Rögtön az elején feltehetjük a kérdést, honnan származnak az indiánok? Általában erre a kérdésre az a szokványos válasz, hogy Szibériából keltek át a Bering-szoroson Alaszkába, ahonnan hamarosan egészen Tűzföldig jutottak. Azonban modern genetikai vizsgálatok azt bizonyítják, az indiánok egyes törzsei Európából kerültek át Amerikába. Más törzsek pedig kétségtelenül Ázsiából érkeztek, de meglehetősen régen, ezért a mai indián csoportoktól nem származhattak, nem is rokonok velük.

            Az egyre jobban gyarapodó régészeti leletekből egyre pontosabb kép bontakozik ki Amerika őslakóiról. Az első amerikaiakról kevés fogalmunk van. Ha valódiak a legrégebbi adatok, akkor azt kell elfogadni, az első amerikaiak már 30.000 évnél régebben megjelentek Amerikában. Maximálisan 40.000 évvel ezelőttre tehető a fajunk megjelenése. Kik voltak ezek az ősök? Egyelőre fogalmunk sincs kilétükről.

            Mintegy Kr.e. 20.000 és 12.000 között más népesség jelent meg. Az USA területén Austin közelében feltártak egy tábort. A Golf lelőhelynek nevezett területen dárdahegyek, kőszerszámok kerültek elő. Babérlevél alakú dárdahegy is ismert. Kiforrott szerszámok ezek, köztük sarló, ami aratószerszám. Megfelelően értelmezzük ezt a tényt? Aratószerszám, vagyis a sarló talán mégis a növények aratására szolgált? A tábor 13.000 éves, a lakók élete kifinomultabb és összetettebb volt, mint az merészelni gondolhattuk.

            Mintegy 8.000 éves temetőt tártak fel, 168 emberi maradvánnyal Windovour területén. Férfiak, nők, gyerekek lettek itt eltemetve. Olyan textilfoszlányokat találtak a régészek, amelyek nagyon magas színvonalú textilkészítést bizonyítanak. Ezek a windovouri leplek. Néhány éve még arról írtak a könyvek, hogy a szövés-fonás a sumerokhoz köthető. Újabban már a szövetkészítést 72.000 évesnek gondolják az őskorral foglalkozók.

            Mexikótól délre 40.000 éves lábnyomokat találtak a vulkáni anyagban. A nyomokról vita folyt, vajon emberi lábnyomok-e? Valószínűleg azok.

            Észak-Amerikában 16.000 évesnél valamivel régebbi dárdahegyet fedeztek fel.

            Virginiában, a Cactus Hill emberi leletei 17.000 évesek.

            A híres Clovis-i dárdahegy 18.000 éves, kiképzése teljesen azonos a Solutréi dárdahegyekkel. Ebből a tényből az következik, hogy Gallia földjéről emberek érkeztek Amerikába, akik magukkal vitték fegyverkészítési technikájukat. Mivel ebben az időben Nyugat-Európában magyar ábécét használtak és magyar nyelven írtak, tetten érhettünk egy magyar bevándorlásnak a nyomait Amerikába.

            A Horn-i csontváz azt bizonyítja, hogy tulajdonosa nem európai és nem szibériai bevándorló volt. Semmilyen mai emberre nem hasonlítottak ezek az emberek. Talán legjobban az ainukra, vagy a Csendes-óceán déli szigetein élő emberekre hasonlít esetleg a lelet. Elénk tűnik egy régi csoport, amiről eddig nem is tudtunk. Ezeket az embereket a későbbi bevándorlók teljesen elpusztították.

            A Kennewicki embert, mint kiderült, megölték. Talán az új hódítók végeztek vele.

            Eva de Naharon régész manapság bukkant egy nagyon fontos leletre a Yukatán-félszigeten. Cancúntól 80 km-re, Tulum városánál 13.600 éves emberi csontvázat talált. Chilében a Monte Verdén lelt ember 12.500 éves, de őt a tulumi ember 1.100 évvel megelőzi.

            Atlantisz ebben az időben még áll az Atlanti-óceán partjainál. A jégkorban vagyunk, Európában magyar nyelvjárásokat beszélő emberek kóborolnak, sok helyen városokat építenek. Egyes törzseket keltának, másokat pikteknek neveznek, akik ekkor még magyar nyelvet, illetve nyelvjárásokat beszélnek.

            A nyugati magyarok a cro-magnoniak (cromagnoni ember) és utódaik, akik keletről érkezhettek, a keletiek a gravettiek, akik szintén magyarul beszéltek. A gravettiek messze keletre is elvándoroltak, Szibéria középső és keleti részeit már 40.000 éve elérték. A nyugati magyarok 35.000 éve már biztosan Gallia területén voltak, vezetőik és táltosaik neve Magor volt. Nagyon úgy látszik, hogy már 40.000 évvel ezelőtt az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig egységes magyarok által lakott terület alakult ki. A mai lakók döntő többsége tőlünk származik. Azért is fontos ennek a helyzetnek minél jobb megismerése, mert következtethetünk a tényekből Amerika benépesülésére. Igaz, a magyar nyelv csak nyugaton és a Kárpát-medencében igazolható ebből a nagyon régi korból, de a feltárt leletek, eszközkészletek, jelek és motívumok azt igazolják, hogy a keleti, szibériai csoportok az európaiaktól származnak.

            Atlantisz, Avalon, Is, Thule és más városok neve is fennmaradt. Thule neve helyesen Túl-E, amely névben az E jelentése Ház, Palota, Templom. Thule, vagy Tule mitikus városa állandóan vándorolt, mivel a neve azt jelenti, hogy mindenen túl van. A jég elolvadása után a Brit-szigetek északi végére került, aztán folytatta a vándorlást egyre messzebb északra. Ma Grönland legészakibb végén keressük, ahol egy amerikai bázis viseli szép és nagyon ősi városnevünket.

            A jégkorban már tengerjáró hajóink voltak. Erre fontos bizonyíték a Dnyeperben, vagyis a Borüstenben talált, mamutagyarra karcolt 15.000 éves térkép. Az előtérben hatalmas hajó úszik, a háttérben hét kapu rajzolódik ki az erdélyi címeren lévő várak elrendezésében. Az evezősök száma 64, ennyit számoltam nagyítóval, akik szabad harcosok lehetnek. Ilyen hatalmas hajókkal őseink könnyedén elérhették Amerika partjait az északi uszadék-jég mentén haladva.

            Nagy tengeri távolságok leküzdéséhez alkalmasak voltak a tengerjáró csónakok is. A polinézek csónakjai kitűnő tengerjáró eszközök, amelyek segítségével benépesítették a Csendes-óceán jelentős részét. A Csendes-óceán északi részén, Japántól Kaliforniáig húzódó tengeri moszaterdő könnyítette meg a hajózást. Csónakon is elérhették a hajósok Amerikát, nem csupán nagy hajókon. A moszaterdő táplálékot is nyújtott a hosszú út alatt, továbbá a sűrű növényzet csökkentette a viharok keltette hullámzást. Az Atlanti-óceán moszaterdőjének neve Sargasso-tenger. Nem tudott kifejlődni Amerika és Európa között, mert a Golf-áramlatból kiágazó délkeleti ág nagy körbe tömöríti a tengeri növényzetet. Ellenben a jégmezők déli oldalán viszonylag könnyen hajózhattak őseink és átkelhettek Amerika szárazföldjére. Azt nem gondolhatjuk, hogy Amerika neve volt Atlantisz, (ami magyar nyelvű név, de ne gondoljunk a fosztóképzőre), de Amerika létezése nyomot hagyhatott őseink tudatában. Egyszerűen nyomot kellett hagynia, mivel hatalmas volt és titokzatos.

            Több név is szóba jöhet, az egyik az Óperenciás-tenger. Az Ober-Enns etimológia elég jónak tűnik, azonban van néhány súlyos fogyatékossága. Az Ennsen Felül lévő terület, tehát az Enns folyón túli részek magas hegyek. Nagyon sokat kell még menni, hogy az Alpok nyugati szegélyeihez jussunk el. Messze van az Enns folyótól az óceán, ami azt is jelzi, nem adhatta a folyó az óceán nevét. A hangtani különbségek nem túlzottan erősek, de azért léteznek. Továbbá az Óperencia magyar szónak pontos jelentése van. Ó-Per jelentése Ó-Ház, Régi-Ház. Az En jelentése Isten, azután Herceg, Úr, és Enség, Én. Az Enc szó van pl. a Kil-Enc szavukban is. Az I-A végződés speciális és nagyon ősi magyar nyelvű végződés, az I jelző, az A lehet nagy, Isten, víz, esetleg hátra vetett névelő. Ezért az Ó-Per-Enc-ia, vagy Ó-Per-En-Ci-a jelentése: 1) Ó-Ház-Istenke-végződés, vagy 2) Ó-Ház-Isten-Nap-végződés. Talán ez az utóbbi a helyes értelmezés, mivel a Napisten lenyugvásának a helyét, házát idézi elénk.

Őseink sokkal bölcsebbek voltak, mint azt hisszük róluk!

MEXIKÓ

Miért vándoroltak őseink? Mert életformájukhoz tartozott a mozgás, a felfedezés, az új területek megismerése. A felfedezők már sok tízezer éve járták a földeket. Amikor kiderült, hogy létezik Amerika, sokan vették a távoli földrész felé az útjukat. Amerika nagy, ezernyi titokkal, de most csak két kiemelt területen vizsgálódunk.

            Kedvelt célterület volt Mexikó és Maya-föld. Meglepő nevekre lelhetünk, ha tudunk egy kicsit magyarul. Mexikó ejtése Mehikó, ami a méhek országát jelenti. Mehi egyiptomi fáraó is viseli ezt a nevet. Őseink egy bizonyos időszakban, a méhek társadalma szerint próbálták megszervezni saját társadalmukat. Nagyon érdekes a Kó szó is, ami Kő, vagyis föld jelentésű. Mivel a szumer Ki is Kő, lásd ehhez a Kies szavunkat, arra kell gondolni, őseink szárazföld alatt a Földanya csontját értették, az pedig nem más, mint szikla, angolul stone, ami az Iszton-E magyar kifejezésből ered. Kína neve Csung Kuó, vagyis Közép Kő (föld), Japán Csi-Pan-Kuó, vagyis Nap-Pán-Kő (föld), Marokkó pedig nem Marok-Kő, hanem a Morocco név alapján Mórok-Kó, vagyis a Mórok-országa. Monako szép országa nevében is a Mona-Ko elemek ismerhetőek fel.

            De miért mondják a mórok magyar többes számmal a Mór szót? Bizony, itt emelkednek a Rif-hegyek, amit sokan az Uralra akarnak ráfogni. Továbbá a Rif-hegyek mellett is volt egy Atlantisz, amit néhány száz éve a jobb térképek még pontosan jelöltek. Az elmerült Atlantisz menekültjei lakták, a közelben a szintén magyar amazonok állama állt, akiknek híres királynője, Murina találkozott magával Vezérrel, vagyis Oszirisszel, amikor a nagy kultúraterjesztő nyugatra ment. Murina nevét a görögök Mürinának írták, a harcos fejedelemnő később meglátogatta Vezért Egyiptomban, akit addigra megölt Szét. Murina mégsem csalódott, mert már Hor volt a király, Vezér (Oszirisz) fia, aki szeretettel fogadta és gazdagon vendégül látta.

            Mexikó őstörténete bonyolult. Ismeretlen eredetű törzsek lakták tízezer éve és régebben. Valamikor megérkeztek azok a törzsek, amelyeket már ismerünk. Általában a kaukázusiak rokonainak tartják őket. Nyelvileg közeli rokonok egymással, a nahuatl nyelvcsoportba tartoztak.

             A Mexikói-völgy területét egy nagy tó töltötte ki, amelynek vízfelszíne folyamatosan csökkent. Mintegy Kr.e. 22.000 éve a Tlapacoya területe félszigetként nyúlt be a nagy tóba. Tlapacoya 24 km-re fekszik Mexikótól keletre, őskori vadászok lakták.

            Mintegy Kr.e. 8.000 körül jégkorszaki viszonyok uralkodtak még Mexikóban.

            Az olmékok hatalmas kőfejeket faragtak, a szobrok arca khmer, vagy esetleg nubiai jellegű. Nagy hatást gyakoroltak a későbbi kultúrákra.

            Az aztékok mitikus ősvárosa Aztlán, ahonnan az azték név is ered. A Tezkoko-tó medencéjében telepedtek le, ahol más, uto-azték nyelvcsaládba tartozó törzsek is laktak. Az azték nyelv és rokonai megdöbbentően sok magyar párhuzammal rendelkeznek. Tenochka népnevük a Ten-Ok-Ka magyar elemek szerint Ten-Fiainak-Háza jelentést tartalmazza. Tenocskának is írják ezt a nevet. Fővárosuk Ten-Och-Titlán, ami szó szerint Ten-Fiainak-Városa jelentést visel.

            Érdekes a Teo-Kalli név is, ami Ten (Isten) Háza értelmű. Megdöbbentő a Teo szó használata az indián nyelvekben. A Kalli Ház. A magyar Kálló, Kálla is településnév, a török Kala Erőd, ír testvéreink Ceall – Keall, Cill – Kill szavai templomot jelentenek. A magyar Kalyiba felbontása Kalyi-Ba formában Házacska, a Kalyi és a Kalli meglehetősen közel áll egymáshoz.

            Teotihuacán nevében is jelen van a Teo, Isten jelentéssel. A híres város népét nem ismerjük, nem tudni, kik építették a Hold piramist, a Nap piramist és Tollaskígyó piramisát. A három piramis elrendezése feltűnően hasonló az Orion csillagkép övére, amit Egyiptomban Kufu, Kafrén és Mikerinosz piramisai jelképeznek.

            Tula a toltékok városa. Tu-La formában Nap-Helye a jelentése. Ők voltak az építők népe.

            Megdöbbentő a csokoládé neve. Cso magyarul Víz, a Cso változata a Csa. A Csók magyar szó jelentése Vizecske. A Csókol magyar ige. Ehhez jön az azték Atl, amelyben a „tl” főnévképző. A Csokolatl olyan ital, amelyben őrölt kakaóport oldottak vízben. Hatása élénkítő, serkentő, frissítő. A kakaó nevét barna színéről kapta, csak régi neve talán kakajó volt. Tréfás név, kétségtelenül magyar nyelven. A Kokoa változatban a Kő szerepel, ami a kakaótermésre vonatkozik.

            Számtalan érdekességről beszélhetünk még. A penute indiánok Kaliforniában laktak, legalább ötven csoportra tagolódtak. Egyes törzseik nyelvében elképesztő számú magyar szót találtak.

            Kanada nagyvárosa Torontó. A név irokéz nyelvű, jelentése Torony a Tó mellett. Csak így, egyszerűen. Az Öt-Tó északi terében laktak az ottavák. Nevük az Öt-Tava kifejezésre rímel. Kanada fővárosa, Ottava, tőlük nyerte nevét. A mitikus Hiawatha, vagyis Hajawatha nevében a Vata szó varázsló értelmű. Mondjuk Vutu alakban is, Afrikában Woodoo (Vudu) a név formája. Vata vezért Szent István győzi le.

            A na-dene nyelvcsaládot a juta-aztékkal együtt manapság a kaukázusi nyelvcsaláddal rokonítják. Pedig inkább a magyarral kellene.

            Simon Péter az „Aki őelőtte jár” című könyvében írja, hogy egy dakota asszony, aki a fehérek közé került és találkozott magyarokkal, szentül hiszi, hogy a magyarok az ő dakota anyanyelvén beszélnek egymás között. A dákok természetesen magyarul beszéltek, bár a dák nyelvet ma sokan nem tartják magyarnak.

            Sziúk és dakoták, apacsok és komancsok és más indiánok is, úgy látszik, a rokonaink. Rokonoknak kell lenniük, mivel a magyar nyelv az ősnyelv, amiből a többi nyelv származik. Sajnos, a kutatás meg sem indult az indián nyelveket illetően. Pedig tízezer éve még a magyar nyelv uralta az Óvilágot, aminek Amerikában is milliónyi bizonyítékának kell lenni.

            Az indián jelképek, a díszítő motívumok, a zene, a gének, a hagyományok mind magyar eredetre mutatnak.

            Aki elhiszi, hogy a piramisok építésének eszméje nem egyetlen néptől ered, az vessen magára. Viszoko város piramisai akár 30.000 évesek is lehetnek. Ujguriában mostanában kétszáznál is több piramist fedeztek fel. A terület a magyarok egyik legfőbb központja volt több tízezer évig. Hová lettek a magyarok a roppant nagy területről? A fiak egyszerűen felzabálják szüleiket, eléggé el nem ítélhető módon.

MAJA BIRODALMAK

Térkép az Azték (zöld) és Maja (sárga) birodalomról /
A térképeket a Magyar Megmaradásért szerkesztő keresgette a világháló, Ez pl. A Maja és Azték civilizáció című dolgozatból másolta. 

 A Yukatán-félsziget térsége volt a maják kultúrájának központja. Az első települések El Petén körül alakultak ki, délen, Guatemalában. Kr.e. 200 körül felépültek Tikal és Uaxactún első templomai. A maják észak felé terjeszkedtek, az Új Maja Birodalom már a Yukatán-félszigeten terült el.

            A maják népneve magyar eredetre utal. Maja istennő volt Magor, a Napisten felesége is, akik a magyarok mitikus ősei. A magyar hagyományokban fontos szerepet játszik az őshaza, amelyek közül az egyiknek Maeotisz volt a neve. Itt éltek a Majóták, akik Maja istennő törzsei voltak. A Maeotisz név a Maja-Tisz változata. Ma Azovi-tenger az egykori Maeotisz-tenger neve, de a majóta törzscsoport világosan igazolja az egykori magyarok jelenlétét a tenger mellett.

            Maja jelentése Ma-Ja, vagyis Földanya-Isten. Egyiptomi hercegnő is viselte ezt a szép magyar nevet. Buddha édesanyja is Maja nevet viselt, és amint az köztudott, Buddha, vagyis az indiai Buda, magyar nemzetiségű volt, mivel a szaka (magyar) néptől származott. Mája nevét Káprázatnak értelmezik Indiában. Sakya Muni Buddha, a Szakák Bölcs Budája nevet is viselte. Tejszínhab a tortán, hogy a magyar kutatók nem értik a legegyszerűbb magyar népneveket sem, és a szaka nevet összekeverik a szkytha névvel. Ennél nagyobb tévedés annak hangoztatása, hogy a szkytha név alatt több népet is érthetünk. Mindenkit meg kell nyugtatni, hogy a szkytha nem népnév, de a tudásukat a nem szkythák, így a görögök, ezzel a névvel ismerték el, ami ma úgy tűnik sokak számára, hogy mégis népnév lenne a szkytha. A római Maja istennő szintén a magyaroktól származik, a Rómát alapító magyarok (etruszkok, szabinok, szikulok) főistennője volt, akit a későbbi rómaiak is tovább imádtak. Május hónapunk Maja földistennő, vagyis Mama fogalmából származik. Maja, a méhecske című mesében is ezt a gyönyörű magyar női nevet láthatjuk, a név rendkívül népszerű lett az egész világon.

            A maják több nyelvet beszélnek, de ezek a nyelvek rokonok egymással. A mai maják nem emlékszenek őseik nagyszerű alkotásaira és történelmére, annyira kitörölte tudatukból a történelem és az üldöztetések a régmúltat.

            A maja számírás pont-vonal rendszerből áll. Ez a rendszer feltűnően hasonlít a magyar számíráshoz, amely nagyon régi, 20.000 éve már biztosan létezett. Francia barlangokban találhatjuk meg egyik megjelenését, Kr.e. 17.000 körülről. A Lascaux barlangban sok magyar számjel látható. Varga Csabát illeti a dicsőség a magyar és a maja számírás első rokonítása miatt. Az erdélyi sóbányákban ma is használjuk a nagyon ősi magyar számírást. Meg szükséges jegyezni, hogy a Varga Csaba szerinti „pont-pont-vesszőcske” számírás csak egyik számírásunk.

            Vasaktun (Uaxactun), Jascsilan (Yaxchilán), Palenke, Kopán, Kirigua (Quirigua) a legrégebbi városok közé tartoznak. Az uralkodó rangneve Halacs-Vinik, vagyis Nagy-Ember. A rangnév kísértetiesen hasonló a Lu-Gál – Ember-Nagy magyar rangnévre, amit Árpádházi király is viselt, továbbá a sumerok is alkalmazták. A Hal-Acs megfelelni látszik a Kal-Acs, vagyis Nagy-Acsa, vagyis Nagy-Atya névvel. Az Acsa szitakötők neve tényleg Atya szitakötőt jelent, mert termetük igen nagy.

            Csicsen-Ica város lakói az Ica-emberek. Egykor tolték betörés történt Yukatánba, aminek a végén a toltékok és a maják keveredtek egymással. Csicsen neve a Csúcs-En értelmével azonos. Az amerikai nyelvekben is használják a becsiccsen kifejezést, ami a magyar nyelvből származik. Ugyanis a Csi a Nap, a Csics a Csúcs, Csecs, stb., ahol a Nap tartózkodik. Csics-En tkp. Csúcs-Isten, illetve Napocska-Isten értelmű. Amikor becsiccsen az ember, akkor Napot lát a sötétben is.

            Az Ica-emberek az egyik maja népcsoportot alkotják. Nevük az Ica magyar szóval azonos. Valójában Tündér Ilona nevéről van szó, az Ilona becézése Ica magyarul. Az Ég Királynője kétségtelenül adhatott nevet a maják egyik népcsoportjának. Ica olvasata Ika is lehet.

            Maja-Pán városa Maja istennőnk nevét tartalmazza. Pán isten Ozirisz, vagyis Vezér barátja, aki rémülten kihirdette Vezér halálát. Láthatjuk, hogy a Pántól származó Pánik szavunk ik-es ige is, ha a Pán szót igeként értelmezzük. A Pán szó a Nap fordítottja, arra utal, hogy nem az Égben, hanem az Ég fordított helyén, a Földön uralkodik a név viselője. A Nap és a Pán nagyon régi nevünk, ráadásul összetett szó, ami miatt nem ragadható el a magyar nyelvtől. A magyar eredetű görögök is alkalmazták ezt a szót. De vigyázat, ugyan a város nevét görögnek tartották az indoeurópai kutatók, holott mindkét név magyar eredetű, a Maja-Pán valódi jelentése Maja-Oszlop.

            Palenke város neve spanyol eredetű, a mi Palánka szavunkkal azonos. Ha egy magyar szó az indoeurópai nyelvekben is megvan, akkor azt azonnal indoeurópai eredetűnek minősítik, a világ csúfságára. Holott az indoeurópai nyelvek a magyar nyelvekből keletkeztek, a logika azt diktálná, a kérdéses szavak magyar eredetűek. A magyar nyelv mégiscsak 30.000 évnél régebben írott nyelv, az első indoeurópainak értékelhető emlékek 3.500 év körüliek. Palánka lehet Pa-Lán-Ka felbontású, ekkor Fa-Oroszlán-Ház a jelentése, az oroszlán a nép neve, vagy a falat elborító kihegyezett karók, nyársak neve, amelyek az oroszlán fogait jelképezik. A Pal-Án-Ka felbontás Fal-Ég-Ház jelentést visel. Ebből is következik, a Palánka mindenképpen magyar nyelvű szóösszetétel.

            A térség fontos folyója az Usumacinta, amelynek folyásiránya északnyugati elsősorban. A folyó mellékének, völgyének a neve Nil, ami megegyezik az egyiptomi Nil nevével, mindkettő a mai magyar Nyíl ige változata. Az Égi Nyílás, a Tejút földi mása az egyiptomi Nílus-völgy is, az Usumacinta völgye is. Az amerikai folyó völgye is tele van piramisokkal. Ha magyar kutató jár arra, akkor keresse az égi Tejút földi megfelelőit, a csillagképeket, piramisok formájában. Az építmények csillagokat jelölnek, elsősorban a piramisok.

            Pakal király neve Pa-Kal formában Fő-Nagy értelmű. Ha Kal-Pa, vagy Kal-Pag formában mondjuk a szót, akkor jobban értjük a jelentését?

            Félelmetes és embertelen dolgok történtek Majaföldön csakúgy, mint az Azték Birodalom területén. Zavaros vallás, emberáldozatok, egész nemzetségek kiirtása, koponyákból rakott piramisok és egyéb szörnyűségek. Azonban az emberek sok kulturális eredményt is felmutattak. Az írás, a számolás, a magas csillagászati ismeretek, a könyvek, a növénynemesítések, a jól megszervezett állam és egyebek az indiánok tehetségét bizonyítják.

PERU

Dél-Amerika sok kultúrája közül talán az inka volt a legmagasabb szintű, igaz, a legfiatalabb is. Nehéz elképzelni, hogy Európából érkező telepesek hozták volna létre, mert a földrész esőerdőin áthatolni nagyon nehéz. Bár hajóval eljuthattak Peruba, az Amazonas hátán utazva. Mégis inkább arra gondolhatunk, hogy Ázsiával volt kapcsolata Dél-Amerikának. A batáta Dél-Amerikából került Óceániába, a banán és cukornád pedig Ázsiából Dél-Amerikába. Nem kizárt, hogy a kultúra is Ázsiából érkezett, az ősidőktől kezdve folyamatosan, de nem Alaszkán keresztül.

            Peru neve Per-U formában Ház-Hosszú, illetve Magasságos-Ház. A név magyar nyelvű, jelentése az Andok magas bérceit idézi. Meglehetősen megdöbbentő még annak is a feltételezése, Peruban magyar nevek fordulhatnak elő. De tudjuk, hogy már 10.000 éve őseink felderítették az egész Földet és jó térképeket készítettek a bolygóról.

            Az Inka név alatt az uralkodó réteget, az uralkodó címét és az egész népet is értették. Látjuk, hogy a név Kain fordítottja, mindkettő a szumer Enki – Kien változata. Mivel a szumerok magyar eredetűek, elképzelhető, hogy az inka név a magyaroktól, vagy a szumeroktól ered.

            A kecsuák az inkák rokonai voltak. Kecsőnek, vagyis dolgozóknak hívták őket, a Kecsölni magyar szó, a Kéz szóval kapcsolatos.

            Több híres és fejlett népet ismer a tudomány az Andokból. A tiavanakói (tiahuanaco) kultúra talán a leghíresebb, amelyet az aymarák hozhattak létre. Az aymarákon kívül a csimu, csibcsa, muiszka, araukán és más népek is fejlett kultúrát hoztak létre.

            Az 1960-as években, amint hírlik, Móricz János magyar kutató fedezte fel az Andokban lévő óriási barlangrendszert. Legutoljára 2009 áprilisában érkezett hír Gelonya Ágnes részéről a barlangokkal kapcsolatban. A kutatónő járt legalább két barlangban. Az egyik Cajamarca tartománytól egészen Cuscóig húzódik, hossza 1.000 km-nél is nagyobb. A másik barlang Ecuadorban van, a bejáratnál egy patak ömlik a mélybe. Fotókat is láthatunk a neten a barlangokról.

            Hihetetlennek tűnik a barlangok rendkívüli hosszúsága. Azt mondják, Ecuador, Peru és Chile területén futnak a barlangok, többségük máig feltáratlan. Nem tudni, kik, hogyan, mikor, miért hozták létre a járatokat. Esetleg természetes eredetűek?

            Arannyal bevont múmiák, arany állatszobrok ismertek a barlangokból. De ami a legelképesztőbb, több száz aranytáblát találtak, amelyeken írás volt. Az írás azonosnak tűnik a magyar rovásírással. Tudni kell, őseink fára, kőre, bőrre, papírra, pergamenre írtak, de kedvelt volt az aranylemez, ezüstlemez és bronzlemez is, mint írási felület. Egyetlen könyvünk maradt fenn, amit Szófiában őriznek a Bulgár Nemzeti Múzeumban. Még nem olvastuk el, mert egyetlen képanyag sem ismert ősi könyvünkről.

            Móricz János eltűnt, talán megölték, talán elrejtőzött a világ elől. Az ecuadori kormány több lejáratot bezáratott. A járatokban erős elektromágneses hatás van.

            Egy ecuadori professzor pár éve járt Budapesten, a Cervantes Intézetben. Az egyik tévében azt mondta, hogy Ecuadorban a keleti síkságon egy hun törzs él, ha jól emlékszem, az akacirok nevét említette. Mivel az akacirok Atilla birodalmában is léteztek, úgy tűnik, hogy sokkal régebben mentek át Amerikába, valószínűleg tengeri úton, és valóban magyar kultúrát vittek magukkal. A hunok természetesen magyar nyelvet beszéltek, mint az Akacir törzs is.

            Az inkák labirintusa ezer rejtélyt tartogat még számunkra.

MAGASKULTÚRÁK ÉS IDŐPONTOK

Érdemes rögzíteni néhány időpontot és összevetni az európai és ázsiai megfelelő időpontokkal. Azért érdemes, sőt szükséges ezt megtenni, mert a kalandor természetű kutatók és írók szabad csapongását talán így korlátozni lehet.

            A 13.000 éves sarló növénytermesztésről beszél. Vajon honnan érkeztek az Austin melletti Golf lelőhely emberei? A növénytermesztés eszméje nehéz tapasztalatok útján születik meg.

            Közép-Amerikában a növénynemesítés legalább Kr.e. 8.000 körül megkezdődött, vagy talán régebben. Dél-Amerikában legalább Kr.e. 5.000 körül kezdték a növénynemesítést. Örömmel kell fogadni, a régészet olyan gyorsan fejlődik, hogy az adatok gyorsan annulálódnak. Emiatt az időpontok folyamatosan a múlt felé tolódnak ki. Egyelőre az említett időpontok még élnek, nem módosították újabb leletek.

            A vadászok mintegy Kr.e. 10.000 körül Alaszkától a Tűzföldig már meghódították a hármas kontinenst. Óriási pusztítást vittek végbe az állatvilágban, ami hatására rengeteg faj kipusztult. A mamut, a masztodon, a kardfogú tigrisek, az amerikai oroszlán, a hatalmas kerekfejű medve, amely a grizzlynél háromszor nagyobb volt, a még hatalmasabb óriás lajhár, az óriás tatu és még sok állat ekkor pusztul ki. Vannak jelek arra is, hogy a vadászok eltemették vadászfegyvereiket, látva az óriási pusztulást. Egyes kutatók azt állítják, az indiánok természetszeretete és természetvédelme a nagy mészárlás hatására alakult ki.

            Mivel Amerika őslakói gyakorlatilag 0-s vércsoportúak, néhányuké A-s, de B-s nincs közöttük, ezért őseik valamiképpen 0-s népcsoportoktól származtak. Ellenben a mongolidok, akikkel rokonítják az indiánokat, igen gyakran B-s vércsoportúak, ami kizárja az indiánok mongolid származását. Úgy tűnik, Ázsiában a mongolid rassz előtt létezett egy másik rassz is, amely 0-s vércsoportú volt. Sőt, ez a 0-s rassz előtt létezett egy még régebbi típus, akiktől az első amerikaiak erednek.

            Európa baszk népessége 0-s vércsoportú. Mintegy Kr.e. 6.000 körül jelenhetnek meg Nyugat-Európában, az ibérekkel együtt, északon a Garonne folyóig ma is baszkok élnek, csak franciául beszélnek. A baszkok talán a Kaukázusból érkeztek mai lakóhelyükre, ibérek sokáig éltek a Kaukázusban is. Az Athabaszkok indián népének neve Atya-Baszk jelentésű lehet.

            Az olmék civilizáció csúcspontja Kr.e. 1.150 és 900 között lehetett. San Lorenzo városa mintegy 1.000 lakosú volt, a nagyszabású építkezésekhez ez túlságosan kevés. La Venta mocsárral körülvett kis szigeten épült. A harmadik híres telephely Tres Zapotes. Mindhárom telepen óriási, bazaltból faragott emberfejeket alkottak, amelyek az olmékok jellegzetes alkotásai. A szobrokon sokan negrid, mások khmer arcvonásokat ismernek fel. Mivel az olmék kultúra mintegy Kr.e. 2.200 körül kezd kialakulni, az alkotók nem lehetett kapcsolata a rómaiakkal, a punokkal és a görögökkel. Róma alapítása Kr.e. 753, Karthágó alapítása Kr.e. 814, a görögök feltűnése Kr.e. 1.000 körül, esetleg 500 évvel régebben. De nem lehetett közük a föníciaiakhoz sem, akik mintegy Kr.e. 2.000 körül kezdenek kialakulni, de csak Kr.e. 800 körül lesz városaikban többségben a föníciai népesség. A föníciaiak magyar és amorita, arámi, amurru, eblai, valamint ismeretlen, közelebbről nem azonosított csoportok keveredéséből jöttek létre. Magyar Adorján a fenikei törzset magyar törzsnek határozza meg.

            Kr.e. 2.000-ig sumerok birtokolják Levante városainak többségét, nagy bázisuk Ugarit. A Krétai Birodalom virágzik, a pelazgokkal és trójaiakkal együtt, mindhárom csoport magyar nyelvű. Itáliában Kr.e. 2.500-tól az etruszk kultúra felemelkedéséről ír Mario Alinei, de ez az időpont sokkal régebbi is lehet. Hispániában az első emberek valószínűleg magyarok, de utánuk még többször történt magyar bevándorlás a félszigetre. Egyiptom szintén magyar alapítás, délen negrid csoportok élnek, núbiaiak, nílusi negrid népek, akik részt vehettek Amerika benépesítésében, illetve a kultúra átadásában.

            Franciaország és Nagy-Britannia területén az atlantiszi magyarok éltek, több más népcsoporttal együtt. Ekkor az ősi nagyvárosok már elpusztultak, Atlantisz városa is, de a népesség nem. A Massif Centrál déli részén Glozel lelőhelyen irdatlan mennyiségű magyar feliratot találtak, ami a magyarok jelenlétét igazolja Kr.e. 4.000 körülről. A gallok, piktek a magyarok utódai, az első magyar írások Nyugaton 30.000 évesnél régebbiek, hasonlóan a Kárpát-medence magyar írásaihoz. Észak-Afrika is jelentős magyar leletekkel rendelkezik, legalább 12.000 éve.

            A maja számírás a húszas rendszeren alapul. A sumer számrendszer az ötösön, ami rokonnak látszik a húszassal. A magyaroknak volt egy fantasztikusan csodálatos számolási technikája, ami szintén a 20 ujjra épült. Bizánci tudósok jegyezték fel, hogy Árpádházi Bulcsú herceg követségben járt Bizáncban, bizonyos adók ügyében. Megkérdezték, mennyi az adó összege, mire Bulcsú mozgatta az ujjait és rövid idő múlva megmondta az összeget. A bizánci tudósok sok órán keresztül dolgoztak, végül ők is kiszámították az összeget, ami azonos volt Bulcsú végeredményével. A bizánciak elcsodálkoztak, és hosszasan kérlelték a magyar herceget, avassa be őket is a titokba, de Bulcsú nem ismertette matematikai eljárását. Az eljárásból eredhet a maják számolási technikája is. Akár az európai magyarok, akár az ázsiai hun magyarok voltak az átadók, teljesen mindegy, a húszas számolási rendszer az ősi kor egyik fantasztikus találmánya volt.

            Csupán megjegyzem, a magyar matematikusoknak kötelessége lenne újra felderíteni őseink elképesztően magas színvonalú számolási technikáját. Azért, mert a magyar matematikusok ma is a világ legjobbjai közé tartoznak, és azért, mert a kincset újra közkézre kellene adni. Egy fantasztikus elbeszélésben meghibásodik a számítógép, az űrhajósok a golyós számológéppel dolgozva számítják ki az új pályaadatokat. A magyar technikával gyorsabban lehetett számolni, mint a golyós számológéppel, aminek óriási gyakorlati haszna lenne. Az űrhajósokat feltétlenül ki kellene képezni a magyar technikára, amely tényleg helyettesítheti a számítógépet.

            A maja nyelvben 1 Kin = 1 nap. A Kin a sumerben király, vagyis Napkirály, rokon a magyar Ken igével és a Kény, Kén, Kincs és más szavakkal. A Keny-Ér Nap-Úr jelentésű, mint a hasonló Kény-Úr is. Látjuk, hogy a maja Kin 1 nap időtartamot jelentő szó bizony rokon a magyar megfelelőkkel. A maja Tun 360 nap, amely név a Tün szavunkkal lehet rokonságban, lásd Tün-Dér. Továbbá 1 Katun 7.200 nap, 20 tun. A Katun Ka-Tun formában Háza a Tunnak, vagyis a Tünnek, a tündérnek. Ősi rangnevünk, amit a törökök is örököltek tőlünk. A Tun a Tunika, vagyis Tünike alapszava, a Tunika természetesen magyar eredetű név. A maja Baktun 144.000 nap, vagyis 20 katun. A névben a Bak jelentését nem tudom rokonítani.

            Az azték és közeli rokon nyelvek szókincsében is lehet kutatni. Az azték Navi Nap jelentésű, ami természetesen rokonságot mutat a két szó között. A magyar Nap, eredetileg Napa, számtalan változatot képzett. Ilyen az egyiptomi Nob – Úr, a Nuba, ind Nábob – Napapa, a sok Új jelentésű Nova, New, Novüj és hasonlók.

            Igazán érdemes lenne az amerikai nyelveket és civilizációkat alaposabban átnézni, mert irdatlanul sok bizonyítékot találhatunk az amerikaiak származására és rokonságára. Az amerikaiak is bizonyíthatják azt a nagyon fontos tényt, hogy a magyar nyelv az emberiség ősnyelve, az Elsők Nyelve, amiből származnak a többi nyelvek.

Péterfai János István