Meglepő kapcsolatra derült fény a skandináv Odin isten és a hun Attila között

Mi lehet a közös a Skandináviában imádott Odinban és a közép-ázsiai nomád törzs, a hunok vezérében? Odin mitológiai személyiség volt, míg Attila történelmi személy, akinek létezése bebizonyosodott. A két személyben nincs semmi közös, vagy mégis?

Miközben mélyebben belemélyedünk ebbe a furcsa kapcsolatba, hamar felfedezzük, hogy az elmélet korántsem túlzó.

Tudjuk, hogy Odin volt a skandináv istenek legösszetettebb alakja. A viking hiedelmekben Odin volt a mágia, a bölcsesség és a háború istene. A természetfeletti erővel bíró Szleipnir nevű lován Odin meghódíthatta ellenségeit egy mágikus fegyver, a Gungnir segítségével, amely megállíthatatlanná tette, és képes volt irányítani a háborúk sorsát.

Odin isten a háború embere, de egyben a tudásé is. A "Rúnák atyjának" is tekintik. A vikingek úgy vélték, hogy a rúnákat akkor hozták létre, amikor főistenük, Odin, a titkos ismeretek megszerzésének reményében a kozmikus világfára, a Yggdrasilra függesztette fel magát.

A Dunától északra született Attila a hun birodalom vezetője volt 434 és 453 között, aki híressé vált képességeiről a csatatéren, és kétségtelen, hogy ő volt az egyik legfélelmetesebb ellenség, akivel a rómaiak valaha találkoztak.

Attila nomád harcosai Európa nagy részét félelemben tartották, és megtámadták a Római Birodalmat, a dél-balkáni tartományokat és Görögországot, majd Galliát és Olaszországot.

370 körül a hunok hordái elfoglalták Nyugat-Európa nagy részét, meghódítva a germán törzseket, és másokat kiszorítva növekvő területükről. Amikor a germán törzsek látták, hogy Attila és harcosai íjjal közelednek a lovaikon, tudták, hogy csak két lehetőségük van, menekülni vagy behódolni a betolakodóknak.

Néhány évvel ezelőtt a régészek egy arany medált fedeztek fel, amely a skandináv Odint és lovát, Szleipnirt ábrázolja egy svédországi Kungsbackában található tanyán. A régészek szerint az értékes ékszer a herulokhoz, a hunokhoz és az ókori rómaiakhoz is köthető.

Ez újabb felfedezésekhez vezetett, amely összekötheti Odin istent a hun Attilával. Azok, akik a skandináv mitológiát tanulmányozzák, és összehasonlítják az Odin istenről szóló történeteket a hunokkal kapcsolatos történelmi eseményekkel, sok meglepő hasonlóságot tapasztalhatnak.

Lotte Hedeager régész, aki ennek a történelmi időszaknak az egyik legkiemelkedőbb skandináv szakértője, a hunok honfoglaló háborúját a vikingek 400 évvel későbbi támadásaihoz hasonlítja.

Hedeager kihangsúlyozta a hunok által fő fegyverként használt ló fontosságát és a nomád harcosok rendkívüli lovas képességeit.

Hedeager rámutat arra, hogy a hunok "olyan sebességgel mozoghattak, amely teljesen védtelenné tette a körülöttük lévő embereket. Azok számára, akik látták, ez biztosan sokkoló lehetett."

A hunok mindent meghódítottak, amin áthaladtak, és végül a nomádok hatalmas területet irányítottak a nyugati Frízföldtől, a Balti-tenger partján át a keleti Krímig. Hedeager elképzelhetetlennek tartja, hogy a nomád harcosok "kis oázisként" kihagyták volna Skandináviát.

Hedeager úgy gondolja, hogy a hunok befolyása egészen Skandináviáig terjedhetett a több mint 70 évig tartó uralmuk alatt, és e történelmi események emlékei megtalálhatók a skandináv mitológiában.

Hedeager és más kutatók korábban felvetették, hogy a skandináv emberek alkalmanként még szövetségre is léptek Attila erőivel, hogy megpróbáljanak a békéért cserébe aranyat kipréselni az omladozó Római Birodalomból.

Visszatérve a hun Attila és Odin isten közötti hasonlóságokra, kezdhetjük az állatok fontosságának megemlítésével.

Ahogy Hedeager kifejti, ebben az időszakban megtalálható az ázsiai befolyás, ha a művészetet vizsgáljuk. A skandináv emberek a fegyvereiket és ékszereiket állatdíszekkel kezdték dekorálni. Olyan művészeti alkotásokat készítettek, amelyek olyan ábrázolásokat tartalmaztak, melyek állatok és emberek keverékei voltak. Az ősi viking ékszerek a legtöbb esetben ezüstből vagy bronzból, néha aranyból készültek. Sok viking dísztárgyon állatok is megfigyelhetők, különösen csavarodó alakú kígyók.

Odin isten legmegbízhatóbb társai állatok voltak. Mindig a vállán volt két hollótársa, Hugin és Munin. Lábánál két hű farkasa volt Geri és Freki, akik társaságot nyújtottak neki, őrizték a határt az óriásokkal szemben, akik esküdt ellenségei voltak az embereknek és az Ázok isteneknek.

"Tudjuk, hogy a hunok sámánista (Mágus, nem sámán. / M.M. szerkesztő) vallásúak voltak. Hittek abban, hogy az állatok fontosak egy másik világgal kapcsolatba lépő segítőként, és Odinnak ott volt a két holló, amelyek tipikus segítői egy sámánnak," - mondta Lotte a svéd SVT televíziónak adott interjújában. ⁽¹⁾

Fontos azonban, hogy ne értsük félre, amit Hedeager sugall. Nem azt állítja, hogy a hun Attila a skandináv Odin isten volt. Viszont azt mondja, hogy Odin mítosza sokkal régebbi lehet, mint korábban gondolták. Hajlamosak vagyunk társítani Odint a skandináv mitológiához, de Odin mint isten jelen volt a germán panteonban jóval azelőtt, hogy a skandináv emberek imádni kezdték volna.

Hedeager tehát úgy gondolja, hogy a hús-vér ember Attila személyisége formálhatta Odin isten képét.

"Amikor ezt kutattam, megdöbbentett, hogy milyen nagy a hasonlóság az Eddában (mitológiai költemények) található Odin leírás és Attila leírása között," - mondja.

"Feltehetjük a kérdést, hogy akkor honnan származnak a mítoszok? Valaki kitalálta, vagy ennek emlékei visszatérhetnek skandináv mitológiánkban? Nem akartuk a keletet látni európai kulturális örökségünkben, de valójában nagyon sokat kaptunk az ázsiai térségből," - tette hozzá. ⁽²⁾

(1) - https://www.svt.se/nyheter/vetenskap/har
(2) - https://www.ancientpages.com/2020/12/08/