Sok egyéb mellett ma Tulipán névnap is van, Isten éltesse azon lányokat és asszonyokat, kik ezt a nevet kapták a keresztségben! De mit is kell tudnunk a tulipánról? Nem ám azt, hogy ez a virág holland jelkép, jóllehet ez önmagában még igaz is: fapapucsos felebarátaink a XVII. század tájékán meghonosították a tulipánt, s azóta gondozzák-szeretgetik – s a sajátjukként terjesztik szerte a nagyvilágban.
Azonban a tulipánról mindenekelőtt azt kell tudnunk, hogy a valóságban ősi magyar jelkép. A tulipánmotívum megtalálható a hun leletektől kezdve a honfoglalás kori magyar szablyán át akár Kun László, IV. Béla és, II. Endre pénzeiig, számos tárgyi emlékünkön. És általában is: régészeti leletek tanúsága szerint a rokon, többnyire török népek már vagy másfél-ezer esztendeje alkalmazzák bronzból öntött szíjvégeiken és egyéb díszítményeiken is.
A tavasz egyik hírnökeként ismert virág a magyar népművészetben is kiemelt helyet foglalt el: gondoljunk csak a tulipános (tulipántos) ládára – amelyet ugyan csak a XVII-XIX. század fordulójáról eredeztetnek, de nyilván mélyebbek a gyökerek.
A tulipán valójában őseink földjén, Ázsiában honos, s bár mint említettem, maga a motívum akár hun testvéreinkig visszavezethető, mégis igaz: a virág csak úgy ötszáz éve, török közvetítéssel került valóságosan is Európába. Nyelvemlékeinkben is csak az 1640-es években fordul elő először – az után, hogy a XVI. században egész Európában divatba jött a kertészkedés, s az emberek messze földről hozatták a ritkább virágfajokat, és egy-egy különlegességért kisebb vagyonokat fizettek.
A világhírű botanikus, Carolus Clusius (1526–1609) is eljött Magyarországra, ami azért fontos, mert neki tulajdonítják a tulipán európai elterjesztését – de azt csak kevesek tudják, hogy ő Magyarországon találkozott először tulipánokkal. Maga az elnevezés vélhetően perzsa eredetű: a fárszi (perzsa) „toliban" szóból származik, mivel alakja hasonlít az iszlám világban használt fejfedőre, a turbánra. A Kárpát-medencében négy faj él vadon, közülük legismertebb a bánsági flóratartományban a Kazán-szorosban és a Vaskapu-szorosban élő, 40–50 cm magas, áprilisban nyíló magyar tulipán (sárga tulipán, Tulipa hungarica Borbás).
A tulipánmotívum a magyar népművészet kedvence
A tulipán több, mint ősi női jelkép. Tavasszal nyílik, ő a szerelem virága. Szív formája miatt ma a szenvedély, a lángoló szerelem kifejezésének jelképe, ám ha kissé visszatekintünk a múltba, megtudhatjuk, miféle titkokat rejtenek a szépséges sziromlevelek.
A turáni népek több ezer esztendeje ábrázolják a tulipánt bronzból öntött szíjvégeiken és egyéb díszítményeiken is. Hoppál Mihály szerint ősi női jelkép: az ősi sziklarajzok, mezopotámiai széttárt lábú nőalakok stilizálódtak hosszú évszázadok alatt virággá. A tulipán belsejében lévő szirom a női nemi szerv ábrázolása. Tulipánábrázolással mindenhol találkozhatunk: bútorokon, munkaeszközökön, sulykolókon, edényeken, háztartási eszközökön, fejfákon, ruhákon. Jelentése mindenhol azonos: különböző módosulatai a nőt kislány korától az élet minden pillanatában ábrázolni képes a betegségig, az öregségig, a halálig.
A tulipán nagyon gyakran a szívvel együtt van ábrázolva. A tulipán, mint az ősi női jelkép kifejezése, önmagában azonban igen felszínes magyarázatot feltételez. Értelmezéséhez ismernünk kell(ene) ősi vallásunkat, írásunk jelentését, vagyis mindazt, ami napjainkban történelemkönyvekből egyelőre nehezen fellelhető. Ám mindezt már nem ismerjük.
Sőt: inkább feledjük...
Mészáros Sunyó Sándor – Hunhír.info
Hozzászólás
Ugyanakkor Petőfi, Széchenyi István édes fiaként olyan vérvonallal rendelkezik, hogy a jelenlegi leszármazottai megmondhatják az MTA alapító okirata szerint, hogy kik és milyen gerinces honleányok és/vagy hazafiak válhatnak az Akadémia tagjaivá!
Na, ez az, amitől epét hány a sok vadidegen mesterséges fajtajelleg hazaáruló kém, hiszen borulna a „6000 éves” plagizált és összeollózott zsci-fi történetük!!!
Szerrel és tettel: PáLoS TReND
Az orosz régészet ezt szkíta keresztnek nevezi. A tulipán - az azt nem ismerők számára - könnyen összetéveszthető egy liliommmal, mert a "tulipa hungarica" fajta lecsüngő szirmokkal bír. (Innen a liliomos kereszt megnevezés). Ennek egyébként írásos nyoma is van, tudniillik Szapolyai özvegye, mikor a Koronát át kelletett adja az osztrákoknak, a Szűzanya fölül letörte ezt a keresztet (mondván, hogy vissza fog "Jánoskájához", s a kereszthez térni a Szent Korona. Azt János Zsigmond haláláig a nyakában hordta, s erről egy olasz követi írott mondat tanúskodik, miszerint"...nyakában egy liliomos, vagy ahhoz hasonló kereszt lóg, mely egykor Magyarország koronájának éke volt..."
Már csak egy kérdés marad ezután: készült (?) készülhetett valaha olyan korona, melyen két kereszt, kétféle szimbólum rendszer része valósítódik meg ?
A válasz: NEM ! De akkor mi is volt itt ????? Feltevésem a következő: mikor Szilveszter kezébe került, megrőkönyödve láthatta, hogy valami ismeretlen dolog van a tetején. Ő viszont római katolikus egyházat képviselte, s csak olyan dolog kerülhetett ki a kezéből, mely a szimbólumrendszernek tökéletesen megfelel. Nosza, levetette a tulipános keresztet, s helyére biggyesztette az egyenlőszárú keresztet, mely ekkor a rk.rendszer emblémája volt. (Eldobni viszont "nem merte", mert tudta, hogy Szent Korona. A Szűzanya képe fölött talált alkalmas helyet, mert egyrészt azon esetleg nem volt semmi, s egyébként is hátul van. A letörés helye egyébiránt a mai napig megtalálható a Koronán, egy lemezkitörés formájában, mely eléggé "trehányul" van bestoppolva.
A követi jelentés bizonytalan formáját az indokolja, hogy a "tulipánlexikon" szerint kb. ezidőtájt hozták be a törökök Európába, s eredetileg a hagymáját ették. Előfordulhat, hogy az olasz addig még nem is látott virágtulipánt. Liliomra hasonlított leginkább, de ez bizonytalan volt, főleg messzebbről nézve.