Bosznia piramishegyei

2005 óta kiderült, hogy hány évesek lehetnek a boszniai piramisok?
-Előbb pontosítanom kell a piramis szót. A 2008 augusztusában Sarajevoban tartott nemzetközi tudóstanácskozás egyik határozata volt a pyramidhill, azaz piramishegy/domb megnevezés megalkotása. Erre azért volt szükség, mert piramisnak csak azt nevezi a tudomány, amelynek minden részlete mesterséges, márpedig Visokoban napjainkig igen csekély mértékű a feltárás, így ez szóba sem jöhetett. Az viszont már addig is kiderült, hogy a helybeliek által Visocica-nak nevezett hegy oly mértékben piramis alakú, dőlésszöge mindössze másfél fokkal tér el a Gizehitől Egyiptomban, oldalai tökéletesen mutatják az égtájakat (ez is feltétele a piramisoknak), hogy átmeneti megoldásként elnevezték pyramidhillnek.

Semir Osmanagic és Szakács Gábor

Akkor tehát azt kérdezem, hogy sejtjükx ennek a piramishegynek a korát?
-Sajnos nem és erre egyetlen szakember sem merne pontos választ adni. Valamit mégis tudunk. A bosnyák geológusnő, Nadia Nukic már a feltárás kezdetén kijelentette, hogy a hegy – ő az angol construction szót használta anélkül, hogy mesterségesnek vagy természetesnek nyilvánította volna – az utolsó jégkorszak végén már ebben az alakban létezett. Persze, nem arra gondolt, hogy a jégkorszak előtt került volna oda, csupán óvatosan megállapította azt, amit szakmailag lehetett. Nem is mondhatott többet, hiszen az utolsó jégkorszak 10-12 000 éve fejeződött be, viszont azt megelőzően, hozzávetőleg 80 000 évig tartott, ráadásul Boszniát nem borította jég, mint Európa északabbra fekvő területeit.

Szakács Gábor a Visocica piramishegy élén

Kissé homályosnak tűnik ez a magyarázat és megállapítás.
-Való igaz, de szakember nem kockáztathatja a hírnevét felelőtlen kijelentésekkel. Nukic megállapítása mégis igen jelentős, mégpedig azért, mert egybevág egy másik szakvéleménnyel. A Sarajevoi Egyetem Földtani Részlege kijelentette, hogy a piramishegy dőlésszögénél 1 cm földréteg nagyjából 250 év alatt tapadt meg. Márpedig a Visocica (új neve Nap) hegyet 40-50 centiméteres földréteg borítja. Ha a 250-et beszorozzuk ezekkel a számokkal, akkor 10-12 500 év jön ki, ami egybeesik Nukic jégkorszakkal kapcsolatos megállapításával. Ennél pontosabb kormeghatározás jelenleg nem létezik.

Rovásvésetes kő a Visocica hegybe vezető Ravne alagútban

Ebben az esetben is régebbi, mint bármely, a Földön jelenleg ismert piramis. Játsszunk el a gondolattal, hogy ez is teljesen mesterséges! Akkor milyen emberekhez, mely nemzethez köthető az építése?
-Ha a feltárást vezető Semir Osmanagiccal készített beszélgetésemre utalok, akit 2009 februárjában Budapestre hívtam meg előadást tartani és a Pilisbe is elvittem, akkor röviden annyit mondhatok, hogy fogalma sincs. Ha ugyanis a fent említett 10-12 500 éves időpontra gondolunk, nehezen tudna bárki is egy meghatározott népet, nemzetet nevesíteni. Ne feledjük, hogy jelen ismereteink szerint a világtörténelem legrégibb ismert népcsoportjai pl. a sumérok és egyiptomiak a Kr.e. harmadik évezredben éltek, itt pedig ennél sokkal régebbi időről van szó. Ezzel a viszonyítási módszerrel tehát nem jutunk előbbre. Van azonban egy egészen más adat, ami a helyszínen rendelkezésünkre áll: a kövekre karcolt rovásjelek tömege. A magam kilencszeri, feleségem, Friedrich Klára rovásírás-kutató pedig kétszeri útja során a viszokói jelek és az ősi magyar rovásírás betűi között olyan mértékű alaki egyezést találtunk, hogy korukat tekintve nem zárható ki, hogy egy magyarral rokon elődnéptől származnak. Ezen tanulmányunk miatt, amely nem az építőkre vonatkozik, hívott meg bennünket Osmanagic 2008-ban a nemzetközi tudóstanácskozásra. A jelek azonosításának, felkutatásának munkája és a fenti megállapítás indoklása olyan összetett, hogy egy külön beszélgetés része lehetne.

A boszniai Nap Piramis

Az utóbbi időben arról lehetett olvasni, hogy a visokoi Visocica hegypiramis fényjelenséget adott ki. Igaz lehet ez?
- Ha fényjelenséget mondunk, akkor nem. Más szempontból viszont óriási jelentőségű, éppen ehhez kapcsolódó tudományos megállapítás született. Az angol feltaláló és tudós Harry Oldfield olyan felvevőgépet szerkesztette, amellyel nem csak az élő szervezetek, hanem a tárgyak energiamezejét is ki lehet mutatni. Amikor felkereste Visokot és a kézi felvevőt a természetesnek tartott tereptárgyakra irányította, egyértelműen láthatóvá vált, hogy a hegyeket, dombokat azonos magasságban, mozdulatlan energiamező borítja. Amikor azonban a Visocica hegyre irányította a gépet, kiderült, hogy annak belsejében az energia függőleges, oldal irányba és felfelé is mozog, összesűrűsödik a csúcs alatt, majd azon keresztül távozik. Az a kép, amely a piramishegy csúcsából az ég felé irányuló, egyenes fehér sugarat ábrázol, csak szemléltetés, nem valódi fénykép. Tehát nem egy látható fényjelenségről van szó, hanem az energia felfelé áramlásáról, mozgásáról, amit viszont Oldfield bizonyított.

Van magyarázat erre a jelenségre?
Annyit tudunk, hogy a világ összes eddig azonosított és tudományosan elfogadott piramisa egyben energiaközpont is. Ennek magyarázata a fizikusokra tartozik, magam inkább egy sajátos tényre hívnám fel a figyelmet. Ha a tudományos szakemberek meghatározták a piramis, mint építmény ismérveit, akkor az a Földön lévő összes piramisra érvényes. Ez azt is jelentheti, hogy építői mindegyiket azonos célból és módon építették, ahogyan a gépkocsi, a hajó, a repülőgép is mindenhol ugyanazt a célt szolgálja, gyártása is azonos, eltérést legfeljebb a gyártó műszaki fejlettsége okoz. Számomra ez kétségessé teszi, hogy más-más célból építették a mexikói és az egyiptomi piramisokat.

Márpedig a tudományos magyarázat Egyiptomban a fáraók végső nyughelyeként, Mexikóban viszont áldozati helyként határozza meg a piramisok szerepét.
-Igen, ezt tudom. Egyiptomban többször jártam idegenvezetőként, bent voltam a Cheops piramisban, órákat ültem a Szakkarai lépcsős piramis oldalánál és volt alkalmam végig gondolni mindazt, amit ezekről az építményekről tanítanak és olvastam. A számomra legfontosabb kérdés azonban máig nyitva maradt: Ha a piramisok energiaközpontok és építészetileg a gúla a legtökéletesebb alakzat, miért maradt abba az
építésük? Hová lettek az építészek, akik ezt a csodát létrehozták és mértani pontossággal megtervezték? És végül hová lettek a népek, amelyekhez ezek a szakemberek tartoztak? Nemrég egy filmben hallottam mexikói régésztől, hogy a piramisépítő mayák feltételezhetően legalább ötszáz évvel a spanyol hódítók előtt elhagyták a területet. Akiket ott találtak a XV-XVI. században, már csak használói voltak az építményeknek, nem építői.

Osmanagic, az említett nyilatkozatában elmondta, nem tudják, hogy a feltételezett öt visokoi piramishegyet kik, mikor és miért építették. Csak reméljük, hogy valamikor sikerül magyarázatot találni ezekre a kérdésekre, de véleményem szerint ahhoz a Földön lévő összes piramist egységként kellene kezelni és nem úgy elemezni, mintha mindegyiket más-más célból építették volna. Ez a szemlélet azonban napjainkban még szentségtörésnek számít.

Szakács Gábor Visokoval kapcsolatos írásai a www.rovasirasforrai.hu
További tájékoztatás: www.piramidasunca.ba

sagam

Forrás: http://amerikaihirujsag.com/2012/03/16/bosznia-piramis-hegyei/