A Talmud nem más, mint azoknak a tanoknak összessége, amelyeket már a farizeusokban ostorozott Krisztus Urunk maga a Talmud is megemlékezik a farizeusok által Krisztus ellen felhozott vádakról, valamint azokról a rabbikról, akik Krisztus Urunkat kiátkozták. Ma már eldöntött tény az, hogy a Talmudban több helyen említett "Jesu hannozri" Ô kivüle más személy nem lehetett, hiszen a pápák is részben erre a "Jesu"-ra vonatkozó passzusok miatt tették indexre a Talmudot. Ezt a "Jesu" nevet egyébként így kommentálják a talmudisták: "Legyen az ő neve és emléke kiírtva" (Jichma semu vezikkaron; lásd Ph. Lederer' rabbi: Hebräische und Chaldäische Abkürzungen, Frankfurt, a. M. 1894.) Letagadhatatlanul bizonyitja ezt Kimchi Dávid rabbi: "Feleletek a keresztényeknek" című apológiája a keresztény vallás ellen, amelyet a zsidók titkos könyvéből, a "Chesronoth"-ból magyarra fordítva nemrég adtam ki. Egyébként maga a Talmud is elmondja a Sabbath 104 b. lapján a Tosephotban, hogy "Jesu" Jehosua ben Parechja napjaiban élt.
Az Aboda zára 6 a. lapján pedig ezt mondja: Nazarénusok azok, akik egy embernek tévelyében élnek, ez parancsolta nekik, hogy egy közönséges napon ünnepeljenek szombat helyett. Szintúgy vitán felül áll, hogy az "akum" elnevezés alatt (csillagimádók) egyedül a keresztények értendők, miként Klein Jenő budapesti rabbi és vallástanár is "Peszah törvényei" című fordításában (112., 113. stb.) ezt az "akum" szót folyton "nemzsidó"-val fordítja. Ennek az "akum" szónak használata akkor vált szükségessé, amikor a pápai cenzura a Krisztust és a Szűzanyát gyalázó kifejezéseket, valamint a "gójokra" vonatkozó passzusokat a Talmudból kidobatta. Az imént említett "Chesronoth" című titkos könyvben azonban mindenütt „gój" vagy .,nokhri" (idegen) áll, ahol a megcenzurázott Talmud az „ákum" szót használja. A Sulchan arukh, a zsidók törvénykönyve, az I. kötet 113. pontjában ezt mondja: Ha imádkozik (a zsidó) és arra jön egy ákum, kezében csillagot (azaz keresztet) tartván, a zsidó ne hajtsa meg a fejét.
A Talmudot eddig tíz pápa tette indexre, illetőleg elrendelte annak elégetését; éspedig IX. Gergely, IV. Incze, IV. Honor, III. Gyula, IV. Pius, V. Sixtus, VII. Kelemen.XI. Ince, XIV. Benedek, XIII Leó. (Ennek ellenére a zsidók azt állították az egyik Talmud-pörben, hogy a Talmudot négy pápa is approbálta!) Már a tridenti zsinat eltiltotta a Talmudnak és magyarázatainak kinyomatását. Ezért a Talmud Bázelben már "Hat sorozat" címmel jelent meg. Ebből sok passzust kihagyott a cenzurázó bizottság, azonban ezeket mind megtaláljuk egy titkos könyvben. amelynek címe: „Hiányok a hat sorozatból". (Chesranoth hassisa szedarim.)
A Talmud tartalma mindenkor érdekelte a keresztényeket. Nemcsupán azért, mivel a Talmud képezi a rabbiképzés tananyagát hanem kivált azért, mert annak tartalmát a zsidók mindig a legnagyobb titok leple alatt őrizték.
A Zsidók még minden Talmud-fordításra azt mondták, hogy hamisítvány. Nekik senki" sem tud fordítani, ők maguk meg nem mernek fordítani. Rohling Agoston dr. fordításáról is egyre azt írják; hogy hamisítvány, holott Rohlingnak valamennyi Talmud-idézete benne van az eredeti Talmudban.*
*) Figyelmeztetés. Rohling könyvében nem csupán a Talmud szövegéből, hanem á Sulcha Arukhból (Orach chajjim, Jore dea, Chosen-hammispath, Eben haezer), valamint Majmonides, Men achem stb. könyveiből is találunk cea 200 idézetet, amelyeket némely agitációs fordítók, akik sem theológiai ismerettel, sem héber tudással nem rendelkeznek, mint Talmud-szöveget szoktak idézni.
5. old.
Az én fordítás omról pedig már többízben azt írták, hogy az egészet Rohling könyvéből ollóztam ki, holott én ötszörte több passzust adtam a Talmudból, mint amennyit Rohling lefordított. Azt viszoont nem akarják tudomásul venni, hogy az én fordításom teljesen megegyezik dr. Goldschmidt Lázár főrabbi német fordításával (Berlin, Jüdischer Verlag 1932.), akit sehogysem lehet hamisítással vádolni! (Ezt az egyezőséget a budapesti büntetőtörvényszék is megállapította.) Goldschmidt főrabbi német fordítását manapság már meg lehet találni a legtöbb közkönyvtárban, sőt magánembereknél is. Nagy vakmerőség kell tehát ahhoz, hogy valaki a keresztény fordításokat hamisítványoknak mondja, mikor azoknak minden sorát bárki ellenőrizheti.
Nekik persze érdekükben áll, hogy mindezt letagadják; sőt nem egyszer írták rólam azt a rágalmmat, hogy engem a törvényszék hamisításért megbüntetett. Azt is többször megírták, hogy a héber betüket sem ismerem, mert a könyveimben idézett héber szavak kiejtését nem az ő galiciai zsargonjukban írtam le.
Ennek következtében azzal kell kezdenem, hogy a gyengébbek kedvéért az idevonatkozó ítéletek megokolását kivonatban ismertetem,
I. Az első Talmud-per 1923-ban kezdődött, vagyis akkor foglalták le könyvemmet, amikor már 13 év óta volt forgalomban s már öt kiadást ért el. A büntetőtörvényszék 1925 január 14-én 7657-1923. sz. a. hozott ítéletének megokolásából ideiktatok néhánysort: "A kir. törvényszék megállapította, hogy a Luzsénszky Alfonz fordításában előfordult ocsmányságok” az eredeti Talmudban kivétel nélkül mind feltalálhatók. Az eredeti szöveg durvaságát nem túlozza, nem torzítja. Luzsénszky Alfonz fordítása általában az eredeti héber szövegben előforduló részek hű fordítása. .. Az ő fordítása hű, amennyiben az eredeti Talmudban előforduló részeket eredeti értelemben adja vissza."
A kir, ítélőtábla 4148/9251925. sz. ítéletének megokolása ugyanezt mondja: A kir. törvényszék által alkalmazott szakértő véleménye szerint mindaz, amit vádlott a fordításban idéz, az eredeti Talmudban kivétel nélkül feltalálható; vádlott az általánosan használt, soha semmiféle törvényes
_______________
A Talmudjude rendszeres. jegyzetekkel ellátott fordítása 1881ben jelent meg Geminitől. később Huszár Károly adta ki 1905-ben. Azóta többen ollóztak belőle. miként az én fordításomból is,
a 112 ilyen passzust inkrimináltak.
_______________
6. old.
rendelkezésekkel nem tiltott, bárki által bármikor megszerezhető hébernyelvü Talmudot híven fordította le; vádlottnak a jóhiszemüségre alapított védekezése is elfogadható alappal bír, amennyiben a kir. ügyészség az előző kiadások terjesztését engedélyezte.
II. A második Talmud-perben, amelyet távollétemben tudtomon kívül beszüntettek, a fölesketett szakértő, dr. Kmoskó Mihály egyetemi tanár, szakvéleményében a következőket jelentette ki: "Kilencvenhét idézetet dolgoztam fel. . . A büntetőtörvényszék első kérdésére, vajjon a Luzsénszky által közzétett fordítás a Talmud eredeti szövegének megfelel-e, különösen abban a részben, amelyben a kereszténységre nézve sértő kitételeket tartalmaz, határozott igennel kell felelnem. A Gemara elméletben a nemzsidókkal szemben arra az álláspontra helyezkedik, hogya nemzsidók nem emberek, hanem állatok, temetőik tehát levitikus értelemben vett tisztátalanságokat nem tartalmaznak. Zsidó bíró előtt a nemzsiló sokkal szigorúbb elbánásban "részesül, mint a zsidó. (Lásd Baba k. 100 a.) Találkozunk olyan véleményekkel is, hogy a nemnzsidók kifosztása, becsapása, megengedett dolog. Ami azt a kérdést illeti, hogy említi-e a Talmud a kereszténységet, annyi tény, hogy a Talmud több helyén esik szó Jézusról. .. a Talmud szövegében elűforduló gyalázkodások és nevek egyes szentatyáknál (Origenes, Epiphanius, Joannes Damascenus) is említtetnek, s újabb időben már a zsidók legnagyobb része is elismeri, hogy a J é z u s r a vonatkozó Talmúd - idézetek a Megváltó személyére vonatkoznak. A második kérdésre tehát azt kell válaszolnom, hogy a Luzsénszky által csoportosított idézetek elbírálásánál perdöntő szerepet nem játszanak, mivel a Talmudban a nemzsidók ellen intézett invektivák oly gyakoriak, hogy azok érteméhez a kétségnek árnyéka sem férhet".
III. Jóllehet a fenti ítéleteket mindenütt publikáltam, Szabólcsi (Weinstein) Lajos az "Egyenlőség" című fajlapban továbbra is holmi talmudhamisítványokat emlegetett. Szabolcsit ezért a förmedvényért a büntetőtörvényszék 13.3561934. sz. ítéletével 100 pengőre ítélte. A kir. ítélőtábla pedig, tekintettel arra, hogy Szabolcsi sajtó útján elkövetett rágalmazásért már többízben volt büntetve, a bírságot 2085/1935r sz. ítéletével 250 pengőre, az ügyvédi költséget 140 pengôre emelte. Szabolcsi semmiségi panasszal élt, ezt azonban 5 nappal a kúriai tárgyalas előtt visszavonta s még 39 pengő végrehajtás költséget fizetett.
Kiddusin
94. oldal Eljegyzések
2 a. lap. A nőt háromféle módon lehet feleséggé tenni és kétféle módon kapja vissza önállóságát. Meg lehet ugyanis szerezni a nőt pénzen, okirattal és elhálással; visszanyeri pedig önállóságát váláslevéllel vagy a férj elhalálozásával.
40 a.. lap. Ha valaki látja stb. lásd a Moéd Katan 17 H. lap.
49 b. lap. Tíz mértéknyi bölcseség jött a világra; kilenc részt kapott Izrael földje s egyet a többi világ. Tíz mértéknyi szépség jött a világra; kilenc részt kapott Izrael földje, egyet a többi világ.
68 b. lap. Tudjuk, hogy az idegen növel való házasság semmis, honnan tudjuk azonban, hogy a gyermek vele egyenlő? Az Irás mondja (Exodi 21, 4.): "Az asszony és gyermeke uránál maradnak".
Hogyan áll ez a nemzsidó nőről? Az Irás mondja (Deuter 7, 3.) Ne lépj velük házasságra. Tudjuk, hogy a vele való házasság semmis, hogy a gyermek vele egyenlő. Jochanan rabbi felelé Sinlon bar Jochaj rabbi nevében: Az Irás mondja (Deuter. 7, 4.): Mert eltévelyítik fiadat tőlem. A te fiad egy izraelita nőtől a te fiadnak hivatik, a te fiad egy nemzsidó nőtől azonban nem hivatik a te fiadnak, hanem az Ő fiának: Rabina mondá: Ebből következik" hogy a te leányod fia, aki egy nemzsidótól született, a te fiadnak nem neveztetik. Tehát el kellene fogadnunk hogy Rabina azon a nézeten van, miszerint egy nemzsidónak vagy egy rabszolgának egy zsidó nővel való egybekeléséből született gyermek egy fattyú. (Ugyanezt tanítja Rasi és a Tosephoth.)
71 a. lap. Rabba ben Bar-Chana mondja: Aki egy magához nem méltó feleséget vesz, az az írás szerint olyat cselekszik, mintha az egész világot felszántotta és sóval behintette volna. Ugyan ő mondja: Aki magához nem méltó feleséget vesz, azt Elijahu (Illés próféta) karóhoz köti és megkorbácsolja.
71 b.l lap. Egyszer Ula Jehuda rabbihoz ment és amint annak felnőtt fiát, Jizchak rabbi látta, így szólt Jehuda rabbihoz: Miért nem veszel te a fiadnak feleséget? Az így felelt: Hát tudom én, hogy honnan vegyem? Emez viszonzá: Hát tudjuk mi, hogy kitől származunk? Te talán azt akarod ezzel mondani, hogy, ha egy rabszolga hál egy izraelita nővel, akkor a gyermek alkalmas? (Törvényes.) Avagy tán mi azoktól származunk, akikről az mondatik (Amosz 6, 4.): Elefántcsontágyakban alusznak és büzlenek fekvöhelyükön? ….. Ezért kll most számkivetésbe menniök.
76 b. lap. Jehuda rabbi mondá: Dávidnak 400 legénye volt, mindnyájan elfogott szép pogány nőktől valók voltak, a hajuk le volt nyírva és be volt fonva, aranykocsiban ültek és a csapatok élén haladtak. Ezek voltak Dávid házának ökölvívói.
80 b. lap. Egy férfiúnak nem szabad két nővel egyedül lennie, de egy nőnek szabad két férfival egyedül lennie; mert a nők könnyelműek.
81a. lap. Meir rabbi gúnyolta a bűnösöket. Egy napon megjelent neki a sátán egy folyó tulsó partján asszony képében. Minthogy azonban csónak nem volt ott, egy kötelet dobott át neki egy léccel s azon próbált átkapaszkodni. A kötél felénél azonban elhagyta ôt a szenvedély, s ekkor a sátán így szólt: Ha az égben nem lett volna rólad kimondva: Vigyázzatok Meir rabbira és az ő Tórájára, - akkor két fillért sem adtam volna a te véredért.
Akiba rabbi is gúnyolta a bűnösöket. Egy napon meg jelent neki az ördög pálmafa tetején asszony képében. Akiba fel akart hozzá kapaszkodni, mikor azonban a pálma felénél volt stb. mint fent……
126. lap
Baba mezia
A középsô kapu.
24 a. lap. Simon bar Eleázár rabbi mondja: A talált jószág csak akkor a megtalálóé, ha a lakosság többsége nemzsidókból áll, de akkor nem, ha a többség izraelitákból áll.
26 a. lap. Ha valamely házat egy idegen bérel, akkor a talált tárgya (zsidó) -megtalálóé, még akkor is, ha ő azt a ház közepén találta. Res Lakis mondá erre Bar Kappara nevében: Ha azt a házat legalább három zsidó szállásul használtta.
26 b. lap. Ha az ember látja, hogy valaki homokba ejtette a pénzt s az ember megtalálta, magáhozvette, akkor nem szükséges az illetőnek visszaadni. Ha valaki egy fiókban talál valamit, akkor az az övé; ha a boltiasztal és a szatócs között, akkor az az övé; ha egy pénzváltó előtt (találta) akkor az övé; ha a pénzváltópult és a pénzváltó között, akkor a pénzváltóé. Ha valaki a felebarátjától gyümölcsöt vett, vagy valaki neki gyümölcsöt küldött és a között pénzt talál, akkor az az övé; ha azonban be van kötve, akkor tartozik kikiáltani.
Rasi. És ha úgy is van, akkor is ki kell kiáltani a talált jószágot, ha az elvesztöje egy testvéred és nem egy nemzsidó; mert Rabina azt tanítja, hogy csak egy idegennek elvesztett jószágát szabad megtartani.
27 a. lap. A rabbik tanítják: Az elvesztett tárgyat ki kell kiáltani, kivéve az olyan dolgot, aminek egy peruta értéke sincsen.
Rasi. És ha ez így van is, mindazáltal csak akkor kell kikiáltani, ha az elvesztő testvéred (hitsorsosod), mert Hanina rabbi azt tanítja, hogy egy nemzsidónak elvesztett jószágát szabad megtartani. .
32 b. lap. Ha a barom egy nemzsidóé, a teher pedig egy zsidóé, akkor az ember hagyja (az állatkínzást); ha azonban a barom egy izraelitáé, a teher pedig egy nemzsidóé, akkor segíteni kell. (Ugyanez áll a Chosen-hammispat 273, 3 alatt.)
33 a. lap. Ha az ember az Irással foglalkozik, akkor ez valami, azonban semmi különös; ha a Misnával foglalkozik, ez már valami és el is nyeri jutalmát is., ha azonban a Gemarával foglalkozik, annál nincsen nagyobb. Igy tanítja ezt Jehuda rabbi: Az van írva (Iza. 66. 5.): Halljátok az Úr igéjét, ti, akik reszkettek az ő igéjétől; ez jelenti a bölcseket; a ti testvéreitek: ez jelenti az írástudókat; a ti ellenségeitek: ez jelenti a misnaismerôket; akik benneteket eltaszítanak: ez jelenti a földműveseket. Az mondatik (u. o.):
Meglátjuk a ti örömeteket, ők pedig megszégyenülnek, azaz: a világi népek megszégyenülnek, az izraeliták pedig örvendeni fognak. Rasinál és a Tosephothban ugyanez mondatik.
36 b. lap. A rabbik azt tanítják, hogy az állatokat a pusztítóangyal öli meg, úgy múlnak ki.
37 a. lap. A nyilt kérdések nyitvahagyandók, míg Elijahu (Illés próféta) el nem jön. (Ez a szabály többször elő fordul; egyébként megegyezik a Makkabeusok I. könyve 4, 46. versével.)
42 a. lap. Az ember mindíg tartsa a pénzét kéznél. Mindíg háromfelé kell osztani a pénzt: egy részt ingatlanban, egy részt áruban, egy részt kéznél kell tartani. Ha az ember megmérte vagyonát (megszámlálta a pénzét) és azután mondja reá az áldást, akkor ez hiábavaló imádság, mert az áldás sem egy megmért, sem egy megszámlált dologra nem száll, hanem csak olyanra, ami még el van rejtve a szemek elöl.
Semuél mondá: a pénzt csak a földben lehet tartani, és pedig három tenyérnyi mélyen, hogy a kutya ki ne kaparhassa; a falba rejteni nem tanácsos, mert már vannak falkopogtatók.
48 b. lap. Nachman rabbi mondja: Ha (egy zsidó) a hitsorsosa vagyonát egy nagykereskedônek adja el, akkor hütlenségetkövet el.
Tosephoth. Nem szükséges mondani, hogya nemzsidók megcsalása az igazság szerint való dolog; Asi rabbi is azt mondja a Baba kamma 113. lapján, hogy az idegenek meg rablása meg van engedve, és azt mondja, hogy az a vélemény, amely szerint a nemzsidók megrablása meg van engedve, az ö szavainak magyarázatából következik.
58 b. lap. Mindazok, akik leszállnak a pokolba, fel is jönnek hármat kivéve: aki egy férjes (zsidó) nővel hál, aki hitsorsát nyilvánossan megszégyeniti, és aki hitsorsának csúfnevet ad.
Tosephoth. Aki egy nemzsidó nôvel csak azért hál hogy a törvényt megszegje.
Gyöngyszemek a zsidó magasztos morál, mély bölcsesség és a csupa ész és felvilágosultság nagy könyvébôl
Legelöször Izrael országa teremtetett, azután az egész világ. Izrael országát maga az Úr öntözi, az egész világot egy követe. Izrael országa esövizet iszik, az egész világ pedig a maradékot. Izrael országa iszik elöször és ezután az egész világ, hasonlóképpen az olyan emberhez aki sajtot készit s az élveszhetô részt kiváasztja, a hasznavehetetlent meg otthagyja. – Miként a világ szelek nélkül nem állhat fenn, éppugy nem tudna zsidók nélkül fennállni. – Tosephoth. A gójnak nem szabad a törvény szavait megmagyarázni. A gój, aki a Törvénnyel foglakozik, méltó a halálra. – Mit jelent a Sinaj hegye? Azt a hegyet jelenti amelyröl a gyûlöet a föld minden népére kiterjedt. - Ha egy nem zsidó egy izraelitát megüt, méltó a halálra; ha valaki egy izraelitát arcul üt, az éppen anyit tesz, mintha az istenséget ütötte volna arcul. – Tosephoth. Mair rabbi szerint a nem-zsidóknak nem lehet mondani: Ti embereknek neveztettek. A gójok között egy sincs, aki embernek neveztetnék. Vannak parancsok, amelyeknek áthágása miatt egy nem-zsidó halált érdemel, míg a zsidónak megengedett dolog. - Tosephoth. Egy tetvérednek (zsidónak) megrablása nincs megengedve, egy nem-zsidónak megrablása meg van engedve, mert azt mondatik: Ne tégy testvérednek igazságtalanságot, tehát ebbôl az következik, hogy a tesvéredet ne rabold meg, nem pedig az, hogy a nem-zsidót ne rabold meg. – Miért piszkossak a nem-zsidók? Mert ôk nem állnak a Sinaj hegyen. - A nem-zsidók nem hitvestársai az asszonyoknak, hanem csak paráználkodásban élnek; mint a mi szamaraink és barmaink, úgy vannak a nem-zsidók az izraeliták között. – A férfi bármit tehet a feleségével, ami neki tetszik; ez éppen úgy van, mint mikor az ember a mészárostól egy darab húst hoz és azt csinál vele, amit akar, vagy egy hallal, amit a halásztól hoz. – Ha egy pap az ünnep beállta után egy pattanást kap, akkor egy társa nyomja ki neki a fogaival; de csak is a fogaival, s nem valami ezközzel, még akkor is ha a pattanás a hasán van. – Chanina rabbi mondja: Mérges csípés ellen igyék az ember negyvenapos vizeletet, mások szerint lábvizet. – A rabbik vitatkoznak, hogy szabad-e ünnepnap tubákolni, falevélböl legyezôt csinálni, fogpiszkáló faragni. – A rabbik vitatkoznak, hogy ha valaki szombaton a jobb lábára húzta fel a ballábára való papucsot, szabad-e neki összefûznie.
A kötetben még több száz hasonló mély bölcsesség és hasznos tanács található zsidók részére, és egyben okulásul a szamarknak, barmoknak és gójimoknak, ha az uraik a zsidók megengedik nekik.
A forditás hitelességét, többszöri nyomozás és alapos vizsgálat után a magyar bíróságok többször is megállapitották és döntésüket hitelesitették.
A könyvet forditotta és kiadta: Luzsénsky Alfonz.