1. A szürkehályog eltávolítása
Eme betegség gyógyításának a legkorszerűbb módszere az ultrahangos műtét, de egyre elfogadottabb a műlencse-beültetés is. Ebben az esetben csak a szemlencsét veszik ki, a bent hagyott tokba pedig műlencsét ültetnek be. Ezzel a módszerrrel ugyanis a műlencse dioptriája megválasztható, így a szürkehályogműtét során nemcsak a hályogot távolítják el, hanem dioptriakorrekciót is végeznek.
A műszemlencséről
Az első beültethető szemlencsét 1949-ben egy angol szemész, Harold Ridley implantálta. Azóta a beültethető szemlencsék forradalmi változásokon estek át. A mai, összehajtható lencse szilikonból vagy hidrogélből készül, így az emberi szem számára nem okoznak irritációt. A beültethető szemlencsék átmérője kb. 12 mm, optikája 6,0 mm-es. Fókuszát nem tudja úgy változtatni a közeli és távoli tárgyakhoz, mint a természetes lencse, ezért a későbbiekben a páciensnek szemüveget is szükséges viselnie.
2. Veszélyben a fiatalok
A szürkehályog bármely életkorban előfordulhat, bár igaz, inkább 40 éves kor felett gyakori. Van veleszületett szürkehályog is, amit mielőbb meg kell operálni, akárcsak a gyermekkorban gyulladás miatt kialakulót. A felnőttkorban jelentkező hályog operációjával lehet várni, az ugyanis nem veszélyezteti azonnal a látást.
3. Szürke- után zöldhályog
A zöldhályog (glaukóma) az egyik leggyakoribb látást veszélyeztető szembetegség: 40 éves kor felett a lakosság csaknem 2 százalékát érinti. Nem tudni, mi okozza, de a magas szemnyomás bizonyítottan kockázati tényező. Ez ugyanis károsítja a látóidegrostokat, ami sajnos végleges megvakuláshoz vezet. Ezért negyven fölött nagyon fontos a zöldhályog szűrése, de ajánlatos ellenőriztetni fiatalabb korban is, hiszen korábban is jelentkezhet. A betegség visszafordíthatatlan, de léteznek gyógyszerek, amelyekkel a szemnyomás jelentősen csökkenthető.
4. Szemüveg és lencse nélkül
A fénytörési hibákat, vagyis a rövid- és távollátást hagyományosan szemüveggel, illetve kontaklencsével korrigálják. Ám erős dioptriával a vastag szemüveg nem esztétikus, ráadásul nem ad jó látásélességet.
Azonban amikor 20 éves kor környékén megáll a szem romlása, egy gyors, és ma már rutinműtétnek számító operációval meg lehet úszni a szemüveget. 40 felett azonban nem a lézeres beavatkozás jelenti a megoldást: előbb-utóbb ugyanis úgy is szürkehályog és öregszeműség alakul ki.
5. A vakság elkerülhető
Ha az egyes szembetegségeket időben felismerik, elkerülhető, hogy később komoly baj alakuljon ki. Ki lehet és ki is kell szűrni gyermekkorban a kancsalságot, felnőtteknél a zöldhályogot, illetve fontos, hogy a cukorbetegséget is idejében diagnosztizálják. A diabétesz ugyanis vaksághoz vezethet.
6. Szemüveget mindenkinek
Erős napsugárzás esetén mindenképpen viseljünk UV-szűrős napszemüveget. Ugyanakkor a mi éghajlati és földrajzi viszonyaink között városban nyugodtan sétálhatunk napszemüveg nélkül is. A sugarak egy része ugyanis a szaruhártyában nyelődik el, másik része a lencsében, a retinára tulajdonképpen nem jut semmi. Vízparton és havas területen azonban a napszemüveg elengedhetetlen kiegészítő!
7. Éjszakára mindig vedd ki
A kontaklencse szabályait nem véletlenül kell betartani. Éjszakára például soha nem szabad bent hagyni a lencsét. A szaruhártya kívülről kapja az oxigént, alvás közben a szemhéjon keresztül, ám ha ráteszünk valamit, kevesebb oxigén jut bele. Tehát ha nem veszed ki, azaz túlhordod a kontaklencsét, átlátszatlan erek nőnek be a szaruhártyába, hogy a terület oxigénellátását biztosítsák, ami ez újabb műtéthez vezethet.
8. Vakságot is okozhat
Bármennyire kitalációnak tűnik, sajnos igaz. Ha ugyanis a kontaklencse alá porszem kerül, az kaparhatja a szemet, és mikrosérüléseket okozhat. A sebekben gennykeltő baktérium telepedhet meg, ami gennyes szaruhártya-gyulladáshoz vezethet. Ez pedig akár órák alatt is vakságot okozhat.
9. Zöldhályog kontra cukorbetegség
Sajnos a zöldhályog kialakulásának kockázatát nagyban befolyásolja a cukorbetegség. A veszélyeztettek közé tartoznak a 40 év felettiek, a rövidlátók, akiknek a családjukban előfordult már ez a betegség, akik rendszeresen szteroidtartalmú gyógyszert szednek, akiknek magas a szemnyomásuk, valamint azok, akiknek már volt valamilyen szemsérülésük.
10. Szűrővizsgálat nélkül
A zöldhályoggal fertőzött szemet nem minden esetben lehet észrevenni időben szűrővizsgálat nélkül, illetve csak is abban az esetben, ha zárt zugú. Ilyenkor ugyanis mindig rohammal jelentkezik, amely hirtelen jön, borzalmas fájdalommal, nagyon rossz látással jár - mindenki azonnal észreveszi. Lézerkezeléssel tökéletesen gyógyítható. A nyitott zugú zöldhályog azonban sokkal alattomosabb: lassú, fokozatos szemnyomás-emelkedéssel jár, miközben semmilyen tünetet nem okoz, nem fáj, eleinte érzékelhetően nem rontja a látást, tehát nem venni észre. Csak szűréssel lehet felfedezni.
Kapcsolodo cikkek:
Szemvédelem 10 lépésben ⇒
Munka a monitor előtt ⇒
Vitaminok és a szem ⇒
Hozzászólás
Mindenekelőtt tisztázni kellene hogy mi az ok. Ha nem valamilyen fennálló betegség áll a háttérben, akkor a vér viszkozitásával, vagy az erek problémáival (vagy mindkettővel) állunk szemben. A két utóbbi könnyen orvosolható gyógyszer nélkül is.
A viszkozitás a vér könnyű áramolhatóságát jelenti. Ha a vér túl sűrű, akkor nehezen áramlik, ezért a szervezet megemeli a vérnyomást. Emiatt megrepedhetnek erek. (Pl egy nehéz tárgy emelésekor.) Ha túl híg, akkor viszont vérzékenyek leszünk. Vagyis fontos hogy a vér viszkozitása normális legyen. Hogy ez így legyen, elegendő vizet kell inni és megfelelő mennyiségű nátriumkloridot (sót) enni. A szükséges napi minimális vízmennyiség, 30ml/testtömegkilogramm. Sót annyit kell enni, amennyi 140 és 144 millimol/liter nátriumvérszintet biztosít a vérben. (~70kg tömegű embert véve alapul, ez nagyjából 10-18 gramm sót jelent naponta. (Pontosan nem lehet megmondani hogy mennyi kell mivel több tényezőtől függ: a napi káliumbeviteltől, az elfogyasztott napi vizmennyiségtől, a testtömegünktől és még a testünk tápanyaghasznosítási képességétől is.)
Ezenkívül, felül kell vizsgálni a rendszeresen fogyasztott zsiradékunk összetételét. Manapság az hangzik mindenhonnan hogy a növényi olajok egészségesek, az állati zsírok egészségtelenek mert túl sok telitettzsírsav van bennük. Ezzel szemben az igazság az, hogy a zsirsavak aránya akkor megfelelő, ha legjobban megközelíti az anyatej zsirsavarányait. Az anyatejben ~50% telitettzsír és kb ugyanannyi telitetlenzsírsav van. Ugyancsak fontos a telitetlenzsírsavak egymáshoz viszonyított megfelelő aránya is. Ugyanis az un. omega6, tiszte szerint keményíti az ereket, az omega3 pedig puhítja. S jellemző, hogy ma legtöbben boltban vásároljuk az étolajat, amiben szinte csak omega6 zsírsav van! (A napraforgó olaja ~80% omega6 zsírsavat tartalmaz.)
A helyes telitetlen-zsírsavarány omega9:omega6:omega3 kb 2:1:1. Egyébként jellemző hogy ahány ajánlás, annyi féle. Újabban sokan átesnek a ló másik oldalára, azzal hogy kétszeres vagy többszörös omega3:omega6 arányt tartanak jónak. A valóság azonban az, hogy az omega3-bevitelünk (70kg testtöümegű embert véve alapul) nem lehet több napi ~40g-nál, mert a többlet kárt tesz a szervezetben! (Napi 30g-nyi omega3-bevitel látszik megfelelőnek - ~70kg testtömegü emberre nézve, és ezt a mennyiséget legjobb kétszerre bevinni. (Reggeli és ebéd.)
(Omega9-et az olivaolaj tartalmaz nagy mennyiségben. Omega3 a lenmagolajban van legtöbb. Az omega6-ot már emlitettem, de azt nem is nagyon kell külön pótolni, mivel szinte minden élelmiszerbe van omega6 zsírsav. Viszont érdemes ezeket kiegészíteni még halolajjal is, illetve ha legalább heti két-háromszor vagy többször jut az asztalra halétel is akkor halolajra nincs szükség. Annyit még hozzáteszek ehhez, hogy a halolajban is omega3 van, de máskáént hasznosul a növényi olaj omega3-ja és másként a halolajé. S mindkettőre szükség van. A halolajéra főképpen az agyunknak és a szívünknek, a növényi eredetűre pedig az ereinknek. Tudni kell, hogy ezek az olajok csakis hidegensajtolt, hőkezelésnek nem alávetett olajok lehetnek, nem szabad melegíteni őket, csak a már kihült azaz jóval 40°C alá hűlt ételhez szabad hozzátenni. A hidegensajtolt étolajokat hűtőben kell tárolni hogy ne avasodjanak meg.)
Végezetül, gondoskodni kell az erek rugalmasságáról is. Ez igazán nem nehéz, mert csupán be kell iktatni az étrendünkbe a hajdinát, ami bővelkedik rutinban. A rutin egy flavonoidféle, amely rugalmassá teszi, védi az ereket hajszálereket a megrepedéstől. Ha nincs hajdina, a patikákban be lehet szerezni Rutascorbint. A napi adagja 3x20mg.
Ha úgy teszünk ahogyan itt leírtam, érproblémától nem kell tartanunk.
Még annyit hozzáteszek, hogy "ha megkérdezi orvosát, gyógyszerészét", valószínűleg más véleményt fog hallani. Főleg a sóról. Mindenkinek a szíve joga eldönteni azonban hogy kinek vagy minek hisz.
Egyébként itt a magyarmegmaradás oldalon is van nem is egy remek cikk a sóról...
Szeretettel...
Ennél többet sajnos nem tudok segíteni. Talán egy szemész kedves lesz ezután hozzászólni.