EMLÉKEZZÜNK ELHUNYT ( 2020 AUGUSZTUS 28. ) TEJFALUSSY ANDRÁSRA

Szülei válása után a nevelőapjától is sokat tanult, aki villamosmérnökként segítette tanácsaival.

A gimnázium elvégzése után nem volt kérdés, hogy milyen pályára megy, mindig is villamosmérnök akart lenni, ezért a Műegyetemre jelentkezett. Mivel csak másodszorra vették fel, egy évet műszerész ipari tanulóként töltött el, ahol a gyakorlatban is további, mindig szívesen emlegetett tanítóitól tapasztalatokat szerzett.

Az egyetem elvégzése után a Csepel Műveknél kapott állást, fémek anyagkutatásával foglalkozott. Itt talált fel egy merőben új kutatási módszert, amellyel a korábbi kutatási módszerekhez képest töredék idő alatt lehetett a soktényezős kísérleteket elvégezni. A módszer neve „inhomogén-”, vagy „hullám-módszer”, amely nem csak fémekre, hanem szinte bármilyen témájú kutatásban használható, és elterjedt a világon. Például a gyógyszeripar is így kutat már, anélkül, hogy a feltaláló nevét megemlítené. Pedig András szabadalmaztatta a módszert belföldön és a fontosabb külföldi országokban is. De elsősorban itthon akarta elterjeszteni, hogy a magyar nép részesedjen a hasznából.

Munkáját mindig nagy lelkesedéssel végezte és a környezetét is tudta lelkesíteni. A 10 év alatt, melyet Csepelen töltött, megbecsülésben volt része, „Kiváló Feltaláló”, „Kiváló Újító” és más kitüntetéseket kapott. Az utolsó évben azonban ellenségei támadtak, ellopták a dolgait és minden módon akadályozták a munkáját. Végül el kellett hagynia a céget és új helyet keresnie.

Ezután teljesen új témába fogott, egy agrárkutató cégnél helyezkedett el, ahol megismerkedett a növénytermesztés problémáival. Az itt eltöltött kb. két év után lehetőséget kapott egy önálló kis társaság létrehozására, amely kísérletek elvégzésére vállalkozott több nagy ipari és mezőgazdasági vállalatnál. Itt súlyos aktuális problémákat oldottak meg sikeresen a termékek minőségét illetően, a mezőgazdasági cégeknél pedig soktényezős kísérletekkel tették a növénytermesztést gazdaságosabbá a tőszám, a sortávolság, a tőtávolság és egyéb tényezők optimalizálásával. Rájött arra is, hogy a terület egyes részein a talaj termőképessége különbözik a környező részektől, ezért más kezelést igényel. Ezt hívják ma „precíziós gazdálkodásnak”, szintén a feltaláló említése nélkül. Mert a magyar feltalálók sorsa máig sem változott, osztályrészük a találmányuk ellopása és a feledés, hiába vannak szabadalmaztatva találmányaik, mint Andrásnak. Ketten is pályáztak helyette Nobel-díjra, akik a „Mindentudás Egyetemén” sajátjukként ismertették András találmányát. Ezt szerencsére sikerült megakadályozni.

András tevékenysége azonban nem merült ki az új dolgok felfedezésével. Mezőgazdasági kísérletei során kiderült, hogy a műtrágyaként kiszórt kálisó nem hogy nem teszi jobbá a termést, de egyenesen nagyon ártalmas, mert megakadályozza a talajvíz felszívódását a növényekbe. Ezt – a kísérletek során teljesen nyilvánvalóvá vált tényt -- próbálta minden módon a szakma tudomására hozni, kevés sikerrel. A kálisót ma is kiszórják, csökkentve ezzel a mindenkori termés mennyiségét és minőségét.

Ebbe soha nem tudott belenyugodni, de felháborodása akkor nőtt még nagyobbra, amikor a rendszerváltás után megjelentek az üzletekben a szabványtól eltérő, kis és egészen nagy kálisó tartalmú étkezési sók, egészségesnek feltüntetve. Elkeseredett, haláláig tartó harcot indított az ilyen sók forgalomból való kivonásáért. Beadványokkal, feljelentésekkel bombázta az illetékes magyar és nemzetközi szerveket, de hiába. Nem értették, vagy nem akarták megérteni, hogy miről van szó: az emberek egészségéről.

Hiába hivatkozott ismert szaktekintélyekre, igazságügyi orvos-szakértőkre és dr. Papp Lajos szívsebészre, aki ugyanazzal a problémával találkozott a műtétei során, nem sikerült meggyőzni a felelősöket. Többször is megpróbálták elhallgattatni, sőt, elmebeteggé nyilvánítani, ez azonban nem sikerült.

Azt sem tudta tétlenül nézni, hogy a rendszerváltás után elkezdték a termőföldeket is külföldieknek kiárusítani. Ő volt az első, aki felemelte a szavát ez ellen, és felhívta a pártok és a felelős szervek figyelmét erre a jelenségre. Ez után került napirendre ez a probléma a parlamentben is.

Rendszerváltás után nagy port vert fel az un. gilisztázási csalás, amikor rengetegen elhitték, hogy a földigiliszták humuszt tudnak termelni, és ráálltak a giliszták tömeges beszerzésére. Ezt a csalást akadémikusok támogatták a szakvéleményükkel. Amikor ez az „üzlet” összeomlott, András rámutatott az akadémikusok felelősségére és próbált segíteni tanácsaival a becsapottakon és kifosztottakon, akik közül sokan öngyilkosok lettek.

Foglalkozott a lakossági vezetékes víz rossz minőségével is, kifejlesztett egy házi desztilláló készüléket, amellyel teljesen tiszta ivóvizet lehet előállítani. Ennek a tömeges elterjesztésétől is elzárkóztak az illetékesek.

András egyenes, őszinte ember volt, és ha aljasságot látott, nem diplomáciai stílust használt, kimondta és leírta kereken amit gondolt. Ezt semmilyen hatalom nem szerette, ezért az utolsó két évtizedben már munkát sem kapott, így még több ideje volt a harcra. Soha nem adta fel, a megalkuvás nagyon távol állt tőle.

Sok ellensége, de sok követője is volt.
-------------------------------------------------------------
Ezt a fenti szöveget András özvegye írta a temetésre.
Számító gépre vitte és küldi: Schuler László, 2021. május

-----------------------------------------------------------------

egyik olvasónk levéléből idézek:
"úgy tudom, hogy Tejfalussy András barátom 2020. aug. 28.-án távozott az örök vadászmezőkre és szept. 8.-án temették az óbudai temetőben."

Munkásságáról néhány kiegészítő adalék Schuler Lászlótól. (Az első 2 pont Weixl-Várhegyi László közlése.)

• András összefogva két barátjával elérte, hogy hatvan tonna (60 t) étkezési sót visszavonjanak magyar boltokból, bebizonyítván, hogy magas káliumtartalmuk miatt fogyasztásuk az egészségre ártalmas!

• András rámutatott arra az összefüggésre, hogy hazánkban is többen (vallásuk ősrégi előírásainak megfelelően) tiszta sót és tiszta vizet fogyasztanak (rabbi pecsétes kóser só és desztvíz), átlagéletkoruk pedig kilencven év feletti!

• András honlapján (tejfalussy.com) a mai napig olvasható sok fontos leleplezése a pénzemberek és a médiák becsapásai közül. További adatokkal 2020 augusztusában eltávozott barátomról négyszemközt szolgálhatok. Bejelentés nélkül bárki elérhet (2003 óta): minden vasárnap d.e. 10 órakor a Széll Kálmán téren állok „Lacibácsi” felirattal, húsz percig, az info és jegyek épületénél. Amiben tudom, segítem függőségektől mentes, nem pénzember barátaimat.

Felkérésre előadást tartok „Népirtások kivédési lehetőségei” témában, csak útiköltséget kérek Szobtól.
--------------------- 2021. május 4. ------------