Életminőségük romlására, a társadalmi különbségek növekedésére és az esélyegyenlőség további csorbulására számít hosszabb távon az európai polgárok többsége.

A legfrissebb Eurobarometer-felmérésből kiderül, hogy a magyarok ugyan uniós összehasonlításban nem számítanak különösen borúlátónak, ám az új tagállamok lakosainál rosszabbul ítélik meg kilátásaikat.

Húsz év múlva rosszabbul fogunk élni, mint most – így vélekedik a megkérdezett európaiak közel fele, míg javulásra csupán 38 százalék számít. A régi tagállamok közül egyedül Írországban vannak többségben az optimisták, miközben a kontinens nagy országaiban mindössze 20-30 százalék közötti a derűlátók aránya. A nők európai átlagban pesszimistábbak a férfiaknál, és az életkor növekedésével is emelkedik a borúlátás valószínűsége – összegzik a felmérés készítői.

A pesszimizmus még inkább szembetűnő akkor, ha konkrét tényezőket vizsgálunk. A jövedelmi különbségek növekedése például a megkérdezettek 81 százaléka szerint elkerülhetetlen, és azzal is egyetért a nagy többség, hogy húsz év múlva a mainál tovább kell majd dolgozni, a globális verseny leszorítja a jövedelmeket, a magas képzettség sem garantál majd jó állást, a családi kapcsolatok tovább gyengülnek, és sokan nem fognak megfelelő orvosi ellátásban részesülni.

Az Eurobarometer készítői arra is kíváncsi voltak, milyen irányú változtatásokat támogatna az európai lakosság. A legnagyobb, kilencven százalék körüli támogatást az a célkitűzés kapta, hogy szigorúbb szabályokkal szorítsák környezettudatos életmódra az embereket. Érdekes módon azonban a skandináv országokban támogatták a legkevesebben ezt a felvetést, miközben a mediterrán államok lakossága szinte egy emberként kiállt az ökológiai célok mellett.

Forrás: vg.hu