Hosszú kutatás
A Hövszgöl megye déli részén, a Rasaant járásban található Szahilt melletti temetőt mongol régészek a Kr. e. 2. század második felére keltezték, amelyben összesen 31 hunt helyeztek örök nyugalomra. A kutatást és a feltárást a Mongol Állami Egyetem, a Mongol Tudományos Akadémia Régészeti és Antropológiai Intézete, valamint a Történeti Intézete közösen végezte. A sírokat már 2006-ban beazonosították, de feltárásra csak 2009-től került sor, a szakemberek a terepmunkával csak az idei szezonban végeztek. Ez volt az első olyan feltárás az elmúlt húsz évben, ahol nem dolgoztak külföldi szakértők, hanem kizárólag hazai kutatókra bízták a munkákat. Sajnos, a sírok többségét már az ókorban kifosztották, talán közvetlenül a temetés után, összesen kettő volt, amelyik érintetlenül maradt.
Különleges temetkezés
A sírokban talált tárgyakból a régészek a hunok hitvilágára következtetnek. Nagyon sok törött tükör és edény hevert a sírokban, ami arra a régi hiedelemre utal, hogy a másvilág az evilág tükörképe, ami nálunk törött, ott éppé válik. A sírokban talált eszközök 80 százaléka csontból készült, úgy tűnik, hogy hun őseink szerették a természetes alapanyagokat. A sírokban fellelt ételmaradványokat azért helyezték a sírokba, hogy a halott ne nélkülözzön a túlvilági utazása során. A régészek felfigyeltek arra a különlegességre, hogy míg a többi mongóliai hun sírban halottak a bal oldalukon feküdtek, Szahiltban a jobb oldalukra helyezték őket és lóval együtt temették el őket.
Tigris és vadkan
A sírokból két bronz övcsat is előkerült, amelyeken tigrisek sárkányokkal viaskodnak. Hasonló övveretek más hun sírból is feltárultak, de vadkant eddig még nem találtak a belső-ázsiai ország hun temetőkből. A korabeli források szerint ez volt a szkíták, valamint a kaukázusi hunok szent állata, utóbbiak vadkanos pecsétet használtak a kora középkori folyamán.
OB
Beküldte Kovács Edit
Hozzászólás