20241122
Last updateCs, 08 febr. 2024 7pm

rovas logo

2016 november 17, csütörtök

Koppány Nagyúr esete és más nyelvészeti érdekességek

Szerző: Péterfai János István

SZAVÁRDOK

NYELVÉSZETI ÉRDEKESSÉGEK

Bíborbanszületett Konstantin császár írja, hogy a turkok, akik alatt természetesen magyarokat értett, vagyis türkényeket, etruszkokat, trójaiakat, régebben Chazariához közel laktak, a Lebédia nevű tartományban. A turk név alatt tehát általában magyarokat kell érteni, mert ez a név a Turkén, vagyis a Tornyok (Tur, Dur) Királyai (Kény) fogalomnak a rövidült változata. Változata a Türjén, Türrhén, Trósz, Trójai, Thrák, Thürszén, az Etruszk és még sok névalak. A törököknek annyi köze van e népnévhez, hogy tőlünk, magyaroktól, vagy hunoktól örökölték, amikor megjelentek a Földön, mintegy Kr.u. 220 körül, kétségtelenül a magyaroktól származva.

Megjegyzendő, igen sok nép használja a magyarok népneveit saját neveként, aminek az oka egyszerűen az, hogy ezek a népek a magyarokból származnak.

Ebben a Lebédia tartományban uralkodott Lebédias nevű vajda. Lebédi nevét össze lehet kapcsolni az asszír Lebeddu, Hadseregparancsnok fogalmával, ami szerint Lebédias seregparancsnok volt, de nem király, későbbi értelemben. Lebédia, másként Levédia, a magyarok egyik hazája.

Lebedia tartományban van a Kidmasz folyó, amit Khingylosznak is neveznek. Ez a második folyónév pontosan meghatározható, mivel a Donyec másik magyar neve Kengyel. A Khingyl(-osz) megfelel a magyar Kengyel szónak, ami egyrészt a folyó Kangyulására, folyásirányának kanyarára vonatkozik, másrészt azonban a magyarokat jelentő Kend-Jel szavak ötvöződéséből ered. A Kend-Jel a kendék népének a jele. A lovasok Kengyelt alkalmaznak a harcban, amely speciális magyar találmány. A Khingyl, vagyis Kendjel (Kengyel) a Donyec neve, amely határfolyó volt egyes időszakokban, ezért a kendék területének határát is jelölte. A Don, Ton nevek is természetesen magyar nevek.

Szükséges leszögezni, a Kend nagyon ősi szó, a szumer klasszikus királyságok előtti korból származik. Kend-Urszág/ Gend-Urszág alakban kifejezetten az őskori Szumer területét jelöli. De Szumer természetesen északiak alapítása, ne képzeljük azt, hogy a magyarok Szumer szülöttei. A Ken, Kin, Kün, stb. értelme Király, Nap.

Abban az időben nem nevezték turkoknak őket, hanem Szabartoi-aszfaloinak, valami okból. Mivel a császár nem tudja értelmezni ezt a nevet, de a turkot sem, azt kell gondolnunk, hogy talán az adatokat szolgáltató Tormás és Bulcsú sem értette ezt az ősi nevet. Vagy nagyon is értette, de nem tájékoztatták a császárt. De a név élt az akkori magyar köztudatban, amit írott forrás bizonyít, továbbá a két magyar herceg ismerte a kifejezést, mivel ők közölték a nevet, amit a császár lelkiismeretesen feljegyzett.

Tormás és Bulcsú eszével nem gondolkodhatunk, de a közlés hitelességéhez nem férhet kétség. Ezért azt is gondolhatjuk, hogy a két magyar vezető pontosan tudta, mit jelent a Szabartoi-aszfaloi név, de erre a császár már nem volt kíváncsi. Talán tudta, mit jelent a név, talán nem tudta, de nem figyelt fel érdekességére.

Arra is gondolhatunk, hogy Tormás és Bulcsú viccelődött a császárral. A turk névnél régebbinek tűnő magyar népnevet Szabar Tojás-Falóknak értelmezték, egy kis közös borozgatás után. Az aszfaloi ’i’ jele megfelel a magyar ’k’ jelnek, hangtanilag az i-j-k hídon keresztül. De félre a tréfával, mert a végén valaki még azt képzeli, hogy lehet a névnek ilyen jelentése is. Nem lehet!

A borozgatásnak ellentmond a császár és az Árpád-ház hercege és horkája magas beosztása, de legfőképpen a közölt név kitűnő értelmezhetősége. A hitelesnek tekinthető név ugyanis pontosan körülhatárolható földrajzi területet határoz meg. A magyarok egyik őshazáját jelöli ki számunkra, amelyet amúgy is ismerünk, ezer más adat révén. Ez a terület Észak-Mezopotámia, a hegyek alja és egy folyó völgye, amely az asszírok kezére került Kr.e. 1.700 körül. A második névelemben még Trója fogalma is feltűnhet. Nézzük meg a két névelem jelentéseit.

Szabartoi hiteles országnév, azonos a Bibliában is emlegetett Szubartu nevével. Felső-Mezopotámia régi neve, a szumerok Szubir-Ki névvel illették, de a Zagrosz és Nyugat-Irán területét is összekapcsolták az északi területekkel. Ez a térség még 2.000 éve is magyarok által volt lakott, nagy területeken. Vigyázat, törökök még nem léteztek, csak kínai fennhatóság alatt!

Az országnév igen ősi, ezért sok variánsa van, még a magyar nyelv szerint is. Szubartu hitelesen Szubar-Tu, amely névnek a Tu utótagja megfelel a Ta, Táj, vagyis ország változatoknak. Szubar-Tu tehát a szubarok országa. A Tu magyar szó, de elterjedt az akkádban is, azonos alakkal és azonos jelentéssel. Az akkád az átvevő. A Tu voltaképpen Utu napisten nevének egyik változata, azt is jelentheti, hogy a Tu nevű országok felett Utu, a Napisten uralkodik.

Szubar szavunk is összetett, ráadásul rengeteg variánsa van, amelyek közül némelyek nem is látszanak genetikailag közösnek a Szubar népnévvel. A Szubar szó lehet Szu-Bar és Szub-Ar felbontású. A Szub-Ar jelentése Alsó-Hegy, vagyis Hegyek-Alja. A Tigris és az Eufratesz forrásvidékének a neve.

Nehezebb megmagyarázni a Szu-Bar jelentését, mert az alapszavaknak több jelentése van, a Barnak pedig különösen bonyolult a jelentés világa. A Szu-Bar forma is jelenthet Alsó-Magaslatot, hiszen a Szub is a Szu etymonból alakult ki. De Szu-Bar lehet a Hold-Fénye is, vagy a Hold-Magaslatai is. Szu-En a Hold-isten, a Bar lehet Magas is. Vagy egyszerűen csak a Szabar változata a Szubar. A Bar még Vár is.

Transzkaukázia a magyarság egyik központi bölcsője, nem kell mondani, egyben az egész emberiség egyik központi bölcsője. Szubir-Ki, vagyis Szubir-Kő (Kő nagyjából Föld) neve legalább 7.000 éves, tehát nem túl sokat lehet e névvel manipulálni. Ezen a területen az ember talán 2 millió éve jelen van, tehát ősi lakott föld.

A területről sok névváltozatot ismerünk, mind magyarokat jelentenek. A sok névváltozat a népnév nagyon sok évezredes életét bizonyítja. Hetu (Héti, Hatti, Hettita), Kurtu Germatu (Kürt Gyarmat), Kur ország, Aratta, Hyrkánia, Tubal-Kain, Tabal-Kain (Szubar, vagy Szabar Káin), vagy Grúziában Szibarisz, ami Szi-Bar-Isz Nap-Vár-Város jelentést tartalmaz. Igaz Aranyvárosnak is értelmezik. De itt is egy bizonyíték, hogy a Vár a Bar szóból ered, ráadásul a régi magyar nyelvből.

Szapir nevünk helyesen Sza-Pir, amely névben a Pir a Nap. A Sza több jelentésű, de sikerült megtalálni legősibb jelentését, ami a magyarok nagyon ősi népneve. A Sza Száj is, tehát akik érthetően beszélnek, ők magyarok, vagyis szák. A Sza Menny Fia, az uralkodó, akinek szája van, amikor beszél, a többieknek nincs joga megszólalni. A Menny Fiai, a csillagok a magyarok népneve. Ez a Sza név is bizonyíték erre.

Sza-Vár a Sza nép Vára. Itt élnek a szavárok, országnevük Szubartu, a Biblia szerint. Sza-Vár-ia kétségtelenül a Sza magyarok városa, amelyet Claudius alapított Kr.u. 44 után. Sza népnevünknek még sok előfordulása van. Szala megye a Sza népnév, és a La Hely szavak ötvözete. Ma Zala megye, de Szalafő és a sok Szalai családnév igazolja, hogy a megye neve helyesen Szala. A Száva folyó is Sza népünktől kapta a nevét.

A Sza nevet általában ismerik a kutatók, de indoeurópainak minősítik. A Szavárdok mellett a Szabeusok sem indoeurópaiak, a Szabinok meg inkább etruszkok, mint latinok. A Sza-ud-i család sem indoeurópai, és kereshetünk még neveket amelyek a magyaroktól vagy az ősnéptől erednek.

Szibéria neve Szi-Bér felbontású, jelentése a Nap-Férfiak országa. Amikor ilyen nagyon ősi földrajzi nevekre mongol meg kalmük magyarázatokat adnak, akkor azt láthatjuk, a magyarázó nyelvészeknek semmilyen fogalma sincs az emberiség származásáról. Tilos modern nyelvekből levezetni az ősi neveket.

A helyzet az, a magyar nyelvcsalád neveiből megfejthetőek az indoeurópai és a többi modern nyelvek nevei, de az indoeurópai és egyéb modern nyelvekből nem fejthetőek meg a magyar nevek. Ez a nyelvészeti alaptörvény magyar – indoeurópai leszármazást bizonyít, és azt is, hogy ahol az ősidőkben magyarok jelenlétét sikerül kimutatni, ott egészen biztosan majd a későbbi időkben magyar utód, pl. indoeurópai népek jelentek meg.

A Szabartoiaszfaloi kifejezés így bontható: Szabartoi és Aszfaloi. Kérdés, hogy a két névrész végén az ’i’ jelző, vagy többes szám funkciót tartalmaz. A magyar nyelv szerint mind a két jelentést figyelembe vehetjük. Van a nyelvünkben egy I-J-K híd is, ami közvetlenül lehetővé teszi az ’i’ és ’k’ többes szám jelentését.

Szabartoi ezért egyrészt Szabartui, másrészt Szabartok jelentésű lehet. Eddig világos az értelmezési lehetőség. A Szabar-Tu jelentése Szabar-Táj, Szabar-Ország, a Szabar-Tui ebből következően egyszerűen Szabar-Táji, Szabar-Országi. Az Augustus által betelepített szabárok adták Sza-Vária, Varasd és még sok magyar földrajzi objektum nevét. Mivel Augustus azért telepítette Pannóniába a szavárdokat, mert ott azonos nyelven beszélnek az emberek, ebből az egyszerű történeti tényből következik, hogy a magyar nyelv Augustus koránál sokkal régebben él a Kárpát-medencében, mint azt sokan hiszik. A magyarok nem Árpáddal jöttek ide, hanem mi vagyunk az Elsők Népe, másként a Nagy Nép, akik Európát benépesítették, akár 50-70.000 éve, vagy sokkal régebbről kezdve.

Aszfaloi nevünkre szintén érvényes az ’i’ kettős jelentése, tehát vagy jelző szerepű, vagy a többes szám jele. Az ’i’ többes számot is jelöl a magyar (pl. Ajki) és sok indoeurópai nyelvben.

Aszfaloi három eleme az Asz, a Fa és a Lo. Az Asz mindenképpen az ászok neve, gyakran Ász formában is mondjuk. A germán istenek egyik része az Ászok. A Fa jelentése Fő, ősi alakja a Pa. A Lu jelentése Ragyogás, Égitest, Fény, Nagy, de később Ember, és még később Ló is lett.

Ezért a Fa-Lo megfelel egyrészt a Fa-Lu névnek, de a Fő-Ló és Ló-Fő változatokkal is azonos. Az Asz-Falu annyit tesz, mint Ászok Faluja. Az Asz-Falo átírható Ász-Faló, vagyis Isteni-Faló formára. Ez a Faló utal a trójai falóra. Trója, vagyis Torja, a Tarján magyar törzs egyik központi városa volt, ma romokban áll.

Fontos a Ló-Fő forma, amely Nagy-Fő, Ragyogó-Fő, Emberek-Fője értelmet hordoz, de nem a lovak főjét, bár a Mén, mint totemnév, az emberekre is vonatkozott, vagyis a magyarokra. Ősi alakja a Lufu. Lász-Ló nevünk szó szerint a Hegyek-Nagyja, a Hegyek-Embere, a hegyek alatt ebben a névben a lándzsaerdő hegyeit kell érteni. Lász-Ló nevünkben a Ló tehát nem a paripa neve.

Ász-Falói a Falói-Ászok értelmet is tartalmazhatja, ami megint utalás Trójára. Ez a név jelentéstanilag nem emlékszik semmilyen háborús vereségre.

A Faloi névrészben szerepel a Fal, ami a magyar falvak védműve volt. Angolul Wall. Falvainkat mintegy tízezer évvel ezelőtt kezdtük falakkal körbe venni, lásd Petrivente Kr.e. 7.500-ból megismert háromszoros sáncrendszerét. Ekkoriban bukik el a csillagvallás, a teljes egyenlőség társadalmának vallása, és lép helyére a napvallás, a királyok (törzsfők és az elnyomó támogatók) vallása.

Aszfalui konkrét földrajzi térség ma is. Minden jobb nyugati térképen megtalálható. Az Alsó-Zab folyónak alsó folyása mellékét ma is Aszfalunak nevezik. Arabul Alsó a jelentése, de az arab hódítás előtt az arabok nem adhatták ezt a nevet a Zab folyó mellékének.

A térségben sok a kőolaj, amiből a régi magyar időkben is sok volt. Innen ered a magyar Aszfalt szó, amelyet arabnak szeretnének beállítani. Asz-Fal a házak falára helyezett kőolajszármazék, amivel betapasztották a kövek, a fa, a nád közötti hézagokat. Az Aszfalt szóban a T hang speciális magyar helyképző. Ez az Aszfalu völgy a semiták kezére került, de úgy néz ki, a térségben még nagyon sokáig éltek magyarok. Nem biztos, hogy az Árpád-féle magyarokkal az összes magyar bejött volna a Kárpát-medencébe. Az asszír királyság lovassága többnyire a szavartui és ászfalui magyarokból állt.

Aki a Szabartoi Aszfaloi névben esetleg valamilyen tónevet vél felfedezni, annak tudnia kell, hogy a Tó szó a Ton, Don formákból alakult ki. Szabar-Tu területén valóban vannak nagy tavak. Ilyen a Van-tó, a Szé-Van-tó és a Kapu-ton. Ez utóbbit másképpen Urami-tónak, vagy Úr-Mi-A (A-Mi-Úr) tónak nevezik. Mostanában Rezayihei-tónak írják a nevét. A Kapu-Ton név is bizonyítja, hogy a területen a Tó név régebben Ton alakú volt. Kapu-Ton mellett tényleg egy kapu, vagyis átjáró volt, van, amely összekötötte északot déllel, és ma is létezik. Ton nevünk rövidülve Tó, a hangsúly előre tolódik, a ’n’ lekopik, ezért lesz az ó hosszú. Ez általános magyar nyelvi szabály alapján jön létre.

A Volga (magyar név) déli folyása melletti El-Ton és a sok Don is jelzi számunkra, hogy nyelvünkben a Ton, Don, és Ten, Den volt régebben elterjedve a modernebb Tó helyett. A Tó tehát fiatal alak, nem valószínű, hogy a Szabartoi névben jelen lenne. Különben egy ország neve ritkán jelent tavat, de azért előfordul a földrajzi névanyagban. Fontos, nagy tavaink a Kárpát-medencében is Ton, Don nevet viselnek, lásd Bal-A-Ton, Fer-Ton (Fer-Tó, ma Fertő), Gár-Don (Gárdony, a Velencei-tó régi neve), Holt-Ton Zalában, Liba-Ton Erdélyben. A Pi-Ton, mint Csillag-Folyó, a Tejút magyar neve, mivel a Tejút Óriáskígyó is, ezért átment ez a név a piton kígyókra, amiről azt hiszik az emberek, hogy görög nevet viselnek. Mert nem értenek magyarul.

Bíborbanszületett Konstantin tudósít arról, hogy a Kangárok, a besenyők három központi törzse, kik ezt a nevet nemességük és vitézségük miatt nyerték, megtámadták a kazárokat, akik megverték őket. Emiatt elvesztették földjüket, és a turkok földjén szálltak meg. Ezután a turkok tábora vereséget szenvedett a Kangároktól. Ekkor a turkok egyik része nyugatra húzódott, Lebédiással, másik része keletre ment, a perzsa részek felé, és ezeket a „mai napig”, Bíborbanszületett koráig, a turkok régi nevén, Szabartoiaszfaloi néven nevezik.

A kaukázusi magyarok szétbomlása hosszú folyamat volt. Sok más adat szerint ezek a kangárok (tkp. A Kán Gárjai, törzsei) sosem verték meg a magyarokat. Valamilyen háború tényleg zajlott a kangárok és a kazárok között, de ezekben a harcokban, többször is, a kazárok győztek. Mellesleg a kazárok a Kaszi hetedik törzsünk.

Ukrajna, Észak-Kaukázus, Transzkaukázia, Kis-Ázsia régi magyar területek.

Szavárd népünk sokáig élt a Kaukázusok vidékein. A szavárdok ma sok kaukázusi családnévben élnek tovább. Ilyen név a Sevard-na-dze (Savárd-Házból való-Fia), vagy a Sevardze (Sevár-Fia). A kaukázusi szavárdok mindig is ott éltek, nem máshonnan érkeztek a területre. Az orosz Szaparin családnév is a Szapár, Szavár népnevünk származéka. Az angol Sapiro családnév a Sza-Pir nevünkkel azonos, ők is magyar származékok. Az orosz Lebegyev családnév a magyar Lebédi/Levédi névből származik, a Hadseregparancsnok jelentés talán kódolt a Lebegyev névbe, ugyanis valóban ismerünk Lebegyev orosz tábornokot. A Hattyú voltaképpen Hat-Csillag, ezért jelenti a Lebegy a Hadseregparancsnok mellett a Hattyút is az orosz nyelvben. A Hat Csillag fölött a király Hét Csillagot viselt a hadi jelvényeink rúdján. A Lúdfélék továbbá napjelképek voltak, mint a hattyú is, sok más madárral együtt. A madarak alkotta jelképrendszer sokkalta gazdagabb, mint azt elképzeljük. A Szabirov családnév is magyar eredetű. A Szapáry magyar család eléggé híres.

A Szabar mellett a Szubar, Szabír, Szubír, Szavír, Szavár, Szapir, Szavár, Zobor, Szovát, Szapar, és még sok alak mindig magyarokat jelez. Szpárta a Szapár-Ta nép helye. Szpartakusz tényleg thrák, vagyis trójai magyar volt, neve Szapártakusz formában már érthetőbb.

Szavartoiaszfaloi népnevünk hitelesen bizonyítja népünk egyik részének származási helyét, valószínű őstörténetét, a hősök és ősök népével való azonosságát és ősi dicsőségét.


KALIBÁN

NYELVÉSZETI ÉRDEKESSÉGEK

Nagy király volt Kalibán, neve az ősi magyar időket idézi, azt a kort, amikor az emberiség nagyobbik része még nem háborúzott, és a magyarok ősi csillagvallását követte. A csillagvallás lényege, hogy minden ember csillag, tehát egyenlő a másik emberrel. A "magyar" népnévben is benne van a Mag szó, aminek van csillag értelme, az égi magok, az égi szemek a csillagok. A csillagok helyzete Magas, őket képviselik idelenn a Mágusok, akiknek a ruházatán a Nap, a Hold és a csillagok voltak láthatóak. De Makh, a Nagy istenanya neve is rokon a Mag szóval, vagy a Maximus Nagy jelentésű latin szó, ami Mak-Szim felbontásban Nagy-Szemet, vagyis a Napot hozza tudomásunkra.

De a magok a Földanya felszínén is gyakoriak, belőlük fejlődnek ki a növények. Ami fenn van, lenn is, mondta Thoth, vagyis a Theuth, Tejút isten. A magyar népnévnek még sok értelme van, jelenti a Napot is, aminek a jelképe az oroszlán. Ezért volt a magyar népeknek jelképe az oroszlán.

A magyarul beszélő csoportok a Termékeny Félhold térségét is lakták. Mintegy 8-7.000 éve Mezopotámia mocsaras síkságait is művelni kezdték. Mezopotámia déli részeire érkeztek a sumerok, mintegy Kr.e. 3.500 és 3.200 között, akiknek nyelvében rendkívül sok magyar szó van. Úgy néz ki, hogy a magyar jellegű nyelvet beszélők, és a jövevények a későbbiek folyamán összeolvadtak, ezt a népet nevezzük sumeroknak. A Mezopotámiát környező hegységeken, magaslatokon azonban a magyar csoportok változatlanul megmaradtak. A magyarok és rokonaik ebben az időben a Föld felszínének felére is kiterjedtek, tehát az őshazát meghatározni gyakorlatilag lehetetlen.

Kalibán nevével először a Kis-i I. Dinasztia királylistáján találkozhatunk, írott és hiteles forrásban. Egyszerűen lenyűgöző a király neve, a mai emberiség többsége is saját királyának tekintheti Kalibánt. Magyarországon szinte tiltott az ősök kutatása, mert nagyon hamar kiderülne, hogy tényleg a magyarok az emberiség ősatyjai és ősanyjai, amit sokan nem akarnak megengedni. Pedig az igazság mindig győz.

A nagy Kis-i király neve Káli Bán értelmű. A Kál önmagában Nagy, a Gál szintén Nagy jelentésű szó testvére. Káli Bán neve teljesen érthető, lásd a sok Kál-Gál nevet, és a Bán-Pán uralkodói nevet. Káli-Bán neve azonos Kalibán nevével, bár a két névforma között nagy az időbeli távolság.

Kál nevünk gazdagon elterjedt a magyar nyelvterületen. A Gál szóról Prátzki István írt jó értekezést. A Gallok természetesen rokon nevet viselnek a Gálokkal.

Minden idők egyik legnagyobb drámaírója, William Shakespeare egyik művében, a Vihar címűben szerepel Kalibán, a szörny. A nagy Kis-i király, sok ezer év múlva, szörnyként jelenik meg egy mesében.

Prospero, a volt milánói herceg egy szigeten él lányával, a szépséges Mirandával. Élt a szigeten egy gonosz boszorkány is, Sycorax, akit Algirból száműztek gonoszsága miatt, és akinek volt egy szörnyszülött fia, Caliban. Sycorax halála után Prospero, a varázsló Ariel segítségével Calibant munkára fogja.

Megdöbbentő Caliban ábrázolása, aki buta, lusta, majomszerű. A nagy király emléke elhalványodott az elmúlt évezredek alatt, de majomszerű ábrázolása talán éppen ősiségét akarja kifejezni. Sycorax neve is rejtélyes.

Honnan származik Caliban és Sycorax neve? Teljesen biztosra vehető, hogy nem Algirból. Honnan vette Shakespeare Caliban nevét? Mezopotámia eltűnt az emberiség tudatából, a feltárások csak a 19. század közepén kezdődnek el, talán 1852-ben. Shakespeare mégis ismeri a nevet, alkalmazza a mesében. Nagyon sok adat megmaradt az angoloknál is az őskorból és ókorból, nem csak a magyaroknál. Meghatározni Caliban, vagyis Kalibán nevének helyét, ahonnan Shakespeare kiemelte és alkalmazta, nem tudom. Brit tudósok talán tudják.

Kalibán nevét az ékírásos táblákon Ka-li-ba és Ga-li-ba formában is közlik. A Galiba magyar közszó ma is. Valamilyen probléma lehetett Kisben, vagy Sumerban, ami miatt Kalibán nevéhez a Galiba fogalma is hozzátapadt. Ka-li-ba lehet egyszerűen Káli-Bá jelentésű is magyarul, a "galiba" ma is használt szó.

Közeli rokon formájú a Kaleb név, ami, ha jól emlékszem, a Bibliában is szerepel. A Kaleb jelentése Nagy-Eb, vagy Nagy Király. Az Eb szerepel "király" jelentéssel is, mint a Kan is lehet Kán, vagyis Király. A török Kan jelentése "vér", tehát a kán cím nyugat felől terjedt kelet felé.

A finn Kalevala főhőse Kalev. A Kalev név hangtanilag összevethető a Kaleb névvel, így a Kalibán névvel is.

A Bán magyar rangnév. Jelentése Király. A bánságok a régi Magyarország déli határait övezték, a török elleni harcok idején. Földrajzi név a Bánát és a Bánság, ez utóbbi családnév is.

A kínai Wang szintén a Bán szavunkból ered, és Király a jelentése. Kínában ma családnév is, és igen gyakori. A krétai Vanax név is kapcsolatos a Bán magyar szóval, jelentése Király helyettese, vagy második király. Krétát magyarok alapították Kr.e. 4.000 táján, a rokonságon nem szabad csodálkozni. A Vánok istenek a germánoknál, Van szavunkkal azonos a név.

Albánia nevét lehet Alsó-Bánságnak értelmezni, mert valóban déli irányban, vagyis alsó helyzetben van Magyarországhoz képest. Saját nevük Sqipetár. De a kaukázusi Albánia ilyen értelemben nem Alsó-Bánság. Az Al szónak van Magas értelme is, ezért mindkét Albánia lehet Magas-Bánság is, mindkét ország hegyvidéken feküdt és fekszik. A kaukázusi Albánia ma már nem létezik.

Kali-Bán a Nagy Király. Tiszteljük őt, mert emléke fennmaradt a briteknél és magyaroknál. Valami olyan nagy dolgot cselekedett, ami miatt emléke fennmaradt Nagy-Britanniában és Magyarországon, de nem ékírásos táblán, hanem a nép emlékezetében.


« Prev Next

Hozzászólás  

#3 Zseleickisfalud Fő u.51Kiss István 2017-10-13 08:56
Tisztelt Péterfai Úr!

Az írás nagyon tetszett.Kérdésem:lehetséges lenne a forrásmunkák megjelölése?

Tisztelettel:Kiss István
#2 7477 zselickisfalud Fő.u.51Kiss István 2017-10-13 08:34
Tisztelt Péterfai Úr!

A cikk nagyon tetszett, kérdésem:lehetséges lenne a forrásmunkák megjelölése?
#1 naputDobos Csanád 2016-11-24 21:55
"De ez a Koppány-köpönyeg „felnégyelés” nem csak itt fedezhető fel. A Mithrász vénuszi köpönyege a keresztény kultúrkörben is szintén fontos szerepet játszik. Az első nem vértanú MáRTír, Szt. MáRTon legfontosabb attribútuma a félbevágott köpönyege. Érdemes elgondolkozni azon, hogy miért kellett Szent Mártonnak szétvágnia a köpönyegét? Ezzel így, sem a koldus, sem ő nem járt jól! Egy félbevágott köpönyeg semmire sem elég! Miért nem adta inkább a teljes köpönyegét a koldusnak, hiszen az lett volna az igazi jézusi cselekedet! És miért kellett felnégyelni a KöPöNYeg Koppányt is? Talán a KöRoSZToS-KeReSZTeS KoRona formája miatt?

Vélhetően a Képes Krónika írója pontosan tudta erre is a választ, hisz nem véletlenül nevezi meg aztán Koppány gyilkosának leszármazottai között a Koppány-Márton nevű testvérpárt, ráadásul párban.

„Ebben a harcban Vencellin ispán megölte Koppány vezért... Az említett Vencellin azután Rádit nemzette, Rádi pedig nemzette Miskát, Miska nemzette Koppányt és Mártont.”

Sőt a Képes Krónika szerint Szent László idejében még püspököt is neveztek Koppánynak.

„nyíllal megölték Koppány és Lőrinc püspököket is és sok más vitéz harcost.”

Ez azért elgondolkoztató. Akkor mennyire volt pogány Koppány és mennyire is volt ellensége Szent Istvánnak, a kereszténységnek és az Árpád házi uralkodóknak?

István neve nemcsak koronával, hanem a MáRTíRsággal is összefonódott. Nem hiába az első MáRTírt is Istvánnak nevezték...

Read more: www.naput.hupont.hu/48/szent-korona-es-a-fantom-ido#ixzz4Qxgminoz"

A hozzászólások lehetősége 2023.11.03-án megszűnt.

Alrovatok

Új írások

Hozzászólások

Honlap ajánló