Thiry Sándor
A NEMZETI VALLÁS VÉDELMÉBEN.

Történelmünk nagyon szomorú időszaka az, amikor a magyar királyi hatalom az általa behívott idegen papok és lovagok segítségével a középkori hittérítés kegyetlen formájával arra kényszerítette a magyarságot, hogy ősei hitétől megváljon és keresztvíz alá hajtsa fejét. Elődeinknek nem a keresztény vallás gyűlöletes, hanem a terjesztőknek erőszakos és kegyetlen módja; a behívott papok és lovagok vagyonharácsolása, azok bir­tokba helyezése és hatalomra juttatása; ugyanakkor a magyarság egy részének vagyontalanságba és Jobbágy­sorsba döntése. Ezek után nem lélektani rejtély az, hogy időnként miért támad fel honfitársainkban az elődeinkre ráerőszakolt vallástól való elszakadás és őseink hitéhez való visszatérés gondolata.

Az. elődeinkre ráerőszakolt vallástól elválni és an­nak helyébe egy új, egy nemzeti vallást megalkotni vágyók vallják és tanítják, hogy nemzetünk jelen lesújtottságának és hazánk feldaraboltságának legfőbb oka az elődeinkre rákényszerített vallás volt, mert királyaink és főuraink nevelői és oktatói az új vallás pap­jai voltak, kiknek nemcsak arra volt gondjuk, hogy őseink vallására emlékeztető minden írást és minden más tárgyat megsemmisítsenek, hanem gondjuk volt arra is, hogy neveltjeiket az egyház hú fiaivá, a nyugati népek áldozatkész barátaivá és a keleti rokon népeink ellen­ségeivé tegyék. Ez sikerült is nekik, több évszázadon át, miért is a Nyugat ellen felvonuló rokon népeink, a tatárok és törökök, az ellenük való hadbalépéseink miatt a nyugati népek helyett minket pusztítottak és csak fajtánk különös szívósságának vagy szerencséjének köszönhető az, hogy még mindig létezünk. A sok évszá­zados történelmünk, hazánk megcsonkítottsága, népünk szétszóródottsága és más népek igájába kényszerítettsége bizonyítja azt, hogy Nyugat nekünk örök ellenségünk és kár volt minden csepp vérért, mit a magyarság Nyugat védelmében oly sokszor és oly bőven hullatott.

A magyarságra kényszerített vallás papjai évszázadokon át a szerintük ,,pogány és istentelen török" elleni harcra tüzelték királyainkat, főurainkat és népünket. Minthogy a törökök mellettünk harcoltak az I. világháborúban, vallásuk 1916-ban,,elismert felekezet" lett; ezzel megszűnt a török sok évszázados ,,pogány és istentelen" volta, de a magyarság elvérzett az ellenük vívott harcokban.

A római vallás felvételére kényszerített magyarság egy évezreden át a túlvilágban, az új vallás papjai által ígért „mennyországban" óhajtotta megtalálni boldog­ságát, pedig azt megtalálhatta volna földi hazájában is. ha nem a rokon népei ellen. hanem a külső és belső ellen­ségei ellen küzdött volna.

Nemzetünk és hazánk sorsáért aggódó honfi­társaink, akik egy minden más vallási szervezettől független nemzeti vallást óhajtanak alkotni, jól tudják azt, hogy ma, amikor a régi felekezetek híveinek száma is mindjobban fogy, amikor a fiatalság alig látható a templomokban, akkor nem ígérhet nagy sikert egy újabb vallás vagy felekezet alapításának gondolata. Minthogy ők ezek után mégis megkísérlik megalkotni nemzeti vallá­sunkat, teszik ezt azért, mert a sok évszázad óla folyó magyar-irtásban megfogyatkozott nemzetünk fennmara­dása, megerősödése és az ország újbóli felépítése céljából szükségesnek látják nemzeti vallásunk megalkotását. Azonban, ha fenn is állna nemzeti vállasunk szükségessége, az nem jelentheti azt, hogy annak megalkotói fajtánk felett elmúlt évezredek homályából bányásszanak ki és tegyenek nemzeti vallásunk tiszteletének tárgyául egy olyan rég letűnt és elfelejtett istenséget, melyet csak a kor tudatlanságából eredő hiedelem vagy ámítás alkotott annak misztikumaival, meséivel és babonáival együtt és kiagyaljanak hozzá valamilyen teológiát, szertartást és papi rendet. Nevetséges korszerűtlenség lenne feltá­masztani egy olyan istenséget, melynek tisztelete a magyarság primitívkorba való visszasüllyedését, nevetség vagy gúny vagy megvetés tárgyává tételét jelentené.

Őseink hitének fel támasztása iránti gondolat komoly formában a századunk fordulóján Paikert Alajos és körülötte csoportosult társadalmunk kiválóságai által a turáni népek és államok kulturális, gazdasági és politi­kai együttműködésének létrehozása céljából megindított Turáni Mozgalomban és a turáni népek történelmével és kultúrájával foglalkozó - ugyancsak Paikert Alajos és szűkebb környezete által 1910-ben alapított - Turáni Társaságban született meg és ezt a gondolatot a Turáni Társaság 1913-han megindított magas színvonalú folyó­irata, a .Turán" is magáévá tette. A Turán szerkesztői Paikert Alajos, Pekár Gyula, gr. Teleki Pál és Bán Aladár voltak. A Turáni Társaság védnökei között volt József Ferenc kir. herceg is, elnökei: gr. Széchenyi Béla, gr. Teleki Pál és Pekár Gyula voltak. A Turáni Mozgalom néhány lelkes tagja alapította meg a Turáni Egyistenhívők Táborát, ami hamarosan úgy létszámba; . mint anyagiakban annyira megerősödött, hogy az 1930-as évek elején szobrot akart állíttatni Budán ,, Ősi Istenünk és fajtánk: védelmében vértanúhalált halt Koppány vezérünk és a vele pusztult sok-sok jó magyar emlékére", azonban főpapjaink és egyéb klerikális körök befolyására fővárosunk nem adott helyet „erre a célra", valamint Budán, a Hármashatárhegy tetejére felállíttatni szándékozott babiloni stílusban tervezett hatalmas méretű örökké égő áldozati oltár részére sem, pedig ez fővárosunk dísze, érdekessége és nevezetessége lett volna. Mindezt érthetővé teszi az, hogy közjogunk meghatározása szerint is hazánkban korlátozott vallás­szabadság" volt.

Őseink Istene iránti tisztelet nyilvánul meg az 1920- as megalkotott Vitézi Rend jelmondatában. Íme a jelmondat: "Adassék: tisztelet az igaz Istennek, akit őseink hadúrnak neveztek." A jelmondat gr. Teleki Pál akkori miniszterelnök, Pekár Gyula miniszter és több más befolyásos turánista felfogását és akaratát tükrözi. Nem csorbította a „Hadúr" név alatt értett istenfogalom iránti tiszteletadást az a tény, hogy „őseink" a jelmondat állítása ellenére sohasem nevezhették Hadúrnak az Istenüket, mert ezt a jól hangzó nevet Aranyosrákosi­-Székely Sándor unitárius pap és költő találta ki és alkal­mazta először az 1811-ben megjelent „Székelyek Erdélyben" című eposzában. Ez a szépen hangzó szóal­kotás talán örökre elfelejtett lett volna, ha Vörösmarty nem alkalmazta volna az 1825-ben megírt nagy sikerű eposzában, a „Zalán futásá-ban" ami által közismert lett; pedig a Hadúr név csak egy minden történelmi múlt nélküli jól sikerült költői szófaragás, mely szó kifor­málására bizonyára Sámuel könyveiben előforduló „Seregek ura" név ihlette és ösztönözte a bibliaforgató költőt, pedig ott ez a név nem valami katonai seregek urára, hanem a Nap, a Hold és a csillagok seregeinek urára, az ótestamentumi Istenre vonatkozik.

A Vitézi Rendet megalkotók ezek ellenére is Hadúr névvel illették őseink Istenét a Rend jelmondatában és ezzel példát mutattak őseink Istenének tisztelete iránt, bárhogyan is nevezték azt. - Aki pedig őseink Istenét és annak tiszteletére létesített nemzeti vallás megalkotóit megsérti, az szembeszáll a nemzet 1920-ban kinyilvá­nított akaratával és megsérti mindazokat a kiváló jó és nagy tekintélyű honfitársainkat, akik a Vitézi Rendet és annak jelmondatát megalkották. Törvényeink hiányos­sága az, hogy őseink Istenének nincs olyan törvényes védelme, mint a kereszténység vagy a zsidóság Istenének. Befogadó hazánkban, itt Amerikában, (Kanadában is. - Szerk.) aki a nemzeti vallásunkat támadja, az egyben a vallásszabadságot is támadja, ami pedig alkotmányunk egyik alapelvét képezi. Itt, ahol a szekták sokasága létezik, ahol a szélsőséges fundamentalisták is békésen megférnek egymás mellett még a sátánimádókkal is, akkor miért nem fér meg egyik-másik honfitársunk a magyar nemzeti vallás gondolatával és annak megalkotóival?

Minthogy a nemzeti vallás gondolata a Turáni Egyistenhívők céljainak eszmei folytatása, tegyük mérlegre a Turáni Mozgalom Jent említett kiválóságainak és a nem­zeti vallás megalkotóinak szellemi és társadalmi értékét és tegyük a mérleg másik serpenyőjére mindezek támadó­inak szellemi és társadalmi értékét, akkor megálla­píthatjuk, hogy ez a támadás semmit sem árthat a nem­zeti vallás gondolatának és a vallás megalkotóinak.

 Dr. BenCsi Zoltán
ŐSI HITÜNK

Atilla uralomra jutásának 1503. esztendejében kiadták (1937).

A TURÁNI EGYISTEN HIT

A LÉLEKNEK: hit,
a szellemnek: tudás,
a testnek: jólét,
a nemzetnek: feltámadás,

Történelmi adatok alapján korszerűen összeállított. Bencsi Zoltán, Budapest, VIII., József utca 15 szám. 1937.

Felelős kiadó: Dömötör Álmos, Budapest.

Bevezetés.

Csonka országunk körül morajlik a magukra talált népek élni akarása, mely végeredményben a magyarság pusztulását idézheti elő, ha idejében fel nem ébredünk: ha nem nevelünk olyan magyarokat, akik izzó fajiságban versenyre kelhetnének az oláh, cseh és szerb hazafias szervezetekkel.

900 éve gyilkolják testét, Jel két a magyarnak... Elég volt! Elég volt az évszázados bűnökből és hazug­ságokból. Élni akarunk!

Életben pedig csak is úgy maradhat magyar fajunk, ha elfelejtett múltját ismét becsülni tanulja; ha őseinek emlékezete dicső tettekre serkenti s megismeri 'a7 eddig agyonhallgatott igazságot: hogy nem vagyunk teljese: árvák, turáni rokonaink benépesítik a Föld jelentős részét.

A turáni népek

őshazája a Góbi vidéke lehetett, amely akkoriban még nem sivatagosodott el annyira. Közös őshazára mulat a turáni népek egyazon tőből fakadottnak látszó írása. Egyező ősvallásuk volt. Szelíd erkölcseik, emberszere­tetük, de hadviselésben is egyező harcmodoruk. Az árja és szemita népek sokat vettek át a turáni nyelvekből.

A szumiroknál 8-10.000 esztendős adataink vannak. A tigris és Eufrátesz vidékén egyistenhitben és ma sem túlszárnyalt műveltségben éltek. Városállamaik közül legnagyobb hírnévre Ur emelkedett.

Évezredekkel később ugyanitt találjuk az akkádokat, A szumir műveltséget egészében átvették, úgyszintén az egyistenhitet is. Vallásos tiszteletük tárgya volt a szumir nyelven írt irodalom. Hamurábi. az első bábeli uralkodó­ház tagja, akkád király (Mózes előtt 1000 évvel) a már évezredes törvényeket újból cserépbe égettette. Ezek '" mezopotámiai ásatásoknál előkerültek s így ma már történelmileg is bizonyítani tudjuk, hogy az első ismert, a műveltség magas fokára emelkedett és az első egyistenhívő nép a turáni volt.

Isten a turánságnak nyilatkozott meg először.

Hérodotosz azt írja a szittyákról, hogy csak egy Istent hisznek. Imádják ezenkívül a négy főelemet. a tüzet, vizet, földet és az eget. Theofilaktosz bizánci író ugyan-­csak azt írja a turkok (Árpád) népéről, hogy egyisten­imádó. Szerinte a négy főelemet tisztelik. Egyistenhitet hirdetett Zarathusztra, a fehérhun tanító s Gotáma királyfi (Budha) is.

Dzsingisz kán első törvénye is az: ,,megparancsoljuk hogy minden ember egy istenben higgyen!" János Zsigmond' erdélyi fejedelem egyistenhívő lett s Kossuth Lajos látnoki képességgel kijelentette, hogy a jövő vallása az egy Isten hit.

A hunok (Lásd: Baráthosi Balogh Benedek - Turáni könyveit.) nem képeztek egységes nemzetet. Számtalan kicsi és nagy hun birodalom alakult évezredeken át és tűnt el. Történetüket dióhéjban elmondani lehetetlen. Hatalmas hódítók nevét felsorolni is könyvek kelle­nének. Itt csak annyit jegyzünk meg, hogy a történelem­írás Kína északi részein találja, ahova sok hun nemzetség vonult be győzőként s ott beolvadt. Nevezetesek: Bátor, Kültegin, Csitki fejedelmek.

Kültegin a megbocsátás oly példáját állítja elénk, amilyenre egyetlen szemita vagy árja sem lett volna képes.

Európai színtéren Balambér, Atilla neve ismert Atilla turáni nagylelkűséggel kegyelmezett meg Rómának, a lova előtt térdelő pápa könyörgésére, holott módjában lett volna elsöpörni. Orvgyilkos kéz ölte meg.

A CSINEK története szintén nem tárgyalható dióhéjban. Sok ezer éves műveltséggel bíró nép, amely ismerte a puskaport, de nem használta emberölésre. Ismerte a könyvnyomtatást. Írása régi képírás, az ős turáni írás egyik ágazata. Évezredekkel előbb bevezette a tizedes mérleget. Átment azokon a gyermekbeteg­ségeken, amelyekkel Európa most küzd. Ott császári rendelettel megvalósították a vagyonközösséget, amely azonban nem vált be. A csin ember lelke más berende­zésű, mint az európaié, Azokat nagy tanítómestereitől szerezte. A turáni tanító: Budha szerint az élet célja a tökéletesedésre való törekvés. Konfucse tanításai az erkölcsi alapot. Laotcse tanai az elmélyedést adta a csineknek. Budha szerint nincs túlvilági élet, csak lélek­vándorlás, melynek során a tökéletessé vált lélek a nirvánába (megsemmisülésbe) olvad. Így a csin ember életcélja a jólét, becsület, sok fiúgyermek, hosszú élet és csendes halál.

Kína sok nyelv járásra oszlik. Délen malájokkal keve­redtek, ami elütővé teszi megjelenésükben a többi turáni népektől. A csin birodalom uralkodócsaládjai túlnyo­móan egyéb turáni népek harcos uralkodócsaládjaiból kerültek ki.

NlPPON (japán) északi részének őslakossága mongol, a déli részének maláj eredetű, A turán bevándorlás Korea irányából történt, több csoportban. - Krisztus előtt 1100-ban a csínek legyőzik Észak hunjait, akiknek egy része Nipponba vándorol Naphon alapítása körülbelül ezelőtt 2600 évvel történt. Évszámításuk 2591 - 1937. A honalapító Zsimmu volt. Testvére: lnahi, Koreának lett királya.

Az első bevándorlás Zsimmu előtt tizenhárom nemze­dékkel történhetett. A csinek szerint Nippon akkoriban száznál több országból állott. Ezek közül a Koreát meghó­dító Jamató volt a leghatalmasabb. Az első soguncsalád a Fuzsivara 850-tól 1068-ig tartja uralma alatt az országot. Uralmuk megtörése után zavarok keletkeztek. 1300 körül Go Digo császár erős kézzel vitte az uralmat. Leverte a kamakurai sógun csapatait. A főváros Kyoto. Délen ellen császárság alakul. A két császárság egyesítése csak. hatvan év múlva sikerül az Asikaga családnak.

A XVI. században Xaver Ferenc Déljapánba megy. 1600 szeptember 15-én Tokugava leveri az Asikagákat. Ő és utódjainak uralma alatt rendbe jött az ország. Jejaszu sógun végrehajtja a Kasigavák által a keresztények ellen kiadott rendeletet. Ezek ellent állnak. Három sógun­csapatot semmisítenek meg. Ekkor a sogun a saját parancsnoksága alatt indul ellenük és Simabaránál tönkreverte a keresztényeket. Ezzel a belviszályok megszűntek s hogy belviszályt a jövőben se okoz­hassanak, elzárták az országot minden idegen elöl. 1840- ben angol-orosz hajóraj jelent meg a nipponi vizeken s követelte az ország kikötőinek megnyitását Majd Perry amerikai kapitány számonkéri az amerikai hajók bántal­mazását. Mutsuhitó 1867 december 7-én megfosztja a sogunokat hatalmuktól. Japán azóta új életre rendez­kedett be. 1903-1904-ben megveri Oroszországot, elfog­lalja Koreát. 1933-ban trónra segíti Pu-Yi mandzsu császárt. Majd behatol Jeholba, 1937-ben elfoglalja Hopei, Hausin tartományokat s ezekkel lakossága 200 millióra nőtt. Útja a turáni világuralom felé vezet.

Korea évezredes története abban merül ki, hogy hol nipponi, hol kínai uralom alatt nyögött. Siragi, Koma, Kudara évszázadokon át egymás ellen harcoltak. 1905-ben Korea egészen nipponi uralom alá került.

TIBET története előttünk kevéssé ismert. Területet nagyrészt indoturáni népek lakják. Budhisták. Lhassában lakik a keleti világ főpapja, a ,,dalai láma". akiben Budha lelke él tovább. Nagyszámú kolostora­ikban őrzött emlékek feltárása még sok meglepetést okozhat.

INDIA ŐSTURÁNJAI a pamil népek. Hatezer évvel ezelőtt húzódtak le Tibet felől. Az árják és őshinduk már magas műveltséget találnak. A dravidák bár ágának 90 kőfallal körülkerített nagy városa volt. Nyelve némelyek szerint a turáni nyelvek őse. Voltak isteneik faragott képek nélkül. Indiában a turáni beszivárgás állandó volt s. 1803-ig turáni uralom alatt élt. Kőrösi Csoma Sándor itt kereste a magyarság rokonait. Ma is számtalan turán eredetű nép él itt.

A MANDSU népekről 3000 éves történeti adataink vannak. Akuta nevű vezérük Krisztus előtt 1100-ban már Észak-Kína császára. A Tür folyónál fekvő szikla­oromra írt emlék szerint irodalmuk is volt. A mongol birodalomban eltűnnek, de a XVI. században Ajszin Giore már beleavatkozik a kínai dolgokba. Nur Haszu székhelyét Liai Yangba teszi, Taj Csong elfoglalja Pekinget is. Rövidesen uralmuk alá kerül egész Kína s megszállották mint katonák és hivatalnokok. Mandsuria - északi részét kivéve lakatlan maradt. 1908-ban a mandsu uralkodócsaládot a gyermek Pu Yi személyében megfosztják az uralomtól, de Mandsuria feletti uralmát a japánok segítségével 1933-ban visszaszerezte s azóta Kang Teh néven uralkodik.

A MONGOLOK. A kovarezmi birodalom hatalmas uralkodója 1217-ben kivégeztette Dsingisz khán követeit. Ekkor indul meg a mongol áradat. Rövidesen fél Ázsia birtokukba jut. Vért ok nélkül soha nem ontanak. Előbb felszólították a megtámadandó országot a hűségre hadereje átengedésére. Csak ha azt nem tette, következett el a vég. 1241-ben IV. Bélának azt az ajánlatot tette a mongol khán, hogy csatlakozzék hozzá, minden zsákmány egy-ötödrésze az övé lesz, amit Európában szereznek, IV. Béla azonban ehelyett a német császárnak küldte el hűségesküjét és ellenállt. A német császár egy szál katonát sem küldött, de később a hűségeskü betar­tását követelte. A mongolok 1242-ben Liegnitznét az egyesült német-lengyel hadat gáztámadással semmi­sítették meg s ágyúkkal, fejlett kémrendszerrel és térké­pekkel rendelkeztek. Műveltségük, melyet a meghódított turáni ujguroktól vettek át, magasan felette állt Európa műveltségének. Az ujgurok ismerték a könyvnyomtatást és papírra írtak. A hatalmas birodalom azonban az óriási távolság miatt darabokra tört. Timur Lenk alatt még egyszer felszökkentek a mongol zászlók, de azután lassú hanyatlás következett. A XVI. századtól kezdve Oroszország egymásután hódítja meg az egykori Mongol­ország területén alakult kisebb birodalmakat. A keresz­ténységre tért mongol népek elmerültek a szláv tenger­ben, s többiek még küszködnek.

A PÁRTHUSOK, lídiaiak, hikszoszok s egyéb kisázsiai turán népek hosszú ideig a szumir műveltségből táplál­koztak.

Az ETRUSZKOKAT a történelmi kor hajnalán már Európában találjuk. Dél-Franciaország, Svájc, Felső-­Olaszország, Horvát ország, s a Dunántúl egyes részeiben voltak telepeik. Műveltségét Róma tőlük örökölte. A római számrendszer etruszk eredetű. Kőből épített, körül­kerített városokban laktak, de mert központi uralmat nem teremtettek, Róma úrrá lett rajtuk.

A BOLGÁROK hun eredetű nép. Atilla uralma óta lepték el a Balkánt. Bolgár fajú népek maradtak vissza a Volga folyásánál is. A balkáni bolgárok egyidőben majdnem az egész Balkánt uralmuk alá hajtották. Később azonban bizánci, majd török befolyás alá kerültek. Turáni nyelvüket elfelejtették és ma már szláv, nyelven beszélnek.

Az OZMÁNOK és mongolok ősapja a hagyomány szerint Oguz volt. Kara fiától származott s 116 évig ural­kodott Oguz. Nagy birodalmat alapított s kiváló lelki tulajdonságokkal rendelkezett Dizabul fejedelemnek az Ektag hegyen fényes udvara volt. Híre Európába is eljutott. Bizánci források szakák gyűjtőnéven nevezik a török népeket. Az első raj, a szeldzsukok már a VII. században az izlámra tért Más részük a régi hazában maradt, de a terjeszkedő mongolok elől Szolimán 50.000 családdal Örményországba húzódik. Fia, Ertrogul már nagy birodalmat alapít, unokája: Ozmán (akinek nevéről nevezik. magukat) felveszi a szultán címet s Bizáncot sanyargatja. Dédunokája, Urkhán alkotmányával állammá szervezte a török népet. Öccse, Aleddin, felis­merte a veszélyt, amit a török népre ősi hitének elhagyása hozott, de már késő volt. Urkhán fia, Szolimán, 1356-ban elfoglalta Gallipoli félszigetet. l Murád vívja meg a várnai csatát, amikor is a keresz­tények, esküjüket megszegve, törtek a törökre. Hunyadi János ellenezte az esküszegést, de a pápai követ feloldotta az eskü alól a keresztényeket. A várnai csatában 1444-ben alul maradtak s 1. Ulászló magyar király is elesett. II. Mohamed 1453-ban elfoglalta Konstantinápolyt, azután Rómára vetette szemét. Ennek elfoglalásában halála megakadályozta.

Tehetséges uralkodók váltják egymást a trónon, akik az ozmánság birodalmát három világrészre kiter­jesztették. Bölcs Bajazid, 1. Szelim következtek. 1. Szelim birodalmát mohamedánná és törökké tette volna, ha korán el nem húny. Szulejmán 1520-tól 1566-ig uralkodott. A pápa védője és a francia király szövetsé­gével, II. Lajos magyar király - felesége, Habsburg Anna befolyására - elébe vetette magát a Habsburgok ellen indult nagy Szulejmánnak, amit ez igen sajnált, mert a magyarokkal semmi baja nem volt. Mégis kénytelen volt 11. Lajos hősiesen küzdő kisded seregét elseperni útjából. ll. Lajost azután menekülése közben Habsburg-bérencek meggyilkolták, hogy megnyithassák a Habsburgok útját Magyarországra. Szulejmán szerette a magyarokat. 1. Jánost meg is segítette és szívét Szigetvár mellett temettette el.

Egy-ideig még fénykor, majd hanyatlás következett. A XX. század elején az ozmánságot már minden birtokától megfosztják, 1919-ben még az életétől is, de Kemal Atatürk kisepri az Európa zsoldjában beözönlő görögöket. Később megszünteti a kalifátust, amelyen ma apró arab államok civódnak.

A SZUOM! (finn) honfoglalás párszáz évvel előbb történt, mint a magyar. Idejét pontosan nem tudjuk. Törzsekben éltek. A XII. században is ősi hiten voltak. Ekkoriban a svéd szent Erik király fogadalmat tesz megtérítésükre. Hosszú harcok után leveri őket, aki nem keresztelkedik meg, azt kivégezteti. Az angol Henrik püspök nagy erőszakkal és kegyetlenséggel folytatja a térítést. Ez ellen támad fel Lailli előkelő finn nemes, aki a svéd őrségeket kiveri. A XIII. század elején új hittérítők jönnek, akiket az oroszokkal szövetkezve kivernek a finnek. Ezután meg orosz térítők jöttek. IX. Gergely pápa keresztes hadat szervezett ellenük, melyet a finnek megsemmisítettek. 1299-ben erős svéd sereg támad a finnekre, akiket ezúttal sikerül leverni. Mindenkit megkeresztelnek vagy kivégeznek. A finn őshittel együtt elveszett a finnek szabadsága is. A XIV. és XV. század­ban már teljesen elnyelik a svédek. A hitújítás idejében, mint szövetséges állam, az orosz birodalom alkotórészévé válik. A cári uralom bukása után visszanyerték függet­lenségüket.

Az ÉSZT-ekről már Tacitus is megemlékezik. Harcmo­doruk azonos a többi turán népekével. Megjelenésükben mongolosak. 1. Jaroszláv birodalmához csatolja orszá­gukat. Azután német kereskedők, majd települők követ­keznek. Vladimir megengedi holsteini Meinhard augusz­tinus barátnak a térítést 1190-ben. A ravasz Albrecht püspök 1206-ban megalapítja a német kardtestvérek rendjét, melynek térítés és harc volt kimondott célja. III. Ince pápa a rendnek a templárius nevet adja. Ettől kezdve aztán tűzzel-vassal megindul a „térítés". 1224-ben már a lovagrendé egész Eszti s a szabadságnak vége. Ezután oly kegyetlen uralom következett, amilyent a térítők Földünk más részein is folytattak. 1343-ban véres zendülés tör ki a kereszténység ellen, amit azonban a lovagok csellel és fegyverrel levernek. Következtek Eszti iszonyú napjai. A világháború után a németek terve az volt, hogy két és félmillió német odatelepítésével elsüllyesztik az észteket a föld színéről A sors másképp határozott. Ma Eszti független állam. Ősi hitéhez kell visszamenekülnie, hogy szabadságát soha többé el ne veszítse. Ez a munka már meg is indult.

A MAGYARSÁG (Lásd Németi Kálmántól: ,,Hun történelmi örökségünk".) Priscos hunnak, majd máskor szküthnak említi Atilla népét. A magyarokat onogurnak. Ibn Dustah szerint Árpád nemzete a tűzimádó mágusok vallását követi. Theofilaktosz azt írja Árpád (a turkok) népéről, hogy egy Istent imádnak. Tisztelik a négy főelemet. a tüzet, vizet, levegőt és a földet. Plátó a legtisz­tább istentiszteletnek tartja a mágizmust. A Gregorius Turomensis Gesta Francorum Libri 4. priores p. 5-ben arra tanít, hogy Kus volt a felfedezője a mágia mester­ségének, aki átmenvén a perzsákhoz, Zoroaszternek neveztetett. A hun nép a Mágia nevű varázslónőknek szellemekkel való ölelkezéséből származott, a gót hagyomány szerint. 

Ókori egyiptomi nyelven, az élő arab nyelveken, az óriás szfinksz, mint a mágia tanítója „hun" nevet visel. A magyarság neve Keleten un ugor (Un-nagy) volt. Julián még 1237 táján is az őshaza megtalált lakóit Ungária Magnának nevezte. Ugor név eredetileg a török népekre vonatkozott s összetett alakjai a török nyelvből fejthetők meg. Jordanes, Krisztus után 551-ben, a Fekete tenger északi partvidékén lakó hunokat hun-ugoroknak nevezi. A bizánci történetírók a magyarokat mindig hunoknak nevezik. Hunugorok, ugor nép, akiket szevor­dik néven ismertek Örményországban. A hunugor hungar név azonosságát bizonyítja II. Pius pápa, Jor­danes művei alapján, aki egynek veszi a hunt és a hunugort, de úgy tudja, hogy a hunok délebben laknak. I. Géza koronájában „Turkia királya" szavak ékesked­nek. Vallásuk ősidőktől egyistenhitű volt. A nyugati vallás a magyarokat már kaukázusvidéki hazájukban megkörnyékezte. Gordás fejedelmük azt fel is vette, de a nép fellázadt a fejedelem öccsének, Muagernak vezérlete alatt és sikerült a nemzet lelki egységét megóvni.

A Kárpátok medencéjében a magyarság között a görög papok nagy hódításokat végeztek, de azután jöttek a nyugatiak, akik learattak mindent. Koppány vezér, látva a magyarság romlását, felkelt az ősi hit és törvény védelmére 999-ben, de meggyilkolták. Később még Vata Levente Árpádfi kísérelte megmenteni az ősi vallást, de ez utóbbi „hirtelen" elhunyt. Vata fia, Jánus alatt megint fellángolt az ősi lélek. A hitújítás sem volt egyéb, mint az ősi tűznek tudatalatti fellobogása, Napjainkban sokan csak az ősi hithez való visszatérésben látják a nemzet jövő útját. A turáni egyistenhívőkön keresztül aztán megvalósul az a dicső hivatás, amelyben őseink is hittek, mert 899-ben a brentai ütközet előtt így lelkesítették egymást: ,,Dicső hírnevünket, ezt az örökségünket, amint atyáinktól átvettük., úgy hagyjuk azt vissza ivadé­kainkra!"

TURÁN DÚS TÖRZSE az itt felsorolt népeken kívül még számtalan ágat hajtott. Az elsüllyedt világ (Atlantisz) valószínűleg turáni volt. az Ó-kor legrégibb népei turániak voltak. A hiksosok, a lídiaiak, a kazárok, az ujgurok (kik ismerték a könyvnyomtatást, betűöntést), a szittyák számtalan népei, Észak- és Közép-Ázsia népei.
Napjainkban Európában a felsoroltakon kívül még a lappok, a baskírok, lívek, Észak-Oroszország finn-ugor töredékei, a krimi tatárok. Kaukázus egyes népei turán eredetűek.

A vallásokról.

Amióta az emberiség történelmet ír, mindig volt a népeknek vallása A hit az emberrel veleszületett vágy, mellyel a mindenségbe kapaszkodni kíván. A legősibb vallási alakzat a természet-imádás. Amíg „kinyilat­koztatott" vallások nem voltak, különféle változatban természetimádó volt a Föld minden lakója. A „kinyilat­koztatott" vallás már elfordulás a természettől.
A „fétis" imádás az a vallási alakzat, mikor az ember valamely tárgynak isteni erőt tulajdonít s a holt anyagot istenként imádja. A sámánkodó vallások alapja az egyistenhit, de a hitregék benépesítik a mindenséget 

különféle szellemekkel. ZARATHUSTRA volt az első, aki a jóval szemben a rossz hatalmát, Orrnuzd-dal szemben Ármány működését hirdette.

BRÁHMA vallása az istenalakokat időleges, de fensőbb lényeknek tartja, akik az őslényegnek a világba való kisugárzásai. A későbbi fejlövés során 3 ilyen főkisu­gárzás jutott (3 isten) túlsúlyra Bráhma a teremtés, Visnu a fenntartás, S íva a pusztulás istene.

BUDHA vallásának lényege a lélekvándorlás, mely szerint az emberi lélek különféle személyekbe (s így állatokba is) költözik. egészen addig, míg megtisztul, azután beleolvad a nirvánába. Ezért van a buddhisták nagy állattisztelete.

japánok sintó vallása, úgyszintén a kínaiak erkölcs­tana (Konfucse, Laotcse) az ősök tiszteletén alapul. Ezek az elképzelhető legtisztább erkölcsi tanítások.

A zsidó vallás azon alapúl, hogy Jahve az egész világot a zsidók számára teremtette, ők az Isten választott népe, de Jahve bosszút áll, ha neki nem tetsző dolgokat cselekszenek.

A zsidó vallás egyik árnyalata a kereszténység, mely azt tanítja, hogy a zsidóság eszméi és tanai Jézus által benne megtestesültek. Jézus a törvényt (az ószövetségit) betöltötte. A 325. évi niceai zsinat szótöbbséggel isteni rangra emelte Jézust. Árius alexandriai püspök azzal a többséggel szemben, mely Konstantin császár utasítására Jézus kezdettől fogva való istenségét akarta törvényerőre emelni, azt vitatta, hogy Jézus nem kezdettől fogva való Isten, őt csak az Isten emelte isteni rangra. A többség azonban híveivel együtt kiverte a teremből és elfogadta Jézus öröktől fogva való istenségét. Azóta a keresztények istenként imádják Jézust.

Mohamed vallása a zsidóságnak és a kereszténységnek régi arab elemekkel való újszerűsitése. Mohamed éppúgy, mint az őskeresztények. csak tanítónak hirdeti Jézust, nem istennek.

A turáni egyistenhívők e földi emberek által készített vallásokkal szemben az istenségnek a természetben való örök megnyilatkozását hirdetik. Az egy Isten létezésén kívül más kötött kényszertételeket fel nem állítanak, mert a fejlődés alapján állanak.
A Föld 1200 vallásával szemben a turáni egyistenhívők nem hisznek, hanem tudnak!

Turáni egyisten hívőknek

nevezzük azokat, akik a kereszténységtől elszakadva. régi turáni (sámánkodó) vallások alapul vételével, a mai korszaknak és természettudományoknak megfelelő, nem hívő, hanem tudó egyházat alkotnak.

E vallás alapja a természet tisztelete. Tanításaikat in­nen vezetik le. Mielőtt bármely kérdésben véleményt nyilvánítanának vagy ítéletet mondanának, visszamene­külnek Istennek a természetben megírt törvényeihez s azt kutatják, hogy a szóbanforgó esetben a természet törvé­nyeiben mi van megírva.

A turáni egyistenhívőknek nincsenek megrögzített tantételeik. A fejlődés alapján állanak. Egyetlen változ­hatatlan hittételük EGY AZ ISTENI
Egyházi és mindennapi életükben egyedül az örök és változhatatlan Istennek a természetben megírt törvényei az irányadójuk,

E vallás alapításához

azok a szörnyű igazságtalanságok vezettek, melyek a magyar nemzetet a trianoni szégyenletes békekötésig sodorták. Ma már mindenki előtt világosodik, hogy a kereszténység nem képes betölteni az emberiség lelkét. Eszmevilágát kiélte. Az emberek lelkét átalakítani nem tudta. Természettudomány ellenes tételeivel s főleg azzal a képtelen tanításával, hogy a zsidóság Isten választott népe, a gondolkodó és kutató emberek lelkében teljesen lejáratta magát.

Új vallást kellett adni az embereknek, hogy nem­zetünket az istentagadás szörnyű lelki eltévelyedésétől megmenthessük.

A megalkotandó vallás alapjaiul kiválóan alkalmasnak tetszett az ősvallás, ámbár a ősmagyar vallásról keveset tudunk, mert a kereszténység minden emlékét kiirtotta. Ez a kevés mindazonáltal elégségesnek, vagy éppen ezért mutatkozhatott elegendőnek az új vallás talpkövéül.

Bizonyos, hogy a sámánkodó (Máguskodó:/Zoli) vallások természeti, vagy helyesebben szólva természettudományi alapokon nyugodtak. Nem kellett tehát egyéb, mint az ős sámán (ős Mágus:/Zoli) vallásnak eme természeti törvényeken nyugvó alapjait elfogadni, ebből megalkotni a minden téren való vissza­térést a természethez.

Az ősök vallása természet tisztelő vallás volt. A turáni egyistenhívők vallásának is ez az alapja. Vagyis a keresz­ténység félretételével az ősvallás alapjait állítottuk vissza, és ezeken a helyreállított alapokon építjük fel a magyarság jövendő vallását; mindenkor szem előtt tartva az ősök szokásait, de soha szembe nem fordulva a haladó élettel és fejlődött természettudománnyal.

Sohasem halt ki a magyar lelkekben a vágy: korszerű alakban visszaállítani az ősvallást s nem áldozni többé idegen istenek oltárán. Meghitt megbeszéléseken, baráti körökben mindig többen és többen áhítoztak erre. Kísérletezések is történtek, melyek egyike sem bizonyult életképesnek. Főleg azért nem, mert keresztény alapokon indultak és idejüket múlt szertartásokkal kísérleteztek.

Az ősvallás hívei 1934 május 13-án a Kelen-hegyen titokban összejöttek s elhatározták, hogy a természet­tudományokkal nem ellenkező korszerű alakban új életre hívják az ősi vallást. A vallásügyi kormányzathoz 1934 május 31-én érkezett az elismertetés iránti kérvény, nagy megdöbbenést keltve.

Az alapítók azt remélték, hogy vallásukat hivatalosan is elismerik s megkezdhetik hódító útjukat a magyar népmilliók felé, és valóra válthatják azt, hogy a magyar újra egyvallású lesz. Az idő haladt, de a hivatalos elismerés egyre késett. Ekkor istentiszteleteket kezdtek tartani az ősvallás hívei Eleinte rendőri ellenőrzés nélkül, majd a rendőrség egyenes felhívására, annak ellenőrzése mellett. Mikor azonban a mozgalom kezdett nagyobb hullámokat vetni, a katolikus papság közbe­lépésére a főkapitány betiltotta azokat. Fellebbezés folytán ügyünk a belügyi kormányzathoz került, amely azonban a mai napig sem döntött.

Az alakuló „kaláka" dr. Benczi Zoltán indítványára egyhangúlag elhatározta, hogy az ősök visszaállított vallásának a „turáni egyistenhívő" elneve­zést adja.

Miért turáni?

Minthogy a visszaállított ősvallás nemzeti, illetőleg faji vallás, a turáni elnevezést kapta. Még pedig azért, mert a magyarság visszatérítése után további célunk az is, hogy az összes turáni népek ebben a vallásban, ebben a szellemi mozgalomban egyesíttessenek. A névválasztás szerencsésnek mondható azért is, mert azóta más turáni államokban is visszaállították az ősvallást. És ez a vallási kapcsolat immár kétszeresen köti össze a magyarságot más turáni népekkel.

Finnországban és Észtországban az ősvallás törvényileg védett és mint a keresztény felekezetek, min­den jogban részesül.

Miért egyistenhívő?

Hogy a magyarság ősvallása egyisten hívő volt, azt számos, a népnél megmaradt szólásmód (Öreg Isten), nyelvészeti emlék (Isten, Ős-Ten, Tengri, Tenger, Atya, stb.) és ezenfelül megdönthetetlenül igazolja több fenn­maradt történelmi emlék, amelyeket már említettünk. Atillát nem az istenek ostorának, hanem az Isten ostorának nevezték. És nem az istenek kardját, hanem az Isten kardját vitte csatáiban.
Mindezek alapján kimondhatjuk, hogy turáni népek állították fel legelőször a legtisztább egyisten tanát, míg a többisten tanok másfajú népek szellemi termékei voltak.

Ezek alapján megállapíthatjuk azt is, hogy a

Turánok Isten választott népe!

mert kétségtelen, hogy a legrégibb időkig tudja visszavezetni magas műveltségének kezdetét. 3000 évvel ezelőtt a szemiták még Afrika forró homokjában sütkéreztek; 4000 évvel ezelőtt az árják egyetlen háziállata a barlangban velük együtt-élő kutya volt ( v. ö.  a. dániai konyhahulladékokkal s nőközösségben éltek.

A turáni népek pedig ezt megelőző évezredekben már olyan műveltséget termeltek ki, melyet a mai emberiség legfeljebb gépeiben vagy eszközeiben szárnyalhatott túl, de szellemiekben semmi esetre sem! Az ókori közép-ázsiai népek hideg-meleg vizes fürdőt használtak. Dzsingisz kán palotájának romjai alatt központi fűtést találtak s pincéjében „gránátokat". Szókincsünk száz és száz szavát vették át szemita és árja népek. Tőlünk tanulták a kor­szerű harcászatot, az emberré levést! Csillagászat, szám­tan tudomány, rovás (írás) és olvasás tudománya mind turáni eredetű. Mezopotámia turán országaiból áradt a fény Kisázsia és Egyiptom felé, amely tovább adta azt Görögországnak, Perzsiának, stb. Ez pedig Rómának. Róma pedig korunknak. Róma műveltségének megala­pozói is a beolvasztott etruszkok voltak.

Mindezek alapján kimondhatjuk, hogy Isten választott népe a Turánok. A Turánok ajándékozták meg művelt­séggel az emberiséget.

Isten.

Minden gondolkodó ember eljut egy pontig, egy eredőig, ahol az agy már nem képes bizonyos dolgokat felfogni. Megállapítja az ember, hogy a természet háztar­tásában minden óramű pontossággal működik. Nincs fennakadás, nincs üzemzavar s „minden úgy van jól, ahogy van." A mi értelmünk szerint ezeket a dolgokat csak egy oly SZELLEMERŐ hívhatta életre, mint amilyennek szikráját szeretnénk mi magunkban is felfedezni.

Megállapítható tehát, hogy ez a SZELLEMERŐ öntudatos cselekményeket végez. Az önalkotta törvényeket soha fel nem rúgja. A világmindenség ház­tartásában tökéletes igazságot és feltétlen rendet tart Ez a földi, aggyal fel nem érhető, meg nem magyarázható, kezdettől fogva létező, örökké tartó ŐS-OK és ŐS-ERŐ: az ISTEN.

Örökkévalóság

van a világegyetemben. Az erő örök. A szellem örök. Az anyag örök. Az anyagnak is csak alakzata más ma, mint holnap. A természetben semmi el nem vesz. Ha az anyag el nem veszhet, akkor az az erő sem veszhet el, amelyet ural az anyag s amely mozgatja, cselekvésre készteti.

Az örökkévalóság és a végtelenség mai tudásunkkal meg nem magyarázható valami. Annyit megértünk, hogy felfelé, az elképzelhetetlenségig emelhetjük a nagynál nagyobbat és lefelé, az elképzelhetetlen végtelen­ségig a kisebbnél kisebbet. Tehát ebből a szempontból nagy és kicsiny viszonylagos valami.

A pohár nagy, de ennél nagyobb a váza, még nagyobb az asztal, az asztalnál a szoba, a szobánál a ház, a háznál a templom, a hegy, a föld, a Neptun, stb. Lefelé ugyanez a helyzet. A pohárnál kisebb a tollszár annál a toll, majd a búzaszem, a mákszem, annak a fele felének fele s így tovább a végtelenségig.

Az ember nem egyéb, mint a végtelenségbe és az örökkévalóságba iktatott porszem. amelynek földi rendel­tetését alig ismerjük. Csak annyit tudunk. hogy a földi élet folytonos harc. küzdelem. Harc folyik a nemzetek között, a pártok. az egyház, a család kebelében s örök harc folyik az ember belső világában is.

A természetben látjuk, hogy örök a körforgás. Az em­ber állandó tökéletesedésre törekszik. Ez azonban alig sikerül neki, mert amikor bizonyos műveltségi fokot elért, visszahanyatlik és elülröl kezdődik a harc, a küz­delem. Isteni rendeltetés a tökéletesedésre való törekvés. Ennek útja pedig az örök, állandó küzdelem, harc. Enélkül az ember élete sivár lenne, a mindenség pedig kihalna.

Az előre elrendeltetést

[29]

A továbbiakban olvasd az eredeti kötetet ITT ⇒