Az Úr ezerháromszázötvennyolcadik évében, ugyanazon Urunk mennybemenetele nyolcadában, kedden kezdtem el ezt a krónikát a magyarok régi és legújabb tetteiről, eredetükről és növekedésükről, diadalaikról és bátorságukról; egybeszedegettem azt többféle régi krónikákból, kiírtam onnan, ami igaz, és mindenféleképpen megcáfoltam, ami hamisság. Az Úr nevében, ámen.”

A híres "Kódexíró szerzetes", középkori "önarckép"

Ezekkel a szavakkal kezdődik a napokban 650 esztendős csodálatos középkori magyar kódex, a Képes Krónika. Régebben Bécsi Képes Krónika néven említette a történeti irodalom, ugyanis a bécsi Udvari Könyvtárban találták meg, amelynek leltárában az 1600-as évektől szerepel.

Zotmund vitéz, a Búvár Kund megfúrta Henrik császár hajóit, a háttérben Pozsony

Noha a kódexet eredetileg Nagy Lajos király Katalin nevű leányának eljegyzési ajándékául szánták, az mégis Magyarországon maradt és forgott közkézen egészen a XVI. Századig. Találhatók benne bejegyzések Vitéz János esztergomi érsektől, Mátyás király kancellárjától, sőt török nyelven is. Több másolatáról is tudunk.

A Képes Krónika szerzőjének Kálti Márkot tartják, de a szöveggel egyenlő értékűnek tekintjük a 147 miniatúrát, amelyet feltehetően meggyesi Hertul fia Miklós készített. A képek az alkotó saját korának remekbe szabott ábrázolásai. Becses részleteket tudunk meg a XIV. századi mindennapokról, az öltözködéstől az eszközökig, városképekről és terített asztalokról, temetésekről és fegyverzetről is tudósít a képíró.

Károly Róbert, a talján földről érkezett Anjou király. Az illuminátor rendkívül ügyes kezű művész volt, aki több helyütt pontosította is a krónikaírót. Például – helyesen – öt gyermekkel ábrázolja Károly Róbert feleségét, Erzsébet királynét, míg a szöveg csak négyről tesz említést.

Az égő székesfehérvári bazilika

A Képes Krónika miniatúráiból sok megcsodálható itt:

http://kep.tar.hu/mollach/50207264/

Forrás: gondola.hu