• ♦  Mi az a szalmakert? A szalmakertben az ágyásokat szalmabálából építjük.
• ♦ A szalmabála ágyásban csak zöldséget nevelhetünk? Nem, a szalmabála ágyásban kerülhet virág, termény, gyógy- és fűszernövény is.
• ♦  Hogy ültethetünk a szalmaágyásokba? Ültethetünk a bálába és a bálára is.
• ♦ Hogyan biztosítjuk a megfelelő tápanyagellátást? Használjunk komposztot, jó minőségű kertiföldet.
• ♦ Miből készül a szalma? A szalma készülhet bármilyen kalászosból, zabból, búzából, árpából stb.
• ♦ Mitől nem esik szét a bála? A szalmabálát szorosan össze kell fogni lebomló kötöző anyaggal.

Ez csak néhány kérdés, ami felmerülhet bennünk első információk hallatán.

A szalmaágyás előnyei

Ha nem áll talaj a rendelkezésünkre, ha valamilyen oknál fogva nem lehet a talajt megmunkálni, ha kis területre akarjuk koncentrálni a növényeket, akkor próbálkozzunk ezzel a megoldással.

Nagyon nagy előnye a közeg tisztasága: kevés benne a kártevő, és gyommag. Miután jó hőszigetelő, és a szerves anyag bomlási folyamata hőfelszabadulással jár, kitolja a szezont, mert melegen tartja a növényeket.

Szalmabála ágyás lépésről lépésre

Joel Karsten, a szalmabála kertek (Straw Bale Gardens) című könyv szerzőjének ajánlásával.

Miután legegyszerűbben ősszel jutunk szalmabálákhoz, állítsuk fel őket a kertben már ősszel. De,akinek kora tavasszal, tél végén van lehetősége beszerezni, tegye meg akkor.

A kiválasztott területet takarjuk fóliával vagy kartonlappal (széthajtott, szétvágott doboz), nehogy az erőteljes növekedésű gyomok átfúrják magukat a szalmán, és kidugják a fejüket ott, ahol nem kéne.

A bálák mennyisége, elrendezése függ a rendelkezésre álló helytől, a terület adottságaitól, mint benapozottság, öntözhetőség. Az elrendezés lehet egészen attraktív és feltűnést kerülő is.

Egy bála ajánlott mérete:  30 cm x 100 cm x 40 cm. Vágott részével fölfelé helyezzük el. Az bálát összetartó zsineg az oldalán fusson, nem az ültetési felületen.

Tavasszal a szalmát a felhasználás előtt öntözzük be, és legalább két hétig hagyjuk állni, hogy biokémiai folyamatok megfelelően beinduljanak. A szalma egyébként rögtön összeseik, ha frissen használjuk föl, mert a mikrobiológiai tevékenység megindulása miatt, a lebontó folyamatok, amelyet a bálába juttatott tápelemek is felgyorsítanak, hőt termelnek. A beültetett palántákat, elvetett magvakat pedig hősokk érheti. A bála frissességére nézvést igaz a mondás, hogy minél öregebb, annál jobb. A szalma „érési” folyamatait trágyázással gyorsíthatjuk fel.

A beöntözéssel egyidejűleg öt napon keresztül bálánként 3 bögrényi szerves trágyával szórjuk meg, amit bőven beöntözünk, hogy minél mélyebbre kerüljön. A következő nap tartsunk szünetet, és csak öntözzünk. Ne törődjünk vele, hogy a szomszéd az ablakból bámul. Ezt követően három napig másfél bögrényi szerves trágyával végezzük el az előbbi műveletet. A 10. nap öntözés előtt három bögre halliszt: fahamu keverékét szórjuk szét a foszfor és a kálium bejuttatása céljából. A folyamat végére beindulnak komposztálódási folyamatok, ha az ujjunkat bedugjuk a bálába melegnek és nedvesnek érezzük, és talajszerű csomókat is fogunk találni a komposztálódás eredményeként.

Előfordulhat, hogy a szalmában magvak maradnak és ezek kihajtanak. Nem muszáj megszabadulni a kihajtott, fűszerű növényektől, mert sok vizet nem zavarnak.

Az öntözés kulcskérdés. A szalma vízáteresztő képessége magas. Az egyik legalkalmasabb módszer az öntözésre a csepegtető öntözés.Ha bálasor két végénél póznát tűzünk le, közötte középen lyuggatott gumitömlőt vezetünk végig, amelyet kb. 25 cm-enként rögzítünk u alakban hajlított dróttal. A tömlőn keresztül történik a csöpögtető öntözés. A póznák között kb. 25 cm-enként kerítés huzalt feszítünk ki. Ha esetleg később szükség lesz rá, ezekkel rögzíthetünk egy fényáteresztő ponyvát, ideiglenes melegházat hozva létre a fagyos éjszakákra.

A csöpögtető öntözés másik, legköltségkímélőbb formája, ha levágjuk a Pet palack alját körben, és  a nyakrészen rajta hagyjuk a kupakot. Majd kilyukasztjuk a kupak körüli részeket egy vékony tűvel. Süllyesszük a palánták mellé a kupakkal lefelé. Töltsük fel vízzel. Így folyamatosan vízzel látjuk el a palánta. A vízbe adhatunk pl.  komposztteát, szerves tápoldatot.

Ha eljött a palánták kiültetésének ideje, kotorjuk ültetőgödröt, szórjunk a bele kevés steril palántaföldet vagy tőzegmohát, és ültessük bele a palántát. Ha vetünk szórjuk el a magvakat, és takarjuk őket öt cm vastagon palántafölddel. Ha a bála oldalába egynyári virágokat és fűszernövényeket ültetünk nagyon mutatós szalmaágyásunk lesz, és a szomszéd is a csudájára fog járni.

Szükség esetén a levéltrágyázás szintén jó kiegészítés a tápanyag utánpótláshoz.

A szalmaágyás nagy előnye, hogy csekély mértékű a gyomosodás veszélye. Ha mégis megjelenik egy-két gyom, azokat kézi erővel (kihúzás) eltávolíthatjuk. Szervestrágyázás alkalmazásakor nagyobb mértékű lehet a gyomosodás a komposzt használatához viszonyítva.

A kártevők elleni védekezés is egyszerűbb a szalmaágyásokban. Ennek fő oka a talajszintnél magasabb elhelyezkedés. Miután a szalmaágyás csak egy szezonban használható az áttelő formák nem maradnak a helyszínen. A helyesen kezelt komposztban pedig nincs fertőzési góc. Ha mégis fellépnek kártevők, ezek többsége szárnyas kártevő. Ezek ellen a hagyományos védekezési módok alkalmazhatók.

A szalmabála szezon végére megpuhul, megszürkül. Jövőre remek komposzt készülhet belőle, ha elhordjuk a komposztládába, komposzt rakásba. A „használt” bálákat beáshatjuk a talajba is.

Forrás: Division of Agricultural Sciences and Natural Resources • Oklahoma State University pods.dasnr.okstate.edu
A fotók a “Learn to Grow a Straw Bale Garden” FB oldalról származnak.

Beküldte Szalontay Béla