A mezőgazdaság forradalma
Tény, valóban vannak olyan készítmények, Amelyek hatásfoka minimális, azonban itt is kijelenthető, hogy káros hatással egyik sem rendelkezik! Elegendő a biztonsági adatlapot megtekintenünk vagy a készítmény részletes leírását, hogy milyen baktériumok és gombafajok találhatók meg benne. Csupán azok, Amelyek amúgy is jelen vannak, illetve kellene, hogy legyenek a mindennapi életünkben, sőt már az emberiség előtt jelen voltak.
Úgy érzem, hogy még mindig szeretünk szemben úszni az árral minden területen, nem kivétel ez alól a mezőgazdaság sem. Számomra egyszerűen felfoghatatlan, hogy miért nem lenne könnyebb haladni a fejlődéssel? Miért kell a berögzült dolgokat alkalmaznunk, ha van egy egyszerűbb és sokkal jobb megoldás? Nem véletlen nevezik a mikroorganizmusokat a mezőgazdaság forradalmának. Sokkal nagyobb figyelmet kellene, hogy kapjanak minden területen.
Nem szeretnék senkit megsérteni, de továbbra sem értem, hogy miért kell két termálkút egy kisvárosnak, amelyből az egyik vize felhasználás nélkül a szabadba ömlik. Mezővárosról lévén szó, a mezőgazdaságból él a lakosság jelentős része, fóliák fűtésére lehetne használni - amely a legnagyobb költséget jelenti egész évben -, helyben friss élelmiszert lehetne előállítani, és nem mellesleg munkahelyeket teremtene. Magyarország medence-jellege miatt szerencsére még nem szűkölködik a vízben, de ha így folytatjuk tovább, akkor kérdéses, hogy meddig...
Miért kell az egyik legkedveltebb tavunk kikötőjét kotortatni vagyonokért, amikor az iszapszintet sokkal kisebb költséggel csökkenteni tudjuk a mikroorganizmusok segítségével? Nem mellesleg még a vízminőség is javul. A kotrással viszont csak átmeneti iszapcsökkenést érünk el, de maga a probléma nem oldódik meg.
Akkor vált egy kicsit világossá a helyzet, amikor az egyik barátom ebből írta a szakdolgozatát, mondanom sem kell milyen kétkedve fogadták az egyetemen. Ennek ellenére nagyon jó eredményeket ért el. Egy ökológiai ágazatvezető ki sem szeretné próbálni, mert nem hisz benne. Ha ő ezen az állásponton van, akkor így már minden érthető, a termelőktől sem számíthatunk így nagyobb lelkesedésre.
Miért lehet ez?
A tapasztalataim alapján a mikroorganizmusoknak csak a káros hatását ismerik, vagyis a kórokozókat. Azt azonban még mindig 
kevesen tudják, hogy a mikroorganizmusok nélkül nem lenne élet. Számos nélkülözhetetlen folyamat nem zajlana le hiányukban: erjedés, lebomlás. A mikroorganizmusok mindenhol jelen vannak, a vizektől kezdve a talajokon át az emésztőrendszerünkig. Azonban a túlzott vegyszer, tartósítószer és műtrágya használattal fokozatosan elpusztítottuk a számunkra hasznos baktériumokat. Ezért van ma manapság számos emésztőrendszeri probléma, a mezőgazdaságban a terméketlen talajok, a szerves anyagok egy év után sem bomlanak le a talajba forgatva, egyre gyakoribb az eutrofizáció a természetes vizeinknél is.
A mikrobiológia szerintem egy nagyon szép és hasznos terület, amelynek a hasznosítása még igen gyerekcipőben jár hazánkban, legalábbis a hétköznapi életben. A mikroorganizmusok esetében a dominancia elve érvényesül, vagyis azok a baktériumok, gombák szaporodna el és maradnak életben, amelyek nagyobb számban jelen vannak. Ha elpusztítjuk a mikroorganizmusokat és rossz körülményeket teremtünk, akkor nagy eséllyel számolhatunk, hogy a kórokozók fognak megjelenni. Növénytermesztés esetén egyre gyakoribbak a talajból fertőző gombás és baktériumos betegségek.
Miért nem lehet negatív hatása?
A kemikáliákkal ellentétben nem halmozódnak fel túlzottan sehol, mindig az egyensúlyra törekszenek, mivel parányi "élőlényekről" beszélünk. Ha nem ideálisak a feltételek - hőmérséklet, víz, tápanyag -, akkor az egyedszám csökken. Ha ideálisak a feltételek, akkor is csak olyan mértékben szaporodnak el, amennyire szükséges. Ezért van az, hogy egy szennyvíz esetén sokkal drasztikusabb változás figyelhető meg sokkal rövidebb idő alatt, mint egy enyhén szennyeződött, algás víz esetében. Vagyis a szennyvízben sokkal nagyobb mennyiségű szerves anyag található, így ott gyorsabb a szaporodásuk és látványosabb a lezajló folyamat.
A legérdekesebb számomra az, amikor az ökoszisztémával érvelnek, hogy ha beavatkozunk, károsíthatjuk. Szeretném megkérdezni, akkor is gondoltunk erre, amikor ész nélkül kiszórtuk a kemikáliákat, és az a talajvízzel a közeli vagy akár távolabbi természetes élőhelyekre is eljutott, elszennyezve azt? Magyarországon a talajvíz már olyan mértékben szennyezett, hogy ivásra egyáltalán nem, de nagyon sok helyen még öntözésre sem használható fel. Ha ez így van, akkor már nem mindegy, ha tovább terheljük hasznos mikroorganizmusokkal, amelyek megtisztítják a talajt és a vizeket, elősegítik a vegyi anyagok lebomlását.
A gyártás során a mikroorganizmus törzsoldaton és a táptalajnak használt cukornádmelaszon kívül csapvizet használnak fel. Az utóbbi összetevő miatt - vagyis az az ivóvíz, amit fogyasztunk, tartalmazhat higanyt, arzént és egyéb szennyező anyagot - kell feltüntetni, hogy esetlegesen tartalmazhat higanyt és arzént. Akkor mi is a veszélyesebb és károsabb?
Már jó ideje használjuk az EM-BIO-t, és eddig még semmilyen negatív hatást nem érzékeltünk. Hacsak valakinek a talaj szerkezet javulása, a nagyobb termésmennyiség, a csökkenő vegyianyag-szint, vagy a csökkenthető növényvédelmi kezelések nem jelentik a negatív hatást.
Több készítményt is kipróbáltam már, csupán a hatékonyságban volt különbség, de negatív hatást sehol nem tapasztaltam. Természetesen az valakinek elég erőteljesen negatív, ha a termelő csökkenti a felhasznált vegyszerek mennyiségét...
De ennek ellenére én csak ajánlani tudom őket. Szerencsére a humángyógyászatban már az orvosok is hangsúlyozzák a fontosságát. Reméljük, hamarosan más területekre is eljut ez az információ.