Annyi lelet került elő a környékről, hogy nemcsak azt a szelvényt tárták fel, hanem az egész környéket kutatni kezdték és a projekt 14 év után, ebben az évben fejeződött be. A mostani kiállítás a 2014-ben feltárt 304 leletet, valamint az 1990-ben megtalált 47 tárgyat mutatja be.
Hatalmas munka
A folyó Észak-Mongóliában, a mai Bulgan és Hövszgöl megye határán folyik és arról nevezetes, hogy közvetlenül a rendszerváltás után, az 1990-es években a mongol kormányzat úgy döntött, hogy vízerőművet épít rajta. Először elrendelték a régészeti feltárást a környéken. A munka megindultával kiderült, hogy rengeteg különleges lelet van a folyó mentén, a legkorábbi korszaktól egészen a modern időkig: a kőkortól kezdve bronzkori, hun, valamint mongol kori leletek tárultak fel a régészek ásói nyomán.
Hun telepek
A folyó alsó szakaszán hun településeket találtak, ahol ipari és mezőgazdasági munka folyt, az állattenyésztést jól kiegészítette a növénytermesztés, ezen kívül nagy mennyiségben állítottak elő kerámiát. A hunok jól kiválasztották a megtelepedés helyét, a folyóhoz közel egy védett teraszon alakították ki szállásukat. Az eddigi kutatásokból kiderült, hogy a telepek hasonló tárgyakat állítottak elő, mint a Mongólia és Szibéria déli részén, nevesül a Bajkál-tó déli partján lévő hun városok. Az Eg-folyónál a hunok bizonyosan a Kr. e. 5. századtól jelen vannak, a szakemberek azonban úgy vélik, hogy nem a semmiből tűntek fel, hanem ők a bronzkori civilizáció örökösei.
OB
Ajánlotta: Gyula-bácsi