I wish to thank Miklós Patrubány, President of the World Federation of Hungarians, for his suggestion that I edit a book about the Celtic-Hungarian connection.

This book would never have been written without his encouragement and that of my husband, László. Thanks are due to all the authors, who contributed their articles to this undertaking, for allowing me to donate all proceeds to the IX Hungarian World Congress to take place in August, 2016.

I have included in this book some articles by amateurs such as László Botos, Susan Tomory, Sándor Timaru-Kast, Klára Friedrich, István Vallus and myself. Dr. Atilla Grandpierre has a doctorate in physics and astronomy, not history, yet he has completed extensive research into the Scythians. Dr. László Marácz, a linguist, and Dr. Kornél Bakay, an archaeologist, refute the Finno-Ugric theory. I humbly ask the reader to keep an open mind and consider some alternative approaches to the history of Western and Central Europe.

Margaret Botos

 Megjelent a 28. Magyarságtudományi Füzet, amely egyben az augusztus 15-én kezdődő Magyarok IX. Világkongresszusának első kiadványa. Különlegessége, hogy teljes egészében angol nyelven íródott. Most, amikor Európát végveszély fenyegeti, a Magyarok Világszövetsége fontosnak tartotta, hogy a kelta-magyar kapcsolat felmutatásával erősítse magyar nemzetünk életesélyeit.

Ezt a kötetet elsősorban azoknak ajánlja majd a Magyarok Világkongresszusa, akik a kelták ma is élő népeivel – írekkel, skótokkal, velsekkel, bretonokkal, galiciaiakkal – közvetlen kapcsolatban állnak. A világkongresszusi küldöttek e kötet terjesztésével a civildiplomácia fontos szereplőivé válhatnak. Ezért az időzítés.

E kötet szerzője és szerkesztője Botos Margaret, walesi származású angol nyelv- és irodalomtanár, aki Amerikában él, és férje révén magyarrá is vált.

„Szükségét érezzük annak, hogy ősi múltunk felderengő részleteit ne csak magunkkal, hanem a ma élő – többségükben angol ajkú – kelta rokonainkkal és a nagyvilággal megismertessük" – írja előszavában a sorozat főszerkesztője Patrubány Miklós, megemlítve, hogy az angol nyelvű kötet anyagának zömét a 21. Magyarságtudományi Füzetben már olvashatta a magyar olvasó.

A kötet egyik szerzője, Timaru-Kast Sándor így vall a keltákról és hozzánk magyarokhoz fűződő viszonyukról:

„Valahol Európában él egy hatalmas és nagyszerű népnek, a történelem viharait – háborúk, kizsákmányolás, éhezés, mészárlás, népirtás, elűzés, kivándorlás – átvészelő kicsiny maradéka, amelyik saját magát a „nyugat magyarjának" nevezi. Ő lélekben magyar, és még büszke is rá. Ezt nem lehet igazán hagyományosnak, európai gyakorlatnak tekinteni. Mára e nép Európa nyugati peremére szorult.

Ez a nép a hatalmas kelta civilizáció örököse.

A keltákat ma íreknek, skótoknak, maninniaknak (Man-szigeten élők), velseknek (Wales népe), kernowiaknak (Cornwall lakói), bretonoknak és az Ibér félszigeten újra ébredő galíciaiaknak nevezzük. A legnagyobb kelta nép az ír, amely leginkább megtartotta, és – elszigeteltsége folytán is megőrizhette – kelta tudatát, múltjának fényességét és nagyszerűségét.

William Butler Yeats (1865 – 1939), ír költő, aki az ír vidéket végigjárva a még bőségesen fellelhető népmeséket, tündérmeséket összegyűjtötte, és – akárcsak nálunk Benedek Elek a székely népmeséket és ősmondákat – az utókornak megmentette, az íreket a „Nyugat magyarjainak" nevezte. (...)"