jelöl, mint azt akarják megmondani a megmondó emberek. Duló nembeli Kuvrat kagán 635-665 között uralkodott, egyértelműen hun király volt, akinek a törökökhöz semmi köze sem volt, mert magyar nemzetbéli volt.
Kézai Simonnál Ménrót "Óriás", aki nem lehet más, mint a Vadász csillagkép. Ebből az következik, hogy egy olyan mítosszal van dolgunk, amely messze az időben messzebbre mutat, mint azt felfogni képesek vagyunk.
Magyar Adorján zseniális kutatónk arra jut, hogy a Magyar a Nap, de ezt nem bizonyítja teljes mértékben. Azonban abszolút biztonsággal igazat beszél sok más témában. Azt is írja, hogy a Világ az energia és a matéria szövetsége. Magyar, a Nap, a fény adója, a mítoszok ura, az energia, a matéria a Föld, aki a Földanya.
Magyar Adorján szerint csak egy testvér van, akinek a neve Magyar. De Hunor is létezik, ő a Hold, bizonyos összefüggésekben, mondja Magyar Adorján, és a követői is. Magyar isten apja az Ég, vagyis a Nap apja az Égbolt, a Világegyetem. Magyar Adorján szerint Tündér Ilona másik neve Boldog Ilona, aki a magyarok ősanyja.
Mivel eredetileg csak egy fiú volt, Magyar Adorján szerint, aki a Nap, apja az Ég, felesége lett Tündér Ilona, aki a Föld megtestesítője A Mag, Magor, Megyer, Magar, Makar nevek mind a magyarok ősatyjának nevei.
A "Végtelenség Tengerében úszó Föld" Ilona központja, ez a Föld bolygó.
A Nap két arca fogalom is Magyar Adorjánhoz köthető, mint Magyar és Hunor. Azonban a Nap lehet női, és lehet férfi arcú is. Maga a Napa szó, a házastárs anyjának a neve, a Nap fogalmának régebbi megjelölése.
A Mag, Magor, Megyer, Mager, Mahar és sok változat az energia és a matéria szövetségét írja le, de ezekkel a leírásokkal sem szükséges egyetérteni.
Egyesek Belár nevét Bolgárnak értelmezik, ami súlyos hiba. Belár Bélosz nevével azonos. A Belár királynév egyben népnevet is jelent. A Bel a nagy magyar ősisten, Bél, akinek Ár szóval kiegészített neve Bel-Ár, a Ragyogó-Nép értelmet adja ki. Ez a nép az Unug, akiknek utódai a mai magyarok, bulgárok és macedónok., származásuk szerint.
Bereka nevét Mocsárnak értelmezni elképesztő hiba. Az értelmezést valamilyen ellenséges lap mondta ki. A Berek szent hely, ahol áldozatokat mutattak be isteneinknek.
Duló neve tipikus magyar név, a Du Napot jelent, a Ló Ember értelmű. Ezért Du-Ló jelentése Nap-Ember. Duló neve rokon Dúl nevével. Kuvrat kagán szintén magyar volt, és nem alán.
A Képes Krónika, meg a Tarih-i-Üngürüsz a bibliai Chámon és Kuson keresztül vezeti le Nimrúdot, és a hunok és magyarok keletkezését.
Thuróczy szerint Khús nemzette Nimrúdot, ami csak félig igaz. A krónikák két leszármazást bizonyítanak, ami megint csak nem fedi a valóságot, ami ennél sokkal gazdagabb és bonyolultabb. De a régi gondolkodókat dícséret illeti a nemes erőfeszítésekért, amit a magyar nemzet származása ügyében megtettek.
A magyarok ősanyjai közül Enéh neve az E-Néh formában a Háza a Néknek értelmet adja ki. A Nék, a Nej változata, mivel a magyar nyelvben a J és K is lehet kicsinyítő képző. Enéh tehát Háza a Néknek, (E-Néh), akik az amazonokkal lehetnek azonosak.
Ankisza neve, aki azonos lehetne fogalmilag Enéhvel, három magyar szóból áll. An-Ki-Sza az Ég és Föld Uralkodónője. A Sza a magyarok népneve, lásd Sza-Vár-Da, a szavárdok népnevét, és sok más népnevünket. Sza alapvetően Menny Fia, amint a Hu is ezt jelenti. An-Ki amúgy An, az Ég és Menny istenének felesége.
Azt a gondolatot is el kell mondani, hogy a Hun Csillag is, a Magyar meg Nap. Ezért a Nappal, a Magyar, vagyis a Nap uralma alá tartozik minden élő, amikor süt a Nap. Az Éj azonban a Csillagok uralma alatti idő. Mivel pl. Párta-Hunya jelentése Párta-Csillag, nem kétséges, hogy a Hun az éjszakához tartozik. Ebből következik, hogy Magyar a Nap, Hunor az Éjszaka.
A Vadász csillagkép lehet valóban a Hunor csillagképe. Azonban a Vadásznak nagy irodalma van. A Vadász irodalma nagyon gazdag, de migazi lényegét még senki sem írta le.
De az Ikrekben az egyik fél Magor, a másik fél Hunor. Az Ikrek csillagkép további alakjai csak az eredeti magyar hősök változatai.
Egyiptomban észak a fekete, Alsó-Egyiptom. A dél Felső-Egyiptom, aminek a színe piros lenne, de itt Egyiptomban fehér. Alsó-Egyiptom ura Szét, vagyis a Sátán, ami az Észak fogalmát adja. A Déli ország Fehér. Észak a Fekete, a színnevek megegyeznek a hun égtájak színneveivel, azzal a különbséggel, hogy a Dél a hunoknál Piros, ellenben Felső-Egyxiptom színe a Fehér. Amikor Hor három harcban legyőzi Szetet, akkor Alsó-Egyiptom is a Fény országai közé kerül. Az észak a sötét, a dél a világos területe.
Magor ilyen értelemben a Dél, a Fehér, Hunor ilyen értelemben a Fekete, az Észak, vagyis Alsó-Egyiptom. Sosem lehet azt gondolni, hogy megoldhatjuk egy régi titok üzenetét, mivel nem tudjuk, hogy őseink valójában mit gondoltak a saját életükben egy-egy jelképről.
Magor és Hunor testvérek, akiknek több más testvére is volt. Magor ment nyugatra, Hunor ment keletre, eddig minden rendben van. De mikor váltak el egymástól a testvérek? Talán 40.000 éve, vagy csak 4.000 éve? A leírásokból ezt nem tudhatjuk meg.
Amit a Krónikák üzennek, az teljesen biztos történelmi tény. Amit ma hozzáfűznek az eredeti szövegekhez, teljesen biztosan hamisítványok Nehéz így eligazodni a történelmi adatokban. De nem lehetetlen.

V. FEJEZET: A MAGYAR NÉVVEL ROKON SZAVAK tartalomhoz

 A "magyar" és "megyer" népnév és törzsnév sok oldalról vizsgálható. Nem szükséges azt gondolni, hogy a két név azonos jelentést tartalmaz. Nagyon érdekes a középen megjelenő GY hang, amelynek eredete több irányból is levezethető.
Egyes kutatók minden betűnket önálló szónak tekintenek, amivel nehezen lehet egyetérteni. Mégis, ezt az eljárást követve, a Ma-Gy-Ar jelentheti a Föld (ma) és Ég (gy) Népe (ar) fogalmat. Ha a Gy Egy jelentését vesszük figyelembe, akkor a Föld-Egy (első)-Népe jelentéshez jutunk. Elvégre a magyarok az Elsők Népe, ahogy mondta Gordon Childe.
Ha az Y jelet önállónak vesszük, és kiírjuk az "ü" jelentést, amit sok más szavunkban meg kell tenni, hogy a szó pontos jelentéséhez hozzájussunk, akkor a Magüar formát kapjuk meg. A Magü a Mágus változata, eszerint a magyarok a mágusok népe.
A Gy hang rokona a G, a K, a J és H, a D és T, főleg lágyult alakjaikon keresztül. A Gj, Kj, Dj, Tj mind rokon. De a Dz, Dzs, Dzj, Dzsj egyes nyelvekben a Gy helyettesítői, mivel sok nyelvben hiányzik a "gy" hang.
A név elején az M cserélődhet N hangra.
A név végén az R cserélődhet L hangra.
A magánhangzók viszont szinte korlátlan formában variálhatók. A variációk általában a név jelentését alig befolyásolják, de néha abszurd formákat hozhatnak létre. A mély és magas hangrend a magyar nyelv egyik speciális jellemzője, ami miatt igen sok magyar szó két hangrendben létezik.
A Mag Csillag, amint ezt tudjuk. A Csillag az Ég Éke. Az Ég, Ék, Éj, Éh és Egy a torokhangok csoportjába tartozó mássalhangzókat tartalmaz, egymással szoros rokonsági és jelentéstani viszonyban vannak. Mag a földbe tett mag is, amiből erednek a növények. A növények virága gyakran csillagot, napot idéz elénk. Mivel a magyar csillagvallás szerint minden ember az égből jön a földre, mint csillag, megszületni, majd amikor eltávozunk, az égbe megyünk vissza egy csillagba, Isten honába, ezért magok is vagyunk, mint a növények magjai. Az emberi Mag és növényi Mag rokonok egymással. Az apa és anya magjából születik az isteni napgyermek, vagy csillag. Az apa magja, a növény magja, az égi mag mind csillag. Az anya petesejtje is csillag, mivel a Pet-E értelme Csillag-Ház. Az "E" a Ház, a Pet Csillag. Az egyiptomiban a Pet Ég, ami a csillagokat tartalmazó ház is egyben.
A Mag mindennek a kezdete, mindennek a központja, közepe. A Magyar Nap a kezdet, a középső a Naprendszerben, a központ.
A Hét Magyar jelentése Hét Király, tehát a fejedelmek címként viselték a Magyar, vagyis Nap rangot. A nép a királyok után kapta a nevét, mert a király után minden társa részesült azokból a jogokból, ami a királyt megillette.
Magzat szavunkban a Mag és Szat elemeket ismerhetjük fel, a Szat Zat formára alakult. Az Sz hang igen gyakran változik Z hangra. A Szat Keletkezés értelmű, párja a Szet. Mag-Zat szavunk pontos jelentése tehát Csillag-Keletkezés.
A görög házak Megaronja az épület központja, magja. Megara városa meglehetősen régi a többi görög városhoz képest is, "Poliszközpont" értelme valószínű. Továbbá Megara neve lehet Magara is, ami magyar alapítást valószínűsít. A Mega és Maga közeli szóformák, Nagy a jelentésük.
Magas szavunk a Mag-As forma szerint Csillag-Ház. Ez az Égbolt, ami egy ház a házak rendszerében. A hegyek is magasok, ráadásul a Hegy szó az Ég szóból ered, elöl hehes, hátul jejes formát felvéve. Őseink ragaszkodtak ahhoz, hogy minden este felmenjenek egy hegy tetejére. Egyes nyugati régészek szerint azért, hogy majd reggel szétnézzenek, és láthassák, merre vannak a vadak. Ilyen a materialista gondolkodás. Őseink azért másztak fel a hegyek tetejére, hogy közelebb legyenek Istenhez, és a csillagokhoz, a rokonokhoz. Tüzet is gyújtottak, amivel jelezték az égieknek, hogy melyik hegyen vannak.
A Magasok nagy termetűek voltak. Az Óriás fogalma mégis elsősorban a Vezér csillagképre vonatkozik.
A Magos olyan személy, aki a ruháján magokat, vagyis csillagokat visel. Híres hun személy a Bookolabras, vagy Pokolábrás, aki egy mágus volt. A ruhája fekete volt, rajta csillagokkal. Ez a Pokol, ami eszerint az éjszakai égbolt. Más viszonylatban a Pokol a felszín alatt volt, az Alvilágban, amit a vulkanizmus is jelzett. Pokolábrás neve magyar, a hunok között élt, akik természetesen magyar nyelvűek voltak.
A Mágus magyar szónak változata a Magusz. Ez a szó a Mag és Usz szavakból áll. A Mag természetesen "csillag", az Usz jelentése Labatnál "halott, halál". Az Usz-Us-Üs-Ős egy sorozat, beláthatjuk, hogy az Ősök is már halottak, és fenn vannak az égben. Az Úsz ige, valamint a latin Usz hím nem végződés is bizonyára Őst jelent. Úszni az Ég tengerében is lehet. A Mag-Usz tehát Csillag-Halott. Olyan személy neve, aki az égi csillagokkal foglalkozik. Fekete a ruhája, mint az éji égbolt. A Napot és Holdat viseli magas, csúcsos kalapján. A csúcsos süveg aranyból is lehetett. A köpenyén csillagok ragyogtak. Így nézett ki egy mágus.
A Mag-Ős pontos jelentése Csillag-Ős.
Megdöbbentő, de Egyiptomban fennmaradt olyan irat, ami az emberiség korszakait írja le. A papír ír a Holtak Lelkeiről, akik összesen 5.813 évig uralkodtak. A Holtak Lelkei nem mások, mint a Halott Csillagok, mivel a Lélek az égbe megy, és csillaggá változik. A Holtak Lelkei tehát az Usz Magok, vagyis a Mágusok. Egyiptom népe Európából érkezik Egyiptomba, mégpedig több hullámban, a tudásukat is Európából vitték át a Nílus mentére.
A latinban a Magus többes szám birtokos esete Magor, amiről csak egy helyen lehet olvasni.
A Magor Nyugaton lehet a varázsló címe, vagy neve is. Van olyan film, amiben a törzs varázslójának neve Magor.
A Magyar szó Ma-Gyar felbontásban a Föld (ma) Gyárosa (gyar). A föld-gyárosai a föld munkásai, akik földművelésből élnek.
A Mag-Yar forma szintén érthető. A Mag Járó nem más, mint Csillag-Járó. A Jár szó van a Járda nevében is, ami egy olyan Da-Hely, amelyen Járni lehet. De a Nap is Jár az égen. Az angol Yard a magyar Járd változata, még a hossza is nagyjából egy lépés. A Scotland Yard fogalma is a Jár igéből ered. A Járőr katonai és rendőri fogalom.
A Ma-Gar, mint a Föld Népe, mezőgazdaságból élő nép. A Gar több szó rokona, ilyen a Ger és Gir, a Kar, a Ker, Kör, és mások. A Ma-Gar, Hun-Gar, Bul-Gar, Kan-Gar és más népnévben is megjelenik, "nép, ország, nagy, kar, kör" jelentéssel.
Ma-Gur szumer szó, értelme Hajó. Vajon a magyarok voltak a hajók feltalálói is, és a hajózók népe? Akik a földi vizeken kívül az égi vizeken is hajóztak? Ma a felszín, amin a Gur gurul. Ez a felszín lehet a tenger is, pl. a Mare szóban, ami tengert is jelent. A Gur és Gur-Ul, a Gur-Fia, azt írja le, amint a hajó gurul a tenger hullámain keresztül.
Ma-Gor alakban a Gor a Khor rokona is lehet. A Hurriták népe a Bibliában Horita formájú, de Hor Napisten neve magyar eredetű. A Hurri népnév kapcsolatot mutat a magyarokkal, kitűnő magyar tudósok a hurrikat magyaroknak minősítik. Gori városának eredeti neve Égori, illetve Égor, amiből a Gori, vagy Hurri, Horita nehezen vezethető le. Sztálin szülővárosa az Ég-Úr nevet viselte 3-4.000 éve, aminek ma megfelel az Eger, továbbá az Egér és Éger, aztán az Igor és más nevek. Égori, vagyis a mai Gori város neve sok névvel rokon. A területen egykor magyarok is laktak.
A Mag Úr a csillagok ura. A csillagok ura a Nap, az emberek számára a legfontosabb csillag. A születés fogalma összeköthető a csillagok fogalmával, mivel a csillagokból születünk meg, ezért a növények is születnek, amit tapasztalati tények igazolnak. A növények is magokból születnek, vagyis csillagokból. Nevük, a Növény a Nőkhöz kapcsolódik, akik a szülés kizárólagos tulajdonosai. A Növény szó a Nő Fénye, vagy a Nőből vett Vény fogalmából keletkezett. A Növekvés és sok más szó a Nőhöz tartozik, a Nő alapszó (ige és főnév) ráadásul egy hetes flexió egyik tagja (Nu, No, Na, Nő, Né, Ni, Nü). Sok növény magjának a neve szem. A Szem szintén Csillag. Árpa-Mag, Búza-Mag, Árpa-Szem, Búza-Szem azonos fogalmak. A Személy jelentése Szem az Éjben, vagyis egy csillag. A Szemes a Napisten, mély hangrendű változata Szamas, aki szintén Napisten.
Ilmatár finn isten neve is hasonlatos a Magyar népnévhez. Il-Matár alakban gondolkodhatunk a név jelentésén.
A latin Mater – Anya magyar név. Azokban a nyelvekben, amelyekben előfordul, mind a Ma és Ter magyar alapszavakat tartalmazza. Ma a Földanya, Ter a Csillag és Terület. A Matyer szintén Anya, a szlovákoknál biztosan, ami Magyert jelent, vagyis a szlovákok a magyarokat az anyanépnek nevezik. Az angol Mother, német Mutter helyesen Mo és Mu, vagyis Fényes, és Ther, Ter, vagyis Csillag, Terület értelmű.
Magány szavunkban a Mag a Csillag, vagy a Nap, az Ány pedig An isten neve. An isten nevének kicsinyítése Anj, amit mai helyesírással Any formában írunk. Az Ana-Anya fogalma mellett a Jan (János) is An nevéhez tartozik, mint az akkád Anu is. Magányos a Nap, Csillag-Égi, mert egyedül van. De mégsem magányos (magános), mert a Hold, gyakran nő képében a Naisten társa, felesége.
Magan országa Mezopotámiától délre terült el. A neve magyar nyelvű, Mag-An a helyes értelmezés. Azonos a mai magyar Magán (Magány) szónak jelentésével. A Mag Nap is, az Égi Nap országa Egyiptom. De az egész afrikai földrész is lehet mag, központi helyzete miatt. Őseink azt is hihették, hogy a Mag Afrika, mert onnan származik az emberiség, de ezt a teóriát nem szükséges elfogadni. Magan fogalma vándorolhatott is, mint olyan sok más név is. Afrikáról Egyiptomra, Egyiptomról Jemenre, Jemenről Ománra, vagy máshová.
Amikor Alexandrosz seregei a Kászpi-tenger mellett haladtak, a vele lévő tudósok a tengert Madarak tengerének nevezték. Előbb a helyiek nevét lefordították görögre, így jött ki a Madarak-tengere, azután mi visszafordítjuk a nevet magyar nyelvre, ami Magyarok-tengere formát ad számunkra. A Madarak a magyarok egyik jelképe, a Madár szó is magyarokat jelöl. Ezt igazolja a szlovák Madjar név is. A Fekete-tenger is viselte a Magyarok-tengere nevet. A Kasz-Pi azt is jelenti, hogy a Kasz nép Vize, a kaszi nép a hetedik a sorban, a hetedik magyar nép. A Kasz-Pi, és a Fekete-tenger egyaránt Magyarok-tengere nevet viselt, több más név mellett. A Maeotisz-tenger a Majóták tengere, ezt se felejtsük el. A Kaszpi-tenger a Kerek-tenger, ami perdöntő bizonyíték, arra a kérdésre, hogy a magyarok jártak-e a Kerek-tenger partjainál.
Madár nevünk, ne felejtsük el, Földi (Ma) Csillag (Dár).
Mátyás is a Mag névből eredő magyar név. A Magy változik Maty alakra. Mind a Magy, mind a Maty jelentése Nagy, vagyis magyar, aki a Nap. Becézve Matyi, Matykó, Matyika, egyéb változatai pl. Mathyas, Mattes, Mattias. A sok Matyi mesehős voltaképpen a Magyar, vagyis a Napisten fogalmát láthatjuk, aki maga a Magor, a Nap, a Csillagok Ura.
Hangtanilag a Magyar, Madar, Magar rokonságába sorolható a Maszar és Mazar névforma is. A T-D, és Sz-Z hangok egymás kiegészítői, a magyar nyelven belül is léteznek. A szlávok a magyaroktól erednek, a szláv Maszaryk családnév azt mondja, hogy a Maszaryk család a Maszar nép, vagyis a magyar nép, Éke, vagyis Fia. A Maszaryk család ezért magyar eredtű.
A Mazur Lengyelországban fontos terület. Teljesen biztos, hogy itt is magyarok éltek eredetileg, akikből eredhetnek azután a lengyelek. Az evolúció folyamata kétségtelen, amit nem kellene figyelmen kívül hagyni, ha nem tetszik egyes népeknek.
Meciar szlovák családnév a magyar népnevet rejti magában. Ez a név, bár nem tudom, mit jelent, valószínűleg a Megyar, vagyis magyar népnevet rejti. Azt is meg kellene vizsgálni, hogy miért lesznek egyes családok, amelyek magyar eredetűek, a magyar nép ellenségei? Ez a téma jó feladat lenne sok újságíró számára.
Ebbe a közegbe tartozik a híres Makariosz érsek neve is, Ciprusról. Makariosz értelme Kardos. A görög nyelvben a Makar, Magr jelentése Kard, ami abból az időből eredhet, amikor még görög nyelv nem létezett, de a kardos magyarokat mai népnevünkkel hasonló módon nevezték el a velünk rokon törzsek emberei. A Mak-Ar jelentése Nagy-Hegy, ami a "kard" fogalmának teljesen megfelel.
A Machariodus jelentése Kard-Fogú. A Kardfogú tigrisek sok faja a magyaroknak sokszor volt kárára. Végül úgy Kr.e. 8.000 táján sikerült ezeket a nagymacskákat kiirtani. A Machar jelentése Magyar. A görög Makhaír-osz jelentése Görbe Kard, Görbe Kés.
Az antik görög szerzők számtalan említést tesznek a magyarokról. Az egész görög civilizációt áthatja a magyarokkal való kapcsolat. Nem csak a makedónok, nem csak a trákok magyarsága világos, hanem a görögök magyar eredete is egyértelmű. A sok nyelvjárás végül koiné nevű nyelvvé sűrűsödik össze, ami azonban alapjaiban tartalmazza a magyar nyelvi eredetet.
Megarosz közvetlenül Zeusz (Zejsz) fia. Ő alappítja meg Megara városát. Megar neve a Magor változata, Mag és Meg szavaink egymás testvérei. Zeusz fiai tehát a magyarok.
Diodórosz ír Makareoszról, amit Várkonyi Nándor is kiemelt. Makareosz Kis-Ázsia felől érkezik az Égei-tenger felé. Behatol Leszbosz szigetére, és a szigeten királyságot alapít. Megarosz, és Makareosz nagyon régi a görög időkhöz képest is, mindkét hős a magyarokat testesíti meg a görögök keletkezésének őskorában.
Mező szavunkat a görögök később csak Mezo formában tudták leírni. Azért, mert sok magyar hangzót nem tudtak kimondani, így az "Ő" hangot sem. Persze, a görögök is minden magyar hangot ki tudtak mondani, ha kényszerítették őket a magyar beszédre, de lustaságukban nem törekedtek a Szent Hetes Magánhangzó rendszer művelésére, amit a magyarok ősei találtak ki. Ez a lustaság azonban nem mentesíti a görög nyelvet (koinét) a hiányosságai alól. A Mező két folyó, vagy két hegylánc közötti terület. Ezt a területet a fény bőven öntözi, ami miatt gazdag a növényzete. A Mező rokonai szintén a fény által elöntött területeket nevezik meg, mint a Völgy, és a Rét. A Mező Középső, mivel két folyó között van, vagy két hegylánc között terül el. A Mező szót a görögök csak Mezo formában tudták kiejteni.
A Medionális, azután a latin Medulla – Gerinvelő, szintén középen van. Sok egyéb szó bizonyítja a Med magyarokra vonatkozó középső jelentését.
A Me-Zu a Fény-Tudása, a Ma-Du Helye a Napnak, régi nyelvünkön.
Méz szavunk összefügg a Mező, és a Magyar szóval. Mé a Fény, Ragyogás, a mezők a fény, ragyogás helyei, ahol a Méhek is járnak. A Méh eredeti neve Mé, ami az Anyaméh fogalmát is magába foglalja. Mé-ben születik az isteni napgyermek, vagyis minden magyar, és minden ember gyerek. Ez az igazság. A Méh a réteken repül, nektárt gyűjt, amiből lesz a Méz. A Méh (Mé), Méz, Mező, Mezo, Med jól láthatóan közeli rokon szócsoportot alkotnak.
A Mez is középső értelmű, a test felső középső részét fedő ruhadarab. A Mez a focisták felső ruhadarbja, aminek a színe jelzi a csapat és klub színét. A Méz a Méd, Mező rokon szava, a Méh a fényből jött repülő lény neve. A Méz angolul Hunny, ami a Hunt jelenti, vagyis a magyart. Az angol Éh Hungry, mert az Éh tükrözve Hé, vagyis Nap. Isten elé azért kell Éh, vagyis Hé, Nap állapotban járulni, ha áldozni akarunk, hogy tiszták legyünk. Áldozni ma is csak üres, Éh és Hé állapotú gyomorral szabad, mert csak az üres gyomor tudja csak befogadni Isten jelképét, az Ostyát, a Napkorongot. Az Ostya egyik értelme Ős-Tya, vagyis Ős-Atya. Az Osztja másodlagos jelentésnek tűnik, dfe lehet, hogy az Osztja volt az elsődleges jelentés. Csak a tiszta test fogadhatja be az Ostyát, a tele gyomor nem tiszta állapotot jelez. Az Ősatya a Nap, ami miatt az Ostya kerek formájú, és a Napot jelképezi. Az Osz magyar ige Sokat jelent, amit az Oszt, Oszlik szavainkban is láthatunk.
Őseink a Napot Isten Igazul Látó Szemének is tartották, ami miatt nagyon féltek tőle, ha éppen rosszban sántikáltak. Az állatvágásokat hajnal előtt tartották, hogy a disznó leölését ne lássa a Napisten, aki az állatokat is védte, nem csak az embereket. A Nap, Isten Igazul Látó Szeme, az Égi Szem ne vegye észre a disznó, kecske, birka, szarvasmarha, stb. megölését, ezért azt a sötétben hajtották végre, még hajnal előtt. Mivel a Nap csak egy szem, ezért különféle mítoszokat gondoltak ki, hogy Isten miért egy szemmel néz minket, amikor nekünk két szemünk van, és mi Isten gyerekei vagyunk. Ekn-Aton és Nofre-Téti szobrainak hiányzó szemei azt magyarázzák, hogy a férj és feleség ketten együtt tesznek ki egy emberi lényt. A mezopotámiai naplényeknek szintén egy szeme volt. A kettős szem egyike a Nap, másika a Hold.
Magor és változatai a Közel-Kelet sok nyelvén oroszlánt jelent. A Nap oroszlánsága a magyar őshagyományból ered. A Nap ereje csak az oroszlán erejével mérhető össze. Amikor nyáron a dühöngő nap fénykarmaival megöli a növényeket, elpusztítja az életet, hasonló az oroszlánhoz. A Nap egész országokat képes sivataggá változtatni.
Fontos csillagászati tények is vannak arra vonatkozóan, hogy mikor kelt a Nap az Oroszlán csillagképben, amely adatokból meghatározhatjuk az Oroszlán kor idejét. Ez pedig Kr.e. 10.970-től 8.810-ig tartott. Éppen ebben az időben faragták ki magyar őseink a Szfinxet. Arra gondolni is alig lehet, hogy a csillagászatban rendkívül jártas őseink azért mentek ebben a korban a Nílus delta nyugati részére, mert az a hely megfelelő volt a Nagy Szfinx kifaragására, pontosan az Oroszlán korszakban. A Szfinx eredetileg oroszlán, vagyis Maghor formájú volt. Ur-Magh is oroszlánt jelent.
A nyári napfordulókor, június 22-e körül a Nap az Oroszlán jegyében járt. A Nap dús sörénnyel rendelkezik, mint a hím oroszlán is. Az Oroszlánt néha Isten alteregójaként mutatják be, mint Clive Staples Lewis híres meseregény sorozatában. Amint Magyar Adorján is megírta, Magyar Miklós nem más, mint a Napisten. Szóbeli bizonyítékok tömege igazolja az egykori képzelet létezését a Magyar szóval kapcsolatban.
A Matar rokon a Madar, Maszar, Mazar, és a Macsar, Mazsar, Madzsar szóalakokkal. A Matyar megfelel a Matar formának. Ilmatar nevét vizsgélni kell. A Mater, mint Anya, természetesen a Magyarok anyanép rangját jelenti.
A Major, Mayor értelme Nagy. Ez a magyarok neve, akik a Nagyok. A Lord-Major angol névben a Lord-Nagy értelem van benne. A Majorság uradalom is, ahol földművelés folyik. Ez a név azt igazolja, hogy a magyarok találták fel a földművelést, amit a Ságvár környéki 18.000 évesnél régebbi régészeti leletek bizonyítanak. Hol volt ekkor még a Termékeny Félhold a földműveléstől? Sok ezer évnyire.
Bécs környékén, amely város magyar alapítású, Európa szinte minden nagyvárosával egyetemben, több Mauer településnév is van, bizonyítva, hogy a Bécsi-medence is a magyarok területe volt. De nem csupán a hun időktől kezdve, hanem attól a kortól, amióta mai emberek lakják Európát. Ez a kor 40.000, de inkább 400.000 évre terjed ki, Samu idejéig.
A német der Mauer értelme Kőműves, ellenben a der Maure Mórt jelent. A der Mauer a Magyer, Mayer német nyelvű megfelelője. Mi vagyunk a "kőművesek", amit az ugor szó is bizonyít. Természetesen városokat építettünk Egyiptomban, Szumerban, Kínában és még sok helyen, de a városépítő tudományunk mellett még nagyon sok dologhoz értett népünk. Elvégre mi vagyunk az ősnép, akikről a Biblia is beszél, és tőlünk származik majdnem az egész emberiség. A kőművesek népe a Megalith építők is, akik magyarok voltak. Az ogárok, ogierek természetesen az ugorok, az építők.
A hírneves Czezumór valószínűleg a mai Zeiselmaure település, ahol hatalmas csata zajlott, és a magyarok-hunok törnkreverték a római és germán seregeket. Nehéz felfogni, hogy a czezumóri csata miért nincs ott legnagyobb győztes csatáink sorában? A nyugati seregek úgy meg lettek verve trójai, trák, heta, hun seregeink által, hogy alig volt menekült a vesztesek részéről. Arany János ír a csatáról, akinek hitelességéhez nem fér kétség. Tagadóihoz annál inkább.
A Traismauer, Mauerbach, Maurer, Mautern stb. nevek a területen az egykori magyarokat jelölik. Ausztria alaplakossága magyar volt egykoron, innen indultak a Tengeri Népek hosszú hadjárataikra, és Pannoniából. Ők mind magyar nyelvűek voltak, népneveik alapján. Mellesleg a rovásírásos leletek ezrei is magyar nyelvű népességet igazolnak a Kárpát-medencében és Európa szerte, 40.000 év óta igen nagy számban. Azon tehát senki ne csodálkozzon, hogy Ausztria eredeti népessége magyar volt.
Mór városunk neve szintén a Magyar névből ered. Nagyjából Kr.e. 4.000 körül a Kárpát-medencéből, a gigen ülő ászok, vagyis a Gigászok, talán Krétán (Kér-Ta) keresztül Afrikába hatoltak, aminek több szaharai sziklarajz is kiváló emléket állít. A magyar harci szekeresek nyomait meg lehet találni a későbbiekben is. A Mórok rokonaink, ma Morocco az országuk. Ezt az országnevet így kell bemutatni: Mórok-Ko, a Ko jelenti a Kő, Ki, vagyis az Ország fogalmát. Morokkó népei tehát a rokonaink közé tartoznak. A mórok, vagy berberek nyelveiből még nem ismerhetünk a magyar nyelvekkel való összehasonlításokat. A líbek, numidák, getulórum nép, kabilok, tuaregek és mások az Atlasz atlantiszi magyar népességének utódai. Talán a móroknak a Fekete Magyarokhoz is közük van.
A sémi, vagyis szemita népnevek jelentős része magyar nyelvi eredetű. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert az újabb sémi kutatók nem tisztelik az igazságot, túlzottan nagy arcot mutatnak saját maguknak, de kevés tiszteletet az Igazságnak. Továbbá a sémi nyelvek jól levezethetők a magyar nyelvből, amire több kutatónk is ráébredt. Hamisak általában a sémi etymológiai levezetések sok ezer szóval kapcsolatban, általában a sémi nyelvek saját belső szabályai miatt. Meg azért, mert a sok fontos sémi név magyar nyelvű.
A mai szemita, vagy sémi nyelvészet kifejezetten ellenséges az igazi magyar nyelvészettel szemben. A sémi nyelvészeket az igazság érdekli, vagy a maszatolás, a hamisítás? Mivel a sémi nyelvek nem lehetnek régiek, nem lehetnek ötezer évesnél messzebbre kiterjedők, ez bántja a sémi kutatókat? Mindenképpen a magyar nyelvből kell eredni nyelveiknek, még akkor is, ha a magyar nyelv egyes nyelvjárásait szumernak nevezik.Az elmondottak vonatkoznak az indoeurópai nyelvészekre is. Alig néhány ezer éves nyelveiket nem képesek összekapcsolni a náluk régebbi nyelvekkel, helyette mindenféle hamis elméleteket gyártanak, amivel megakadályozzák a nyelvtudomány helyes irányú kifejlődését.
Nagy jelentésű a Max, Maximus, Maximilia, Maxima, Maximum, Maxim. Ezek a nevek magyar eredetűek. A Mak-Szim, Mag-Szim előtagja, a Mak és Mag Nagy, a Szim a Szem, a Nap, tehát a Nagy-Szem a Maxim. A latin Maximus név alapjaiban a magyar Mak és Szim szavak rejtőzködnek. Ez a név is kapcsolatos a Magor névvel.
A Méh Fény. A Méh kiejtése Mé, de sok régi névben a "h" megjelenik. Mehi fáraó nevében is tapasztalhatjuk. Mexikó spanyol kiejtése Mehikó, amely névben a Kó a Kő, Ország neve. Mehikó városa régebbi, mint az országra zúduló aztékok kora. Mikerinosz fáraó neve görög jellegű. Mingge kínai neve Mike magyar nagykirálynak. A székely Mikó név is ebbe a csoportba tartozik. Mike-Él a héber Mika-El párja. A Mehi – Méhi, a Mikes, Méhes nevek mind a Mé, vagyis Fény fogalmába tartoznak. A Mihók, Miska és német Miksa, a Mihály, Michael, a Miske mind a Mé Fény jelentéséhez kapcsolódnak.
A Magister jelentős tudós, aki a Mag, vagyis csillag tudományokban jártas. Tanár, mester, Rómában magas személy. A Magisztrátusban van a helyük. A Mag és Iszter magyar nevek ötvözete. Az Isztert a Duna neveként is ismerjük, jelentése Fény-Tér. A Mag-Isz-Ter mindhárom eleme magyar alapszó. Az Iszter párja az Isztár, szintén magyar név. Mindkettő Csillag is, az Isz Tere és az Isz Tára is Csillag. A Sztár innen már csak egy lépés.
A Miniszter szintén magyar eredetű rangnév. A Min Csillag, a Király, aki körül a kisebbek ülnek a kormányban. A Min ezért a Nagy (Mennyei) mellett Min (Mini) jelentést is tartalmaz. Min-Iszter Kisebb-Csillag, aki a kormány tagja. Min-Isz-Ter a Mennyei Eszes, Fényes Csillaga, vagyis a király magas rangú segítője.
A Mester jelentése sokszor azonos a Magiszter névvel. De a Mesz/Mes nem azonos a Mag szóval. A Mesz/Mes fontos jelentése az Ifjú, a Fényes és a Fehér (Mész). A Mester ezért Fényes-Csillag, vagy Fehér-Csillag, a csillag értelme mögött most személyt, embert kell értenünk. A legnagyobb Mester Jézus, aki Nagymester, vagy ennél a rangnál is sokkal magasabban van.
Az angol Mister (Miszter) Úr értelmű. A Misz és Ter magyar alapszavakból álló név. A Miss (Missz) Kisasszony, a kettős "ssz" gyakran nőket jelöl. A Missis (Misszisz) Úrhölgy értelmű, aki férjnél van.
Messiás szavunk a Messzi-Ász fogalmából ered. A Messzi jelenti azt, hogy Messzi van még, aki szabadító. Az Ász a magyarok egyik nagyon régi népneve. A Messzi-Ász azután, mint olyan sok szavunk, a szemita nyelveken Messi-Ás formára alakult. Az Sz hangból S hang lesz, mint a Szemita is Semita alakra módosult.
A Maistre a Mester szó olaszos alakja. A Magiszter rövidül Maistre formára.
Messiás az eljövő szabadító, Jézus neve. Voltaképpen magyar szó, amit a zsidók átváltoztattak sesegős formára. Egy Messze lévő Ász, vagyis magyar szabadító neve. A Messzi jelentése Távoli, Túli, de a Mesz tartalmazza a Fehér, Tiszta jelentést is, ami a király jellemzői. Az Ász a magyarok egyik nagyon ősi népneve. Gyakran Isten a jelentése, ami a csillagistenek és a csillagvallás fogalmaiból ered.
A Messzi-Ász valóban messze van, de majd eljön, jutalmazni és büntetni. Ez a Messzi-Ász fogalom aztán Messiás formára alakult utódainknál.
A Maja, vagy Maya népnév magyarokat jelöl. Elsődleges megjelenése e névnek az Azovi-tenger keleti partjára rögzíthető. Itt laktak a majóták, akiknek négy törzsét orosz kutatók meghatározták. A majóta törzsek pontosan ott laktak, ahol Magor és Hunor társaikkal és feleségeikkel. Az Azovi-tenger régebbi neve Maeotisz-tenger, ami bizonyára a Majóták nevéből ered. Egyszerűen arról van szó, hogy az itteni magyarok nevét a más nyelveken írók nem tudták leírni, ezért alakultak ki a majóta és Maeotisz nevek.
Maya istennő a magyarok ősanyja. A tavasz istennője, a magyarok eljövetelének szimbóluma, akik az emberiség tavaszát megnyitották és kiemelték az állati sorból. Róma is magyar alapítású város, ahl Maya neve fennmaradt. A Május hónap, a tavasz gyönyörű hónapja nevét is ő adja. Maya tehát a magyarokat jelöli. Magya alakban írják egyes magyar kutatók a nevét. Magor felesége, vagyis a Nap felesége a Május, a tavasz istennője.
Maya Buda (Buddha) édesanyjának a neve. Méltó név a tökéletes Buddha anyukájának.
A Maják Közép-Amerikában élnek. Több nyelvjárásuk van, amelyekben igen sok magyar szó ismerhető fel.. Ezért lehetséges, hogy a maják a magyarokkal valóban nyelvi kapcsolatban is voltak, a genetikai kapcsolatokon kívül. Az igen jelentős Maya-Pán város nevét újabban Maya-Oszlopnak értelmezik egyes kutatók. Jobb, ha a nevek értelmét tovább kutatjuk, mert igen gyakran hamisítók járnak a becsületes tudósok között. Megjegyzendő, hogy Pán neve egyiptomi, és nem görög eredetű, a Nap megfordítása. A Nap fent, a Pan lent uralkodik. Lásd Pan-Non-ia nevét.
Mahur értelme Oroszlán, a Közel-Keleten. Az oroszlán az orcán lángot viselő Napisten megtestesülése, az égen repülő Napisten földi megtestesülése, A lángsörényű Nap, Magur. Ur-Magh alakban szumer oroszlán.
A Wadi-Maghara völgy a Magharok-wádija jelentést tartalmazza ma is. A Sínai-félszigeten helyezkedik el.
Mazda, vagy Ahura Mazda a Mozdó (Mozgó) Napisten. A Mozdony (Moz-Don) olyan mozgó szerkezet, amely a tűztől és víztől mozog a vasúti sineken. Ah Ura Maz-Da magyar eredetű névnek látszik, ami a perzsáknál Isten neve lett. A perzsák nyelve sokkal közelebbi rokon a magyar nyelvvel, mint azt gondolnánk. Ha a Maz a Mad szóból ered, akkor a Madda már jól rokonítható a Mada, Mata (Matu) országnevekkel.
Magnézium latin fémnevünk magyar eredetű. A Mag és Néz, Nézi magyar szavakból áll össze. A Mag itt Csillag, vagyis fényes, tüzes. A magnézium fehér tűzzel lobog, igen erős a fénye. A Mag-Néz csillag-nézés fogalma a mágusokhoz köthető, akik nem csupán az éji égboltot vizsgálták, hanem mindent, a fémeket is. Elvégre a Hét Fémet is a magyarok adták a világnak. A Mag-Néz csillag-néző jelentésében benne van, hogy aki nézi a magnézium égését, megpróbál kiolvasni valamit belőle. Amiből azután esetleg jósol is. A Magnezit a magnézium szóból ered.
A Mágnes és rokonai magyar eredetű szavak. Össszefüggenek a Magnesia földrajzi névvel. A Mágnesség a Föld Magjából ered. A Föld magja erős mágneses burkot hoz létre a bolygó körül. A mágneses erővonalak védik a Földet, a sarki fény is a mágnességnek köszönhető, az iránytűk is a mágnesség hatására mutatják az észak-déli irányt, ami nem azonos a földrajzi észak-déli iránnyal. Azt nem lehet tudni, hogy őseink hogyan jöttek rá a mágnesség, és a Föld magja közti összefüggésre. Őseink legnagyobb titkait a mai kor embere észre sem veszi.
A Man szó azért érdekes, mert sok nyelvész ebből a szóból vezeti le a Magyar nevet. Azt mondják, hogy a Man és Many azonos jelentésű, a Many rokona, változata a Magy. E szavak mind Embert jelentenek. Ezek a szavak a Ma – Föld szóból származnak, ami az ember földből való teremtését valószínűsíti. Ennek a képzetnek élesen ellene mond a magyar csillagvallás hagyomány, ami szerint az emberek a csillagok anyagából képződtek. A Man még lehet Manus – Kéz is, ami az ember kezes tulajdonságát mondja meg. A Kéz (Kész) továbbá istenjelkép, ami tovább bonyolítja az ősi képzetet.
A Man, mint Ember, a Ma-Na (Földanya-Háza, Földanya-Nője) értelmet tartalmazza, női tulajdonsággal. A Men a Man többes száma, belső flexióval, ami a magyar és az angol nyelv sajátossága is. A Man sok nyelvben jelen van.
A Mány Föld a magyar nyelvben, de kéz is. Lágymányos nevünkben a Lágy-Mány a mocsaras föld neve, mert a mai Lágymányos helyén a XX. Század elején is egy tó volt, ami elmocsarasodott, majd feltöltötték. Lágy-Mány tehát lágy-föld. De Nagy-Mány-ok nevünkben is a Mány Föld értelmű. Ellenben az Ormány szóban az Or Orr, vagyis Hegy, a Mány Kéz. A magyar Ormány név Orr-Kéz értelmű, amiben a Mány – Kéz, a latin Manus – Kéz értelmével azonos. Csak a magyar a régebbi, a latin az újabb szó. Az Ormánság névben az Or Hegy, a Mán Föld jelentésű. A Dráva (Dár-Va) árterében a falvak kisebb dombokra települtek, elkerülendő a Dráva áradásait, innen a térség Hegy-Föld (Or-Mán) neve.
A Magyar nevet egyes, nagyon jelentős megjelenési felülethez jutó, német és szovjet támogatottságú kutatók, a Many finnségi, és Eri török névből vezetik le. A Many Ember, mint a Manysi névben, az Eri Ember, ami török név lenne. Azt akarják a két név alapján bemutatni, hogy a magyar korcs, keverék jelentésű, finn és török keverék. Természetesen nem igaz, amit állítanak magas szintre emelt tudósaink, akik mögött a KGB, pontosabban a pénzügyi hatalom tevékenykedett. A hazug embert hamarabb utol érik, mint a sánta kutyát. A Man ősrégi szó, az Eri szó is sokkal régebbi, mint a török nyelvek keletkezése. A szumerban az Er Férfi, ami a germán nyelvekben is nagyon gyakori, a magyar nyelvben pedig tömeges.
A Many és a Mancs a Kéz értelmén keresztül függ össze. A Manus Kéz, aminek megfelel a Mancs. De a Mancs az állatok keze. Az oroszlán mancsa az oroszlán elülső végtagja. Ismert az Macska szó levezetése a Mancska szóból, mármint a Mancska "n" hangja kiesik, és marad a Macska. A magam részéről ezt a levezetést nem tudom elfogadni. Szerintem a Makacs szóból ered a Makcsa, mivel a Makacs Makcsa alakra módosul, mert a macska rendkívül makacs, azt csinál, amit akar. Ő a magányosan sétáló macska.
A Manysi népnév helyesen Many és Si, aminek jelentése Nap-Ember. A Si a Nap, a Many az Ember. Ebből az következik, hogy a manysi nép az őskori napemberek közösségéhez tartozott. Az oroszok pedig sokkal jobban megbecsülhetnék a manysikat, mint őseiket.
A Makkfa a Tölgyfa, amit Toldyfának is nevezhetnénk. Toldi magyar mitikus hős, sokkal régebbi, mint az Arany János megénekelte Toldiak története, akik természetesen az ősi Toldi családhoz tartoztak. A Tölgy amúgy magyar nyelvű szó, közeli rokona a Tuldila név. A Tölgy a Túlfa, ami a világűrbe megy ki, vagyis a Tejút. Túl hatol a határon, felmegy az égbe. Olyan fa, ami csak a Világfával lehet azonos. A Világfa meg a Tejút, amit mindenki tud, remélhetőleg. A Makkfa a magyarok ősi, szent fája, azonos a Tölgyfa fajokkal.
A Tölgy termése a Makk, aminek sok jelentése van a magyar nyelvben. A Makkfa a Tölgy. A Mak Nagy jelentésű, és szoros rokonságban van a Mag szóval. A sok nyelvben meglévő változat abban különbözik a magyar nyelvi alakoktól, hogy a többi nyelvben nem lehet egységbe hozni e szavakat, a magyar nyelvben viszont egy teljesen egységes rendszert alkotnak, ami a magyar nyelvű eredetet bizonyítja. A Makkabeus név mögött egy hősies magyar neve rejtőzik. Ők a Makk-Apák, Makk-Abeus nemzetség, akik a szabadságért vívtak elkeseredett harcot. A szabadság védői nem rokonszenvesek az emberiséget leigázni szándékozók előtt.
Marok és Marék úgy jelent Kezet, ahogyan a latin Manus, ami ember és kéz, mivel az ember "kezes lény". Ezért néha a Kéz egyben Embert is jelent. A latin Manus nem választható el a Man – Ember jelentésétől. A magyar Marok, Marék szavak töve a Mar, ami ige is. A Mar jelenthet embert, de elsősorban Ifjút, és Halált is. Az Ifjú hamar meghalt, amit azok a közlések valószíűsítenek, hogy az ókorban is az átlag életkor 25 év volt. Így a Mar-Ék és Mar-Ok, mint Kéz, Tenyér, igen jelentős ősi filozófiát tartalmaz.
Martu (Mardu) területe Mezopotámia magyar városaihoz képest Nyugat, és Ifjú. A Nyugat a halál területét jelenti, mert nyugaton megy le a Napisten. Az Atlanti-óceán neve természetesen sokkal régebbi, mint Martu neve, ami csak a Közel-Kelet magyar államai felépülése után keletkezett. Szubartu, Szubirki, Szavárdia magyar terület, Martu elfoglalása később történt, mint a Szavárd területek belakása. Ezért Mar-Tu Fiatal-Ország. De a Halál Országa is, mert ebben az irányban megy le a Napisten este. A Mar ige, mint marás, a halál igéje is egyben. Az oroszlán, a kígyó marása gyakran végzetes. A Mars-mező meg Rómában az Ifjak mezeje, ahol gyakorlatoztak a fiatal harcosok. Rómát is természetesen a magyarok alapították, ezért érthető meg a magyarok számára a rómaiak nyelve.
Udmurtul a Murt Ember. Látjuk a Murt névben a Mur-T elemeket, ahol a Mur megfelel a Mar Ifjú, és a Mur Halál fogalmának. Az A-Mur (Amur-folyó) azért Víz-Fekete, mert az Éjszak (Észak) fekete a magyar színrendszerben, és az Éj egyben a születés és halál birodalma. A Mur-T névben a T helyképző lehet. A Martalóc magyar szóban a Martu-Ló-c elemek ismerhetőek fel. A Martalócok Martu emberei, akik a szírek, akik nagy rablók voltak. A Martalóc nem más, mint Maertu rabló emberei. A Martu terület amoreus, amurru, arám szemita törzsek rabló támadásainak területe lett, az Ur-i III. Dinasztia uralkodásának összeomlása után. Az amoriták és arameusok nyelvét séminek mondják, de mindkét nyelv tele van magyar szavakkal.
Magna, szó szerinti felbontású magyar szó, Mag és Na két szóelemmel. Mivel a Magna a latinban, és sok más nyelvben Nagy értelmű, egyesek azt is terjesztik, hogy a Magna valami ősi latin szó. De ilyen nincs, mert a latin nyelv is a magyar nyelvből keletkezett, alig 3.000 éve. A Mag a Csillag, a Föld is egy Csillag (bolygó). A Na több jelentésű szó, Nagy, Kő, Ház, Nő a legfontosabb jelentései. Ebből az összefüggésből világosan láthatjuk, hogy a Magna és rokonai magyar eredetűek.
A Mágnás azért Gazdag, mert Nagy. A Mágnás szóban szintén a Mag és Na szavaink fordulnak elő.
Forrai Zoltán Tamás kiváló magyar kutató. Sok szót eredeztet a magyar nyelvből. Szerinte a következő szavak a Magor, Magyar szóból erednek, amivel egyet kell érteni.
Magistrate – Hatalmasság, Elöljáró,
Magnifice – Csodálatos, Óriási,
Magnate – Hatalmasan gazdag,
Magnitudo – Hatalmas méret,
Magnum -Nagy méret,
Majesty – Őfensége,
Magnus – Hatalmas,
Magia, Magic – Csoda, Varázslat,
Magi – Bibliai három királyok, Nagy tudósok, Szent Hegyek.
A felsorolás nem teljes, ennél sokkal nagyobb a "magyar" szó elterjedtsége a nyelvekben, nyugaton és keleten. A magyar nyelv az emberiség nyelveinek szülőanyja, ezért sok szava jelenik meg számtalan nyelvben.
A Mag egyes földrajzi területeken Mah alakra változik, de jelentését megtartja. A Mag Csillag és Magas, amiből a Mak, Mah is Nagy értelmet kapott.
Az indiai Mahan Hegység (vagyis Nagy). A Hegyek Nagyok. A Maha Nagy értelmű, ami a Maga szóból ered, ami viszont magyar szó. A Maha-Rádzsa és Maha-Ráni nevek mindegyik eleme a magyar nyelvben is létezik. Maha-Rádzsa Nagy Rá Napisten uralkodója, a magyar Ráj-a indiai alakja a Rádzs-a. A Ráni nő nemben uralkodó, de a Rá a Nap, a Ni a magyar nyelvben a Nő neve, ami megjelenik a főnévi igenevekben is, lásd En-ni, In-ni, Alud-ni, Men-ni, stb. A Ni a keletkezés neve, ami a nőiséghez kapcsolható, és sok utódnyelvünkben is létezik, mint a finnben, görögben.
Mahatma értelme Nagy Lélek, Látó. Lásd Mahatma Gandhi nevét. A Mahatma a magyar nyelv Mah-At-Ma szavaiból épülhet fel.
Mahabharata egy nagy eposz neve, de a név magyar szavakból épül fel. Az eposz neve helyesen Maha Bharata. A Maha értelme Nagy, a magyar Maga szóból származik. A Bharata név végén az "A" hang a többes szám jele. Emiatt a Bharata pontos jelentése Barátok. A Barátok azonban egy családból származnak, ezért akár Testvérek is lehet az indiai név értelme. A magyar névé nem, mivel a magyar név a régebbi. A Bar-Ata (Barát) szó elemei a szumer nyelvben is megvannak, ami viszont a magyar nyelvből keletkezett. Ezért a Bar Ragyogó, Magas, Oroszlán jelentései a magyar Barát szóban természetesen megvannak.
Mahdi arab név, jelentése Megváltó, Megszabadító. A Mah-Di név első része természetesen a magyar nyelvből származik, Hatalmas jelentéssel. Sajnos, a Di Hely értelme nem köztudott. Afrikában egy Mahdi hatalmas háborút zúdított az angolokra, Khartum volt a támadás fő célja. A háborúban végül az angolok győztek.
Mohamed, Mahomet, Mahmud, és nevének sok alakváltozata szerint az Iszlám alapítójának neve magyar eredetű. Egy kereskedő családból származott, az arab nyelvben sok a magyar szó. Mohamed tehát a Nagy Méd. A név első része, a Moha, Maha, Nagy, Magas értelmű magyar nyelven. A Med, Méd a magyarok egyik régi neve, ami a Fény Helye jelentést tartalmazza. A Mohamed nevet sok formában lehet értelmezni, azonban a Nagy-Megyer fogalom sehogy sem takarható el. A Nagy-Méd a magyarok ősi eszmeiségéből lépett elő, új vallásával.
A Mé jelentése Fény, párja a Mu. Magas és mély hangrend. A Méh tehát nem más, mint a Fény. A Méhek a Fényből jövő kis állatkák. A Napgyermek, minden fiú és minden leány, ebből a Mé-ből, Méhből születik. Ez az Anya-Méh. A Méh tüzes, izzó, fényes hely, itt születnek a babák, az emberiség utódai. Ebből az izzásból, fényből születnek az emberek gyerekei. Természetesen ezt az egyszerű képi fogalmat sem ismeri már az emberiség.
A magyar visszaható névmások, amelyek saját magukat nevezik meg, érdekes módon, a magyar népnév archaikus formáit mutatják. Visszaható névmásaink: Magam, Magad, Maga, Magunk, Magatok, Maguk. Ez a nyelvészeti szócsoport világosan arról beszél, hogy a Magyar népnév ősi eredetije a Mag volt. Ehhez semmi kétség sem férhet.
Macarisztán (Madzsarisztán) a nevünk több keleti országban, Törökországban és máshol. Arab országokban Madzsarijah, vagy Madzsarijjah a nevünk, ami a Magyaria változata.
Egyiptom neve Micrajim sémi nyelvekben. A Mikr a Magar változata. Eszerint a régi sémiek szerint Egyiptom a magyarok országa volt. De csak egyik országa. A Mehi név az Óbirodalom előtti időkbe vezet, amikor a méhek szerveződése alapján próbáltak őseink államokat megszervezni.
A Mach, Machinál, Masina szintén a magyar népnév származéka. Az angol Made is a magyar, itt a megyer Nap név változata.
A Motor önjáró eszköz, ami a Nap Magyar nevének fejleménye. Van ilyen nevű finnugor nép is, akik bizonyára napimádók, talán még ma is. A Motor tehát magyar eredetű szó, voltaképpen a Nap egyik neve.
Kevesen képzelhetik, hogy a magyar szupercivilizáció emberei ne lettek voltak tisztában a természet törvényeivel. Még a késői egyiptomi, szumer, kínai, hun, etruszk és más magaskultúrák is messze fölötte álltak a rablásra berendezkedett sémi, görög, római kultúráknak. Maguk a görög legnagyobb tudósok mondják, hogy az egyiptomiak tudásának 1 %-a sincs a birtokukban! A rabszolgaság előtti korok tudása sokkal nagyobb volt a rabszolgaság korának tudásánál. A társadalom rossz irányú átalakulása mérhetetlenül visszavetette az emberiséget fejlődésében.
Az Automata szó magyar eredetű. Az Auto nem más, mint az A-Utó, az Isteni-Nap. Utó magyar isten az Utu névcsoporthoz tartozik. A Mata a magyarok neve is lehet, Nagy, Hatalmas értelemmel. A portugálok a Mata szóhoz a "gyilkos" fogalmat is társítják. A "matamata" nevű brazíliai hal neve gyilkost jelent. A spanyoloknál a Matador a bika leölője. Mata-Hari híres kémnő is viseli a nevet. De Mata-Trón angyal neve Hatalmas-Trón értelmű, ő is a magyarok védnöke. A Mata változata a Meta (görög), a Mada (magyar), a Matu (magyar és akkád), és még sok variáns. Ezért aztán az A-Utó-Mata három magyar szóból keletkezett összetétel. A Nap, vagyis Utó, nem hagyja cserben híveit, mert este ugyan lefekszik, de reggel újra felkel, nem hagyja cserben népét. Őseink ezért nem áldoztak embert a Napnak, nem áldoztak vért, mert tudták, a Nap reggel újra fel fog kelni az égre, nincs mitől tartani. Őseink mérhetetlenül fejlett csillagászata már százezer éve tudta, hogy a Föld kering a Nap körül, közben forog a tengelye körül, emiatt a Nap reggel feltétlenül fel fog kelni. A Nap vörös, arany és fehér színei a magyarokat követő népeket nem sarkallták arra, hogy a felkelő, a piros Napot vérrel itassák. Más népek, mint az aztékok, mayák, dogonok, vért áldoztak a Napnak, különböző mértékben. A dogonok ugyanis nem követtek el olyan rémtetteket, mint az aztékok, mayák és mások.
A-Utó-Mata tehát nem más, mint az örökmozgó Napisten. Az automata gépsorok önmaguktól mennek, motor hajtja őket. De Lagash államban már 4.000 éve feltalálták a gyártási szalagot, ami az automatizmus előfutára volt.
Magyar népnevünk jelentéseinek feltárása további kutatómunkát igényel. Alapvető jelentéseinek megismerése minden ember számára kötelező, de különösen azok számára, akik magyaroknak tartják magukat. A magyar fejedelem, vagyis király, azután Nap és Oroszlán. A Csillagok Ura, csillag-járó, a Mag Nép középső is. Az égi magok és a földi magok urai. Mágusok, a Világegyetem és a Föld magjainak ismerői. A magyar névnek ennél is sokkal több jelentése van. A nagy Magorok folytatni fogják a kutatásokat.

VI. FEJEZET: A MAGYAR NÉPNÉV HASONLÓ ALAKJAI tartalomhoz

Sokan súgják a rosszakaratúak közül a magyarok fülébe, hogy ti magyarok egyedül vagytok a Földtekén. Természetesen, akaratuktól függetlenül, igazat sugdosnak, mert a magyarok egyedül valóak. Az Elsők Népe, az Ősök Népe a magyar nép, akiktől majdnem minden ember származik.
Mások a magyarokat be akarják tuszkolni egy nyelvcsaládba, mivel rájöttek, hogy az egyedül való magyarok fogalom nagy veszélyeket rejt. Még a végén az emberiség az egyedül való magyaroktól fogja származtatni magát! Ezért aztán kitalálták a finnugor elméletet, mások a török rokonságot, legjobb kutatóink azonban számtalan más nép nyelvének rokonságára is rámutattak.
A Biblia közlései világosan egyetlen ősi emberi nyelvről beszélnek. Ez a nyelv a magyar nyelv volt. Nimrúd, aki Nagy Vadász az Úr előtt, a vadász, halász, gyűjtögető gazdálkodás megtestesítője. Az Úr még nem jött el, mert Nimrúd előtte élt. Ő a Vadász, az égi csillagkép, akinek sok magyar neve van. Mivel a magyarok őse Nimrúd, be is zárul a kör, a magyarok Nimrúd népe, a vadászok korának népe, akik a Vadász csillagképet ősüknek tartották. Nimrúd népének nyelve a magyar nyelv, amit az Úr nem zavart össze, hanem a nyelvi evolúció törvényei szerint engedélyezett sok ágra fejlődni.
A magyar nyelv, és a magyar nép valóban egyedül való, mert az emberiség őseinek a nyelve. De mégsem egyedül való, mert rengeteg rokona képződött az idők folyamán. Nem finnugor nyelv, nem is rokona a török nyelveknek, ellenben a finnugor, török, mongol nyelvek a magyar nyelvből származnak.
Nehéz bemutatni a magyar nyelvcsaládot, mert igen gazdag, sok ágból áll. A magyar nyelvnek a szókincse több milliós, ami tovább bővíti a nyelvi rokonságot. Alapvetően azt állíthatjuk, hogy a mai emberiség minden nyelve rokon a magyar nyelvvel. A rokonságnak fokozatai vannak, amelyek feltárása akadémiai munka lehetne. De nem az, mert nincs akadémiánk, ezért a magyar nyelv megismerése azokra a kutatókra hárul, akiknek legalább a legalapvetőbb ismeretei is megvannak a nyelv, az írás, az olvasás, a számírás, a jelképek, stb. ismeretében. A magyar nyelvcsalád majd később kerül bemutatásra.
A Mag szó nagyon régi. Egyiptomban a Magar szó Kr.e. 3.000 körül a magyarokat jelölte. Nem voltunk egyiptomiak, de őseink, mint magar varázslók, táltosok, az egész Földet uralták. Nem ismerjük minden civilizációs útjukat, de sok fontos tettük fennmaradt a mai időkig. A Mag fordítottja Gam, mindkét szó a Gömb jelentését is tartalmazza.
Magaru, vagyis Felső-Egyiptom neve Magarok értelmű. A területre több hullámban érkeztek magyarok, olyan emberek, akik a magyar nyelvet beszélték. Az egyik irány a Delta (Dél-Táj) felöl irányult délre, egyre magasabbra. A másik irány az Azúr-tenger, ma Vörös-tenger, felöl érkezők sajátja volt, akik Mezopotámia nagy folyóin keltek útra, hogy elérjék Egyiptomot.
A Wadi-Maghara egy wádi a Sínai-félszigeten. Magyarok-vádija a név értelme, ahol fontos fémeket és köveket bányásztak őseink.
Szumerban az Ur-Magh a Magh-Úr, az Oroszlán neve. Az oroszlán a Nap jelképe, az Ur-Magh természetesen a Napot is jelöli. Hiszen a Mag a Csillag, az Ur-Magh a Maghok, vagyis Csillagok Ura. Nagyon egyszerű kép, mégsem ismeri a tudomány. A Magh szó a Magy szónak írásos utánzata. Ne várjon senki olyan írott formát olyan nyelvből, amelyben nincs meg sem a hang, sem a betű a magyar szóra vonatkozóan. A szumer Magh-Ur egyszerűen a Magyar, a Nap neve. Tudjuk, hogy a Magyar szó eredetileg Napot, Királyt jelentett, még a Vérszerződés korában is.
Néhány kutatónk, akik nagyon ismerik a szemita nyelveket, ilyen Prátzki István is, azt állítják, hogy a magyar nyelv azonos a szíriai emoreus és arámi nyelvvel. A szavárdok a szírek közvetlen északi szomszédai, ez igaz. Az emoreus nyelv számomra ismeretlen. Ha az emoreusok azonosak az amoritákkal, akik Kr.e. 2.000-től kezdve beszivárogtak Szumerba, akkor az emoreusok nem magyarok, hanem szemiták. Az is igaz, hogy sok szemita nép magyar szókincset használva flektáló nyelvtant alkalmazott, amivel eltértek a magyar nyelvjárásokat beszélő magyaroktól. A kérdéshez nem tudok hozzászólni. Az amorita uralkodók nevei között kétségtelenül vannak magyar nevek.
Martu szumer szó, értelme Nyugat. Másként Halál-Ország. A Mar magyar ige, ami kapcsolatos a Halállal, lásd kígyómarás. Mar szavunk másik jelentése Ifjú. Olyan magyar magyarázat is van, hogy Martu, vagyis Nyugat, a mai Szíria nyugati része. Itt megy le a Napisten a Földközi-tenger vize mögött. Ez adja a Halál jelentést. Azután a terület, Szíria nyugati része csak később lett a magyar területekhez csatolva, ez adná az Ifjú, Fiatal értelmet. Nem rossz elemzés, de azért nem helyes, mert sok tényt nem vesz figyelembe. Elsősorban azt, hogy nem a Közel-Kelet, nem a Szumer civilizáció volt az elsődleges a magyar történelemben.
A Mar ige közeli rokona a Mur, Mor, továbbá a Mer, Mér, Mir. Mindegyik szóalaknak fontos fejleményei vannak.
Mar-Tu irányában megy le a Nap a tengerbe. A képzet az Atlanti-óceánhoz köthető, az atlantiszi magyarokhoz. De Szíriában Kr.e. 3.000 körül szemita csoportok jelentek meg. A területen népkeveredés történik, aminek számos történeti, nyelvi bizonyítéka van. A bejövő csoportok ellen a magyar ősnépesség nem harcol, ami a két nép közötti rokonságot bizonyítja. A városokban a negyedek szó a városok negyedelését bizonyítják. Két negyed magyar, két negyed szemita nyelvű népességet jelentett, így jön ki a négy negyed egy városban. A "negyed" értelmezése Baráth Tibor vívmánya.
Mari városállam neve magyar jellegű. A Ma a Föld, a Földanya neve. A Mar magyar ige, egyik értelme Nyugat, a Napisten nyugatra vetődő alászállása miatt. A Mari ma a Mária névben is benne van. Krétán Kr.e. 2.000 körül a Mari neni kifejezés az írott anyagban is megjelenik, ami miatt a Mari nevet a magyarokhoz kell kapcsolni. Mari városállam később elpusztul.
A Mór – Maúr – Mahor – Magor nevek között összefüggés van. Nagyon úgy tűnik, hogy a Magor az alap, a Magok Ura, amiből több további népnév egyszerűsödött. Tehát a fejlődés a Mag-Úr (Magor) - Mahor - Maúr – Mór irányú valójában. A Magyar – Mór rokonság megléte a Gigászok afrikai hódításaihoz köthető. Nagy jelentőségű az a lehetőség is, ami szerint a magyarok és hamiták-khamiták, vagyis Japhet és Hám, Khám fiai rokonok, vagy azonosak egymással. De ez a rokonság Kr.e. 3.000 évnél régebbi. Afrikában Mauritania a Mauri-Tanya magyarul. A népesség berber volt az arab hódításig, több olyan néppel, akik magyar eredetűek voltak.
A keltáknál fennmaradt Fomóri Óriások egy magyar népet jelölhetnek. A Fomóri szóban a Fo a Fa, a Világfa, a Móri a Maóri, vagyis Magyar nép neve, akik a Világfáról származnak. Az Óriások fogalma a magyarokat jelöli, amire máshol már részletesen említés történt.
Az Armorikai-hegységrendszer geológiai-földrajzi fogalom, a Variszkuszi-hegységrendszer egyik fázisát jelöli. Konkrét hegyek Franciaország nyugati részén. A név természetesen történeti név, a területen kelta törzsek laktak, akik magyarok és nyelvileg tovább fejlődött magyarokból álltak. Baráth Tibor szerint a név Ar-Morika értelmű, az Ar nála tenger jelentésű. Valóban, sémi nyelvekben az Ar lehet tenger, ami a magyar Ár szónak felelhet meg. Úgy gondolom, hogy az Ar-Mori-Ka névben a Hegy, a Magyar és a Ház, vagyis Ország fogalmak ismerhetőek fel. Bretagne és Normandia hegyei e terület meghatározói. Atilla nagy hadjáratot indított az armorikai lázadás leverése után, akiket rokonainak tartott. Ennek végén történt a hatalmas győzelemmel végződött Catalaunumi csata.
India északi részén, Nepál területén élnek a Magarok. Elnyomottak, szegények és rejtőzködőek. Számtalan vonatkozásban rokonságot mutatnak a mai kárpáti magyarokkal. A magyarok és magarok rokonságának vizsgálata tabu alatt van. Valakik tiltják a rokonság felderítését, erős cenzúrával. A magar nép lélekszáma 2,5 miliió fő, de rendkívül erőteljesen növekszik. A serpák a magarokhoz tartoznak.
India Szuvar népe a Gondok területén él. Több milliós nép, nevük a Szubar, Szavár, Szibér magyar csoportok nevéhez tartozik.
Szibéria nyugati részén, a Turgaj-kapu környékén élnek a Magiarok, akik egy kazak népcsoportnak vannak katalogizálva. A népcsoport neve a Magyar népnévnek is megfelel, ami miatt a kazak magiarok a Volgai Magyarok egyik részének tekinthetők, akik máig fennmaradtak, erős magyar identitástudattal.
Benkő Mihály magyar kutató vizsgálta ezt a népcsoportot, eredményei igen jelentősek. Elfogadható tőle, hogy a Tengiz-tó (Tengir-tó) és a Turgaj vidékén ma is magyar jellegű populáció él.
A Volga-Káma folyók összefolyásánál is volt egy Magyarország, ami sok zavart okozott az őstörténet-kutatásban.Sok kutató a Volga-Káma összefolyásához igyekezett kiűzni a magyarokat, különböző szempontok szerint. Végül a tájat Nagy-Magyarországnak, meg Őshazának nevezték sokan, vagy ostobaságból, vagy árulásukért kapott aranyakért. A terület nem Őshaza, de annyi bizonyos, hogy néhány magyar törzs ide vonult valamilyen történeti esemény hatására.
Ma a területen több nép él. Tatária népe bulgár, vagyis magyar eredetű. Kazán város neve is Kazár formában elfogadható. Ne feledjük a Kazán-szoros nevét sem a Dunán. A Kaszi magyar törzshöz tartoznak. Mivel a bulgárok eredetileg magyarok, a volgai bulgárokhoz tartozó Mescserek a Megyerek, ezért az itteni nép nem török, hanem magyar származású. A Volgai Magyarok ma sem haltak ki, hanem a mescserek és a magiarok között élnek tovább.
A Maóri nép sok törzsből áll, és Új-Zélandot lakja. A Maóri megfelel a Mahóri formának, végső soron a Magori, Magyari népneveknek. A polinéz népek származása, nyelve, kultúrája szorosan kapcsolódik a magyar hunokhoz. A polinéz istenek mai nevei között több magyar nevet találunk.
Nagyon érdekes dr Nagy Sándor kiváló magyar kutató közlése, ami szerint Indokínában, Dél-Vietnam területén, van egy Turán nevű tartomány. Ez a terület a magyarok őshazája, a helyiek szerint. Az őserdőkbe húzódva ma is élnek olyan törzsek, amelyek tagjai magyarul beszélnek, és a beszédüket egy pesti magyar is megérti. Innen indultak el a magyarok hosszú vándorútjukra, nyugat felé, mondják a helyiek. Ez bizony eredetmítosz. Nem kell elhinni, de az bizonyos, hogy a viet és a magyar (hun) törzsek sok ezredévig kapcsolatban voltak egymással Kínában. A helyiek azt is elképzelhetnék, hogy éppen nyugatról érkeztek a magyarok Indikínába.
Turán tartományt azonosítani kellene földrajzilag Indokínában, majd megnézni, vajon tényleg élnek ott magyar nyelvű törzsek? A testvéri vietnami nép bizonyára nagyon örülne, ha Vietnámban ősi magyar csoportokat találnának, ami a magyar-vietnámi testvérséget tovább erősítené. A magyar területhez legközelebb lévő város neve Tai-Fu. A nyomozásnak innen kellene kiindulnia.
Nagy Sándor dr. írja: a Dél-Kínai-tenger partját ma Fu-Kien, vagy Ho-Kien néven nevezik. Az itt élő kínai nép nyelvében nagyon sok a magyar elem. Ezt a tényt Somogyi Ede kiváló magyar kutató mutatta ki. Rengeteg a magyar és kínai azonos hazgzású és azonos jelentésű szó. Ebből Nagy Sándor dr azt a következtetést vonta le, hogy a Hokien nyelvjárás és a magyar nyelv azonos szavai egy harmadik nyelvből származnak. De ez nem igaz, mert a két nyelv, az ősrégi magyar, és fiatalabb ho-kien nyelvjárás között lehet genetikai rokonság is. Azután az egyik nyelv, a magyar, átadhatta szavait a másik nyelvnek, a ho-kien kínai nyelvjárásnak.
A Ho-Kien szóban a Ho Folyó, Víz, a magyar Jo kínai alakja. A Kien Enki neve, mégpedig tisztán kiejtve ma is a hatalmas isten nevét. En-Ki, Ki-En neve szinte az egész bolygón elterjedt. Ebből következően, a Ho-Kien tengerpart nevének értelme Víz-Magyar, vagy Víz-Szumer, azaz a magyarok vizeinek partja. Meglehetősen megdöbbentő név, de igaz. Kien népe a magyar nép.
A magyar terjeszkedés sok tízezer évig tartott. Rugalmas nyelvünk sok ágra vált, felsorolni sem lehet, mennyi ágra, de minden ág világosan tartalmazza magyar eredetét. Erről ír a Biblia is, aminek világos közléseit letagadják a mai kor nyugati szólói. A magyar terjeszkedés neve Gyarmatosítás, ami azt jelentette, hogy magyar gyerekeket, ifjakat küldtek át vezetőink más területekre. A magyar ifjak ott házasságokat kötöttek a helyi ifjakkal, terjesztve a magyar kultúrát, amiből kiemelkedett a mai emberi kultúra.
Észak-Kína a hun és han harcok terepe volt, több évezreden keresztül. A hanok a kínaiak, olykor ötvenszer annyian voltak, mint mi, a magyarok, vagyis hunok. Miért harcoltak őseink egymással? A rablásért, a sértésekért, a dicsőségért, de ez mind gyarlóság. A kínai seregek győztek végül, vagyis ezt írják a szövegek, a hunok visszamentek nyugatra. A kínai, vagyis han kultúra sokáig virágzott, és virágzik ma is, de nem tudni, melyek a hun, és melyek az igazi kínai találmányok? Nagyon úgy látszik, hogy amióta eljöttünk Kínából, a kínaiak semmilyen jelentős nagy felfedezést sem tettek. Amit a kínaiak felfedezéseinek tartanak, azok magyar (hun) felfedezések. A kínai kultúra a magyar kultúrának tovább fejlődött alakja. Ebben a szumer, egyiptomi és más nagy magyar kultúrák is szerepet játszottak.
Japán népe az őslakók, a bevándorló magyarok-hunok, és a déli kínai népesség, ami inkább vietnámi volt, keveréke. Az ainuk titokzatos népe még ma is ismeretlen eredetű. A magyar invázió több lépcsőben történt, az egyik Kr.e. 660 évhez kötendő. Déli irányból a viet törzsek behatolása is nagyon régi. Azután Japán ősnépeihez köthető egy nagyon régi ősrassz, aminek a maradványai ma is élnek Amerikában és a Csendes-óceán déli szigetvilágaiban. Japán a tenger által elszigetelt ország. Ja-Pán azt is jelentheti, hogy a Víz, Ja -Uradalma, Pán. Elég jól érthető név. A japánok és magyarok közti rokonság teljesen egyértelmű.
A szibériai Motor népről semmit nem lehet tudni. Nyelvüket finnugornak minősítik. A nép neve a Magyar, Madar, Matar neveknek rokona. Ez a kis szívós nép ma is sok titkot hordozhat. Érdemes lenne kutatni nyelvüket.
Igen érdekes a lengyel Mazúria, Mazúri-tavak, és a Mazowsze nevek eredete. Úgy tűnik, itt egy magyar állam volt, még a lengyelek megérkezte előtt. Mazúria a Mad, Mada Urak országa volt egykoron. A névben D – Z hangfejlődést tapasztalhatunk. Az -ia szóvégződésről már sok helyen leírtam, hogy magyar eredetű, Mészáros Gyula szerint a hatti nyelvből ered. A királynak meg kell nősülnie, mielőtt királlyá koronázzák. Ugyanis a király a felesége révén nyer jogot a földterületek birtoklására. A lengyelek a polján törzsből származnak, ami magyar eredetű törzs volt.
Mandzsúria az Amur folyótól délre elterülő ország neve. Lakói a mandzsuk voltak, akiknek az Amurtól északra is voltak telephelyeik. Ennek az országnak nagyon régi neve Magyaria, ami valamiképpen a magyarokhoz kapcsolja a mandzsukat. Sajnos, a mandzsu nép nyelve nincs kikutatva.
Ha a név végén L hang van az R helyén, akkor is több érdekes névhez jutunk. A Magyal tölgy neve a magyarok tölgye lehet. A Mohol magyar családnév is, a Moholiak neve. A Magol egy ige, a tanulás változatát jelenti. A Mogul rangnév, a Mag a Nap, az Ul a Fiú, emiatt a Mog-Ul a Nap-Fia, továbbá Nagy, mert a Nap a legnagyobb csillag.
A Mordva és Morva nevek között különös kapcsolat van. Az egyik finnugor, a másik szláv névnek van meghatározva, de egyik nevet sem értik a kutatók. A Mor esetleg Fekete jelentésű. A Mordva, vagy Mordava nép lehet a Melanklainosz, vagyis Fekete-Köpenyes nép. Ez a megjelölés tovább erősíti a Mor Fekete jelentését.
Mória országa nagyon régi, de szerepel a mítoszokban. Nem lehet tudni pontosan, eredetileg merre terült el. Akár a mórok országát is jelentheti, akik magyar eredetűek voltak. Krónikáink a magyar népet hamitának is írják. A berberekkel nagyobb a rokonságunk, mint azt gondolnánk. Nem a krónikák beszélnek mellé, hanem a mai tudósok. J. R. R. Tolkien angol írónál Mória egy sötét ország, a hegyek belsejében, ahol a törpék voltak az urak. A Peloponnészosz középső része is Moria nevet viselt, a római birodalom hanyatlása után.
A Morula, mint Szedercsíra, a szeder fekete színe miatt kapta a nevét.
Madrid neve származástanilag a magyar nyelvből eredeztethető. Ez a tézis azért is fontos, mert a Pireneusi-félszigetre többször történt magyar behatolás. A behatolásoknak alátámasztására a földrajzi nevek is szükségesek, az egyéb bizonyítékok mellett. Spanyolország sok neve kizárólag a magyar nyelv segítségével érthető meg. Nincs szükség a spanyol és portugál nevek arab eredeztetésére, mert ezek az eredeztetések általában helytelenek. Az arab nyelv a spanyol nyelvre kevés hatást gyakorolt, annál nagyobb a magyar nyelv hatása a spanyol nyelvre, mivel a magyar hatás több évezreddel régebbi, mint az arab hatás. A Kárpát-medencéből érkező fémművesek mintegy Kr.e. 4.000 körül érkeznek Spanyolországba, akik megalapítják a Tartesszoszi Birodalmat. De sokkal régebbi bizonyítékaink is vannak a magyar nyelvű ősnép jelenlétére a nagy Ibériai-félszigeten.
Azt állítják a tudósok, hogy a Magrit név a Madrid név őse, a Magrit meg arab név. A Magrit arab név töve a G.R.Y. szó, aminek "folyik, folyás" a jelentése, aminek helyviszonyt kifejező alakja Magra/y/ lehet. Az arab Magran "Vízfolyás, Folyóka, Csővezeték" értelmű, amely szó a "Magyar" szóra nagyon hasonlít. Mivel a Magyar szóhoz a "Vízfolyás, Folyóka, Csővezeték" jelentést rendelte az arab nyelv, ezzel elismerte a magyarok öntözéses gazdálkodását, nyelvi szempontból. A Magran arab szó tkp. Magaran kiejtésű, ősibb nyelvek szerint. A Magrit név a Magor-it szóból ered.
Más kutatók a Madrid név tövében a latin Matrix szót keresik, ami Forrást jelent.
Nagyon fontos még, hogy a Madrid névben az Id utótag egy arab It képzőből eredhet. Az It értelme "Valamiben bővelkedő", és mesarab szó. A magyar régi Madritum városnév latinos alak, és 1708-ből adatolható. Ma a Madrid nevet általában az arab nyelvből eredeztetik Magyarországon, de a Madrid nem arab név.
Az arab inváziót visszaverő keresztény királyok a félsziget központjában új fővárost alapítottak, aminek Madrid nevet adtak. Mivel a győztesek, a spanyolok, nem a legyőzöttek nyelvén adtak neveket az új városoknak és földrajzi objektumoknak, hanem saját nyelvükön, ezért teljesen világos, hogy az új főváros neve nem lehet arab, sémi, berber eredetű. Ebből az következik, hogy a spanyolok magyar nevet adtak új fővárosuknak.
Madrid a Madar-Id, rövidülve Madr-Id eszmeiség városa. Még az arab eredetet pártoló nyelvészek is elismerik a Madr-Id forma elsődleges lehetőségét. A Madr a Madar, vagyis Magyar névvel azonos. Mivel a magyar nép az anyanép, a Mather, Mater, Mother nevek a magyar népet, mint Anyanépet nevezik meg. Madr-Id nevének az Id része a magyar nyelvben Isten jelentésű. Azt se felejtsük el, hogy a Magrit névnek a Magr tagjában a Mag a Középső fogalmat tartalmazza, ma is. A Mag középen van, a Magyarok a középső nép, minden ember őse.
Csupán megjegyzendő, hogy Maghreb az araboknál Nyugat értelmű. Az arab nyelvben rengeteg a magyar szó, a Maghr-Eb is két magyar szóból áll. Magor-Eb, a Magyar-Királyság, ami az arabok hazájától nyugatra terült el. Ez volt Egyiptom.
Az ókori Magnesia (Magnészia) országának a neve a Mágnes szavunkkal nagyon közelinek látszik. Még a nemzetközi nyelvészek is felismerték a Mágnes és Magnesia nevek közötti hasonlóságot. Mi magyarok tudjuk, hogy a Mágnes a Mag Növekedése fogalomból származik, a mágnest is mi, a magyarok fedeztük fel, még akkor, amikor indoeurópaiak és több más nyelvcsoport még nem is létezett. Magnészia a Thesszália tartomány keleti partja, ami a Tesz-Szália értelme miatt magyar népességű területnek értelmezhető. Mag-Nészi-a neve a Csillag-Nézők országát jelenti. A területen egykor kétségtelenül magyar törzsek vonultak át. A görögök valójában magyar eredetűek.
Mauritania, vagy Mauretania a Ma-Úriak tanyája. Nagy valószínűség szerint Európáből érkező törzsek a maúrok, vagy mórok. A gigászok Kr.e. 3.500 körül már Észak-Afrikában voltak, akik egyértelműen a magyarok egyik ágaként értelmezhetőek. A gigen ülő ászok a gigászok, akik a Kárpát-medencéből kiindulva lerohanták Észak-Afrikát.
Mauritania központja Tingitana, vagyis Tingi-Tanya városa volt, egy időben. A Tingi-Tana nevet ma általában Tanger várossal azonosítják. Ebből az derül ki, hogy Tanger szintén magyar város. A mai neve a Tan-Ger fogalom alapján a Tan Gyereke (városa) értelmet adja ki. A Ten és Tan szorosan összefonódik a magyar nyelvben, Ten az Isten, Tan az a hely, ahol Ten tanai érvényesülnek, élnek. A Tingi szó a Tengi magyar szó változata, Tin és Ten azonos jelentésű, a Tenni főnévi igenév alakjai. A Ting-Ling nép ázsiai hunok lehetnek. Tingitana nevének értelme Tin isten Gi Földjén lévő Tanya. A környék sok magyar várost rejt az idő takarásában. Amint tudjuk, ezen a területen volt egy Atlantisz nevű ország is, az igazi Atlantisz utódaitól benépesítve. A területet magasföld volt.
Maharashtra egy ókori állam neve Indiában. Ennek az államnak igen sok köze van a magyarokhoz, Indiát ugyanis mi laktuk be, az indiai népek döntő többsége magyar eredetű. Az óind Maharastram értelme a nyelvészek szerint tkp. Nagy Királyság. Ez a fogalom a Maha-Rastra alakból jöhet elő. A Maha a magyar Mag/Mak szóból származik, már a szumerok is Mah alakban írták. A Rastra a Rádzsa szó rokona lehet, ami Királyság értelmű, de a Rá Napisten szóból származik. Az esetleges Mahar-Ashtra felbontás Magyar-Ashtra értelme Magyar-Királyság lehet. A lényeg, a Mag alapszó jelenléte az indiai nevekben. A Mag az ősibb, a Mah a fiatalabb névalak, ami egyben a magyar szó régebbi, és a szumer szó fiatalabb létezését bizonyítja.
India számos területén magyarok éltek. Indiában több nagyon régi népesség él, köztük olyanok is, amelyek a magyar régiséggel is vetekedhetnek. A vedda, kolari és hasonló törzsek nagyon régiek. A munda és dravida népek már a magyarokkal rokonok lehetnek. Az ind nyelveket beszélők pedig a magyarok közvetlen utódai lehetnek.
Maharahtra területén a nép ma a Marathi nyelvet beszéli. Semmit sem tudunk erről a nyelvről.
Maghada régi ind állam. A név Magha-Da formában a Maghák Országa jelentést tartalmazza. A régi Magok, vagy Maghák az ókori magyarok, akik Indiában hoztak létre magyar jellegű államot. Maghada történelme csodálatos, amire érdemes visszatérni.
Madras városának a neve magyar eredetű, a szaka hercegek vándorlása idején alapították hősi hercegeink. Madrasz a Madaras, vagy Madarasz nevek egyszerűsödése útján jött létre. Nagy város India keleti partjainál. A Madar szó a Madjar, Magyar nevet rejti. Mivel a Magyar szó Oroszlán értelmű is, ami a Naoisten szinonimája, ezért a Madras név a Napisten fogalmát is tartalmazza. Azt írják, hogy a városnév az arab Madrasza – "Egyházi iskola" névből ered, mert itt sok volt a muzulmán, és volt muzulmán iskola is. Arab iskoláról várost ritkán neveznek el, amint tudjuk. Az arab nyelvű eredeztetés teljes csőd, nem helyes név, mert a városokat szakrális névvel illették őseink és a rokonaink.
Madrasz dravida név, a dravidák viszont, ősiség jogán, rokonok a magyarokkal, nyelvileg is. Egy nagy dravida város joggal viselhet magyar nyelvi lelkűségből eredő városnevet. De nem viselhet ellenséges nevet, a dravidák ma is az arabok elenségei, ami miatt a dravida nagyváros neve kizárólag magyar, vagyis dravida eredetű lehet.
Madar-Ász ezért a magyarok Ász városa, és soha nem viselt a dravidáktól és magyaroktól idegen nevet.
Madagaszkár és a Malgas nevet a nyelvészet nem képes értelmezni. A kutatók portugál, angol, francia, olasz, malgas és egyéb nyelvekből származó neveket vesznek elő, de nem képesek e nevek jelentését feldolgozni. Nem mondhatjuk azt, hogy a Mada a magyrokat jelöli. Azt sem mondhatjuk, hogy a Gas név Házat jelent. A magyar hercegek többször meghódították Indonéziát, meg Dél-Kelet Ázsiát. Ebből a tényből eredően sok irányban lehet követni a magyarok útját Jáva szigetétől. Az egyik út éppen Madagaszkár felé irányul.
Madurai szigete és Makasszar celebeszi város neve esetleg magyar alapneveket tartalmaz.
Muageriasz nevét sokan nagyon tévesen értelmezték. Egyes kutatóink egyenesen Magyar értelmet tulajdonítottak ennek a névnek. Az elgondolásnak sok adat mond ellen. Muageriasz valóban magyar hős, de a neve a Mu, az Ager, és az Ász nevekből állt össze. Mu a Fény, a Me változata. Az Ager a magyarok népneve. A Muageri görög szóban a Fényes-Ageri fogalom látszik, kis szumer segédlettel. Muagerisz lenne a magyeri király, de a Magyeri névből hová tűnt az "U" betű, illetve hang? Mivel Magor neve sokkal régebbi, mint Muagerisz magyar király neve, kétségtelennek látszik, hogy a "Magyar" népnév nem eredhet Muagerisz királyunk nevéből.
Muagerisz apja Khabad, jelentős uralkodó. Bátyja Gordasz, akinek uralmát Muagherisz megdönti. A hunoknál akkoriban, 518-ban Muagherisz fellázad Gordasz ellen, mivel bátyja sok görög szokást átvesz. Sok kutató úgy tartja, hogy a "magyar" népnév Muagherisztől ered. Nagyon érdekes, hogy pontosan ezek a kutatók egyszer azt állítják, hogy a "magyar" népnév a hun Muagherisztől ered, máskor viszont azt állítják, hogy a hunok nem rokonok a magyarokkal.
Egy rövid kitérő erejéig érdemes kitérni a csillagvallás korának világszemléletére. A csillagvallás legalább 40.000 éves, de fontos elemei még a középkorban, 1.500 táján is éltek, erősen meghatározták az emberek gondolkodását. Sőt, sok részlete ma is él, és jelen van gondolkodásunkban és nyelvünkben.
Isten teremtette a világot. De Isten teremtette az embert is, saját képére. Minden ember egy csillag Isten végtelen birodalmában. Amikor Isten úgy gondolja, hogy teremt egy embert, akkor leküld a Földre egy csillagot, aki természetes úton megszületik, fiú vagy lány lesz belőle, szülei pedig csillagnak és különféle tündér névvel nevezik, mert a tündérek is csillagok. A megszületett ember, aki Isten gyereke, leéli életét, a szabad akarat szerint. A Sátán igyekszik elpusztítani az embert, néha a lelkét is megszerzi. Amikor vége életének, újra csillaggá válik, felmegy az égre csillagnak. Visszatér az örök fény birodalmába, vagyis Isten országába. Isten visszaküldheti a Földre, ha úgy látja jónak. Ha nem küldi vissza az embert, akkor sokáig csillagként létezhet, mint embercsillag, a Fénybirodalomban maradhat. Ha földi életében az ember bűnöket követett el, akkor a csillagtűz lehet akár a pokol tüze is, ami fájdalmas, és évmilliók alatt kiégeti a lélekből a rosszat, ami fájdalmas. Az ember az égben lélekként létezik.
A csillagvallás lényege a csillagokból való születés, és a csillaggá válás a földi élet után. Azonnal láthatjuk, hogy forradalmian lázító és szuperfejlett világkép, ami fényévekkel magasabb szinten áll a mai és régebbi világképeknél. Minden ember közvetlenül Istentől születik, Isten akaratából. Minden ember csillagból lesz, és majd élete végén csillaggá válik. Vagyis a tündérekkel, angyalokkal, szellemekkel, kisebb istenkékkel, vagyis csillagokkal lesz egylényegű. Az ember Isten gyereke! Isten a maga képére teremtette gyerekeit. Isten pedig úgy jelenik meg, ahogy akar. Tehát politeizmus a magyar istenvilágban nincs, hanem csak Isten végtelen hatalmának kifejeződéseét nevezik egyesek politeizmusnak.
A mai emberek tudatában van egy hatalmas probléma. Ha minden ember közvetlenül Isten akarata szerint születik, és minden ember egyben csillagból jön létre, és élete végén csillaggá válik, akkor miként lehet jogszerűen az egyik embernek kizsákmányolnia a másik embert? Isten előtt minden ember egyenlő és testvér. Ráadásul szabad. Ha minden ember szabad, egyenlő és testvér, akkor szabad-e az egyik embernek kizsákmányolnia a másikat, szolgává vagy rabszolgává tenni? Nem szabad! Aki mégis megszegi az isteni törvényeket, az csakis sátánista lehet.
A csillagvallás után következő napvallás azért jött létre, mert a társadalmi tagozódás erőteljes lett, kialakult egy vezető réteg, és a vezetők által hátravetett nagyobb réteg. A vezető réteg legfőbb vezetőt választott, aki magát a Naphoz hasonlította. Így alakult ki a napvallás, ami szerint a Nap a vezető, mert ő a legnagyobb, a többiek csillagok, akik a Napot szolgálják. A napember neve Király, Lugal, Paraó, Fejedelem, Lukumó, Lord, stb. Mivel a Nap nagyobb a csillagoknál, a vezető nagyobb lett a többi embernél. A királyok, törzsfők ezért aztán Napnak, máskor a Nap Fiának kezdték önmagukat nevezni. Isten kegyelméből uralkodó személy a király.
A reinkarnáció fogalma, jól láthatóan, a magyar csillagvallásból keletkezett. Amikor az elhalt csillagokból új csillagok születnek, akkor alakul ki a reinkarnáció.
Nem ismeretes, mikor kezdődött a napuralkodók megjelenése a Földön. Fontos régészeti leletek 30.000 évre teszik azt a kort, amikor már voltak törzsfőnökök, királyok. A csillagvallás korát azonban ekkor még nem kell temetni, mert alapvető vonásaiban 1.500 tájáig, vagy máig is létezik és hat gondolkodásunkra. A csillagvallás kezdetét legalább 200.000 évre lehet adatolni.
Az Egyistenhit a csillagvallás alapvetően fontos jelensége. Minden embert, minden csillagot az Egy Isten teremtett. Isten maga az egy, az akkádok Egy számneve Ishten (és Ishtet nő nemben). Vajon miről vitatkoznak a mai teoretikusok? Azt bizonygatják, hogy az egyiptomiaknál jelent meg először a monoteizmus, majd később a zsidók azt bizonygatják, hogy náluk. Pedig 30.000 éve már biztosan létezett egyistenhit, vagy több százezer éve, amit sok ókori vallás is bizonyít. Ha kimondjuk: Isten, akkor Ő egy. Fogalmából később gazdag politeizmus jött létre, amiben mindig benne volt Isten Egy fogalma. A tündérek, mint tűnő csillagok az ég csillagaival azonosak. Mivel a magyar tündéreknek több osztálya van, nagyon úgy néz ki, hogy a több osztály közül az egyik legfejlettebb, vagyis utolsó, legmodernebb osztály az istenek osztálya. A csillagvallás, napvallás és kereszténység hármas fokozata mellé nőtt a buddhizmus, iszlám, taoizmus, és sok más mai vallás. Mindnek az alapja a magyar csillagvallás.
Hangtanilag egyértelműen lehetséges, hogy a Magyar népnév első hangját, az M hangot, ami önmagában is Mama értelmű, N hangra cseréljük. A gyerekek ma is cserélik pl. az Én szót Ém alakra. A Magyar változata lehet ezért a Nagyar, és még sok rokon szó. A Nagy-Ar szó szerint Nagy-Nép, ha az Ar valóban Nép értelmű sok finnugor nyelvben.
A Nahar tigris értelmű Indiában. Ez a szó fontos bizonyítékunk a Magar szó jelentésére, mert a Mahar közvetlenül rokon a Nahar szóval. Tehát a Mahar a Magar, vagyis magyar, a Nap és Oroszlán, aminek a testvére a Tigris. A Tigris is magyar szó. India Nahar nevű tigrisei eszerint napjelképek, a Mahar magyarokat jelölő szó testvérei.
Nazareth egy város neve, ahol magyarok laktak. A Közel-Kelet őslakossága magyarul beszélt, innen az eredeti neve a városnak. Jézus Bét-Lehemben született, a város nevében a Bet Ház, Város, a Lehem alapvetően Lél, Lehel Lélek isten nevéből keletkezett. Bet-Lehem jelentése Lehem, Lehel, Lil isten Háza. Jézus Bet-Lehemből Nazarethbe került. A Nazar a Mazar (Madar, Magyar) név változata, az Eth (Nazar-Eth) a szó végén a város, hely neve. A T, Th a nevek végén Ta, a Földanya nevei, ezért gyakran nő nem képzőként is feltűnnek sémi nyelvekben, bizonyítva magyar eredetüket. A Föld a magyaroknál mindig nő jellegű, és nő nemű, amiből kifejlődtek később a nyelvtani nő nemek. Jézus a Lélek házában született, Isten akaratából. Nazarethből azután Egyiptomba megy a család, az égi titkok országába.
A Nazarénusok nevükben a Madar fogalmat tartalmazzák.
Naszreddin Hodzsa nagy hős, az igazság bajnoka sok keleti nép meséjében, legendájában. A neve Naszr-ed-Din hodzsa fogalmú, amiben a Naszr a Magyar népnevet jelöli, arab nyelven. Naszr-ed-Din hodzsa fényes gondolkodású, okos és jó ember volt, aki mindig segített a szegényeken. Igazi magyar hős.
Dzsemdzsed-Naszr egy nagy régi szumer város neve. Az arabok világosan megmondják, hogy a régi város a Magyarok Dombja nevet tartalmazza. A várost belepte a homok, a Naszr a Magr, vagyis Magor nép területét jelöli.
A magyar népnév roppant gazdag, mert mérhetetlenül régi. Igen sok alakja van: Magor, Magúr, Úrmag, Magh-Úr, Úr-Magh, Magar, Mogor, Magyar, Megyer, Mescser, Medzser, Magyari, Madzsar, Maczjar, Megéri, Mahar, Mahal, Mohol, Magol, Mogul, Magyal, Mayer, Makar, és még sok hasonló alak.

AZ ÉLETKÖR

Mérhetetlenül gazdag a magyar nyelv. Az Életkör fogalma is a magyar nyelvből szűrhető ki. Az Életkör központja a Nap, gyakran Istent személyesíti meg. A Nap a fény hordozója, a neve is Mag-Úr, vagyis a Csillagok-Ura. A csillagok ura a Naprendszerben a Nap. Isten a Fény Teremtője, neve szerint, sokkal hatalmasabb, mint a Nap. Ennek ellenére, több utódnépnél a Nap egyenesen Istent jelenti, ami nem helyes. A két fogalom nem azonos. Az Ég fogalma nagyobb, mint a Nap fogalma.
Isten örök fényében születnek a Magok, vagyis a csillagok. Amikor egy Mag születni kezd, akkor a neve Mag-Szat, vagyis Magzat lesz, mai nyelvünkön. Ezután történik a Születés. Mindez még az Égben történik, de második fázisa már a Földhöz köthető.
A Születés után kezdődik az emberi élet, három fő fázisban. A fiatal, a felnőtt és az öreg kor, férfiaknál és nőknél egyaránt létezik. Az Élet lezajlik, ezután jön a Halál.Az Él-Et szó jelentése Él isten Országa. A Hal-Ál szavunk önmagában is rejtély, egy Ál Hal esemény jelzője. Ekkor a Huny (Hun) formában az ember az égbe száll. Fenn a Hunok és Hunyok csillagok, amelyek ismét maggá válnak. Kezdődhet az új életkör, az újjászületés, a reinkarnáció.
Az életkör kapcsolatban van az Idő fogalmával. Az Ívek a Nap, vagyis Udu által megtett napi égi utak, amelyeknek az alakja Ív. Egy év, vagyis 365 nap összes ívének a neve Év. Éva istenanya tehát nem más, mint az Idő leánya. Mivel a Borda a szumerban Ti, ami egyben Élet is, teljesen világos számunkra, hogy a Ti egy Borda, amit kivett Isten Ádám, vagyis Udum 365 bordájából, ívéből. Így teremtette meg Évát, a Ti, vagyis az Élet Anyját. Az Élti magyar szó az Él, vagyis Isten, és a Ti, vagyis Élet, fogalmát tartalmazza.
Ezzel a Magyar népnév vizsgálatának végére érkeztünk. Az lenne a kívánságom, hogy a magyar kutatók fejlesszék tovább az elmondottakat.

 VII. FEJEZET: A MEGYER NÉVALAK tartalomhoz

A magyar nyelv egyik fontos sajátossága, hogy a szavakat magas és mély hangrendben is alkalmazza. A "Magyar" mély hangrendű, aminek magas hangrendű párja a "Megyer". Első rálátásra a Magyar és Megyer azonos szónak látszik. A mély és magas hangrendű szópárok száma rendkívül nagy a magyar nyelvben. Táncsics Mihály is vizsgálta a kérdést, több magyar nyelvésszel egyetemben, a 18-19. században. A mély és magas hangrendű szópárok eredete a kőkorba nyúlik vissza, amivel sajnos nem lehet közelebbről megjelölni nyelvünk eredetének idejét. A magyar írás azonban legalább 200.000 éves, ami olyan időtávlatot nyit meg előttünk, amihez a mai nyelvek többsége hozzá sem tud konyítani.
Akadémiás nyelvészek arról beszélnek, hogy a "magyar" és "megyer" két forma egy vegyes hangrendű közös ősből, a Mogyer formából származik. Ezt a nevet néha Magyer alakban is elképzelik. Közlésük mögött az a szándék áll, hogy a magyarokat, általuk kitalált népnevük szerint, egy Mogy, Magy, olykor Man, Many, Mancs, és egy Eri néprész ötvözetének lehessen tekinteni. A kutatók a tényleges, írásos adatokat nem veszik figyelembe. A Magy és ronait a finnugor, az Eri szót a török népekhez csatolják. Mindkét szó jelentése szerintük Férfi. A Magy a Many (manysi) változata is. A szándék tehát az, hogy a magyarokat keverék, korcs népnek láttassák, egyik részük finnugor, másik részük török eredetű. A magyar törzsneveket is ehhez a képzelgéshez idomították. Egy részüket finnugor, más részüket török népnek nevezték ki, amiből természetesen egy szó sem igaz. A finnségiek meglehetősen régiek, Kr.e. 6.000 körül már létezhettek, a magyarok azonban 200.000 évesek legalább, a törökök ellenben csupán 220 táján jöttek létre. Az idővel nem szabadna olyan hebehurgyán bánni, mint ahogy bánnak vele általában a kutatók.
A "korcs" elmélet a magyarok ellen más szótani elemzésekből is kimutatható. Az osztrákok elvetemültségének tekinthető az egész elmélet, ami azután a szovjet pánszlávizmus kezében tovább fejlődött. A korcs elméletnek fontos elemei ma is léteznek, ami abból szűrhetó le, hogy fontos beosztást betöltő magyar "tudósok" váratlanul rátámadnak a magyar népre, és mindenféle embertelen és aljas hazugságokat pöfögnek rá, puszta gyűlöletből. Közben persze milliós fizetést vagy nyugdíjat vesznek fel a magyar néptől. A Magor mitikus név a magyarok ősapját jelenti, akitől származnak a magyarok, akik Napok, a napvallást követik, oroszlánok, tigrisek, párducok, azután kutyák, farkasok és sakálok, a vadászok, valamint szaravasok, sólymok és sasok, hogy csak a legfontosabb totemeinket nevezzük meg. A Nap ősi, vagyis régi jelképe az oroszlán, aminek ismert a Maghur neve.
A Megy ige, a Menni főnévi igenév alakja, és a Mén is rokona, ami több jelentésű szó. Fontos szavaink, amihez a Meny és Menny szavunk is szorosan hozzátartozik. Mivel őseink abszolút mindig logikusan gondolkodtak, csak mi nem vagyunk képesek megérteni őseinket, ezért arra kell törekedni, hogy csakis őseink gondolatait igyekezzünk megérteni, az idegen nyelvi elemeket meg dobjuk le nyelvünkről. A Mén egyiptomi fáraó neve, azután a lovak (emberek?) vezetője, valamint magyar ige. A Mén, Mene azt is jelenti, hogy a csoportból egy ember elment, felment az Égbe. A halál szava is, ami a Menny fogalmát közel hozza, mivel a halál után a Mennybe távozunk. A Megy a Megyer törzsnév első szótagja. Egykor, tízezer évnél is régebben, a magyar fiatalok elmentek otthonukból messzire. Ez volt a magyar gyarmatosítás, terjeszkedés kora. A fiatalok, ötven fiú és ötven lány, új területre költöztek, ahol a terület lakosaival, ötven lánnyal és ötven fiúval, házasságot kötöttek. Tőlük azután nagyon rövid idő alatt új népek születtek. Talán ez a nagyon ősi szokásunk a titka a sok magyar nyelvű rokonságnak?
A Megyer szó Megy-Er elemei közül az Er a szumer nyelvben Férfi Nemi Szerv, ami átvitt értelemben Férfi jelentésű. Ezért a Megy-Er azt is jelentheti, hogy Megy-Férfi, olyan férfiak, akik valahova mennek, vándorolnak, továbbá Nap-Férfiak, mivel a Megy szónak a Meggy alakja a Napot jelenti. A szumer Er a magyar Er szóból származik. A magyar Er az Ered ige alapja. Azután az Eredő, Eridán, Eridanus, meg az Eridu szumer város, meg a német Erde – Föld, meg Erdély, meg az Erdő mind ezt bizonyítja. Az Er-Ed kifejezetten azt mondja el, hogy Apánk Erjétől születünk, eredünk. A Megy a Mag változata is lehet, ebben a kontextusban.
Megye szavunk értelmét még senki sem tudta meghatározni, kivéve őseinket, akik megalkották a szót. De őket most nehezen tudjuk megkérdezni, ezért induljunk ki a szó formájából. A Megye magyar szó, és két szóelemre bontandó. A Megy, és az E szavakra. Az "E" egyértelműen Ház, Palota, Templom, ami miatt az E jelentése ebből a közegből értelmezendő. A Megy-E szóösszetételben tehát az látszik, hogy egy megy, megyés, menés egy Házban való járás. A Ház, vagyis az "E", a központi vár. Egy "Menés Háza" a Megy-E. Ez a szó, jelentésénél fogva, mintegy tízezer km2 területre terjedő megyéről beszél. A központi szállásból kiindulva naponta jó szerrel ekkora területet lehet szemmel tartani. Gazdaságilag, katonailag egy ekkora terület nagyon jól megszervezhető, elég nagy, hogy ellássa a vár népét is, de elég kicsi, hogy a várúrnak ne kelljen naponta harcokat vívnia a környék várurai ellen. Egy megye területén nagyjából száz-háromszázezer ember lakhat. A közigazgatási szerkezet nagyon régi.
Szumerban a déli részen 12-14 megye, vagyis városállam volt. Az északi részen szintén 12-14 megye keletkezett. Egyiptomban előszőr 40 megye volt, ami mitikus szám. Később Alsó-Egyiptomban 20, Felső-Egyiptomban 22 megye szerveződött. A kárpáti Magyarországban 64 és 8 megye jött létre, a 72 megye a precesszió számával azonos. A magyarok mindig az Ég szabályait tükrözik földi életükre. Ami fenn van, lenn is. A francia és angol megyerendszer a magyar megyerendszerből keletkezett. A német, lengyel, orosz, amerikai, kínai, japán, és sok más szerveződés szintén a magyar szervezettségnek a fejlettebb változata. A magyar népmesékben, amelyek nagyon gyakran 20.000 évnél is régebbi időkben játszódnak, a megye, a király, a vár, a királykisasszony, gyakran megjelenik, ami azt bizonyítja, hogy a Megye rendkívül régen jött létre, és a név a magyar nyelvhez tartozik.
A Megy tehát rokon a Mén, Mene, Meny és Menny szavakkal és számos rokonukkal. Hová Megyünk? A Mennybe Megyünk. Amikor el kell menni.
A Menny az Őshaza, oda térünk vissza. De a Menny 200 éve még Meny formájú volt. A Menny az Égben van, ahova menni kell, az élet után. Egyes fontos mitoszoinkban Vezér, a Vezető viszi a lelkeket az Égbe, Isten honába.
A Menny szó tehát 150 éve még Meny alakú volt, de a jelentése Menny volt. A Meny viszont a Men szó becézett alakja, ami miatt a Men volt az eredeti Menny neve. Az egyiptomi Mén király, aki megalapította Egyiptomot, a magyar Mén ige és főnév nevével azonos, ezért is mondhatjuk Mén királyt magyar nevű királyak és a Menny királyának.
Mennyország, vagyis az a terület, ahova Mennek az eltávozók, az égen van. Ez a Mennyei Birodalom, ami a kínai fogalmakban is megjelenik. A Mennyei Borodalom a Menny (Meny, Men), ami a magyar nyelvben többszörösen is megjelenik alakilag is. A Menny az Ég, ahol a millió csillag ontja fényét a világra. A Mennyek Országa a magok, csillagok, a csuda és a megek országa. Az Ég a Csuda földje, a csillagok az Ékek, ahonnan ömlik Isten örök fénye az emberek világára.
Próbálkozzunk meg őseink több tízezer éves gondolkozásával fonni mai mondatainkat!
A Földön is van Mennyország, ami alátámasztja az "Ami fenn van, lenn is" törvényszerűségét. Most nem a mai kor gondolkodását szeretnénk megérteni, hanem a sok ezer évvel ezelőtt élt ősink gondolatait, világképét. Akik teljesen más módon gondolkodtak a világról, de világképük ma is megjelenik a magyar nyelvben, és még sok más nyelvben is, mint az angolban. Arménia területe Mennyországnak fogható fel, több értelmezési és történeti elképzelés alapján. Armenia nevében az Ar Hegy (és nép is), a Men a Menny szóval azonosítható. Armenia tehát a Hegyi-Menny fogalmával azonosítható terület, nagyon régi magyar központ. Ez a terület volt Szavárdia, vagy Szubir-Ki központja.
Meglepő, hogy az indoeurópai nyelvészek képtelenek az ilyen és hasonló, nagyon egyszerű nyelvi összefüggéseket feltárni. Ez a gát azért tornyosul az indoeurópai nyelvészek elé, mert elhanyagolják a magyar nyelvet, amit nem is ismernek, nem is akarnak megismerni, rendkívüli nehézségei miatt. Valamint azért is van ez a nehézség, mert az "indoeurópai" nyelvek az utóbbi pár ezer évben nagyon messze kerültek a magyar alapnyelvtől, igen gyors fejlődésük miatt. Ettől függetlenül azonban az látszik igaznak, hogy az összes indoeurópai nyelv a magyar nyelvből származik. Armenia nevét egy valamilyen Arme nevű törzstől eredeztetik, ami sohasem létezett. Csak úgy kitalálták a hírneves indoeurópai nyelvészek, fantasztikus felfogásukból eredően. Tehát Arme nép sosem volt, ellenben az Armen magyar név igen.
Az Armenia név magyar, vagyis szavárd eredetű. Helyesen Ar-Men a név jelentése. Az Ar fontos jelentése Hegy, a Men a Menny magyar szó eredeti és régies alakja. Ar-Men ezért a Hegy-Mennyei, vagyis a Mennyei-Hegyek országa. Területileg a Termékeny Félhold középső övezetét kell érteni a Menyei-Hegyek, vagyis Ar-Men földrajzi név alatt. Az Ar több jelentésű szó, jelent Hegyet is, a Men pedig Menny, a magyar nyelv szerint. Az -ia végződés hatti eredetű.
Armenia tehát színmagyar név, a Mennyei Hegyek országa jelentést képviseli. Amúgy minden este őseink felmentek a hegyek csúcsára, és ott gyújtottak tüzet. A régészet ennek a gyakorlatnak számtalan bizonyítékát ismeri, elsősorban Európából.
Feltétlenül le kell szögezni, hogy az egész Termékeny Félhold elmélet hamis, nem jó adatok alapján hozták létre a történészek. A földművelés Európában vette kezdetét, bizonyosan 30.000 évnél régebben. Pannóniában 18.000 évnél régebben már volt földművelés, ami bizonyára innen terjedt át a Termékeny Félhold területére, sok ezer év múlva.
Az emberiség őshazája, vagyis az őshazánk, egy hegyektől körülvett terület volt. Egy medence, vagy fennsík, amiről a szumer hagyományok is szólnak. A hegyektől körülvett medence, vagy fennsík valahol a magyarok központi képződésének területén feküdt. Ennek megfelel a Kárpát-medence, amelynek keleti részén a Mezőség fennsík jellegű.
A Méd népnév régi, Kr.e. 800 körülre tehető a méd nyelv megjelenése. Arra az iőre, amikor a perzsák is megjelentek a történelem színpadán. Mivel a méd nyelvről alig van ismeretünk, de a perzsa nyelvről sokkal több, a két nyelv közti kapcsolatokat nem fedhedtjük fel. A perzsa nyelvet ma is beszélik, a méd nyelv ellenben kihalt. Mivel a perzsa nyelvet kevesen vizsgálták magyar nyelvi szempontból, feltétlenül érdemes erre a nyelvre is pillantást vetni. A hun-magyarok és perzsák között szorosak voltak a kapcsolatok, de akár genetikai rokonság is felderíthető a két nyelv között.
A Méd népnév magyar jellegű. A Mé, és Me és Mi, Ragyogás, Fény jelentésű, a D speciális magyar szóképző, helyet vagy kicsinyítést jelent. Magyar értelemben a Fény-Helye, vagy a Fény-Országa a Mé-D jelentése. Hasonló hozzá a Méda, Mada. A régi Madaj országa is a később Méd területen feküdt. A méd nyelv nem azonos a perzsa nyelvvel, az ókori szerzők szerint. Az a néhány méd szó, ami fennmaradt a méd nyelvből, magyar jellegű. A Mé és Me, Mi mély hangrendű párja a Mu, szintén Fény jelentéssel. Varga Zsigmond azt írja, hogy a Mul – Csillag szóból keletkezett a Mu, elvonással, aminek ellene mond a magas hangrendű szavak csoportja, a Me-Mé-Mi, valamint az is, hogy az L igeképző, tehát a Mu+L Fényt-Csinál, ami a Csillag. A Múlt pedig a Csillagkor, a Múl igéhez még egy T helyképző is csatlakozik. A Múlt tehát nem más, mint a Csillagkor, amikor még minden ember egyformán szabad volt, mint a csillagok.
Medence szavunknak több értelme van. A névben a Med-En-Ce, vagy a Med-Enc-E értelem látható. A Med Középső, a magyar Mező és a pösze görög Mezo alakja, a Meda, Medo rokona. Az En-Ce szóban az En Isten, a Ce kicsinyítés. Az Enc-E jelentése Istenke-Háza. A hegyek által ölelt terület a Medence. Sok medencét ismerünk a bolygón.
Az emberi test középső része is Medence. A Med itt is Középső, a test középső része. Az Enc Istenke, Csillagocska, ami viszont az Isteni Napgyermek születésének helyére utaló név. A test értelmében kifejezetten az Enc van jelen, nem az En-Ce. Végül az E szó Ház jelentésű. A név női jellegű, mert csak a nők szülnek Isteni Napgyermeket. A Med-Enc-E a nőknél szintén az Eredet helye. Az Isteni Napgyermeknek sok neve van, pl. Utód, vagyis Napocska, Utó Napisten nevének becézése, Baba, vagyis Tündérke, az angoloknál Baby, Csecsemő (Csecs Emő), Újszülött, vagyis Új Nap. A Magzat Csillag-Keletkezés, Mag-Szat értelemben. És még sok szó is ezt bizonyítja. A földrajzi Medence fényben fürdik, ebben hasonló az izzásban lévő női medencéhez, ahol csillagocska születik.
Az Anyaméh, régiesen Ana-Mé, a medence középső részén van. A Mé szó itt a Fényt, Tüzet jelenti, mivel a magzat önmagában is egy kis napocska, csillagocska, a Nap népe szerint.
A Meg és Méh rokon szavak alakilag. A Méh a fényből jön, és a fénybe megy vissza, ezért Mé(h) a neve. Finnül Mehilainen. A méhek ősidők óta az anyaméh jelképei. A Méz a Méhek terméke, a Mezőről gyűjtik a nektárt és virágport, mert a Mező fényben ázik, sok rajta a virág, a hegyoldalak sötétebbek.
Mehi egyiptomi király idején az államot a méhkaptár mintájára szervezték meg. A Méh, aranyból elkészítve, mindig a magyarokat, vagyis megyereket szimbolizálja.
Meder szavunk jelen van az egyiptomi magyar nyelvben is, azonos alakkal és jelentéssel. Med-Er a helyes felbontása, a szó logikája is magyar jellegű. Med a Középső, az Er az Ér, ami a folyó egyik neve a magyar nyelvben. Med-Er ezért Közepe a Víznek, vagy a Vízfolyás Közepe. A Meder Medre alakja rokon lehet-e a Medresze arab szóval?
Meggy szavunk kedvelt vérpiros színű gyümölcsöt jelent. A Meggy termése gömb alakú és piros, mindkét jellegzetesség a Nap jellemzője. A Meggy szó azt bizonyítja, hogy a Megyer név valóban Napot jelent. Aki pár száz növénynevet átvizsgál, könnyen ráébred a neveket adók gondolkodására.
Településnevekben gyakori forma a Megyer. Lásd Káposztás-Megyer és Békás-Megyer a mai Budapest északi részén, továbbá Megyer község Veszprém megyében, továbbá Bélmegyer, Pócsmegyer, Bábonymegyer, Mezőmegyer, Nógrádmegyer, Vasmegyer.
Medgyes városa Erdélyben van, azután ismert Meggyes-Kovácsi, Nyír-Meggyes, Somogy-Meggyes, Zala-Meggyes, Meggyes-Puszta, Medgyesegyháza.
Megyaszó településünk nevét Medoeozu formában írták 1219-ben. Ebből a névből a hivatásos nyelvészek, mint Kiss Lajos, a Meggy és Aszó nevekre következtettek. Több meggyfélét is felsorolnak, amelyektől a "Megy" előtag eredhet. A Madárcseresznye – Cerasus avium, a Csepleszmeggy – Cerasus fruticosa, a Sajmeggy – Cerasus mahaleb, mind a meggy fogalmához tartozik. Az 1219-es névben a Medoe és Ozu elemek a Mező és Aszu fogalmat is tartalmazhatják. A Mező szót ekkor Medoe formában írták. A Megyasszai családnévben a szóelemek a Megy, az Asz, és a Sza elemeket mutatják. A Megy valószínűleg a Meggy, a Nap nevét hordozza.
Megyehid településünk Vas megyében van. Neve régen Megehid alakú volt. A Mege bontható Me-Ge és Meg-E formákra. A Me-Ge Fényes-Föld, a Meg-E a Nap-Háza értelmet képviseli. A Meg lágyulása Megy formára kicsinyítést jelent. A Hid szó jelentése alapvetően Felső, Vezető, Fej. Nem érdemes a hivatásos nyelvészek megfejtéseire kitérni. A Hid a Hit szóval rokon, az Isten és az Ember közötti utat jelöli. A kopt Hit Észak, ahol a hites magyarok laknak. Az Eufratesz melléki város Hit neve nincs megfejtve. Ana-Hita istennő a Hiták Anyja, vagyis a Hét(magyarok) Anyja fogalmat tartalmazza. Az angol Head a Fej, a felső rész, Hed alakban kimondva. A Híd Felső jelentésű, átível a folyókon, de az egyes házak között is lehetett híd.
A Mescserek valóban lehetnek Megyerek. A Mescser népnév mai kiejtése kétségtelenül eredhet egy Megyer nevű törzstől.
Mecsér település Győr-Sopron megyében van. Régi Mecher neve a Megyer név megjelenése. A szerb és horvát Macsar a Magyar, "kardműves" jelentést képviseli. A szlovén Mecsar, cseh Mecsirzs, és más alakok a magyarokat Kardosoknak írják le. Több szláv utódnyelvbe a Kard, mint Magyar népnév került be. A rengeteg Mecsiar, és hasonló nevű ember mind a magyarok utóda. A Kard története külön téma, és a magyarokhoz köthető. Az összes Mecser típusú szó mind a magyarokat jelöli.
A Megéri névalak is a Megyer névformát valószínűsíti. Pedig Konstantin császár valóban hiteles forrásból merítkezett, amikor a Megéri törzsnevet leírta.
Mende Pest megyében van, a név tipikusan magyar eredetű. Hivatásos nyelvészeink azonban szláv szónap minősítik, lelkük rajta, meg döfködő szovjet szuronyok. Egy bizonyos szláv kitalált Medj szóra hivatkoznak, ami Méz értelmű. A kitalált, vagy kikövetkeztetett szavakkal nem lehet mit kezdeni, mert sosem léteztek. Ha az emberiség tudná, hogy a nyelveket vizsgálók óriási többsége közönséges csaló, ügynök és bűnöző, akkor mindet elkergetné. Ezért is kell a cenzúra, hogy ez ne derüljön ki. Priszkosz rétor Atillánál járva jegyezte fel a Medos, vagyis Mézös nevű ital nevét. Itt a Medos Mézos értelme teljesen világos és magyar nyelvű. Megyaszó Medo-Eozu, vagyis a Meggy és Aszó nevében vajon igazak-e az akadémiai megfejtések? Ha igen, akkor a Priszkosz Medos neve is Mézos, és igaz, valamint magyar nyelvű. A szláv szóalakok tehát mind a magyar nyelvből születtek. A kitalált ősszláv (talán Kr. u. 400?) Medj egyszerűen a magyar Megy átírása? A fiatal szláv Medna, Medno, Medná, Medné alakokra hivatkozva kicsúszik a lábuk alól a talaj. Ezután kifejlesztenek, vagyis kitalálnak egy da > ad hangátvetést a magyar nyelvben, ami sosem létezett. Ez a nyelvészeti katasztrófa világa.
Men-De a Menny-Földje magyarul. A Mén, mint Mén király Egyiptomban, Hérodotosznál Mén a neve, más görögöknél Menész, egyszerűen Mennyei Király. Mennyei uralkodó. Ő, a Mén király, Mene az égbe. Mende nevéhez a "mende-monda" kifejezést már nem is lehet társítani.
A Monyoró és Mogyoró helyneveink is arra intenek, hogy sokkal több a kérdőjel, mint a megválaszolt valóság. A Menny és Meggy tehát rokon szavak.
A Meg nagyon fontos szavunk megjelenik a matematikában is. A Meg a Nap neve, az összeadás Nap jelenség, a kivonás ördögi jelenség. Ezért a Meg, mint igekötő, vagy előszó nagyon fontos szavunk, ami a Megyer szónak is az alapja.

VIII. FEJEZET: A HUNGÁR NÉPNÉV tartalomhoz

Sajnálatos módon a Hungár népnevet sem értik az emberek, amint nagyon sok más népnevet sem. Pedig a Hungár név is nagyon egyszerű, és rajta kívül nagyon sok más népnév is. Az is megdöbbentő, hogy nincs az emberiségnek népnévkutató intézete sem. Minden kolosszális butaságra van pénz, de a legfontosabb ügyekre nincs pénz. A legfontosabb ügyek közé sorolható a népnevek megértése, ami azért nincs napirenden, mert a népnevek általában a magyar nyelvből erednek.
Hungár népnevünk szóösszetétel, és nem is egyszerű szó. A Hun jelentése Csillag, a Gar jelentése Gyerek, Ország, Nagy Kör (Kar). Ebből következően a Hun-Gar az emberek egy bizonyos Köre, Törzse, valamint Város, amely Kerített Hely volt egykoron. A Mag és Hun egyaránt Csillag, a Mag-Or és Hun-Or nevek meg testvéreket jelölnek a mitológiában. Hungár népnevünk nagyon régi, olyan régi korokból ered, amikor még egyik mai európai nép sem létezett. Ezek a mai népek meg megakarják mondani a hunoknak, hogy merre hány méter. Ez az őstörténetírás katasztrófája.
A Hungár népnév alatt, ami a magyarok egyik neve a száznál is többől, magyar "kutatók", vagy ügynökök törököket sejtetnek. Olyan népeket is töröknek tartanak, amelyek nem voltak törökök. Szerencsére nyugati nyelvészek a töröknek minősített nyelvek egy részét, mint a bulgárt, besenyőt, kazárt és a hunt, nem fogadják el töröknek, mert nem is azok. Ma a törökök sokan vannak, de régebben nem is léteztek. Más kutatók a Magyar népnévben akarnak törököket látni, ami abszolút képtelenség. Egyesek azt írják, hogy éppen a hungárok voltak azok, akik a mai magyar nyelvet beszélték, mint kárpátmedencei lakók, de a honfoglaló magyarok török nyelvet beszéltek, de hamarosan felszívódtak a többségben lévő régebbi, Hungárnak nevezett magyar nyelvű kárpát-medencei alapnépességben. Ezek a kutatók szerint, a magyarok törökök voltak eredetileg, de azután valamilyen csuda folytán átvették a hungárok nyelvét, ami emiatt később Magyar nevet kapott.
A totálisan ostoba elméleteknek se vége, se hossza. Alaposan átvizsgálva a hun névanyagot, a honfoglalók névanyagát, Európa sok ezer éves névanyagát, Pannónia névanyagát, ki kell jelenteni, hogy a magyar ősrténet nincs kellően feltárva. Sajnálatos, hogy a kutatóink döntő többsége, azok, akik a hatalomban ülnek, nem ért az őstörténethez, pl. nem tudnak magyarul olvasni. Kutatóink másik csoportja nagyszerű eredményeket ér el, de a hatalomban lévők nem engedik őket érvényesülni. Az általában hivatásos kutatóknak nevezettekben sem tisztelet, sem szeretet nincs a régi magyar nyelv iránt, ami miatt nem is értik a magyar nyelvet és neveket.
A Hun népnév értelmének megfejtése nagyon nehéz, de másrészt nagyon könnyű. Nincs jó összesített munka a hunokról, ami szétszórva van, azt össze lehet gyűjteni, és egységbe foglalni. Ez a nehéz oldala a kérdésnek. Könnyű oldala az, ha a magyar nyelv felől vizsgáljuk a hun kérdést. Azért, mert a hunok magyar nyelvűek voltak, és csak a magyar nyelv irányából lehet megérteni a hun nyelvet.
A "hivatásos nyelvészet" művelőitől nem várható el semmilyen helyes meglátás, semmilyen igaz megállapítás, mivel politikai ügynökök. Azt írják, amit a hatalomban lévők megkívánnak tőlük. Ezzel rendkívül nagy károkat okoznak időlegesen az emberiségnek. De a félrevezetés mindig kiderül, ezért a munkájuk értéktelen, és az igazságra mindig fény derül.
A Hun népnév első részletes ismertetését a "Hunok a Tejútról" című dolgozatomban mutattam be. A "Hunok a Tejúton" című könyvem a hunokkal foglalkozik. A Hun névvel kapcsolatos legfontosabb ismérveket ebben a fejezetben is ismertetem. Mivel az emberiség elfelejtette, vagy elfelejttették vele a legfontosabb szavait is, a szavak jelentését újra fel kell tárni.
El kell mondani, hogy a Hun szó Csillag jelentésének felfedezése legalább olyan nehéz volt, mint a Mag Csillag jelentésének meghatározása. Sőt, sok más Csillag jelentésű szó felfedezése segített abban, hogy a Mag és Hun esetleges Csillag jelentését fel lehessen tenni, mint kérdést! Amikor ez megtörtént, akkor gyors meredményt sikerült elérnmi a kérdéskörben. Nem a mai világnak bemesélt világkép szerint, hanem az igazi, valódi ókori jelentés és világkép szerint.
A Hun szó Egyiptomban és Szumerban is létezett. Ez a két ország, sok más mellett, magyar alapítású. A többi magyar ország közül több is kiemelkedő fontosságú, amelyek közül Kínát és Japánt kell megemlíteni Keletről. Az ősi, tehát kőkorszaki magyar szupercivilizációnak több csúcsteljesítménye is kifejlődött, amelyek közül az atlantiszi, etruszk, pelaszg, szavárd, kárpáti, amazon külön is kiemelendő. Természetesen a többieket ezzel a felsorolással nem akarva háttérbe szorítani.
Egyiptomban, ami magyar szó, az egyik ország, Alsó-Egyiptom neve Hun volt. Ez a terület tartozott Szethez, akiből később lett a Sátán. A British Múzeum atlaszaira a magyar történészi bizottságnak nincs hatása, ami miatt a Nagy-Britanniában kiadott atlaszok pontosan bemutatják Egyiptomot is, Alsó-Egyiptomot Hun névvel jelölve.
A Szfinx neve is Hun, amit az oroszlán lábához írtak hieroglifával. A Szfinx görögnek mondott szó, Rejtély és Rettenet jelentéssel. A Nagy Szfinx szobra legalább Kr.e. 10.500 körül készült el először, utána átfaraghatták az eredeti szobrot, amit természetes sziklaképződményből alkottak meg őseink. Mivel a Szfinx a Nap jelképe, tehát Magor, de Hun volt a neve, ami csillag, a Hun-Or a Csillagok Ura, ezért a szobor azt bizonyítja, hogy Magor, a Nap, ura a csillagos égnek. A Nap, a magyar király, ura a harcosainak, akiket a csillagok jelenítenek meg. A képzet a csillagvallásból ered. A Rejtély magyar szó a Rejt-Éj fogalmat jeleníti meg. Vajon mit rejt az éj? A Rettenet jelentése Ten Rétje, ami Isten Atya Rétje, a csillagos égbolt, a szóban az Et helyképző, mint a Kel-Et szóban.
Hor, a Felkelő Napisten, három borzalmas összecsapásban legyőzi Szetet, apja, Vezér (Ozirisz) gyilkosát, akit végül az istenek az Alvilágba űznek. Ez az Alvilág félig az Égbolt éjszaka, tehát ide kerül a Sátán. A Hun csillag értelme, és Alsó-Egyiptom Hun neve azt igazolja, hogy Szetnek mennie kellett Hunból. Mén király, a Mennyei (Mén-Meny-Menny) elfoglalta Alsó-Egyiptomot, ahol Szet uralma megdőlt. Izisz Vezért is feltámasztotta az Élet Vizével, aki felment az égboltra a lelkeket vezetni Isten örök fényű országába.
Kufu, vagy Hufu piramisának a neve csak átvitt értelemben Hun. Egy kis piramison találtak egy Hun feliratot, de ez a felirat nem a Nagy Piramis neve. Mégis szóba jöhet a Nagy Piramis is, mert a piramisok tetején lévő gúlák, a piramidionok, arannyal voltak fedve, ami miatt úgy ragyogtak a napfényben, mint egy csillag. A gúlák ragyogása megadja a piramis építések okát is. Az is elképesztő a magas tudomány részéről, hogy nem érti, miért építettek a magyarok, és az ő őseik, piramisokat.
Nagy rejtélynek minősül Heliopolisz eredeti neve. A város nevét ma Junu formában írják, ami a Hunu (Hunok) név elváltoztatása. A város Egyiptom egyik kulcsvárosa, a tudományok központja, bár több tudományos központot is ismerünk. Budge a nevet An formában adja meg, ami Ég, Menny jelentésű. Az On forma későbbi, de szintén fontos névforma. An, On, vagy Jun-Hun városa a hun tudomány egyik legnagyobb központja volt.
A Szfinx neve Abu-Hul volt az araboknál, ami Mohamed utáni időt jelent. A Hul szó sok nyelvben felbukkan, a szumerban is. Mivel a Hul a magyar nyelvben is előfordul Hol értelemben, kétségtelennek mondható, hogy a Hul és Hol, továbbá a Hun és Hon területet is jelöl. Amikor Hunn formát látunk egy olvasatban, akkor a Honn értelmet is hozzá kell kapcsolnunk.
Tehát a Hun Csillag fogalmában benne van egy lakóhely, ami érvényes a földi lakóhelyre is. Toth isten zsenialitása lemérhető az "Ami fenn van, lenn is" formulán. Ami fenn van az égen, az lenn is van a Földön. Ha nem Toth isten formulája szerint gondolkodunk, akkor nem jutunk igazi eredményre. Teljesen más kérdés, hogy Toth hogyan alkotta meg törvényét, milyen tudás állt rendelkezésére, nyelvészeti vizsgálódásai alapján.
Szumerban Lu-Hun-Ga, vagyis Enkidu neve is tartalmazza a Hun nevet. Lu-Hun-Ga nevének jelentése Ember-Hun-Háza, vagyis az Emberek-Házából eredő Hun. Ő Enkidu, hatalmas magyar hős. Amikor összecsap Gilgamessel, másik hatalmas nagy magyar hősünkkel, nem bírnak egymással. Lu-Hun-Ga a régiek, Iz-Du-Bar, vagyis Gil-Ga-Mes az új kor hőse. A mítosz azt magyarázza, hogy nincs jelen múlt nélkül, nincs jövő jelen nélkül. A múlt hősét, Lu-Hun-Gát a jelen hőse, Iz-Du-Bar nem győzheti le, de a jelen hőse sem győzheti le a múlt hőseit. A jövő hőseiről egyelőre nincs szilárd állásfoglalás.
A legnagyobb magyar város Mezopotámiában Unug, 1.000 hektár kiterjedésű. Messze előbb építették a magyarok, mint a későbbi Babilont, vagy Ninivét, ez utóbbi szintén magyar város volt, amit Kr.e. 1.940 körül foglalt el Samsi-Adad király. Unug nevét Közösség, Nép, és Letelepedési Hely értelemben olvastam a hivatalos magyar kutatók írásaiban, ami természetesen nem helyes. Ezek a kutatók nem értik a magyar nyelvet.
Un az Ég Királynője, istennő a legnagyobbak közül. Az Un-Ug név második szórésze Fia értelmű, még Labatnál is, aki jeles szumer kutató. Un-Ug ezért egyszerűen az Ég Királynőjének Fiai jelentést tartalmazza. A magyarok egyik nagyon fontos népneve. Un-Ug tehát a magyarok egyik meglehetősen régi neve, Un Ég Királynőjének Fiai jelentésben. De a kutatók többsége csak egyszerűen nem érti a neveket, a magyarok közül is csak kevesen.
Un szavunk tehát az Ég Királynőjét nevezi meg, aki az Égbolt úrnője. Rengeteg rokon alakját ismerjük. Un Ug tehát az Égbolt istennőjének Fiai jelentést tartalmazza. Ez azért fontos értelmezés, hogy Németh Gyula értelmezését meg lehessen semmisíteni. Mert Németh Gyula az On-Ogur, Tíz Ogur, ami tíz nyíl lenne, török kifejezésből származtatja az unug-úr népnevet. A török nyelv Kr.u. 220 körül jön létre, Unug városa meg legalább Kr.e. V. évezeredből való. Mivel Unug városa sokkal régebbi az összes török népnél, és Unug magyar város, talán ez lehet a bajuk egyeseknek.
Un szavunk nagyon sok nyelvben előfordul. De a jelentését kizárólag a magyar nyelvből lehet meghatározni, kellő alaposággal. Un annyira régi szó, mint a magyar nyelv, vagyis 200.000 évesnél régebbi. A mai nyelvek ennél az időnél sokkal fiatalabbak.
Ezért az Ungarn népnév eredeti lehet, az Un az Ég Királynője, a Gar nagy föld, a Ger a Gyerek, az N többes szám. Tehát az Ungarn német népnév értelme Un Ég Királynőjének Gyereke-I. Esetleg Un Ég Királynőjének Karja, Országa. Ezek a magyarok, a németek szerint, ami teljességgel helyes értelmezés.
Sok európai népnév, a magyarokat illetően, azt állítja, hogy mi vagyunk a szumertok. De ez nem ennyire egyszerű elképzelés, bár a népneveket senkinek nincs joga megkérdőjelezni. Őseink mindig tudták, miről beszélnek, a mai kutatók többségének fogalma sincs arról, miről beszél. A sok európai népnév a magyarokat illetően csak egy kisebb időtartományra vonatkozik, amiből az következik, hogy a mai európai népek nem ismerték a magyarok igazi, és eredeti neveit. Amelyek sokkal régebbiek voltak, mint azt el lehet képzelni. Az indoeurópainak nevezett nyelvek alig 3-4 ezer évesek, a magyar alapnyelv begyorsult alakjai. Ez a tény miatt sem ismerhetik a magyarok régebbi neveit az indoeurópaiak.
Az Un és a Hun nem azonos szó. Ezt az alaptételt sokan nem értik meg, még többen fogják támadni. Un az Ég Királynőjének a neve, akit sok magyar szóból azonosíthatunk. Megjelenik a magyar eredetű etruszkok Uni istennőjének nevében, majd a római Iuno istennő nevében, azonos jelentéssel. Csak a magyar név a legrégebbi.
A Hu jelentése Menny Fia. Ebből a fogalomból ered a Hu és Na, a Huna népnév, ami a Menny Fiainak Háza jelentést tartalmazza. E szavakat írott anyagok bizonyítják. Többnyire a szumer nyelv adja meg a szavak értelmét, de nem minden esetben. Be kell látni, hogy egy folyamatos szövegben, ami a magyar népneveket tárgyalja, sok szótani bizonyítékot lehet bemutatni, de a szótár jellegű bemutatás olvashatatlanná tenné a szöveget.
Az Un és Hu két különböző szó, a két szót lehetőleg ne keverjük össze. Amiből a Hungár és az Ungarn nevek is erednek, nem azonos alapszavak.
A Hun-Or, mint Csillagok-Ura, nem jelenti a Napot, hanem inkább az éjszaka urát. A fogalom mögött olyan világkép rejtőzik, amit ma nagyon nehéz megérteni. Egy bizonyos halálkultusz rávetítése a hunokra azért nem helyes, mert fogalmunk sincs valójában, mi volt a halálkultusz, a hunok istenei meg nem kapcsolatosak a halál fogalmával. Inkább azonosnak látszanak a magyarok isteneivel. Mag-Or, vagyis Mag-Úr azonban egyértelműen a Csillagok Ura, a Nap, akinek oroszlán a jelképe.
Huny igénk a Csillag jelentést tartalmazza. Elhunyni, meghalni azt jelenti, hogy az ember csillaggá válik. A Szem, vagyis a Nap lecsukása jelenti az elhunyt állapotot. A Szem eredetileg a Nap neve, akivel Isten, az Ég Ura, figyeli az embereket. A Szem látószerv is, funkciója a fény felfogása. A Szem név a Sze – Fény, és az M – Helyképző összeolvadásának az eredménye. A szemtermés, magtermés fogalomban a Szem és Mag csillag értelemben jelenik meg. A csillag a gyerek, akiből a felnőtt ember, vagy növény válik. A szemita Szemes értelme Napisten, kétségtelenül a magyar nyelvből eredő istennév, amit királyok is felvettek. A szem, amikor lehunyódik, akkor alszunk. Az alvás és a halál állapotához, filozófiai értelemben, őseink olykor az azonosság fogalmát tették.
Hun-Úr, vagyis Hunor, az elhalás, az elhunyás felelőse, vagy másképpen az idősebbek, a régebbiek vezére. Talán a Kaszás-csillagkép az égi megjelenítője. Az éjszaka ura, míg Magor a Nap, a nappal ura. Átvihetjük a kérdést Egyiptom földjére, ahol Hun volt Alsó-Egyiptom országneve. Magar Felső-Egyiptom, a Nap országa. Felső-Egyiptom leverte Hun országát, a tény mögött megint mitikus üzenet rejtőzik.
Az Unni magyar főnévi igenév teljesen megfelel az Unni régi hun népnévnek. Az Un ige arról beszél, hogy valakik meguntatták velünk eredeti és ősi vallásunkat. Szavaink egy részében Un a szeretett Ég Királynője, más részében Un szavunknak ellenséges érzülete van. Pontosan úgy, mint az angol nyelvben is ezt láthatjuk. Az angol nyelvben az Un gyakran tagadó értelmű, de nem minden esetben.
Az Un magyar ige származéka az Unalom, Unatkozni, meg az Un-Dor. A Dor itt Tornyot jelenthet, a Dur és Dor azonos szó. Dur-Untas, Dur-Kurigalzu, Dur-Sarrukin városok nevei megjelenítik a Dur nevet. Az Un Egy értelme a magyarok, vagyis hunok egyetlenségének fogalmához vezet. A Hunok az egyedül valók, az Elsők Népe, akik a magyarok.
Anonymus krónikájában olvashatjuk, hogy Árpád, (Szumer felöl jőve), Ungvár városánál megpihent, a város nevéről népét Hungvárusoknak nevezték. Ungvár neve előbb létezett, mint Árpád. Legalább Kr.e. 5.700 táján a területen már a magyar nyelvű Unug nép élt. Ung megye, az Ung folyó neve is ezt igazolja. Ugocsa megye nevében is az Ug szó Fiú értelmű.
Az Unka béka Un istennő Házából eredő béka, mivel az állat rajzolata az eget mintázza. A hasán látszanak a pöttyök, amelyek a csillagokat jelölik.
Und településünk nevében Un királynőt láthatjuk, a -d helyképző és kicsinyítő képző. Az Úny magyar település neve szintén Un istennőt idézi, becézve, mert az "y" jel kicsinyítést jelent.
Unoka szavunkban az Un és Oka szóelemeket ismerhetjük fel. Un az Ég Királynője, az Ok és Ék jelentése Csillag, vagyis Gyerek. A Gyerekeink Csillagok, jobb, ha ezt minden magyar képes megtanulni. Un Oka tehát az Ég Királynőjének Csillaga, vagyis Unoka.
Több Unug város létezik, a legnagyobb neve Unug. Ezt a nevet Uruk és Urog formában is írták őseink. Az Uru Hegy és Úr, aminek magyar többes száma Uru-k, ez adja ki Uruk városának nevét. A város két része É-Anna, a szent negyed, és Kul-Aba. A két rész egyesülése indokolja az Uru többes számát, így jött létre Uruk. Ma Irak az ország neve, a Bibliában Erek (Erec) a neve, ami a magyar nyelvben is megjelenik, Örök név alatt. Róma csak később kapta az Örök Város címet.
Az Ug Fia, a Húg lány testvér. A Hunya és Hugya is a magyar nyelvben Csillagot jelent.
Az Ár magyar szónak több jelentése van, az egyik Népet is jelent. Fontos még a Hegy és Áradat, Tenger értelme e szónak. A Mogyeri, Many-Eri elképzelésekben az Eri nem török szó, ahogy azt állítják, hanem szumer, és Férfit jelent. A marik egyik neve Ari, ami Férfiak értelmű. A Mozsar népnévben a Mozs megfelel a Magy, Mogy névnek, az Ar Nép értelmű. Ez a bizonyos Mozsar népnév egy elszakadt Magyar néprészt jelöl. De az Árja, Ariya népnév is magyar eredetű. Az Ár a hegyben, magasban lévő áradat, a Ja Víz, Folyó, ez az Árja magyar szó jelentése. Az Áradó Folyó értelme a magyar mitológiában is ismert, Emese ágyékából hatalmas folyó árad, ez lesz a magyar nép.
Az Ár szó azért is fontos, mert a Hungár népnév nem csak Hun-Gár, hanem Hung-Ár formában is értelmezhető. A Hun-Gár testvére a Bul-Gár, a Kan-Gár, a Kas-Gár városnév, és bizonyára más nevek is. De a Hung önálló szó is, amit Kínában a hun-magyarokra alkalmaztak.
A Hun fenn van, csillag az égen, a Hon lenn van, tér a földön. Ami fenn van, lenn is.
Honol igénk a létezés kifejezője.
Unug nevű népünk megjelent az Onyega-tó környékén is. Itt Unuga nevű csoportok vertek tanyát nagyon régen. Tőlük származik az Onyega-tó neve. Mivel az Unuga törzsnév, és az Unug magyar népnév kétségtelenül rokon, fel kell tenni azt az állítást, hogy az Unuga csoport a magyar Unug néptől származik.
Edgar Sakson egyik térképén egy Unug nevű nép él Bréma közelében. Nagyjából a mai Hamburgtól délre, ide értve Brémát is. A környék ókori földrajzi neveinek vizsgálata azt bizonyítja, hogy Edgar Saksonnak igaza va, ezen a területen egy magyar nyelvű csoport élt a germán kor előtt. Az Unug nép csak később ment be Szumerba, nyelvi és egyéb emlékei az Északkeleti-Kárpátok belső és külső oldalán is felderítésre kerültek. Egyértelműen magyarok voltak.
Az Inkeri nép neve, akik a Ladoga-tó környékére érkeztek, megfelel az Unkari népnévnek. Azért, mert az In és Un egyaránt jelent Istent, a Kari név pedig a magyar Kari népnévvel azonos. Ezért az In-Keri népnév jelentése Isteni-Keri nép. A Keri és Kari a hatodik magyar nép neve.
A Kárpát-medence térsége rendkívül gazdag régészeti leletekben. A régészeti leletek mennyisége itt százszorosa, mint bármely más területén a földnek. Ez a tény önmagában is különleges helyet biztosítana a Kárpát-medencének az emberiség történelmében, de a magyar kormányok ennek bizonyítására, a feltárásokra, nem adnak elegendő pénzt.
A Kárpát-medence magyar népe sokkal régebbi, mint a szumer nép, vagy az egyiptomi nép, akik magyar eredetűek és nyelvűek. A francia és spanyol barlangok falain megjelenő magyar feliratok mind magyar nyelvűek, ami azt bizonyítja, hogy Nyugat-Európa emberi népessége magyar nyelvű volt. A barlangok festményein kizárólag magyar nyelvű feliratokat láthatunk. A magyar számolási technika 30.000 éves megjelenése fejlett matematikai tudást igazol ebből a régi korból.
Az Unug a beszélt nyelvben lerövidült, és Ung alakot kapott. Az Ung szó is önálló életet élt a nagy magyar nyelvterületen, az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig, mintegy hétezer év óta. Ung-Vár nevét tehát szorosan lehet kapcsolni az Ung (Unug) néphez, akik legalább Kr.e. 5.700 táján már jól adatolhatók, mint magyarok, a Kukutyin kultúra népeként. Persze, a Kukutyin kultúra népe, nagy valószínűség szerint, legalább 150.000 éves, az Avas leletei alapján. Kukutyin város környékén ugyanis az Avasról kibányászott köveket lehetett azonosítani, amiről a város is kapta a nevét. A Ku ugyanis Kő a magyar nyelvben, a Tin meg Isten.
Ungvár térségében a Bodrog-köz lakossága, 5.000 év óta, ugyanaz a nép, egy nagyon régi magyarul beszélő közösség. Ezt állítja a régészet és néprajz. Ez a népesség azonban ennél az időnél is régebbi, jóval.
Az angol nyelv, amely több magyar eredetű nyelvjárás összeolvadásából keletkezett, sok fontos szóval tudja bizonyítani a hunok magyar nyelvűségét. Az angolok a germánokhoz tartoznak, viszont a germánok egy magyar eredetű népcsoport, a Kr.e. 1.500-as évek környékéről. A nyelvi bizonyítékokat nem lehet megdönteni. Az angol nyelvben is sok magyar szó van.
Hunter a Vadász, ami a magyarok jelzője. A magyarok őse Nimrúd, aki nagy vadász az Úr előtt. A Vadász a magyaroknál egy csillagkép is, az Orion csillagképpel azonos. A Vadász csillagkép az emberiség eredője, egyes magyar mítoszokban. A Vadászok az őskor népe, az ifjakat sokáig a vadászat segítségével nevelték. Ma a leggazdagabb urak vadászhatnak, vagyis űzhetik őseink mesterségét. A Vadászat kora megelőzi a Földművelés korát, amit Ságvár közelében Kr.e. 18.200 évesnek kell tekinteni. Ha a régészet tényei tények, és nem meghamisítandó okozatok. A Földművelés kora is Magyarországon keletkezik, az említett időpontban, vagy régebben, és nem a Közel-Keleten.
A germán nyelvben, ami Kr.e. 1.500 körül keletkezik, a Hun szónak Óriás értelme van (Hutterer Miklós: A germán nyelvek). Az Óriás azonban a magyar mitológiában is létezik, gyakran a Vezér csillagképet testesíti meg. Európa mai tudósai keveset alkalmazzák a mitológiát kutatásaik során, amikor nyelveket vizsgálnak..
A Vadásznak nagyon sok neve van, mint a Vezér, Nimrúd, Óriás, Orion, Kaszás, Kilenc Vitéz, Hunter, Jakob, és mások, amely nevek nagyon jól érthetőek magyar nyelven. Vezér, szumerosan Vezír, a Lélek Vezető, aki a Vezér csillagképbe vezeti a lelkeket. A név Ueszir, Uszir alakjai csak módosulatok.
A Hun-Ter pontos jelentése Hun-Csillag. a Hunok-Tere, az elhunytak területe. Mivel a Vadászra vonatkozik, aki egy égi csillagkép, azt kell látnunk, hogy a Hun-Ter a hunytak tere, és pontosan illeszkedik a magyar mitológia alaptételéhez, ami szerint a csillagokból születünk, és csillagokká válunk, amikor elhagyjuk a földi vadászmezőket.
A Hungry angol szó jelentése Éhes. A Hungry lehet akát a tudásra éhes nép nevének változata. A magyar Éh az Ég, Ék, Éj közvetlen rokona, mind az Égre vonatkozó szó. Akinek a hasa Ég, Éhes, az ételre, vagy Isten iránti áldozatára, annak ez a szó jól érthető. A Szent Éhezés a böjtölés, amikor tilos enni.. Az angolok a magyarokról nevezték el ezt az állapotot. Áldozás esetén ma is tilos enni az áldozás előtt. A gyomornak Éh, vagy Ég állapotban kell lennie, vagyis üresnek, hogy az ostya, ami jelkép, tiszta helyre érkezzen lenyeléskor. A Húsvét fogalmát most hagyjuk. A Hungry tehát nem a magyarok, hunok éhezését jelenti, hanem Isten előtti alázatát. Még az áldozás előtti állapotot is az angolok a magyarok egyik népnevéről nevezték el. Az Éh a Hé fordítottja, a Hé pedig a Nap egyik neve.
Az angol Honey értelme Méz. A Méz nagyon régi magyar szó, sokkal régebbi, mint az indoeurópai nyelvek. Az angol Honey természetesen a magyarok Hunni nevét alkalmazza. A Méz szó is magyar eredetű, a Mé Fény jelentésű, és Szumerban is létezik. A Mé tehát Fény, amit a mai magyar nyelv lezár egy "H" hanggal, innen ered a Méh szó. A Napfényből eredő tüzes rovarok a méhek, akik mézet készítenek számunkra. De a Mé (Méh) az Anyaméh fogalmát is tartalmazza. Az Anya-Méhben születik az Isteni Napgyermek, minden emberi csoportnál. Ha értik ezt a fogalmat az emberek, akkor jó, mert valamit megőriztek őseink csodálatos gondolkodásából.. A Honey szó, és rokonai az angol nyelvben a magyarokat, vagyis a hunokat jelölik.
A Méhek Népe a fény népe, egykor a magyarok a méhek mintájára államot is szerveztek. A Kaptár a méhek állama, és az emberi Állam hasonló szerveződésű a méhek társadalmához. Prátzki István erről meglehetősen részletesen írt. De a hangyák népe is rokonnak tekinthető, mert egyes magyar törzsek a hangyák mintájára alkottak törzsi szervezetet. Az angol Bee a magyar Mé(h) rokona, a két szóban az M-B variálhatóságot láthatjuk.
A Hound Vadászkutya, a Hun név azért van ebben az angol szóban is jelen, mert valójában az égi kutyákról van szó. Hun-Ter, a Vad-Ász két kísérője a Nagy Kutya és a Kis Kutya. A Hunok, mint csillagok, a Vadász csillagkép követői, de a Vadásszal is azonosak.
Az angol Hundred érteleme Száz. A nagyobb számok a Csillagos Égbolthoz kapcsolódnak, a magyar nyelv szerint. Ezért az angol Hun-Dred név Hun előrésze a Csillagos Égboltot írja le. Az égbolton nagyon sok a csillag. A Dred szónak is önállő jelentése van, ha a Dredd bíró jelentést vesszük elő, akor a Bíró az Égbolt Urainak a neve.
Az angol nyelv olyan mérhetetlenül tele van magyar szavakkal és képekkel, hogy egészen bitosan magyar eredetű.
Egykor Hungáriának nevezték Mandzsúriát, a mandzsuk előtti időkből. Azután Hungária volt a mai Dzsungária eredeti neve is. Továbbá Magna Hungária talán a mai Szibéria volt. Ezt a nevet a Volga-Káma környékére akarják visszaszorítani egyes elemek. Végül Hungária a mai Magyarország neve is. De a Hun országnév ennél a négy területnél sokkal nagyobb területekre is kiterjed. Az ujgurok eredeti neve hungár volt. Amikor elhagyták Hungáriát, amit ma Dzsungáriának nevezünk, az Új Gur, vagyis Új Ország, Új Gyerekek fogalmát vették fel. Eredeti magyar nyelvük is erősen eltörökösödött. Az ujgurok tudnak a magyar rokonságról. Mai lélekszámuk mintegy 30 millió fő. Nyelvüket, magyar szempontból, még nem vizsgálták. A török nyelvcsoport részben magyar eredetű, de magyar szempontból a török nyelvet sem vizsgálták.
A kínaiak fontos bizonyítékok tömegét őrzik a hunok magyar nyelvűségét igazolandó. Azt állítják a hagyományok, hogy a kínai hanok, és a magyar hunok, testvérek, rokonok. Egy régi kínai uralkodóház tizenhetedik tagját, Kiét, Kr.e. 1.766-ban elűzték, mert zsarnok volt. Kié császár fia, Sun-ui, a Hia uralkodóház 500 tagjával az északi hegyekbe vándorolt, és őse lett a hunoknak. Sun-ui neve nyugati olvasatban Hun-ur, vagy Hun-or. Fia neve Hu-nok, amit pontosan lehet érteni magyarul. Ki-E neve az Ország Háza, a Ki a szumer Ország, Föld, a mai magyar Kő, lásd Szubir-Ki. Sun-ui az Új-Nap, az ui új, a Sun Nap és Gyerek. Hun-ur a Hunok, vagyis a Csillagok ura. Hu-Nok neve Menny Fia, ez a Hu jelentése, és Nok, mint a Szol-Nok, Dus-Nok, Lát-Nok, Csar-Nok, stb. Neveinkben is láthatjuk, Házacska jelentéssel. A Na Ház is, a Na-K "k" hangja kicsinyítés, becézés. A Nak-Nek, Nok-Nök ragok alapvetően ezt a jelentést tartalmazzák. Kétség sem férhet ahhoz, hogy Hu-Nok neve nem magyar nyelvű.
A kínaiak nyugatról érkeztek Kínába. Tegyük helyre ezt az alaptételt. A magyarok érkeztek nyugatról Kínába. Már Kr.e. 9.000 körül megjelentek az első magyar csoportok. Később Kr.e. 4.000 táján, igen erős magyar bevándorlás történt Észak-Kínába. A magyarok és a helyi népesség összeolvadásából jött létre a Han nép. Délen Kr.e. 2.000 táján még a jüe törzsek laktak, a Shantung-félszigettől Hong-Kongig. Kr.e. 2.000 idején nagy invázió történt Dél-Kelet Ázsiába, amit elfoglaltak a hanoktól délre lakó törzsek. Északon tungid, délen szinid a neve a mongolid nagyrassz alrasszainak. Az északi hanok magas termete a magyaroktól ered, mivel minket sok adat óriásnak ír le. De ez nem így van, mert őseink között valóban gyakori az óriás termet, de az Óriás az Orion csillagkép, ahonnan a magyarok erednek, egyes mitoszaink szerint, és utódaink között is gyakori a magas termet, a 2,5 méter a férfiaknál.
Az első kínaiak, vagyis királyi magyarok, az első királylista szerint Kr.e. 2.852-ben kezdik az első dinasztia éveit számolni. Az évszám megfelel a szumer klasszikus dinasztiák korának, valamint az első egyiptomi dinasztiák kezdetének. Ki-E lehet rokona Ku-Fu (Hu-Fu) nevének? Bizony lehet, mert Ki-E a Kő-Háza is, Ku-Fu meg a Kő-Fő, aki ráadásul zsarnok volt, ahogy írják, mert a Nagy Piramist mindenképpen meg akarta építeni.
A Huang-ho neve is a magyaroktól ered. A Huang Sárga, a hungok neve, akik a sárga Napot imádják. A Ho Folyó neve a Jo magyar szóból ered. A Jo-Ho-Ko sorozat Ko tagja a japán víz. Ez pedig nyelvi rokonságot jelent. A Haj a kínaiaknál Tenger (Víz). Ennek megfelel a japán Kai, szintén Tenger. Tehát a Haj és Kai rokon szavak. A magyar nyelv úgy jön ide, hogy az "A" víz, folyó. Az "A" származéka a Ja, a Jo és Jó, a finn Joki, meg a kínai Ho és japán Ko. Hiszen ez a szó nyelvi közösséget bizonyít. Még az Ak is hangtanilag rokonítható a Víz "A" eredetű szavaival.
A Huang-ho, Sárga-jo, sárgás színű, a benne lebegő sárga színű lösz miatt. De nem mindenhol, sok területen kék a folyó vize. A nyelvészek szerint is a Huang szó a Hun szóból származik, amivel egyet is érthetünk. A Tisza neve is hasonló a Huang-ho nevéhez, mivel sárga löszt hord a vizében.
A kínai nyelvű történeti munkák rengeteg értékes adatot őríznek a magyarok, és az egész emberiség őstörténete szempontjából. Azt is lehet gondolni, hogy kínai testvéreink nem is tudják, milyen kincseket őríznek az emberiség származása bizonyítékaiként.
A Hunyor növénynemzetség neve, tudományos nyelven Helleborus. A Hunyor növények virága öt ágú csillag, ami bizonyítja, hogy Hunor a Csillagok ura. Ezt a nevet a mai hamisítók nem tudták meghamisítani, mert képtelenek meghamisítani mindent. A Hunyor (Hunor) növénynemzetség tudományos neve Helleborus. Mindig vissza kell menni gondolatainkban néhány ezer évet, ha a magyar nyelvet kutatjuk. A Helleborus tudományos név a Hell, az Eb, és az Or magyar szavakat tartalmazza. Hell a Pokol, az Eb a Kutya, az Or az Úr. Tehát a hunyor virágai a Pokol, vagyis az Égbolt, a magyar rend szerint, Ebjeinek, Kutyáinak, az Urait formázza meg. A Csillagokat, amit a Hunyor növények is bemutatnak, virágaik által. Ebből az következik, hogy a Hell Kutyáinak Urai magyar nyelvű mítosz alapján ismerhetőek fel. Hunor, vagyis Hunyor, tényleg az a hős, akiről igyekszünk információkat gyűjteni. Az Égbolt ura, akinek nagyon sok jelképe van. Sokkal régebbi, mint az indoeurópai, afroázsiai, finnugor népek megjelenése a Földön, ezért is nehéz hozzáférni lényeges attributumaihoz.
A Hunyorog ige is a csillagokra vonatkozik, amelyek gyakran honyorognak. Az ember is Hunyorog, a Hunyor és Og elemek szerint. A Hunyor a Csillag, meg a Vadász, az Og az Óriás. Vagyis egy csillagkép.
Hunya a magyar nyelvben a Csillag egyik neve. Párta-Hunya jelentése Párta-Csillag.
A Hugya szintén Csillag, és igen jelentős szavunk. Van ma is Hugya magyar családnév, ami Csillag értelmű. A Húgy eredetileg szintén Csillagot jelent.
Kasmir ókori neve Hun. Újabb fontos területnév, ami a Hun-Magyarok nevét tartalmazza.
Hun nevünket szerte az ókorban ismerték a népek, akik többsége magyar eredetű volt. Ez a tény, mármint az, hogy a magyarok az emberiség ősapja, nagyon sokaknak nem tetszik, ezért hamisítanak, mindent megtesznek az igazság elkendőzésére. Ramszesz, talán a Nagy, egyik felirata, a Kr.e-i 13. századból említi az Unna népet, akik Észak-Mezopotámia lakói voltak. Ők a szavárd magyarok, vagy hunok. Az Un-Na népnév Un Ég Királynőjének Embereit jelenti. A Na egyik jelentése Ember, gyakran Nó.
A Kr.e-i 6. században Dárius királynak adót fizet egy Hunae (Hunok) nevű nép, akik az Eufratesz és Araxesz forrásvidékén laktak. Ez a terület sok kutatónál az Éden, ami magyar szó. A földrajzi területen valóban magyarok laktak, aminek a Délsziget fogalom állít emléket, valamint adatok sokasága. Ez Szubir.Ki, a szumerok (déliek, szemurak) szerint. Rengeteg más adat bizonyítja a terület népének magyarságát.
Az Avesztában szerepel egy Húna nevű nép, amelyik az Oxus és Jaxartes völgyeiben lakott. Az Aveszta tehát magyar nyelvű népet bizonyít Közép-Ázsiában. Sok más adat is Közép-Ázsia népességét magyar nyelvűnek bizonyítja.
Indiában a Vishnu-Puranában, valamint a Kalidas Ragha Vancájában említik a hunokat, mégpedig Húna néven. A Húna név, amint említettem, a Hu-Na szavak alapján, a Menny Fiainak a Háza (népe, országa). Minél pontosabban értjük a magyar alapszavakat, annál pontosabban lehet meghatározni az ókori, és őskori népneveket.
Az újperzsa Hjaona népnév a nyugati szerzők Chionitáival látszanak azonosnak. Az összevetésben a Chionita nevet jól kapcsolhatjuk a Kyon, Lykia, Lukia nevéhez, amiben a Kutya és Farkas neveket is láthatjuk, mint a Vadász csillagkép követőit. A Hjaona nevet nem jól ismerem, és a "kutya, farkas, sakál" fogalmakat sem ismerem fel az újperzsa névben. Szász Béla kiváló munkájában, a "Hunok története" című könyvben, sok adat szól a hunokról.
Buddha története is megemlíti a Huna nyelvet, mint a világ első két legfontosabb nyelve közül az egyiket. A másik nyelv a szanszkrit, de ezt nem lehet elfogadni. Sajnálatos, de a szanszkrit is magyar eredetű, alig 3.000 éves nyelv, a hun, vagyis magyar nyelv 200.000 éve írott formában is ismert. Buddha beszélt magyarul, vagyis huna nyelven, meg beszélt egy indiai nyelven is, amit szanszkritnak nevezhetünk. Hozzá kell tenni, hogy a huna nyelv mellett a huna írást is megemlítik a szövegek, ami azt jelenti, hogy a magyar írás, a rovásírás, elterjedt volt Indiában. Maga Buddha igazolja a hun, vagyis magyar írás létezését. A Buddha név nálunk Buda ejtésű, még Buda fővárosunk, és a mai Buda-Pest is tartalmazza a dicső Buddha (Buda) nevét.
Atilla aranylemezekre íratta a királyi udvar följegyzéseit. A hun udvar ezt az eljárást ősidők óta gyakorolta. A perui aranylemezek, Kína lemezei, Itália lemezei, mind a magyar ősi gyakorlat kései szüleményei. A tények arról beszélnek, hogy a magyar szupercivilizáció már akkor létezett, amikor a mai népek semmilyen módon nem léteztek. Priszkosz rétor hiteles feljegyzést tett az arany lemezekről Atilla udvarában.
Agrippa a hunokat Chuni Scythae formában jegyzi fel. Huni Szkűté a Szkűták Hunjai értelmet tartalmazza. A név szerint a szkűtháknak más népei is voltak.
Ptolemaiosz Chunnoi néven ír rólunk. Mivel Ptolemaiosz görög nyelven írt, a Chunnoi nevet is görög átiratnak gondolhatjuk, A Chunnoi ezért Hunok, vagy Hunnok értelemmel bír.
Jordanesz adata a Hunni Var, amely a Danaber folyó mentén terül el. Ez a Hunni Vár, ahova visszamennek a hunok, egy-egy véresebb hadjárat után. A Hunni Vár a Hunok Vára, több jól felépített erőddel. A Vár szó ige és főnév, a fehér hunok a Vár szót Indiában is nagyon elterjesztették. Maga a Vár szó magyar eredetű, Kr.e. 2.000 évnél jóval régebbi.
Paulus Orosius katalán szerzetes 418-ban írt Világkrónikájában arról, hogy Pannonia európai ország, amit nem régen a hunok elfoglaltak. És amit ez a nép, saját nyelvén, Hungáriának nevez. Pannonia a magyarok 40.000 éves országa, de valószínűleg ennél az időnél is jóval régebbiek a magyarok Pannonia földjén. És Európa földjén is, ami magyar hódítás. Nagyjából 300.000 év óta. Valahol itt kezdődik a történelem, ha a sok félrenevelt az adatokat képesek lennének felfogni, elfogadni és alkalmazni, saját gondolataikban. A történészi közlés meghatározza Pannónia hun kézre kerülésének évét, valamint azt is, hogy a hunok, országukat Hungáriának nevezték, Kr.u. 418 évében.
Csin-Si-Huang-Ti, a nagy császár nevében is ott a Huang, vagyis a Magyar, szó.
Kon-Fu-Cse nagy tudós ír a hunokról, Hung név alatt. Azt írja, hogy a hungok törzsei Kr.e. 850 táján délebbre vonulnak, Kína északi határai irányába. Mivel a Hun-Gár jelentése Hun-Ország, ellenben a Hung-Ár jelentése Hung-Nép, ezért azt meg kell jegyezni, hogy a két névforma nem teljesen azonos, de igen nagy közöttük a rokonság.
Lao-Cse több hun szót azonosít, különböző jelentéssel. A Hun fő jelentése Menny. Ez megfelel a magyar Csillag értelmezésnek. De további Hun szavakat is felsorol. Az "Állapot, Homály, Semmi" szintén az Égre vonatkozik, különösen az éjszakai égre. Egy másik Hun szó, a kínaiban különböző kiejtási módok vannak, "Magasba szárnyal, Fenti lélek, Égbe száll a halálnál" jelentést tartalmaz, Lao-Cse szerint. Ez a Hun szó a Huny szóval azonos, hiszen a halál után, az elhunyás után, a halott Fenti Lélek lesz, csillaggá válik, várva, hogy újra megszülethessen a Földre. Lao-Cse értelmezései olyan pontosak, hogy csodálkozni kell mérhetetlen pontosságukon.
A Hun szó magyar értelmű, ma sok nyelvben is fellelhető, mert ezek a nyelvek magyar eredetűek. A Hun Huny jelentése az elhunyó emberre vonatkozik, akinek kihuny az élete. Az elhunyó embercsillag felszáll az egekbe, Isten Örök Fényű birodalmába. Ezt tanítja a magyar5 csillagvallás.
A Mag a születő ifjú csillag, a Szem az ereje teljében lévő ember, a Hun az idősödő, az elhaló ember neve.
A Mag-Úr, a Magor, a Szem-Úr, a Szemúr, a Hun-Úr a Hunor, nagy magyar hősök, akikről alig tudunk valamit. De azért mégis tudunk róluk, mitológiánkból.
A Hungaricus név a barátoknál, szerzeteseknél nagyon elterjedt, már a Kr.u. 3. században is, Európában, a tényekre a történészek nem tudnak választ adni. Egy bizonyos fajta előítélet azt akarja bemesélni sok embernek, hogy a magyarok keletről érkeztek a mai Magyarországra. De ez súlyos tévedés, csak az analfabéták mondhatanak ilyesmit, akik nem tudnak magyarul olvasni, sem írni, sem nem ismerik a magyarok számolási eljárásait. Hiszen Európa teli van magyar feliratokkal, amelyeket kőbe, csontba véstek őseink, ki tudja, milyen régi idők óta.
A magyarok népneveit a mai nyelveken is értelmezhetjük. Nem csupán saját nyelvünkön érdemes megvizsgálni saját neveinket, hanem az utód, a tőlünk származó népek nyelvén is. Minél több az adat, annál pontosabb jelentést tárhatunk fel neveinkből.
Hungária, Hungary a Hun nevet tartalmazza. Az angol Hungary kiejtése Hangeri, ami az Ég Gyerekei értelmet adja. A latin Hungaria, az albán Hungaria a magyarok régi, hun korból való népnevét idézi.
A holland Hongarije, francia Hongrie nevek a Hon nevünket teszik előtérbe.
A török Macaristan (Madzsarisztan), azeri Macaristan a Magyar, vagyis Magar, Magor nevét tartalmazza.. Az Isztan szó természetesen magyar nyelvi eredetű.
A cseh Mad(j)arsko, szlovák Madarsko a magyarok neve. A Szko nem más, mint a szumer Szák, a Főség szó egyszerűsödése. A Szák, mint Főség magyar szónak igen sok változata van. Az egyik éppen a Szka, vagy Szko formula, ami magyarokat jelöl. Mivel a szumerban is szerepel ez a szó, sokaknak izzadtságot okoz, hogyan hamisítsák meg a kétségtelen azonosságokat. A Madjar szóban a Maty-Ar, vagyis az Anya-Nép fogalma van jelen.
A cseh Uherské az Ugor név változata, ami Szumer népét ighazolja a csehek szemében, a magyarokat illetően.
Az olasz mai Ungheria, román Ungaria neveknél megjegyezhetjük, hogy a latinból eredő olasz nyelv nem alkalmazza a "H" hangot. A dán Ungaru, észt Ungari, finn Unkari mind a magyarok neve. Különösen a finn Unkari név érdekes, mert nagyon hasonlatos az Inkeri népnévhez, ami magyarokat jelöl messze északon.
Az orosz nép az egyik legutóbbi megjelenésünk a Földön. Az oroszok Vengrija népneve a Vén-Gyerekek, vagy a Fény-Gyerekei néven nevezi meg a magyarokat. Az oroszok is magyar eredetűek, amit 1.500 éve még jól tudtak. A lengyel Wegry, vagy a litván Vengrija nevek a Vén, vagy Fény Gyerekeiről beszélnek. A Vén és Fen nevek rokonok, Vénusz neve nem érthető meg a magyar (etruszk) nyelv segítsége nélkül.
A japán Hangari, vagy az arab Hungariya nevek is a magyarok hun, vagyis mennyei kötődését írják le. A Hawaii Hunakalia valamilyen Hun nevünkből eredhet.
Még rengeteg népnevünk és országnevünk van, amelyeket tovább lehet vizsgálni.
Annyit meg lehet jegyezni, hogy ma is, jelenleg is, még a népneveinket is hamisítják a magyarok pénzén a féleszűek, vagy ellenségeink.
Az Ungar, Onger, Ongr, és hasonló nevek mind a magyarokat, az ősnépet jelentik.

IX. FEJEZET: A SZÉKELYEK NÉPNEVE tartalomhoz

Székely népnevünk jelentése Nap, pontosabban Napország, Naphely. A név rendkívül régi, abba a nevek csoportjába tartozik, amelyekkel az őskori magyar szupercivilizáció elnevezte különböző népcsoportjait, és e népek által lakott lakhelyeket. Napország, Naphely nincs rajta a mai térképeken, ellenben Szkytia térségeit is eléggé jól ismerjük, de azokat a népneveket is, amelyek valójában Napországot jelentenek. Ilyen név a Kel-Ta, ami szó szerint Nap-Táj értelmű. A Kel főnév Kel-En nevében Nap-Istent jelent.
A Székely név értelmét nem ismerik a hivatalos kutatók, mindenféle badarságok kapcsolnak a népnév jelentéséhez. Pedig a név rendkívül egyszerű névösszetétel, a Szék, és az Ely szavakból áll. A Szék a Nap, az Ely Hely jelentésű, amit érdemes közelebbről is igazolni.
Azt is le kell szögezni, hogy a Székely népnév. Egy hatalmas, egykori nagy népnek a mai maradványa. Ugyanis vannak erők, amelyek meg akarják tagadni a székelységtől az önálló népi létezést. Emögött a mai románok, és egyes, vállon felül gyenge magyar érdekkörök állnak.
A Szék szó ma egy ülőalkalmatosság neve. Ez az ülőalkalmatosság a Király ülőhelye, de a körülötte ülő nagyurak is székeken ülnek. A Székes névben a Király és a Központ van jelen, lásd Székes-Fehérvár, amely sokáig a magyarok fővárosa volt. A Szék emiatt azonos a Trón (Toron, Turán) szóval. A Szék-Es pedig, szó szerint a Nap-Városa is lehet, mert As-Es Ház, Város is a magyar nyelvben.
A Szék egy nagyobb szócsoport egyik tagja, ami megdönthetetlenül igazolja magyar eredetét. A szumer nyelvben is szerepel, ami magyar eredetű nyelv. A Szuk, Szok, Szak-Szák, Szök, Szek, Szik, Szük igen sok szóban megtalálható, igazolva e szavak magyar eredetét. Elöl foghang, hátul torokhang jellemző erre a szócsoportra. Sok változata van, a Szág, Szeg, Szig mellett a Ság, Ség is igen elterjedt szó, valamint a Tuk, Tok, Tak, Tök, Tek, Tik, Tük és Tag, Tág, Teg, Tig, valamint többi rokonuk. Alapvetően mind a Nap nevei.
A Ság-Ség már a szumer nyelvben is szerepel, és Főség az értelme. A Főség megfelel a Nap nevének. Közeli változatuk a Szág-Szég. A Ság-hegy neve tökéletesen őrzi a régi szó jelentését. A Ság-hegy egyfajta Főség-hegy, a szumer istenek fejfedői, kucsmái hasonló formájúak a Ság-heggyel. A Ságvár település területén 18.200 éve már földművelés zajlott, a Főség-Vár értelmet ez a hírneves tulajdonsága adta. Az indiai Sagwar várost magyar hunok alapították, ez is Ságvár értelmű település.
Kis-Kun-Ság, Jász-Ság, Rét-Ság, Nagy-Kun-Ság, Or-Mán-Ság, Han-Ság, Haj-Dú-Ság, vagy Mező-Ség, Őr-Ség stb. földrajzi neveinkben a Ság-Ség mind főséget jelent, mély és magas hangrend szerint. Azonban számtalan közszavunkban is megjelennek e szavak képző formában, azt bizonyítva, hogy igen mélyen gyökereznek a magyar nyelvben, nyelvekben. Lásd Szabad-Ság, Rab-Ság, Kór-Ság, Ura-Ság, Vad-Ság, Marha-Ság, Hazug-Ság, Jó-Ság, meg Erdő-Ség, Rét-Ség, Fel-Ség, Fen-Ség, Köz-Ség, Ökör-Ség, Dőre-Ség, Szük-Ség, Két-Ség, Tisztes-Ség, és egyebek.
A Sík lapos hely, messze ellátni rajta, ahol a Szik, a Nap jól tudja sugározni fényét a földre. Sík-Ság ezért az a hely, ahol a Napisten teljes hatalma érvényesül, mert sugarai mindenhova elérnek. De a Sík a Szik változata, hangtanilag is, jelentéstanilag is, ezért a Sík önmagában is Napország.
Elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amikor felvetődhet a Szék, Szik eredete. Azt tudjuk, hogy minden szavunk őskori alapszavainkból épülnek fel, és ezek az alapszavak csak két hangból, egy magánhangzóból és egy mássalhangzóból állnak. A franciák és németek erre az alapszabályra több száz éve ráébredtek, felfedezésük alapvetően helyes. A franciák etymonnak nevezik az alapszavakat. A mássalhangzó jele "B", a magánhangzó jele "A", ezért ezeket a szavakat a magyarok "AB" és "BA" jelekkel rögzíthetik. A "hivatalos" nyelvtudomány a C és V betűket használja.
Ez azt jelenti, hogy a Szék, Szik egy régebbi összetételből egyszerűsödött mai formájára. A "K" hang egy Ka szónak lehet a maradványa. Ha ismerjük a Ka és rokonai tartományát, akkor azonnal beláthatjuk, hogy ez így van. Ezek a szavak igen sok formájúak, az egységes magyar nyelv származékai, ami legalább 200.000 éves folyamat, az első magyar nyelvű írásos feliratok szerint.
A Szaka népnévben a Sza és Ka elemek vannak jelen. A Sza pontos jelentése Menny Fia, vagyis csillag, uralkodó, ami vonatkozik az összes sza, vagyis magyar emberre. A Ka több jelentésű szó, de egyik magyar jelentése Ház, a Ka és Ga páros szerint. A Sza-Ka tehát a Menny Fiainak – Háza, a magyar nép. A Szaka névnek igen sok változata van. Az is valószínű, hogy a Szák, Sák is a Szaka egyszerűsödése. Na igen, de a szumer nyelv több ezer évvel régebbi az indoeurópai nyelveknél, a magyar nyelv meg legalább kétszázezer évvel régebbi, mint a szumer nyelv.
A Szika szarvas neve szintén a Nap-Háza fogalmat jelenti. Szi a Nap, Ka a Háza. A szarvas oldalán sok fehér petty jelzi a csillagokat, ami alapján magyar őseink nevet adtak a szarvasfajnak. A Szika szarvas Indiában él, ahol a magyar táltosok, mágusok már sok ezer éve tevékenyek voltak.
Egykor, régen, 3.000 éve, a székelyek önállóak és hatalmasak voltak. A sok akkori magyar nép közül ők voltak az egyik, akik szerencsére ma is léteznek. A görögök szerint a szkythák az egyiptomiak után a második legnépesebb nép voltak. De a szkythák nem azonosak a székelyekkel, bár mindkét nép magyar nyelvű. Akkoriban az egyiptomiak, erősen elváltozott magyar nyelvet beszélők, az emberiség negyedét, esetleg ötödét tették ki. Egyiptom 7 milliós volt, az egész
emberiség nem tett ki 30 milliónál többet. Manapság mintegy 1,3 millió ember vallhatja magát székelynek, az ókorban azonban a székelyek lélekszáma elérhette a 2 milliót is, hatalmas területeket birtokolva.
A Székely Nyelv a Magyar Nyelv egyik változata. Mivel a magyar nyelvnek sok változata van, ezért a székelyek nyelvének is sok változatának kell lenni. De sajnos, nincs Székely Akadémia, nincs semmilyen székely önállóságra hivatott tudományos intézmény, ami kutatná a székelyek ősiségét. Bár valószínű, hogy egy ilyen akadémiára is rátelepedne a hamisságok birtoklója.
A székelyek ma is jelentős nép. Székelyországban közel egymillióan élnek, de a világban is még félmillió-kétmillió székely próbál szerencsét. A világba szétszórt székelyek többsége elveszíti identitását, más népekhez csatlakozik, feladja önmagát. Ebben a folyamatban a magyar állam káros megnyilvánulásai játszanak szerepet.
A Székely népnév mély hangrendű alakja a Szakály, ami családnév is. Nógrád-Szakál község nevében a Szakál szó a Sza-Kál, vagyis a Menny Fia – Nagy értelmet tartalmazza. Sem a Szakáll, sem a Sakál szóhoz nincs köze, ellenben a Székely szóhoz nagyon is hasonló. A Szakáll nem más, mint az Áll Fősége, Szak-Áll formában. A Sakál viszont a Sza – Száj, és a Kál szavaink ötvözete, Száj-Nagy értelemben. A Sakál szája nagy, ebből ered a neve, mert mérhetetlenül tud ordítozni.
Székelyország, vagy Székelyföld a mai székelyek központja. Aranyos-Szék népe a székelyekhez tartozik. A zalai és vasi területeken is élnek székelyek, ahogy a történészek állítják. A Nyitra-vidéki székelyek is az egykori hatalmas székely néphez tartozhatnak. Göcsej lakói, egyes kutatók szerint, szintén a székelyekhez tartornak. A Szék városi székelyek is a székelyek egyik nemzetsége. Szék városban az emberek többsége szőke, a Szőke szó sem más, mint a Szök Nap, és E – Ház, Palota, Templom. Emiatt a Szőkék Nap-Háziak, amint állítja a magyar nyelv.
Élnek székelyek Bukovinában és Moldvában. Ők általában az üldözések elöl menekültek el. A Vajdaságban, a Baranya-Tolna vidéken, a budai részeken élő székelyek Trianon miatt menekültek el hazájukból. Az Alföld Szik népe is székely eredetű lehet.
Kalota népe önállónak tűnik, de nem tartoznak a székelyekhez. Inkább egy olyan magyar önálló népesség lehet, amely a Nagy Néptől származik közvetlenül. A Kal Nagy értelme vitathatatlan, ami miatt a Kalo-Ta a Nagyok-Tája fogalmat tartalmazza. Egykor Kalota önálló ország lehetett.
Az indiai Szikhek neve szintén a magyar Szik névvel azonos. Az indiai népek jelentős része magyar eredetű. A Szikh jelentése Oroszlán. Az Oroszlán jelentés nagyon jól megfelel a Szik Nap nevének, mivel az Oroszlán, régiesen Lán, rendkívül fontos napjelkép. Maga a Magúr (Magor) is Nap és Oroszlán. A Szikh ezért a magyar Szik – Nap és Oroszlán jelentést tartalmazza. A Magok Ura, vagyis a Csillagok Ura a Nap. De az Oroszlánnak van csillagképe is, Közel-Keleten több nyelven Magh-Úr, vagy Úr-Magh volt az Oroszlán neve. Vagyis minket, magyarokat neveztek az Oroszlánok, pontosabban a Nap népének.
A nyári napforduló idején a Nap az Oroszlán csillagképben delelt abban a korban, amikor a mai zodiákus kialakult. Ezt a tételt vissza kell vonni, mert újabb kitűnő magyar tudósok kutatásai szerint, a zodiákus kialakulása sokkal régebbi, mint tízezer év. Egyes kutatóink akár 98.000 évig is eljutnak, ami bőven benne van a magyar szupercivilizáció korszakában, amit jelenleg 200.000 évtől számíthatunk. Az emberek (Homo sapies) megjelenése 270.000 évre tehető jelenleg (2015), de ez az időpont is változhat az újabb felfedezések hatására.
A mai Szikh vallás követői Szingh nevet viselnek, ami Oroszlánt jelent. A Szikh nevet a szanszkrit (Szent-Körít) Sisja – Tanuló, Tanítvány névből eredeztetik a nyelvészek, ami hamis és téves. A Szikh és Szingh is magyar eredetű, és Nap és Oroszlán jelentésű.
Szingapur városának neve a Szin, a Ga, és a Pur magyar szavakból áll. A Szin a Nap, a Ga a Ház, a Pur Város. Szingapur neve tehát nem más, mint a Nap-Háziak-Városa. A névben a Szin-Ga mutatja a Szingh név kialakulását.
Indiában különböző Szákja csoportok éltek, akik északnyugat és észak felöl érkeztek az országba. A Szákja nép azonosnak látszik a magyar Szaka néppel. Az évezredek alatt a magyar nyelv a mai ind nyelvekké változtak, fejlődtek, hanyatlottak, kinek tetszése szerint. A Szaka és a Szkytha nem látszik azonosnak, hanem inkább két magyar ágnak.
Sákya Muni Buddha nevében a Sákya a nemzetségét, a Szakát jelöli. Ez a név tehát lehet szumer, de inkább magyar, mert a magyar nyelv százszor régebbi és százszor nagyobb területen élt, mint a szumer, ami a magyar nyelvből keletkezett. A Muni értelme Bölcs. Ez a szó a Mun – Menny szóval azonos, ami az ind Muni Mennyei Bölcs értelmét igazolja. A Mu magyar alapszó, ami a szumerban is megvan. A név harmadik eleme a Buddha, ami szintén magyar eredetű. A Buddha az indiaiak szerint Megvilágosodott értelmet tartalmaz. Ez az értelmezés is rámutat arra a rettenetes tényre, hogy utódaink, bárhol a világon, a saját, fiatalabb értelmezésüket erőltetik rá az eredeti, gyakran nem is régi, magyar jelentésekre. Ezzel hatalmas károkat okoznak, mert összezavarják saját nyelveiket, de Nagy Arcként azután mindenféle hamisságokat találnak ki, amivel azután meghamisítják saját nyelveik eredetét. A Buddha kiejtése Buda, ami viszont magyar szó. A mai magyar főváros neve is Buda-Pest, amit nem lehet letagadni. Igaz, az Ellenség a Buda szót is támadja, hogy az szláv, vagy ki tudja, milyen szó, de ettől függetlenül a Bu-Da értelme Feje-Nap. Közvetlen rokona a Buza szó, ami természetesen magyar eredetű. Buddha a Sákya nemzetségből származott, ami perdöntően bizonyítja magyar származását. Tevékenységét Indiában végezte, amely akkoriban még tele volt magyar népekkel. Ma is tele van, mert sok indiai nép nyelve a magyarból ered, vagy a magyarral rokon nyelvet beszél.
Indiában, Bombay, Mumbay környékén, a népesség Magyar, vagy Mahar eredetű. A szkythák elfoglalták az Indus-delta környékét, ahol a lakosság ma is magyar eredetű a génjeiben. Az Indoszkytha népesség különös történelemmel rendelkezik. Dél felé terjeszkedtek ezek a szkythák, akik a Nap hívei voltak, mint a székelyek. A déli Pándava dinasztia országában is sok család székely ősöktől ered. Szumátra, Jáva, Indokína és Madagaszkár volt a msgyar szkytha hercegek terjeszkedési területe, amely területeken a székelyeknek ma is sok leszármazottja él.
A szumátrai, a jávai, a khmer és a csonlai (délvietnámi) kultúrákat székely hercegek hozták létre. A területeken ma is mérhetetlen számú magyar földrajzi név ismerhető fel.
Madagaszkár földsége önálló téma. A nagy sziget már a szumer kor előtt is ismert volt, a betelepülők már a szumer kor előtt (Kr.e. 3.200) bejutottak a nagy szigetre. A malgasok Jáváról érkezhettek, malájok lehettek, akiknek nyelvében sok ezer magyar szónak kell lenni.
Észak-Kína mai népességének jelentős része magyar eredetű. A Tik nép neve Nap értelmű, van Fehér Tik és Vörös Tik nép. Újabban ezt a népnevet Ti (Élet) formában írják le a kínai kutatók. A Ti magyarul Élet értelmű. A színek megfelelnek Egyiptom magyar vörös és fehér színeinek. Az északi kínaiak, akik a mandarin nyelvet beszélik, azért magas termetűek, mert a magas termetet a magyaroktól, hunoktól örökölték. Az óriások története nagyon érdekes, de inkább mitológiai és biológia téma. A bonyolult kínai ókori történelem rengeteg adatot tárol a magyarokra vonatkozóan. A Huang-ho térségében magyarok éltek sokáig, de Belső-Ázsia területeit is magyarok és kelták lakták. A múmia-temetkezések, a halottak szőke haja, az europid koponyák, a leletek néprajzi jellege és motívumkincse mind azt bizonyítják, hogy Belső-Ázsiában egykor magyarok laktak. A kínai, mongol, török, koreai, japán nyelvekben rengeteg a magyar nyelvi jellegzetesség és a magyar szókincs.
A Tik szó, ha lenne Kína irányában, Napot jelentene. De miért lett a Tik népnév helyett Ti? Hiszen a Ti is jól érthető magyarul.
A Tik a magyar nyelvben Tyúk is. Itt Utu, a Napisten neve jön elő. A Tu a Nap, a Tyu is a Nap. De ne a szumer Utu nevet vegyük alapnak, hanem inkább a magyar Tu és Ut megfelelőket, amiből aztán a szumer Utu (és Udu) kialakult. A Tyú több szavunkban is jelen van, senki sem érti jelentését, pedig a jelentése rendkívül egyszerű: Nap, Napocska. A Tyúk szóban a Tyú és K elemeket láthatjuk. A Tyú a Nap, becézve, a K egyértelműen a kicsinyítés, így jön létre a Tyú-K szó. Ez a madárka azután kertjeinkben sok tojást tojt. Napocska a Tyúk értelme, ami arra mutat, hogy őseink nagyon szép szavakkal írták le az állatokat.
A Tikmony, vagyis Tik-Mony, tojás szavunk nagyon ősi rétegekbe viszi értelmünket. Ez a kis Tyúk madárka Napocska jelentése rámutat őseink mérhetetlen szeretetére is, ahogy szemlélték a világot. Ha valaki nem ismeri a magyar nyelv belső rétegeit, nem is tudja, miről beszél a magyar nyelv. Azt hiszi, hogy ez az isteni nyelv is csak amolyan tárgyias, érdekérvényesítő, rabló nyelv, mint a többi mai nyelvek többsége. Pedig ez nem így van. Az Ősnyelv, vagyis a magyar nyelv, teljesen más rendszerben gondolkodik, mint a mai nyelvek többsége. Azért, mert már 200.000 éve írott formával is rendelkezik, de akkoriban ez a sok rabló nép még nem is létezett.
A Tik tehát a Nap, igen sok szóalaki változattal. Azonos a Szik, Szék, Szig, Szég, és Csík, Csig neveinkkel. A Tik-Tak bizonyára az óra hangját jelölő kiejezés. Még azt is fontolóra vehetjük, hogy hangutánzó szavak, de tudjuk, hogy nincsenek hangutánzó szavak, csak a modern korban alakultak ki.
A Tik szó hátul zöngés alakja a Tig, aminek szintén Nap a jelentése. Régi név a Tigris, vagy Tiger és Tigeris, amely nevekben a Tig továbbra is a Napot jelöli. A Nap Nagy, Uralkodó, Aranyszínű, és még rengeteg jelzője van. A Tig-Risz tkp. a Tig, vagyis a Nap, Risze, része. A Tig-Er szó egyszerűen a Nap-Úr jelentést tartzalmazza. A tigrisek amolyan védett állatok voltak, elsősorban a küllemük miatt. Egyértelműen Napjelképek, a fekete sávok a bundájukon azonban a Csík és a Rés-Rész szavainkhoz is igazodnak. A Tigris név magyar, hasonlóan az Oroszlán, vagyis Lán, és a Párduc nevekhez. Ezek a nagymacskák őseink tudatában az eredetet, az ősöket jelenítették meg, elsősorban csillagászati összefüggésekben. A farkasok szintén őseink képzeletvilága szerint, az őseink voltak, a kutyákkal együtt.
A Tigana név afrikai eredetű, egy kiváló focista neve, aki Franciaországban futballozott. Ez a családnév megerősíti azt a meggyőződést, hogy a Tig, Szik nevek mögött a Nap értelme rejtőzik,minden esetben.
Szik szavunk tehát a Napot jelöli. A Tojás, ami a Világegyetem jelképe is, belülről formázza a Világegyetemet.. A Tojás Szike aranysárga és gömbölyű, mint a Nap, nagy tápértéke van. A fehérje a Viágegyetem külső fele, ahogy ma a tojás szike felett helyezkedik el a fehérje a tojásban. A Fehérje az Égbolt is, más vonatkozásban.
A Sziklevél a Nap felé törekvő első levele a magnak, egy vagy kettő van belőle, de a Harasztok törzsében egyes fajoknak négy, vagy sok sziklevele is lehet. Nagy tápértéke van, a Nap felé törekszik, innen ered a neve. A napfény hatására jön elő a magból, emiatt naplevélnek is minősíthető.
Szikes talaj az, amelyet a Nap kiégetett. A szikes területeken a Nap hatalma túlzó, megöli az égi oroszlán hatalmas ereje az életet. Hasonló területek a sivatagok is. A szikes talajon sók törnek elő, szikessé teszik a területet, ami gyakran fehér színű lesz.
Szikkad igénkben a Szik és Kad elemeket láthatjuk. A Szik a Nap, a Kad a Háza. Az a terület, amelyik kiszikkad, az a Nap égető hatalma alá került. A latin (ex)siccatur Szkkadó értelmű. Világos a latin szó magyar eredete, Szikka-Tur értelemben, ami esetleg Szik-Kat is lehet.
Szikla szavunkban a két szóelem a Szik és a La. Pontos jelentése: a Nap Helye, tehát a Szik-La nem más, mint a Nap-Helye. Mitikus hagyományaink szerint a Napisten az égen jár, utazik, közben néha elfárad. Ekkor leül megpihenni kicsit, mégpedik a sziklákra. A sziklák fehérlő, szinte világító kiemelkedések a zöld erdőkkel borított hegyekben. A sziklák jellegzetesen kiálló, magas, kiszögellő képződmények. Szláv nyelvekben is létezik, ami a szláv nyelvek magyar eredetét bizonyítja.
A latin Saxum bizonyára a Szák és Szum magyar nevek ötvözete. A Szák Kimagaslő, Főség, a Szum a Szem, a Nap, ami miatt a Szák-Szum (Saxum) nem más, mint a Szum-Szem-Szöm, a Nap, kiemelkedő helye, Szákja, Sájja, Fősége. A Latin Saxum (Szák-Szum) értelme pedig Szikla, Kő. Ide ül a Napisten megpihenni a magyarok szerint.
A Szirt, ami hasonlatos a Sziklához, latinul Scopulus. A latin nyelv a magyar nyelvből ered, ezért sok érdekességet megtudhatunk segítségével. A latin szóban felismerhető a szó eleji mássalhangzó feldúsulás, ami a beszéd gyorsulását mutatja. Szok-Pulusz volt az előzmény, ami Szko-Pulsz alakra gyorsult. A Szok a Szak közvetlen rokona, Főség, Magas, Kimagasló értelemben, amihez a Pulusz Pólusz, Csúcs értelme társulhat. Szak-Polusz Főség-Csúcsok értelme megfelehet a Szirtek, illetve SzKopulusz fogalmának? A Sz-Kop-Ulusz felbontás további értelmet is mutathat a latin szót illetően.
A Szirt magyar szó a Szir, királyok, és a T (Ta) elemeket tartalmazza. A Szirteken eszerint a Nap ült le megpihenni, mint a sziklákon, de az is lehet, hogy az emberi napkirályok mentek fel a szirtekre tanácskozni.
Szikra szavunk két eleme a Szik, és a Ra. A Szik a Nap, a Ra jelentése Ember, Lény, néha fekete, amit a hatti nyelvből ismerünk. Mivel a Szikra tüzet tud csiholni, az erdőtűz, bozóttűz, és hasonló katasztrófák a Nap-Lény hatására jöttek létre. A Szik-Ra, mint Nap-Emberke, félelmetes lény volt, és az ma is. Ha szikrát csiholunk, akkor a szikrák kicsik, de utána hatalmassá nőnek, amikor a tábortűzet készítünk. Az oroszok örökölték a Szikra nevet, és alkalmazzák. A latin Scintilla Szikrát jelent, a szóban az Sc a Szik nevet tartalmazza.
Szikár szavunkban a Szik a Nap, az Ár a Férfi, Hegy neve.
Szikkaszt latinul (ex)sicce. A Nap mindent kiszikkaszt, a kenyér is egy idő múlva kiszikkad, és megbarnul.
A Szikan nép Európa egyik régi népe. Szicíliában éltek, bőrük állítólag barna volt. A Szikan névben a Szik a Nap, az An az Ég, de újabb esetekben az -an/-en csak jelző szerepű. Így a Szikan népnév lehet Nap az Égen, de lehet Napos jelentésű is, ami utóbbi értelem megfelel a bőr barna színének. Nagy kár, hogy nagyon keveset tudunk a szikanokról. A Szikulok, vagyis a székelyek szoros kapcsolatba kerültek velük, és Szicíliában keletről nyugatra szorították vissza a szikanokat. A Szikan népnév a Cigan (Cigány) népnévvel is összefügg, a Szikkan magyar ige a barna, napégette, barnára sült fogalmakat tartalmazza.
Szikkurat szavunk szumer kori. A név helyesen Szik-Kur-At formájú. A Szik a Nap, a Kur Hegy, az At az Atya, vagy Át. A Nap gyakran szeret megpihenni égi útján. Az a nép, amelyik a Szikkuratokat emelte, tisztában volt ezzel, mivel magyarok voltak. Amikor a Napisten megpihen, magaslatokra ül le, hegyekre, sziklákra, szirtekre. Őseink a hegyekben éltek, és minden este egy hegyre mentek fel aludni, aminek sok régészeti nyoma maradt. Amikor a magyarok szétvándoroltak sok területre, ilyen terület volt Mezopotámia, a síkságon is hegyeket építettek, hogy legyen a Napistennek hol megpihenni. Ezek a szikkuratok.
Szikkuratu formában Nap-Hegy-Atyák volt a nevük. Rontott nevük Ziqqurátok, Zigguratok, aminek már semmi belső értelme nincs. Ezért egy Ziggurat névből soha nem lehet megfejteni az eredeti jelentését. A Toronytemplom is jobb kifejezés, mert a Torony a Turán származéka, és a Templom is magyar eredetű szó. Kezdetben két lépcsőből álltak, azután háromból, végül a hét lépcsős formáig fejlődtek. Nem csupán Mezopotámiában és Egyiptomban, hanem más területeken is kialakultak a toronytemplomok, szikkuratok, piramisok. Az elsők 30.000 évesnél régebbiek voltak, de az is lehet, hogy ennél a megdöbbentően régi időnél is sokkal régebb óta építettek a magyarok már piramisokat.
A piramisok színkulcsa, alulról felfelé, a következő: fekete, piros, kék, narancssárga, sárga, ezüst, arany. A hetes színkulcs kialakulása is hosszú fejlődés eredménye. A fekete a Földanya színe, a legjobb termőföld színe, az ezüst a Hold, az arany a Nap jelképe.
Sziget szavunkban a Szig a Nap neve, a Szik párja. A Szig-Et második része Föld, Hely értelmű, megfelelően a Ta jelentésének. A Sziget kiemelkedő a vízből, továbbá a többi földtől elválaszott, vagyis Szigetelt terület. A Szigetel ezért elválasztó. De a Szig, mint Nap, azt is jelenti, hogy az Égi Szigetek szintén napok, vagyis a csillagok a Nap testvérei. Nehéz nem gondolni arra, hogy az Égi Szigetek a magyarok, és az emberiség őshazája is lehet! Továbbá a Sziget lehet ország is, Mezopotámia, Alsó-Egyiptom, Kárpát-medence, és más területek.
A Szigony hegyes eszköz, a szó két eleme a Szig és az Ony. A Szig a Nap, amelynek sugarai hegyesen érik a felszínt és az ember bőrét. Az Ony szó az On lágyulása, az On pedig az Ég (An). A Szigony tehát jelkép, az Égi-Nap hegyes sugara, aminek a mintájára készítettük az eszközöket. A csillagokból, amikor lerajzoljuk őket, hegyek állnak ki, a sugarak jelzésére.
Szigor és Szigorú szavaink töve szintén a Szig, a Nap. A Szig-Or a Nap-Úr, akinek emberi helytartója szigorú volt. A Szig-Orú változat a Szig (Nap) Örve lehet, az örv kerek formájú. Azonban a Szig-Or-Ú formánál maradjunk elsősorban, mert ez következik elsődlegesen a Szig-Or szóból.
A Szék, mint Nap, és a Napisten földi képviselője, a király ülőhelye, trónszéke az Egy fogalomhoz tartozik, egyes esetekben. A királyi palota esti lakomáin a főurak, ispánok, lordok, lovagok egy, vagy több hosszú asztal körül ültek székeiken. A Sok Szék egymás mellett a Több Rész fogalmát mutatja, valamint az Egy fogalmának több részre való oszthatóságát. A király és felesége a főasztalnál ültek, de az étkezés után a nők és a gyerekek elhagyták a termet, a férfiak viszont maradtak, amíg a király el nem bocsátotta őket.
Szekér szavunk a Szék (Nap) és Ér (Úr) szóelemekből áll. A Szek-Ér tehát valójában Nap-Úr. A Nap a Szekerén ülve robog át az Ég kék mezején, ezért a szekér egyfajta ülőhely is. A Szekér, mint általában a nagyon régi és mágikus szavak, több jelentésűek. Sze-Kér formában Fény-Kerék, Fény-Kör az értelme. A Sze gyakran Fény, a Kér a Kör társszava. A Szekér kereke kétségtelenül napjelkép volt. Középen a Tengely, amiből a Küllők ágaznak ki, amelyek a Nap sugaraival vethetőek össze. Kívül van a Kör, Ker alakban. Maga a Ker-Ék szó is Kör-Csillag értelmű. Az Abroncs a külső kör neve, ami Ab-Ron-Cs formában értelmezendő, Háza – a Rohanásnak, a Cs kicsinyítés, utalva arra, hogy nem szabad túl gyorsan rohanni a kerékkel. A magyarokat szekeres népnek is ábrázolták. A Harci szekerek félelmetes támadó eszközök voltak egykor, Kr.e. 4.000 körül találták fel a magyarok.
A Szekeres névben ma azt látjuk, hogy egy szekéren ülő embert jelöl, a szó -s végződése pedig jelző. Eszünkbe sem jut, hogy az As-Es Házat is jelent, ami miatt a Szeker-Es olyan ember is lehet, akinek szekér a háza. A szekéren lakik, amikor vándorol, és a magyarok is vándoroltak egykoron. A Szeker-Es tehát Szekér-Házi jelentésű elsődlegesen.
Szekerce szavunkban a Szék (Nap) Érce összetételt figyelhetjük meg. A Szek, vagyis a Nap, csillogó, mint a fémek. A Szék Érce egy csillogó ércből készült harci fegyver. Mivel a Szek a Nap, ezért az uarkodókat, vezetőket is jelenthette, vagy a Nap népének embereit. Ezért a félelmetes fegyver királyi jelkép is lehetett, a magyarok a szekerce harci fegyvert különösen kedvelték a közelharcokban. Az Érc szóról megjegyzendő, hogy magyar szó, az Ér a Földanya testében futó Ér neve, ami a C segítségével kicsinyítést kap. A Hét Szent Fémet is a magyarok fedezték fel, ezért aztán felesleges hamisítani a magyar neveket. A Szekerce szétszabdaló eszköz is, ami miatt a Széttagolás fogalma is benne van a jelentésében.
Szekirtu országa a mai Irán északi részén feküdt, a Kaszpi-tenger déli partjainál. A névben a Szekir és Tu nevek vannak benne. A Szekir a Szekér szóval azonos, Nap-Úr értelemmel. A Tu Ország, a Tu, mint Nap az égen van, de ami fenn van, lenn is. Szek-Ir-Tu a Nap-Úr-Tája. A szumerok hajlamosak voltak az Úr szót Ir alakban használni, amire sok példa van. Szekír-Tu népe egy magyarul beszélő nép volt.
Szekíroz szavunk a Szekír szóból keletkezett, a szóvégi Z igeképző. A "széttagolás" fogalma is benn van. Ha szekéren utazunk, a rázkódás erőteljes, egy idő után úgy gondoljuk, szétesnek a testrészeink. De a szekíroz ige a test valódi kínzását és szétszabdalását is jelenheti, amit az akkádok, asszírok olyan nagyon kedveltek és alkalmaztak embereken. Ma már azonban az akkádok, asszírok maradványai nagyon kultúrált és fejlett népek, általában keresztények.
Szekta szavunk a Széttagolódás szava, ami a Szék sokaságából indul ki. A Szek-Ta a közös ügy széttagolásának fontos fogalmi alapja. Egy nagyobb vallás kisebb, elhajló ágait is szektaként értelmezzük. Ugyan latinnak mondják a Szekta szót, de jól láthatjuk, hogy a latin ezt is a magyartól örökölte, mint oly sok ezer másik szavát. A szekta lehet esetleg a kereszténység kétezer éves kezdetekor azoknak a többi, valójában keresztény vallásoknak a neve, amelyek már esetleg 35.000 éve léteztek? A Napisten követőinek régies, elmaradott, falusias vallása? Elképzelhető, de ennek nem tudunk utána járni. Fontos szekták voltak a Bogumil, Valdens, Albigens, Katar és más szekták. Ma is sok szekta létezik a különböző vallásokban.
A Szek-Ta, mint Nap-Táj, Nap-Ország, megegyezik a Szik-Ta eredeti formájával. A Szik-Ta egyértelműen lehet a Szkíta görögös alak eredetije, őse. Na igen, de Szkytha volt a név, ami nem "szkíta". A nyelvészet a Szkytha szó keletkezésére egy bonyolult folyamatot talált ki, ami természetesen hamis. Indoeurópaivá akarják tenni a szkythákat, akik magyarok. A Szaka népnév kap egy T végződést, ami többes szám is lehet. Ez a Szakat forma azután, indoeurópai ugrással Szkata formát kap. A Szkata azután, nem tudni, milyen hatásra, Szkita formát vesz föl. De a görögök a Szkytha szót használták, ami a Szkutha görögös változata lehet. A Szaka név magyar, lásd Éj-Szaka, Dél-Szaka, vagy a Szakasz, Szakad, Szakít és egyéb alakokat. A szumer Szák-Ság szintén a magyarhoz tartozik, tehát a Szaka nem lehet indoeurópai eredetű, ami a szkita szó indoeurópai elméletét is romba dönti.
A Szakad ige a Szak és Ad elemekből áll. Hasonló hozzá a Szakít (Szak-Ít) ige is. A Szakadás, Szakadék, Szakadt a Szak szakasz, rész értelméből ered.
Szegény szavunk helyesen a Szeg Enje. Ebben a szóban a Szeg (Szög) nem Kiszögellés, Magaslat, a Nap magas helyzetéhez kapcsolható fogalom, hanem éppen ellenkezőleg, a magasnak az ellenkezője van benne a szó jelentésében. Egy szó kettős jelentése nyelvi törvényszerűség. A Szeg, Szék, vagyis a Nap, este alászáll az Égboltról az Alvilágba, lehanyatlik az égboltról. A Szeg-Ény ezért Szegett Enség.
Szégyen szavunk a Szegény szó módosulata. Láthatjuk, hogy a hangok a két szóban azonosak, a kicsinyítő y jel a szó végéről a szó közepére helyeződött át. A Szegettség rossz fogalom, a nyaka-szegett a halott neve.
Szegély szavunk egyfajta Csíkot jelöl. A Csík szóban a Csi a Nap, a csík az a vékony derengés az ég alján, amit a felkelő Napisten hoz létre hajnalban. Ezt igazolja Csík megye neve, amely a kárpáti hazában a legkeletibb, ahonnan a Napisten hajnali feljövetelét meg lehet figyelni. A Csík fogalmának felel meg a Szegély szó. Szeg az Éjben jelentést tartalmaz. A Szeg a Nap, az Ély az Éj. Az Éj elmúltával hajnalban a Szeg nevű Nap halvány pírt von a keleti Horizontra, ahol Hor Izzást Ont, ez a vékony vonal a Szeg-Ély. Megjegyzendő, hogy a J betűt régen gyakran Ly betűvel írták, pl. A Tej mellett a Tely forma is létezett.
A Szeglet szóban a Hegy fogalom mellett a Szegettség, a Szélre Kerülés fogalma is jelen van. Eszerint a Székely egyben a Szegély lakója is, ami azt is jelenti, hogy a székely nép a Hon (Hun) területen szélső, a szegélyen lévő területek védője, Napistentől való származása miatt.
Szegez szavunkban a Szeg az alap, a Z igeképző. A Szeg, vagy Szög egyben Hegy is. A hegyes dolgok is tartozhatnak a Nap Szög fogalmához, nem csak a hegységek. A Szegecs a Szög, mint építkezési eszköz, kicsinyítési neve. A matematikai Szög is a Nap körívét jelenti, a Szöglet a labdarúgásban negyed kör, de a Korner névben is benne a Kör.
Magas várak, erődök gyakran viselik a Szeg nevet, ami a Napisten Kimagasló fogalmából ered. A Szeg a Nap, aki magas repülésű az ég boltozatján. Szeged (Szöged, Szögedé) egy várról kapta a nevét, aminek sok szöges bástyája volt. A Tisza és Maros szögében épült. Kőszeg városunk neve Kő-Szeg értelmű, ami a kövön, vagyis hegyen épült Szeg neve. Szekszárd nevében a Szek kétségtelenül a Napistent jelöli, a Szárd név viszont a szardanák, a mai Szardíniaiak őseinek a neve. Az akadémia által kitalált levezetés azért helytelen, mert több más Tengeri Nép neve megtalálható a Kárpát-medencében. Eszék városának a neve magyar nyelvű. Helyesen E-Szék a név, ami Háza a Napnak jelentést tartalmaz. A Hegyet jelentő Szeg, Szög mind rokona a Szik (szikla) alaknak.
A dialektikus ellentét fogalma nagyon ősi, a magyar nyelvet tetljesen áthatja. Úgy tűnik, hogy a magyar nyelvből eredő filozófiai áramlat hozta létre, még abban a korban, amikor indoeurópaiak és afroázsiaiak még nem léteztek. A dialektikus ellentét egy szónak két ellentétes jelentést biztosít. Ennek a kornak meghatározása még várat magára. A Szeg lehet Kiemelkedő, Kiszögellő, de lehet Alászegettség, Szegény is.
Ennek felel meg a Részeg és a Részeg-hágó név. A Részeg szóban Ré által Szegett az ember, a fejében Ré világít. Ellenben a Részeg-hágó neve Ré Napisten Szegét jelenti, kiemelkedését, hegyét, amire Ré leszállhat napközben megpihenni. Természetesen Ré és Rá neve is Európából került át Egyiptomba, és nem fordítva.
Szőke szavünk helyesen Szők-E, ami egyszerűen Nap-Háza jelentésű. A Nap színe az Arany, a Sárga, meg a vörös és fehér, reggel és délben. Ezért a Szők-E Sárga-Ház jelentése egyértelmű. A szőke hajú emberek aranyhajúak, napemberek, olyanok, akik sok tízezer éve az északi égövben élnek. Sárga hajuk csak így alakulhatott ki. A sok fény miatt az emberek haja fekete, ami jól elnyeli a beeső napsugárzást.
A Szög a mértanban lehet Hegy, A Hegy a körző két szára közötti szög. A Szökés, Szökken, Szökellő neveink a Nap, és az ember mozgását írják le. A Szök ige a Napisten felszökését a láthatárra, horizontra tartalmazza. Ebből aztán a napvallású emberek Szökését is értelmezhetjük. A Szökken azt jelenti, hogy a Szök nevű Nap a láthatárra ugrik, és Kenni kezdi Földanya térségeit arany sugaraival.
A Szöghajú szó jelentése Gesztenyebarna értelmű. De az már nem mindegy, hogy milyen gesztenye terméséről van szó. Ugyanis a szelíd gesztenye termése arany, sárga és vörös színű, Arany János szerint a hunok haja arany, sárga és vörös volt, vagyis szög, meg barna.
A Szűk és Szükség nevek is kapcsolatosak lehetnek a Nap Szék nevével.
A szabályos Tik-Szik-Sík-Csík fejlődési sorozat Sík neve a Napisten által jól besugározható földségek neve. Ez a Síkság. A Sík az indoeurópai nyelvekben Skí alakra rövidült. A Sí és Siklás, Sízni, Sízés változata a Ski. Világos a Ski magyar eredete.
A Csík szóhoz is több fogalom és szó tartozik. Csíkos úr a Tigris. A Csíkok a vörössárga részek, amelyek között fekete részek vannak.
Csík megye Al-Csík és Fel-Csík részekből áll, amely beosztás hasonlatos Egyiptom Alsó és Felső tagolásához. De az etruszk magyarok Fel-Szina és Al-Szina tagolása is hasonló, de itt megjelenik a Bel-Szina, vagyis Belső-Szín, a középső terület neve is. Az Al és Fel sok földrajzi névben megjelenik, amely nevek magyar nyelvű jelenlétet bizonyítanak a régebbi időkben.
Csigla mezeje történelmi név, amiben a Csig a Nap neve, a La Hely. Csig-La értelmileg Nap-Ország, Szig-La, ami a Székely-Ország fogalom közeli rokona, a Szik-La közvetlen társa. Konkrét földrajzi hely, ahová háromezer hun visszavonult, de nevet változtattak, ami után őket Székelyeknek nevezik. A krónika által leírt esemény lehetetlen, mert nem felel az időrendnek. A háromezer hun Atilla halála után elmehetett Csigla mezejére, de a székelyek ennél az időnél sokkal régebbiek. A háromezer hun természetesen csatlakozhatott a székelyekhez, mivel egy nyelven beszéltek. Csigla mezeje, nagy valószínűséggel, a mai Mezőséggel azonos hely. A környéken igen sok domb viseli a csigla nevet.
Csák nemzetségünk a Sák/Ság affrikálódott alakja, és Főség az értelme. A szumer nyelvben is létező szó, ami régiségét bizonyítja, de azt mindig szükséges hangsúlyozni, hogy a szumer, egyiptomi és hasonló nagy kultúrák a magyar szupercivilizációból erednek, és nem fordítva! Nincs lehetőség fontos szavaink széles körű bemutatására, hiszen nem nyelvészet írása a mostani cél, de annyi nyelvészeti bemutatás sorra kerül, amennyi szükséges. A Csák megfelel a Sáh névnek is, hangsúlyozva, hogy az indoeurópaiak szókészlete a magyar nyelvből ered.
Az biztos, hogy a Sza nemzet, a magyar, adta azt a rengeteg nevet, ami a sza magyarok jelenlétét a Kaukázus körül bizonyítja. A Szák, Ság magyar nevek, a Sza magyar alapszóból erednek. A Sza jelentése Menny Fia, vagyis Csillag. Szavárd nevünk a Sza nép Várdája fogalmat tartalmazza. A Sákból ered a Sakk, Királyok Játéka, meg a perzsa és török Sah név, lásd a Pad-i-Sah rangnevet. Indoeurópai kutatók ezt a fontos nevünket is sajátjuknak ítélik, amivel teljes csődbe viszik a nyelvészetet. Nem tartják be az időrendi szabályokat.
A Csőke családnév rokon a Szőke szóval. Ez igaz, de inkább a Cső és Csök fogalma jön elő a névben. A Cső és Csök (Csög) más fogalomra is utal, ami a Tő (Nap, Tu, Utu). A Csök-E az Eredet-Háza, a Kezdet-Háza, a Nap-Háza, ami a férfi nemi szerv neve is. Csök, Er, Pallós és hasonló szavak írják le a férfi nemi szervet, aminek a neve termékenységi szimbólum volt. A Csakra, mint Csokor, a Csák-Ra, Csák-Ember jelentést tartalmazza, ami bizonyítja a Csakra szó magyar eredetét.
Ságvár tkp. Főség-Vár. Seg-Es-Vár pedig Főség-Ház-Vár. Ságvár körüli földeken fedeztük fel a növénytermesztést, 18.200 éve, vagy régebben. Hova jön ehhez az időhöz a Termékeny Félhold? A növénytermesztést tehát Pannoniában találták fel az emberek, akik magyar nyelven beszéltek. A Ság-Vár név eszerint nagyon régi lehet.
Arszák király neve kétségtelenül magyar nyelvű, az Ország mai szó közvetlen rokona. Az Ország családnév ma is él a magyarok közt. Az Ország szó az Úr-Szág, Uru-Szág régi nevek mai alakja. Az Arszák névben az Ar jelentése Hegy, Magas, Úr, a Szák magyar szó. Ar-Szák ezért az Urak-Fősége, Legfőbb-Úr, a nép főnöke.
A Szak, Szakos, Szakosodott fogalmában a Szék, a Nap, Szekta értelme jelenik meg.
A szláv -szk, -szky, -szkij végződések egyértelműen magyar eredetűek. Azonban nem szumer kötődésűek, mivel a szumer nyelv is a magyarból ered. Ha az orosz kutatók nem képesek felfogni az emberiség magyar eredetét, akkor sehova sem érnek el. A Szik, Szék, Széki, Székij magyar szavak rövidültek az orosz nyelvben az említett formákra.
Szikszó városunk nevében talán valóban a Szik, a Nap Szava van elrejtve? A Sziksó fogalmának kevés köze van a Szikszó jelentéséhez. A Nap Szava máshol, más országokban, nagy jelentőséggel bírna.
Szakrális, Szakramentum szavaink a Szak-Rá, vagyis Nap-Ember, Fő-Ember fogalmakból jöttek létre. A Szak-Ra-Men-Tum nagyjából, magyarul, Fősége Rának, Mennyei Atum értelmet ad ki.
Csak szavunk a Sák, Csák változata. Egy királyi hercegnő szava a Csak, aki nem tudja megindokolni helytelen döntését. De lehet, hogy az apja reagálásaiból ered a Csak!
Szag szavunk az emberi Orr lényegét mutatja be. A Szág az arc Fősége, az arc Hegye. Az Orr kiemelkedik az arc síkjából, az Orr jelentése Hegy, az Or-Ur mindig Férfit, Hegyeset, Hegyet jelent. Az Uru a szumeroknál is Hegy, lásd Ur és Uruk városokat. A Szag tehát nem a levegő illatanyagának megismerését jelenti, hanem az arc Hegy, Kiemelkedő részének a neve. Az Orr kiemelkedő Hegy fogalmának a leírása a Szag, vagy Szág. Ez a Főség, Hegy jelleg ment át a Szag szóban a levegő illatanyagaira. A Szag tehát alapvetően az Orr Hegy fogalmának neve.
A Szagol, Szaglás, Szaglász már az Orr fogalmának változatai. Az Orrát Hegyként előre nyújtó kutya, Szagolgatva halad előre, végezve feladatát.
A Szikulok története és kiléte igen fontos a székelyek eredete szempontjából. A Szikulok népe magyar nyelven beszélt, amit a vándorlásaik alatt megalapított városok nevei is igazolnak. A népnév, a Szikul, speciális magyar nyelvű név. A Szik a Nap, ami egyértelmű. Az Ul a Fiú, megfordítva Lu, az Ember. A szumer nyelvben Ullu alakban él ez a magyar szó. A Tanul szóban a Tan és Ul elemek világosan igazolják, hogy a Tan-Ul a Tan-Gyereke, aki tanulja a Tant. Természetesen sok száz, vagy sok ezer példával lehet igazolni a szavak helyesnek meglátott igazi jelentését.
A Szikulok a Kárpát-medence népe. Valamikor a Kr.e-i II. évezred végén, a Tengeri Népek vándorlásának nevezett hatalmas invázió Egyiptomot is elérte. Az egyiptomiak rögzítették a népek neveit, amelyek Egyiptomot támadták. A modern történettudomány kiderítette, hogy a Tengeri Népek az Alpok keleti láncai felől indultak útnak, Pannonia területén keresztül. Vagyis magyar törzsek voltak. Legalább nyolc magyar törzset írnak le a szintén magyar eredetű egyiptomiak. Ezek a magyar törzsek még a mai Magyarország területén is, a település nevek segítségével, megtalálhatóak. A Szikul néptől ered a mai Szicília népe, amely sok agressziót szenvedett el, de mégis, még ma is, a magyarokkal, vagyis a székelyekkel azonosak.
A Szikulok a Kárpát-medencéből indultak hadjáratra, majd súlyos harcok után Egyiptomban, a testvéreinktől, vereséget szenvedtek. A harcok Kr.e. 1.260 és 1.180 között zajlottak. Ezután a mai Rómától délre eső tengerparton a székelyek sok várost alapítottak, de később a szabad szikulok, vagyis a Nap Fiai, Róma agresszív terjeszkedése miatt, Szicília szigetére húzódtak vissza. Sok magyar nevű város bizonyítja, hogy magyar nyelvű nép volt a szikulok népe. A sziget nyugati részén a Szikanok és Elümaiszok laktak, a keleti részen a Szikul magyarok. A szikanok nem szikulok, hanem egy másik nép. Nyelvük ismeretlen, de nem lehetetlen, hogy rokon az akkor világszerte elterjedt magyarral.A szikulok nevét az egyiptomiak Sz.K.L.S formában írták le, ami tökéletesen megfelel a Szikulos, vagy Székelyes neveknek. A Székelyek és Szicília népei testvérek. Természetesen a Székely nyelv az eredeti, és amelyik szicíliai ifjú meg akarná tanulni a székely nyelvet, ősei igazi nyelvét, könnyedén megteheti.
A mai elnyomott székelyek a szabad szicíliaiaktól várhatnának segítséget, ha tudnák Szicília lakói, hogy valójában székely eredetűek, többségükben. Ha ismernék történelmük valódiságát!
A Székely népnév a Szkíta népnévvel nem azonos. Sokan próbálták azonosítani a két népnevet, de eredményt nem sikerült elérniük. A Szkíta név, akármilyen furcsa alakot mutat, nem értelmezhető magyarul, márpedig a szkythák magyarok voltak, csak nem "szkíta" nevűek. A nyelvészet szerint, amit nem lehet eléggé elítélni, a szkíta név görög szó. De egy szabad nép miért viselne egy görög nevet, amikor a görögök amúgy is rabszolgatartó fenevadak voltak?
Szittya nevünk fiatalnak látszik. A szkythák és a székelyek egyaránt a szittyákhoz tartozhatnak. A Szittia modernebb, fiatalabb alakja is lehet a Szittya. A Szittia nevet a középkorban használták a magyarokra, néha a törökök. Úgy tűnik, hogy a Szittya név a Szitia, vagy Szittia névből alakult ki, nagyon fiatal név, ami miatt nincs történelmi jelentősége. A Szittya nevet nem érdemes vizsgálni, mert nem eredeti, nem ősi magyar népnév.
Prátzki István a névben a Szít igét véli felfedezni. Szerinte a Szittya népnévben a Szítja mai magyar szó rejtőzködik. A Szítja a Tűzre vonatkozik, mert őseink a tüzet a négy elem egyikének tartották. Ehhez a levezetéshez nem szólok hozzá, lehet kutatni.
Kuta városának lakói, akik szumerek voltak, nagyjából Kr.e. 700 körül, elköltöztek Szamáriába és Galileába. Mivel Szamáriában már sok ezer év óta magyar nyelvű népek éltek, nem idegenek közé költöztek. A kutaiak Kutából Szamáriába vándorlása történelmi tény.
Mivel a területen épült Szkytopolisz, vagyis Szkűta-Város, bizonyítékként lehet értelmezni a szkythák és szamáriaiak, kutaiak azonos nyelvűségét, vagy közeli rokonságát.
A magyar nyelvben az országra sok szavunk volt, ilyen szavak a Ta, El, La, Tu, Ki, (Kő, Kó), Da, Szág-Ság, Szég-Ség, -Ia, Szék (-szk), Tana (Tanya, Tania), Isztan, Um, mint Föld, Ma, Om, és mások. A Szkyta név Ta része tehát földséget, országot jelent. A Ta jejes kicsinyítése Táj, ami tehát egy kisebb földség, amit a Táj szavunk amúgy is jelent. Egyiptomban az ország neve Ta, a Ta-Kem jelentése Táj-Fekete, ami a Nílus völgyére vonatkozik, ahol fekete földek vannak. A Tau jelentése Országok, mert az U többesszám. A Ta-U tehát Két-Táj, vagyis Alsó- és Felső-Egyiptom.
Ta nevünk Egyiptomban a Del-Ta, Szumerban a Ku-Ta nevekben is előfordul. Ahol a Ta szóra rátalálunk, ott magyar ősnépre számíthatunk. A nagy csalók a mai kutatók, akik képtelenek megérteni, hogy van egy ősi nép, amelyik már 200.000 év óta írni tud, és az ő atyjuk-anyjuk. Saját gőgjük posványába fulladnak bele, és megakadályozzák az emberiség igazi, valós történelmének feltárását. Baráth Tibor a Pusz-Ta nevünket Fűs-Ta értelemben azonosítja. A finn Puu jelentése Fa, de a Fa a magyar Pa fejleménye. A görög Pusz – Láb arra utalna, hogy a Pusz-Ta Lábország, ahol lehet lábalni. Van is Lábnyik nevű ország, a székelyek szerint, de ez a név a Lábbal közlekedő emberekre vonatkozik. Sokan tudják, hogy sok országban a ló tiltott volt, mert katonai feladatokra kiváló, és az urak féltek a lóval rendelkező parasztoktól. Ezért a ló használatát sok helyen betiltották, az ekét a tehenek húzták.
A Pu Üresség, az akkád Pu Kapu, az akkád szó magyar eredetű. Maga a Ka-Pu is egy üresség, hiány, mert a falat, kerítést a kapu megszakítja, hiányt, üres helyet képez a házat körbe vevő falban. A Puszi szóban a magyar Pu és Szí ige van jelen. Jelentése a Kapu (Pu) Szívása, ami az ajkak szívását jelenti. Az emberi testen csak kevés kapu van, ezek közül egyik a száj.
A magyar Fű őse lehet a Pu, ennek van Pú alakja is, azután a Fú ige. A Pu Sz jelzővel Pusz lesz, ami a Ta magyar szóval hozza létre a Puszta szót. A pusztára jellemző a sok fű, a végtelen távolságok, a szél szabad fúvása, a kék Ég hatalma, az ürességgel való kapcsolata. Kevés a falu, a város, nagyok a térségek, amelyek ma is a szabadság illúzióját sugallják.
Igen sok magyar név ma is viseli a Ta nevet, Táj értelemben, lásd Har-Gi-Ta, Cin-Ko-Ta, Har-Ta, Kalo-Ta, Pan-Ko-Ta, Margit-Ta, Zen-Ta, stb. Közneveinkben Hely az értelme, gyakran a Ta és Da "t" és "d" végződésre módosul. A Pa-Lo-Ta, Tor-Ta, Bar-Ta, Pen-Ta, Men-Ta és rengeteg hasonló szavunkban a Ta mindig Földanya, Hely, helyképző. De a Tata szóban a Ta hatti Tiszteletreméltó Úr fogalma jön elő, tehát egyes esetekben a Ta Férfi (tata) jelentéssel bír.
A Székely népnévben a Szék a Nap, az Ely a Hely, de felvethető fogalmilag, hogy az Ely éppúgy Éj (Ély), mint annyi más szavunkban is. Ebben az esetben a Szék, vagyis a Nap az Éjben fogalom jönne elő. A Nap az Éjben fogalom több más magyar szó vizsgálatánál már felszínre került, tehát nem ördögtől való a Szék-Ely Nap az Éjben értelmezése. Az elmaradott népek tanítómestere a Székely, amit a neve magyaráz meg. A rabló népektől nem kívánható meg az okosság is, elég, ha rabolni tudnak. Az Él, Élet Erdélyországban Isten és a terület neve is, ahol Isten hatalma érvényesül. De a Búza is Élet. Az Égi Egy Isten azokon a területeken uralkodik, ahol a népei és hívei élnek. Hatalmát azonban bárhová képes kiterjeszteni, ami miatt sémi népek Él alakban tiszteték és tiszetlik főistenüket, vagyis a magyar Él istent.
Nem is gondolható, hogy Erdély nevét összefüggésbe lehet hozni a székelyek népnevével. Erdély neve roppant nagy hatalommal bír, az Erd-Ély forma rokon a Szék-Ely névvel, a második szótag alapján. Erd-Él, Szék-El becézve Erd-Ély, Szék-Ely. Az El-Ely a Hel-Hell és Hely szavak közvetlen rokonságát mutatja. A Hell germán, Holle Anyó, görög Hellász, Hellén Pokol értelme a Kel, Kell magyar szavak rokonai. He a Nap, Hé-Víz a Nap-Víz, mivel meleg.
Mari-El értelme Mari-Ország, a Tit-El Tét-Hely, Magas-Hely, Csep-El a Szép-Hely, a nők területe, Göcsej olyan táj, ahol göcsös a talaj (Göcs-El). Még Iz-Ra-El és Is-Ma-El nevekben is az El szavunkat láthatjuk, ami Isten, a területe és az Élet neve.
Erdély nevét Ardeal formában Kr.u. 150 körül Ptolemaiosz is feljegyezte.
Erdő-Elve szavunk viszont etruszk jellegű, az etruszk magyarok azonban, még a hivatásos történészek szerint is, Kr.e. 2.500 körül hatoltak be Itáliába, ahol akkor indoeurópai emberek még nem éltek, mert még nem léteztek indoeurópaiak. A szerencsétlenek. Az Elve szó Elba neve is, amit Elve és Ilva alakban is olvasnak. Az Elba folyó Albis a rómaiaknál, az Elba az Elve változata, az Al-Bis viszont Felsö-Víz, északi víz. Havas-Elve egykor magyar népességű volt, ma a Regát területét értjük alatta.
Erdély neve az Eredő-Hely fogalmát tartalmazza. A német Erde – Föld, kétségtelenül az Ered magyar szóból származik. Az Ardeal is ide tartozik. Eridu is eredő hely, amihez az Eridanus folyó neve is társul.
Erdély Hét-Vár neve a magyarok Hét-Háza értelméből vezethető le. A Vár a Házam, a Vár egyben Ház értelmű is. Egy mamutcsonton, amit a Dnyeperben találtak, a rajzolat Hét Várat, vagy hét kaput mutat, a kapu a városok jele volt. De a csont 15.000 éves, ami a Hét Vár fogalmát 15.000 évre viszi vissza, bizonyított csontlelet alapján. Ezzel a lelettel nem tudnak mit kezdeni a régészek. Úgy mutatják be, mnt az emberiség első térképét.
A Kárpát-medence földrajzi névanyaga magyar nyelvű, messze Árpád kora előttről, amivel nem tudnak mit kezdeni a mai történelem diktálói. Árpád előtt is magyar nyelvű népek lakták a Kárpát-medencét, amire számtalan írásos bizonyítékunk van. Csak egy kicsit kellene a magyar írást olvasni tudni, hogy sok magyar nyelvű íráshoz jussanak az írások megfejtői. De nem tudnak olvasni, a magyar yelvet meg nem ismerik.
Egyes kutatók a Volga mentén élt Eszkil, illetve Iszkil nevű népet Székelynek tartják. Köztük egyesek abból a szándékból teszik eszt, hogy a székelyek ki lehessen vetni őshonos fészkükből, mondván, hogy csak keletről bejött népről van szó. Az Eszkil népnévből nem lehet levezetni a Székely népnevet. Van még az Eszkil névnek Eszegil formája is, ahogy feljegyezték.
Az Eszkil népnév lehet E-Szikil is, ami a Szikilek-Háza fogalmat tartalmazza. A Szikil szó viszont lehet a Székely közvetlen rokona. A Volga mellett eszerint még a ködös felső kőkorban már egy székely nép élt, amelynek Eszkil, Szikel volt a neve. E – Ház, Palota, Szkil, Szikil a Székely népnévvel azonos név.
Szakkiz városát a szkíták alapították Nyugat-Iránban. Szakkir lehetett az eredeti név, a név végén R > Z hangváltozás ment végbe, így alakult ki a Szakkiz név. Szakkir, vagy Szakkiz a magyar, vagy szlkely nép egyik jelentős városa volt. A város az asszir hatalom megdöntése körüli időkben jött létre, sokáig szkytha, vagy székely lakossága volt. Más adatok arról szólnak, hogy a település létezett mát Kr.e. 2.400 táján is.
Szkytopolisz városa szintén szkytha alapítású. Csak azt kellene megérteni, hogyaz összes szkytha város magyar népességű volt, amit a feltárások igazolnak. A Nagy Nép magyar nyelve nagyjából az ókor kezdetekor kezdett gyors változásokat mutatni, aminek hatására kialakult az indoeurópai nyelvcsalád.
Szkytopolisz (Bet-Sean, illetve Bet-Kean) népe magyar volt. Jeremiás írja, hogy a gój méólám, vagyis az "Örök időktől való nép" milyen hatalmas. A szöveget Pásztori-Kupán István írásában olvashatjuk. A gój méólám tehát az ősidőktől való nép, az emberiség őse. Más szerzők is erről beszélnek, hogy a magyarok az ősnép, székelyek, szkythák, de arról soha, hogy más nép lenne az emberiség őse. A gójok kirablása a zsidók által Szamária népére vonatkozik. Mivel azonban a zsidók által gójnak nevezett nép a saját ősatyjuk és ősanyjuk, szélesebb értelemben, őket tilos kirabolni a zsidóknak. Mert Isten ellen való, ha a gyerek az apját kirabolja.
A Szekfű, Székfű, Szegfű nevek is mutatják, hogy egy növényre több hasonló nevek is alkalmaztunk. Az orvosi székfű más növénycsoportba tartozik, mint a szegfű.
A székelyek Zekul neve a Szék-Ul, vagyis a Nap.Fia jelentést tartalmazza.
A Kárpát-medence tele van székelyekre utaló településnevekkel. Úgy tűnik, egykor, még Árpád seregeinek megérkezése előtt, a székelyek nagyobb területeket laktak, mint ma. A Tengeri Népek szekeles népe is ezt igazolja.
Barabási László: Hol vagytok székelyek? című könyvében nagyon sok fontos tényt közöl a székelyekről. Hivatkozik Horvát Istvánra, aki az egyik legnagyobb magyar történész, de munkái nem kaphatók. Balás Gábor "A székelyek nyomában" című könyv tele turkászati meglátásokkal, viszont fontos adatokat közöl. Ha Balás (Bal-Ász) Gábor tudja, hogy neve a nagy hun királytól, Bal-Ász, vagyis Nagy-Ász királytól származik, akkor nem lehet megérteni folyamatos törököző hozzáállásást a magyar nyelvhez.
A székelyek három hadra osztandók, északi, középső és déli hadra. A felosztás az etruszk magyarok felosztásának felel meg.
A székely székek: Háromszék, Kézdi, Orbai, Sepsi székekkel és Miklósvárral. A Kézdi név eredetileg Torja volt még 600-800 éve, ami Trója nevével azonos. Csíkszék, ami áll Gyergyó, Fel-Csík és Al-Csík, valamint Kászon részekből. Udvarhelyszék áll Keresztúr, Udvarhely és Bardócz részekből. Marosszék után Aranyosszék következik, amely már elszakadt Székelyországtól. Egyes kutatók a Sebes, Orbó és Kézd részeket is székely székeknek vélik.
Magyarországon is sok Szék van. Báta-Szék Báta része a Bátya, a pannon időkben a pannon seregeknek két Bato, vagyis Batyó nevű vezére is volt. Báta-Szék tehát a pannon szabadságharc idejébe vihető név. Bükkszék, Domaszék, Kakasszék, Zákányszék, Magyarszék, Borszék mellett az E-Szék, Szek-Szárd, Szeged, Kőszeg, stb. neveket is ide tartoznak.
Kurszk városa helyesen Kur-Szék. Ez a név a Szik-Kur-At változata. Orosz nyelvterületen igen sok a -szk végződésű városnév, amelyek mind a magyar Szék rövidülései. Ez is felettébb nagy bizonyíték az oroszok magyar eredetéről.
Sok mai nép a Magyaroktól, Székelyektől ered.

X. FEJEZET: SZAVÁRDOK NÉPNEVE tartalomhoz

Különlegesen fontos és jól dokumentált népnevünk, amely nagy biztonsággal jelöli ki őshazáink közül az egyik területet, ahol a legrégibb koroktól kezdve (30-40.000 év óta) magyar nyelvű népesség élt. A legrégebbi korok fogalma az említett időszaknál sokkal régebbi lehet, ami miatt a 30-40.000 év nem jelent sarkalatos időpontot a magyar történelemben. Mivel a magyar történelem ma még felfoghatatlan, ezért véglegesnek szánt időrendet még nem érdemes felállítani.

Egy rovásírásos felirat ideje 27.000 év a területen. De a feliratot még nem sikerült megnézni, ezért a felirat szövegéről semmit sem lehet mondani. A felirat közlőjének becsületességét azonban nem lehet megkérdőjelezni.

 Göbekli-Tepe népe Kr.e. 10.200 idején kezdi építeni kőköreit, akiket magyaroknak gondolok, elég sok bizonyíték alapján.

Azt kell gondolni, hogy az Örmény-felföld vidékén, már több tízezer év óta magyarok éltek. Olyan nyelven beszéltek, ami a mai magyar nyelvvel rokon volt.

Szumer írásos adatok szólnak Szubir.Ki országról, amely a szumeroktól északra feküdt. Az ország hegyes volt, a szumerokkal nem ellenséges. Gilgames is északról érkezett, és nem voltak nyelvi problémái Unugban (Urukban) sem. Nagyon úgy tűnik, hogy Szumer és Szubir népe egymással közeli rokonságban állt. Szubir.Ki nevében a Szubir a Szavár nép neve, a Ki Kő, Ország értelmű.

Mezopotámia népessége eredetileg magyar, vagyis Szubir, vagy Szabir volt, amit a földrajzi nevek, és a királylisták igazolnak. Később, talán Kr.e. 3.200 táján más népek is letelepedtek Mezopotámia déli területein, őket nevezhetjük szumeroknak. Nyelvükben igen nagy magyar szókincs van. Később, a III. évezred középső harmadában megjelennek a szemiták, akik véres harcokat vívnak a szumerok ellen.

Ha Bad-Tibirra nevében a Tibir a Szibir népnévvel hozható összefüggésbe, akkor ebben a városban szabírok éltek.

Szubar-Tu ország neve a Bibliában is szerepel, tehát hitelesnek minősíthető név. A Szubar a népet jelöli, a Tu Ország értelmű, akkád nyelven. De a magyarok is több névben használják a Tu nevet, He-Tu, Den-Tu, Kur-Tu Germa-Tu. Mivel a Tu a Nap, Utu neve, ami fenn van, lenn is, ezért a Tu Föld jelentést is felvett.

Z. Tóth Csaba: A szabir népnév változatai című munkájában azt írja, hogy a szumerok az Éden jelét használták a Szabir, Szubar országnevekben. Csak feltételezhető, hogy egyrészt a szavárdokat értették Éden lakóinak, akik a Kárpát-medencéből érkeztek Subar országba. Magyar Adorján is a Csalló-köz vidékére helyezi az elsődleges Édent. Másrészt azt is gondolhatjuk, hogy a szavárdok területén is volt egy Éden.

Eannatum, Lagas királyának feliratán, valamint Naram-Sin akkád uralkodó feliratán is van Subar-tim szöveg, aminek olvasata "ez Subar jele". Kr.e. 2.400-ból származó Samarrai bronztáblán szerepel: Ari-sen, Sadar-mat fia birodalmához tartozott Havilum országa. Ungnad e neveket szabírnak tartja. Havilum a bibliai Havila, magyar Evilath, amit Indiával azonosítottak az ókorban, írja Z. Tózh Csaba.

A hosszú idő miatt Szubir, vagy Szubar népének sok névalakja került rögzítésre. A Szub Alsó értelmű, a Szob szóval is rokon. A szumer nyelvben Szub-Lugal Al-Lugal, Európában a Szub-Mediterrán, Szub-Trópusi éghajlati nevekben is felismerhető Alsó jelentéssel. Szub-Ar Alsó-Hegyek értelmű, vagyis Hegyalja. A mai Örmény-felvidék déli részére vonatkozhatott az országnév.

Ha a Szubar nevet Szu-Bar formában nézzük, akkor a Szu Alsó és Hold, lásd Szu'En holdisten nevét, a Bar meg Felső és Hegy. Az alsó és felső fogalma egy névben meglehetősen furcsa. A szubarok ősi, félelmetes lovasharcosok voltak. Szubartu nevének változata Szubardu, ebben a névben Du, vagyis Udu napisten neve ismerhető fel, ellentéte a Föld, ami fenn van, lenn is.

Ur város elpusztításában a szubarok szerepet játszottak. Szabir és elámi seregek ostromolják a várost, amikor az elesik a Kr.e-i 18. évszázad vége előtt. A Szabirok azonosak a későbbi szavárdokkal.

Igen érdekes a Zab folyók övezete a szabirok népneve és őshazája szempontjából. A két Zab folyó tényleg a magyar Zab növény nevét viseli. Szubir.Ki területén ez a vidék valóban a lótenyésztés központja volt. A lovaknak sok zabra volt szüksége, a zabtermesztés fő területei pedig a hűvös folyóvölgyek voltak. Mintegy Kr.e. 1.800 körül a térségbe asszirok hatoltak be, de valami ok miatt a lótenyésztést nem tudták átvenni a helyiektől. Ezen a tájon fekszik Paripa városa, amit a magam részéről Háza az Ipának értelmezek.

A Zab hasonló a Búzához és Árpához, a Zabszem, Búzaszem, Árpaszem lehet gyerek neve is. Pár évtizede a búza neve Buza volt, a Zabu (Zab) fordítottja. Lugal-Banda egy Zabu nevű városból vándorolt be Urukba, vagyis Unugba, Urogba.

Szabár névformánk is érdekes fogalmakat tartalmaz. Legfontosabb a népnévben a Sza, amit Tokarev "Menny Fia" értelemben azonosított. Tokarev azonnal indoeurópainak minősíti ezt a fontos népnevünket, és több bizonyítékot is hoz állítása megalapozására. Azonban ebben az esetben is azt kell tudomásul venni, hogy a magyar szóból erednek az indoeurópai megfelelők, a magyar a sokkal régebbi, és az indoeurópai a sokkal fiatalabb nyelvi fázis. A Sza-Bár közvetlen rokona a Sza-Vár, ami egyben bizonyítja azt is, hogy a Vár szó magyar eredetű, és nem indoeurópai szó.

A Sza nemzet egykor igen nagy volt, és sok ágra fejlődött. Valószínűleg az irániak és indek a Sza magyarokból képződtek. A Sza még jelent Szájat is, a Száj mindig a királyhoz tartozott, a király beszélhetett, a többiek csak a király engedélyével szólalhattak meg. Ezért a Száj és Menny Fia fogalmilag rokonítható egymással. A Menny Fiai alatt az egész Sza népet értették, később csak a király lett a Menny Fia.

A Sza nemzethez tartoznak a Szabeusok, azután a Szabinok, akik magyar rokonságúak voltak, valamint a pannonok egy része.

A Szabeus nép a Közel-Keleten élt. Nevében a Sza a magyarokat jelöli, a Beus valószínűleg a Nap Bog neve. A Szkara-Beus nevet Csere-Büj formában is érthetjük, vagyis Csere-Bogár a jelentése. A Sza-Beus rokon népünkről keveset lehet tudni. A Makkabeus névben a Makka a magyarok Mak/Mag nevét tartalmazza, a Beus ebben a névben is a Napot jelenti.

Szabin rokonaink Itáliában éltek, Rómával súlyos problémáink adódtak. Sza-Bin szó szerint a Sza nemzet Háza. A Ház fogalma alatt Várost, és Népet, Nemzetet is kell érteni. Sza-Ben alakja is van e népnevünknek. A Ben-Ben kőről sokan hallottak.

Szabad szavunk Sza-Bad formában a Sza nép Háza (népe). Úgy tűnik, ez a magyar népnév is igazolja krónikáinkat, hogy a magyarok, itt szavárdok felett soha nem volt uralkodó. Ebből a szóból eredhet a Szab szó, ami a Szabó, Szabály, Szablya alapja, és a Szabadság szó is.

Két Árpádházi herceg, Tormás és Bulcsú, a bizánci udvarban a magyarokat Sabartoi Asphaloi néven nevezte Bíborbanszületett Konstantin császárnak. A két Árpádházi herceg bizonyára tudta, mit beszél, még akkor is, ha ma sok kutató nem képes értelmezni a régi nevet. Soha ne a forrást támadjuk, hanem próbáljuk a forrás mondanivalóját megérteni. A Szabartoi magyar írással írt névben a Szabar és a Toi nevek ismerhetőek fel. Sza-Bar a népnevünk, a Sza Menny Fiai, a Bar Magas értelmű, pl. Labat szerint is, aki igen jeles nyelvi kutató. A Toi a Tui változata, a Tu Ország, alapvetően a Nap neve. Ahol a Nap, Tu uralkodik, ott a föld is Tu nevet kap. Erre a tényre is sok példát lehet bemutatni.

Az Asphaloi magyar népnévben az Ászfalui értelmet láthatjuk. Ez a területnév ma is minden térképen fel van tüntetve, kivéve a magyar térképeket, ami az Alsó-Zab folyó alsó medencéjének a neve. Nem lehet arab név, mert az arabok csak 622 után kezdtek terjeszkedni, a terület régebbi urai a magyarok voltak. Ász-Falu az Ászok, vagyis a magyarok által lakott falvak voltak, ahol kiváló lótenyésztés zajlott. A mai arab Asphalu és a régi magyar Asphaloi kétségtelenül rokon szavak, az arabok a nevet a régebbi magyaroktól vették át, és őrizték meg. Tormás és Bulcsú valószínűleg Asphalui területére gondoltak, amikor elmondták Bíborbanszületett Konstantinnak, honnan erednek a magyarok.

Az Ász-Falu nagyjából Isten-Falu értelmű. A Falu magyar szóban a Fal a bekerített városra utal, az U szónak Hosszú, Magas értelme is van.

Az Aszfalt névben is megjelenik az Ász-Falu magyar területnév. Az Asz-Fal egyfajta szürke fal, a kőolaj származéka. Mivel a területen igen sok a kőolaj, a falak betöméséhez is használták a kőolaj származékait. A szürke szín az Asz, ősz, fehér haj fogalomhoz társul, amivel valóban Falakat is befedtek. Az Asz-Fal-T szóban a T utolsó hang a Ta, vagyis a Hely fogalmát jelenti. Az aszfaltozott utcákat ma is mindenki ismeri, csak azt nem, hogy ez a szó is magyar eredetű. A gazdag kőolajhelyeket a felsőbbek a magyaroknak adták, akiket innen kiűztek mások. A felsőbbek akaratát nem szabad megszegni, mert a bosszújuk mindig rettenetes.

Sabartoi-Asphaloi azt is jelenti, hogy "Rendíthetetlen Szavárdok". E szerint az Asphaloi a Rendíthetetlen, a Sabartoi természetesen a Szavárdok neve. Az Árpád-háziak valójában Turul-háziak. Ha önmagukat Rendíthetetlen Szavárdoknak tartják, de másképpen Fehér Magyaroknak is, akkor ez az elképzelés felveti a Szavárdok és Fehér Magyarok azonosságát is. A két névalak nem két népre, hanem a népben meglévő különböző hagyományra vonatkozhat.

Azoknak a magyaroknak, akik az Isten-Falvából, az Ász-Faluból valók voltak, fontos neve Szubartu, Szabartu, Szavárd volt, Aszfalu térségéből, és még sok helyről származtak. Az egész Kaukázusontól déli föld tele van magyar nyelven érthető földrajzi nevekkel.

Szibéria nevét szintén a magyar Szabárok, Szabirok adták. A Sza nemzet, vagyis a Menny Fiai, ezt a hatalmas területet is elfoglalták, nemesítették, civilizálták. A mintegy 10 millió km2 kiterjedésű hatalmas terület magyar nevet visel ma is. A nagy terület meghódítása nem rögzíthető pontos időhöz, valószínűleg már Kre. 12.000 körül magyar rokonságú törzsek érkeztek a térségbe. Az Amerikába átkelő, Kr.e. 12.000 körül mozgó törzsek között sok magyar rokonságú van. Az amerikai őslakók nyelvei nagyon sok magyar szót tartalmaznak, ami döntő bizonyíték a magyarok és indiánok őskori kapcsolataira.

A szabirok többször is megjelenhettek Ázsia északi részén.

A népneveknek annál több formája lehet, minél régebbiek.

Szavárd népnevünk végén a -d kicsinyítő, vagy helyképző, de valószínű, hogy a Várda rövidül le Várd alakra. A Biblia Szubartu nevű országa Szubar Ország jelentésű.

Ismert a székelyeknél a Seprőd csoportnév. A Seprőd a Szavárd rokona lehet.

Supria (Szupria) ország neve az asszir adatokban szerepel. A név Szupiria voltaképpen, és Szubartu területén feküdt. Szupria szerepel a modern történeti térképeken, a régi Szubir.Ki eredeti területén. Tehát az asszir időkben létezett a szavárd nép Transzkaukáziában.

Spárta városának eredetét is homály fedi az indoeurópai kutatók szemében. Magyar alapítású város, a Szapár magyar nemzetség hozta létre. Szapár-Ta a szapáriak országa, tája, ami elöl rövidül Szpárta formára. Sza-Pár jelentése: a Menny Fiai – Háza (városa, népe). A szapár név közvetlen rokonságban áll a szabár névvel.

Jelentős város volt a kis-ázsiai Szardisz, vagy Szardeisz, ami a Szárd-isz forma mellett, a Szár-Dísz, vagyis a Király-Dísze fogalmat is tartalmazhatja. Szardeisz eredeti neve Szaparta volt.

Szpartakuszról azt írják, hogy thrák származású volt. A thrákok az ókori magyarokhoz tartoztak, a Tarjánokhoz, nevük rokon a Trósz névvel, ami az etruszkokkal is rokon. Szpartakusz nevében feloldva a szó eleji mássalhangzó feldúsulást, megkapjuk a Szapartakusz nevet.

Itáliában sok ősi magyar törzs települt meg. Némelyiknek a nevét sem tudjuk, de a későbbiekben több népnév fennmaradt. Közülük leghíresebbek a Szikulok, Szárdok, Szabinok, Etruszkok, a Raetik, Elümaiszok, és a Lipariak. Vannak más törzsek is, akik nagy valószínűséggel a magyar nyelvcsoporthoz tartozó nyelvet beszéltek.

A Szabinok jelentős szerepet vittek Róma alapításában. Amint fentebb szó került rá, a Sza-Bin a Sza nemzet Házát jelenti. De értelmes magyarul a Szab-In forma is, ami Szabad Isteneket jelent. Nagy kár, hogy kevés adat szól a szabinokról.

Szibarisz város neve szintén rokon lehet a Szavárd népnévvel. Georgia nagyon ősi városa Szibarisz, amit Arany-Városnak értelmeznek. A Szi szerintem Nap, a Bar a Magas, megfelel a Vár szónak, az Isz elsősorban Fény, de itt Város is. A georgiai nyelvben az Iszi Város, lásd Tbil-Iszi, Kuta-Iszi. Ezért Szi-Bar-Isz neve magyar nyelvű, Nap-Vár-Város értelmet tartalmaz. Dél-Itáliában szintén létezett egy Szibarisz, ami nagyon fejlett volt.

Görög kivándorlók érkeztek Dél-Itáliába, és elfoglaltak egy másik magyar várost, aminek Kar Aton volt a neve, pontosan olyan, mint Kar Aton hun királyunk neve. De a Kar a város esetében Várost jelent, a király esetében Kart, vagyis Aton Napisten Karját. Kar-Aton városa ma Croton nevű.

A monda szerint Szibarisz népe elpuhult, ezért el kellett pusztulnia. A fejlett, de elpuhult Szibariszban tiszta a víz, kőből épített csatornákon érkezik a városba. A szibarisziak mosakodnak, tisztálkodnak, nem bűzlenek, mint a görögök az izzadtságtól. Tűzhelyeken sütnek és főznek, Croton görögjei csak sütni tudnak. Az edényeket az étkezés után kimossák. Fürdenek és a szemetet eltakarítják a városból. A szomszéd görögök szemében ezek voltak az elpuhultság jelei. Valamilyen árulás segítségével Szibariszt Croton elpusztítja. Az elpuhult emberre ma is a szibarita, vagy cibarita jelzőt használjuk. Nagyon valószínű, Szibarisz pusztulása sok évszázaddal visszaveti a társadalom fejlődését Dél-Itáliában.

A Tiberis folyó, és Tiberius császár neve szintén a Sziber, Tibirra nevekhez kapcsolódhat. Ne feledjük, a Julius nemzetség magyar eredetű, amit Caesar állított trójai származásával.

Bíró József: "A szabírok őstörténete" c. munkája részletesen foglalkozik a szabírokkal, és ismerteteti történetüket. A könyv hozzáférhetetlen.

Szabaria, vagy Szavaria város neve a Szabár, vagy Szavárd (szavár) népnevet viseli. Ez a név is magyar jelenlétet bizonyít Pannoniában. Augustus caesar, a Pax Romana érdekében, Kis-Ázsia keleti részéről nagy tömegben embereket telepít át Pannoniába, mert ott az ő nyelvükön beszélnek. A szavárdok és szírek között állandóak voltak a torzsalkodások, ezeknek a torzsalkodásoknak, villongásoknak akart véget vetni Augustus. Sok szavár elmenekült az áttelepítés elöl, de sokakat Pannoniába hurcoltak a rómaiak.

Később Claudius caesar Kr.u. 41-48 között várost alapít a részükre, aminek Sza-Vária nevet adnak. Az -i-a végződés is magyar eredetű, az -i jelző, vagy többes szám, az -a lehet nagy, vagy nő nem jelzője is, vagy éppen hátra vetett névelő. A Sza nemzet Vára volt Szavária, ma Szombathely a neve.

Varasd Szombathelytől délre fekszik, lehet a neve Várasd is. A névben lévő hangok nagyon közeliek Szavárd nevünkhöz. De a két név, bár nagyon közeli, mégsem azonos jelentésű.

Az orosz Szeverján törzs nevét nem értik a kutatók. Szever ugyanis oroszul Észak jelentésű, de a Szeverján törzs az orosz terület délkeleti részét birtokolta. Ez a helyzet megoldhatatlan feladat elé állítja a nyelvészeket, akik nem tudnak mit kezdeni a törzsnévvel. Pedig a megoldás egyszerű, csak azt kell tudni, hogy a magyarok voltak az északiak. Oroszul az Északi Szevernüj, a Szeverjáni viszont Szeverszkij. Vagyia a Szavárok a Szeverek, a magyarok az északiak.

Novgorod Szeverszkij a Szeverjánok Napvárosa, a Gyeszna folyó jobb partján feküdt. A Szeverszkij név a Szeverján törzsre vonatkozik. Ez a törzs azonban magyar eredetű, a törzs területén magyar földrajzi nevek hemzsegnek.

Most menjünk vissza az időben néhány évezreddel. Mezopotámiában Szumer a Dél, Szubar, Szabar az Észak. Igaz, az akkádok szerint Észak Uri, ami az Úr magyarok nevén alapszik, jelent még Hegyet is, mivel a hegyek urak a síkságokon. Szubar-Tu, Szubir-Ki egyértelműen Észak a Dél jelentésű Szumerhoz képest, az északon élő nép a Szavár, a Szever, ezért jelent a Szever az oroszban Északot. A szavárok felfelé, a szumerok lefelé éltek, a folyók járása szerint.

Az orosz nép magyar eredete teljesen világos, és bizonyítható.

Fodor István a Magyar Nyelv folyóirat 2000/4. számában azt közli, 468. oldalon, hogy a Szeverján és a Szever szavak hasonló alakja merő véletlen csupán. De mivel bizonyítja közlését?

A Szeverján örmény családnév is a Szavár nevet tartalmazza.

Sevardnadze Grúzia híres államelnöke szintén magyar nevet visel, mert a Sevard a Szavárd változata. Sevard-na-dze kb. A Szavárdok-fia értelmű családnév. A Sevarddze grúz, vagyis georgiai családnév is magyar embereket jelez. A Sevard a Szevárd, Szavárd, a Dze grúz szó Fia értelmű.

Zoárd nemzetségnevünk a Szavárd népnévből ered. Zabar nógrádi településünk a Szabar népnévből származik, a Szabar meg a Szabartu, Szubartu országnévből. A hivatásos nyelvszakértők egy része szerint a magyar Zabar név a Zabór szlovák névből ered, ami "Fenyves mögötti hely" jelentésű. A magyarok nagyon közönséges dolgokről ritkán neveztek el településeket, ellenben a Menny Fiainak Vára fogalom már jól illeszkedik a magyar eszmerendszerbe. Zabar ma is magyar falu.

Zobor hegye Nyitra központja. Zobor szintén a Szabár, és nem a szobor (?) jelentést viseli. Zoárd, másként Szovárd nemzetségfő éppen ezen a területen élt, és az lehetetlen, hogy éppen Zobor hegyét ne foglalta volna el, a magyarok pedig mindig saját nyelvükön neveztek el mindent. A hegy neve tehát Szovárd nevét tartalmazza, rajta erős vár volt. A Nyitra név is magyar, Nyit Rá, a Napisten, aki volt fenn a várban, megérti, hogy miként Nyit reggel Rá Napisten fényt kelet felöl. Nyitra neve sokkal régebbről adatolt Árpád koránál.

Szováta városnevünk szintén a Szavárta alakból ered, a Sza nép Vártája Szováta. A névből az R hang kisett, Szovárta > Szováta volt a név fejlődési útja. A Szov a Sav, Vas rokona is, amint mondják, és valamilyen Savas forrást, vas tartalmú vízet is jelezhet a név. Szovát-mezeje kifejezés 1597-ből való, ami a Szovárt név változata lehet.

Hajdú-Szovát és Bágyog-Szovát neve a Zowath személynévből keletkezett. A Zowath a Szovárt módosulata. A Bágyog-Szovát településnév utótagja a Rába-Szovát névből ered, mert Bágyog és Rába-Szovát községeket egyesítették 1941-ben, az új név Bágyogszovát lett, amit ma is visel a település.

Szapári családnevünk a Szapár népnévből ered.

Az orosz Szapáriak a Szaparin nevet viselik.

A Szabirov családnév szintén a magyarokat jelöli, sok török család esetében.

Szefárd zsidó azoknak a zsidóknak a neve, akik Titus miatt nyugati irányba menekültek Judából. A szefárdok, sefárdok a magyar Szevárd nevet vették fel, és még ma is viselik. Egyesek azt állítják, hogy a menekülő zsidók magyar nevek mögé rejtőztek, hogy ne üldözzék őket. Azonban a valóság az, hogy a zsidók felvették magyar eredetüket bizonyító neveiket, ilyen volt a Szefárd név is.

A Tiberiás-tó neve is a Szibériás-tó névhez idomul. A tónak több neve van, a Tibériás nevet a szavárdok, kutaiak, szkythák adhatták.

Szibéria nevét a magyar nyelvből kell eredeztetni. A törökök, akik utódaink mai élőhelyeiken, rengeteg magyar szót használnak. A magyarok civilizátori szerepe hatalmas, az emberiséget mi emeltük ki a vadság állapotából. A bizonyítékok száma milliónyi. Mivel a hunok magyar nyelven beszéltek, és fél Ázsia urai voltak, kétségtelen, hogy a Szibéria nevet is magyar nyelvű népek adták Ezzel szemben a hivatalos kutatók a Szibéria nevet nem hozzák összefüggésbe a magyarokkal. Valami kalmük nevet találnak, ami nem régi nyelv, ezer éves sincs, nem vethető össze a magyar nyelvvel, sem a szumer, sem az akkád nevekkel.

Az orosz Szibír az Irtis vidékén alapított kánság fővárosának nevéből ered. A főváros Szibír, Szabír nevű volt. Ez a kánság 1.200 körül jött létre, a főváros neve átment az egész térségre.

A város nevét a mongol Siwr "Erdőség, Bozótos láp, Őserdő" névből vezeti le Kiss Lajos. Teljesen mellőzi a régi fogalmakat.

Más feltevés szerint a Szibéria földrajzi név azzal a tisztázatlan etmológiájú népnévvel tartozik össze, amely a Mongolok Titkos Története könyvben Sibir alakú. Ezek a Sibirek Szibéria névadói, nem mongolok, hanem éppen magyarok. A Sibir szót Dzsingisz (Dingir) Kán közli, aki valamiképpen a magyaroktól származik, családja kék szemével, és biztosan voltak olyan könyvei, amelyek a régebbi korokról szóltak.A Sza népnév mellett gyakori a Sa, és az Ász is, amelyek a magyarokat nevezték meg.

XI. FEJEZET: A CSANGU NÉPNÉV tartalomhoz

Fontos Csangu népnevünket csak kevesen akarják megérteni, mert a többség, a kutatók többsége, nem is akarja felderíteni jelentését. Minden szónak pontos jelentése van, egyes szótípusoknak, ilyenek a népnevek is, rendkívül fontos a jelentése. Ezért a Csangu szó értelme is rendkívül fontos. Ha nem tudjuk felderíteni a pontos jelentést, akkor a név értelme azoknak a kezébe kerül, akik nem értenek a magyar nyelvhez, és gyakran tudatosan hamis elméleteket gyártanak.

Eredetük sincs tisztázva, ami megnehezíti a név felderítését. Nem tudni, hogy mióta élnek mai lakóhelyükön. Egyes feltevesékek szerint Moldvában tízezer évnél is régebben magyarok éltek. Ennél is valószínűbb, hogy 70.000 éve, vagy még sokkal régebben, egész Európát magyarok népesítették be. A csangu népességet, mint önálló magyar nyelvű népet, azonban lokalizáljuk elsősorban Moldva területére.

Lélekszámuk a középkorban még meghaladta a 2 millió főt. A csangu népesség folyamatosan fogy, a román nyelv feleszi a csangu nyelvet. Ma már csak töredéke beszél magyarul az egykori népességnek, és ez a magyarul beszélő népesség is egyre csökken.

A görög nyelv a csangu nyelvből keletkezett. Aczél József és Varga Csaba munkássága hatalmas szókinccsel bizonyítja a görög nyelv, vagyis a görög nyeljárások magyar eredetét. Aczél József még magyar-görög nyelvi rokonságról ír, de Varga Csaba már kifejezetten azt írja, hogy a görög nyelv a csángó magyar nyelvből keletkezett. Ehhez a tézishez azt kell hozzátenni, hogy a görög nyelv, a koiné, hosszú fejlődés után jött létre, mégpedig több magyar nép nyelvi alapjairól. A görög nyelv eredete nem csupán a csangukhoz köthető, hanem több magyar nyelvű etnikumhoz.

Annyi bizonyos, hogy a csangu nyelv archaikus a mai magyar nyelvhez viszonyítva.

Egyes kutatók azt állítják, hogy a Csangu nép, akiknek Csángó nevet is kitaláltak, Erdély magyar népességéből ered. Az erdélyi urak sanyargatásai miatt sok magyar Moldvába menekült. Az osztrák agresszió miatt is sok magyar ment Moldvába, akik a terület csangu népességébe olvadtak be, és gyarapították a magyarok létszámát. Igaz, hogy az erdélyi magyar elnyomó urak közül sokan menekültek Moldvába, ahol szintén elnyomták őket. Igaz, hogy az osztrákok elől is sokan menekültek keletre. De az nem igaz, hogy Moldvában ne lett volna őslakos magyar nyelvű népesség, akik sok tízezer évvel régebben éltek a területen, mint az oda benyomakodó románok.

A Csangu nép azoknak a magyaroknak a maradványai, akik valamikor az őskorban lakták DK-Európa területeit. A Kaukázusoktól a Kárpátokig, vagy a Dontól s Kárpátokig tartott elterjedési területük. A mai csángók jelentős része valóban Erdélyből menekült Moldvába, a magyar urak, az osztrák rablók, és a török rablóhordák elöl. Azonban Moldvában volt egy eredeti magyar nyelvű népesség, akikhez menekültek. Ezt az eredeti magyar nyelvű népességet sok felöl támadják, teljesen ok nélkül.

A Csangu szó jelentése Úr-Fő. A Csan a San affrikált módosulata, Úr jelentése nyilvánvaló. A japán Szan, kínai San (Hegy), török San ezt igazolják. Az Úr és Hegy fogalma összetartozik, csak most nem sorolom a példákat. A Csány (Csányi) családnév is Úr jelentésű, és magyar eredetű. A Gu eredetileg Nyak, Szarvasmarha és Fő. Komoróczy Géza nagyon jól feltárta a Gu alapjelentéseit, de sajnálatosan nem vitte végig gondolatsorát. Csan-Gu eszerint Úr-Fő értelmű. A népek főura a csangu nép, vagy valamilyen nagy főúrtól származnak?

A Csángó magas hangrendi alakja a Csengő. A Cseng, Zeng, Csendül, Zendül, Dong, Zsong hangutánzó szavak lennének a nyelvészek szerint, ami nem igaz. Eszerint a Csángó, mint a Csengő mély hangrendű párja, hangutánzó szó is lehetne. De nem hangutánzó, mert a Csan-Gu szónak pontos jelentése van. A hangutánzó szavak csak a nyelvek fejlődésének kései szakaszában jelennek meg. A magyar nyelvben kezdetben nem voltak hangutánzó szavak. A Csángó szónak a Csengő szóval mégis van valamennyi közös vonása, kapcsolata, nem csupán alakilag, hanem jelentéstanilag is. Azt nem kell a magyaroknak közölni, hogy a Csen egy ősi istennőnk neve, aki a Csenő Manók királynője, mivel úgyis tudják..

A Csan-Gu régi név után a Csán-Gó is megjelent a köztudatban.

A Csan-Gu még régebbi alakja a San-Gu volt. A Sangu rangnév, amit a magyarok megértenek. Ur város főpapjának is Sangu volt a címe. A Sangu tehát nem személynév, hanem rangcím, a főpap viselte ezt a nevet sok évszázadig. Tehát a San-Gu értelme Úr-Fő, mégpedig magyar nyelven. A San-Gu főpap cím szabályosan fejlődött Csan-Gu formára. A Szan, San, Csan harmadik értelme Szent, az Úr és Hegy után, ami a főpapi méltósághoz remekül kapcsolódik.

A Sango, mint főpap, gyakran használta a Csengőt, a szertartások alatt A mai katolikus (egyetemes) szertartásokban is fontos szerepe van a csengőknek. A csengő talán Istennek a jelenlétét jelzi.

A Csangu, vagy Csángó népnév kétségtelenül a San-Gu névből ered. Az S hang gyakran Cs hangra módosul, a hangtörvények szerint. Enek a hangfejlődési törvénynek is százezer bizonyítéka van. A Cs viszonylag fiatal hang, a magyar nyelv keletkezésénél, 200.000 éve még nem létezett. A San-Gu rangnévnek van Szangu, majd a magyar Csangu változata.

Mai csangu költők Csangu formában írják népnevüket, ami azért megdöbbentő, mert a név azt bizonyítja, hogy a 21. század elején még mindig emlékezik a csangu nép az eredeti, hun, szumer Sangu, Csangu névformára.

A San-Gu – Sangu – Csangu - Csangó – Csángó névsorozatnak van azonban több változata is. Azon kellene csodálkoznunk, ha ez nem így lenne. A Csangu név minimálisan is legalább 7 ezer éves fejlődésen ment keresztül. Kárpátiából, Szumerból a hunokon keresztül a mai csángókig meglehetősen hosszú út vezet. Ráadásul ez az út nem is az igazi, az irány a magyaroktól kezdődik, és vezet el Szumerba.

A hun magyaroknál a főkirály címe volt a Sanku. Őseinknél sok király volt, tehát a főkirály csak egy volt a sok király közül. A Sanku név a Sangu név közvetlen rokona, a két név jelentése is ugyanaz, vagyis Szent-Fő, Úr-Fő, vagyis a sok úr fője. A Sanku címet a kínaiak Sanju és Sanjü formában írták át. E névátírásokban a K – J hangevolúcióról van szó! Az angolos Pe-King (Északi-Főváros), Nan-King (Déli-Főváros) a mai kínaiban Bei-Jing, és Nan-Jing átírásúak, tehát K > J hangevolúciót láthatunk. A hun Sanku ezért lehet San-Ju a kínaiban, de a Sanju ettől még magyar szó, és sok helyről kimutatható. Az biztos, hogy Ur városából is, ahol San-Gu (Szanga, Szangu) volt a neve, és Szumer sok területéről. A Sankó ma is ismert magyar családnév.

Felettébb lenyűgöző azonban a hun királyok rengeteg magyarul is érthető neve, amiket kínai rokonaink is feljegyeztek. E hun királynevek közül többnek is része a Csangu névrész, gyakran Csang alakban. Ezek a írásformák azt bizonyítják, hogy Kínában a Sangu, Csangu neveink már Csang formára rövidültek.

A hazai nyelvészet, rá jellemző módon, a Csangu népnevet Csángó formában rögzíti. A háttérben az áll, hogy a Csángó népnevet a disznó Csánk nevű lábáról eredeztessék. Kitaláltak egy Csángál, Csánkál formájú nevet, ami a magyar nyelvben nem létezett, és ebből a névből igyekeznek levezetni a Csángó, vagyis a Sangu, Csangu népnevet. Olyan sokszor írják le dokumentumokban, hogy végül az olvasó megtanulja.

Annyi igaz, hogy a Sonka valóban a disznó lábának része. A Sonka közvetlen rokona a Csonka, a sonka pedig tényleg a disznó lábának csonka része. Ide tartozik még a Csülök és Csonk szó is. A disznók lába általában rövid, valóban csonkszerű, mivel felül széles, alul gyorsan lerövidül, nem hasonló a ló, kecske, marha, szarvas, teve és egyéb állatok lábához. A Csángó tehát szerintük Csángál, Erdély magyar népéből elmenekült töredékek együttese. A menekülők csámborgó, elténfergő, elkóborló emberek, akik Moldvába menve életben maradtak. Az elmélet azt igyekszik bizonyítani, hogy Moldvában nem őshonosak a csángók, hanem oda bemenekültek.

Moldva földrajzi névanyaga azt bizonyítja, hogy a területen ősidők óta magyar nyelvű népesség élt. Ez a tény is ellentmond annak, hogy Moldvában a magyar nyelvű emberek ne őshonosak lennének.

Fontos tényező a csángók, vagyis sanguk Etelközben maradása, mivel a népnév segítségével lehet bizonyítani, hogy a magyar törzsek egy része visszamaradt a Keleti-Kárpátokon kívül. Álmos volt a Sangu, vagyis Csangu, a szent fő, az úr fő. A csangu nép egyik része tehát azoktól az őseinktől származik, akik Álmos sanguval, szent papkirállyal, maradtak keleten Moldvában. A környezete továbbra is szolgálatot teljesített az uralkodónak.

Ukrainában rengeteg olyan település létezik ma is, amelynek a nevét magyarok adták. Igaz, a Föld többségének területén is a városok nevei magyar eredetűek. Még az is lehetséges, hogy egyes falvakban magyar nyelven ma is értő emberek élnek. A földrajzi nevek beszélnek, csak meg kell érteni őket. Maga az Ukraina is magyar eredetű népnév, az Ugor variánsa, modernebb alakja.

Moldava fővárosa Kisinyov, román írással Chisinau. Ezt a főváros nevet Kiss Lajos akadémikus a kun Kesene – Sírhalom, karacsáj Kesene – Temető nevekre vezeti vissza, amelyek állítólag a perzsa Kasane szóból erednek. Ezzel szemben szélesen ismert, és történeti dokumentumokkal igazolt, hogy a várost magyarok alapították, és Kis-Jenőnek nevezték el. A Kisjenő magyar név az őse a Chisinau (román), Kisinyov, Kischinova (német), Kisinev (orosz) névformáknak. Kis-Jenő nevét vajon Kiss Lajos hogyan hagyhatta ki névszármaztatásai közül? Vajon ki az a városalapító, aki új városát Sírhalom, Temető fogalmakkal illeti? Chis-Inau román névforma jól idomul a régi Kis-Jenő magyar névösszetételhez. A Kis szónak a Chis, a Jenő, Jinau, Jinakh névnek a román Inau felel meg.

Van még magyar Kis-Jenő város Erdélyben is, Nagyváradtól keletre. Az erdélyi Kisjenőnek is pontosan Chisinau a neve, mint Moldávia fővárosának is.

Moldvában is számtalan magyar alapítású város van, ami azt bizonyítja, hogy Árpád előtt, és Árpád után is a területet magyar nyelvű népesség lakta. A románnak tekinthető népesség csak több évszázaddal később vándorolt Moldvába, Árpád idejénél. A földrajzi névanyag szerint szinte teljes Moldva magyar népességet tartott el még ezer éve is. A magyarok, amerre jártak, mindenütt városokat építettek, ami belső tulajdonságunkból fakad. Szumer és Egyiptom, az etruszkok és pelaszgok, Kína és Japán városai a mi tudásunkból nőttek ki. A magyarok nomád jellemzése téves, mert egyszerre voltunk nomádok és városépítők, földművesek és állattenyésztők, iparosok és kereskedők.

Dnyeszter-Fehérvár nagyon fontos városunk volt a térségben. Kukutyin városa már legalább Kr.e. 4.000 körül fontos kőlerakat volt. Ku-Ku-Tyin nevének jelentése Kövek-Isteni, vagyis az isteni kövek lerakódó helye.

Modern genetikai kutatások, Semino és 16 genetikus társa által közölt adatokra hivatkozva, azt bizonyítják, hogy a lengyelek, ukránok és horvátok a magyarokból keletkeztek. A genetikai kutatások azonban sokkal szélesebb látószöget biztosítanak számunkra, az adatok segítségével sokkal nagyobb távlatokat láthatunk be, ha a magyar írással is adatolt leleteket is számításba vesszük. Ezért a lengyel, ukrán, horvát rokonság mellett még számtalan más rokonság is kiolvasható a Semino és munkacsoportja által feltárt adatokból.

Álmos "Ég Fia" rangú szent királyunk, nem jöhetett be a Kárpát-medencébe, egy ősi rítus miatt. Ezért a keleti síkságon maradt hű követőivel, akik a Sangu mellett maradtak. Azt is írják, hogy Álmost megölték, feláldozták a Honfoglalás előtt. Ez a tézis azonban hamis, mert nem is volt Honfoglalás, csak esetleg 28, és a vezetőt nem ölhették meg a magyar népek, csak ha valamilyen nagy árulást követett el. Álmos Sangu (Csangu) rangneve azután átment vele maradt népére. Így kapta a csangu nép a nevét. A Csangu nép részéről, akik saját népnevükként viselik a Csangu/Csángó rangnevet, elfogadhatatlan, hogy őket Ertdélyből, vagy Magyarország felől nevezték volna el. Ők saját maguk adták maguknak a népnevüket.

Moldva egyik magyar neve Lábnyik. Ezt a nevet a csaguk adták az országnak. A Láb azt jelentheti, hogy a területen Lábbal kellett közlekedni. Nagy volt a terület, amelyen több hatalom sem engedte meg a lovon való közlekedést. A Ló ugyanis értékes harci feltétel is lehetett. A Nyik szó talán a Nyék szó utóda, ami átment a szláv nyelvekbe is, mint Nyik. A Nék és Niké fogalmi körébe majd később lehet behatolni.

A mai magyar moldvai csángóknak nincs püspökük, papjaik is alig vannak. Többnyire római katolikusok, de a római egyház nem segít rajtuk. Róma nem törődik velük. A csangu nép lélekszáma egyre fogy. Nyelvüket nem használhatják az iskolákban, ami különösen bántó és megalázó egy olyan néppel kapcsolatban, amelyik elhozta az emberiségnek a kultúrát és civilizációt.

Dukai Takách Gusztáv az Ősi Gyökér 2001/4. számában érdekes módon oldja meg a Csángó népnév jelentését. Kína Szecsuán tartományának nyelvjárásában a paraszt neve Csángó. A Csan Falu, a Go pedig Lakó. Emiatt azután a Csan-Go jelentése Falu-Lakó. Az elnevezés a keletről jövő szittya törzsmaradványoktól eredhet, akik a földműveseket így nevezték. Különösen attól kezdve vált fontossá a név, amikor az oláhok megjelentek Moldvában, és pásztorkodó gazdálkodásukkal elkülönültek a földműves és állattartó magyaroktól, jászoktól, szlávoktól, valamint e besenyő és kun csoportoktól.

A tetszetős levezetést nem lehet elfogadni, mert nincs benne szakralitás. A népek úgy nem nevezik el magukat, hogy falulakó, az Istent ismerő világban bizonyosan nem. A modern korban kialakuló materialista gondolkodás nem veszi figyelembe, hogy őseink nem így gondolkodtak. A görög világ már erőteljesen materialista, haszonelvű, az ókori görögök már csak a haszonra mentek rá, a gondolkodásuk is erősen materialista alapokra helyeződött. Ha sok népnevet megismerünk, megértjük őseink névadási szokásait, és a nevek jelentésének alapjait. Dukai Takách Gusztáv említi, hogy Jenei János "Keleti magyarok" című könyvében (1951. Budapest), hiteles adatokkal bizonyítja, hogy a Csángók a Prut és Szeret folyók környékén lakó etelközi magyarok, jászok és kunok leszármazottai.

A csángók Moldva őslakói, mondja a történész Radu Roseti, és N. Kogalniceanu.

Magyar Adorján írja, hogy P. Gegő Elek: A moldvai magyarok (Buda, 1838.) című könyvében arról ír, hogy a moldvai magyarok csengő beszédükről azonnal feleismerhetők, ezért kapták a Csángó nevet, ami valójában Csengő értelmű. Azt is hozzáteszi, hogy a Csángók a Csángatni főnévi igenév alapján a Csengetni, Csöngetni szavaink változatát viselik népnévként.

Kiderül az is, hogy csak a kun származású Csángók beszélnek Csöngő, Csengő hanglejtéssel, a magyar és székely eredetű csángók beszéde teljesen normális a magyar fülnek.

A csángókat P. Gegő Eelek kun eredetűeknek mondja, de állítását nem tudja bizonyítani. Az oláhok azokat a moldvai részeket, ahol kun eredetű csángók élnek, ma is Comania-nak nevezik. Ez a közlés tényleg bizonyíték. Mivel a kunok jelentős része magyar nyelven beszélt, nehéz elkülöníteni a régi magyar nyelvű népesség, és a kunok magyar nyelvűsége közötti különbségeket.

Mikecs László "Csángók" című kitűnő könyvében a 136-os jegyzetben közli a Csángó népnév származtatásait. Mikecs László remek könyvet írt. A szumer, hun, kínai összefüggések hiányzanak könyvéből.

Fogarasi János azt állítja, hogy az ázsiai Csong-jo, Kínától északra lakó nép neve lenne a Csangó népnév eredője. Ebben az állításban sok az igazság, hangalakilag meg is felel a hangtörvényeknek.

Lehet, hogy nem igaz a San-Gu, Csangu levezetés, bár nagyon sok egyéb bizonyíték erre utal, vagyis a Szent-Fő jelentésre. De a többi levezetés általában lazább, még hihetetlenebb. Teljes erőmből próbáltam megoldani a Csan-Gu név rejtélyét, és azt gondolom, hogy sikerült megoldani a titokzatos népnév titkát.

A szkytha, basztarna, kárp és hasonló régi népnevekről egy szót sem szóltam. De végül ki kell jelenteni, hogy a terület legrégebbi népessége magyarul beszélt. Erre a népességre telepedhetett rá Álmos népe. Majd jöttek a bevándorlók, szlávok, románok és magyarok, ez utóbbiak jelentik a harmadik bevándorlási hullámot Moldvába.

Hogyan tűnnek el a népek és nyelvek egy adott területről? Egyszerűen feladják magukat!

XII. FEJEZET: PALÓC NÉPNEVÜNK tartalomhoz

A Palóc igen ősi népnevünk. Ma a Kárpát-medence északi felében élnek azok a magyarul beszélő népcsoportok, akik Palócoknak tekinthetők. A mai Magyarország északi, és Szlovákia keleti része a palóc magyar nyelvjárás területe. A Pálócz, Pálóczi, Palócz családnevek e népnévhez való tartozást mutatják.

A Palócok egykor magyar nyelvű önálló nép voltak, akik nem azonosak a magyarokkal, hanem egy másik magyar nyelvű népességet alkottak. Ugyan a magyarok és palócok egy tőről származnak, de nem tudni, mikor és hol váltak szét útjaik, és azt sem tudni, mikor kapcsolódtak újra egymáshoz. Csak annyi bizonyos, hogy jelenleg ott élnek, ahol a palócos jellegű beszéd elterjedt, vagyis a mai magyar települési övezet északi határán. A palócokat szkytháknak is tekinthetjük.

A Palóc népnévnek több változata van. Két fő eleme a Pa és a Ló, valamint C a név végén. A Ló jelentése itt is Ember, amire számtalan bizonyítékot lehet hozni.

Pa szavunk rendkívül régi, és ennél fogva tömeges a magyar nyelvben. Egyik fejlődési vonala a Pa-Fa-Fő-Fej, amiből látszik, hogy a Pa fontos jelentése a Fő, Fej. A Fa olyan nővény, aminek nagy Feje van, innen a Pa – Fa. A Fa, mint Fő, egyrészt valóban Felül is van, másrészt, mint az emberek lakhelye is, azonos a Világfával. Egy másik fejlődési vonal a Pa – Pa-Pa – Pá-Pa, Pó-Pa, Pap, Pop, Apa, amely szavak a Papa, a családfő szerepére vonatkoznak. A Papa a legfőbb férfi is a családban, de ő volt a legfőbb vallási vezető is. E nevek rokona az Ab, Apu, Abu, Papi és Api, Apus és hasonló szavak.

Ló szavunk egyik alakja a Lu, szintén Ember értelemmel. De a Lu a Fény is, ami azt igazolja, hogy őseink saját magukat a Fénytől származtatták. A Lu értelme Isten, Fény, Nagy, Ember, Ló. A Ló igen gyakran Ember értelmű.

Pa-Ló egyértelműen Fő-Ember jelentésű.

Pa-Ló-C szavunk a Palusz alakból is származhat.

A Palota magyar szó, a Fő-Ember-Tája fogalmat tartalmazza (Pa-Lo-Ta). A Pa-Lu lehet a Fa-Lu mai magyar szó őse, de a Falu szó jelentése ezzel nincs megoldva. Az biztos, hogy a Pa-Lo-Ta magyar szó, de sok nyelvben is megtalálható, amelyek magyar eredetűek, pl. Palace, vagy Palatinum formában. A Pa-Lo-Ta, mint fő ember háza, a Város fogalmához is közelít. Pa-Lu lehet Fő-Ember, ami a Falu nevében egy Fő Embert (Pa-Fő, Lu-Ember) is rejthet. A Falu olyan hely, ahol egyFő-Ló él, aki Fő-Ember. De a Falu olyan hely is, ami magas Fallal van bekerítve és védelmezve.

A Lu szónak több értelme is van, de ezeket az értelmeket nem érdemes vizsgálni, mert a Palóc népnévben ezek az értelmek nem biztos, hogy benne vanak. Azt írják, hogy a palócok főistene Palu volt, ami jelenthet Fő-Fényt, és Nagy-Fényt is. Palu istennel ritkán lehet találkozni az írott hagyományokban, de jó volna teljes bizonyossággal igazolni létezését. Pa-Lu a Fő-Fény, vagy a Háza a Fénynek jelentést tartalmazza.

Nem lehet kihagyni azt a lehetőséget sem, hogy a Pál/Bál és Pél/Bél a Pa-Lu, Ba-Lu elemekből fejlődhetett ki. Bél a Fényes, a Ragyogó főisten a keltáknál. A Bál, Bél, Pál, Pél egységes szócsoport a magyaroknál, ami ma is jelen van a nyelvben, jelentése Fényes, Ragyogó és Nagy. Sok földrajzi név is tartalmazza e neveinket. Alapvetően a Napisten neve. Baál az alakja a szemita nyelvekben. A Baál a magyar, kelta Bál széthúzása a magánhangzók alapján. Teljesen világos, hogy a szemita Baál nevek a Bál magyar névalakból fejlődtek ki. A magyar Bál alaknál is régebbi a Bala, Bála, ami a Béla szavunkat hívja rokonnak. A kaukázusi nyelvekben a Bala, mint Nagy, már Kr.e. 2.000 körül is előfordult, amikor még nem léteztek szemita megfelelő nevek.

Trójában, magyarosan Torjában, a Faló fogalom mögött nagy misztérium, ősi titok rejtőzködik. A Trójai Faló természetesen nem egy Fából elkészített Ló volt, amibe több harcos elbújt. Homérosz teljesen félreérti a nyelvet, fogalmakat és hagyományokat, de ettől függetlenül a nagy költőt a magam részéről még nagyon szeretem. A Fa-Ló nevében benne van a Fő-Ló, Fő-Ember értelem, ami nem egy fából épített lóalakú, belül üreges szerkezet, szoborféleség, ahol akár ötven harcos is elbújhat. Éppen ötven harcos, a magyar 50 egy szent szám, amit a gyarmatosítás érdekében találtak ki őseink. A Faló képzete ugyan rendkívül érdekes, és kiváló költői kép, de aki elhiszi Homérosz leírását Trója elestéről, annak az ész osztásánál hátul kellett állnia a sorban. A Fa-Ló természetesen egy Fő-Ló, Fő-Ember, aki elárulta a trójai magyarokat, és a kapun keresztül beeresztette a városba az ellenséget, a rablókat. Trója elbukásáról talán igaz ez a történet.

A Fő-Ló, mint Nagy-Ember, a magyar rokonságú népek hadszervezetének egyik jellegzetessége. A székelyek Ló-Főnek nevezték a vezető embereket, akik egy-egy had élén álltak. A székelyeknek valamikor három hadja volt, aminek három Ló-Fő volt a vezetője. Alig 800 éves írás szerint Lufu, vagyis Lu-Fu volt a Ló-Fő írásmódja. Ez a név hasonló a Kufu, vagyis Kő-Fő névhez is, aki hatalmas piramist építtetett Egyiptomban. Miért baj, hogy ő is magyar volt?

Európa nyugati, középső és keleti részein magyarok éltek. De Kis-Ázsia, a Kaukázus térsége és a Közel-Kelet is magyar nyelvű népek által volt lakott. De a magyarok népei ennél a területnél is sokkal nagyobb területet laktak, amely területeken ma is észlelni a magyarok egykori jelenlétét. Bárhol, ahol magyarok ősi jelenlétét látjuk, ott nagy szeretettel rokonainkat kell látnunk, és a szeretet törvényével kell közelítenünk hozzájuk.

Az Égeikum területén egykor magyar népek, törzsek, nemzetségek éltek. Az egyik legfontosabb ősnép a területen a Pelaszgok, vagy Pelazgok. A Pelaszg név lehetett az eredeti, amiből aztán a Pelazg névforma kialakult. A Palóc és Pelaszg név rokona lehet egymásnak. A név végén a G hang a K hang változata is lehet, ami a magyar ősnyelvben többes számot jelöl. Több népnév végén ismerhető fel a G hang, ami tehát valószínűleg K értelmű, és többes szám jelentésű.

Ezért, ha a Pelászok, vagy a Paloszok népnevet kutatjuk, akkor ezeket a variánsokat is érdemes kikutatni. A görögök előtt magyar jellegű nyelvet beszéltek Hellászban, de a görög nyelv is magyar jellegű, amiről nem érdemes vitát nyitni.

 Nagyon fontos írásos bizonyíték van a pelaszgok, vagyis magyarok, Atlantiszból való eredetére. A Pelászok és Palócok nevek nagyon közeli kiejtésűek.

Az Archipelágium értelme Szigettenger, ami a magyar Szigettengerre is vonatkozhat. Ami elsősorban az Ég Szigettengere, a Csillagvilág. A Földanya felszínén is van több szigettenger, az egyik Szumer szigeteit jelöli, de az Égeikum is megfelel a szigettenger fogalomnak. Tehát a görög Archi-Pelágium összetett szó, amiben a Pelágium a Palóc nevet is tartalmazhatja.

 A Palócok, vagy Pelaszgok, a görög térséget valamikor elfoglalták. A mai Görögország legalább 40.000 év óta magyarok által volt lakott, de ezt a hatalmas időt ma még nem vagyunk képesek kutatni. Ezért a Palócok megjelenését is nehéz időponthoz rögzíteni.

A görögök, a Pelaszgokat "Isteni Pelaszgok" névvel illették, ami ismerve a görögök idegen népek iránti barbár felfogását, egyenesen megdöbbentő a számunkra. Ha a Pel a Fél, és az Asz az Ász, akkor a Pel-Asz-G jelentése Fél-Isten-eK. Ókori adatok szerint meghatározható a Pelaszgok elterjedési területe, amit csak a görög kor idején lehet maghatározni. Az előtte lévő időt nem, mert az előtte lévő időhöz a görögöknek nem sok sütnivalója volt. A görögök előtti idők a magyarok ideje volt. Rengeteg írás is fennmaradt a régebbi időkből, amelyeket a mai tudósok nem képesek elolvasni.

Nem kétséges a számomra, hogy a Palócok és Pelaszgok, vagyis Pelaszok népnevei azonosak, azonos népet jelölnek. A Fő-Ló, és a Ló-Fő nevek, egyes nyelvek átírásai alapján is, kizárólag magyar értékrend alapján érthetőek meg. Azt is tudni kell, hogy a Kárpát-medencéből valamikor Kr.e. 4.000 körül, a Balkán irányában, magyar yelvű népesség özöznlött déli irányban, akiket a Gigászokhoz lehet kapcsolni. De azt is meg kell említeni, hogy Kr.e. 4.000 előtt is a Balkán térségét, és a mai görög föld területeit magyar nyelvű, vagy a magyarokkal nagyon közeli nyelvű törzsek lakták be.

A magyar írásokat általában nem képesek elolvasni a tudósok, fogalmuk sincs a magyar írásról, sem a betűkről, sem a betűk jelentéséről. Ez az emberiség nagy átka, vagy ez az emberiség butaságának nagy mutatója.

 A Pelágium és Archi-Pelágium talán valamlyen rokoni kapcsolatban lehet a Pelaszg népnévvel. Az Égei-Szigettenger éppen a pelaszgok egyik fő területe volt. A Pelágium a Víz Felső része. A Pel a Fel szavunkkal rokon, az Ág Tető, Felső Rész. Pel-Ági-Um tehát a Nyíítvíz Felső-Teteje értelmű. Archi-Pelágium a Szigettenger neve, de az Archi Ős értelme arra is vonatkozhat, hogy a Szigettenger az Égbolt ősi szigettengere is lehet, ahol a csillagok a szigetek. Mert a Szig bizony csillag is, a Szik rokonságába tartozik.

A Palócok nevének sok változata van.

A Falu nem csupán a Fő-Lu, vagyis a Fő-Ember lakhelye, hanem olyan település, amelynek Fala van. A Fal talán kezdetben valóban Fából készült, később azonban őseink áttértek a kőből készült falak építésére. A Falu szó a mai helyesírás szerint kifejezetten rövid u-ra végződik. A Falú, vagyis a hosszú ú-val írt változat azt jelentené, hogy az adott település fallal bír, a falu falú, fal veszi körbe. De a Fal-U azt jelenti, hogy a település körül Fal van, az U jelentése Magas, Végtelen, Örökkévaló, alapvetően Isten egyik neve (Ü és Ő is). A Fal-U tehát valóban magas fallal kerített település neve.

A Fal régi szó. Az angol nyelvben The Wall formában létezik. Az F és W gyakran cseréli egymást.

Azonban a Fal szónak igei változata is van, főnévi igenévként Falni az alakja. A Faló ember sokat és gyorsan eszik. A Falka általában a farkasok és kutyák csapatainak a neve, a falka tagjai általában közösen falnak, vagyis táplálkoznak. A Falka lehet a Fal ige kicsinyítése, vagy a Falók Háza. A Falka szóhoz a Volk német szó tartozik. A hunok is farkasoknak tartották magukat, a Volk abból a korból ered, amikor a farkasok még fontos totemek voltak. A Wolf – Farkas mellett az etruszkoknak is volt farkas totemje, a rómaiak a magyar etruszkoktól örökölték a farkas hagyományokat.

A görög Polisz – Város, Városállam, rokon a Palusz, Palóc és Falus magyar szavakkal. Bár a Pol-Isz jelenthet Sok-Fényt is, ami a városokra jellemző este.

Polgár szavunkban a Pol a Pal, vagyis a Falu, a Gár esetleg a Kar. Ezért a Polgár szó a Falu Karja is lehet.

A Paleset nép Egyiptom irányába vonult, majd hosszú harcok után teljes vereséget szenvedtek. A fáraók a mai Palesztinában telepítették le a népet, ahol öt, más adat szerint, hét várost alapítottak. Ők lettek a filiszteusok, a mai palesztinok elődei. A Paleszet nép a Palóc néppel is azonos lehet.

Egyes források a filiszteusokat Krétáról származtatják. Kréta sokáig volt magyar nyelvű hatalmi centrum az Égei-tenger vidékén.

A név egyiptomi alakja plst, ami magánhangzókkal kiegészítve Paleszet, vagyis Palesz, Palosz.

A vándorlás a Kárpát-medencéből indult el, a népek, vagy törzsek hosszú utat jártak be. Több törzs is Itáliában telepedett le, ahol ismert egy Faliscus nevű törzs is. A Faliszk névben a Falusok, vagy Paleszek név is benne lehet.

Régi írók, mondja Magyar Adorján, a Pelaszg népnevet a görög Planeton – Bolyongó, Vándorló szóval magyarázzák, mondván, hogy a Pelaszgok is vándorló életmódot éltek. Ez igaz is a Tengeri Népek nagy vándorlása idejére, amikor állítólag az éhinség elöl menekült több nép, de nem igaz a palesztinokra, és a Tengeri Népekre úgy általában. A támadásokat alaposan megtervezték, a kultúrájuk magas színvonalú volt, és nem bolyongtak cél nélkül.

A Héber és Etióp nyelv is a Paleset, Falasa neveket Bolyongónak, Költözködőnek, Vándorlónak mondja. Az etiópiai Falasa nép Pelaszg eredete nincs kizárva. Ma a Falasa nép zsidó vallású, száma csökken, kinézete sötét bőrű.

Magyar Adorján írja azt is, hogy a palócok szent madara a hattyú, a lúd és a gólya. Mind a három madár a magyarok szent madarai közé tartozik. A gólyának több magyar neve is ismert.

A görög Pelargosz – Gólya. Az olasz Pellegrino – Vándor, a latin Peregrinus szintén, ami a gólyákat tisztelő törzsekre is vonatkozhat. Az egyiptomból kivonuló egyes törzsek neve is lehet Gólya, ami inkább Gólya-tisztelő, vagyis az újszülötteket szerető népességre vonatkozhat. A magyaroknál nincs nagyobb újszülött tisztelő nép, mert a magyarok az újszülötteket Nap és Csillag nevekkel illetik.

Hesychius a pelaszgokat görögül Genosz Polüplenaton, vagyis Sokat Bolyongó Nemzetnek nevezi. A Genosz a Nemzet, a Sokat Bolyongó fogalom mögött a Sok Planéta fogalom is pontosan felismerhető. Ebből a meglátásből az is következik, hogy a pelaszgok sok planétán is vándorolhattak, mielőtt a Földre jutottak. Talán emiatt tartalmazza a nevük a Félisteni fogalmat? Mások azt írják, hogy fehér vászonpalástot hordanak, aminek a neve "linea tunica", illetve chlamida.

Ki kell térni a Polovec névre, amely magyarokat jelöl szláv területeken. Ezt a nevet a magyarországi hivatalos nyelvészet a kunok népnevének mondja. Vajon a Kun népnév miként kapcsolódott a Polovec népnévhez? Mindkettő mögött nagyon ősi magyar nevek állnak.

A Polovec nem más, mint a magyar Fő-Ló, vagy Fő-Lovec kifejezés változata. A Ló, mint Fény és Ember, lóra ül. Ekkor Lóra ül, és Lovas lesz. A Ló "v" képzős alakjai gazdagok a magyar nyelvben, pl. Lóvá, Lova, Lovag, Loval, stb. A Po-Lovec kb. Pa-Lovas, Fő-Lovász. Vajon ez a magyar szóösszetétel miként vonatkozna más nyelvekre? A Po-Lovecek emiatt Fő-Lovasok, magyar eredetűek, és nem mások. A Fő-Ló, egyes meglátások szerint, a Fő-Napot, vagyis a Napistent is jelenti.

A szlávok magyar, vagy másként szumer-szkytha eredetűek, amit az orosz nyelv vizsgálata alapján ismertem fel. Hosszú vizsgálatok végén arra kellett ráébredni, hogy a szláv nyelvek azonos formai jegyeket mutatnak, mint más nyelvcsoportok, amelyek magyar eredetéről nem lehetett kétség, ezért a szláv nyelvek is a magyar nyelvcsaládból származhatnak, mint sok más indoeurópainak nevezett nyelv is. Az alapszavak határozzák meg egy nyelv eredetét, és nem más spekulációk, mint a nyelvtan.

A Polján törzs az orosz és lengyel népek eredő törzse. A törzsnevet nem ismerik a szláv nyelvkutatók, egyszerűen azért, mert ez a törzsnév is magyar eredetű. A névben a Pol a Pa-Lu, Fő-Ló egyszerűsödése is lehet. A Polje – Mező úgy jön a a Pa-Lu, Fő-Ló, a Nap nevéből, mint a Rét, amely a Ré Isten Tája. A Poljen tehát lehet természetesen Föld értelmű, de az nem vitatható el a szláv szótól, hogy bizony nagyon mélyről, az emberiség szakrális korszakából ered. A Polszka, Polen nevek mellett a Plock, Polozk, Poltava és egyéb nevek jelzik a Fő-Ló fogalom jelenlétét a szláv nyelvekben. Mivel a szlávok a magyaroktól erednek, a szláv nyelvekben számtalan nyelvi bizonyítékot is találunk a rokonság igazságára.

Pilis nevünket gátlás nélkül szlávnak minősítik a hivatásos nyelvészek. A török rablógyilkosok valóban kiirtották a Dunazug-hegység teljes magyar lakosságát, de távozásuk után magyarok is visszatelepültek, szlovák szórványokkal együtt, akiket a bécsi udvar támogatott. A Pilis hegység egy szakrális terület központja, akár százezer év óta. A Pilis névben sok értelmet lehet felfedezni, a név felbontása alapján. A Pilis rokon a Filisz-Teus névvel, mert a Pilis és Filisz valóban rokonítható egymással. De valóban rokonnak nem nevezhető. A Pilis hegység magasan van, ez a fogalom is magyar eredetére utal.

A Pilis közvetlen rokona a Peles, Pölös, ezekből a Filis, Fölös, amelyek egyszerűen Pelső, Felső, Fölső értelműek. A Pelsőczi magyar családnév ezért egyszerűen Felsőci értelmet tartalmaz.

A barátok fejebúbján kiborotváltak egy kör alakú részt, amit a sok ezer éves fejlődés elején a magyar táltosok találtak ki, és amit a kereszténység kezdetén is alklalmaztak. Ennek a kiborotvált fejtetőnek is Pilis, vagy Felis, Felső nevet adtak. A Pilis neve Pi-Lis, vagyis Csillag-Királyság értelmű. A Pi igen gazdag a magyar nyelvben, a Lis viszont jelen van a francia nyelvben is, Lys alakban. Arthur C. Clarke író egyik legjobb regényében is megismerhetjük Lys királyságát.

De Pilis városa az Alföldön épült, semmi köze a hegységhez. Van még Sár-Pilis településünk is, meg Piliskő és Pölöske, amelyek egyaránt magyar nyelvűek, és Felső Kő jelentésűek. A Sár szó a Földet, a Bolygót jelenti, Mezopotámiában igen sok Sár szó akad.

Pi-Lis tehát a Csillag-Királyság. Fleur de Lys, Királyi Virág, de a francia is a magyar nyelvből ered. Lis és Lys azonos, de a Li az eredőjük.

Diodorosz Szikulosz hagyta reánk azt, hogy Scythesnek, a szkythák ősének, két kiemelkedő utóda volt, Palosz és Napusz. Scythes a magyarok egyik ősapja, a hunokkal is összefügg a neve, két fia Palosz és Napusz. Palosz tehát a Palósz/Palóc névvel azonos, a Napusz név pedig a mai Naspos névvel. A Pelaszg nép a Palusz népet követték, a Napusz meg a Napos népet. A Palosz és Naposz nevek mind magyar nevek.

A Palóc népnév igen ősi eredetű. Nem lehet időben pontosan rögzíteni e népnek a megjelenését, vándorlását. Talán annyi bizonyítható, hogy magyar nyelvűe voltak, vagy a magyar nyelv egy közeli rokonát beszélék.

Ha a mai Palóc nép lélekszámát próbáljuk meghatározni, akkor 1-1,5 millió népességet tudunk rögzíteni. A feltételezett népesség többsége, akik nem a mai Palócföld területén él, tartja magát Palóc eredetéhez.

A mai Vallonok neve a Fal-Ló alakon keresztül is értelmezhető. A Fallon és Fal építő Fal népe a Fal nép. A vallonok a Fal népe szerint, szerettek váosokban élni, és a városfalak mögött alszani. Minden ember szeret éjszaka nyugodtan aludni.

A Pelaszgokat több nyelvész kaukázusi nyelvűnek tartja, de a magyarokat is a nyelvészek többsége kaukázusinak minősíti. A Pelaszgok az atlantiszi magyar nyelvközösség egyik tagjának tűnik. Ez igaz tézis.

A Palócok a Jászokkal közeli rokonségban lehetnek.

Sok más népevet is azonosíthatunk a Palóc-Pelaszg népnevekkel, de az azonosításokat nem szükséges elfogadi. A magyar nyelv 200.000 évnél régebbi, a szláv nyelvek nem régebbiek, mintm2.000 év. Mit kezdjünk ezekkel az adatokkal?

Furcsa népnevek: Flamand, Faliszk, Lapitha, Liv, Livónia, Fália, Fál nép, Lib, Liburn. De ezknek a nép