Világszenzáció. A Római Birodalom alapjaiban ősmagyar alkotás

Ha a Szóthisz = Igazság szava hitével közelítünk a címbeli állításhoz, akkor minden kétséget kizáróan bizonyítani lehet, hogy a Római Birodalom alapja abból az úrnépi elsődleges indomediterrán világkultúrából épült fel, mint például a Kárpát-medence emberanyaga.

Elsőként a szakirodalom tényeiről:

Az ókori Róma összefoglaló név alatt Róma ókori városállamát, illetve az abból kinőtt és a Földközi-tenger térségére, valamint Európa és a Közel-Kelet jelentős részére kiterjedő ókori civilizációt értjük. 12 évszázados fennállása alatt (i. e. 8. század - i. sz 5. század) a római civilizáció kis helyi királyságból a hatalmas Római Birodalommá nőtt, amelyben a meghódított területek nagy részének lakossága asszimilálódott és a római civilizáció részesévé vált. Az ókori Görögországot és az ókori Rómát együttesen "klasszikus ókori civilizációnak" vagy "antik világnak" nevezik. Az ókori Róma többek között az irodalom, a jog, a nyelvek, az építészet, a művészet és (utóbb, a birodalmi korszakban) a hadviselés terén egyaránt óriási hatást gyakorolt Európa későbbi fejlődésére.Az ókori Róma összefoglaló név alatt Róma ókori városállamát, illetve az abból kinőtt és a Földközi-tenger térségére, valamint Európa és a Közel-Kelet jelentős részére kiterjedő ókori civilizációt értjük. 12 évszázados fennállása alatt (i. e. 8. század - i. sz 5. század) a római civilizáció kis helyi királyságból a hatalmas Római Birodalommá nőtt, amelyben a meghódított területek nagy részének lakossága asszimilálódott és a római civilizáció részesévé vált. Az ókori Görögországot és az ókori Rómát együttesen "klasszikus ókori civilizációnak" vagy "antik világnak" nevezik. Az ókori Róma többek között az irodalom, a jog, a nyelvek, az építészet, a művészet és (utóbb, a birodalmi korszakban) a hadviselés terén egyaránt óriási hatást gyakorolt Európa későbbi fejlődésére.

Róma alapítása

A monda szerint Róma városát Romulus és Remus, Mars hadisten és Rhea Silvia ikergyermekei alapították. Romulus megölte Remus, s ő lett Róma első királya. A város alapítását a hagyomány i. e. 753-ra tette.

A régészeti források szerint az Alba Longából érkezett latinok először a Palatinus-hegy két emelkedésén, a Palatiumon és a Cermaluson telepedtek meg, majd benépesítették a többi magaslatot is. Az ásatásokon feltárt házmaradványok, vízgyűjtő medencék és a tárgyi emlékek alapján valószínűsítik, hogy itt jött létre az ősi város magja, a Roma Quadrata.

Az Esquilinus, Viminalis és Quirinalis dombokon a hagyomány szerint a szabinok települtek le. A Palatinus lakóival való egyesülésükkel lényegében befejeződött Róma megalapítása. A monda szerint, miután a szabin nők elrablása miatti viszálykodás elcsitult, a latin és szabin nép közös államban egyesült, és Titus Tatius, a szabin király Romulus társa lett.

A királyság kora Rómában

A királyság kora két szakaszra tagolódik: preetruszk korra, más néven a latin-szabin parasztkirályok korára (i. e. 753-i. e. 616), illetve az etruszk uralom időszakára (i. e. 616-i. e. 510). A preetruszk kor népessége főleg állattartással, pásztorkodással és vadászattal foglalkozott. Az etruszk korban jelentős gazdasági-társadalmi változások mentek végbe, Róma etruszk típusú városállammá fejlődött. A mondai hagyomány szerint Rómának hét királya volt: Romulus, Numa Pompilius, Tullius Hostilius, Ancus Marcius, Tarquinius Priscus, Servius Tullius és Tarquinius Superbus. Az első négy király uralkodását minden ízében legendák szövik át, az etruszk Tarquinius-dinasztia uralma azonban történeti tény: Róma az etruszk időszakban lépett át a mondák világából a történelmi időbe.

Romulus Róma megalapítása után nem csak a hadsereget és a szenátust hozta létre, hanem a szabin nők elrablása során asszonyokat is hozott a városba. Így a szabinok és a rómaiak egy népcsoporttá olvadtak össze. (Wikipédia).

A megfejtett valóság szerint.

A kezdet a Trójai háború. A görögök i.e. 1175-körül elfoglalják Tróját. Aeneas vezetésével a megmaradt latinok egy csoportja hajókra szállva elmenekül, és Szicília felől megkerülve Itáliába érkezik. Hosszú vándorútjuk során csak itt engedték őket partra szállni. A későbbi Róma alatt megalapítják a Latium tartományukat az Alba Longa városukkal. Itt megerősödve, újra terjeszkedésbe kezdenek. Időszámítás előtt 753-ban a gazdag kereskedőréteggé kifejlődött latinok betelepülnek Rómába. I.e. 612-ben a Ninivei-verséggel megbukik az Újasszír birodalom, és az onnan menekülő további latin néprészekkel erősödik meg a Latium tartomány. A betelepülő gazdag szemita asszír arisztokráciával megerősödő római latinok i.e. 510-ben megdöntik az utolsó etruszk király hatalmát. Az etruszkokkal való erőegyensúly okán a köztársasági államformát választják. Melyben a vezető szerepet a pénzhatalmuk által fokozatosan átveszik, illetve beolvasztják a gazdagságra vágyó etruszkokat és a többi ősnép vezető erejét, hogy létrejöjjön a fokozatosan ellatinosodó Római Birodalom.

A megcáfolhatatlan bizonyíték a szabin nők elrablása mondavilágában található meg kódolt formában. Milyen nemzetségű népet is jelent a szabin népnév? Ha egy kicsit belegondolunk, mintha ismerős magyar történelmi fogalomként szólna hozzánk. Igen kérem, a szabin = szavir, szabir, szavárd magyarok, másként a fehérmagyarok egyik ősi népágát, tehát a legteljesebben az ősmagyar nemzetségeknek az özönvíz után egy Itáliába költözött testvérnépünket alkotják. Akik Közép-Ázsiától a Kaukázus mentén, a Kárpát-medencén át esetünkben az Itáliai-félszigeten is államalkotó lakói voltak földrészünknek. Az etruszk-magyar kontinuitás is teljes körűen bizonyítható a szabin nők elrablása történelmi tényével. Ezek olyan egyszerű és cáfolhatatlan bizonyítékai a Római Birodalom alapjainak, csak azt nem értem, eddig miért nem tárta még fel senki? Ezért szögezzük le, hogy Itália (Appennini-félsziget) első lakói legalább tízezer év óta ősmagyarok, másként fogalmazva az úrnépek ősi törzsei voltak. A latinok csak az i.e. első évezredében költöztek be, és vették át az egész térség vezetését, de mindenkor az ősnépek megmaradt vezető erejével együtt. Ismételten kiemelve: a latinok már csak a tízezer évek óta az Appennini-félszigetet kulturtájjá alakító ősnépek közé vándoroltak be, alig háromezer éve, hogy a szemiták világurai célkitűzésük felé tovább menetelhessenek.

Azt vajon tudja-e a közvélemény, hogy a Római Birodalom szent vesszőnyaláb uralkodói, katonai ereklyéje honnan származó szimbólum? Ugyanonnan, ahonnan "Attila, az isten ostora" kifejezése származik. Vagyis az ősi Egyiptomi Birodalomból. Az onnan Itáliába bevándorló úrnépek az etruszkok és a többi ősnépi törzsek hozták magukkal a bot fáraói szimbólumát. A rómaiak csak annyit tettek a jelenséghez, hogy az egy bot helyett egy egész vesszőnyalábot alkottak, jelezve azt a történelmi tényt, hogy a Római Birodalom népessége sok úrnépi törzs egybekovácsolásából keletkezett. Ha valaki kételkedik e jelképek megfejtéséről írt soraimban, legyen szíves megnézni az utolsó, még úrnépi gyökerekkel rendelkező egyiptomi fáraó, VII. Kleopátra királynő uralkodói jelképeiről készült képeket. A hatás tudati síkon fog megdöbbentővé válni. Újabb bizonyságot adva a Római Birodalom alapító nemzeteiről írott soraimhoz. Most már leírhatom azt a történelmi felfedezésemet, hogy a Római Birodalom alapjaiban úrnépi, elsődlegesen ősmagyar-alkotás volt. A latin uralkodó réteg i.e. 753 körül betelepülve Rómába, majd mindent elkövetve a nemzetiségi viszonyok végleges átrendezése érdekében, megkezdte a hatalmi harcot Róma uralmáért. A történelmi eseményekből ismert módon sikerült is nekik. A birodalom területén oly hathatós ősnép ellenes nemzetiségi politikát hajtottak végre, hogy a Római Birodalom ókori úrnépi nemzetei közül mára csak a kárpát-medencei ősmagyar pannonok maradtak meg az úrnépi fogalmak szerint magyarnak.

Mi lenne, ha a "A szabin nők elrablása" című zenés bohózat helyett írna egy akár magyar író is, egy valódi történelmi darabot? Tudnám szolgáltatni hozzá a történelmi igazságokat.

Tácsi István
VASKÚT, 2008-08-03.

Hozzászólások megtekintése a régi honlapról